HULLADÉKOK KEZELÉSE
Alapfogalmak Hulladék:bármely a törvény 1.sz. mellékletébe tartozó tárgy vagy anyag amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik,vagy megválni köteles (Q1-Q16) Q16) Veszélyes hulladék: a törvény 2.sz. mellék- letében felsorol tulajdonságokkal rendelkezik vagy ilyen anyagokat tartalmaz. A környezetre kockázatot jelentő hulladék (H1-H14) H14)
Települési hulladék: a háztartásokból keletkező szilárd vagy folyékony hulladék, illetve ehhez hasonló jellegű és összetételű, ezzel együtt kezelhető más hulladék. Újrahasználat: eredeti célra történő ismételt felhasználása.
Hasznosítás: a hulladéknak a termelésben, vagy a szolgáltatásban a törvény 4.sz. mellékletében lévő eljárásokkal történő felhasználata (R1- R13). Ártalmatlanítás: a hulladék környezetet veszé- lyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, a törvény 3.sz. mellékletében lévő eljárások alkalmazása. (D1-D15). D15).
Hulladékok csoportosítása Eredet szerint: - Települési (kommunális) - Termelési (ipari, szolgáltatási, mezőgazdasági) - Technológiai eredetű, amortizációs
Hulladékok jegyzéke A 16/2001.(VII.18) KÖM rendelet tartalmazza Alaplista Kiegészítő lista
ALAPLISTA Az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódszámait tartalmazza. Felépítése: - Főcsoportok: 20 főcsoport, a származási hely szerint csoportosítja a hulladékot, két számjegyüek. - Alcsoportok: a főcsoportok további csoportosítása, két szj.
- Hulladékok a hulladékok pontos megnevezése, két számjegy. Összesen hat számjegyből áll. A *-gal jelzett EWC kódszámok veszélyes hulladékot jelölnek.
Hulladékok környezeti hatásai
Talaj, talajvíz és felszíni vizek szennyeződése Levegő szennyeződése Fertőzésveszély Rovarok és rágcsálók elterjedése Környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége
A világ 7 szemétcsodája 1. Csendes-óceáni szemétsziget
2. New York szemétlerakója
3. India, Roro azbeszt bányák
4. Füstös hegység, Fülöp-szigetek, Manila
5. Hajóbontó kikötő, Alang, India
6. Yucca hegység, Nevada, USA
7. Elektronikai hulladéklerakó, Guiyu, Kína
Hulladékkezelési modellek
A hulladékkezelés szintjei
Nyitott modell Zárt modell Környezetbarát un. Körforgási modell
A zárt rendszer modellje
Körforgási modell prof. dr. Patkó István
A Hulladékgazdálkodás az a tudatos emberi tevékenység, mely során: Hulladék keletkezésének megelőzése Csökkentése A keletkezett hulladék minél nagyobb arányban történő újrahasznosítása Megfelelő kezelése és ártalmatlanítása a fő szempontok.
Mennyiségi adatok [millió t/év] Hulladék típusa 2000. 2003. 2004. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem- veszélyes 5,0 5,0 5,0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes 21,5 19,4 17,0 Települési szilárd 4,6 4,7 4,7 Települési folyékony ((begyűjtött mennyiség) 5,5 4,4 4,2 Településiszennyvíz-iszap iszap (begyűjtött mennyiség) 0,7 0,6 0,7 Veszélyes 3,4 1,2 1,2 Összesen 40,7 35,3 32,8 Biomassza 28,0 30,0 30,0 Mindösszesen 68,7 65,3 62,8
A keletkező TSZH összetétele, 2004 Települési hulladék összetételének alakulása 2004. évben (4,6 millió t/év) műanyag 12,1% üveg 3,6% fém 3,7% textil 3,1% egyéb 25,5% szerves 37,5% papír 14,5%
A kezelt hulladékmennyiségek alakulása 2004-20162016 közötti időszakban TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint 2004-2016 között (et) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 155 540 3904 420 1114 3293 918 1860 2520 Termikus hasznosítás Anyagában hasznosítás Lerakás 0 2004 2009 2016
Települési szilárd hulladék Mennyisége, jellege függ: Életmódtól Életszínvonaltól Fogyasztói szokásoktól
Nemzetközi tendencia Hulladék tömege nem nő Hulladék térfogata nő így a hulladék fellazul.
