A bankrendszer működésem (fizetési forgalommal együtt) Dr. Varga JózsefJ előad adássorozata 2006 1
Tartalom 1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban gban 1.1. A bankrendszer sajátoss tosságai 1.2. Likviditás fizetőképess pesség 1.3. A pénzp nzügyi intézm zményrendszer 1.4. A bankügyletek típusait 2. A bankmérleg forrásoldala 2.1. A forrásoldal felépítése 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek 2.3. Pudens bankműködés 3. Konszolidáci ciós s folyamatok a bankrendszerben 2
Tartalom 4. A bankrendszer eszközoldala zoldala 4.1. Általános felépítés 4.2. Hitelezés 4.2.1. A hitelezés s típusait 4.2.2. Hitelfajták 4.2.3. A hitelezés s folyamata 4.2.4. Tartalékk kképzés 3
Tartalom 5. A fizetési forgalom 5.1. Nemzeti vs.. nemzetközi zi fizetési forgalom 5.2. Belföldi ldi fizetési formák A) készpénzfizetés B) bankszáml mlák k közötti k fizetések C) készpénzhelyettesítő (készp szpénzkímélő) ) fizetési formák 5.3. A pénzforgalmi p bankszámla 5.3.1. Számlanyit mlanyitásra kötelezett k személyek 5.3.2. Számlat mlatípusok 5.3.3. A pénzforgalmi p jelzősz szám 5.4. A banki könyvelk nyvelés 5.5. A girorendszer működése 5.6. Bankszolgáltat ltatások 5.6.1. LízingL 5.6.2. Faktorálás, forfetíroz rozás 4
1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban gban 1.1. A bankrendszer sajátoss tosságai Bank 2.1. A lakosság, a vállalat v és s a bank tőket keáttételi teli mutatója Tőkeáttétel: tel: Mérlegfőösszeg /Saját t tőket Lakosság: 1,, Vállalat: V 1-2, 1 Bank 10-20 Ábrázolás s mérlegsm rlegsémán: a ST szerepének csökken kkenése a kötelezettségesek érdekvédelmének növekedése Likviditás s bankmérlegben vs.. vállalati v mérlegben Hozam és s kockázat összefüggése 5
1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban gban 1.1. A bankrendszer sajátoss tosságai A bank saját t tőkéjének t értelmezése a) a jól j l működőm bank saját-tőke szerepe b) a rosszul működés m s esete ST-veszt vesztés, konszolidáci ció c) a saját t tőke t biztonsági és s nem likviditási funkciója Tudományos vs.. bankvezetői álláspont Bankbiztonság: a méret m a lényeg l (és( s nem a saját t tőke t nagysága) ga) 6
1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban gban 1.2. Likviditás - fizetőképess pesség Banki mérlegen m keresztüli bemutatás: - a saját t tőke t nagyságának nak csökken kkenése - a negatív v saját t tőke t értelmezése Hpt.. 70. :: azonnali és s mindenkori likviditás (likviditás szolvencia) Mátrixszerűenen 7
1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban gban 1.3. A pénzp nzügyi intézm zményrendszer Pénzügyi intézm zmény 1. Hitelintézet 2. PénzP nzügyi vállalkozv llalkozás Bank 2 milliárd Ft 50 millió Ft a) univerzális b) specializált lt Szakosított hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet 250 millió Ft takaréksz kszövetkezet hitelszövetkezet 8
1.4. A bankügyletek típusait Közgazdaságilag gilag alapvető ügyletek: a) betétgy tgyűjtés b) hitelezés c) pénzforgalmi p szolgáltat ltatás s nyújt jtása Ügyletek csoportosítása: sa: a) aktív b) passzív c) indifferens 9
2. A bankmérleg forrásoldala 2.1. A forrásoldal felépítése Forrásoldal logikai struktúrája a) kötelezettsk telezettségek: - vállalati jellegű - banki jellegű b) közbensk zbenső elemek: - céltartalék - passzív v időbeli elhatárol rolás c) saját t tőket ke-szavatoló tőke 10
2. A bankmérleg forrásoldala 2.1. A forrásoldal felépítése Bank 2.4. Pénzteremtési ismeretek: betét, t, felvett hitel Banki tipikus tőket keáttétel tel 10-20 A forrásoldal felrajzolása Fontosabb területek: - betét - bankrendszertől l felvett források - saját t tőke t szavatoló tőke: a prudens bankműködés s elemei 11
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek Betétek tek - lejárat szerint - lekötés s módja m szerint: látra l szóló,, lekötött, tt, felmondásos - hozam szerint: formailag nem kamatozó, fix, változv ltozó,, változtathatv ltoztatható - tulajdonos szerint - pénzforgalmi szolgáltatat ltatatás s nyújt jtása alapján 12
