TKIKJ. = A Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) az... év(ek)re = Vízügyi Közlemények

Átírás

1 7 JEGYZETEK Rövidítések AtSz. = Agrártörténeti Szemle BKML. = Bács-Kiskun Megyei Levéltár (Kecskemét) Bp. = Budapest Buc., Bük. = Bukarest EG. = Erdélyi Gazda EK. = Erdészeti Kísérletek EL. = Erdészeti Lapok EtK. = Erdészettörténeti Közlemények FM. jel. = A földmívelésügyi m. kir. ministemek az évi működéséről a törvényhozás elé térj esztett jelentése GL. = Gazdasági Lapok HBML. = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (Debrecen) K. = Köztelek Kvár = Kolozsvár ME. = Magyar Erdész MKIKJ. = A Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) a z... év(ek)re MMMK. = A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei MvhALvtár. = Marosvásárhelyi Állami Levéltár (Directia Generalá a Archivelor Statului Servicul Műre?) OL. = Magyar Országos Levéltár OEE. EtSzK. = Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei OEE-K. = Országos Erdészeti Egyesület Könyvtára (Budapest) OMMÍK. = Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben SzSzML. = Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (Nyíregyháza) TKIKJ. = A Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara jelentése(i) az... év(ek)re VK. = Vízügyi Közlemények 139

2 Hivatkozások 1/ FEKETE Lajos: A Mezőség kopárainak befásítása. (Kvár, 1876.). 2/ Hasonló ehhez a Karszt felerdősítése, ahol a forrást a német Karst- Aufforstung kifejezés adja. Lásd erről: NYITRAY Ottó: A Karszterdősítés. In: FEKETE Lajos-BLATTNY Tibor: Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a magyar állam területén. I-II. (Selmecbánya, 1913.) I és német nyelven pl.: Die Karstaufforstung in Krain nach dem Standé mit Ende des Jahres 1906 (Wien, 1907.). 3/ MAGYAR Pál: Alföldfásítás. I-II. (Bp., ). 4/ Lásd pl.: VEDRES István: A sivány homokság használhatása. (Szeged, 1825.). 5/ TRAUER (TORDAY) Ervin: Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935:IV t.-c. és végrehajtása. (Bp., 1942.) / WAGNER (MÉREI) Károly: Az erdők jelentősége a természet nagyszerű háztartásában. EL , / Lásd: BEDŐ Albert: Tiszteljétek és gondozzátok az erdőket! EL / Erdőtörvény EL / Az erdőtörvény tárgyalása. (Kivonat a képviselőházi és főrendiházi naplóból) (Bp., 1879.) / Az országgyűlés elé terjesztett erdőtörvényjavaslat indoklása EL / Lásd 9/ / KLEKNER Alajos: Az erdőtörvény (1879. évi XXXI. t. ez.) magyarázata. (Bp., 1881.) / BEDŐ Albert-WAGNER Károly: Az erdészeti kérdések. In: Az OMGE által gazdasági bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében tartott enquéte-tárgyalások. IV füzet. (Bp., 1881.). 14/ FEKETE [Lajos]: Az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági értekezletére kitűzött erdészeti kérdésekhez. EL / Lásd erről bővebben: OROSZI Sándor: Erdősítési jutalmak, EtK. LXV. (Bp., 2004.) / MIHALOVITS János: Magyar erdészeti jog. I. kötet. (Selmecbánya, 1918.) / Uo / BEDŐ Albert: Erdészet. In: Magyarország földmívelése, (Bp., 1896.)

3 19/ Lásd bővebben: OROSZI Sándor: A millenniumi erdészgyűlés. In: A millecentenárium éve az Országos Erdészeti Egyesületben. Szerk.: OROSZI Sándor. EtK. XXX. (Bp., 1997.) / TAVI Gusztáv: A kopár területek beerdősítésének kérdése. EL / EL / EL / ARATÓ Gyula: Kopáraink ügye. EL / Az erdészeti tárgyú rendeletekre lásd az Erdészeti Rendeletek Tára című kiadványt. Ettől függetlenül az Erdészeti Lapokban közzétetteket itt jelezzük. Tehát: EL / EL és / EL és / OL. K (78.337/1906.). 28/ EL , és / Lásd: KOLLEGA TARSOLY István (szerk.): A leghosszabb fél évszázad. Erdészetünk a kormányjelentések tükrében, EtK. LXI. (Bp., 2004.) 306. és / Lásd pl.: A kormány erdőgazdaságiprogrammja EL és Az erdészet az évi állami költségvetésben EL / OEE-K. HORVÁTH Sándor: Törvényjavaslat az erdőkről. Előadói tervezet és indoklás. Kézirat. (Bp., 1916.). 32/ MAKKAI Sándor: Holttenger. (Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya. Bp., 1980.) / Lásd: KÓSA László-FILEP Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. (Bp., 1983.) / CONSTANTESTESCU, M. (szerk.): Erdély története. I. (Bük., 1964.) 3. 35/ II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai. A magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig (Bp., 1979.) / KŐVÁRY László: Tájképek utazási rajzokban. (Bük., 1984.) / EGYED Ákos: Kőváry László közgazdasági nézetei. In: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából (XIX-XX. század). (Kvár, 2001.) / MAKKAI Gergely: Az Erdélyi-mezőség tájökológiája. Tanulmányok. (Marosvásárhely, 2003.). 39/ KOZMA Ferenc: A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota. (Bp., 1879.)

