Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. évi beszámolói
Tartalomjegyzék A befektetési alapok teljesítményére hatással bíró értékpapír-piaci szegmensek 2012. évi eseményeinek bemutatása...4 1) Hazai állampapírpiac...4 2) Közép-kelet-európai részvénypiacok...6 3) Fejlett részvénypiacok...7 4) Feltörekvı részvénypiacok...8 Az OTP befektetési alapok állandó adatai...10 OTP Tızsdén Kereskedett BUX Indexkövetı Alap...11 OTP Dupla Fix Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap...16 OTP Dupla Fix II. Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap...20 OTP Eurogól Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap...24 OTP Feltörekvı Piaci Trend Fix IX. Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap...28 OTP Szinergia Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap...32 OTP Trendvadász I. Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap...36 OTP Trendvadász II. Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap...40 OTP Tripla Fix II. Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap...44 OTP Világjátékok Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap...48
A befektetési alapok teljesítményére hatással bíró értékpapír-piaci szegmensek 2012. évi eseményeinek bemutatása 1) Hazai állampapírpiac 2012-ben kiválóan teljesített a hazai állampapírpiac, a tavalyi év az elmúlt 14 év legjobb éve lett. Ennél jobb teljesítményt csak 1998-ban láttunk. A hozamok az egész hozamgörbén 222-375 bázispont közötti mértékben csökkentek, legjobban a görbe közepén és hosszú végén. A különbözı lejáratok hozam-változásának mértékét az alábbi táblázat mutatja. (%) 3 hó 6 hó 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év 2011.12.31 7.55 7.60 7.95 9.06 9.64 9.75 9.76 2012.03.31 7.35 7.40 7.60 8.72 8.93 9.06 8.97 2012.06.30 7.08 7.05 7.28 7.55 7.80 7.90 7.89 2012.09.30 6.30 6.42 6.48 6.59 6.72 7.24 7.30 2012.12.31 5.33 5.28 5.40 5.61 5.89 6.11 6.11 Hozam-változás -2.22-2.32-2.55-3.45-3.75-3.64-3.65 Az újév nem úgy indult, hogy ebbıl egy kiváló év kerekedik a hazai kötvénypiac befektetıi számára. Január elsı hetében folytatódott a 2011. év utolsó heteiben tapasztalt gyengülés, amit a leminısítések kísértek és a kormány bejelentette, hogy az IMF-hez fordul, hogy hitelkerethez jusson. A gyengülés üteme begyorsult, mármár pánikszerő volt. A forint a 2011. év végi 315-ös euróval szembeni árfolyamról január 6.-ra 324 fölé gyengült, ezzel a valaha volt leggyengébb szintre került. A kötvényhozamok ezzel párhuzamos emelkedtek, egészen 11%-ig. Az ország CDS spead-je is rekordszintre, 750 bázispontig emelkedett. A lakosság bizalma is meginogni látszott, pletykák terjedtek, miszerint egyre többen menekítenék ki megtakarításaikat külföldi számlákra. Január 6-án a harmadik nagy hitelminısítı, a Fitch is leminısítette hazánk adósbesorolását, így náluk is kiestünk a befektetésre ajánlott kategóriából. Ezzel mind a három nagy hitelminısítınél junk kategóriába kerültünk, elveszítve ezzel devizakötvényeink azon képességét, hogy az Európai Központi Bank fedezetként elfogadja azokat. Ebben a helyzetben a kormány még idejében felismerte a folyamat veszélyeit, és fordított kommunikációján. Kihangsúlyozták, mennyire fontosnak tartják a megállapodást az IMF-fel és az EUval a hitelkeret kapcsán, és hogy ennek érdekében készek a kompromisszumokra is a feltételeket illetıen. A kommunikációs fordulat meghozta eredményét, fordultak a piacok is, erısödésnek indult a forint, és csökkenni kezdtek a kötvény hozamaink is. A kötvény aukciókon ismét jelentıs kereslet mutatkozott, az ÁKK rendszeresen a meghirdetettnél nagyobb mennyiséget tudott értékesíteni. Az erısödésben a hazai faktorok, a kormány kommunikációs fordulata mellett fontosak voltak a külsı tényezık is. A globális befektetıi hangulat javulása, a kockázatvállalási hajlandóság javulása, az ECB likviditásbıvítı intézkedései, az euró zóna periféria országainak piacain tapasztalható feszültségek enyhülése, a globális részvény- és kötvénypiaci rally is támogatta a hazai eszközök erısödését. 4
A javuló hangulatban a hozamok a hozamgörbe hosszú végén a január eleji pánik során elért 11% után 8,25%-ig estek február közepére, aztán a 8,25-8,75%-os sávban stabilizálódtak március közepéig. A forint az euróval szembeni 324-es negatív csúcsról 286-ig erısödött vissza, majd 290 körül ingadozott. CDS-spreadünk 750-rıl 500 bázispontig csökkent. Március vége felé azonban kezdett ismét fogyni a befektetık türelme. Egyre többen látták úgy, hogy a magyar kormány idıhúzásra játszik az IMF/EU hitelkerettel kapcsolatban, nem rohannak teljesíteni a feltételeket, amelyek a tárgyalások hivatalos megkezdéséhez lennének szükségesek. Egészen április végéig oldalazott a piac, a hosszú hozamok 8,8-9,0% közötti sávban mozogtak. Ebbıl az állapotból az április 24-i Orbán-Barroso találkozó