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek Bankrendszerrel szembeni kötelezettsk telezettségek 1. Bankközi piac a) célja c a likviditáskezel skezelés b) rövid r távút pénzek piaca ld. köv. k c) hektikus kamatlábalakul balakulás d) nincs pénzp nzügyi fedezet e) az ügyletkötés s speciális lebonyolítása 2. Jegybankkal szembeni kötelezettsk telezettség 13
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek Standardizált bankközi ügyletek: overnight tomnext spotnext 14
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek 1. Repo (Repurchase Agreement) A / Aktív repo: a jegybank hitelezi a kereskedelmi bankot 1. azonnali ügylet: a jegybank megvásárolja a ker. banktól a jegybankképes értékpapírt, jegybankpénzzel fizet --> hitelt nyújt 2. határidős ügylet: a jegybank eladja határidősen a ker. banknak a jegybankképes értékpapírt --> visszaszívja a jegybankpénzt B/ Passzív repo: a jegybank betétet fogad el a kereskedelmi banktól 1. azonnali ügylet: a jegybank eladja a ker. banknak a jegybankképes értékpapírt, jegybankpénzt kap --> betételhelyezés történt a jegybanknál 2. határidős ügylet: a jegybank megvásárolja határidősen a ker. banktól a jegybankképes értékpapírt --> jegybankpénzzel fizet érte 15
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek A repo számviteli értelmezése Sajátoss tosság: Nemzetközi zi repo: : tényleges t adás-vétel Magyarország: g: az értékpapír r csak fedezetül szolgál 16
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek 2. Swapügylet Lényegében ugyanaz, mint a repo-ügylet gylet,, de itt deviza - és nem jegybankképes értékpapír - az adás-vétel tárgyat Aktív swap: a jegybank hitelezi a kereskedelmi bankot 1. azonnali ügylet: : a jegybank megvásárolja a ker. banktól a devizát, jegybankpénzzel nzzel fizet --> > hitelt nyújt 2. határid ridős ügylet: a jegybank eladja határid ridősen a ker. banknak a devizát --> > visszaszívja vja a jegybankpénzt nzt Passzív swap: a jegybank betétet tet fogad el a kereskedelmi banktól Az ügyletek fordítva törtt rténnek. 17
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek 3. Devizabetét-csere A jegybank hitelezi a kereskedelmi bankot, devizabetét t fedezete mellett. A jegybank az aznapi MNB-deviza devizaárolyam forintellenért rtékének megfelelő hitelt nyújt. A devizabetét t fedezet, tehát t a kereskedelmi bank számára kamatozik. 18
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek 4. Folyósz számlahitel A kereskedelmi bank jegybanknál l vezetett folyósz számlája terhére re hitelt vehet fel Likviditásszab sszabályozó jelleg 5. Refinanszíroz rozási hitel Speciális hitelkonstrukciók k (külf lföldi ldi hitelkeretek, speciális hitelcélok) lok) keretében végzett v hitelezés Továbbhitelez bbhitelezési - refinanszíroz rozási - jelleg 19
Bank 2.9.-1 2.3. Pudens bankműködés A tőkemegfelelési mutató Tőkemegfelelési mutató = súlyozott s eszközkock zkockázati zati arány TM = Szavatoló tőke/korrigált mérlegfőösszeg Szavatoló tőke: Hpt.. 5. melléklet Szavatoló tőke=alapvető + járulj rulékos elemek Járulékos tőke t max.. az alapvető tőkeelem összegéig vehető figyelembe Korrigált mérlegfőösszeg: : kockázati súlyokkal s korrigált mérlegm rleg- és s mérlegen m kívüli k tételekt telek 20
Bank 2.9.-2 Fizetőképess pességi mutató (szolvencia ráta) Szavatoló tőke/korrigált mérlegfőösszeg Szavatoló tőke: Hpt.. 5. melléklet Szavatoló tőke = alapvető + járulj rulékos + kiegész szítő elemek A részelemek r közötti k korlátoz tozó szabályok: 1. JárulJ rulékos tőke t max.. az alapvető tőkeelem összegéig vehető figyelembe 2. Alárendelt kölcsk lcsöntőke max.. az alapvető tőke 50 %-a Korrigált mérlegfőösszeg: : kockázati súlyokkal s korrigált mérlegm rleg- és s mérlegen m kívüli k tételekt telek 21