4 40/ KOS Károly: A Mezőség települése és népi építkezése. In: KOS Károly: Erdély népi építészete. Szerk.: BALASSA M. Iván. (Bp., 1989.) / WASS Albert: Farkasverem. (Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 1997.) / Itt mondok köszönetét Szabó Miklósnak. (Marosvásárhely) és Vofkori Lászlónak (Székelyudvarhely), akik ez irányú kérdéseimre készségesen válaszoltak. 43/ LELKES György (szerk.): Magyar helységnév-azonosító szótár. (Baja, 1998.). 44/ Ennek egyik kifejtése az erdészeti szakirodalomban: FEKETE Lajos: A Bihar-hegység befolyása az Erdélyi Medence klímájára. EL / Lásd 38/ / SOÓ Rezső: Az erdélyi Mezőség flórája. (Debrecen, 1949.). 47/ CSŰRÖS István: Az Erdélyi-Mezőség élővilágáról. (Bük., 1973.). 48/ MAKKAI László: Belső-Szolnok és Doboka megye a középkorban: In: Szolnok-Doboka magyarsága. Szerk.: SZABÓ T. Attila. (Dés-Kvár, 1944.) 51. és Kövesdi KISS Ferenc: Még szólnak a harangok! (Bp., 1995.) / TÓNK Sándor: Táj és ember az erdélyi Mezőségen a középkorban. Korunk : / SZABÓ Miklós: Ember és táj az erdélyi Mezőségen a XVIII-XIX. században. Valóság : / ORBÁN Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból. I. Udvarhelyszék, II. Csíkszék, III. Háromszék, IV. Marosszék, V. Aranyosszék, VI. Barcaság. (Pest, ) V. 61. és IV / BEDŐ Albert: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I-IÜ. (Bp., 1885.) II/ és / A város erdőrendtartására, amely 1802-ben kelt, lásd: TAGÁNYI Károly: Magyar erdészeti oklevéltár. I-III. (Bp., 1896.) II / KÓS Károly: A régi Szék községi rendjéről. In: KÓS Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Dolgozatok a munka néprajza köréből. (Bük., 1979.) / HERMÁN Ottó: A Mezőség I. A Hódos- vagy Szarvas-tó és környéke természetrajzi, jelesen állattani szempontból tárgyalva. 142

5 In: Az Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyvei. V. kötet (Kvár, 1871.) / Lásd 50/ / Lásd 51/IV / KÓS Károly: Népi földművelés a Mezőségen. In: Népismereti dolgozatok, (Bük., 1994.) / Lásd 40/ 64. Az építkezés leírásáról lásd újabban: GILYÉN Nándor: Az erdélyi Mezőség népi építészete. (Bp., 2005.). 60/ KELEMEN Lajos: A Mezőség széléről. In: Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok. I-II. (Bp., 1986.) II. 228., és / Lásd 38/ / GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. Doboka, erdélyi Fehér, Esztergom, Fejér, Fogaras, Gömör és Győr megye. (Bp., 1987.) / Itt mondok köszönetét Szabó Miklós (Marosvásárhely) lektornak, aki ezt az etnikumváltással összefüggő gazdasági folyamatot így, a hétköznapok nyelvére lefordította, megmagyarázta. 64/ Lásd 53/ / Bolyai Farkas erdészeti csonka munkája ME / Legutóbb közli: A Helyzet 9. A Soproni Egyetem különszáma (4. évf. 1. szám) / Lásd 53/ II / Lásd 53/II / Lásd 53/III / Lásd 53/ffl / Lásd 53/ffl / Lásd 53/ III és / WASS Samu: A Mezőség, gazdasági s ásvány-földtani szempontból vázolva. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Kolozsvárit tartott ötödik nagy-gyűlésének munkálatai. (Kvár, 1845.) / Ennek nem mond ellent, hogy például az Erdélyi Gazda évi évfolyamában a kialakuló/tervezett mezőségi borvidék -et cikksorozatban ismertették. Az itteni ültetvényeket (-kezdeményeket) azután a fíloxéravész el is pusztította. 75/ HUNFALFY János: A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása. I-III. (Pest, ) II

6 76/ HERMÁN Ottó: A Mezőség II. A Mező-Záh-Tóháti, továbbá Méhesi, Báldi és Mező-Sályi tósorozat, természetrajzi, jelesen állattani szempontból tárgyalva. In: Az Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyve VI. kötet (Kvár, 1873.) / TISZA László: Gyakorlati észrevételek az erdőültetés körül. In: Kolozsvári nagy naptár az 1866-ikévre. (Kvár, 1865.) / EG / GL / Az Országos Erdészeti Egyesület Közleményei (1870. aug.) 27. és 3L 81/ Az Országos Erdészeti Egyesület Évkönyve [az] évre. (Buda, 1871.) / Országos Erdészeti Egyesület. Évkönyv, re. (Buda, 1872.) / Az Országos Erdészeti Egyesület évi közgyűlésén tárgyalandó erdőgazdasági kérdések EL / Az Országos Erdészeti Egyesület évi közgyűlése Erdélyben. EL / Lásd 82/55. 86/ Az előadás a közgyűlés gyorsírással rögzített jegyzőkönyve alapján megjelent: 82/ / Lásd 81/ / EG / SZÉKELY Mihály: A mezőség befásításának kérdése. EL / Lásd: ILLÉS Nándor: A Mezőség befásításának kérdése. EG , SZÉKELY Mihály: Még egyszer a Mezőség befásításának kérdése. EG és ugyanaz rövidítve EL / A mezőség befásításának kérdéséhez EL / Lásd 82/ / Lásd 53/ ffl / Lásd 82/ / EG / ILLÉS Nándor: Erdőtenyésztéstan. (Buda, 1871.). 97/ EG / Ezzel kapcsolatos a professzor diákok közötti egyik neve is: Tordai Malac 99/ Lásd 1/17., 133. és