Hulladékkezelés Technológiai rendszere
Technológiai rendszere Technológiai rendszer blokksémája Hulladék Gyűjtés Szállítás Előkezelés Hasznosítás Ártalmatlanítás Lerakás Szelektív Kevert Együtemű Kétütemű Fizikai Kémiai Fizikai Kémiai Termikus Biológiai Rendezett Rendezett, Biztonságos
Hulladékgyűjtés Összeszedés Rövid ideig tartó tárolás Gyűjtő edényzet Zsák (Nem újrahasznosítható) Kistartályok (35L,50L,60L) Középtartályok (80L,110L,120L,240L,360L.) Kiskonténerek (660L, 770L, 1100L) Konténerek (1,1 m 3 felett)
Hulladékgyűjtés Megoldások szemétgyűjtő zsákok elhelyezésére a) 3 lábú állvány b) Tárolószekrény c) Nyitható hengeres fémtartó (szabadtéri elhelyezés) d) Guruló állvány (korház, műhely) e) Falba rögzített bilincs f) Kézi targonca a zsákok kihordásához
Hulladékgyűjtés Zsák alkalmazásának előnye: Nincs eszköztisztítás Bekötözött zsákok higiénikusak, pormentesek Rugalmasan alkalmazhatók erősen ingadozó hulladékmennyiségek esetén Egyszerű tároló hely (átmeneti tároló) kialakítása Jól használhatók a szelektív gyűjtéshez Jó és gyors kiegészítő gyűjtő eszköz
Hulladékgyűjtés Hátránya: Viszonylag drágák Gondoskodni kell a folyamatos ellátásról Salak, törött üveg, szúrós tárgyak gyűjtésére nem alkalmas.
Hulladékgyűjtés Néhány edényzet: régebbi típus 50L-es kistartály
Hulladékgyűjtés Néhány edényzet: régebbi típus 110L-es 1100L-es
Hulladékgyűjtés Néhány edényzet: új fejlesztés 80 L-es 240 L-es
Hulladékgyűjtés Néhány edényzet: új fejlesztés 770L-es 1100L-es
Hulladékgyűjtés Néhány edényzet: új fejlesztés 5 m 3 -es konténer Öntömörítős konténer elvi felépítése. 1. Hidraulika henger 2. Préselő szerkezet 3. Konténer 4. Tömörítő egység 5. ürítőfal
Szelektív hulladékgyűjtés Háztartási szilárd hulladékok EU átlag: 15-20% Németország: 10% Svájc: 59% Magyarország:
Szelektív hulladékgyűjtés Szelektív gyűjtés célja: Hasznosítható összetevők elkülönítése Veszélyes összetevők elkülönítése Lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése
Gyűjtési megoldások Házon, telken, lakáson belüli gyűjtés Gyűjtőedények Gyűjtősziget Gyűjtőedényzet: Kiskonténerek (speciális kialakítással) Nagykonténerek (görgős) Gyűjtött anyag Kizárólag másodnyersanyagok: Papír Műanyagpalack és fólia Színes és fehérüveg Fém italos doboz
Gyűjtő sziget Tilos gyűjteni: veszélyes hulladék biológiai és bomló hulladék egészségre ártalmas hulladék
Gyűjtő sziget Ráhordási távolság: Általában: 200-300m Tízemeletes házak esetén: 200-300m Négyemeletes házak esetén: 500-600m Családi házak esetén:600-700m Ellátási körzet: 1200-3500 fő/sziget
Hulladékudvar Funkciói: Lakosság által behordott hulladék átvétele Az átadott hulladék nyilvántartása (mennyiség, minőség) Átmeneti tárolás
Hulladékudvar Gyűjthető hulladékok Másodnyersanyagként hasznosíthatók (papír, fém, műanyag, üveg, fa textil) Darabos hulladékok (gumiabroncs, háztartási gépek és eszközök, roncs autók) Lakossági veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék növényvédő szer, stb.) Lakossági építési és bontási hulladékok
