12. IRODALOM. Rövidítések. AtSz. = Agrártörténeti Szemle Bp. = Budapest Buc., Bük. = Bukarest Db.

Hasonló dokumentumok
10. JEGYZETEK. = Budapest = Bukarest = Erdészeti Lapok = Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei

7 JEGYZETEK. = Magyar Erdész = Magyar Országos Levéltár (Bp.)

7 JEGYZETEK. az év(ek)re

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA

IMPLOM JÓZSEF KÖZÉPISKOLAI HELYESÍRÁSI VERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ január EREDMÉNYEK

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK

ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET

7 JEGYZETEK. Rövidítések AKIKJ.

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Nevezési lap. Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017. A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő):

Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Pálfy János Vízügyi Tagintézmény Vörösmarty Mihály Általános Iskola Újszász Varga Katalin Gimnázium Szolnok

Téma: Az írástudók felelőssége

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely október Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl ( ) Balaton Petra

Jelentkező neve Épület neve Épület címe

Név Város Iskola Felkészítő tanár összesen. 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely október 9-16.

Tagintézmény 6. Bábosik Ádám Szolnoki Műszaki Szakközépés. Tagintézmény 7. Barta Martin Szolnoki Műszaki Szakközépés

ORSZÁGOS ORVOSSZÖVETSÉG Évkör: Iratanyag terjedelme: 0,48 ifm. Nyelv: magyar, német, francia

Péterfi Gábor. Bölcsészettudományi Kar, Politikaelmélet speciális képzés József Attila Tudományegyetem

KUTATÁSI JELENTÉS I.

Eötvös József Koszorú

Pont Hely

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története ( ) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, március 06.

TKIKJ. = A Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) az... év(ek)re = Vízügyi Közlemények

Pont Hely

III. SRT RALLISPRINT 5. forduló: Cered - Tajtilapos

IV. Korcsoport Fiú Csapateredmények a 4 legjobb csapattaggal

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

Pont Hely

Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15

Pont Hely

10. osztály Szakközép 1. Benedek Elek Tanítóképző Székelyudvarhely /324 Joita Nicoleta, Kiss Levente, Sándor Malvina 2. Kós Károly Szakközépisko

Pont Hely

Sorszám / Helyezés. Szóbeli pontszámok Elért eredmény. Hozott pontszám. Magyar nyelv. Matematika. Tagozat Számítógép-szerelő,karbantartó

(közlekedésgépész szakmacsoportos nappali rendszerű alapozó oktatás)

Pont Hely

XI. Fóti-Futi. 5 km nemenkénti és kategóriánkénti eredménylista

2018. február 27. kedd ig

Néprajzi tanulmányok Apátfalváról Szerkesztette: Bárkányi Ildikó Szeged, 2015

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

TORNA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ 2014/2015 tanév Budapest II. korcsoport "B" kategória fiú csapatbajnokság

Pont Hely

Pont Hely

Hely. Cím Csapatnév Össz.

8 JEGYZETEK. Rövidítések

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor "Dr" b: 1946 in Mad m: Nagy, Szabolcs "állatorvos Dr" b: 1976 in Mad

Név: Osztály: Osztályfőnök: Telefonszám: vagy egyéb cím: Farkas József Mihály 4.b Jánoska Tivadar

Dunavarsányi Futónap 2015 Férfi korcsoport RAJT HELYEZÉS EREDM KORCSO VERS NEV NEME :37 18 km g Glázer György Férfi

Pont Hely

Effi Besorolás Eredmény Helyezés. Név Rendf. Szervezeti egység

SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI

15. JEGYZETEK AKIKJ. AtSz. = BKIKJ. Bp. Buc.,Buk. = CsszÁLvtár = Db. EL. EtK. KKIKJ. KvÁLvtár. = Kvár = ME. MKE-Évk. = MvhÁLtár. MMM. MMMA. NKIKJ.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE

Automatică și informatică aplicată, A0 Automatika és alkalmazott informatika, A0

B U D A P E S T I Ü G Y V É D I K A M A R A V Á L A S Z T Á S S Z A V A Z A T S Z Á M L Á L Ó B I Z O T T S Á G

II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi

5. osztály. 19 Gál Zsofia Kolozsvár Németh Nóémi Medgyes Török Ildikó Medgyes

Pont Hely

Szakközépiskola javítóvizsga tanév - augusztus

Eredménylista Megye: Kovászna Körzet: Kovászna Osztály: I. Sorsz. Tanuló neve Felkészítő neve Iskola neve Település Pontszám 1. Fugaru Szocs Blanka

5. Jeremiás Roland Dávid 2002 Érdi SZC Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája és Kollégiuma Pest Megyei D 13,0

Sportorvosi érvényesvége

I. számú katonai felmérés térkép letöltés ideje: február 21.

ERDÉLY BARÁTAINAK KÖRE KULTURÁLIS EGYESÜLET

Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságai elnökeinek és tagjainak megválasztása

KISNYOMTATVÁNYOK. 644 Benedek Elek-asztaltársaság ajánlása Paál Árpád Székely kulturális autonómiatervéhez

TORNA DIÁKOLIMPIA "B" KATEGÓRIA ORSZÁGOS DÖNTŐ 2015/2016 tanév Budapest I. korcsoport fiú csapatbajnokság

2016/2017. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Lekérdezõ: PKCBD Gyál Dátum: :46:13 Barka Ferenc Lapszám: 1

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: HIRDETMÉNY

Futapest Crossfutás Csömör december 11.

Név Város Iskola Felkészítő tanár összesen

A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának Szakkönyvtára. A hely, ahol a helytörténet- és a családkutatás kezdődik

Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Atlétikai Bajnokság

3. Festetics Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Somogyfajsz

VI.Szigetköz Minimaraton

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

Hatósági szerződés Ft év

Atlétika - Mezei futó Diákolimpia országos döntő

FELNŐTT ORSZÁGOS BAJNOKOK

Otthon Melege Program ZFR-KAZ/14 "Fűtéskorszerűsítés (Kazáncsere) alprogram" Nyugat-Dunántúli régió pályázatainak miniszteri döntése

Zöld. Narancs - Kék. Kék Vacsora - Karin

Elsőfokú tanácsok. Ügyelosztási rend szeptember. Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégium El.III.A.1-I.

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179

DUNAKANYAR TAGSZÖVETSÉG GYŰRŰKIOSZTÁS 2012 TAGSZÖVETSÉGI GYŰRŰK

Pont Hely

Országos fordulón elért pontszám DÍJ / HELYEZÉS. Felkészítő tanár(ok) TANULÓ NEVE MEGYE HELYSÉG ISKOLA

Jurandori ( egyéni bemutató, 7 kategória, 78 nevezés )

43 Kiss György Ö. Nemzeti Győr 44 Krakovszky János I. osztályú Budapest 45 Kovács Iván EABA Budapest 46 Kovács Gábor I. osztályú Baja 47 Kovács

DUNAKANYAR TAGSZÖVETSÉG GYŰRŰKIOSZTÁS 2011 TAGSZÖVETSÉGI GYŰRŰK

Átírás:

12. IRODALOM Rövidítések AtSz. = Agrártörténeti Szemle Bp. = Budapest Buc., Bük. = Bukarest Db. = Debrecen EG. = Erdélyi Gazda EK. = Erdészeti Kísérletek EL. = Erdészeti Lapok EtK. = Erdészettörténeti Közlemények GL. = Gazdasági Lapok K. = Köztelek Kvár. = Kolozsvár ME. = Magyar Erdész MKE-Évk. = A Magyarországi Kárpátegylet Évkönyve ND. = Népismereti Dolgozatok OEE-EtSZK. = Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei OMMÍK = Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben Tvár. = Temesvár VÚ. = Vasárnapi Újság Név és cím 100 K-át meghaladó tölgyfaárak Magyarországon EL. 1911. 417. 1885. évi Budapesti Országos Erdészeti kiállítás. Az erdészet, erdészeti szakoktatás és vadászat részletes katalógusa, V. (Bp., 1885.) Az 1895. évi III. országos gazdakongresszus története. I. kötet. Szervezete, tagjainak névsora és határozatai (Bp., 1895.) 1900. évi párisi Nemzetközi Kiállítás. A Magyar Korona Országai erdészeti kiállításának részletes katalógusa (Bp., 1900.) Az 1907. évi VIII. nemzetközi gazdasági kongresszus eredményei EL. 1908. 1191-1239. Az 1907. évi fakülkereskedelemről... EL. 1908. 375-377. Kötetszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Jegyzetszám 89 177 78 13 63 52 26 261 275 439 12 563 479 124