és a másnapi Európai Bizottsági döntés mozdította ki az állampapír-piacot. Az EU döntés, miszerint a Bizottság részérıl elhárultak az akadályok a hiteltárgyalások megkezdése elıl, rendkívül pozitív piaci fogadtatásra talált. A hozamok egy nap alatt közel egy százalékponttal zuhantak, a forint az euróval szembeni 300 körüli szintrıl 290 alá erısödött. Júniusban a hazai hírek hatására a külsı bizonytalanság ellenére csökkentek a hozamok és erısödött a forint, mivel a kormány engedett az IMF-nek, és az elvárásoknak megfelelı tartalmú jegybank-törvényt módosító indítványt nyújtott be a parlamentnek, amely így az IMF kívánalmai szerint is garantálta a jegybanki függetlenséget. Július közepén Budapesten járt az IMF és az EU küldöttsége, hogy tájékozódjon a hitelfelvétellel kapcsolatban. A tárgyalások több hónapos huzavona utáni megkezdésére nagyon pozitívan reagált a piac, a kötvényhozamok egy hét leforgása alatt 60-70 bázisponttal estek, a forint is erısödni tudott 1-2%-kal az euróval szemben. A rallyt azonban megakasztotta az euró-zóna periféria-országaival kapcsolatos befektetıi aggodalmak erısödése. A spanyol hozamok 7,5% fölé emelkedtek, és ismét a pánik jelei mutatkoztak. A hozamok ekkor pár nap alatt visszaadták az azt megelızı csökkenés mintegy kétharmadát. A piac csak az EKB elnökének, Mario Draghinak a július végi szavai után nyugodott meg, miszerint az Európai Központi Bank kész mindent megtenni az euró megırzésének érdekében. Az augusztus végi kamatdöntı ülésen 25 bázispontos kamatcsökkentésrıl döntött a Monetáris Tanács, amit év végéig újabb 4 kamatvágás követett. 25-25 bázisponttal csökkentve így 5.50%-on zártuk az évet. Szeptember elején a kormányfı Facebook-os videó üzenete mozgatta meg a piacot, miszerint nem engednek az IMF-nek. Kisebb gyengülés után azonban kiderült, hogy továbbra is cél a megállapodás a hitelkeretrıl, a nyilatkozatok inkább a közvéleményt készíthetik fel egy keményebb megállapodásra. Október közepén hirtelen erısödés és hatalmas vételi érdeklıdés jellemezte a régiós kötvénypiacokat mind a hazai devizában, mind a külsı devizában denominált kötvényeket illetıen. Ez 70-80 bázispontos hozamcsökkenést eredményezett néhány nap leforgása alatt. A hozamgörbe hosszú végén a hozamok 6,5% közelébe ereszkedtek. CDS-felárunk október közepén egy éve nem látott szintre csökkent, 240 bázispontra. A következı hetekben a piac számára egyre világosabbá vált, hogy a kormány gyakorlatilag letett az IMF/EU-val való megállapodásról. Az EU túlzott deficit eljárása 5
alóli kikerülés vált elsı számú prioritássá. Ennek érdekében brutális bevétel-növelı csomagról döntött a kormány, az ígért 2013-ra vonatkozó felezés, majd kivezetés helyett véglegesítették a bankadót, emelték a még be sem vezetett tranzakciós adó mértékét, bevezették a közmő-hálózatokra kivetett adót, eltörölték a nyugdíjjárulékfizetés felsı határát. Az intézkedések összeegyeztethetetlenek az IMF elvárásaival, ezt az IMF kommunikálta is. A piac azonban év végén már elfogadta, hogy az ország a piacról finanszírozza magát IMF/EU védıháló nélkül. Ez az év elején még nem ment volna, kellett ehhez a sokat javuló nemzetközi befektetési környezet, a külföldi befektetık kockázati étvágya. A fent leírtak következtében az éven túli futamidejő állampapírok árfolyam alakulását mutató MAX index jelentıs mértékben, 13,4 százalékponttal felülteljesítette az egy évnél rövidebb állampapírok mozgását leíró RMAX indexet 2012-ben. 2) Közép-kelet-európai részvénypiacok A 2012. év kedvezett a közép-kelet-európai részvénypiacok befektetıinek. A második negyedévet leszámítva, a régiós piacok növekedéssel zárták az évet. A legjobb teljesítményt a török piac nyújtotta, míg a hazai részvényindex gyengébb teljesítményt nyújtott társainál. BUX WIG20 PX50 CETOP20 TR20I RDXUSD 2012. I. negyedév 9,79% 6,62% 6,8% 13,62% 21,12% 17,55% 2012. II. negyedév -6,95% -0,49% -7,42% -5,95% -0,14% -14,37% 2012. III. negyedév 7,19% 4,22% 5,83% 8,85% 5,76% 8,37% 2012. IV. negyedév -2,23% 8,92% 8,95% 7,14% 17,68% 4,73% 2012. év 7,06% 20,45% 14,01% 24,62% 52,94% 14,25% 2012. március végén kiváló elsı negyedévet zártak a közép-kelet európai régió tızsdéi. A török és az orosz tızsde volt a régió éllovasa 21,12%-os és 17,55%-os teljesítménnyel. Az elsı negyedévnél jóval gyengébb teljesítményt mutattak viszont a régió tızsdéi a márciustól júniusig tartó idıszakban. Ám ebben a lejtmenettel teli idıszakban is a török tızsde volt a legerısebb a régióban, 0% közeli hozamával. Ezzel magasan verte az idıszakban legrosszabbnak bizonyuló prágai indikátor csökkenését. A monetáris lazítások hatására a török piac a harmadik negyedévben tovább emelkedett. A török gazdaság makró mutatóinál jól látszott, hogy az infláció inkább negatív meglepetéseket tartogat, azonban, vélhetıen részben a jövı évi önkormányzati választások miatt a jegybank nem szigorított a kamatokon. A lazább monetáris politika mellett azonban a fiskális politika terén történtek szigorítások, az olyan fogyasztási cikkek, mint az autó, üzemanyag, dohányáru jövedéki adója emelkedett. A török piac októberben a felminısítéssel kapcsolatos pletykák miatt teljesített felül, ami november elejére valósággá vált és a Fitch hitelminısítınél hosszú idı után elıször befektetési kategóriába került az államadósság. A részvények közül a török légitársaság, a Turkish Airlines emelkedett ki, amely a negyedév folyamán hatalmasat erısödött, mintegy 70 százalékot, és ezzel a 6