7 100/ OL. K ( ). 101/ CSEGEZY Pál: Az Aranyos folyó mentén levő vízmosásokról. EL / BEDŐHÁZI János: A Mezőség. OMMÍK. 20. Magyarország VII. (Bp., 1901.) / OL. K /a (9573/1886.). 104/ MvhALvtár. 48. (351.) Maros-Torda vm. erdészeti közig, iratai. 608., 611. és 613. Mezőpanit. 105/ Uo. 974., 975. és 981. Mezőszabad. 106/ Uo Marosszentanna. 107/ Uo Mezőfele. 108/ Uo Vaj óla. 109/ BEDŐ Albert: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I-IV (Bp., 1896.) II/ / EL / OL. K / MvhÁLvtár. 48. (351.) Maros-Torda vm. erdészeti közig, iratai. 178/ / Uo. 408/ / Uo. Szabályzatok Mezőpaniti székely közbirtokosság. 115/ Uo. Szabályzatok Mezőrücsi volt úrbéres közbirtokosság. 116/ Uo. Szabályzatok Száltelki volt úrbéres közbirtokosság. 117/ OL. K /b ( ). 118/ EL és / SÁRKÖZI Miksa: Vidéki levél. (Erdészeti háztartás az évben.) EL / OL. K /b-75. (12.915/1889.) Nagyszebeni erdőfelügyelőség. 121/ Uo (7605/1889.) A tordai erdőgondnok jelentése. 122/ Uo kötet évi erdőgondnoksági jelentések. 123/ PECH Dezső: Az erdő fontosságáról és a községi erdőpusztításról. EL / OL. K ( ). 125/ FM. jel / MKIKJ / Lásd: ERŐSDY Sándor (szerk.): Titkári jelentés Marostorda Vármegyei Gazdasági Egyesület évi működéséről. (Marosvásárhely, 1902.) 13. és SÁNTA Albert (közzéteszi): Maros- 145

8 Torda Vármegye Gazdasági Egyleti titkárának jelentése. (Marosvásárhely, 1908.) / Lásd: PÉCH Dezső: A Mezőség kopárai befásításának kérdéséhez. EL Péch kát. holdanként 20 ezer csemetével számolt, ami hektáronként db-ot jelent. 129/ PÉCH Dezső: Ősi Marosszék nemes székely közbirtokosságának erdejéről. Marosvidék / Lásd 128/. 131/ Legújabb összefoglalásként lásd: KIRÁLY Pál: Erdészettudomány. In: Magyarország a XX. században. VI. kötet. Tudomány. Főszerk.: KOLLEGA TARSOLY István. (Szekszárd, 1999.) / Lásd: OROSZI Sándor: Kincstári erdőgazdálkodás Erdélyben 1867-től 1918-ig. EtK. IX. (Bp., 1993.) / OL. K / Uo B/ / PÉCH Dezső: A szabédi kísérleti telep. EK / A munkák kivitelezésére lásd pl.: SZAKMÁRY Ferenc: A görgény-szt.-imrei m. kir. erdészeti kísérleti állomás évi munkásságáról. EK / Lásd: ROTH Gyula: A szabédi m. kir. erdészeti kísérleti telep évi állapotáról. EK , Uő. A szabédi m. kir. erdészeti kísérleti telepen az 1902-ik év folyamán végzett és az 1903-ik évre tervbe vett munkákról. EK , Uő. A szabédi m. kir. erdészeti kísérleti telep 1903-ban. EK , Uő. A szabédi m. kir. erdészeti kísérleti telep felett elterülő, erdősítés alá vett kopár legelőre kiültetett csemeték méretei az év őszén. EK , VÉSSEI Mihály: A szabédi m. kir. erdészeti kísérleti telep 1904-ben. EK , Uő. A szabédi m. kir. erdészeti kísérleti telep évben. EK , Uő. A szabédi m. kir. erdészeti kísérleti telep évben. EK / Lásd 29/ 142., 181. és 311., továbbá Az erdészeti kísérleti állomások évi tevékenysége és évi munkaterve EK és lásd még a következő műveket is: PÉCH Dezső: Adatok az erdélyrészi Mezőség flórájához. EK : 111., NYARÁDY Erazmus Gyula: Maros-Vásárhely és környékén élő tavaszi és nyáreleji növények meghatározó könyve. (Marosvásárhely, 1914.). 146

9 139/ OL. K B/ (1907-B/ ). 140/ SZAKMÁRY Ferenc: Növénytenyészeti megfigyelések Görgény- Szt.-Imrén és Szabédon az évben. EK és Uő. Növénytenyészeti megfigyelések Görgényszentimrén és Szabédon az évben. EK / SZÖVÉRDI Károly-SPÍRCHEZ, Zeno: Mezőgazdasági fásítás. (Bük., 1955.) / OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Kolozsvár. 143/ FM. jel , / OL. K / Uo ( ) 146/ MKIKJ / OL. K ( és ). 148/ Uo / OROSZI Sándor: Emlékezés a székely közösségek erdőire. EtK. XVII. (Bp., 1995.) / OROSZI Sándor: Karsztfásítás az Osztrák-Magyar Monarchiában, különös tekintettel a horvát tengermellékre és Fiume városára. MMMK (Bp., ) / SZ.[ÉKELY] M.[ihály]: A Karst és annak befásítása. EG / Lásd pl.: ORNSTEIN, Josef: Die Mezőség. Streffleurs Oesterreichische Militárische Zeitschrift : , Uő. Die Mezőség. Nachrichten über Geophysik (Uez különlenyomatként: Szamosújvár, 1901.). 153/ Bár Roth kát. holdankénti vagy hektáronkénti költségeket nem ad, csak az egyes műveletek árát közli, s megjegyzi: Az eddigi tapasztalatok mind azt igazolják, hogy a különleges helyi viszonyok /.../ a költségeket igen magasra emelik. ROTH Gyula: A szabédi m. kir. erdészeti kísérleti telepen az 1902-ik év folyamán végzett és az 1903-ik évre tervbe vett munkákról. EK / OL. K kötet évi erdőgondnoksági jelentések. 155/ Lásd: 109/IV / Lásd: 15/ / (Gegesi)KISS Ernő: Az erdőgazdaságnak Marostordavármegyében legsürgősebben megoldandó feladatairól s a kopárok befásításáról. (Gazdasági szakelőadások Marosvásárhelyen, február 12-én.) (Marosvásárhely, 1899.), a fafajokkal kapcsolatban pedig 147