Az 1909. évi állami költségvetés...el. 1909. 139-147. Az 1912. évi fakülkereskedelemről... EL. 1913. 189-195. ABLONCZY Balázs: Trianon-legendák. (H.n., 2010.) ABRAHAM Barna: Vagyonosodás és nemzetépítés. Az erdélyi román elit gazdasági törekvései a 19. század második felében. Korall 47. 2012. 79-100. ABRUDBANYAI Béla: Románia erdeiről és faüzletéről. EL. 1884. 657-672., 751-768. Az abrudfalvi k. kincstári uradalom erdőségei az 1848-49-ik forradalmi időszakban és azon innen EL. 1869. 308-311. ÁCS Tivadar: Akik elvándoroltak. (Bp., 1940.) Adat a kocsános és kocsántalan tölgy előfordulási kérdéséhez EL. 1901. 492-493. Adatok Magyarország faínségének kérdéséhez II. EL. 1865. 205. Az adóreform további fejleményei EL. 1909. 313-316. ADY Endre: Jóslások Magyarországról. Tanulmányok és jegyzetek a magyar sorskérdésekről. Szerk. és bev. ellátta: FÉJA Géza (Bp., [1936.]) - Életem nyitott könyve. Fellapozta: KOVALOVSZKY Miklós. (Bp., 1977.) Az agrár-reform törvény végrehajtási rendelete Erdély-, Bánát-, Körösvölgy és Máramarosra vonatkozólag (Nagyvárad, 1921.) AJTAY Sándor: Hunyad vármegye faszénfogyasztása és vasipara. EL. 1891.913-917. - A hunyadvármegyei erdőségek pusztulásának okairól. EL. 1893. 702-709. 150 271 157 106 479 447 37 565 72 21 100 150 294 49 218 741 6 244 456 220 360 797 143 110 241 308 125

- Vidéki levél. Az erdei vasutakról és a kisajátításról. EL. 1896. 1068-1070. - Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak tulajdonát képező erdöbirtok gazdasági viszonyainak rövid ismertetése. (Arad, 1902.) - Arad megye erdőségeiről. EL. 1902., 777-780. - Az aradi és Csanádi egyesült vasutak erdőbirtokának rövid ismertetése. EL. 1902. 1142-1155. - A kopárok erdősítéséről. EL. 1903.326-329. - Diósok telepítése. ME. 1903-1904.65-67. - Új szerkezetű erdei iparvasúti kocsik. EL. 1904. 626-630. - Új szerkezetű erdei iparvasúti kocsi. EL: 1907. 147. - Új szerkezetű erdei iparvasúti kocsi EL. 1907. 1107-1121. - Erdők pusztulása. EL. 1907. 1177-1179. - A Bóra rendszerű iparvasúti kocsikról. EL. 1910. 969-970. - Erdöbirtokok pusztulása. EL. 1913.79. ÁKOS László (szerk.): Erdészek és vadászok zsebkönyve. (Bp., 1958.) ÁKOS László-ABA Iván: Erdők országa. (Bp., 1954.) Alapítványi jószágok erdőségeinek jövedelmezése EL. 1873. 179-180. 147 246 91 88 86 94 94 94 10 153 172 174 204 316 552 11 173 200 438 126

Név és cím ALEXANDRU, Marcu: Hol gyökerezik Maroshévíz holnapja? Hargita Kalendárium 1971. (Csíkszereda, 1970.) 213-214. Az Alföld fásítása ME. 1910. 63-64. Az álgesztes bükktalpfák kizárása elmarad EL. 1912. 635. Alkalmas-e a bükkfa utczaburkolatnak? EL. 1903. 89-97., 144-151.. Az államerdészet 1888. évi költségvetése EL. 1888. 230-243. Az államerdészet 1890. évi költségvetése EL. 1890. 294-308. Az államerdészet létszámegyes itése ME. 1908. 409-410. és 428-432. Az államerdők ez idő szerint nem adatnak el EL. 1875. 523-524. Az állami erdőbirtok szaporodása EL. 1902. 641. Állami erdők házi kezelésben ME. 1907. 285. Állami erdőtisztek mozgalma ME. 1908. 350-351. Az állami kezelésbe vett községi stb. erdők őrzése ME. 1910. 78-94. AMBROZY Lajos: Az Amerikai Egyesült Államokat fenyegető keményfaválság és annak hatása a magyar erdőgazdaságra. EL. 1909. 439-467. AMBROZY [-MIGAZZI] István: Memorandum a Bega faúsztató-csatoma Temesvár-Kistopoleczi szakaszának hajózhatóvá tétele tárgyában Nagyméltóságú Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter úrhoz. (Tvár., 1903.) ANDRASSY KURTA András: A magyar nép szobrászata. (2. kiadás. Bp.,/1947./) Kötetszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Jegyzetszám 60 345 338 323 69 55 319 15 127 118 319 192 548 193 628 653 127

ANDRON, Traian: Cu privire la istoricul pádurilor din judejul Bistri^a-Násáud. File de istorie Bistri a. 4. 1976. 473-482. ANTAL Imre: Közbirtokossági visszaélések Csík megyében. Korunk 1976. 1-2: 124-127. - Kísérletek a székelyföldi közbirtokosságok megreformálására. Korunk. 1979. 6: 488-492. APATHY István: Őserdők. Erdély 1907. 97-107. AMBRUS András: Gyergyó. (Bp., 1959.) ARADI [ERDELY] Viktor: Catarina doamna noastrá. (Bp., 1913.) - Mócok földjén (Bük., 1974.) ARATÓ Gyula [SYL- VIUS] Gyula: A japáni gesztenyefa. 1891. 872. - A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara jelentése kerületének közgazdasági viszonyairól az 1892-ik évben. EL. 1893.444-454. - Széna-termelés s lombtakarmány gyűjtés az erdőben. EL. 1893. 647-652. - A házi iparról. EL. 1893. 732-734. - A görgényi erdőőri szakiskola megnyitása. EL. 1893.749-757. - Pausinger József (1829-1894). EL. 1894. 387-394. - Telefon az erdészet szolgálatában. EL. 1894. 424-427. - A méter-mérték alkalmazása a fűrészáruk termelésénél. EL. 1894. 556-557. - Botok készítésére alkalmas nyers faanyagunk kivitele. EL: 1894.557-558. - Kopáraink ügye. EL. 1896. 991-996. - Vétkes pap. EL. 1897. 243-244. - A bükkfa kérdéshez. EL: 1897. 593-597. - Az aradi kereskedelmi és iparkamara kerületének 248 248 5 426 23 108 255 243 18 536 656 566 900 16 323 164 99 209 147 360 103 128

közgazdasági leírása. EL. 1897. 693-704. - A cserkéreg-termelés válságos állapotáról. EL. 1898. 1226-1233. - Magyarország erdőgazdasága.in: A Magyar Szent Korona Országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. Szerk.: LÓCZY Lajos. (Bp., 1918.) 314-335. Az Arad-Temesvár-Déva- Lugosvidéki Erdészeti Egyesület választmányi ülése EL 1909. 1130-1132. Árvíz Máramarosban EL. 1907. 622-623. ASBBOTH Ferenc: Magyar erdő háborúja a magyar életért. (Kiskunhalas, 1940.) 8 114 221 344 717 758 60 129

Név és cím ASZTALOS György: Nagy Károly rendezett tanácsú város története 1848-ig. (Nagykároly, 1892.) ASZTALOS István: író a hadakútján. (Kvár, 1946.) Ausztria általános polgári törvénykönyv és az ezen törvénykönyvre vonatkozó, a függelékben foglalt utólagos rendeletekkel együtt (2. kiadás, Pest, 1870.) Automobil az erdőgazdaság szolgálatában. EL. 1906. 503. BABOS József: A kopárok fásítása és vízmosások megkötése Nagy-Küküllö vármegyében. EL. 1901. 584-593. BAIERSDORF Károly: Egy fakereskedő utazása a keleten. EL. 1889.457-467. - Az új vasúti üzletszabályzat határozmányai, vonatkozásra a fakereskedésre. EL. 1893.321-329. BAKÓ Elemér: Egy élet a magyarságért. I. Európa: 1915-1951. (Bp., 2005.) BALAS Pál: A szörénymegyei bükkerdők haszonvétele és átváltoztatása. EL. 1880. 912-917. BALASSA Iván: A határainkon túli magyarok néprajza. (Bp., 1989.) BALAZS Károly (összeáll.): Elpusztított emlékműveink. Az utódállamokban elpusztított vagy megrongált emlékműveink és szobraink képeslapokon. (Bp., 1996.) BÁLINT József: Kőváry László élete és munkássága. In: KŐVÁRY László: Tájképek utazási rajzokban. (Bük., 1984.) 5-50. BALOGH Arthur: A csíkmegyei magánjavak. In: Erdélyi Magyar Kötetszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Jegyzetszám 74 26 44 148 252 515 410 71 423 4 247 165 166 172 644 427 13 130

Évkönyv. 1918-1929.1. Szerk.: SULYOK István - FRITZ László (Kvár, 1930.) 223-227. BALOGH Edgár: Táj és nép. ötvenkét jegyzet élőbeszéddel és toldalékkal. (Kvár-N 1979.) - Vargyasi változások. (Bük., 1979.) BALOGH Ernő: Tölgyfaeladás Romániában. EL. 1901. 622. - Bulgária erdészetéről. EL. 1901.623. - Az erdészet ismertetése Romániában. EL. 1901. 622-623. BALOGH Ilona: Magyar fatomyok. (Bp., 1936.) BALOGH Jolán: A régi magyar és európai művészet kincsei. Művészettörté-neti tanulmányok. (Bp., 2000.) BANFFY Miklós: Megszámláltattál I-II. (Kvár., é.n.) - És híjjával találtattál I- II. (Kvár., é.n.) - Huszonöt év (1945.). (Bp., 1993.) BANKINE MOLNÁR Erzsébet: Nemes közbirtokosok erdőirtásai a XIX. század elején a Kővár vidéken Agria LIII. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2007. (Eger, 2007.) 43-51. BANYAI László: Kitárul a világ, önéletrajzi jegyzetek. (Bük., 1978.) BARABAS Endre: Székelykeresztúr közgazdasági leírása. (Bp., 1904. Klny. Magyar Gazdák Szemléjéből.) - Udvarhely vármegye közgazdasági leírása. (Bp., 1904. Klny. Közgazdasági Szemle 1904 szept.-okt.) - Maros-Torda vármegye és Maros-Vásárhely törvényhatósági joggal felruházott és szabad királyi város közgazdasági leírása. (Bp., 1907.) - Kolozs vármegye közgazdasági leírása. (Bp., 224 236 161 575 521 565 638 334 631 642 328 273 373 85 68 2 149 673 504 131