legjobban teljesítı papírrá vált, év elejétıl tekintve 50%-ot meghaladó emelkedésével. Magyarországon az elmúlt évben az IMF tárgyalások körüli huzavona tartotta izgalomban a befektetıket. Részvénypiaci szempontból további fontos esemény volt az állami mobilszolgáltató által megnyert frekvenciapályázat érvénytelenítése, ami a Magyar Telekomra nézve kedvezı fejleményként értékelhetı. Ezenfelül újabb szektoradók jelentek meg, a korábbinál magasabb lett a tranzakciós adó, illetve fennmaradtak korábban csökkenteni tervezett adók. A növekedést fékezı intézkedések mellett nem csoda, hogy a régió leginkább lemaradó piaca lett a Budapesti Értéktızsde. A kormányzati intézkedések által sújtott OTP, MOL és Magyar Telekom mellett a Richterre is rájárt a rúd, mert a gyógyszerpapír kikerült az MSCI Indexbıl, nagyarányú eladásokat generálva ezzel. Mindezek a fordulatok nem kevés mozgást okoztak a BÉT-en, de mindezekkel együtt a BUX Index 7%-ot meghaladó erısödést ért el 2012-ben. 3) Fejlett részvénypiacok 2012-ben a fejlett részvénypiacok saját devizában mérve két számjegyő hozamot értek el, ami a 90-es évek második felének, vagy a kétezres évek közepének szebb éveit idézi. A relatíve magas éves hozam azonban jelentıs hozamingadozás mellett valósult meg. Az amerikai jelzálog-kötvény piac összeomlása, majd a 2008-as Lehman-csıd után világossá vált, hogy a bankrendszer túlvállalta magát, a veszteségek felemésztették tıkéje nagyobb részét, és az állami mentıöv elkerülhetetlen volt a kialakultnál is mélyebb recesszió elkerülése, valamint a rövid távú társadalmi költségek mérséklése érdekében. A bankrendszer megmentését illetve a fiskális élénkítést az adósságállomány növelésével finanszírozták a kormányok. Ennek fenntarthatóságát az euró-zóna perifériális országainak esetében már 2011- ben megkérdıjelezték a befektetık, de a tıkepiaci vesszıfutás tovább folytatódott 2012-ben is, ahol már az euró-övezet integritása lett a tét. Az Egyesült Államok adóságának fenntarthatósága elıször 2011. nyarán került a reflektorfénybe, majd a 2012-es elnökválasztás egyik legfontosabb témájává nıtte ki magát, és az év végi Fiscal-Cliff politikai alkudozásában csúcsosodott ki. A politikai alkufolyamatot kísérı média zaj azonban a várakozásokon keresztül visszahatott a reálgazdaságra, hiszen a bizonytalan politikai környezetben mind a háztartások, mind a vállalatok óvatosabban ruháztak be, mint azt korábban tették volna. A részvénypiacokon ez akként tükrözıdött, hogy a részvények együttmozgása növekedett, az egyedi vállalati kockázat (és így a részvénykiválasztás) jelentısége lecsökkent. Az euró-övezet 2010-2011-ben folytatott, fiskális megszorításon alapuló válságkezelési stratégiája a 2012-es májusi görög választásokkal megbukott. Az elıírt recept nem vezetett eredményre, a fiskális megszorítások okozta recesszió a GDP arányos adósságállományt nem hogy csökkentette, hanem még növelte is. A megszorítások politikai ára pedig a szélsıséges pártok megerısödése lett. A görög 7
példán okulva a német álláspont rugalmasabbá vált az adósság monetizálásával kapcsolatban, így jöhetett létre a bankok Uniós forrásból való közvetlen feltıkésítésének lehetısége. Erre kezdetben pozitívan reagáltak a részvénypiacok, de hamar világos lett, hogy a tovább romló spanyol és olasz refinanszírozási helyzet újabb lépéseket tesz szükségessé. Ezt érzékelve július végén Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke kijelentette, hogy az EKB az eurót bármi áron kész megmenteni és a monetáris transzmisszió helyreállítása érdekében a perifériális állampapírok vásárlásának lehetıségét sem zárta ki. Mivel errıl vezetı német politikusok korábban hallani sem akartak, ezért a befektetık úgy okoskodtak, hogy az EKB elnöke ilyen fajsúlyú kijelentést csak a német és francia vezetıkkel való elızetes egyeztetést követıen tehetett. A jelentıs politikai fordulatra utaló jelek miatt az euró erısödésnek indult a dollárral szemben, az európai részvények emelkedése pedig új lendületet kapott. A munkaerıpiac tartós gyengeségére hivatkozva szeptember közepén aztán a FED is lépett és bejelentette a mennyiségi lazítás néven ismeretes kötvényvásárlási program felújítását, amihez ezúttal nem rendeltek