15. JEGYZETEK AKIKJ. AtSz. = BKIKJ. Bp. Buc.,Buk. = CsszÁLvtár = Db. EL. EtK. KKIKJ. KvÁLvtár. = Kvár = ME. MKE-Évk. = MvhÁLtár. MMM. MMMA. NKIKJ.

Átírás

1 15. JEGYZETEK Rövidítések AKIKJ. AtSz. = BKIKJ. Bp. Buc.,Buk. = CsszÁLvtár = Db. EL. EtK. KKIKJ. KvÁLvtár. = Kvár = ME. MKE-Évk. = MvhÁLtár. VIKI KJ. MMM. MMMA. NKIKJ. OEE-EtSzK. = OEE-K. OL. OMMÍK. TKIKJ. VÚ. Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) az év(ek)re Agrártörténeti Szemle A Brassói Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) az év(ek)re Budapest Bukarest Csíkszeredái Állami Levéltár (Directia Generalá a Archivelor Statului Serviciul Harghita) Debrecen Erdészeti Lapok Erdészettörténeti Közlemények A Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) az év(ek)re Kolozsvári Állami Levéltár (Directia Generalá a Archivelor Statului Serviciul Cluj-N.) Kolozsvár Magyar Erdész A Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyve Marosvásárhelyi Állami Levéltár (Directia Generalá a Archivelor Statului Serviciul Mure ) A Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) az év(ek)re Magyar Mezőgazdasági Múzeum Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára A Nagyváradi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) az év(ek)re Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei Az Országos Erdészeti Egyesület Könyvtára Magyar Országos Levéltár Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben A Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) az év(ek)re Vasárnapi Újság 133

2 Hivatkozások 1/ Lásd például: Már a tatárjárás előtt, azaz a XIII. század elején az erdélyi vajdaságban 550 ezer lakos lehetett, amelyből a románok 400 ezer főt tettek ki, míg 150 ezer a magyarok, székelyek, szászok és minden más nemzetségek száma együttesen. ( tefan PASCU: Mit jelent Erdély? Az erdélyi civilizáció a román civilizáció keretében. /Bük., 1984./59.). 2/ Lásd: KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I. kötet. A- K. (4. kiadás. Bp., 1988.) 422., VOFKORI László: Erdély társadalom- és gazdaságföldrajza. (Nyíregyháza, 1994.) 208., VASS Antal: Emléknapok Erdélyben. Ahol minden nap történelem. I. Édesapám emlékének (Bp., 1998.) 81., E. FISCHER: Das alté Burzenland und seine Besiedelung. (Kronstadt, é.n.) / HANKÓ Vilmos: Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. (Kvár, 1891.) 6. 4/ WENTZELY Dénes: Üzen az erdő. (H.n., 1993.) 26. 5/ BODOR Gyula: Vidéki levél. (Az erdész megfigyelései). EL / Lásd róla: KÁDÁR Zsombor: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok. EtK. XXXIX. (Bp., 1999.) Korábbi, Magyarországon megjelent műveire pedig: SABÁU, V.: Beitrag zűr Schaffung einer intemationaler Forststatistik és Statistiches über die rumánischen Wálder. In: II. Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus. Budapest, I-III. Szerk.: Emil de BARREY. (Bp., 1936.) II és / SABÁU, Vasile: Evolutia economiei forestiere in Románia. Reginul juridic. Normele de ocrotire, exploatare?i culturá a pádurilor. (Buc., 1946.) / LÁSZLÓ Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. (Bp., 1944.) / KAAN Károly: Naturschutz mit Hinsicht auf die Geschichte dér ungarischen Forstwirtschaft. Zeitschrift für Weltforstwirtschaft 1939/ / HÍDVÉGI MIKÓ Ferenc: Báthori Gábor csellel elfoglalja Szebent, In: Emlékezetül hagyott írások. Erdélyi magyar emlékírók. Válogatta, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: VERESS Dániel. (Kvár-N., 1983.)

3 11/ CSEREI Mihály: Históriájából. In: Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről. VI. Haldokló Erdély, Szerk.: MAKKAI László. (Bp., ) / KADAR Zsombor: Székelyföldi erdészet-és faipartörténeti jegyzetek. EtK. XI. (Bp., 1993.) / Az eseményről lásd például: NAGY Gyula (közli): Czegei Vass György és Vass László naplói, (Bp., 1896.) 486., SZATHMÁRY Károly: A Tisza bölcsője II. VÚ , (Máramarossziget, 1902.) , VÁRADY Gábor: A borsai tatárverés emléke. In: Máramarosi emlékkönyv hazánk ezeréves fennállásának emlékére vármegyénkben rendezett ünneplések és az 1901-ik évben Máramaros-Szigeten tartott gazdasági és iparkiállításával. Összeáll.: VÁ- RADY Gábor. (Máramarossziget, 1905.) BEKE György: Barangolások Erdélyben. 2. kötet. Boltívek teherbírása. (Bp., 1998.) / PILISI Lajos: Megrohant és felszabadított Erdély. (Bp., 2005.) / SZABÓ József János: Az Árpád-vonal. A magyar királyi Honvédség védelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban, (Bp., 2002.) és / FODOR Ferenc: A Szörénység tájrajza. (Bp., 1930.) / PAUSINGER József: A görgényi kincstári erdők gazdasági viszonyainak leírása. EL és / Br. Born Inigo utazása a temesi Bánságban, Erdélyben stb., In: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten, Összeállította és jegyzetekkel ellátta: SZAMOTA István. (Bp., 1891.) / FODOR Ferenc: Az elnemsodort falu. (Bp., ) / SZABÓ István: Ugocsa megye. (Bp., 1937.) 35. és GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. (Bp., 1998.) és / BUNYITAY Vince: A váradi püspökség története. I. A váradi püspökök a püspökség alapításától évig. (Nagyvárad, 1883.) / GÁTY Károly [István]: Az erdők régi, és mostani állapotjáról, pusztulása okairól, és hogy miképpen lehetne különösen a községek, és magános személyek közös erdei pusztulásinak eleit venni? Tudományos Gyűjtemény : / Komán Arthur: A Vaséri Erdőgondnokság alapítási története és kezdete. Kézirat dr. Csőre Pál tulajdonában. 135

4 24/ SZENTIMREI Jenő: Ferenc tekintetes úr. Kölcsey Ferenc életregénye. (Kvár-N., 1981.) 29. Hajdúvármegye és Debrecen sz.kir. város adattára (Db., 1937.) 170. L. STEIN: Die Wálder dér Jazygier und Gross-Kumanier. Mittheilungen des Ungarischen Forstvereines és ELEK György: A hegyvidéki faanyagok ára a századi Karcagon. EtK. II. (Bp., 1991.) 37. és / Levelezés. Már[a] m.[aros] - Szigeth, Márk napján Győri Közlöny / Lásd 13/ Szathmáry / SZŐLLŐSI Balázs: Máramaros megye viszonyainak ismertetése. (Pest, 1856.) / OROSZI Sándor. Harc a borsai erdők kitermeléséért. AtSz : / TANÁRKY Gyula: Szinevér, a Talabor völgyén Máramarosban. Máramaros :2. 30/ OROSZI Sándor (közli): Libiczei Henrik erdőmanipuláns visszaemlékezései. In: OROSZI Sándor: Sárguló levelek között. EtK. LXXIV. (Bp., 2008.) / Lásd 29/ A cégről írták: Nem túlzás, ha /.../ azt állítjuk, hogy Máramarosszigettől Titelig nem igen történt faeladás, illetve vétel a Sepper és Sátori cég hozzájárulása, de legalább is tudomása nélkül. ([WIDDER Gyula György]: A fakereskedelem története hazánkban. A Fakereskedelem jún ) 32/ Lásd 27/ / Lásd 13/ Szathmáry / OLSAVSZKY István: Levelezések. Közép-Visó, október Máramaros : 1, Uő. Levelezések. Közép-Visó, január Máramaros : / Közbirtokosságaink és a proportio Máramaros : / ROXER Vilmos: A máramarosi erdőségek pusztításáról és ennek ellenszereiről. EL és Uő. A máramarosi erdőségek pusztításáról. Máramaros :1. 37/ SIEGMETH Károly: Kirándulás Máramaros-megyébe. MKE-Évk. V. (Késmárk, 1878.) 94. és HUNFALVY János: Kirándulás Máramarosba. MKE-Évk. II. (Késmárk, 1875.) / Lásd 13/ Szathmáry / SIEGMETH Károly: Máramarosi úti vázlatok. MKE-Évk. IX. (Késmárk, 1882.)