Bank 2.10. Alapvető tőkeelemek pozitív v része: r 1. jegyzett tőket 2. tőketartalt ketartalék 3. lekötött tt tartalékb kból l a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész 4. általános tartalék 5. általános kockázati céltartalc ltartalék kmf 1,25 %-ig% (társas rsasági adóval csökkentett összege) 6. eredménytartal nytartalék k (ha pozitív) 7. mérleg m szerinti eredmény (ha pozitív) 22
Bank 2.11. Alapvető tőkeelemek negatív v része r például: Jegyzett tőke t be nem fizetett részer Negatív v eredménytartal nytartalék Év v végi v vagy évközi negatív v mérleg m szerinti eredmény Kockázati céltartalc ltartalék és s az értékvesztés hiánya 23
Járulékos tőkeelemekt Bank 2.12. Osztalékels kelsőbbségi jegyzett és s befizetett részvr szvények értéke Értékelési tartalék Alárendelt kölcsk lcsöntőke: max.. az alapvető tőkeelem 50 %-a% a) ténylegesen t rendelkezésre áll b) a szerződés s a kölcsk lcsönt nyújt jtó fél l egyetért rtését tartalmazza c) eredeti futamideje öt évet meghaladó vagy lejárat nélkn lkül felmondást stól l számított legkevesebb öt év v múlva m fizetendő vissza (kivéve ve PSZÁF-eng eng.) d) semminemű kapcsolódó kamat- és s járulj rulékfizetés emelkedés s (kivéve ve a referenciakamta emelkedéséből adódó kamatnöveked vekedés) öt éven belüli li lejárat esetén évente 20 % csökken kkenés 24
Bank 2.13. Kiegész szítő tőkeelem Kiegész szítő alárendelt kölcsk lcsöntőke - az alárendelt kölcsk lcsöntőke szabályai (10. a, b, d, e, f pont), kivéve ve - A 10.c. pont: a futamidő nem legalább öt, hanem legalább kettő év - csak a tőkekt kekövetelmények teljesítése se esetén n fizethető vissza A járulj rulékos tőkének t a korlátoz tozások miatt fel nem használhat lható része 25
3. Konszolidáci ciós s folyamatok a bankrendszerben Hitelkonszolidáci ció Bankkonszolidáci ció Adóskonszolid skonszolidáció Garancia- és s kezességv gvállalás 26
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.1. Általános felépítés Pénzeszközök Forgalomképes értékpapírok Bankközi nyújtott hitelek Nettó ügyfélhitelek: céltartalék - értékvesztés Tartós s befektetések Egyéb b eszközök 27
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.1. Általános felépítés I. Pénzeszközök 1. KészpK szpénz 2. Jegybanki száml mlák k egyenlege 3. Nostro száml mlák k egyenlege II. Forgalomképes értékpapírok 1. Állami kibocsátású értékpapírok (államk( llamkötvény, kincstárjegy) ezek általában jegybankképes értékpapírok is 2. VáltV ltók 3. Tőzsdei T kötvk tvények nyek és s részvr szvények, befektetési jegyek III. Bankközi és s más m s hitelintézeti kihelyezések 28
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.1. Általános felépítés IV. Ügyfeleknek nyújtott nettó hitelek 1. Forgóeszk eszközhitelekzhitelek 2. Fejlesztési si hitelek V. Tartós s befektetések 1. Befektetési célú, c, kis likviditású értékpapírok 2. Más M s társast rsaságokban szerzett érdekeltségek VI. Tárgyi eszközök 1. Saját t használat latú tárgyi eszközök 2. Fedezetként megszerzett tárgyi t eszközök 3. Befektetési céllal c vásárolt v tárgyi t eszközök VII. Egyéb b eszközök Pl. Készletek, K Átmenő aktívák k stb. 29
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.2. Hitelezés 4.2.1. A hitelezés s típusait Hitelszerződés: s: kötelezettségvállalás, hitelkeretet hoz létrel rendelkezésre állási jutalék k fizetendő Kölcsönszerződés: s: az összeg folyósítása sa kamat fizetendő Kereskedelmi hitel: nincs benne bank Bankhitel 30
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.2. Hitelezés 4.2.1. A hitelezés s típusait Pénzhitel: - folyósz számlahitel: forgalmi szemlélet, let, egy számla - számlahitel: állományi szemlélet, let, kettő számla Hitelszerű kihelyezés: - váltó leszámítol tolása - követelés s megvásárl rlása (faktor( faktorálás, foretíroz rozás) - áruvásárolási hitel - értékpapírhitel Kötelezettségvállalási hitel: - hitelkeret - fizetési kötelezesség vállalás s (garancia, kezesség) 31