1910. Klny. Közgazdasági Szemle 1910. júl-aug.) - Nagyenyed és a Bethlenkollégium 1922-ben. In: Nagyenyedi album. Szerk.: LUK1NICH Imre. (Bp., 1926.) 225-233. BARABAS Jenő: Az erdő egy székely falu életében. (Vargyas) In: A Duna menti népek hagyományos müveltsége.t anulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Szerk.: HALÁSZ Péter. (Bp., 1991.) 153-155. BÁRÁNY Ágoston: Torontál megye hajdana. (Buda, 1845.) BARCZAN Endre: Keleti határátjáróink kereskedelmi viszonyai. Földrajzi Közlemények. 1896. 137-147. BARCSAY [BORCSA] Mihály: A bárcai magyarságnak rövid történeti rajza. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap V. 1862. 41-42: 1303-1310, 1335-1343. 136 593 639 247 131 1 BARIJIU, Gh.: Istoria regimentului ale 11. románescu grájiaru Transilvanu (Brassó, 1974.). BARKOCZI Jolán: A máramarosi vasút tervei. A Közlekedési Múzeum Évkönyve VII., 1983-1984. (Bp., 1985.) 223-256. BARLAI Ervin: Erdőgazdaság-politikai irányelvek. (-Bp., 1946.-) BARNA Gábor: A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén. Ethnographia 1988. 189-212. BARNA, Vlaicu: Varga Katalin regénye (2. kiadás Bük., 1977.) Báró Bánffy Dezső (1843-1911) ME. 1911. 201. Báró Kemény Gábor miniszter Máramaros vidéken EL. 1881. 537-543. 1 704 773 753 20 37 152 46 132

BAROTHY József: Magyar föld román kézen. (Bp., 1940.) BARTH János: Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya. (Kalocsa, 1996.) - Irtás és település. Gyimesi erdőirtó egyezségek és a Tatrosvölgyi település terület növekedése. In: Határjáró. Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére. Szerk.: BÁRKÁNYI Ildikó- FODOR Ferenc (Szeged, 2005.) 149-159. - Kapuközösségek Csíkszentgyörgyön. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve (Eger, 2007.) 157-162. BARTHA Ábel: Óriás fenyő. EL. 1912.995. BARTHA Ákos: A két világháború közti román földbirtokrendezés. Korunk 2012., 6: 83-89. BARTHA Dénes: Az erdészeti növényföldrajzi megfigyelések kezdetei Magyarországon. OEE- EtSZK. XVI. (Bp-Db., 1988.) 87-97. BARTHA Dénes-OROSZI Sándor (vál. és szerk.): A Kárpát-medence őserdeinek leírása. (XIX- XX. század). In: Az erdőrezervátum-kutatás eredményei 2(l).(Vácrátót, 2002.) 9-396. - Őserdők a Kárpátmedencében. (Budakeszi, 2004.) BARTHOS Gyula: Elhagyott Ádámok - kívül a Paradicsomon. Korabeli vázlatok a kárpáti erdőkben dolgozók küzdelmes életéről. (Naplójegyzetek alapján 1907-1919.) EtK. XLVII. (Bp., 2000.) -Erdészüdv, vadászüdv! EtK. LIV. (Bp., 2002.) 266 125 101 250 100 125 219 113 344 435 1 81 1 378 343 228 325 159 850 159 133

BASA Lajos. Az Abrudbányai-féle szabályozó csapókapu. EL. 1897. 255-270. - A gurahoncz-zimbrói erdei vasútról. EL. 1898. 807-829. BATKY Zsigmond: Néhány adat Bánffyhunyadnak és környékének népies építkezéséhez. Néprajzi Értesítő 1907. 50-70. - Mesterkedés. A famunka. In: BÁTKY Zsigmond- GYÖRFFY István-VISKI Károly: A magyarság néprajza I. (2. kiadás, Bp.,é.n.) 260-323. Be akarják mocskolni az erdőmérnöki főiskolát Vadászat 1924. 312-313. BECKER Adám: A keleti trianoni határ vízügyi viszonyai. Vízügyi Közlemények. 1939.2: 148-174. BECKER Henrik: A puhafa fíírészelés és ezzel kapcsolatos értékbecslés és erdőhasználat kézikönyve. (Beszterce, 1913.) 357 364 239 462 708 309 659 662 134

Név és cím BEDO Albert: A bálványgesztről. EL. 1864. 295-299. - Jegyzetek a bánáti tölgyerdőkről. EL. 1866. 93-94. - A vasutak és a fa. EL. 1866. 376-380. - Szolgalomváltsági munkálat. EL. 1867. 562-565. - Nyílt levél hazai fakereskedésünk érdekében. (Buda, 1871.) - A faüzlet köréből. EL. 1874.98-02. - A székelyföldi erdők ügyében. EL. 1874. 345-349. - Szerződési minta vasúti talpfának tövön való eladására. EL. 1874. 513-517. -Afapiacról. (EL. 289-292, 338-343, 384-388, 443-445, 494-498, 566-570, 621-624, 41-44, 94-96, 146-147, 200-201,245-248, 301-304, 363-366,415-418,484-487,534-535,590-593,649-651,46-49,105-107, 233-235, 291-294,338-339, 397-400,459-462,513-514, 556-558,617, 657-660,61-65, 127-130, 191-196,256-259, 323-325, 382-386,446-447, 505-510, 564-566, 623-624, 672-676, 724-726, 54-58, 120-124, 208-210,271-273,325-329, 389-391,438-441,497-499, 555-556,627-631,716-717, 767-775,67-71 133-138, 198-200, 260-265, 338-340, 399-402,486-491,568-571, 633-634, 720-725, 806-808, 908-911,75-79, 148-151, 215-219,305-307,382-384, 463-464, 530-532, 607-609, 668-672, 758-763, 861-863, 946-949,152-157, 232-233, 307-310,373-378,460-461, 554-558, 638, 740-746, 828-829,926-931, 1044-1045, 110-114,241-243,322-324, 391,460-462, 542-545,633-634,705-708, 791,905-909,1016-1017, 1086-1092, 52-54, 160-162, 255-256, 357-361,450-454, 526-528, 599-608, 683, 784-788, 875-876,975-978, 1073-1074, 1. I 2. 13. 4. 1 5. 6. 7. 19. 10. 11. 12. 13. 14. Jegyzetszám 244 306 65 231 234 72 335 135

91-96, 189,268-274,357-358,439-445, 551,625-630, 718-719, 790-795,946-947, 1040-1047, 1129, 70-75, 180-181,289-296, 395,548, 629, 730-732,815,910-913, 1030, 1147, 1223-1224, 69, 166, 242-244, 334-335,416-417, 494-497, 574, 656-659, 740-741, 852, 986-990, 82-83, 181-182, 260,356-360, 503, 589-595, 671,776-777, 890-891,979, 1072-1073, 84-85, 166,256,364-368, 569-574, 665-666, 760-761, 852, 953-957, 1072-1073, 103, 178-179, 264, 348-350, 423,497, 565-568, 659-660, 739-740, 842-843, 945, 62, 137-138, 218, 319-321, 410-411,473,551-552, 671-672, 750-751,862-863,973-976, 82-83, 199-200, 273-2 74, 366-367, 436-437, 506, 623-624, 694, 867-869, 961-963, 47-48, 126-128, 182-183, 259-260, 348-349, 426-429, 499, 563,641-642, 755-760, 853-854,936-937, 83-85, 169-170, 279-280, 356-358, 430-432, 528-529, 625-628, 720-721,840-841,906-907, 85-87, 163-165, 235-237, 312-317,415-416, 538-540, 641-643,812-813,894-897, 961-964, 111-112, 235-237, 338-340, 441-445,587-588, 672-673.) - Erdö-őr vagy az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben (2. kiadás, Bp., 1879.) - Válasz a magyar épületfa hitelét megrontani kívánó törekvésekre. EL. 1874. 153-166. - Fürészüzleti adatok. EL. 1875.44. - A vasúti szállítási díjak szabályozása. EL. 1875. 529-530. - Vasúti díjmérséklés szállítandó fa-anyagokra. EL. 1875.654. - A magyar királyi államerdök gazdasági és kereskedelmi leírása. (Bp., 1878.) - Az erdészet. In: Hivatalos jelentés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról. IV. füzet. (Bp., 1879. ) 370 367 2 457 308 136