10 Uő. Az akácz és szil-mag szedése, vetése, s e fanemek nevelése csemetekertekben. (Gazdasági szakelőadások Mezőbándon, február 20-án.) (Marosvásárhely, 1899.), Uő. A Marostordavármegyében tenyésztésre érdemes tölgyfajok rövid ismertetése, s azok tenyésztéséről általában. (Gazdasági szakelőadások Petelén, márczius 4-én.) (Marosvásárhely, 1899.). Gegesi Kiss Ernőről lásd még a nekrológot: EL / OL. K / Uo /a / Uo / BARABÁS Endre: Maros-Torda vármegye és Maros-Vásárhely törvényhatósági joggal felruházott és szabad királyi város közgazdasági leírása. (Bp., 1907.) / OL. K A/l / MvhÁLvtár. 48. (351.) Maros-Torda vm. erdészeti közig, iratai. 489/ / Változott viszonyok Mezőségi Híradó júl / PAPP Károly-PAZÁR István: A Mezőség vízhiányának orvoslása. EG / Változott felfogások EL / Erdőgazdasági kérdések EL / Lásd: OROSZI Sándor: Az erdélyi szászok erdőgazdálkodása. EtK. LXIII. (Bp., 2004.) / Lásd 40/ / Lásd az említett egyesület kiadásában megjelent: SZEMMÁRY Andor: Ültessünk gyümölcsfákat a legelőkre is. (Dés, 1903.). 171/ Három év Magyarország mezőgazdasági politikájában ( ) (Bp., 1909.) / OL. K A/ / Uo A/ / NAGY Zoltán: Az erdélyrészi Mezőség kopárainak befásítása. EL / Lásd pl.: CRAUS G.[éza]: Fordított világ. EL / Lásd 50/37. és / Lásd 128/ / Lásd 50/ / Lásd 141/5. és / Lásd 47/

11 181/ Talán leginkább a következő műben: SÜTŐ András: Anyám könnyű álmot ígér. Naplójegyzetek. (Szépirodalmi Könyvkiadó. Bp., 1981.). 182/ Lásd 38/ / Lásd 41/ / Idézi: BENKOVITS Károly: Alföldi és közérdekű erdőtelepítési tervezet. EL / Nemzetgyűlési Értesítő / Lásd részletesebben: OROSZI Sándor: A magyar kormány havasgazdálkodási programjának gazdaságpolitikai háttere ( ). AtSz / Lásd: OROSZI Sándor: Kaán Károly ( ). In: Agrártörténeti életrajzok. Szerk.: FÜR Lajos-PINTÉR János. (Bp., 1985.) és FARKAS Lajos: Az erdők szerelmese. Kaán Károly erdőmémök élete és munkássága. (Bp., 1996.). 188/ SAVU, A.: Románia rövid földrajzi ismertetése. (Bük., 1976.) / Lásd pl.: CSŰRÖS István: A Nyugati-Szigethegység élővilágáról. (Bük., 1984.) 9. és MÁTYÁS Vilmos: Utazások Erdélyben. (Bp., 1990.) / KERNER, Anton: A Duna menti országok növényvilága. A magyar Alföld és a Bihar-hegység. EtK. LXII. (Bp., 2004.) / SOÓ Rezső: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. I. (Bp., 1964.) / Lásd pl.: VÁGI István: Van-e hazánkban ezeréves puszta, vagy azt a török hódoltság okozta. Megváltozott-e a Nagy-Alföld éghajlata a török hódoltság miatt aszályosabb irányba, továbbá a talajok is alig javíthatóan megromlottak-e a valóságban. EL , , , , SZÁNTÓ István: Erdőtenyészet, éghajlat és lecsapolás a Kárpátok medencéjében az Alföldre való tekintettel. (Sopron, 1940.) és egy mai összefoglalás: RÉFI OSZKÓ Magdolna: Erdők és vizek változása a Kárpátmedencében. Természet Világa / Lásd pl.: GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. A-CS. Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye. (Bp., 1963.) és Uő. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, ül. H-K. Heves, Hont, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és Kunság. (Bp., 1987.). 149

12 194/ Lásd erről a legújabb feldolgozások egyikét: MOLNÁR Géza: A Tiszánál. Gondolatok természetről, történelemről (Zalkod, ). 195/ Evlia Cselebi törtök világutazó magyarországi utazásai (Bp., 1985.) / PENYIGEY Dénes: Debrecen erdőgazdálkodása a XVIII. században és a XIX. század első felében. (Bp., 1980.) / SZENTKLARAY Jenő: Száz év Dél-Magyarország történetéből (1779-től napjainkig). Tekintettel a ül. Károly és Mária Terézia korabeli viszonyokra. (Temesvár, 1879.) 274. és / MARKI Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. In: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Szerk.: JANCSÓ Benedek. II. kötet. 2. rész. (Arad, 1895.) / MOLNÁR Zsolt: A Pitvarosi-puszták és környékük vegetáció- és tájtörténete a középkortól napjainkig. Natura Bekesiensis 2. (Békéscsaba, 1996.) 66. és / ELEK György:... tsak bujdosás volt életünk Karcag város és a Nagykunság a 17. században és a Rákóczi-szabadságharc idején. (Karcag, 2004.) / BODÓ Imre: Régi magyar háziállatfajtáink. A genetikai sokféleség megőrzése. Magyar Tudomány / Lásd: TAKACS Lajos: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásföldek, irtásmódok. (Bp., 1980.) / CS. ROJJKÓ Béla (közli): Múlt századbeli Uri-szék jegyzőkönyve. (Adatok a hazai erdőgazdaság múltjából). EL / GALGÓCZY Károly: Az erdőségek és a befásítás fontossága Magyarországon, éghajlati s nemzetgazdasági tekintetben. Teendők s azok módozatai. (Bp., 1877.) / A kisjenői uradalom erdőségei EL és / MÁR: Szakbeli tudósítás Aradmegyéből. EL / OL. K / Uo. K A/ / FERENTZY Lajos: Szatmár vármegye erdőgazdaságának leírása. ME / OSVÁTH Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása. (Nagyvárad, 1875.)