lejáratot. Novemberben ismét Barack Obamát választották meg az Egyesült Államok elnökének, akinek a számára kedvezı demokrata többségő szenátussal és a továbbra is a vele szemben maximálisan ellenséges republikánus többségő alsóházzal egyezkedve kellett manıvereznie. Ennek az utolsó negyedév során azért volt kiemelt jelentısége, mert a Fiscal Cliff elhárítása érdekében széles együttmőködésre volt szükség, és a demokratáknak olyan javaslatot kellett kidolgoznia, ami elfogadható lehetett az alsóházi republikánus többségnek is. A politikai huzavona egész decemberben folyt, és csak az utolsó pillanatban, december 31-én sikerült tetı alá hozni a megállapodást. A politikai bizonytalanság hatására az egyébként jelentıs készpénzállományt felhalmozó amerikai vállalati szektor a beruházásokat érezhetıen visszafogta, így a növekedés valószínőleg alacsonyabb lett a korábban vártnál. Az euró-zónában a gazdaság lassulása ugyanakkor megállni látszott, míg a távol keleten a kínai gazdaság ismét a fellendülés jeleit mutatta. A fejlett piacok saját devizában mérve így 5-20%-ot emelkedtek. A második félév nyertesei kétségtelenül az európai részvénypiacok voltak, kompenzálva ezzel az elsı félévben elszenvedett zuhanást. A japánon kívüli csendes-óceáni piacok jó szereplése fıként az ausztrál tızsdének volt betudható, ahol a kínai hard landing valószínőségének csökkenésével a nyersanyag-kitermelı cégek árfolyama magára talált. 4) Feltörekvı részvénypiacok A 2012-es év jó idıszak volt a fejlıdı piaci részvények számára, az eszközosztályt reprezentáló MSCI Emerging Market Index dollárban számítva több mint 15%-ot tudott emelkedni, amihez nagyban hozzájárul a negyedik negyedév jó teljesítménye. Az év során azonban a forint jelentısen tudott erısödni a dollárral szemben, ami több mint 10%-kal csökkentette az eszközosztály forintban számított teljesítményét. 8
A 2012-es év nyertese egyértelmően a török piac volt, amely még forintban számolva is 45% fölötti emelkedést tudott produkálni. Jól teljesített az elızı év nagy vesztese, az egyiptomi tızsde is, amely ugyan heves ingadozások után 33% fölött tudott emelkedni. A nagyobb piacok közül még a mexikói, az indiai és a koreai volt felülteljesítı, míg a kínai nyersanyagéhségtıl függı orosz és brazil tızsde a negyedik negyedévi jó teljesítmény ellenére elmaradt az átlagtól. A mögöttes folyamatok közül a legnagyobb jelentıséggel az bírt, hogy az ECB, a FED és a világ gyakorlatilag összes többi nagy jegybankjának likviditásfokozó lépései úgy tőnik, hogy sikeresen megnyugtatta a befektetıket. A hatalmas pénzmennyiség keresi a helyét, illetve a pozitív hozamokat a világban és egy része különösen az év vége felé - a részvénypiacokat is megtalálta. Az út ugyanakkor nem volt könnyő. A nyár az elbizonytalanodás jegyében telt, de ezt követıen az ECB és az európai politikusok összezártak, ami megnyugtatta a piacokat. Az amerikai deficitet is egyelıre sikerült menedzselni, ráadásul az utolsó negyedévben még a korábban gyenge kínai gazdasági adatok is a javulás jeleit mutatták. Ezek együttesen elegendıek voltak ahhoz, hogy a kedvezı árazású fejlıdı piaci részvények is emelkedésnek induljanak. 9
Az OTP befektetési alapok állandó adatai 1. Általános adatok Az alapkezelı társaság neve OTP Alapkezelı Zrt. székhelye 1134 Budapest, Váci út 33. A letétkezelı társaság neve OTP Bank Nyrt. székhelye 1051 Budapest, Nádor u. 16. A forgalmazó neve OTP Bank Nyrt. székhelye 1051 Budapest, Nádor u. 16. A könyvvizsgáló neve Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. székhelye 1068 Budapest, Dózsa György út 84/c. 2. Az Alapkezelı mőködésében bekövetkezett változások Az OTP Alapkezelı Zrt. igazgatóságában a 2012. év során személyi változások nem történtek. 3. Az Alapkezelı személyi állománya A Társaság 2012. december 28-án 33 fıállású és 1 részmunkaidıs munkatársat foglalkoztatott. 4. Az alapok hitelfelvételei Az OTP Alapkezelı által kezelt befektetési alapok 2012-ben nem vettek fel hitelt. 10
Beszámoló a 2012. évrıl OTP Tızsdén Kereskedett BUX Indexkövetı Alap 1. Általános adatok: Típusa: tiszta részvény alap Futamideje: 2006.12.04-tıl határozatlan ideig A hivatalos számítás alapján az alap e és egy jegyre jutó e: Dátum egy jegyre jutó 2011.12.30 2,541,529,695 721.001332 2012.01.31 2,758,087,791 788.025083 2012.02.29 2,814,601,191 804.171769 2012.03.30 2,679,729,755 776.733262 2012.04.27 2,620,749,831 759.637632 2012.05.31 2,329,731,570 670.426351 2012.06.29 2,507,982,583 721.721607 2012.07.31 2,516,830,087 724.267651 2012.08.31 2,530,820,107 728.293556 2012.09.28 2,685,343,430 772.760699 2012.10.31 2,775,177,139 798.612126 2012.11.30 2,618,765,287 759.062402 2012.12.28 2,603,088,207 754.518321 A hivatalos számítás alapján a tárgyidıszak nyitó befektetési jegy állománya (db) 3,800,000 Az alap befektetési jegyei darabszámának változása a tárgyidıszakban: A hivatalos számítás alapján a tárgyidıszak záró befektetési jegy állománya (db) 3,525,000 Az alap hivatalos napi e és egy jegyre jutó e az elmúlt év végén és az ezt megelızı években: 11