Hulladékudvar Általános szabály: Minden 5000 lakósra 1db hulladékudvar. Ráhordási távolság: - kezdeti szakaszban: 1-1.51.5 km - később: 2-2.52.5 km
Hulladékudvar
HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSA
Szállítás, begyűjtés történhet: - Együtemű gyűjtési rendszer - Kétütemű gyűjtési rendszer Együtemű gyűjtési rendszer átrakás nélküli magas fajlagos szállítási költség (Ft/t) kezelő telephez közeli területekről történő gyűjtés
Kétütemű gyűjtési rendszer átrakással nagy szállítások esetén körzeti, regionális kezelő telepek esetén szállítási költség+átrakó állomás költsége
Átrakó állomás
Költségek összehasonlítása
Pneumatikus szállítás ELVI vázlata Aknaszelep Siló, hulladék-, porleválasztó Felszálló cső Ledobó akna Hangtompító Levegő Levegő Ventillátorok Hulladék Tömörítő konténer
Pneumatikus szállítás vázlata
Előnye: - Nincs környezet terhelés - Közúti forgalomtól független - Múlti funkcionális pl. szennyes ruha szállítás Hátránya: - A létesítés és üzemeltetés drága - Darabos hulladék esetén aprítót kell telepíteni
Vízöblítéses hulladékszállítás Gyűjtés és szállítás együtt Darabolás Közvetlenül a csatorna hálózatba juttatás Szennyvíz tisztító Drága Nem terjedt el
Veszélyes hulladékok szállítása Szállításra vonatkozó előírások ADR (v.á. Nemzetközi Közúti Szállításra vonatkozó Európai megállapodás) RID (v.á. Vasúti Fuvarozására vonatkozó Nemzetközi Szabályzat) ADN (v.á. Folyami Szállításra vonatkozó Európai Egyezmény)
Veszélyességi bárca 10x10 cm-es sarkára állított négyzet 3
Kezelési bárca 15x21 cm-es rövidebb oldalára állított téglalap
Hulladékelőkezelés Célja: az ártalmatlanítás és hasznosítás eredményességének növelése Előkezelés Fizikai Kémiai
Hulladékelőkezelés Fizikai eljárások egyéb Beágyazás Komponens szétválasztás Fázisszétválasztás Előkészítés
Előkészítés műveletei Aprítás Rostálás Tömörítés Darabosítás Tisztítás és mosás
Egyrotoros kalapácsos aprító kialakítása 1. anyagfeladás; 2. töltőgarat; 3. merevített ház; 4. kalapácsok; 5. pálcás rostély; 6. hidraulikusan
Kétrotoros kalapácsos aprító kialakítása 1. forgórész kalapácsokkal 2. hornyolt törőlemezek
Vágómalmok kialakítási változatai a) nyitott forgórésszel b) zárt forgórésszel c) hengeres zárt forgórésszel lépcsőzetesen elhelyezett késekkel 1. forgórész vágókésekkel; 2. állókések; 3. rostaszerkezet; 4. anyagfeladás
Rostálás Célja: Méret szerinti osztályozás Elválasztás Az adott hulladék finom és durva szemcsés szennyezőinek eltávolítására Rosták fajtái: Vibrációs rosta ( mindhárom célra) Dobrosta ( elválasztási és tisztítási célra) Rosta lehet: Drótszövet Perforált lemez Pálca
Telepített forgó dobrosta kialakítása 1. Anyagfeladás 2. tisztított anyag kihordása 3. Rostafelület 4. Támgyűrű 5. Hajtómű 6. Fogaskoszorú 7. Fogaskerék 8. Védőburkolat 9. poros levegő elszívása 10. alapozás és támasztógörgők
Tömörítés Térfogat zsugorítás Célja: Szállítás és tárolás költségének csökkentése Fajtái: Bálázás ( homogén anyagok, papír stb) Brikettálás Pellettálás