13 211/ K. NAGY Sándor: Bihar-ország. Útirajzok. I. kötet. (Nagyvárad, 1884.) / JESZENSZKY Béla: Temes megye gazdasági viszonyai. In: Helyrajzi emlékmű a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók évi augusztus 22-dikétől 26-dikáig Buziás-Temesvárott megtartott XXIII. vándorgyűlésére. Szerk.: BREUER Ármin. (Temesvár, 1886.) / Magyarország földmívelésügye az évben (Bp., 1917.) / Lásd: OROSZI Sándor: Erdősítések a Delibláti-puszta homokján. MMMK (Bp., 1989.) / A régi törökök mint a fásítás barátai EL / TAGÁNYI Károly: A modem erdészeti kultúra keletkezése hazánkban. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle és LESENYI Ferenc: Erdészeti szakművelődésünk és felsőbb erdészeti szakoktatásunk történeti alapjai. (Sopron, 1940.) / Lásd 66/ Itt kell megemlítenünk az erdőrendtartás alföldi erdőkre való káros hatását. Bodor Gyula hívta fel a figyelmet arra, hogy az évi rendtartás 3. pontjában a tölgyre éves vágásfordulót javasoltak akkor, ha azt tűzifanyerésre használták. Ezzel igyekeztek a még sarjadzóképes fákat, tuskókat megújulásra serkenteni. A rövid vágásforduló azonban Alföld-szerte - így például Debrecen város erdeiben is - az erdők és talajuk lesorvadását eredményezte. A makkvetéssel történő felújítással, azaz a szálerdővé való átalakítással ugyanis - ellentétben a rendtartás útmutatásaival - senki sem törődött. (Bodor Gyula: Gazdasági fatermesztés, vagyis erdészeti ismeretek zsebkönyve a Magyar Alföld fatelepítési, fanevelési és fatermelési munkálataihoz. /Debrecen, 1925./ 139.) 218/ SZÉCHENYI István: Selyemrül. (Pest, 1840.) 14. és 24. és lásd még: TAKÁTS Rózsa: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez. MMMK (Bp., 1994.) / A fuz-fák s egyébb serényebben nevelkedő tsemetéknek bé-ültetése a nyölésben való szaporítása, s illendő s gondos meg-tartása eránt esztend. ki-adattatott hasznos regulák (Pozsony, 1780.). Összefoglalót közöl róla: RODICZKY Jenő: Adatok a befásítás történetéhez. EL / Botfaüzem /.../; a saijerdőüzem egy neme, hol a sarjadzás előidézése végett a fát első ízben nem tövin, hanem 8-12 lábnyi 151

14 magasságban vágják le, s a levágási lap körül előtörő hajtásokat minden 2-10-ik évben vágják (botolják). Az így használt fáknak vége az ismételt vágás beforradás és kihajtás következtében megvastagodik, s mintegy fejet, csomót = botkot képez, innen a botfa elnevezés. (DIVALD Adolf-WAGNER Károly: Magyarnémet és német-magyar erdészeti műszótár. /Pest, 1868./) 221/ Lásd 198/ / Vizner személyéről lásd 216/ Lesenyi / Lásd pl.: HUBENY, J.: Forsdienstinstruction für die Erzherzogliche Herrschaft Kiss-Jenő. (Temesvár, 1836.) és Uő. Forstwissenschaftliche Mittheilungen. Eine Zeitschrift in zwanglosen Lieferungen. Erstes Heft. (Pest, 1835.), Uő. Auf Erfahrungen begründete Anweisung zűr schneller Holzerzi ehung. (Pest, 1836.). 224/ HUBENY, J.: Anleitung zűr Bindung und Kultur des Flugsandes in Ungam mit Rücksicht auf die Landesverhaltnisse. (Pest, 1835.) és lásd 3/H / WITSCH Rudolf: Útmutatás hogyan veheti munkába legkönynyebb móddal a Budán 1807-ben tartatott Ország Gyűlésének 20dik törvénytzikkelyét, melly A Magyar Országi homokos puszták haszonra fordíttatását sürgeti. (Buda, 1809.) / PLOETZ (ÉRKÖVY) Adolf: Homok-kötés. (Buda, 1846.). 227/ Lásd részletesebben: GUNST Péter: Az aszályok és a magyar állam. AtSz / Lásd 190/ / A vitához lásd: KAÁN Károly: A Magyar Tudományos Akadémia és az erdőgazdasági tudományok. (Bp., 1928.) és OROSZI Sándor: Nagykunsági erdőtelepítések és fásítások a XVIII. századtól 1945-ig. AtSz / HUNFALVY János: Az erdő befolyása az éghajlatra. Budapesti Szemle / LÓNYAI Gábor: A magyarországi erdők fenntartása a községi erdők feletti felügyelet, s a faültetések érdekében. EL és A Magyar Erdőszeti Egylet központi Igazgatósága felterjesztése a m. kir. helytartótanácshoz (Pozsony, május) EL / Lásd 53/ III / Hutirai LUKÁCSY Sándor: A magyar Alföld befásítása. (Pest, 1864.). 152