- Tiszteljétek és gondozzátok az erdőket! EL. 1879. 145-147. - Az erdőtörvény végrehajtásának kérdéséhez. EL: 1880. 11-23. - Az erdészeti ügyek közigazgatási kezelése hazánkban. 1882. 338-356., 401-421. - A horvát-szlavónországi államerdők és az ottani beruházási alap kezelése. EL. 1892. 158-163. - A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I-III. (1. kiadás, Bp., 1885.) - Magyarország erdőségei. EL. 1886. 1-15, 113-125. - Az erdőmívelés jelentősége hazánkban. EL. 1886. 353-369., 433-451. - Kincstári vízfogók köbtartalma és építési költsége. EL. 1888. 580. - A magyar erdész nemzeti hivatása. EL. 1896. 645-654. - Erdészet. In: Magyarország földmívelése, 1896. (Bp., 1896.) 753-816. - A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása I-IV. (2. kiadás, Bp., 1896.) BEDO Albert - WAGNER Károly: A faanyagok vasúti szállítása díjainak mérséklése ügyében. EL. 1875. 367-369. - Az erdészeti kérdések. In: Az OMGE által gazdasági bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében tartott tárgyalások. (IV. fiizet, 1881.) BEDOHAZI János: A Mezőség. OMMÍK 20. Magyarország VII. (Bp., 1901.) 187-192. BEIER Sándor: A Gyergyóij medence gazdasági fejlesztésének kérdései. (Kvár, 1943.) BEKE György: Tutajok a Maroson. Hargita Kalendárium, 1971. (Csíkszereda, 1970.) 120-122. - Búvópatakok. Barangolások Beszrece- 34 327 201 78 171 220 39 3 59 34 31 37 233 7 98 52 265 265 18 157 109 69 13 102 23 106 25 2 321 203 305 487 564 420 564 368 372 44 332 68 309 42 134 580 95 380 172 137

Naszód megyében (Bük., 1980.) - Barangolások Erdélyben. 1. kötet. Szigetlakok. (Bp., 1996.) 2. kötet. Boltívek teherbírása. (Bp., 1998.) 3. kötet. Az Értől a Kölesérig. (Bp., 2000.) 4. kötet. Bartók szülőföldjén. (Bp., 2002.) - Magyar áfium. Trianon fogságában. (2. kiadás, Bp., 1999.) BEKENY Aladár: Máramaros erdőművelési viszonyai. (Máramarossziget, 1897.) BEKESY Károly: Az erdélyrészi vasúthálózatról. (Kvár, 1910.) BEKSICS Gusztáv: Magyarország jövője az újabb nemzeti elhelyezkedés alapján (Bp., 1900.) (Id.) BEKY Albert: A sebeshelyi felhőszakadás. EL. 1907. 962-993.135. - Útmutatás az Alföld fásításának munkájához. (2. kiadás, Db., 1933.) BELHAZY Emil: A legeltetésre szolgáló erdőkről. EL. 1888. 281-299. - Az erdőrendezéstan kézi könyve. I. rész. (Bp., 1895.) BELHAZY Jenő: Fagyapot gyártás. EL. 1888. 239-242. BELLÁI József: Temesvár leírása. In: Temesvár. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: BOROVSZKY Samu. (Bp., - 1910.-) 162-185. - Temesvár közoktatásügye. Uo. 184-203. BELLON Tibor: Áruszállítás az Alföld folyóin. In: Számadó. Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. (Bp., 2001.) 273-287. BENEDEK Zoltán: A szőke Szamos földjén (Kvár., 1973.) - A Szilágyságtól Új- Guineáig. Biró Lajos természettudós életútja. (1856-1931.) (Bük., 1979.) 135 2 266 267 150 191 784 628 898 737 703 82 387 13 15 399 387 428 55 265 5 221 138

BENIGNI, I. H.: Statistische Stizze dér Siebenbürgischen Militár-Grenze. (1. kiadás, Hermannstadt, 1816., 2. kiadás, Hermannstadt, 1834.) BENKOVITS Károly: Alföldi és közérdekű erdőtelepítési tervezet. EL. 1948. 57-85. BENKO József: Hunyadmegyéről. (Déva, 1901.) - Udvarhely megye leírása (Kvár, 1944.) BENKO Károly: Marosszék ismertetése. (Kvár, 1868-69.) BENKO Pál: A vadászat. Gyakorlati szakkönyv. (Bp., 1935.) BERDE Áron: Mit tegyen az erdélyi gazda, hogy jólétre jusson? (Kvár, 1859.) BEREND (T.) Iván - RÁNKI György: Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában. 1900-1914. (Bp., 1955.) BERENDY Béla: A legeltetés és a havasgazdálkodás kérdése. (Bp., 1901.) - A legeltetés kérdése. Közgazdasági tanulmány a legelők képzése, a jelenlegi legelő-erdőknek megszüntetése és a jövő gazdálkodás ideális alakzatának, a ligeteslegelőnek alakítása tárgyában. (Bp., 1902.) - Legelő és havasgazdálkodás (Bp., 1904.) BERENYI Dénes: Kutatóintézet mint alkotóműhely. Alföld 1983. 10:71-79. BERGER Károly Lajos: Az Alföld befásítása. Köztelek 1910.1. 123-124. Bericht dér Handels- und Gewerbekammer in Temesvár an das hohe k. k. Minisierium jiir Handel, Gewerbe und öffentliche Bauten iiber den Zusíand dér Landeskultur, des Handels, dér Industrie, dér Gewerbs-Verhaltnisse und des Verkers im Jahre 1851. (Tvár., 1852.) 216 8 104 184 51 70 277 314 230 794 146 34 145 424 189 625 83 99 94 139

Bericht des Bürgermeisters über die Verwaltung und den Haushalt dér königlich freien Stadt Segesvár Jtir die Jahre 1906, 1907, 1908. (Segesvár, 1909.) Bericht über die Verwaltung und den Haushalt den königlichen freien Stadt Schössburg fiir das Jahr 1897. (Schösshurg, 1898.) Bericht über die Verwaltung und den Haushalt dér königlichen freien Stadt Schössburg fü r das Jahr 1899. (Schössburg, 1900.) Bericht über die Verwaltung und den Haushalt dér königlichen freien Stadt Segesvár Jtir die Jahre 1903, 1904, 1905. (Segesvár, 1906.) BERLASZJenő: Az erdélyi úrbérrendezés problémái. (1770-1780.) Századok 1941.236-277.344-362. BERNATSKY Jenő: A szikes talajok növényzete, különös tekintettel a befásítás kérdésére. EK. 1913.93-103. - A magyar Alföld fás növényzete. EK. 1914. 129-180. Beschreibung dér Excursion des ungarischen Forstvereins die Forste dér Oraviczaer und Krassovaer Amtsbezirkes am 12.und 13. September 1861. Mittheilungen des Ungarischen Forstvereines 1862. 27-51. Beschreibung des südungarischen Domane dér privilegierten ősterre ich ischenungarischen Staats- Eisenbahn-Gesellschaft (Bp., 1885.) Beszterce-Naszód vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tisztajövedelme mivelési áganként és osztályonként az 1909. évi V. t. czikk alapján végrehajtott kataszteri kiigazítás után (Bp., 1914.) BETHLEN István: Az oláhok birtokvásárlásai Magyarországon az utolsó 5 évben. (Bp., 1912.) 52 257 177 174 257 24 13 336 336 33 36 173 38 140

Bethlen Kollégium legújabb története. (Nagyenyed, 1896.) BETHLEN Miklós: Élete leírása magától. In: Kemény János és Bethlen Miklós művei. (Bp., 1980.) 401-981. - Élete. Magától igazán íratott kit az Isten tud. In: Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről. VI. Haldokló Erdély, 1662-1703., Szerk.: MAKKAI László. (Bp., 1994.) 126-198. BETKOWSKI Jenő: A tiszai fahajók építése, javítása, népe. (Szolnok, 1968.) BEZZEGH László: Parasztküldöttségünk a Szovjetunióban. EL. 1949. 170-172. A Bialoweska-erdő és a Tanew-menti erdők. EL. 1915. 439-444. BIKKAL Nándor: Miként lehetne Máramarosban a nagykiterjedésű kincstári és magán erdőuradalmak jövedelmét fokozni? EL. 1882. 801-811., 933-943. BINDER, Josef: Gesichte des Waldwessens dér Stadt Hermannstadt (Nagyszeben). (Hermannstadt, 1909.) BINDER József: Vidéki levél. (A csemetekertekben előforduló károkról). EL. 1884. 266-268. - A Nagyszeben melletti királytölgy. EL. 1908. 800. BINDER Pál: Közös múltunk. Románok, magyarok, németek és délszlávok feudalizmus kori falusi és városi együttéléséről. (Bük., 1982.) BIOK Zoltán: Az 1886. évi XXII. t. c. erdészeti szempontból. ME. 1907. 84-86. - Erdészek, legyetek fakereskedők! ME. 1908. 80-82. BIRO Dónát: A régen i országos vásárok. ND. 1994. 153-173. 137 168 726 389 499 35 93 45 170 4 170 199 1 9 329 331 15 25 141

Kötetszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Név és cím Jegyzetszám BÍRÓ János. Öt évi legelőjavítás a Székelyföldön. EL. 1909. 1011-1025. - Az erdélyrészi legelőjavítások öt évi statisztikája. EL. 1909. 188 188 185 294 1066-1068. 283 - Egy községi legelöjavítási tervezet. (Az 1908. XLI1I. t.- c. alkalmazásáról. (Marosvásárhely, 1909. Klny. Erdélyi Gazda 1909. évf.-ból.) 188 - Legelömester tanfolyam a Székelyföldön. EL. 1910. 492-504. 182 - A legelő-erdők berendezéséről és gyepesítéséről, különös tekintettel a Székelyföldre. EL. 1910. 38-69. - Útmutatás a domb- és hegyvidéki legelők megjavításához, gondozásához és rendszeres használatához. (Bp., 1911.) 278 272 BIRO József: A hajózás 754 szerepe Magyarország közlekedésében a 18. század utolsó harmadában. A Közlekedési Múzeum Évkönyvein. (1974-1975.) (Bp., 1977.) 171-212. BIRO Pál: Hamu. VU. 1846. 774 627. sz. 305-316. BIRO Sándor: Kisebbségben 43 és többségben. Románok és magyarok, 1867-1940. (Csíkszereda, 2002.) BIRO Vencel: Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében. (Kvár, 1945.) 26 642 BIRO Zoltán: A Máramarosszigeti m. kir. Erdőigazgatóság kerületének gazdasági viszonyai. (Máramarossziget, 1904.) - A máramarosszigeti fenyő futaj fa-árverés eredményei. EL. 1908. 505-508. - A máramarosi faeladások. EL. 1909. 333-336. - Néhány szó a máramarosi m. kir. erdőigazgatóság gazdálkodásáról. ME. 1910. 188-199. 36 72 72 74 117 728 728 117 18 20 177 149 66 142

- A máramarosszigeti fenyőtutaj faárverés eredménye. EL. 1910. 230-235. - A máramarosszigeti fenyőtutaj fa-árverés eredménye. (A tiszamenti fűrészek együttes eljárása). EL. 1911.412-417. - A máramarosszigeti fenyőtutaj fa-árverés eredménye. EL. 1912. 240-246. - Adatok a máramarosszigeti erdőigazgatóság 1911. évi gazdálkodásáról. EL. 1912. 553-564. - A máramarosi tutaj faárverés. EL. 1914. 302-303. - Az erdész és a gazda. 1942. 102-115. - Háborús gazdálkodásunk veszedelmei. EL. 1943. 253-262. Birtokpolitikai gazdagyűlés EL. 1913. 810-811. A birtokrendezés általános ismertetése ME. 1912. 409-413. Birtokvásárlás EL. 1912. 966. B.KOVACS Lajos: Az erdélyi román földosztás tanulságai. Mezőgazdasági Közlöny 1938. 474-481. BLATTNY Tibor: Jég- és fagykárok Délmagyarország erdőségeiben. EL. 1910. 579-581. - A vörösfenyő őstermőhelyei a Szebeni Havasokban. EK. 1912. 101-103. A bodnárfatermelés kérdéséhez EL. 1879. 246-252. BODO Imre: Régi magyar háziállatfajtáink. A genetikai sokféleség megőrzése. Magyar Tudomány 2001. 535-555. BODOR Antal: Temesvár és Délmagyarország múltja és jelene, közállapotai, turistikai leírása az Alduna útikalauzával. (Tvár, 1909.) - Délmagyarországi telepítések története és hatása a mai közállapotokra (Bp., 1914.) 72 72 153 197 245 1 201 220 374 201 271 173 728 728 728 728 305 549 46 180 37 143

BODOR Gyula: Vidéki levél. (Az erdész megfigyelései). EL. 1892. 330-335. 102 - Kisebbszerü megfigyelések az Aranyos- Bertercze - völgy luczosaiban. EL. 1895. 847-197 849. - Leletek a Besztercze- Naszódmegyei erdőkben és a szomszédos havasokon. EL. 1895.847-849. - A hazai fenyő-, törpe fenyő és tiszafa tenyészete az Ünő- Omoluj hegységben. EL. 1895. 1057-1063. - A szél rombol és épít. EL. 1895.850. - Jégzajlásból... EL. 1896. 294-295. - Hótörés a beszterce- 109 102 102 17 naszódi luczosokban. EL. 1896. 293-294. - Észleletek luczvetés és ültetés körül. EL. 1896. 396-404. - Erdőtűz. EL. 1896. 632-633. - Az 1916. évi luczfenyőmagtermés Csík vármegyében. EL. 1917. 188-189. 99 101 143 - Gazdasági fatermesztés, vagyis erdészeti ismeretek zsebkönyve a Magyar Alföld fatelepítési, fanevelési és fatermelési munkálataiban. (Db., 1925.) 217 269 BODOR János: Megszűnt az élet a havason? Háromszék (2811.) 1999. nov. 23. BOGNÁR István: 76 80 Eszmetöredékek az úrbéri szabályozás és tagosításról. (Balassagyarmat, 1856.) Bojkott a fatermelök ellen ME. 1909. 388-389. BOKOR János: A zágoni erdőkben. Erdély 1905. 145. Bolyai Farkas erdészeti 65 csonka munkája ME. 1906. 271-272., 308-310., 327-329. Botfakivitel Németországba EL. 1911. 309. BOTLIK József: Egestas Subcarpathica. Adalékok az Északkeleti-Felvidék és Kárpátalja XIX-XX. századi történetéhez. (Bp., 2000.) i 222 201 198 871 16 5 240 184 803 425 96 144

BÖHM Lénárt: Dél- Magyarország vagy az úgynevezett Bánság külön története. II. (Pest, 1867.) BÖJTHE Ödön: Hunyadmegye sztrigymelléki részének és nemesi családainak története, tekintettel a birtokviszonyokra. (Bp., 1891.) BÖZÖDI György: Székely bánja. (Bp., 1985.) Brassó szabad kir. város úrbéri tulajdonát képező hajdani Törcsvári uradalom jogi állapota, összeállítva a törvények, okmányok, továbbá más történelmi és hivatalos adatok alapján (Brassó, 1882.) BRAXATORIS Zoltán: Az erdőbirtokossági társulatokról. EL. 1938. 150-155. BROTE, E.: Die rumanische Frage in Siebenbürgen und Ungam. (Berlin, 1895.) Brutális fa tol vaj ok ME. 1902-1903. 156. BUCHHOLZER, E.: Das Zodtal und die Siebenrichterwaldungen. Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpathenvereines 1911. 1-22. A budapesti kereskedelmi és iparkamara véleménye a faárak jegyeztetése ügyében EL. 1873. 73-75. BUDAY Barna (szerk.): A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai. (Bp., 1902.) Bulgáriai fűrészáruk versenye EL. 1902.729-730. BUND Károly: Fakereskedelmünk... EL. 1900. 694-695. - Fakereskedelmi lapokból. EL. 1900.1087-1094, 1198-1207. - Az erdőrendezési szolgálat szervezete. EL. 1901. 751-770. -Üzemterv és állami erdőfelügyelet. EL. 1901. 1076-1091. -Autonóm vámtarifák és a kereskedelmi szerződések. 17 32 103 460 273 223 44 458 220 232 180 572 441 521 575 262 264 264 552 356 454 145

EL. 1903.428-445, 532-540. - Titkári jelentés. EL. 1904. 21-34. -Napikérdések. EL. 1904. 192. - A magyar erdőrendezés kritikai méltatása és néhány javaslat annak fejlesztésére. EL. 1905.251-261., 301-310. 488-502. - A házi kezelésről. EL. 1906. 596-605. - A bukaresti kiállítás. EL. 1906. 786-792. - A krassószörénymegyei pusztulás okairól. EL. 1910. 559-562. - A faforgalom szabályozásáról szóló rendelet... EL. 1917. 346-369. - Az idei bükkmakktermés értékesítése. EL. 1918. 363-367. BUNYITAY Vince: A váradi püspökség története. I. A váradi püspökök a püspökség alapításától 1566. évig. (Nagyvárad, 1883.) BUCHL Antal: Letelepedés és gazdálkodás a Bánságban (1716-1848). Korunk Évkönyv 1979. Romániai magyar népismeret. (Kvár- N., 1978.) 282-289. A bükk- és tölgy makkgyűjtési akczió EL. 1918. 475. A biikkfakarteu áregységei EL. 1911. 557-559. Bükkfa parquette EL. 1889. 259-260. Bükkfából készült vasúti talpfák tartóssága ME. 1901-1902. Bükköseink és a talpfaszállítások EL. 1912. 603-606. Bükk-talpfák Romániában EL. 1900. 1214. Bükk vasúti ászokfák EL. 1884. 276-278. Calendarium nóvum, et ve tus ad annum bissextilem M.DCCC. XXIV. dierum 366. in usum m. principatus Transsilvanie et Partium adnexarum (Claudiopoli, é.n.) Catalog dér durch die k. k. Oest. Staatseisenbahn-Gesellschaft bei dér Wiener Weltausstellung von 1873. 17 43 197 214 117 5 48 578 93 565 305 301 557 285 332 55 49 375 337 347 598 342 262 21 262 108 i 146

Exponiríen Bergbau-, Hütten-, Maschinenfabriks-, Forst- und Landwirtschafts- Producte (Wien, 1873.) Ce este comunitatea de avere gránicereascá din Caransebe$ (Lugoj, 1944.) CLEMENT Károly: A liptóújvári tanningyár. EL. 1900. 469-487. 32 758 147

Kötetszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 114. Név és cím Jegyzetszám CONSTANTINESCU, M. (szerk.): Erdély története. I-II. (Bük., 1964.) 55 34 418 824 CRAUS Gaston Eugen: 200 Erdők katonai őrzése. Vadászat és Állatvilág 1911. 196-198. CRAUS Géza: Levélszekrény. ME. 1901-1902. 99-100. 319 98 - A fogarasi havasok. ME. 46 1901-1902. 141-143. - Faárverés. ME. 1903-1904. 202 68. - A legeltetés kérdéséhez. 383 ME. 1903-1904. 101-104. - Kincstári erdőgazdaságok 320 vadászatának hasznosítása. ME. 1904-1905. 149-152. - A vízmosások 150 megkötéséről. EL. 1905. 967-975. 175 - Fordított világ. 1907. 1081-1082. CRAUS Géza Aladár: Az 187 326 297 erdők fen[n]tartása és a kir. erdőfelügyelőségek. ME. 1909. 292-296, 309-314. - Erdőgazdasági ügyek a 169 közigazgatásban. ME. 1909. 386-388. - Az állami erdőkezelés 168 mérlege. ME. 1910. 101-104. - Gubacsszedés. EL. 1916. 765 318. Cyklon a szászsebesi m. kir. 196 erdőhivatal kerületében EL. 1908. 1093. Cziklon pusztítása a 196 szászsebesi erdőhivatal kerületében EL. 1909. 148. A csángó-akció ME. 1903-293 1904. 183-185. CSAPODY István: Pályám 8 emlékezete. I-II. (Bp., 2010.) Csatangolás ME. 1908. 93. 23 CSATHO Kálmán: Tavasztól 1 tavaszig. Egy író visszaemlékezései. (Bp., 1962.)! 148

CSEGEZY Pál: Az erdő értékéről. EL. 1906. 468-472. - Az Aranyos folyó mentén lévő vízmosásokról. EL. 1907. 336-339. - Közbirtokossági erdők vagyonkezelése a Székelyföldön. EL. 1909. 397-403. - A székely közbirtokossági erdők kezelése. EL. 1909. 754-759. - Erdőgazdasági ügyek a közigazgatásban. EL. 1909. 825-829. [CSEH Károly]: Toplicza, Borszék és Tölgyes faipara. EL. 1874. 92-94. CSEH Pál: A keresztény falvi kopárfásítás. ME. 1903-1904. 25-27. - Dombosültetési kísérletek. ME. 1904-1905.279-280. A csemete-kezelés kérdéséhez ME. 1910. 200-201. CSEREI Mihály: Históriájából. In: Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről. VI. Haldokló Erdély, 1662-1703. Szerk.: MAKKAI László. (Bp - 1942.-) 1-82. CSERGO Bálint: Kapuállító székelyek. In: Bölcsöringató. Az Igaz Szó Évkönyve, 1984. (Marosvásárhely, 1984.) 129-134. - A székely közbirtokosságról. Honismeret 1991. 1:34 CSERHÁTI Sándor: Az Alföld mezőgazdasági viszonyainak reformja. (Bp., 1907.) A cserkéregmivelés és az ásványi cserzés EL. 1878. 339-350. A cserkéregtermelés ügye EL. 1917. 124-127. CSERNATONY Gyula: Beszterce-naszód megye. OMMÍK. 20. Magyarország VII. (Bp., 1901.) 242-260. CSERNOVICS Diador: A délmagyarországi kincstári birtokok és telepesközségek múltja és jelene. (Arad, 1913.) 131 331 101 114 114 169 59 5 156 158 349 11 650 65 327 745 766 2 88 202 397 149

CSERNY Győző: A kisebb magánerdők pusztulásának kérdései. EL. 1892. 535-545. - A nemes füzek mívelése. EL. 1900. 707-729. - Dobrudsa beerdősítése. EL. 1901. 1268. - A vadászerdei m. kir. erdőőri szakiskola és alsóbb erdészeti szakoktatásunk fejlődése. EL. 1902. 1173-1182, 1300-1316. - Egy elhanyagolt erdei iparágról. EL. 1904. 107-108. - Erdőmunkás menedékhelyek a Székelyföldön. EL. 1904. 163. - Az erdőmunkásokkal szemben támasztható követeléseknek és a munkabérek szabályozásának...el. 1904. 1084-1087. -Faeladások 1905. év második felében. EL. 1906. 74-78. - Fakereskedelmi tanfolyamok erdőtisztek (erdészeti személyzet) részére. EL. 1906. 186-187. - Faeladások eredményei az 1906. év Il-ik felében. EL. 1907. 309-312. - Fajárdák. EL. 1907. 364-365. - Bosznia és Herczegovi közigazgatásának 1907. évi költségvetéséből... EL. 1907. 573-575. - Magánerdőgazdaságunk javításának kérdéséhez. EL. 1908. 345-361. A cserző anyagok hiánya EL. 1914. 1034-1035. CSETE Balázs: A kalotaszegi fafaragások (Bp., 1990.) CSETRI Elek-IMREH István: Erdély változó társadalma, 1767-1821. (Bük., 1980.) CSIBY Lőrinc.Az Abrudbányay-féle vízkapuról. EL. 1898.910-930. - Abrudbányay-féle vízkapuszerkezet. (Bp., 1900.) A csíkmegyei erdővásárlás ME. 1906. 239. CSISZÁR Árpád: Sertésmakkoltatás az északkeleti erdővidéken. AtSz. 1974. 234-246. 248 137 185 171 565 192 133 192 478 703 702 195 727 808 866 322 762 650 76 11 280 150

CSISZÁR Lajos: Az ipar és kereskedelem megerősödésének akadályai Magyarországon. A Székelyföld iparosítása: a székely nép megsegítése. (Marosvásárhely, 1913.) A cs.k.szab. osztr. állam vaspálya társaság Magyarszágon, Krassó megyében fekvő bányái, hutái, uradalmai és erdei (Bécs, 1876.) A cs.k.szab. osztr. államvaspálya-társaság krassómegyei erdőségei EL. 1877. 521-531. CSOMA Zsigmond: Késő reneszánsz, kora újkori kertek és borok Erdélyben. (Bp., 2009.) CSORBA Csaba: A soknemzetiségű Románia. Szabolcs-Szatmári Szemle 1990. 1:5-18,2: 161-174. CSŐRE Pál: A magyar erdőgazdálkodás története. Középkor. (Bp., 1980.) - OROSZI Sándor: Gazdálkodás alapítványi erdőkben különös tekintettel a Pilisre. OEE-EtSzK.XIX. (Bp., 1990.) 5-55. CS.ROJJKO Béla (összeáll.): Múlt századbeli Uri-szék jegyzőkönyve. (Adatok a hazai erdőgazdaság múltjából). EL. 1891.601-611. CSÚCSÚJA István: Istoria pádurilor din Transilvania, 1848-1914. (Cluj-N., 1998.) CSŰRÖS István: Az Erdélyi- Mezőség élővilágáról. (Bük., 1973.) - A Nyugati-Szigethegység élővilágáról. (Bük., 1984.) DADAY János: Adalékok egy évszázad ipartörténetéhez: kisvasutak Biharban. Bihari Napló 1996. okt.-nov.-i szám. DAMÓ Jenő (szerk.): Ki kicsoda? A bánsági közélet lexikonja. (Timi oara, 1930.) 454 33 33 798 7 5 9 203 8 54 47 189 763 95 421 123 26 151

DANHELOVSKY, A.: Tafeln über die visirmasse Lángem und Startén des deutschen Binderholzes dann zűr Berechnung des Eimergehaltes desselben. (Fünfkirchen, 1869.) - Abhandlung über den slavonischen Eichenwálden. (Fünfkirchen, 1873.) - Handbuch die Erzeugung und Berechnung des deutschen Fassholzes (Essegg, 1899.) DÁNIEL Gábor: A székelyföldi erdőkről. EL. 1875.72-78. DANKANITS Adám: A hagyományos világ alkonya Erdélyben. (Bp., 1983.) Dapsy Frigyes f EL. 1911. 512-513. Darányi minister a székelység érdekében ME. 1901-1902. 334-335. Darstellung dér Banater Güter dér k.k. priv. österr. Staats-Eisenbahn- Gesellschaft mit besonderer Rücksicht a u f die Forste (Wien, 1861.) DÁVID Gyula: Merre van a kijárat? Korunk 2012. 7:77-78. DEÁK Géza: A községi erdősítésekhez szükséges csemetekertekről. EL. 1898. 829-837. - A volt úrbéres erdők vágásai készletének elosztásáról. ME. 1903-1904.210-212. DEÁK György (váll. és szerk.): 1955-2005. 50 éves az erdészeti oktatás Szegeden. A Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola jubileumi évkönyve. ( Szeged, 2205.) BÁRÁNY Endre: Gulyás Lajos vértanusága. Könyvismertetés. In: DÉKÁNY Endre: Kálvin Jánostól Németh Lászlóig. Tanulmányok és emlékezések. (Pápa, 2009.) DEMETER B éla- DEMETER János: Románia gazdasági válsága. (Cluj, 1930.) 73 3 39 33 311 285 1 469 772 521 521 521 305 55 17 22 152