Idıpont egy jegyre jutó 2006.12.29 1,268,637,662 1057.198052 2007.12.28 4,745,512,091 1116.591080 2008.12.31 2,069,637,528 520.663529 2009.12.31 3,444,060,481 894.561164 2010.12.31 3,391,747,934 892.565246 2011.12.30 2,541,529,695 721.001332 2012.12.28 2,603,088,207 754.518321 2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezık és az alap befektetési stratégiájának bemutatása: Az OTP Tızsdén Kereskedett BUX Indexkövetı Alap egy tızsdén kereskedett alap, amelynek befektetési stratégiája, hogy minél jobban kövesse a BUX Index összetételét. 2009- ben ez sikeres volt, ugyanis az alap követte az alapindex teljesítményét. Az alap vagyona 2012-ben az év eleji 2,54 milliárdról 2,6 milliárd Ft-ra nıtt. Az OTP Tızsdén Kereskedett BUX Indexkövetı Alap 2012. évi hozama az alapot terhelı költségek levonása után 6,51% lett. 12
3. Vagyonkimutatás 13
4. A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 5. Egy befektetési jegyre jutó 6. A befektetési alap összetétele 14
7. A befektetési alap eszközeinek alakulása 8. Származtatott ügyletek 9. Nyitott kölcsönök 15
Beszámoló a 2012. évrıl OTP Dupla Fix Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap 1. Általános adatok: Az alap típusa: nyilvános, zártvégő értékpapír-befektetési alap Az alap futamideje: 2010. január 7.-tıl 2013. április 10.-ig A hivatalos számítás alapján az alap e és egy jegyre jutó e: Dátum egy jegyre jutó 2011.12.30 7,318,739,297 9920.485939 2012.01.31 7,370,336,797 9990.425891 2012.02.29 7,457,477,306 10108.544075 2012.03.30 7,461,045,615 10113.380886 2012.04.27 7,425,346,250 10064.990715 2012.05.31 7,460,765,937 10113.001785 2012.06.29 7,507,620,471 10176.512689 2012.07.31 7,562,110,490 10250.373424 2012.08.31 7,646,756,785 10365.110723 2012.09.28 7,781,827,122 10548.197362 2012.10.31 7,860,359,001 10654.646625 2012.11.30 8,010,725,528 10858.467113 2012.12.28 8,211,652,814 11130.822260 A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 2012. december 30.-án 737,740 db volt, mely megegyezik a tárgyidıszaki nyitóállománnyal. Az alap zárt végő jellegébıl adódóan a jegyzési idıszak lezárultával új befektetési jegyek nem kerültek forgalomba. Az alap befektetési jegyei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktızsde kereskedési rendszerébe. Az alap hivatalos napi e és egy jegyre jutó e az elmúlt év végén: Idıpont egy jegyre jutó nettó eszközérték 2010.12.31 7,703,710,354 10,442.310779 2011.12.30 7,318,739,297 9920.485939 2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezık és az alap befektetési stratégiájának bemutatása: A 2010. januárjában indult OTP Dupla Fix Alap a tıkevédettségen felül a futamidı alatt két alkalommal is fix, a befektetési jegyek névértékére vetített biztosított hozamot fizet. Ezenfelül az Euró-övezet 50 legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalatát tömörítı részvényindex futamidı alatti teljesítményébıl is részesedési lehetıséget nyújt. 16
3. Vagyonkimutatás 4. A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 17
5. Egy befektetési jegyre jutó 6. A befektetési alap összetétele 7. A befektetési alap eszközeinek alakulása 18
8. Származtatott ügyletek 19
Beszámoló a 2012. évrıl OTP Dupla Fix II. Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap 1. Általános adatok: Az alap típusa: nyilvános, zártvégő értékpapír-befektetési alap Az alap futamideje: 2010. március 3.-tól 2013. december 11.-ig A hivatalos számítás alapján az alap e és egy jegyre jutó e: Dátum egy jegyre jutó 2011.12.30 7,720,143,590 9645.537573 2012.01.31 7,775,167,586 9714.284483 2012.02.29 7,871,670,550 9834.855163 2012.03.30 7,882,490,746 9848.373903 2012.04.27 7,933,081,923 9911.582455 2012.05.31 7,939,324,085 9919.381404 2012.06.29 8,019,129,371 10019.090027 2012.07.31 8,078,016,996 10092.664150 2012.08.31 8,125,442,244 10151.917195 2012.09.28 8,178,121,232 10217.734255 2012.10.31 8,272,857,152 10336.097193 2012.11.30 8,372,361,012 10460.417189 2012.12.28 8,442,957,769 10548.620688 A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 2012. december 31.-én 800,385 db volt, mely megegyezik a tárgyidıszaki nyitóállománnyal. Az alap zárt végő jellegébıl adódóan a jegyzési idıszak lezárultával új befektetési jegyek nem kerültek forgalomba. Az alap befektetési jegyei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktızsde kereskedési rendszerébe. Az alap hivatalos napi e és egy jegyre jutó e az elmúlt év végén: Idıpont egy jegyre jutó nettó eszközérték 2010.12.31 8,091,563,496 10,109.589130 2011.12.30 7,720,143,590 9645.537573 2012.12.28 8,442,957,769 10548.620688 2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezık és az alap befektetési stratégiájának bemutatása: A 2010. márciusában indult OTP Dupla Fix II. Alap a tıkevédettségen felül a futamidı alatt két alkalommal is fix, a befektetési jegyek névértékére vetített biztosított hozamot fizet. Ezenfelül az Euró-övezet 50 legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalatát tömörítı részvényindex futamidı alatti teljesítményébıl is részesedési lehetıséget nyújt. 20