15 234/ GARTNER Elek: Az ország befásítása ügyében. GL / A faültetés szüksége a gazdaságban GL és IVANCSÓ Pál: Tájékoztatásul a befásítás tárgyában. GL / GL / Az Országos Erdészeti Egyesület Évkönyve [az] évre. (Buda, 1871.) / Lásd 96/ / ERDŐDI (DFVALD) Adolf: A magyar Alföld futóhomokjának beerdősítése. EL , , / Lásd 190/ / Lásd pl.: A kanadai nyár- meg az ákáczfa és Magyarországba bevándorolt német köszönő barátsága EL / Lásd pl. a lelkes tudósítást: TKIKJ Későbbi közleményekből kiderül, hogy a bálványfa ültetését már a volt határőrvidéki parancsnokság is szorgalmazta. Lásd: NAGY Károly: Árvízkárok és erdősítési kérdések. EL / UDVARDY László: Bálványfa. In: Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. Szerk.: MIHÁLY Botond-BOTTKA- DUKÁT Zoltán. (Bp., 2004.) / BEDŐ Albert: A bál vány gesztről. EL / Lásd 214/. 246/ AJTAY Sándor: A kopárok erdősítéséről. EL / Lásd 204/. 248/ Lásd ELEK István: Erdőgazdaság szociális alapon. (Ungvár, 1905.). 249/ Lásd: TÓTH Béla (és munkatársai): Szikesek fásítása. Szikesfásítási kutatás és gyakorlat Magyarországon. (Bp., 1972.). 250/ ERDŐDI (DIVALD) Adolf: Nézetek az erdőnek a klímára való befolyásáról főtekintettel Hideghéthy, Korizmics és Érkövy urak lapunk múlt évi folyamában közölt értekezéseire. EL / HÓMAN Bálint: A szikes-talaj műveléséről és fatenyészetéről. EL / EL ' / PROKOPOVICS: Adatok a szikes talajok befásításához. EL / Lásd OROSZI Sándor: Az XXXI. te. bevezetése, végrehajtása a Nagykunságban. OEE. EtSzK. XV (Bp., 1987.)

16 255/ OL. K kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Nagyvárad, kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Nagyvárad, kötet évi erdőfelügyelői jelentések. Nagyvárad. 256/ Lásd 5 2/U/l / OL. K -l kötet. Csálai erdőgondnokság üzemterve. 258/ Uo kötet. Pécskai erdőgondnokság üzemterve. 259/ Uo / (22.292/1915.). 260/ EL / ILLÉS Nándor: Az üzemmódok a magyar síkföldön. EL / EL / Lásd EL , , / Lásd 52/ / BEDŐ Albert: Magyarország erdőségei. EL , Uő. Az erdőmívelés jelentősége hazánkban. EL / BELHÁZY Emil: A legeltetésre szolgáló erdőkről. EL / BELHÁZY Emil: Az erdőrendezéstan kézi könyve. I. rész. (Bp., 1895.) / EL , és / EL / EL / THAISZ Lajos: Az alföldi szikes legelők értékesítése. K II. félév / FÖLDES János: A legelő-erdők. A legeltetés kérdése Magyarországon, s annak megoldása erdőgazdasági úton. (Bp., 1895.) / Ezekről készült a következő irodalmi leírás: A kisbokornyárfások mindig családi életet élnek Éppen úgy, mint a pálmacsoportok a sivatagban /.../ Hat-nyolc-tíz fa S a figyelmes szemlélő könnyen fölismeri a generációkat (SZALAY László: Öreg Szuhay. /Bp., 1990./ 271.) 274/ MÁRTON Sándor: A legelő-erdők berendezése, kezelése és hasznosítása. (Sátoraljaújhely, 1897.) / Az erdőbényei nemesi és volt úrbéres közbirtokosság közösben kezelt legelőerdejének rendszeres gazdasági üzemterve és térképe. (Sátoraljaújhely, 1899.) A mű az évi párizsi világkiállításon szerepelt (lásd: évi Párizsi Nemzetközi Kiállítás. A Magyar Korona Országai erdészeti kiállításának részletes katalógusa /Bp., 1900./ 91. és 157.). Az üzemterv 154

17 mostani lelőhelye: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. (Bp.) Könyvtár. A / VADAS Jenő: Erdőműveléstan. (Bp., 1898.) / BERENDY Béla: A legeltetés kérdése. Közgazdasági tanulmány a legelők képzése, a jelenlegi legelő-erdők-nek megszüntetése és a jövő gazdálkodás ideális alakzatának, a ligetes-legelő-nek alakítása tárgyában. (Bp., 1902.) / BÍRÓ János: Útmutatás a domb- és hegyvidéki legelők megjavításához, gondozásához és rendszeres használatához. (Bp., 1911.) 20. Biró életéről lásd: EL / FÖLDES János: Az erdő, annak művelése, hasznai, védelme és rendezése. (Bp., 1911.) / Hogy az elméleti, nevezéktani dolgok teljesen nem tisztultak le, arra az Erdészeti Lapok évi füzeteinek 526. lapján lévő szerkesztőségi megjegyzés is bizonyság lehet. Ők a ligetes legelőt mindenképpen a fás legelő egyik megjelenési formájának írták, amelyen aránylag sok az erdőként fen[n]tartandó részlet. Igaz, itt nem tértek ki arra a lényeges kérdésre, hogy a ligetes legelő erdeit - ellentétben a fás legelővel - erdészetileg kezelik. 281/ Az általunk most vizsgált területek a munkácsi, a nagyváradi és a temesvári kirendeltség kerületébe estek. 282/ SzSzML. VI FM. Hegyvidéki Kirendeltség iratai. 194/ / Lásd példaként: BÍRÓ János: Egy községi legelőjavítási tervezet. (Az 1908:XLIII. t.-c. alkalmazásáról). (Klny. Erdélyi Gazda évf.-ból.) (Marosvásárhely, 1909.). 284/ A közlegelők EL / FOGASSY Gyula: A kivándorlás és a legeltetés kérdése. ME / TÖRÖK Sándor: A vadászerdői m. kir. erdőőri szakiskola erdőgazdaságának rövid leírása. EL és / TÖRÖK Sándor: A m. kir. külső erdészeti kísérleti állomás Vadászerdőn. (Selmecbánya, 1914.) / Lásd 3/ II / Lásd 261/ / EL / ZIVUSKA Jenő (ism.): Mezőgazdasági használatra kevésbé alkalmas területek beerdősítése. EL / Lásd 205/