Tömörítés Bálázás: aprítatlan, eredeti állapotú hulladék kötőanyag hozzáadása nélküli tömörítés. (papír, textil, műanyag, fa és fém hulladékok) Brikettálás: fém és faforgácsok, települési szilárd hulladékok. Pelletálás: Fahulladék
Darabosítás Finom szemcsés anyagokból, sajtolással termikus kezeléssel szabályos vagy szabálytalan szemcséket állítanak elő. (Műanyagok)
Mosás, tisztítás Mosó Anyag: víz, szerves oldószer. Folyamatos csőmosógép vázlata 1. víz és mosószer; 2. szennyezett anyag; 3. fő mosózóna; 4. tisztára mosó zóna; 5. öblítőzóna; 6. forróvíz-adagoló; 7. gőz; 8. kondenzvíz; 9. flottaelválasztás; 10. hőcserélő; 11. lefolyó; 12. öblítővíz; 13. szivattyú; 14. hajtómű; 15. kihordószalag
Komponens szétválasztás Egyfázisú de többkomponensű hulladék alkotórészeinek ionos vagy molekuláris formában történő szétválasztása Szétválasztás történhet: Elektromos tulajdonság Mágneses tulajdonság Optikai tulajdonság Egyéb fizikai tulajdonság alapján
Szétválasztás Vertikális légosztályozók Vertikális légosztályozók típusai a) elszívásos aspirátor; b) vertikális osztályozóoszlop; c) vertikális cikcakk osztályozó 1. könnyű anyag; 2. nehéz anyag
Horizontális légosztályozás Szétválasztás Horizontális, kamrás légosztályozó 1. könnyű anyagok 2. nehéz anyagok 3. közepes frakció
Elektronikus optikai szétválasztás Vegyes üveghulladékok színszerinti szétválasztására használnak. A szétválasztás lépései: 1. Nem látható szennyező anyagok (kő, kerámia stb.) leválasztása 2. Fehér üveg leválasztása 3. Barna és zöld üveg szétválasztása Szeparációs teljesítmény: 0,25-2 t / h
Beágyazás Folyékony és iszap halmazállapotú veszélyes hulladékot vázképző anyagokkal keverik össze. Így mechanikailag és kémiailag stabil anyag jön létre. Célja: Veszélyes komponens kioldásának megakadályozása
Beágyazás Eljárások: Cementalapú (nehézfémek) Mész pernye alapú (betonképzés) Hőre lágyuló anyagok (bitumen, aszfalt, parafin, stb.) felhasználása Kapszulázás Gipszképzési eljárás (szulfit v. szulfit tart. Anyagoknál alkalmazhatók, gyors.) Üvegbe ágyazás (csak radioaktív hulladéknál)
Hulladékkezelés Fajtái: Termikus eljárás Égetés Hőbontás (Pirolízis) Elgázosítás Biológiai eljárás Komposztálás Biogáz előállítás Hulladékok elhelyezése
Termikus eljárások Légfelesleg tényező (λ), Hulladékégetés λ>1 Pirolízis λ=0 pirolízis-gáz + pirolízis-koksz Elgázosítás 0>λ>1 gáz + olvadt szervetlen maradék
Hulladékégetés Előnye: Szilárd hulladék tömege és térfogata csökken Az eljárás mellékterméke a hő, ami hasznosítható Közegészségügyi szempontból hatékony (kórokozók elpusztítása)
Hulladékégetés Hátránya: Másodlagos környezetszennyezés Termikusan bontott anyag kikerül a természetes körforgásból Drága (beruházási és üzemeltetési költségek magasak)
Szilárd hulladékok tüzelésének minimális feltételei Tűztérhőmérséklet: 850 C Légfelesleg-tényező: 1,5 2,5 Füstgázok tartózkodási ideje a tűztérben szilárd: 2 3s folyékony: 0,5 1s Oxigén tartalom a füstgázban max.: 6%
Hulladéktüzelés lépései Tárolás, előkészítés Égetés Hőhasznosítás (füstgáz hűtés) Salak, hamu, pernye kezelése Füstgáztisztítás