3. Vagyonkimutatás 4. A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 21
5. Egy befektetési jegyre jutó 6. A befektetési alap összetétele 7. A befektetési alap eszközeinek alakulása 22
8. Származtatott ügyletek 23
Beszámoló a 2012. évrıl OTP Eurogól Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap 1. Általános adatok: Az alap típusa: nyilvános, zártvégő értékpapír-befektetési alap Az alap futamideje: 2012. július 11.-tól 2015. december 31.-ig A hivatalos számítás alapján az alap e és egy jegyre jutó e: Dátum egy jegyre jutó 2012.07.31 2,528,111,913 9955.156184 2012.08.31 2,526,678,929 9949.513404 2012.09.28 2,538,751,767 9997.053621 2012.10.31 2,523,898,956 9938.566474 2012.11.30 2,545,068,002 10021.925584 2012.12.28 2,647,076,607 10423.613337 A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 2012. december 31.-én 253,950 db volt, mely megegyezik a tárgyidıszaki nyitóállománnyal. Az alap zárt végő jellegébıl adódóan a jegyzési idıszak lezárultával új befektetési jegyek nem kerültek forgalomba. Az alap befektetési jegyei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktızsde kereskedési rendszerébe. Az alap hivatalos napi e és egy jegyre jutó e az elmúlt év végén: Idıpont egy jegyre jutó nettó eszközérték 2012.12.28 2,647,076,607 10423.613337 2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezık és az alap befektetési stratégiájának bemutatása: A 2012. júliusában indult OTP Eurogól Alappal befektetıink a 2012-es labdarúgó Európabajnokság fıszponzoraiból összeállított részvénykosárra szóló származtatott részvénypiaci befektetés futamidı alatti teljesítményébıl részesedhetnek tıkevédelem és egy fix, 9%-os rögzített hozam mellett. A kontinensviadal fı szponzorai nemzetközi óriáscégek, amelyek a támogatás fejében kizárólagos hirdetési jogot kapnak a sporteseményen, illetve az Európabajnokság hivatalos beszállítói, szolgáltatói lehetnek. Világszerte nézık milliárdjai kísérik figyelemmel a mérkızéseket, így a támogatók hirdetéseik révén óriási ismertséghez jutnak, illetve tovább erısíthetik piaci pozíciójukat. 24
3. Vagyonkimutatás 4. A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 25
5. Egy befektetési jegyre jutó 6. A befektetési alap összetétele 7. A befektetési alap eszközeinek alakulása 26
8. Származtatott ügyletek 27
Beszámoló a 2012. évrıl OTP Feltörekvı Piaci Trend Fix IX. Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap 1. Általános adatok: Az alap típusa: nyilvános, nyíltvégő értékpapír-befektetési alap Az alap futamideje: 2012. január 24.-tıl 2015. március 31.-ig A hivatalos számítás alapján az alap e és egy jegyre jutó e: Dátum egy jegyre jutó 2012.01.31 2,428,169,694 10110.086038 2012.02.29 2,463,049,485 10255.313815 2012.03.30 2,470,352,246 10285.720068 2012.04.27 2,501,971,225 10417.370916 2012.05.31 2,450,892,800 10204.697447 2012.06.29 2,500,113,310 10409.635180 2012.07.31 2,611,081,329 10871.668876 2012.08.31 2,637,895,156 10983.312679 2012.09.28 2,696,184,107 11226.008365 2012.10.31 2,742,375,945 11418.335721 2012.11.30 2,732,297,146 11376.370974 2012.12.28 2,823,799,169 11757.354778 A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 2012. december 31-én 240,173 db volt, mely megegyezik a tárgyidıszaki nyitóállománnyal. Az alap zárt végő jellegébıl adódóan a jegyzési idıszak lezárultával új befektetési jegyek nem kerültek forgalomba. Az alap befektetési jegyei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktızsde kereskedési rendszerébe. Az alap hivatalos napi e és egy jegyre jutó e az elmúlt év végén és az ezt megelızı években: egy jegyre jutó Idıpont 2012.12.28 2,823,799,169 11757.354778 28
2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezık és az alap befektetési stratégiájának bemutatása: A 2012. januárjában indult az OTP Feltörekvı Piaci Trend Fix IX. Alap, amelynek mögöttes befektetéseit a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) 40 legnagyobb vállalatának részvényeit tömörítı részvényindex alkotja. Az alap szempontjából a mögöttes opciós struktúra miatt egyrészt a BRIC országok részvénypiacainak teljesítményének, másrészt az alap lejáratáig befektetett zéró-kupon kötvény hozamának van jelentısége. 3. Vagyonkimutatás 29
4. A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 5. Egy befektetési jegyre jutó 6. A befektetési alap összetétele 30
7. A befektetési alap eszközeinek alakulása 8. Származtatott ügyletek 31