18 293/ Lásd 261/ / EL / Ezt később Illés külön is megerősítette. Lásd: ILLÉS Nándor: A fasorokról. EL / GARTAI János: Vidéki levél. (Az utak melletti nyiladékok.) EL / Szabályrendelet tervezet a községi faiskolákról és közutak befásításáról azon vármegyék számára, melyekben a selyemtenyésztés és selyemipar meghonosítandó (Szekszárd, 1895.). 298/ (Rudinai) MOLNÁR István: A fatenyésztés, különös tekintettel a községi faiskolákra és befásításokra. (Bp., 1911.) 222. és / ISSEKUTZ Aurél (összegyűjt, és kiad.): Krassó-Szörény vármegye érvényben levő szabályrendeleteinek gyűjteménye kiegészítve a törvényhatósági és közigazgatási bizottság szabályzataival, közérdekű határozataival, valamint a vármegye alispánjának általános érvényű rendelkezéseivel. (Lúgos, 1906.) / SOMOGYI Kálmán (egybegyűjt. és sajtó alá rend.): Szilágy vármegye szabályrendeletei és közérdekű határozatai. (Zilah, 1907.) / Lásd 299/ / Lásd 300/ / Temes vármegye szabályrendeletei (Temesvár, 1905.) / FÖLDES János: Az Alföld befásítása. K / Lásd 298/ / TKIKJ / TKIKJ / Lásd 298/ / RITTER Gusztáv: Útmutató az országutak befásításához. Vezérfonal az országutak fásítását végrehajtó és a fásítást tovább kezelő közegek számára. (Bp., 1897.) / OROSZI Sándor: A magyar természetvédelem kezdetei. (Bp., 1986.) / A millennium Temesvárott és Temes vármegyében (Temesvár, 1896.) 80., 88., 93., 96., 98. és / Erzsébet királyné emlékfái (Bp., 1899.). 313/ Lásd 304/9. 314/ BERGER Károly Lajos: Az Alföld befásítása. K I / EL

19 316/ OL. K /b ( ). 317/ Uo kötet évi erdőfelügyelői jelentések, Temesvár. 318/ Uo. K kötet évi erdőgondnoksági jelentések. 319/ Uo A/ / Uo kötet évi erdőgondnoksági jelentések. 321/ Uo A/ / Uo A/ (38.201/1918.). 323/ Uo A/ (38.974/1918.). 324/ FORSTER Géza: Javaslatok az alföldi gazdálkodás javítására. (Bp., ) / BARTHOS Gyula: Elhagyott Ádámok - kívül a Paradicsomon. Korabeli vázlatok a kárpáti erdőkben dolgozók küzdelmes életéről. (Naplójegyzetek alapján, ) EtK. XLVII. (Bp., 2000.) / CRAUS Géza Aladár: Az erdők fen[n]tartása és a kir. erdőfelügyelőségek. ME / CSERHÁTI Sándor: Az Alföld mezőgazdasági viszonyainak reformja. (Bp., 1907.) / Lásd pl. HORVÁTH Cézár: Az erdő klimatikus fontossága. (Keszthely, 1898.). 329/ LIEBERMANN Leó: Az erdő befolyása az aszályra. EL / Lásd 304/9. 331/ TKIKJ / ELEK István: Birtokpolitika. ME és Uő. Az örök erdőbirtok. ME , és POLGÁRDI Béla: Az örök erdőbirtok. ME / Lásd 304/8. és / Természeti kincseink és az erdő esztétikája ME / Lásd pl.: Felhívás az alföldi növényzet fejlődésének megfigyelésére Az Erdő / Lásd pl.: BERNÁTSKY Jenő: A szikes talajok növényzete, különös tekintettel a befásítás kérdésére. EK , Uő. A magyar Alföld fás növényzete. EK és RAPAICS Raymund: A debreceni homokterület növényzeti viszonyai. EK , Uő. Az Alföld növényföldrajzi jelleme. EK , TUZSON János: Képek a Magyar-Alföld növényvilágából. Természettudományi Közlöny

20 Uő. A Magyar Alföld növényföldrajzi tagolódása. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 33. köt. (Bp., 1915.). 337/ ILLÉS Nándor: A futóhomok megkötése, befásítása és használata. (Bp., 1885.). 338/ IGMÁNDY Zoltán: Az akác fontosabb betegségei és károsítói, valamint a védekezés módja. In: Akáctermesztés Magyarországon. Szerk.: KERESZTESI Béla. (Bp., 1965.) / Lásd 337/5. 340/ KISS Ferenc: Az alföldi homokterületek erdősítésénél követendő újabb eljárások. In: FEKETE Lajos-BLATTNY Tibor: Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a magyar állam területén. (Selmecbánya, 1913.) I / József főherczeg úr ő császári és királyi fensége uradalmainak rövid ismertetése az évi ezredéves országos kiállítás alkalmából (Alcsút, 1896.) / Lásd 287/ / Az egyesületről lásd: KOLLWENTZ Ödön: Erdészeti egyesületek Magyarországon. OEE. EtSzK. XV (Bp., 1987.) / Az Arad- Temesvár-Déva-Lugosvidéki Erdészeti Egyesület választmányi ülése EL / A magyar Alföld fásításáról EL , Az Alföld fásítámm E / EL / EL / Lásd 167/ / KAÁN Károly: Erdőt az Alföldre! K / A számszerű adatokhoz lásd: LESENYI Ferenc: A magyar erdőgazdaság története és mai helyzete. (Bp., 1936.) / SERESS László: Magyar agrárreformáció. (Bp., 1931.) / KAÁN Károly: Erdőgazdaság-politikai kérdések. (Bp., 1920.). 353/ KAAN Károly: Az Alföld csapadékviszonyai és az alföldi erdőtelepítések és fásítások. VK / Az alföldfásítási törvény hatásáról lásd részletesebben: OROSZI Sándor: Az alföldfásítás a két világháború között Magyarországon. EtK.I. (Bp.-Szolnok, 1990.). 355/ KAÁN Károly: A hegyvidék erdőségei területi integritásunk és a gazdasági egység kérdésében. K / Lásd részletesebben: RÖSLER, R.: Románia erdészettörténete. Összefoglaló áttekintés. EtK. LXV (Bp., 2004.)