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.2. Hitelezés 4.2.2. Hitelfajták Hitelfajták k hitelcél és s vállalat v fontossága szerint: Típus Cél Cég 1. Folyósz számla-hitel 0 ++++ 2. Átmeneti forgóeszk eszköz-hitel + +++ 3. Tartós s forgóeszk eszköz-hitel ++ ++ 4. Fejlesztési si hitel +++ + 5. Projekthitel ++++ 0 32
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.2. Hitelezés 4.2.2. Hitelfajták Hitelfajták k a PénzP nzügytan tankönyv nyv alapján: 1. Vállalati V hitelek - hitel nyitott hitelkeret alapján - áthidalási hitel - forgóeszk eszközhitelzhitel - rulíroz rozó hitel - hosszú lejárat ratú hitel 2. Fogyasztói i hitel - részletfizetési si hitelek - hitelkárty rtyák és rulíroz rozó hitelkeretek 3. Jelzáloghitel loghitel - építési hitel - jelzálog log-hitelintézetek átmeneti finanszíroz rozása 33
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.2. Hitelezés 4.2.3. A hitelezés s folyamata Vagyoncentrikus hitelezés múlt- és fedezetcentrikus negatív gondolkodás hitelezői i kérdk rdések CF-centrikus hitelezés jövőcentrikus pozitív gondolkodás hitelezői i kérdk rdések Magas likviditási rátar Magas gyorsráta Magas pénzeszkp nzeszköz-arány Magas likviditási ráta r? a) magas száml mláló? b) alacsony nevező? Többi mutató vizsgálata 34
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.2. Hitelezés 4.2.3. A hitelezés s folyamata Mutatósz szám-elemzési fóliasorozatf 35
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.2. Hitelezés 4.2.4. Tartalékk kképzés Tartalékk kképzés bruttó módszer nettó módszer minősített követelk vetelésre képzett k céltartalc ltartalék: 1994. január r 1. után n nettó módszer árfolyamkockázat, nyugdíj j stb. bruttó módszer Céltartalékképzés - PM 0 % - külön n figyelendő 0-10 % - átlag alatti 11-30 % - kétes 31-70 % - rossz 71-100 100 % Leírás 36
Dr. Varga JózsefJ Banküzemtan Fizetési forgalom, bankszolgáltat ltatások 37
Tartalom 1. Nemzeti vs.. nemzetközi zi fizetési forgalom 2. Belföldi ldi fizetési formák A) készpénzfizetés B) bankszáml mlák k közötti k fizetések C) készpénzhelyettesítő (készp szpénzkímélő) ) fizetési formák 3. A pénzforgalmi p bankszámla 3.1. Számlanyit mlanyitásra kötelezett k személyek 3.2. Számlat mlatípusok 3.3. A pénzforgalmi p jelzősz szám 4. Banki könyvelk nyvelés 5. A girorendszer működése 38
Tartalom 6. Bankszolgáltat ltatások 6.1. LízingL 6.2. Faktorálás, forfetíroz rozás 39
1. Nemzeti vs.. nemzetközi zi fizetési forgalom A nemzeti fizetési forgalom váza: v a) előtanulm tanulmány: ny: pénzteremtp nzteremtés, banki pénz p és jegybanki pénz p helye a bankmérlegekben b) Menete: Ü1 Bank 1 MNB Bank 2 Ü2 c) Technikailag a girorendszer ékelődik csak közbe d) Létezik tehát t egy kompenzáci ciós s központ, k ahol az egyes fizetési összegek egyenlegeződnek 40
Nemzeti vs.. nemzetközi zi fizetési forgalom Nemzetközi zi fizetési forgalom vázav a) előtanulm tanulmány: ny: loro, nostro száml mlák, correspondent bankok b) Menete: Ü1 Bank 1 Bank 2 2 - Bank V Ü2 c) Nincs nemzetközi zi kompenzáci ciós s központ k nincs világbank 41
2. Belföldi ldi fizetési formák A) készpk szpénzfizetés A készpk szpénz közvetlen k átadása Bankszáml mlára törtt rténő befizetés Készpénzfelvételi utalvány bankszláról felvét Pénzfelvétel esetenkénti nti átutalással: - a forgalom nem olyan nagy, hogy bankszáml mlát érdemes lenne nyitni - a számlatulajdonos a székhely khelyével nem azonos helységben, de valamely hitelintézeti fiókkal azonos helységben működőm egysége ge pénzellátására alkalmas 42