DEMETER Lajos (kiad.) - TAKÁCS Péter (szerk. és bev.): Zalán falukönyve. 1751. november-december - 1795. március 7. (Db., 2006.) DEMETRESCU - GÁRBOVI, St.: Pádurile gránicere ti din judeful Násáud. Revista Pádurilor 1936. 147-156., 667-682. DENES Zoltán: Tanulmányút Krassószörényben. EL. 1913. 868-884. DE POTTERE Bruno (szerk.): A délvidéki kivándorlási kongresszus tárgyalásai. (Bp., 1903.) DE POTTERE Gerard: A bükkfakérdés. EL. 1901. 362-366. - A bükkfatermés erdőgazdasági kezelése és értékesítése. EL. 1903. 2-36. DEVAN Róbert: A gubacs árának hanyatlásáról. EL. 1887.238-240. 5 146 158 49 47 346 403 743 152 153

Név és cím DIVALD [ERDODI] Adolf: Közgazdasági eszmetöredékek az erdészet köréből. (Pest, 1866. Klny. EL. 1865.251-265, 289-297, 315-330, 343-358.) - A magyar Alföld futóhomokjának beerdősítése. EL. 1865. 330-339, 362-369, 375-381. - Nézetek az erdőnek a klímára való befolyásáról fötekintettel Hideghéthy, Korizmics és Erkövy urak lapunk múlt évi folyamában közölt értekezéseire. EL. 1865. 15-31. - Az erdészeti törvényjavaslat ügyében. EL. 1866. 97-109. - Észrevételek Missics János úr»észrevételei«-re a temesi fakereskedés ügyében. (Buda, 1868.) - A Magyar Birodalom álladalmi erdőségei kezelésének eredményei 1867-is és lépések egy jobb jövő felé. (Buda, 1868. Klny. EL. 1868. 145-205.) - Jelentés Máramaros-, Ungh-, és Liptómegye kincstári erdőségeiről. (Buda, 1870.) - Jelentés Erdély kincstári erdőségeiről. (Buda, 1871.) - Divald Adolf ministeri tanácsos az államerdészet szolgálatától megválik. EL. 1872.448. - WAGNER Károly (szerk. és kiad.): Magyar-német és német-magyar erdészeti müszótár. (Pest, 1868.) DIVALD Béla: Egy új lecsapoló zsilip-szerkezet. EL. 1883. 818-824. - Szállítható gőzfürész egy tölgyfa vágásban alkalmazva. EL. 1889. 542-548. - Vidéki levél. (Lóvontatású erdei fapálya). 1892. 173-175. - A bálinczi tölgyesekről. EL. 1892.617-624. - Hazai tenyésztési adatok külföldi fanemekről. EL. 1893.596-600. - Követésre méltó példa. ME. 1901-1902.301. Kötetszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Jegyzetszám 89 76 60 32 30 31 134 88 146 93 120 239 250 220 78 50 134 58 57 666 46 75 583 227 375 327 206 154

- Egy megjegyzés az»erdészetünk a magyar társadalomban«czímü közleményhez. ME. 1901-1902. 394-395. - Vadászgazdaságunk. ME. 1902-1903. 153-155. - Máramarosi állapotok. ME. 1902-1903.329-332. - A kivándorlás és a házi ipar. ME. 1904-1905.69-70. -Téli tutaj-kikötő. ME. 1905-1906. 6-7. - A fakereskedelem mai helyzetéről. ME. 1908. 281-282. - A csemete-nevelésről. ME. 1910.153-154. - A mémöknevelésről. ME. 1910. 173-175, 195-197. - A hátasok. ME. 1911. 339-340. DOHNANYI: A lombfalevél mint takarmány. EL. 1894. 1082-1085. Dolgozzunk többet s politizáljunk kevesebbet. Magyarország kormányzójának szózata a magyar gazdákhoz Köztelek 1939. 281. DOMANOVSZKY Sándor: A Duna - Feketetengeri kereskedelmi hajózásunk múltjából. (Bp., 1918.) DOMONKOS János: Németh József, a Batthyányuradalom vadmesterének naplója. OEE-EtSzK. XVII. (Bp., 1989.) 22-34. DOMONKOS Ottó: A kézművesség szerepe a falu anyagi kultúrájának alakításában. In: Magyar néprajz nyolc kötetben. Anyagi kultúra 2. Kézművesség. Főszerk.: DOMONKOS Ottó. (Bp., 1991.) 7-154. A dongafa beviteli vámok legutóbbi felemelése Sváiczban EL. 1887. 297-299. [Enesei] DORNER Béla: Az erdő. Mutatvány Az erdélyi szászok mezőgazdasága c. könyvből. EL. 1910. 383-390. - Az erdélyi szászok mezőgazdasága. (Győr, 1910.) DÓSA Elek: Erdélyhoni jogtudomány. I-III. (Kvár., 1861.) 290 15 432 7 6 313 256 391 276 131 631 669 711 493 514 320 423 349 324 359 78 64 155

DRUCKER Jenő (szerk.): Borászati zsebkönyv az 1909. évre. (Bp., 1908.) DUK.A János: Csíkszentlélek tízeseiről. ND. 1978. (Bük., 1978.) 186-194. DYK Antal: Kátrányfözés a volt magyar határőrvidéken. EL. 1873.355-360. EDSON, L.: Örvények és repülők. Kármán Tódor élete és munkássága. (Bp., 1994.) EDVI ILLÉS Aladár (szerk.): A magyar korona országainak gyáripara az 1906. évben. 11. kötet. 2. rész. Fém-, fa-, és gépipar s ezekkel rokon iparok. (Bp., 1911.) EDVI ILLÉS László: Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara kerületének (Arad sz. kir. város, Arad-, Békés-, Csanád-, és Hunyadmegyéknek) közgazdasági leírása. (Arad, 1897.) 9 1 30 812 41 256 4 EGAN Ede: Román szomszédaink. (Bp., 1886.) - Kárpátaink közgazdasági hivatása. Intő szó a magyarországi havasi gazdaság fejlesztése érdekében. (Bp., 1890.) EGLY József: Az erdélyi tomado. EL. 1914. 117-120. EGYED Ákos: A jobbágyfelszabadítás az 1848-as kolozsvári országgyűlésen. In: 1848. Arcok, eszmék, tettek. (Tanulmányok). (Bük., 1974.) 84-103. - A földtulajdon Erdélyben a XIX. században. Korunk 1991.6: 769-773. - Kőváry László közgazdasági nézetei. In: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából (XIX-XX. század). (Kvár., 2001.) 123-133. - Az 1902-es Székely Kongresszus száz év távlatából. Valóság 2003.3:86-97. Egyesítés ME. 1904-1905. 309-310. Egyetemes erdőkataszter ME. 1908. 93. Egy legelő fakészletének értékesítéséről ME. 1904-1905. 167-168. 180 349 50 388 37 159 570 396 433 856 319 453 89 156

Egyleti felirat a foldmívelési ministériumhoz a faanyagok vasúti szállítása ügyében EL. 1879. 746-748. Eladó erdei famagvak EL. 1901. 1252-1255. ELEK György: A hegyvidéki faanyagok ára a 18-19. századi Karcagon. EtK. II. (Bp., 1991.) 34-49. tsak bújdosás volt életünk... Karcag város és a Nagykunság a 17. században a Rákócziszabadságharc idején. (Karcag, 2004.) - Várostörténet ötvenkét tételben. Karcag város története 1506-1950. között. (Karcag, 2008.) ELEK István: Az állami erdőtisztekhez! ME. 1901-1902. 197-198. - Erdőgazdasági flzemterveink és azok végrehajtása. ME. 1901-1902. 297-301,313-317. - Nyílt levél Horváth Sándor ministeri tanácsos úrhoz. ME. 1904-1905. 2-4. -Rovás. ME. 1904-1905. 373-376. - Erdőgazdaság szociális alapon. (Ungvár, 1905.) -Birtokpolitika. ME. 1907. 249-252. - Az erdőirtásokról. ME. 1907. 289-292. - A közbirtokosságok megszüntetéséről és a pusztuló magánerdők megmentéséről. ME. 1908. 137-140. - Erdőfelügyelet - állami kezelés. ME. 1908. 425-428. -Birtokpolitika. ME. 1909. 237-240,257-260, 273-276. - Az örök erdőbirtok. ME. 1909.421-425, 1910. 120-122. - Az állami erdőkezelés mérlege. ME. 1910. 39-44. - Az állami erdőfelügyelet. ME. 1910. 97-100. - Nem érek rá, hát Ön? ME. 1910. 197-200. - Az osztrák erdészek Herkules-fürdőn. ME. 1911. 370-373. - Bükköseink feltárása. (Ungvár, 1912.) - A tagosítási eljárás ismertetése. ME. 1912. 217-219. 106 169 220 213 213 170 168 168 168 200 248 332 332 37 154 194 193 194 194 371 188 373 402 108 24 319 318 319 310 157