5 40/ B.[EDŐ Albert]: Kincstári vízfogók köbtartalma és építési költsége. EL / TAGÁNYI Károly: Magyar erdészeti oklevéltár. I-III. (Bp., 1896.) II / BEDŐ Albert: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I-III. (Bp., 1885.) III / BÍRÓ Sándor: Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok, (Csíkszereda, 2002.) / FÖLDES János: Az oláh erdei pásztomépről. ME / WALENTA, J.: Bericht über den Zustand dér Waldungen des Biharer Komitates... Mitteilungen des Ungarischen Forstvereines / Az időszakban lásd: Volfner S. budapesti ezég /.../ Belényesen a gör. kath. egyháztól 1000 hold erdőt vett meg kihasználás czéljából. Dongát, talpfát, távírórudat és tűzifát termelnek a vásárolt faanyagból. (ME ) és,j3irtokvásárlás. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök gróf Zichy Ödön 7200 holdas volt mezei uradalmát K-ért megvásárolta. (EL ). 47/ MÁNDOKY Sándor: Havasi levelek. (Nagyvárad, 1896.) / SZABÓ T. Attila: Kolozsvár települése a XIX. század végéig. (Kvár, 1946.) / ORBÁN Balázs: Torda város és környéke. (Bp., 1889.) / SZENTIMREY Dániel: Az erdők fenntartásának törvényes biztosítékairól. EL / PÁLFY Mór: Képek a gyalui havasokból. Erdély és / JANKÓ János: Kalotaszeg magyar népe. (Bp., 1892.) / EL / TORJAI RÁCZ Zoltán: Görgényi havasok. Turisztikai kalauz. (Csíkszereda, 1998.) / Darányi minister a székelység érdekében ME / SZÉKELY Ferenc: A fa hasznosítása Vadasdon. In: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve. 2. Szerk.: ZAKARIAS Erzsébet - KESZEG Vilmos. (Kvár, 1994.) / ZSIGMOND József: Havasolás. Korunk Évkönyv, (Kvár-Cluj-N., 1979.) 214. és / Új faipari vállalatok ME / A fatermelés köréből EL / ALEXANDRU, Marcu: Hol gyökerezik Maroshévíz holnapja? Hargita Kalendárium, (Csíkszereda, 1970.)

6 61/ OL. K /a Marosvásárhelyi erdőhivatal. 62/ JAKAB Elek: Marosszék közhavasai történeti és statisztikai ismertetéséhez. Marosvidék és / MvhÁLtár. FondNr Ősmarosszék Havasgazdasága / OL. K /a / CSERGŐ Bálint: A székely közbirtokosságról. Honismeret :34. 66/ Lásd 41/V. 67/ Lásd 131 Beke és / BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Nemes közbirtokosok erdőirtásai a XIX. század elején a Kővár-vidéken. Agria Lili. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, (Eger, 2007.) / TRÓCSÁNYI Zsolt: Teleki Imre és hosszúfalvi jobbágyai erdőlési szerződése (1817). Néprajzi Közlemények III (Bp., 1958.) / MEK Dániel: Útirajzok Szatmár megyéből. Tárogató / Lásd például Avasűjváros évi faeladási hirdetményét 500 db fennálló tölgyfáról. EL ffizet XIV. 72/ SIEGMETH Károly: A Rozsály-Gutin hegyvidék. MKE-Évk. XXV. (Igló, 1898.) / PALMER Kálmán (szerk.): Nagybánya és környéke. (Nagybánya, 1894.) 196. és / ASZTALOS György: Nagy-Károly rendezett tanácsú város története 1848-ig. (Nagykároly, 1892.) / A személyzetre vonatkozó hirdetéseket lásd például: EL ffizet XI. és füzet VI. 76/ CSETRI Elek - IMREH István: Erdély változó társadalma (Bük., 1980.) / Lásd OROSZI Sándor: A Hatod közbirtokosság jegyzőkönyvei. Agria XLIII. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, (Eger, 2007.) / K. BENKŐ Károly: Csík, Gyergyó és Kászon leírások két t.i. általános és részletes osztállyokban. (Kvár, 1853.) / KŐVÁRY László: Tájképek utazási rajzokban. (Bük., 1984.) 140. és / VÁNDOR: Közlemények Erdélyből. Nemzeti Társalkodó / BÁRTH János: Irtás és település. Gyimesi erdőirtó egyezség és a Tatros-völgyi településterület növekedése. In: Határjáró. Tanulmá 138

7 nyok Juhász Antal köszöntésére. Szerk.: BÁRKANYI Ildikó - FO DOR Ferenc. (Szeged, 2005.) / MOLNÁR István: Az Alsó-Nyikómente földhasználati rendszerei a XVIII. századtól a kollektivizálásig. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Szerk.: HALÁSZ Péter. (Bp., 1991.) / EL füzet V-VI. 84/ TRANSSYLVANUS: A székelykérdés. (Bp., 1902.) 21. és VENCZEL József: Erdélyi föld - erdélyi társadalom. (Válogatott írások). (Bp., 1988.) / A Székely erdőipar r.t. EL / G. KISS Ernő: A csíkvármegyei magyar kir. gazdasági felügyelőségnek Csíkvármegye évi közgazdasági állapotáról és a felügyelőségnek évben kifejtett munkás[s]ágáról a vármegye közigazgatási bizottságához beterjesztett jelentése. (Csíkszereda, ) 6. és és Új fatermelő vállalatokul^ / IMREH István - PATAKI József: Kászonszéki krónika, (Bp. - Bük., 1992.) / IMREH István: Székely falutörvények. (Kvár, 1947.) / OL. R sz. Huszár Károly gyűjtése. 90/ [Egy szegény táblabíró] Székely erdőszet Hetilap : / MOLNÁR Miklós: Az iparfejlesztés kérdése Erdélyben 1848 előtt. Haladó közgazdasági nézetek az 1848 előtti évtizedek erdélyi szakirodaimában. (Bük., 1957.) / A város erdeihez lásd 49/95., 104., 122., 127., 148., 154., 157., 248., , 272., 322., , 339., 424., 428., / Lásd 41/ / Lásd 4 1/II / BEDŐ Albert: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I-IV. (Bp., 1896.) IV / A szék erdeihez lásd 4 1/ , 648., 622., , , II , , és ORBÁN Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból. V. Aranyosszék. (Pest, 1871.) , 132., IMREH István: Földközösség Aranyosszéken. Korunk : / IMREH István: Alsó-Fehér megyei falusbírák számadásai Aetas. Történelemtudományi Folyóirat : és