2. Belföldi ldi fizetési formák A) készpk szpénzfizetés Kifizetési utalvány: a számlatulajdonos megbízza a pénzintézetet, zetet, hogy az postai úton fizessen a címzettnekc Készpénzátutalási megbízás: - közismert, rosszul használt neve: csekk - postai befizető helyeknél l a Posta Elszámol moló Központon zponton keresztüli pénzmozgp nzmozgás - részei: feladóvev vevény (befizetőnél l marad) és készpénzátutalási megbízási szelvény (postánál l marad) Pénzforgalmi betétk tkönyv: a szlatulajdonos az arra kijelölt lt postahelyen a hitelintézet székhely khelyén n kívül k l vehet fel készpénzt 43
2. Belföldi ldi fizetési formák B) készpk szpénz nélkn lküli li fizetési formák b1) átutalás - egyszerű átutalás - csoportos átutalás b2) beszedési si megbízás - azonnali inkasszó: 1. a felek ebben egyeztek meg 2. jogszabályban meghatározott esetekben (pl. adótartoz tartozás), végrehajthatv grehajtható bírósági és s közigazgatk zigazgatási határozat, közjegyzk zjegyzői i okiraton alapuló követelés 3. Azonnali inkasszó lakossági bankszámla terhére, re, illetve javára nem nyújthat jtható be 44
2. Belföldi ldi fizetési formák - csoportos inkasszó: 1. azonos jogcímen benyújtott kötegelt k beszedési si megbízás 2. alkalmazható,, ha a kötelezett k a száml mláját t vezető hitelintézetet felhatalmazta - váltóbeszedési si megbízás: 1. az azonnali beszedési si megbízás s nyomtatványa nya + a csatolt váltv ltó 2. A kötelezett k a fizetés s teljesítését t letiltathatja - határid ridős s beszedési si megbízás: 1. a fizetésre kötelezettet k számlavezet mlavezető bankja előzetesen értesíteni teni köteles k létezik tezik kifogásol solási si határid ridő 2. csak a Magyar Államkincstárnál l száml mlával rendelkező kötelezett terhére re lehet benyújtani 3. korábbi nyári pénzkeresp nzkeresési si gyakorlat 45
2. Belföldi ldi fizetési formák b3) akkreditív: Félreérthető nevén: n: okmányos meghitelezés Szereplői: vevő eladó nyitó bank gyakori a 4. szereplő belépése: az eladó bankja, amely a) avizáló bank vagy b) konfirmáló (megerősítő) ) bank a bank alapesetben a vevő pénzéből l fizet kölcsönös s bizalomhiány esetén n használatos belföld ldön n Magyarországon gon nem terjedt el, mert viszonylag drága 46
b) váltv ltó 2. Belföldi ldi fizetési formák fizetési ígérvény vagy felszólítás saját t váltv ltó: : kétszereplk tszereplős, s, fizetési ígéret (fizetek vkinek, vmikor, vmennyit) idegen váltv ltó: : háromszereplh romszereplős, s, fizetési felszólítás váltókellékek: kek: 1. a váltv ltó megnevezés s az okirat szöveg vegében 2. határozott pénzp nzösszeg megjelölése 3. a címzett c neve (csak idegen váltv ltónál) l) 4. az esedékess kesség g megjelölése (hiánya esetén n a váltv ltó bemutatáskor esedékes) 5. a fizetési hely feltüntet ntetése 6. a kedvezményezett neve 7. a váltv ltó kiáll llításának napja és s helye 8. a kibocsátó vagy kiáll llító aláí áírása 47
2. Belföldi ldi fizetési formák a váltv ltó alapjogviszonya: kölcsk lcsönviszony a váltv ltójogviszony formailag ettől l függetlennf ggetlenné válik: a váltv ltót t esedékess kességkor ki kell fizetni, az alapjogviszony perben érvényesíthető a váltv ltó gazdasági gi funkciói: i: hiteleszköz és s fizetési eszköz típusai lejárat szerint: 1. bemutatásra szóló 2. bemutatás s után n meghatározott időre szóló 3. kelet után n bizonyos időre szóló 4. meghatározott napra szóló 48
2. Belföldi ldi fizetési formák C) készpénzhelyettesítő (készp szpénzkímélő) ) fizetési formák C1) csekk Csekk: banknak szóló utasítás Értékpapír, melynek alaki kellékei: kei: o csekk megjelölés s a kiáll llítás s nevén o meghatározott pénzp nzösszeg kifizetésére szóló feltétlen tlen meghagyás o a fizetésre kötelezett k megnevezése, telephelye, a fizetési hely megjelölése o a csekk kiáll llításának helye és s napja o A kibocsátó aláí áírása 1931. évi genfi Csekkjogi Egyezmény Mo.. 2/1965. (I.24.) IM-rendelet 49