- Gépjármüvek alkalmazása erdei szállításoknál. EL. 1915. 112-119. Az elhagyottak ME. 1908. 60-61. Elismerés az erdészet üdvös működésének EL. 1907. 751-753. Elitéit fatolvajok EL. 1871. 356. Eszmefuttatás az erdészeti pályán ME. 1903-1904. 323-326. Elönyös-e az állam és nagyobb erdőbirtokosok részéről a deszkagyártás? EL. 1867. 90-93. Az első erdő-hitbizomány ME. 1901-1902. 444. Emlék-fásítások a nagybányai m. kir. erdőigazgatóság kerületében EL. 1941. 289. Emlékirat a hazai kisipar és gyáripar állásáról és fejlesztésének szükségéről. Melléklet a kereskedelemügyi m. kir. Ministerium 1908. évi költségvetéséhez (Bp., 1908.) EMODI András: Adatok a bihari erdőfelmérések történetéhez (a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség uradalmához tartozó erdők az 1811-1821 közötti széküresedéskor). História Scientorium. Tudomány- és ipartörténeti folyóirat 10. szám. 2012. 3-19. - Erdőtisztek a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség uradalmaiban a 19. században, az 1879. évi erdőtörvény megjelenéséig. EtK. LXXXVI. (Bp.,2012.) 5-40. ENDES Miklós: Csík-, Gyergyó-, és Kászonszékek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. (Bp., 1938.) Engedély száraz fa szedésére EL. 1907. 1392. ENGEL, M.: Osterreich- Ungarns Holzhandel und Holzexport. (Wien, 1910.) ENGEL Sándor: Magyarország faipara és fakereskedése. Technikai, gazdasági és statistikai közlemények fakereskedők, faiparosok, erdészek stb. számára. (Bp., 1882.) 26 229 295 291 339 202 769 126 32 714 907 3 319 214 162 74 74 158

ENTZ Géza: Erdély 637 építészete a 11-13. században. (Kvár., 1994.) EPERJESSY Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik évfordulója ünnepére. (Bp., 1933.) 142-152. 82 169 ERCSENYI Béla: Vidéki 697 levél. (Időjárási jelentések). EL. 1882. 451-454, 699-701. -Vidéki levél. (A fogarasi tölgyerdők). EL. 1883. 775-777. 66 187 - Új hitbizomány Torda- 202 Aranyos vármegyében. EL. 1893.361-362. -Telefon az erdészet 242 szolgálatában. EL. 1894. 253. Erdei iparvasút Görgényben 125 EL. 1902. 819-820. Erdei tűz Romániában EL. 575 1903. 985. Az érd. egyesület rendkívüli 318 közgyűlése ME. 1904-1905. 85-86. Erdély! EL. 1916. 480-481. 297 Az erdélyi fakivitel 608 megbénítása EL. 1914. 519. ERDELYI János: Úti 288 levelek, naplók. (Bp., 1985.) Erdélyi református 577 templomok és tornyok (Kvár., 1929.) Erdélyi román agrártörvény 245 462 219 EL. 1921. 406-413. Az erdély i román foldbirtoktörvények (Bp., 1921.) 244 456 218 Az erdélyi puhafakartell 287 EL. 1913. 1079. Az erdélyrészi birtokrendezésről, arányosításról és tagosításról szóló törvények módosítása EL. 1907. 1406-1413, 1437-1443. 112 220 375 Erdész a Ház alelnöke ME. 432 1903-1904. 331-332. Az erdészet az 1912. évi állami költségvetésben EL. 1912. 55-60. 399 30 Erdészet és fakereskedelem 330 ME. 1908. 445-446. Az erdészet feladatai az 375 átmenetgazdálkodásban EL. 1943. 552-564. Az erdészet helyzete az 1879. 70 évi XXXI. t.-cz. életbelépése előtt EL. 1892. 367-385. 159

Az erdészeti főiskola 794 áthelyezése és - Kolozsvár EL. 1907. 503-506. Az erdészeti kinevezések és a 311 fizetésrendezéshez ME. 1903-1904. 420-423. Az erdészeti kísérleti 138 állomások 1913. évi tevékenysége és 1914. évi munkaterve EK. 1914. 124-128. Erdészeti középiskola ME. 323 1901-1902. 177-179. Az erdészeti középiskola 323 kérdéséhez ME. 1901-1902. 198-199. Erdészeti szakiskola 326 Vadászlap. 1918. 245. Erdészeti és Vadászati 353 Altisztek Szövetségé -nek hivatása Vadászat és Állatvilág 1911. 236. Erdőbecslési utasítás a 136 földadó szabályozásáról szóló 1875. évi VII. törvényczikk végrehajtásához (Kiadatott 1876. évi 24.163 szám alatt) (H.é.n.) Erdőégés Erdőőr. 1894-241 1895. 30. Az erdő és a vasút ME. 1910. 385 21. Erdőfeltárás és felújítás ME. 110 1903-1904. 241-242. Erdőgazdasági kérdések ME. 1911. 663-669. 711-716. 379 167 Erdőgazdasági üzemterveink és azok végrehajtása. ME. 1901-1902. 362-364. 264 177 Erdőgazdasági vonatkozások 55 EL. 1913. 1-13. Erdő-iparügyi 225 Részvénytársaság. (Actien- Gesellschaft fiir Forstindustrie) EL. 1869. 287-288. Az erdő eloszlása 465 Európában EL. 1886. 853-855. Az erdők Lengyelországban 499 EL. 1915. 366. Az erdőőrök szakvizsgája 336 tárgyában kiadott hivatalos rendelet EL. 1877. 556-559. Az erdőőrök, vadőrök és 342 kerülök fegyverzete Vadászat és Állatvilág 1911. 51-54. Erdőpusztitás EL. 1878. 126. 145 Az erdősítési jutalmak 348 kiosztása EL. 1912. 60-61. Az erdőszolgákról ME. 1904-1905. 280-282. 200 350 160

Erdőtermény árszabálya a 723 m. (áramaros)szigeti m. kir. erdőigazgatóságnak 1887. évre (Máramarossziget, 1887.) Az erdőtiszt tartására vonatkozó 314 kötelezettség kijátszása EL. 1909. 627-629. Erdőtörvény EL. 1870.83-87. 8 Az erdőtörvény és az 283 erdőtisztek minősítése ME. 1904-1905. 91. Az erdőtörvényjavaslat 9 tárgyalása. (Kivonat a képviselőházi és főrendiházi naplóból) (Bp., 1879.) Az erdőtörvény kijátszása 293 ME. 1903-1904. 128. Erdőuzsora 212 Hunyadmegyében EL. 1907. 363-364. Erdővásárlás. ME. 1905-247 1906. 432-433. Erdővásárlás ME. 1906. 38. 247 Az erdővásárlási alap az 196 1906. évben EL. 1908. 97. Eredménytelen faárverések 84 EL. 1908. 1145-1151. ÉRKÖVY [PLOETZ] Adolf: 226 Homok-kötés. (Buda, 1846.) EROSDY Sándor (szerk.): 127 Titkári jelentés Marostorda Vármegyei Gazdasági Egyesület 1901. évi működéséről. (Marosvásárhely, 1902.) Erzsébet királyné emlékfái 312 (Bp., 1899.) Észrevételek a községi erdők 91 kezelésére nézve EL. 1865. 340-341. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. (Bp., 1985.) 1 192 146 Faárak és faeladások 1905. 192 első felében EL. 1905. 611-614. Faárugyár Karánsebesen EL. 1900. 1111. 88 682 Faárverések eredményei EL. 192 1914. 260-261, 843-847, 961-963, 1916. 184-188, 1917. 219-226. Faárverési eredmények EL. 192 1910. 861-862. Faárverési hirdetményekről 203 EL. 1908. 260-261. Facellulose EL. 1889. 927-828 932. Faeladás bizományi úton 56 EL. 1874. 5-12. 161

Név és cím Faeladási eredmények EL. 1913. 431., 853-863. Faeladási szerződések ME. 1908. 388-390. Faeladások 1906. év első felében EL. 1906. 577-581. Faeladások eredményei EL. 1907. 742-743., 1908. 249-250. Faeladások eredményei (1907. jan.- febr.) EL. 1907. 349-351. Faeladások eredményei 1907 nyarán EL. 1907. 1265-1267. Faeladások Törökországban EL. 1888. 666-667. A faforgalom hatósági szabályozása EL. 1917. 265-272. Fakereskedelem ME. 1906. 251-252. Fakereskedelem ME. 1908. 27-28. A fakereskedelem alakulása EL. 1914. 246-248. Fakereskedelem. Egyveleg ME. 1908. 410. Fakereskedelem és faipar az 1899. évben. (A kereskedelmi és iparkamara évi jelentéséből) EL. 1900. 822-837., 936-958., 1068-1081. Fakereskedelem és fa ipar az 1913. évben EL. 1914. 871-882., 893-907. Fakereskedelem. Puhafa ME. 1906. 290-291. Fakereskedelem. Vihar után ME. 1908. 108. A fakereskedelmi előadások... EL. 1906. 720-723. Fakereskedelmi lapokból EL. 1900. 1087-1094., 1198-1207. Fakereskedelmi szaktanfolyam ME. 1904-1905. 137. Fakereskedelmünk és iparunk az 1900. évben EL. 1901. 978-984. A fakivitel mint a valutajavítás eszköze EL. 1917. 461-463. A fakivitelnek, mint a valutajavítás eszközének kérdéséhez EL. 1918. 184-192. Fakivitelünk hatalmas versenytársa EL. 902. 145. Kötetszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Jegyzetszám 192 297 192 192 192 192 522 301 470 440 288 177 261 330 431 270 275 132 557 761 67 442 132 382 556 559 521 144 425 162