21 357/ A bizottság működéséről lásd: KUN László: Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve. VK : , BECKER Ádám: A keleti trianoni határ vízügyi viszonyai. VK : Itt mondok köszönetét Fejér Lászlónak, aki ezekre a tanulmányokra felhívta a figyelmemet. Az erdészeti sajtóban: Tudósítás a dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság" meráni üléséről EL , Trianon vízügyi rendelkezései EL és A Nemzetközi Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság ülése EL / OL. K / Uo / HUNYADY Ferenc: A kismarjai kerület községei. (Bp., 1936.) / Lásd 357/ Becker / OL. K / Uo / SZEMERÉDY Miklós: A Gut-Keled nemzetség és a Guti erdő. (Debrecen, 2005.) / Lásd 217/ Bodor / OL. K / Lásd: OROSZI Sándor: A bánsági volt határőrvidéki közösségek (Krassó-Szörény vármegye) erdőgazdálkodása. EtK. LVIII. (Bp., 2003.) / OL. K / Uo / Lásd 357/ Becker / OL. K A/ / BKML. X b. Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kamara iratai. 1. Alföldi Szakosztály. Jegyzőkönyvek. 373/ MOLCSÁNY Gábor: Magyarország erdőgazdasága. A Magyar Mérnök-és Építész-Egylet Közlönye / BÍRÓ Zoltán: Az erdész és a gazda. EL / Az erdészet feladatai az átmenetgazdálkodásban EL / NEMES Károly: Mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált területek befásítása. EL / MIHÁLYI Zoltán: A magyar erdőgazdaság feladatai. EL / OL. K A/ / Uo B/

22 380/ Uo B/ / HBML. VI. 211/b. 13. Debreceni Erdőigazgatóság. Bihar vm. Alföldfásítási törzskönyve, / PATAKY Iván: A második világháború kevésbé ismert eseményei. IV. A falvak bombázása. Arany Sas : / Ezeket a kategóriákat a nevezéktan tulajdonképpen csak a XX. század közepére tisztázta, pontosította. Trauer (Torday) Ervin megfogalmazásában: Erdő alatt a fáknak /.../ kisebb-nagyobb területen való szoros együttélését értjük. Az erdő legkisebb egysége az elültetett egyes fa. A több csoportosan és pontosan meg nem határozott nagyságú területen élő fákat facsoportnak, a fáknak olyan nagy csoportját pedig, amelyen már nem láthatunk keresztül, erdőnek hívjuk. /.../ Fasor alatt a fáknak egymás melletti sorát értjük. Azonban nemcsak az egy sorban ültetett fákat nevezzük fasornak, hanem általában a kettő-négy sorból állókat is. A négynél több sorból álló fasort már fapásztának mondjuk. A fapászta jellegét tehát a keskeny sávban való hoszszanti fekvés adja meg, szélességi határa kb. 10 öl, illetve 20 méter. (TRAUER /TORDAY/ Ervin: Erdőgazdasági alapismeretek. /Bp., 1940./ 65. és ) Megjegyezzük, hogy a fenti elnevezések ma már nem így használatosak, illetve nem ez a definíciójuk. 384/ Lásd 356/ / Lásd erről pl. Szederjei Ákos, Pankotai Gábor, Hibbey Albert és Riedl Gyula visszaemlékezését. In: Gyökerek és lombok Erdészportrék 3. Szerk.: PÁPAI Gábor. (Bp., 2003.). 386/ Lásd 128/ / Lásd: A Szovjetunió tizenötéves erdősítési terve (Bp., 1949.). 388/ KRAUSZ Tamás-SZVÁK Gyula: Bevezetés. In: Az orosz történelem egyetemessége és különössége. Szerk.: KRAUSZ Tamás- SZVÁK Gyula. (Bp., 1983.) XI. 389/ Idézi pl.: BEZZEGH László: Parasztküldöttségünk a Szovjetunióban. EL Egy másik fordítás szerint: Nem várhatunk könyöradományt a természettől, magunknak kell elvennünk tőle azt, amire szükségünk van. (JELAGIN, V Álmokból valóság. /Bp., 1952./5.). 390/ LISZENKO, T. D.: Kísérletek erdősávok telepítésére fészkes eljárással. EL ,

23 391/ Lásd pl.: LADY Géza: Országfásítás. A mező védő erdősávok telepítése és egyéb országfásítási feladatok. (Bp., 1951.), TOMA Ádám: Erdőgazdaság és természetátalakító fásítás Magyarországon. (Bp., 1953.) és DBY (PÁNKOTAI) Gábor: Mezőgazdasági fásításunk megoldása a Szovjetunió erdősítési terve nyomán. EL , VERES Péter-KERESZTESI Béla: Országfásítás és legelőgazdálkodás. EL / Lásd 3/ II / Itt a magyar nevekhez a következő kiadványt használtuk: SZABÓ M. Attila-SZABÓ M. Erzsébet: Erdélyi helységnévszótár. (Kvár, 2003.). 394/ Lásd: NAGY László: A tiszai fáskultúra. (H.é.n., Klny. a Magyar Technika 5. számából.). 161