2. Belföldi ldi fizetési formák A csekk A csekk típusai: t a) Fizetés s módja m szerint: 1. fizetési csekk: a kifizetés s készpk szpénzben 2. általános (elszámol molási) csekk: átutalás az előlapon lapon szerepel a csak elszámol molásra megjelölés 3. különleges k keresztezett csekk: a vonalak közék valamely pénzintp nzintézet zet nevét írják, a csekk csak azon keresztül l hívhath vható le b) A bemutató személye szerint: 1. meghatározott személy rendeletére: re: a csekk forgatással átruházható,, mint a váltv ltó 2. névre n szóló 3. bemutatóra szóló: : a csekk átruházásának egyszerűsége ge miatt kedvelt forma 50
2. Belföldi ldi fizetési formák c2) A bankkártya A csekk nagy tömegt megű forgalma nehezen automatizálhat lható,, ezért a kártya k kiszorította a fizetési forgalomból A kártya k mögött m egy bankszámla húzódik h meg A kártyak rtyaüzletág g résztvevr sztvevői: 1. kártyakibocsk rtyakibocsátó: : korábban kereskedő,, ma alapvetően en pénzintp nzintézetzet 2. kártyabirtokosk 3. elfogadóhely 4. elfogadó bank 51
2. Belföldi ldi fizetési formák. A bankkártya A kártyk rtyák k típusai: t a) a terhelés s módja m szerint: 1. használatkor terhelt kártya: k a tranzakciót követően en rövid r időszakon belüli li terhelés 2. halasztott fizetéssel terhelt kártyak charge card: : a hitelt a kártyabirtokos k az időszak végén v n törlesztit credit card: : az ügyfél l hitelképess pességének megfelelően en hitelkeret kerül l kialakításra, a törlesztés ütemezése adott budget card: rulíroz rozó hitelkeretet tartalmaz, melyet szabadon törleszthett 3. előrefizetett kártya: k pl. telefonkártya, üzemanyag-,, parkoló-, fénymásolókártya 52
2. Belföldi ldi fizetési formák. A bankkártya b) a kibocsátó szerint: saját t kártyak nemzetközi zi rendszerhez tartozó kártya c) technikai formája szerint: 1. dombornyomású 2. mágnescsíkos 3. chipes 4. optikailag olvasható 53
3. A pénzforgalmi p bankszámla 3.1. Számlanyit mlanyitásra kötelezett k személyek Belföldi ldi jogi személyek Jogi személyis lyiséggel nem rendelkező gazdasági gi társaságok Egyéni vállalkozv llalkozók ÁFA-alany természetes személyek Bank-ügyf gyfél l kapcsolat: bankszámla mla-szerződés s a hitelintézet Üzletszabályzata lyzata alapján 54
3.2. Számlat mlatípusok Bankszámla: az ügyfél és s a bank írásbeli megállapod llapodása alapján n (bankszámla mla-szerződés) s) megnyitott követelk vetelés Lakossági bankszámla: az azonnali inkasszó kivétel telével valamennyi fizetési mód m d lebonyolítására alkalmas bszla Pénzforgalmi bankszámla: valamennyi fizetési mód, m így különösen az azonnali inkasszó lebonyolítására alkalmas bszla Folyósz számla: kölcsk lcsönös s tartozás- és s követelk vetelésállomány nyilvántart ntartása automatikus hitellehetőség g = negatív v egyenleg (overdraft) Egyéb: pl. takarékbet kbetét bszla,, fedezeti bszla (importfedezet, akkreditív v fedezete), értékpapír-letéti ti szla 55
3.3. A pénzforgalmi p jelzősz szám 3+4+1 jel: a hitelintézeti fiók k azonosítása sa 7+1 vagy 15+1 jel: az ügyfél l azonosítása sa A +1 jelek: technikai ellenőrz rzés Pl. OTP 11773353-40690416 Pl. Szegvár és s Vidéke Takaréksz kszövetkezet 57200048-10026445 Pl. Monor és s Vidéke Takaréksz kszövetkezet 65100118-11012713 11012713 56
4. Banki könyvelk nyvelés B A N K ---- T ------------------- Betéti ti (követel) számla ----------------- K ------ Kifizetések Befizetések Kamatterhelés Kamatjóváí áírás Devizavétel Devizaeladás Értékpapír r vételev Értékpapír r eladása Jutalékok, díjak d fizetése KE Követel egyenleg: az ügyfél l bankkal szembeni követelk vetelése Ü G Y F É L ---- T ------------- Betéti ti (követel) számla ------------------ K ------ TE 57
4. Banki könyvelk nyvelés B A N K ---- T ---------------------Hitel (tartozik) számla ------------------ K --------- Hitelfolyósítás Hitelvisszafizetés Kamatterhelés Kamattörleszt rlesztés Tőke- és s kamatelengedés TE Tartozik egyenleg: a bank ügyféllel szembeni követelk vetelése Ü G Y F É L ---- T --------------------Hitel (tartozik) számla ------------------- K --------- KE 58