Beszámoló a 2012. évrıl OTP Szinergia Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap 1. Általános adatok: Az alap típusa: nyilvános, zártvégő értékpapír-befektetési alap Az alap futamideje: 2012. október 9.-tıl 2016. március 31-ig A hivatalos számítás alapján az alap e és egy jegyre jutó e: Dátum egy jegyre jutó 2012.10.31 2,252,209,839 9904.176953 2012.11.30 2,253,812,343 9911.224024 2012.12.28 2,259,927,852 9938.117203 A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 2012. december 31-én 227,400 db volt, mely megegyezik a tárgyidıszaki nyitóállománnyal. Az alap zárt végő jellegébıl adódóan a jegyzési idıszak lezárultával új befektetési jegyek nem kerültek forgalomba. Az alap befektetési jegyei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktızsde kereskedési rendszerébe. Az alap hivatalos napi e és egy jegyre jutó e az elmúlt év végén és az ezt megelızı években: egy jegyre jutó Idıpont 2012.12.28 2,259,927,852 9938.117203 2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezık és az alap befektetési stratégiájának bemutatása: 2012. októberében indult az OTP Szinergia Alap, amely esetébe az OTP Alapkezelı hat abszolút hozam alapjából összeállított kosár képezi a mögöttes befektetések alapját. Ezáltal az alap többlethozamára az OTP Abszolút Hozamú Származtatott Alapok futamidı alatti teljesítménye van hatással. 32
3. Vagyonkimutatás 4. A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 33
5. Egy befektetési jegyre jutó 6. A befektetési alap összetétele 7. A befektetési alap eszközeinek alakulása 34
8. Származtatott ügyletek 35
Beszámoló a 2012. évrıl OTP Trendvadász I. Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap 1. Általános adatok: Az alap típusa: nyilvános, zártvégő értékpapír-befektetési alap Az alap futamideje: 2012. március 26.-tól 2015. szeptember 30-ig A hivatalos számítás alapján az alap e és egy jegyre jutó e: Dátum egy jegyre jutó 2012.03.26 2,600,229,608 10022.817659 2012.03.30 2,600,550,555 10024.054778 2012.04.27 2,606,882,480 10048.461749 2012.05.31 2,535,112,779 9771.819015 2012.06.29 2,583,487,584 9958.284029 2012.07.31 2,630,847,048 10140.835320 2012.08.31 2,692,299,122 10377.707838 2012.09.28 2,744,740,442 10579.847597 2012.10.31 2,737,731,009 10552.829111 2012.11.30 2,743,188,139 10573.864106 2012.12.28 2,775,552,570 10698.615701 A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 2012. december 31-én 259,431 db volt, mely megegyezik a tárgyidıszaki nyitóállománnyal. Az alap zárt végő jellegébıl adódóan a jegyzési idıszak lezárultával új befektetési jegyek nem kerültek forgalomba. Az alap befektetési jegyei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktızsde kereskedési rendszerébe. Az alap hivatalos napi e és egy jegyre jutó e az elmúlt év végén és az ezt megelızı években: Idıpont egy jegyre jutó nettó eszközérték 2012.12.28 2,775,552,570 10698.615701 2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezık és az alap befektetési stratégiájának bemutatása: Az OTP Trendvadász I. Alap szempontjából a mögöttes opciós struktúra miatt az arany árfolyamát leíró index, az 500 legnagyobb amerikai vállalat részvényének teljesítményét leíró index, valamint egy a feltörekvı régió részvénypiacait reprezentáló részvény index futamidı alatti hozamának, valamint az alap lejáratáig befektetett zéró-kupon kötvény hozamának van jelentısége. 36
3. Vagyonkimutatás 4. A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 37
5. Egy befektetési jegyre jutó 6. A befektetési alap összetétele 7. A befektetési alap eszközeinek alakulása 8. Származtatott ügyletek 38
39
Beszámoló a 2012. évrıl OTP Trendvadász II. Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap 1. Általános adatok: Az alap típusa: nyilvános, zártvégő értékpapír-befektetési alap Az alap futamideje: 2012. május 22.-tıl 2015. december 31-ig A hivatalos számítás alapján az alap e és egy jegyre jutó e: Dátum egy jegyre jutó 2012.05.22 3,502,696,942 10,026.612884 2012.05.31 3,493,253,321 9999.580125 2012.06.29 3,575,441,849 10234.848139 2012.07.31 3,672,792,343 10513.517899 2012.08.31 3,743,297,126 10715.340717 2012.09.28 3,843,804,648 11003.047598 2012.10.31 3,819,350,769 10933.047372 2012.11.30 3,838,799,544 10988.720284 2012.12.28 3,873,492,902 11088.031436 A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 2012. december 31-én 349,340 db volt, mely megegyezik a tárgyidıszaki nyitóállománnyal. Az alap zárt végő jellegébıl adódóan a jegyzési idıszak lezárultával új befektetési jegyek nem kerültek forgalomba. Az alap befektetési jegyei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktızsde kereskedési rendszerébe. Az alap hivatalos napi e és egy jegyre jutó e az elmúlt év végén és az ezt megelızı években: egy jegyre jutó Idıpont 2012.12.28 3,873,492,902 11088.031436 2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezık és az alap befektetési stratégiájának bemutatása: Az OTP Trendvadász II. Alap szempontjából a mögöttes opciós struktúra miatt az arany árfolyamát leíró index, az 500 legnagyobb amerikai vállalat részvényének teljesítményét leíró index, valamint egy a feltörekvı régió részvénypiacait reprezentáló részvény index futamidı alatti hozamának, valamint az alap lejáratáig befektetett zéró-kupon kötvény hozamának van jelentısége. 40