8 98/ TRÓCSÁNYI Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. (Bp., 1973.) / HILLER István: Erdészettörténet. Fejezetek a magyar erdőgazdálkodás és faipar történetéből. Kézirat. (Sopron, 1985.) 74. és Varga Katalinhoz lásd még: ARADI (ERDÉLYI) Viktor: Catarina doámna nostra. (Bp., 1913.). 100/ Töredékek az abrudfalvi kir. kincstári uradalom erdőségeinek történetéből 1848 előtt EL és Az abrudfalvi k. kincstári uradalom erdőségei az ik forradalmi időszakban és azon innen EL / OLÁH Anna: Bolyai Farkas erdészeti munkássága. EtK. XIX. (Bp., 1995.) / KINTSES József: Bolyai Farkas erdészeti csonka munkája ból. (Máramarossziget, 1911.) / FISCHER és társa (kiad.): A lepénfa-sövény ültetése, művelése és nevelése. (Nagyenyed, 1906.) 104/ GÖLLNER, C.: Regimentele gránicere ci din Transilvania, (Buc., 1973.) , 167., , , / Lásd 43/ / SZABÓ Imre: Hunyadmegye. Erdőhát vidéke. (Vázlat.) Történeti olvasó. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve. XIX.(Déva, 1909.) / ZÚDOR Elek (közli): Losád 1698-iki szabályrendelete. A Hunyadmegye Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve. XV. ( ). (Déva, 1905.) / Calendarium nóvum, et vetus ad annum bissextillen M.DCCC. XXTV. dierum 366 in usum m. principatus Transsilvaniae et Partium adnexarum. (Claudiopoli, é.n.) / VADAS Jenő: A Selmecbányái m. kir. Erdőakadémia története és ismertetője. (Bp., 1896.) / AJTAY Sándor: A hunyadvármegyei erdőségek pusztulásának okairól. EL / PRIMICS György: A Retyezát (2477 m). MKE-Évk. VIII. (Késmárk, 1881.) / TÖRÖK Arthur: A zarándi kopárok befásítása. (Tekintettel a kopár stb. területek megkötése iránt kiadott miniszteri utasításra). Köztelek / Körösvölgyi faipari r.-t. ME

9 114/ MIRTSE János: Erdei tüzek. ME / Erről lásd legújabban: FŐZY István: Nopcsa báró és a Kárpát-medence dinoszauruszai. A Magyarosaurus dacus és a többiek. (Tatabánya, 2000.). 116/ htt:// (letöltve: ápr. 20.). 117/ LIPCSEY, L.: Die kön. Forstverwaltung Herkulesfürdő. In: Exkursionsführer anlásslich dér Studienreise des Österreichischen Reichsforstvereines nach Südungam und den slavonischen Eichenwáldem. (Bp., 1911.) / KÖNYVES TÓTH Kálmán: Életem alkonyán. (Debrecen, 1905.) / IVANYI István: Lúgos rendezett tanácsú város története. Adatok és vázlatok. (Szabadka, 1907.) 90. és / EL füzet V-VI., és füzet IX-X. 121/ SULYOK István: Huszonkét év. Erdély kálváriája Gyulafehérvártól Bécsig. In: Erdélyünk és honvédségünk. Szerk.: RÓZSÁS József. (Bp., 1941.) / VERITAS: A magyarországi románok egyházi, iskolai, közművelődési, közgazdasági intézményeinek és mozgalmainak ismertetése. (Bp., 1908.) / DAMÓ Jenő (szerk.): Ki kicsoda? A bánsági közélet lexikonja. (Timi oara, 1930.) / Lásd 43/ / THIRRING Gusztáv: Vázlatok a Pojána-Ruszka hegységből. MKE-Évk. XIII. (Igló, 1886.) és / Instruction betreffend die Manipulation mit den Forst-Verschleiss- Bolletten und die Führung dér Forst-Verschleiss-Manuele. Utasítás az erdőtermény eladási bárczák kezelése, és azok erdőtermény eladási naplók vezetése tárgyában (Bp., 1885.). 127/ Az állami erdőbirtok szaporodása EL / MÁRKI Sándor: Az Arad-Hegyalja északnyugati részén. MKE- Évk. XII. (Igló, 1885.) / MAROSI Ferenc: A lippai m. kir. főerdőhivatal kerületéhez tartozó erdők gazdasági viszonyainak leírása. (Arad, ) / Lásd 128/15. és / BÁRÁNY Ágoston: Torontál megye hajdana. (Buda, 1845.)

10 132/ Lásd: KELLNER: Notizen über Banater Eichenwálder. Oesterreichische Monatsschrift für Forstwesen magyarul ismerteti: [BEDŐ Albert]: Jegyzetek a bánáti tölgyerdőkről. EL , S.[ÓLTZ] Gy.[ula]: A tölgyek művelése a Bánátban. EL , SZABÓ Adolf: Néhány szó a bégavölgyi tölgyerdőkről. EL / ROCHEL Károly: A csálai kincstári erdőgondnokság tölgyeseinek száradásáról. EL / BEDŐ Albert: Az erdőmívelés jelentősége hazánkban. EL / OL. K /1.(2252/1890.). 136/ EL füzet XVI-XVII. 137/ OSVÁTH Kálmán (szerk.): Erdélyi lexikon. (Oradea-Nagyvárad - Satu-Mare, 1928.) / A magyar királyi közalapítványi uradalmak ismertetője (Bp., 1885.) , , , / SZENTKLARAY Jenő: Mercy kormányzata a temesi Bánságban. Újabb részletek Délmagyarország XVIII. századi történetéhez. (Bp., 1909.) / SZENTIMREY Dániel: Állabbecslés kör alakú próbaterek segélyével a csíkvármegyei erdőkben. EL / PAYER Arthur: Egy műszaki díjnok naplójából. ME / OL. K B/ / EL füzet XIII-XIV., füzet II-III. 144/ Fakereskedelem ME / SZÉCSI Zsigmond: Milyen alakban adjuk át a fenyőfa-anyagot a furész-üzlettulajdonosoknak, és mely vastagsági határig dolgozhatják fel a furészmalmok a fenyőfát? EL / KÓCSY János: Háromszék vármegye erdőségeinek gazdasági állapota. EL A fűrészek jelentőségét Benigni is olyan nagynak tartotta, hogy az 1834-ben megjelent könyvében mind a csíki, mind a gyergyói malmokat felsorolta. Lásd: BENIGNI, J.H.: Statistische Skizze dér Siebenbürgischen Militár-Grenze. (II. kiadás. Hermannstadt, 1834.) , továbbá megemlíthetjük még: TA- RISZNYÁS Márton: Hajdani vízifűrészek Gyergyó vidékén. Hargita Kalendárium, (Csíkszereda, 1970.) , a legújabb feldolgozások közül pedig lásd: OZSVÁTH Gábor Dániel: Patakmalmok a Kárpát-medence keleti felében. (Bp., 2011.)