Égetés Tüzelőberendezések fajtái: Rostélyos berendezések: általában szilárd települési és termelési hulladékok tüzelésére Rostély nélküli berendezése: folyékony és iszap szerű hulladékok tüzelésére Fluid-ágyas berendezések folyékony, pasztaszerű, aprított hulladékok
Rostélytüzelésű berendezések Rostély feladata: Hulladék állandó keverése mozgatása Égéságy (tűzfészek) levegőztetése Fajtái: Hengerrostély Lengőrostély lépcsős vándorrostély visszatoló rostély lépcsős előtolórostély
Rostélytüzelés szerkezeti vázlata 1. tölcsér és szemétakna 2. Adagoló 3. Égetőtér 4. Rostély 5. Hőhasznosító kazán 6. Lesalakoló 7. Rostélyhulladék elvezetés 8. Pernyeszállító rendszer 9. Primer levegő 10. Szekunder levegő 11. Kilépő füstgáz prof. dr. Patkó István
Rostély típusok a) Hengerrostély b) Lengőrostély c) lépcsős vándorrostély d) visszatoló rostély e) lépcsős előtolórostély
Rostély nélküli tüzelőberendezések Forgódobos kemence Égetőkamrák Emeletes kemence Fluidizációs kemence Plazmaíves kemence
Forgó csőkemencés égető rendszer vázlata 1.szilárd anyag beadagolása; 2. hidraulikus adagoló; 3. csigás adagoló iszap beadagolásához; 4. kemence fejrésze; 5. falazott forgódobos kemence; 6. utóégető; 7. folyékony hulladék égetése; 8. salak kihordó; 9. hajtómű
A forgódobos kemence hőmérsékleti szakaszai és működése a) vízgőz; b) éghető anyag; c) salak; d) salakolvadék; e) falazat
Égetőkamrák Folyékony és iszapszerű hulladékok tüzelésére Horizontális vagy vertikális elrendezésű falazott, hengeres Fix kemence
Égetőkamrák alaptípusai a) párhuzamos áramú; b) keresztáramú; c) ellenáramú 1. tüzelőanyag-feladás; 2. égéslevegő; 3. tűztér
A fluidizációs kemence vázlata
UTÓÉGETŐ KAMRA Mindig a fő égéstér után helyezkedik el. Feladata: - az égés befejezése - a tartózkodási idő és a hőm. növelése Szerkezete: Vastag hőálló bélés + többrétegű hőszigetelés. Csak folyékony, könnyen porlasztható anyagok égethetők.
Plazmaíves kemence Nagy hőmérsékletű gázt használ fel szerves anyagok hő bontására. A plazma állapot előállítása: plazmagenerátorban két nagyfeszültségű pólus között létrehozott íven vezetik át a gázt, ionizálódik a gáz generátorból kilépő ionizált gáz hőmérséklete 10000-25000 C C (oxidáló, redukáló, inert) Plazma állapotú gáz égéstérbe vezetése.
Füstgázhűtés, hőhasznosítás Füstgáz kilépési hőmérséklete a tűztérből tki = 900 1000 0 C Füstgáz kilépési hőmérséklete a kéményből tk = 250 300 0 C (min. harmat pont) Füstgáz hűtése Közvetlen módszerrel Közvetett módszerrel
Közvetlen füstgázhűtés Vízpermetezéssel Porlasztókkal finom vízködöt permeteznek a füstgázba. Hátránya: vízgőz növeli a füstgáz reakció képességét füstgáz mennyisége 1,4 1,6 szeresére nő
Közvetlen füstgázhűtés alkalmazhatósága A füstgáz hőtartalma elvész egyéb anyagot (pl. víz) igényel ezért Kis hő teljesítményű (15-20 GJ/h) Kis kapacitású égetőknél ahol nem gazdaságos kiépíteni a hő hasznosítót ott alkalmazzák.
Közvetett hő hasznosítás Közvetlenül a tűztérhez kapcsolódó hőcserélővel történik a hasznosítás. Ezeket a hőcserélőket kazánoknak nevezzük.