3. Vagyonkimutatás 4. A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 41
5. Egy befektetési jegyre jutó 6. A befektetési alap összetétele 7. A befektetési alap eszközeinek alakulása 8. Származtatott ügyletek 42
43
Beszámoló a 2012. évrıl OTP Tripla Fix II. Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap 1. Általános adatok: Az alap típusa: nyilvános, zártvégő értékpapír-befektetési alap Az alap futamideje: 2009. november 3.-tól 2013. január 31.-ig A hivatalos számítás alapján az alap e és egy jegyre jutó e: Dátum egy jegyre jutó 2011.12.30 3,007,601,676 9669.066066 2012.01.31 3,014,298,861 9690.596684 2012.02.29 3,032,389,914 9748.757174 2012.03.30 3,054,422,005 9819.587612 2012.04.27 3,073,363,683 9880.482755 2012.05.31 3,094,117,615 9947.204071 2012.06.29 3,111,842,006 10004.185788 2012.07.31 3,130,802,925 10065.142789 2012.08.31 3,151,045,499 10130.220151 2012.09.28 3,169,996,913 10191.146595 2012.10.31 3,189,887,369 10255.091942 2012.11.30 3,206,048,831 10307.049037 2012.12.28 3,220,865,758 10354.683618 A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 2012. december 31-én 311,054 db volt, mely megegyezik a tárgyidıszaki nyitóállománnyal. Az alap zárt végő jellegébıl adódóan a jegyzési idıszak lezárultával új befektetési jegyek nem kerültek forgalomba. Az alap befektetési jegyei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktızsde kereskedési rendszerébe. Az alap hivatalos napi e és egy jegyre jutó e az elmúlt év végén és az ezt megelızı években: Idıpont egy jegyre jutó nettó eszközérték 2009.12.31 3,102,115,555 9972.916455 2010.12.31 2,983,260,180 9,590.811177 2011.12.30 3,007,601,676 9669.066066 2012.12.28 3,220,865,758 10354.683618 44
2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezık és az alap befektetési stratégiájának bemutatása: 2009. november 3.-án indult az OTP Tripla Fix II. Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap. A tıkevédelem és a futamidı alatti háromszori biztosított hozamfizetés mellett az alap az euró zóna 50 legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalatának teljesítményébıl nyújt részesedést befektetıinek. 3. Vagyonkimutatás 45
4. A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 5. Egy befektetési jegyre jutó 6. A befektetési alap összetétele 46
7. A befektetési alap eszközeinek alakulása 8. Származtatott ügyletek 47
Beszámoló a 2012. évrıl OTP Világjátékok Hozamvédett Zártvégő Származtatott Alap 1. Általános adatok: Az alap típusa: nyilvános, zártvégő értékpapír-befektetési alap Az alap futamideje: 2012. augusztus 17.-tıl 2015. december 31-ig A hivatalos számítás alapján az alap e és egy jegyre jutó e: Dátum egy jegyre jutó 2012.08.31 2,809,812,026 9866.051581 2012.09.28 2,864,735,717 10058.904328 2012.10.31 2,861,429,345 10047.294713 2012.11.30 2,899,589,392 10181.285524 2012.12.28 2,943,035,989 10333.838920 A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 2012. december 31-én 284,796 db volt, mely megegyezik a tárgyidıszaki nyitóállománnyal. Az alap zárt végő jellegébıl adódóan a jegyzési idıszak lezárultával új befektetési jegyek nem kerültek forgalomba. Az alap befektetési jegyei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktızsde kereskedési rendszerébe. Az alap hivatalos napi e és egy jegyre jutó e az elmúlt év végén és az ezt megelızı években: egy jegyre jutó Idıpont 2012.12.28 2,943,035,989 10333.838920 2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezık és az alap befektetési stratégiájának bemutatása: A 2012. augusztusában indult OTP Világjátékok Alappal befektetıink a 2012-es Nyári Olimpiai Játékok fıszponzoraiból összeállított részvénykosárra szóló származtatott részvénypiaci befektetés futamidı alatti teljesítményébıl részesedhetnek tıkevédelem és egy fix, 8%-os rögzített hozam mellett. A londoni olimpia fı szponzorai nemzetközi óriáscégek, amelyek a támogatás fejében kizárólagos hirdetési jogot kapnak a sporteseményen, illetve a játékok hivatalos beszállítói, szolgáltatói lehetnek. Világszerte nézık milliárdjai kísérik figyelemmel az eseményeket, így a támogatók hirdetéseik révén óriási ismertséghez jutnak, illetve tovább erısíthetik piaci pozíciójukat. 48
3. Vagyonkimutatás 4. A forgalomban lévı befektetési jegyek száma 49
5. Egy befektetési jegyre jutó 6. A befektetési alap összetétele 7. A befektetési alap eszközeinek alakulása 50
8. Származtatott ügyletek 51