4. Banki könyvelk nyvelés * Gazdasági események hatása a száml mlákra és s a mérlegrem a) Róka R úr betétsz tszámlanyitása a QKA Bankházn znál Bank Pénztár R. betétsz tszámlája 10.000 10.000 Ügyfél Pénztár 10.000 10.000 R. betétsz tszámlája Bankmérleg Pénztár r 10.000 Ügyfélmérleg Betétszla tszla + 10.000 Pénztár - 10.000 Betét t 10.000 59
4. Banki könyvelk nyvelés c) Róka R úr átutal áruszállítás s ellenében 20.000 Ft-ot Farkas úrnak, aki szintén n a QKA Bankház ügyfele Bank Farkas betétszl tszlámlája Róka betétsz tszámlája 20.000 20.000 Róka Farkas Betétsz tszámla 20.000 Betétsz tszámla 20.000 60
4. Banki könyvelk nyvelés Bankmérleg Róka betétszla tszla - 20.000 Farkas betétszla tszla + 20.000 Róka mérlegm Betétszla tszla - 20.000 Készletek + 20.000 Farkas mérlegm Betétszla tszla + 20.000 Készletek - 20.000 61
5. A girorendszer működése Működtetésének célja: c a pénzforgalom p technikai lebonyolítása Eldöntend ntendő alapkérd rdések: 1. bruttó vs.. nettó módszer 2. egypontos vs.. többpontos t csatlakozás 3. real time vs.. kötegelt k feldolgozás Bankközi Zsírórendszer rendszer 1994. november 18. VIBER: bankközi fizetési megbízások 1999. szeptember 3. 62
A zsírórendszer átutalási folyamata MNB Küldő bank e c e GIRO Fogadó bank b e d a f Fizető ügyfél Kedvezményezett a, A külső bank ügyfele benyújtja átutalási megbízását bankjához. b, A beérkezett megbízást feldolgozzák a külső bankfiókban. c, Az információkat továbbítják a GIRO felé. d, A GIRO-ban megtörténik a tranzakció feldolgozása. e, A GIRO továbbítja a feldolgozás során előállt információkat a fogadó bank, a küldő bank és a Magyar Nemzeti Bank felé. f, A fogadó bank jóváírja ügyfele számláján az átutalt összeget. 63
6. Bankszolgáltat ltatások Vagyonkezelés, befektetési szolgáltat ltatás Biztosítás Személyi tanácsad csadás: s: befektetési, biztosítási si és s adózási tanácsad csadás Lízing Faktorálás,forfet forfetírozás 64
6. Bankszolgáltat ltatások 6. 1. LízingL Speciális finanszíroz rozási és s kereskedelmi eszköz lease (angol) speciális bérletet b jelent A futamidő végén n a lízingbe l vevő tulajdonjogot szerez A lízingbe l adó azzal a céllal c vásárolja v meg a lízingbe vevőnek a kiválasztott jószj szágot, hogy díjfizetd jfizetés s ellenében adott időre átengedje Az átadás s a kockázati jogokat is jelenti. 65
A lízing l - ügylet sémájas A lízing l szereplői: Lízingbe adó, Lízingbe vevő, Száll llító. Konstrukció: : bérlet b hitel beruházás s jelleg 1. Lízingbe adó Száll llítás s jótállj llás s Tulajdonjog lízingszerződés Lízingtárgy termékfelel kfelelősség g használati jog száll llítás 66
6. Bankszolgáltat ltatások 6. 1. LízingL Lízing alapügylete: bérbeadb rbeadás típusai: pénzp nzügyi lízing l és s operatív v lízingl Pénzügyi lízingl zing: 1. a lízingbe l adó a lízingbe l vevő által kiválasztott eszközt zt megvásárolja 2. a lízingbe l adó csak a finanszíroz rozást látja l el, a fenntartás s a lízingbe vevőt t terheli 3. a berendezés s a lízingbe l adónál l marad 4. a berendezés s maradvány nyérték k fejében a vevőre száll a szerződés lejártakor 5. A kockázatokat a lízingbe l vevő viseli. 6. A lízingtl zingtárgy üzemeltetéséből l származ rmazó teljes haszon a vevőt (lízingel zingelőt) illeti meg. = hitelezés beruházás-finansz finanszírozás 7. A tulajdonjog a lízingell zingelőt t illeti meg a futamidő-tartalma tartalma alatt Összegzés: s: a pénzp nzügyi lízing l egy hitelfelvétel 67