11 147/ ARATÓ [Gyula]: A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara jelentése kerületének közgazdasági viszonyairól az 1892-ik évben. EL / Király Pál: Erdészeti politika a két világháború között, az Országos Erdészeti Egyesület története tükrében. Doktori értekezés. (Bp.-Sopron, 1987.) / BÍRÓ Zoltán: Néhány szó a máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatóság gazdálkodásáról. ME / ÁCS Tivadar: Akik elvándoroltak. (Bp., 1940.) 239. (Berzenczey László leírása). 151/ NAGY Károly: A lembergi kiállítás erdőgazdasági részéről. EL / DE POTTERE Bruno (szerk.): A délvidéki kivándorlási kongresszus tárgyalásai. (Bp., 1903.) 148. (Mága János előadói javaslata). 153/ A fűrész használatára 1771-ben külön rendelet is született. Lásd 41/ II / OEE-K. Gál István: A csíki erdők és a csíki nép. Szülőföldem erdészetének és faiparának története. (Kézirat ) / Életéről lásd a visszaemlékezését: GÁL István. Erdei utakon Csíksomlyótól az Alpokig és vissza. EtK. XXXV. (Bp., 1998.) / Erről emlékezik meg például: KARÁCSONY Benő: Napos oldal. (Helikon K., Bp., 1982.) 105. A zsindelyről egyébként már a XIV. században írnak, nevezetesen Alsó-Fehér megyéből, Váradjáról. Lásd: MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond-kori oklevéltár. II/2. (Bp., 1958.) / Ezt méltatja például: GALGÓCZY Károly: Az erdőségek és a befásítás fontossága Magyarországon, éghajlati s nemzetgazdasági tekintetben. Teendők s azok módozatai. (Bp., 1877.) / Az eddigi kötetekben idézetteken kívül lásd még: SÓS Péter: Nagykapu, nagykapu, naptárkapu Előre Naptár, (Bük., 1975.) / MIHALACHE, M.: Vida Géza. (Bp., 1975.). 160/ NÉMETH Kálmán: A fa a művészetben és a formatervezésben. Az Élet és Tudomány Tudományos Kalendáriuma, (Bp., 1959.) / KvÁLtár. Kolozs vm.-i közig. biz., iratai 15074/1890. (1890. júl. 8.). 162/ Engedély száraz fa szedésére EL

12 163/ KISNÉ PORTIK Irén: Gyergyó és a fenyő. Erdélyi Gyopár : / Regényes feldolgozására lásd: AMBRUS András: Gyergyó. (Szépirodalmi K. Bp., 1959.) 162., a kérdés részletesebb kidolgozására pedig: OROSZI Sándor: Ösvények természetvédelmünk forrásaihoz. EtK. III. (Bp., 1991.) / R. VÁRKONYI Ágnes: Folyóvizünk, amelyből élünk Valóság : / LÁTÓ Anna: Honvágyam hiteles története. (Bük., 1981.) / URMÁNCZKY Nándor: A Gyilkos-tó és környéke. Erdély / Már a XVII. században, a török háborúk idején szállították a gabonát Lippára, ahol azt jól el tudták adni. Természetesen erre a sóshajókat vették igénybe: Lásd: BETHLEN Miklós: Élete leírása magától. In: Kemény János és Bethlen Miklós művei. (Szépirodalmi K., Bp., 1980.) / EPERJESSY Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik évfordulójának ünnepére, október 7. (Bp., 1933.) 144., és / BIKKAL Nándor: Miként lehetne Máramarosban a nagykiterjedésű kincstári és magán erdőuradalmak jövedelmét fokozni? EL / Die Holzflösse auf dér goldenen Bistritza. Pester Lloyd :3. 172/ BEKE György: Tutajok a Maroson. Hargita Kalendárium, (Csíkszereda, 1970.) / AJTAY Sándor: Aradmegye erdőségeiről. EL / FORBERGER János: Erdőgazdaság. In: Máramaros vármegye egyetemes leírása. Szerk.: SZILÁGYI István. (Bp., 1876.) / OL. K kötet évi erdőgondnoksági tevékenységi jelentések. Csíkszeredái erdőhivatal. 176/ PULVERMACHER Gusztáv: A karánsebesi m.k. erdőhivatal, illetőleg a föloszlatott román-bánáti határőrezred erdeinek leírása. EL / BÍRÓ Zoltán: A Máramarosszigeti m.kir. Erdőigazgatóság kerületének gazdasági viszonyai. (Máramarossziget, 1904.) / SZÉKELY Mózes: Az 1885-ik évi szélvihar által okozott károk Máramarosban. EL és KRAUZE Károly: A luczfenyő 144

13 tenyésztésének kérdése ősluczfenyvesekben szerzett tapasztalatok alapján. EL / PÉCH Dezső: Vidéki levél. EL / BÍRÓ Zoltán: Adatok a máramarosszigeti erdőigazgatóság évi gazdálkodásáról. EL / RUTÉNYI Károly: Az erdészeti főiskola III. éves hallgatóinak idei tanulmányi kirándulása. EL / FERENTZY Lajos: Szatmár vármegye erdőgazdaságának leírása. ME / FÖLDES János: A szeged-királyhalmi erdőőri szakiskola évi tanulmányútja. EL és / BODOR Gyula: Az évi lucfenyőmagtermés Csík vármegyében. EL / ME / NAGY Károly: Árvízkárok és erdősítési kérdések. EL / ERCSÉNYI Béla: Vidéki levél. (Afogarasi tölgyerdők). EL / Lásd erről például Kolozs megyében: Kolozsvár vármegye Hivatalos Közlönye febr. 9-ei és márc. 3-ai számait. 189/ BERENDY Béla: A legeltetés és havasgazdálkodás kérdése. (Bp., 1901.) / T. NAGY Imre: A legelőerdők berendezéséről, különös tekintettel a Székelyföldre. EL / SEBŐK Ernő: Áterdőlések a máramarosi kincstári erdőkben a múlt század elején. EL / A földmívelésügyi m. kir. minister évi december hó 14-én megtartott képviselőházi beszédéről ME / Boross György visszaemlékezése. In: Gyökerek és lombok. Erdészportrék. 1. Szerk.: PÁPAI Gábor. (Barcs, 2000.) / OL. K (65.355/1889.). 195/ L.[ONKAY Anta]l: Liptói erdészek tanulmányútja Máramarosban. EL / FUCHS János: Tölgyállabok gyérítése a lippai erdőgondnokságban. EL / FÖLDES János: A tölgyesek ápolása a délvidéken, a magyar tölgy felkarolásával kapcsolatosan. EL / FRITSCH Antal: A teljes záródás nem cél, csak eszköz. Magyar Erdőgazda :2. 145

14 199/ KERNER, Anton: A Duna menti országok növényvilága. A magyar Alföld és a Bihar-hegység. EtK. LXII. (Bp., 2004.). 200/ Lásd például: AJTAY Sándor: Diósok telepítése. ME / Lásd például: SÁRVÁRI János (szerk.): Diófából erdőt. (Bp., 1996.). 202/ [MÁGOCSY-JDIETZ Sándor: A külföldi fák meghonosításának kérdéséhez. EL / MAROSI Ferenc: A külföldi fák meghonosításának kérdéséhez. EL / EL / MAROSI Ferenc: Fatenyésztési kísérletek. EL A témáról részletesebben írtam a keszthelyi tanácskozás anyagában. Lásd: OROSZI Sándor: Erdei fák honosításának kérdése a századforduló éveiben. In: Gazda és növénye a 19. században. Szerk.: SZOTYORI-NAGY Ágnes. (Keszthely, 2012.) / DIVALD Béla: Hazai tenyésztési adatok külföldi fanemekről. EL / PAUSINGER József: A görgény-szent-imrei parkban telepített külföldi fanemek tenyésztéséről. EL / EL / Lásd például: VADAS Jenő: Új gesztenyefaj. EL és A[RAT]Ó [Gyula]: Ajapáni gesztenyefa. EL / PÉCH Dezső: A külföldi fanemeknek hazánkban való telepítéséről. (Bp., 1903.) 5., 35. és / TARISZNYÁS Márton: Gyergyó néprajzi megismerésének múltjából. Korunk Évkönyv, (Kvár-N., 1978.) / TÉGLÁS Károly: Erdővédelemtan. (Selmecbánya, 1893.) X. 213/ AKIKJ / Elítélt fatolvajok EL / KKIKJ / OL. K (7605/1889. S776/1889. Csíkszeredái erdőhivatal.). 217/ VAITZIK Emil: A közönséges pele károsításai. EL / Lásd 183/1026. és / MAROSI Ferenc: Észleletek nehány rovar károsítása körül. EL / Hernyó-pusztítások Eh