Tűztérbe épített meredek csöves kazán 1. bunker; 2. adagolás; 3. rostély és tűztér; 4. salakkihordás; 5. kazán; 6. elektrofilter; 7. füstgázventillátor
Tűztér után kapcsolt kazántípusok a.) Függőleges huzamú kazán b.) L- alakú kazán
Hőcserélő Egyéb hőhasznosítás Másodlagos Hőhasznosító Közeg (víz) Füstgáz Kilépő közeg Melegvíz Forróvíz Gőz
Füstgáztisztítás Célja: a füstgázok környezetkárosító hatásának csökkentése. Füstgáz fő szennyezői: - szerves és szervetlen porok - por-alakú nehézfémek - aeroszolok - gőzállapotú fémek, fémvegyületek - gáz állapotú Cl,F, S, N,szerves vegyületek, CO - Dioxinok (PCDD), furánok (PCDF)
Szilárd égési maradékok kezelése salak pernye korom
Speciális égetés (λ =0) PIROLÍZIS A pirolízis során a szerves hulladékból - pirolízis gáz - folyékony termék (olaj, kátrány bomlási víz) - szilárd végtermék (pirolízis koksz) Keletkezik. Alkalmazott hőmérséklet: 450-550550 o C
Pirolízis gáz: tisztítás után égetőben hőhasznosításra eltüzelve Pirolízis előnye: Termékei értékesíthető aromás és alifás szénhidrogének Légszennyező hatása kisebb mint az égetésé Hátránya: Drága, bonyolult eljárás.
ELGÁZOSÍTÁSA Speciális égetés (λ < 1) Hőmérséklete: 850-950 o C max. 1600-17001700 o C Hőigényét a szerves anyag részleges égése biztosítja. Segédanyagok: levegő, oxigén, vízgőz Gáztermék a tisztítás után eltüzelhető, Fűtőértéke: 5-10 000 kj/m 3 (kisebb mint a pirolízis gázé)
KOMPOSZTÁLÁS Szerves hulladékok (kommunális hulladék, szennyvíziszap) aerob lebontása mikroorganizmusok segítségével. A folyamat eredménye: - gáz - komposzt
Hulladéklerakás Hulladéklerakó: sajátos építményfajta, amely a hulladék lerakására szolgáló területet, valamint az azon lévő építmények összességét jelenti Lerakás: a hulladék ártalmatlanítása műszaki védelemmel és monitoring rendszerrel épített és üzemeltetett, a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben kialakított hulladéklerakóban
Célok: - A hulladékgazdálkodás prioritási sorrendje: megelőzés, újrahasználat, újrahasznosítás, égetés, lerakás. Magyarország 2002: 2667 települési hulladéklerakó - A végső lerakásra kerülő hulladék mennyiségét 2010-re 20%-kal, 2050-re pedig 50%-kal kell csökkenteni a 2000. évihez képest. - A keletkező veszélyes hulladék mennyiségét 2010-re 20%- kal, 2020-ra pedig 50%-kal kell csökkenteni a 2000. évihez képest.
Előny: Olcsó Egyszerű Hátrány: Területfoglalás Anyagvesztés Biztonsági kockázat
Hulladéklerakó típusok A kategória: Inert B kategória: Nem veszélyes B1b alkategória: szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó B3 alkategória: vegyes összetétel (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó C kategória: Veszélyes
Telepítési szempontok: Mezőgazd.i szempontból értéktelen Zavaró hatásnak nem kitett Zavaró hatást elő nem idéző Természetvédelmi, tájvédelmi, kulturális örökségvédelmi terület
Nem telepíthető: Védőterületek, védősávokkal ellátott területre Karsztos, erősen töredezett geológiai képződményeken Fokozottan szennyezés-érzékeny érzékeny területen + gazdaságosság +lakossági egyetértés
Kialakítás építési mód szerint: feltöltéssel épített hulladéklerakókat (depóniákat) tárolószerűen kialakított lerakókat. 1. Terepszint alatti természetes v. mesterséges gödör 2. Terepszint feletti domb, amely terepszintről, vagy gödörből indul
Szigetelés
Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ 2000 I. ütem 18 ha 13 év 2012 II. ütem 14 ha 13 év 2025 III. ütem 22 ha 18 év Beszállított összes hulladék : 61,6 millió m 3
Pusztazámor szigetelési rendje: Altalaj 50 cm Consolid - talaj k<5*10-10 m/s 2,5 mm HDPE szigetelőlemez Geotextília Homok( 50 cm), kavics dréncső Homok
Pyrus -Rumpold Galgamácsa Saubermacher-Magyarország Kft.