6. Bankszolgáltat ltatások 6. 1. LízingL Operatív v lízingl zing: 1. a bérbeadb rbeadó karbantartást, eszközcser zcserét t is vállal v (pl. számítógépek, gépkocsik) g 2. a futamidő lejártakor a lízingbe l vevő az eszközt zt köteles k visszaszolgáltatni ltatni 3. általában részamortizr szamortizációs s lízing: l a lízingtl zingtárgy értéke nem csökken nullára 4. Komplex típusat pusa: : szolgáltat ltatási lízingl 5. Kockázata kisebb,, mint a pénzp nzügyi lízing. l 6. A lízingtl zingtárgy fedezeti értéke nagyobb,, mint a pénzp nzügyi lízing l esetén. 7. A lízingbe l adónak fel kell készk szülni a jószj szág g visszavétel telére, utóhasznos hasznosítására, értékcsökkenésére, műszaki állapot romlására. ra. 8. A lízingdl zingdíjat belekalkulálhatja lhatja a költsk ltségeibe: Összegzés: s: leginkább a bérleti b viszonyhoz hasonlíthat tható. 68
Visszlízing zing Itt a lízingbe l vevő: : a száll llító valaki valamilyen tárgyt rgyát t eladja a lízingtársaságnak, majd azonnal lízingbe l is veszi: itt az adásv svétel és s a lízingszerzl zingszerződés a nem különül k l el. A magyar jog nem tesz különbsk nbséget az adásv svétel és s a visszlízing zing között. Célja: a visszlízingel zingelő saját t likviditási problémáján n próbál l segíteni. Az ingatlanoknál l többletfedezet t kb. 150 % 69
Allízing A lízingbe l vevő a lízingtl zingtárgyat továbbadja lízingbe. Feltételei telei: 1. Az eredeti lízingbe l adónak hozzá kell járulnia, 2. A folyamatot csak olyan társast rsaság g teheti meg, akinek magának is jogosítv tványa van a lízingbe l adásra. Célja: 1.. Refinanszíroz rozási célc 2. Kockázatmegoszt zatmegosztás 70
Allízing Refinanszíroz rozási célú allízing zing: az allízingbe adó társaság akár r a lízingbe l vevőjét t nem is tájékoztatva t - a lízingtl zingtárgyat nem bankhitellel finanszírozza, hanem önmaga is lízingeli pl. tőkeert keerős s társast rsaságtól. Kockázat zat-megosztási si célúc allízing zing: - ha a lízingtl zingtársaság g nem tartja megfelelő hitelképess pességűnek a nála n lízingelni l kívánók ügyfelet, - akkor a lízingcl zingcég g felkér r egy hitelképes lízingl zingtársaságot, hogy vegye lízingbe l a lízingtl zingtárgyat - és s adja allízingbe az ügyfélnek osztoznak a kockázaton. 71
Alvisszlízing zing Ez a folyamat ilyen néven n nem is létezik, l de a gazdasági gi érdekek bizonyítj tják k jelenlétét. t. - ha a termelő vállalat nem rendelkezik megfelelő tőkeerővel, de a konkurenciaharc (piacnyerési célbc lból l operatív v lízingszolgl zingszolgáltatást végez - a terméket visszalízingeli zingeli egy lízingtl zingtársaságtól, majd allízingbe adja. A folyamat elkerülése miatt több t lízingell zingeléssel foglalkozó cég g létrehozta l a lízingl zing-leányvállalatát önálló jogi személyk lyként. 72
Szolgáltat ltatási lízingl A lízingbeadl zingbeadó a szerződésben sben a lízingtl zingtárgy használat latával kapcsolatos szolgáltat ltatásokat magára vállalja. Célja: a lízingtl zingtárgy teljes fenntartásának nak koordinálása. Bármire megköthet thető a szerződés, s, de a legelterjedtebb az autók k körében. k Folyamata: a lízingtl zingtársaság g együttm ttműködést köt k t az ország g terület letén n találhat lható szolgáltat ltatókkal pl. benzinkutak, autójav javítók, biztosító társaságok, autókölcs lcsönzők ha a javítás s miatt az ügyfélnek nélkülöznie kellene az autót, t, kiegész szítő szolgáltat ltatást nyújt jtó cégekkel utazási irodák, panziók, motelek. 73
Szolgáltat ltatási lízingl Ha kiépült a hálózath meg lehet kötni k a szolgáltat ltatási lízingszerzl zingszerződéseket. seket. A lízingbe l vevő úgy veheti igénybe a hálózatot, h hogy sehol sem kell közvetlenk zvetlenül l fizetnie ellenért rtékét t a lízingcl zingcég g egyenlíti ki. Technikailag: : a fizetések lebonyolítására egy műanyag kártya k szolgál. l. Nyugat-Eur Európában a hálózat h olyan tökéletes, t hogy a lízingbe l vevők k vezetési szokásait sait számítógépen tartják k nyilván, n, és s a vélhetv lhetően en megtett kilométerek alapján n felhívj vják k figyelmét t az olajcsere esedékess kességére, a hideg idő beállt lltával a gumis partnereket kiküldik a lízingbe l vevőkh khöz, hogy felszereljék k a téli t gumikat. 74