15 221/ BENEDEK Zoltán: A Szilágyságtól Új-Guineáig. Biró Lajos természettudós életútja ( ). (Bük., 1979.) / Fapusztító rovarok ME / HIB[B]JÁN János: Az erdeifenyő egyik gomba-betegségéről. ME / OSTERLAMM Ernő: Adalékok a tölgy-lisztharmat elleni védekezéshez. EL / TKIKJ / MKIKJ / PACHMAJER Ottó: A Hylesinus fraxini pusztításáról. EL / A kérdéshez lásd bővebben: BARTHA Dénes-OROSZI Sándor. Őserdők a Kárpát-medencében. (Budakeszi, 2004.) / OL. K kötet évi erdőgondnoksági jelentések. Nagyborosnyói erdőgondnokság. 230/ JAKAB Elek: Az erdélyi törvényhozás és közigazgatás erdőügyi intézkedéseinek rövid története. EL és MÉSZÁROS Károly: Az új erdőtörvény a polgári magánjog és a nemzetgazdászati érdekek szempontjából. (Pest, 1857.) / Lásd 199/ / Különfélék Máramaros :3. 233/ JÓ János: Vidéki levél. (Faraktár Déván). EL / PRIMICS György: Bolyongás a Fogarasi-havasokban. MKE-Évk. VII. (Késmárk, 1880.) 397. és FEKETE Lajos: Kirándulás a fogarasi havasokba. EL / SZÁVA Farkas: Székelyföldi erdő-égetések, pusztítások meggátlása ügyében. Székely Néplap és / MvhÁLvtár. Fond 115. Ősmarosszék Havasgazdasága / Az őszi erdei füzekről EL és / [PODHRADSZK]Y [Emi]l: Erdőégés. Erdőőr / Lásd például: OL. K /c (20.640/1884.) Tüzek Újradna (Beszterce-Naszód m.) környékén és TKIKJ és / BODOR Gy.[ula]: Erdőtűz. EL / Erdőégés. Erdőőr / HERMANN Antal: A hegyek kultusza Erdély népeinél. (Klny. Erdély évf.-ból.) (Kvár, 1893.)

16 243/ PÉCH Dezső: A somfáról. EL / BENKŐ József: Udvarhely megye leírása. (Kvár, 1944.) / Lásd 152/ / EL füzet VII., füzet IV-V. 247/ BARABÁS Jenő: Az erdő egy székely falu életében (Vargyas). In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Szerk.: HALÁSZ Péter. (Bp., 1991.) / EL füzet VII. 249/ Lásd például a következő hirdetést: ME / ILLÉS Nándor: A praxis. (Erdészeti anekdota). EL / VITA Zsigmond: Tápláléknövények gyűjtögetése Nagyenyed környékén. Népismereti Dolgozatok, (Bük., 1994.) és SZABÓ Attila - PÉNTEK János: Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. (Bük., 1985.). 252/ OL. K kötet évi erdőgondnoksági jelentések. Kovásznai erdőgondnokság. 253/ MvÁLtár Üzemtervek Magyarpéterlaka. 254/ Lásd például: BKIKJ / Málna- és szamóczaszedés a hegyvidéken EL / Lásd 234/ Primics / HAJDÚ J.[ános]: Málnabokrok füzek tetejében. EL / MKIKJ / Lásd például: EL füzet II., füzet XII-XIII. 260/ NKIKJ / Szeder levélgyűjtés EL és / EL és A bükk- és tölgymakkgyűjtési akczió. EL , A vadgesztenye zár alá helyezése EL és BUND Károly: Az idei bükkmakktermés értékesítése. EL Hadd jegyezzük meg, hogy egyes helyeken, például a Sóvidéken (Udvarhely m.), a bükkmakkból nyert olaj korábban a böjti ételek fontos alap- és segédanyaga volt. Lásd: MADAR Ilona: Atyha lakóinak táplálkozása. In: MADAR Ilona-PUSZTAI János: Atyha szokásvilága. (Marosvásárhely, 2004.) / Idézi: WITTING, Ottó: Die Geschichte dér Forstwirtschaft. In: Das Burzenland V. Die Wirtschaftsgeschichte des Burzenlandes 1. Teil. Herausgegeben: JEKELIUS, Erich. (Kronstadt, 1929.) / EL

17 265/ [Id.] BÉKY Albert: Útmutatás az Alföld fásításának munkájához. (II. kiadás, Db., 1933.) / KvÁLvtár. Arch. Jósika jan. 7-i megállapodás. 267/ Lásd pl.: EL füzet. VI. 268/ BKIKJ / KABINA János: A máramaros-megyei közbirtokossági és községi erdőkről. EL / FÖLDES János: Akivándorlás okai. ME és A házi kezelés és a kivándorlás ME / Lásd 263/22. ^ 272/ BÍRÓ János: Útmutatás a domb- és hegyvidéki legelők megjavításához, gondozásához és rendszeres használatához. (Bp., 1911.) / BÁNFFY Miklós: És híjjával találtattál I-II. (Kvár, é.n.) II Itt még megemlítjük azt a népi megfigyelést is, ami szerint az erdőben járó-kelő bika jobban termékenyít. Lásd: LIPPÓCZY Béla: Az erdei legeltetés káros hatása és szabályozása a diósgyőri uradalomban. EL / OL. K / Erről írja egy kortárs: A kopasz domb- és hegyoldalok, egy-egy csenevész nyírfával, szomorúan néznek le az elkopott sík legelőkre, hol csak a tövisbokrok védelme alatt meghúzódó zöld fucsomók, a felázott talajban kitaposott marhacsapások s a megszáradt trágyalepények jelzik azt, hogy e terület tulajdonképpen legelő. A szél végig süvölt, végig seper a fák védelmét nélkülöző legelőkön, viszi magával a felvágott, kopasz talaj kevéske humuszát s vígan hajtja a vakondtúrások százezrén keresztül az «ördög szekerét)). (STOLCZ József: A községi közlegelők használatáról. EL ). 276/ JÁRÁSI Lőrinc: Erdőgazdálkodás Bánkúttól Nagy-Milicig. (Miskolc, 1997.) 47. Vidékünkre vonatkozóan lásd a következő makkoltatási hirdetéseket: EL füzet XIII., és 18. füzet IV. 277/ Lásd 17/ / AKIKJ / LAKÓ Elemér (közzéteszi): Bevezetés. In: Bornemissza Anna szakácskönyve 1680-ból. (Bük., 1983.) / CSISZÁR Árpád: Sertésmakkoltatás az északkeleti erdővidéken. AtSZ / BKIKJ

18 282/ Éppen ezért gyűjtését tiltották. Lásd: 96/ / Az Erdélyi Gazdasági Egylet Évlapjai. 9. füzet (Kvár., 1865.) 64., / HINTZ, Johann: Das wandemde Siebenbürgen. (Kronstadt, 1876.) / GUNDABéla: Két nép vándorai. Alföld : / KKIKJ / Lásd 183/ / ERDÉLYI János: Úti levelek, naplók. (Gondolat K., Bp., 1985.) / TRÓCSÁNYI Zoltán: Kirándulás a magyar múltba. (Bp., 1937.) / SZENTIMREY Dániel: Vidéki levél. (A községi erdők számára szükséges csemetekertekről). EL / Lásd 166/ / ILLÉS Nándor: Kirándulás Erdélybe. EL és / VÁRÓ Ferenc: Fogaras megye. OMMÍK. 20. Magyarország VII. (Bp., 1901.) / Adat a kocsános és kocsántalan tölgy előfordulási kérdéséhez EL / VÁRADY Gábor (összeáll.): Máramarosi emlékkönyv hazánk ezeréves fennállásának emlékére a vármegyénkben rendezett ünneplések és az 1901-ik évben Máramaros-Szigeten tartott gazdasági- és iparkiállításával. (Máramarossziget, 1902.) 295., 299. és / KOLOSSY Imre: Sodronypályák és sodronykötélpályák a könnyebb faválasztékok közelítésére. EL / PAUSINGER József: Válasz a lajtán-túli kiállítási tanulmányokban foglalt erdészeti tévedésekre. EL / LENIN V. I.: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. A nagyipar belső piacának kialakulása. (Szikra K., Bp., 1949.) / Lásd például: A kincstári erdők évi költségvetéséhez ME / JÁKÓY Endre: Levél egy barátomhoz. Kapocs. A Soproni Alumni időszakos közleménye. (Vancouver, B.C. Canada) 50. szám / KOLOSSY Imre: Mennyi erdésze van Magyarországnak? ME / EL füzet. VI. 150

19 303/ Erdőtiszti álláshirdetéseket lásd például az Erdészeti Lapokban: ffizet XI-XII., ffizet VII., 5. ffizet VII., IX., ffizet. VIII., ffizet VI., VIII., 9. ffizet IX., 12. füzet VI., füzet V-VI., 5. füzet IV., 8. ffizet V., ffizet XIV-XV., XVIII., füzet X-XL, 4. ffizet borító, 6-7. füzet XII., füzet IV., 9. ffizet V-VI., VIII., 12. füzet VI-VII., ffizet XII-XIII., XIV-XV., füzet VI-VII., füzet IV-V., 11. füzet XVI. 304/ EL ffizet XI-XII. és 3. ffizet XV. 305/ Lásd 17/ A székelyföldi erdőkkel kapcsolatos Dapy Frigyes is huzamosabb ideig volt erdőrendező, ahol pályafutását megalapozta. Lásd: Dapsy Frigyes f EL / OL. K / Kinevezési rendszer a kincstári erdészetnél ME / MÁRTON Sándor: Forgácsok. ME / BEDŐ Albert: Az erdészeti ügyek közigazgatási kezelése hazánkban. EL / ELEK István: Az állami erdőkezelés mérlege. ME / A kérdéshez lásd például: Állami erdőtisztek fizetésrendezése ME Az erdészeti kinevezésekés a fizetésrendezéshez ME , Az új status és kilátásaink ME , Még egyszer az erdészeti kinevezésekről ME , Veszedelmek ME , IMECS Béla: Visszás állapotok. Az erdészet Deliblaton. ME , FÖLDES János: Szellemi proletárok. ME / PAUER Jenő: Erdészeti oktatás s az erdészet társadalmi helyzete. ME / Felhívás az összes m. kir. erdészjelöltekhez! ME / EL / KIRÁLY Pál: Az Országos Erdészeti Egyesület története, (Bp., ) / IMECS [Béla]: A kaució. ME / Felhívás előfizetésre ME / Lásd például a Magyar Erdészben: Az O.E.E. e hó 6-án választmányi ülést tartott , Az Országos Erdészeti Egyesületről , ELEK István: Nyílt levél Horváth Sán- 151

20 dór ministeri tanácsos úrhoz , IMECS Béla: Tömörüljünk , Az érd. egyesület rendkívüli közgyűlése , MÁRTON Sándor: Az állami erdőtisztek kívánságainak teljesítése / Lásd például a Magyar Erdészben: CRAUS Géza: Levélszekrény , ELEK István: Az állami erdőtisztekhez! , Levélszekrény , A kincstári erdőtisztek utazási költségeinek szabályozásáról , , , I.[MECS] B.[éla]: Mik a jogos kívánságai az állami erdőtiszteknek? , LONKAY Antal: Az egyszerűsítésről , Napsugarak (?) , Egyesítés , E.[LEK] I[stván]: Rovás , IMECS Béla: Az erdők gondozói , Levélszekrény , Az államerdészet létszámegyesítése , MÁRTON Sándor: Failletmény, földilletmény és statusrendezés , A földmívelésügyi tárca ügykörébe tartozó állami erdőtisztek emlékirata létszámuk rendezése ügyében , MÁRTON Sándor: Türelemmel legyünk / A kérdéshez lásd például: IMECS Béla: Darányi Ignác. ME , Pénzügyministeri körrendelet a kincstári vadászat ügyében EL , továbbá: EL , DIVALD Béla: Vadászgazdaságunk. ME ,,4 kincstári vadgazdaság ME , A kincstári vadászterületek mikénti kezeléséről EL , A kincstári vadászterületek kezeléséről ME , CRAUS Géza: A kincstári erdőgazdaságok vadászatának hasznosítása. ME , ILLÉS Nándor: Levélszekrény. ME FÖLDES János: Rovás. ME , A vadászat kérdéséhez ME , SZŐTS Károly: A kincstári erdészek vadászati jogai. Vadászat és Állatvilág , továbbá: EL , EL és KAAN Károly: Kincstári erdőgazdaságok vadászatának hasznosítása. (Bp., Klny. EL évi füzeteiből). 321/ Sérelmes határozat ME / Lásd: OROSZI Sándor: A Selmec-kérdés. EtK. LVI. (Bp., 2003.). 323/ Lásd 309/ / DIVALD Béla: A hátasok ME

21 325/ Lásd 308/ / SZONTAGH Andor: Erdészek, hogyan legyünk fakereskedők? ME / IMECS Béla: Hírlapi szemelvények. Az erdők gondozói. ME / Lásd: BÁNFFYMiklós: Megszámláltattál... I-II. (Kvár, é.n.) / BIOK Zoltán: Az évi XXII. t-c. erdészeti szempontból. ME / Erdészet és fakereskedelem ME / BIOK Zoltán: Erdészek, legyetek fakereskedők! ME / EL / Ezt megelőzően, 1857-től kezdődően érvényes volt - amennyire azt az abszolutizmus keretei megkövetelték -: minden erdőszeti hivatalnok - vagy erdő felügyelő - köteles hivatalos működése idején - vagy midőn az erdőben utána néz, az előírt szolgálati ruhát viselni - vagy az ahhoz tartozó jelt hordozni, viselhet ezen kívül lőfegyvert - vadászkést -, mert csak akkor van feljogosítva engedelmességet követelni, csak akkor használhat kényszerítő módot, ha már külsejéről felismerhető, hogy ő az erdőszeti személyzethez tartozik. (Idézi: Utasítás az erdőigazgatási és felügyeleti személyzet számára, jogaikat és kötelességeiket illetőleg /Pápa, 1858./2.) 334/ PODHRADSZKY Emil: Az erdő és annak fen[n]tartója hazánkban a második évezred elején. (Szászsebes, 1898.) 52. Az erdőtisztek felismeréséhez pedig lásd: KOVÁCS János: Az erdő- és vadásztiszti egyenruha mint vasúti menetkedvezményi igazolvány OEE-EtSzK. XVII. (Bp., 1989.) / Leírása: PODHRADSZKY Emil (összeáll, és kiad.): Évkönyv az erdészeti és vadászati altiszti személyzet részére évre. (Szászsebes, 1905.) / Az erdőőrök szakvizsgája tárgyában kiadott hivatalos rendelet EL / A kiszolgált katonai altiszteknek az államerdészetnél való alkalmazása EL / EL / EL füzet VI-VII. 340/ EL füzet III., További erdélyi álláshirdetésekre lásd például az Erdészeti Lapokban: füzet IV., füzet XVIII., 153

22 XIX., fűzet VI-VII., füzet VIII-IX., 3. füzet XII-XIII., füzet III., füzet VII., füzet XV., füzet VIII., 11. füzet XV-XVI., füzet VII., füzet V-VI., 2. füzet III., 5. füzet XI., 11. füzet VI- VII., füzet V., füzet XI. 12. füzet IV-V., füzet VIII-IX., 8. füzet IX., füzet III-IV., füzet XIV., füzet VI., füzet VIII., füzet XVI., 12. füzet III., 18. füzet V-VI., 21. füzet IV-V., füzet IX., 18. füzet XII-XIII., 19. füzet IX., XII-XIII., füzet VI- VII., füzet VIII., 16. füzet V-VI., füzet III., füzet IX-X., XIV., füzet IX füzet III. 341/ MÜNNICH Sándor: Felső-Bánya. MKE-Évk. XXIII. (Igló, 1896.) / K.NAGY Sándor: Bihar-ország. Útirajzok. I-III. (Nagyvárad, 1884, 1885, 1888.) I és III / KÁSZONI Zoltán: Vad és vadászatok Erdélyországban. Eleven örökség. (Bp., 2004.) / ILOSVAY Ferenc:... ha Dunáról fuj a szél. (Fűzfőgyártelep, é.n.) / Lásd 100/ Az abrudfalvi...3\\. 346/ Szolnok-Dobokavármegye területén levő erdők termékeinek értékés árszabályzata (Dés, 1894.) / HÓMAN Bálint: Adatok az erdészeti műszótárhoz. EL / Az erdősítési jutalmak kiosztása EL / DIVALD Béla: A csemete-nevelésről. ME A csemete-nevelés kérdéséhez ME / Az erdőszolgákról ME / Ezekre a beosztásokra lásd például a következő hirdetéseket az Erdészeti Lapokban: füzet XI-XII., füzet VIII., 11. füzet XV-XVI., füzet V-VI., füzet V., füzet XI. 352/ EL / E rdészeti és Vadászati Altisztek Országos Szövetségé"-nek hivatása Vadászat és Állatvilág / Lásd 334/Podhradszky / Idézik: A fatermelés házilagos előkészítésének kérdése ME / Lásd a kérdéshez például a következő közleményeket: Brutális fatolvajok ME , KAPINA Antal: Erdészetünk a magyar társadalomban. ME , HIBBJÁN [János]: 154

23 A kerületi erdőőri személyzet helyzetéről. ME , (A korabeli szóhasználathoz jegyezzük meg: az erdőtiszteknek kerületük, az erdőőröknek járásuk, míg az erdőszolgáknak kerületük volt), TO- KODI Joáchim: Az erdei kihágások célszerű kezelése. ME , Az orvvadászat meggátlása Vadászat és Állatvilág , Maros-Torda megyéből Vadászat és Állatvilág / Törvénykezés Erdőőr : / Lásd 334/ Podhradszky / DOMONKOS János (lejegyezte): Németh József, a Battyhány-uradalom vadmesterének naplója. OEE-EtSzK. XVII. (Bp., 1989.) / ARATÓ Gyula: A görgényi erdőőri szakiskola megnyitása. EL / CsszÁLtár. Fond 323. Gyergyószentmiklósi birtokosság. 19. dossz. Igazgatósági és Felügyelőbizottsági jkv.-ek febr / OEE-K. Kéziratok. Szilágyi József: Emlékek az erdészeti múltból. (Kaposvár, 2011.) / Lásd 315/ / Ennek ellenére a kérdésről könyvet is írt: H. KARÁCSONY Sándor: Az Alföld fásításáról és erdősítéséről, különös tekintettel a szikes vidékekre. (Kisújszállás, 1921.). 365/ Elmondja: Hódi István. In: Gyökerek és lombok. Erdészportrék. 7. kötet. Szerk.: PÁPAI Gábor. (Bp., 2009.) 157. A kényszertermelést a 4996/1919. ME. rendelet alapján végezték. A kivitelezéssel az akkor létrehozott Gemenci Fakitermelő Üzemet, mint a Magyarországi Faértékesítő Hivatal egységét, bízták meg. Az üzem vezetője a volt femezelyi erdőgondnok, Günther József volt. 366/ Őket nevezték az anyából jöttek -nek. Elmondja: Pechtol István. In: Gyökerek és lombok. Erdészportrék. 7. kötet. Szerk.: PÁPAI Gábor. (Bp., 2009.) / MIHÁLY Márta: Erdély 1940 és én. Kapocs. A Soproni Alumni időszakos közleménye. (Vancouver, B.C. Canada) 53. szám / Lásd: RAKONCZAY Zoltán: Erdőmémökök voltunk, avagy Rekviem egy szakmáért, több felvonásban. EL / Lásd: Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók. (ÍJán 2,19). 370/ OL. K B/

24 371/ FUCHS Simon: Munkásmozgalom a Maros völgyében (Bük., 1975.) 170. és Kató Pál közlése. Lásd 193/ / VIHAR Béla (összeáll.): Sárga könyv. Adatok a magyar zsidóság háborús szenvedéseiből, (Bp., ) / Erről emlékezik meg például: BÁNFFY Miklós: Huszonöt év (1945). (Püski K., Bp., 1993.) / MÉLIUSZ József: Sors és jelkép. (Cluj, 1946.) / Lásd 13/ / SULYOK István: Az erdélyi magyar telepesek. In: Erdélyi Magyar Évkönyv, (1. évf.) Szerk.: SULYOK István - FRITZ László (Kvár, 1930.) / OROSZI Sándor: A lemhényi erdőbirtokossági társulat jegyzőkönyvei, AtSz : / KŐMŰVES Géza: A zöld arany világa. Utunk (15.) júl és lásd 247/ 154. A kérdés legújabb feldolgozására pedig lásd: BARTHA Ákos: A két világháború közti román földbirtokrendezés. Korunk : / CsszÁLvtár. Fond Gyergyószentmiklósi közbirtokosság. 27. Igazgatósági és felügyelő bizottsági jegyzőkönyvek nov. 9. és dec. 28. A korrupt erdészeti tisztviselők szépirodalmi megjelenítésére lásd: 164/ Ambrus / A román rablógazdálkodás valóságos temetővé változtatta hegyeinket. Imre Ferenc erdészeti tanácsos a székelyföldi fakitermelés kérdéséről nyilatkozik Székely Nép (Sepsiszentgyörgy) nov és részletesebben elemzi: BEIER Sándor: A gyergyói medence gazdasági fejlesztésének kérdései. (Kvár, 1943.) / BIRÓ Endre: Monospetri. Emberek, sorsok, dokumentumok. (Bp., 2009.) / Papolci állandó közösségben maradt erdőbirtokosság, Papolc Háromszék vm. Főerdőkönyve az agrárrevízió során visszajuttatott erdőkről és legelőkről VI. 23. Magántulajdonban. 383/ IMREH István: A székely közbirtokosságok jövője. Székelység jún / SZÉKELY Dávid Gyula: Székely közbirtokosságok. Utunk máj / Lásd 65/: / SIMON Magda: Váradi harangok. Vallomások, életképek, dokumentumok. (Bük., 1976.)

25 387/ BEKE György: Barangolások Erdélyben. 4. kötet. Bartók szülőföldjén. (Bp., 2002.) 371. és Uő. Barangolások Erdélyben. 1. kötet. Szigetlakok. (Bp., 1996.) / NAGY László: A tiszai fás kultúra. (Klny. Magyar Technika 5. számából. H.é.n.). 389/ SZY Ferenc: Soprontól Vancouverig. EL / KATÓ Pál visszaemlékezése. Lásd 193/ / Lásd 15/ / Idézi: KOLUMBÁN Lajos: A hétfalusi csángók a múltban és a jelenben. (Brassó, 1903.) / Lásd 84/ Transsylvanus / NAGY Imre: A vitéz székely nemzet ismertetése. VÚ / Lásd 80/ / EGÁN Ede: Román szomszédaink. (Bp., 1886.) / CSERNOVICS Diador: A délmagyarországi kincstári birtokok és telepesközségek múltja és jelene. (Arad, 1913.) / HUSZKA József: A székely ház. (Bp., 1895.) / Idézi: BEKE György: Barangolások Erdélyben. 3. kötet. Az Értől a Kölesérig. (Bp., 2000.) / MOLDOVÁN Gergely: Alsófehér vármegye román népe. Néprajzi tanulmány. In: Alsófehér vármegye monográfiája. 1/2. Alsófehér vármegye néprajza. (Nagyenyed, 1899.) / MONTEFIORE, S.S.: Sztálin. A Vörös Cár udvara. (Pécs, 2009.) / A Maroson gyakorolt tutajozás és ennek akadályai EL / Lásd 396/74. és / SEBESS Dénes: Emlékirat az erdélyrészi telepítésről. (Marosvásárhely, 1905.) / Idézi: 374/ / Lásd 392/ / AKIKJ / Aradról írták 1872-ben: Zaránd megyében is, mint másutt, az erdőnek a nép lévén a legnagyobb ellensége, ha a [bécsi] vállalat rendes vágásokkal fog dolgozni, semmi esetre sem ártánd annyit, mint a helybeli lakosok. (AKIKJ ). 409/ GAÁL Jenő: Csanád megye. (Bp., 1892.) / Lásd 84/ Transsylvanus. 411/ Lásd 404/ / KÁNTOR Lajos: A birtok határai. Valóság :

26 413/ TÓTH András: Az erdélyi románság története. (Bp., 1944.) / OSVÁTH Pál: Közbiztonságunk múltja és pandúr korom emlékei (a régi magyar élet feltüntetésével). (Bp., 1905.) / Lásd: MÓRICZ Pál: Talpra magyar! Oláh veszedelem! Magyar- és szász szövetség! (Db., 1904.). 416/ Lásd 412/ / Lásd például: FEHÉR György (szerk.): Darányi Ignác. Válogatott dokumentumok. (Bp., 1999.) / BKIKJ / Keleti Károly a kecskepásztor oláh -ról ír, de tudjuk, a kecske a szűkebben vett Erdélyben csak járulékos állat volt a nyájban. (KE LETI Károly: Magyarország közgazdasági és mívelődési állapotai. 4. Az erdészet. /Kiállítási tanulmány/. /Bp., 1879./ 20.) 420/ MOLNÁR Károly: A székelyekről. MKE-Évk. VII. (Késmárk, 1880.) / A németség arányszámaihoz lásd például: CSORBA Csaba: A soknemzetiségű Románia. Szabolcs-Szatmári Szemle : / Az asszimilációra példákat hoz: 13/ Beke / DIVALD Béla: A kivándorlás és a házi ipar. ME / BENKŐ Károly: Marosszék ismertetése. (Kvár, ) / Lásd például a Botlik József által idézetteket. BOTLIK József: Egestas Subcarpathica. Adalékok az Északkeleti-Felvidék és Kárpátalja XIX-XX. századi történetéhez. (Bp., 2000.) 109. Ugyanakkor a kortárs szakmai sajtóban a fakereskedők 99,9%-át rendezetlen vallási viszonyok között élők -nek írták le. Lásd: Fakereskedelem. EgyvelegME / Lásd 84/ Transsylvanus / ASZTALOS István: író a hadakútján. (Kvár, 1946.) / A korábbi nyelvi helyzetre lásd BEKÉNY Aladár: Máramaros erdőmívelési viszonyai. (Máramarossziget, 1897.) / Lásd 315/ / BALOGH EdgánTáj és nép. Ötvenkét jegyzet élőbeszéddel és toldalékkal. (Kvár-N., 1979.) 431/ KIRÁLY Pál: Erdőmémökök miniszteri székben. Erdészeti és Faipari Híradó : / Erdész a Ház alelnöke ME / KEMÉNY G. Gábor (összegyűjtötte): Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon. III (Bp., 1964.)

27 434/ A pénzválság és a fakereskedelem EL / BARÓTHY József: Magyar föld román kézen. (Bp., 1940.) / RUSZOLY József: Megtámadott képviselőválasztások Bihar vármegyében. ( ) In: A Bihari Múzeum Évkönyve II. (Berettyóújfalu, 1978.) / TÖRÖK Imre: Kedves lovakról, furcsa emberekről. (Bp., 1980.) / Idézi: ÁKOS László (szerk.): Erdészek és vadászok zsebkönyve, (Bp., 1958.) / NÁSTASE, FI. N.: Az élet sodrában. (Bük., 1979.) / GRIGORESCU, J.: A szennyezett Éden. (Bük., 1976.) / A Kelemen-havasok ökológiai és gazdasági katasztrófája. Erdélyi Gyopár : / A rutének megpróbáltatásainak romantikus leírására lásd például: A tutajon In: Magyar Irredenta Naptár és Évkönyv az évre. (Bp., 1920.) / KOMÁROMI János: Szép vagy, Magyarország! (H.é.n.) / SZABÓ József: Tutajjal a Tiszán. EL / PUSZTAI János: Önéletrajz. I-III. (Püski K., Bp., 1999.) / SZABÓ Zoltán: Szerelmes földrajz. (Szépirodalmi K., Bp., 1988.) / Idézi: MARGITTAI Gábor: Trianoni menyecske. Szórványlétünk a Kárpát-medencében. (Bp., 2010.) 16. és ABLONCZY Balázs: Trianon-legendák. (H.n., 2010.) / Idézi: RETKES M. László: Százéves a görgényszentimrei erdészeti szakiskola EtK. X. (Bp., 1993.) / ORBÁN Balázs: Országgyűlési beszédei nov. 7-től ápril 16-ig. (Pest, 1872.) és Uő. Országgyűlési beszédei II nov. 29-től május 15-ig. (Bp., 1875.) / SZŐKE Mihály: Pusztuló véreink. (Adatok a székely kérdéshez). (Bp., 1902.) / Indolens világ Mezőségi Híradó okt / NYIRŐ József: Az én népem. (Bp., 1936.) / Az általunk is használt fogalomra lásd legújabban: KÁLLAY István: A nemesi közbirtokosság. Levéltári Közlemények : / BÖJTHE Ödön: Hunyadmegye sztrigymelléki részének és nemes családainak története, tekintettel a birtokviszonyokra. (Bp., 1891.)