Az előterjesztés száma: 3/2015. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2015. február 11-én, 18:00 órakor megtartandó ülésére Kisajátítási kérelem megvitatása Előterjesztő: Antal Zsolt polgármester Készítette: dr. Horváth Mónika aljegyző Törvényességi ellenőrzést végezte: Kondriczné dr. Varga Erzsébet jegyző Tárgyalja: Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság 2015.02.10. Humán Bizottság 2015.02.09. Tisztelt Képviselő-testület! Fritz József és Takler Ferenc kisajátítási kérelemmel fordult az önkormányzathoz, amelyben előadták, hogy a Decs, Szőlőhegyen jelentős vízrendezési és területfeltáró munkálatokat végeztek és végeznek, javítva a termelési, vízelvezetési, közlekedési és turisztikai feltételeket. A szőlőhegyi ingatlantulajdonosok az előkészítő és az építési munkák során pozitívan álltak a munkálatok lebonyolításához, a jelenleg folyó vízrendezési munkánál azonban komoly tulajdonosi akadályba ütköztek a Decs, 1898/3., 1898/4. és a 1899. hrsz-ú gyep művelési ágú területek kapcsán. A tulajdonos a kezdeti eladási szándékától eltekintve elzárkózik az eladástól, a megegyezéstől. Az érintett területek nyugati szélén emberemlékezet óta földút halad, amelyet a vízrendezési munkálatokba belevettek, és kihagyhatatlan részét képezi a vízlevezetési megoldásnak. Az érintett szakasz hossza 62,5 méter, területigénye közel 220 m 2. A vízrendezési probléma megoldása mellett közlekedési szempontok is igénylik a mű jelenleg hiányzó szakaszának megépítését, mert így a Takler pincészettől az alsónánai útig belső közlekedési burkolt út alakulna ki. Ez a belső út egyrészt tehermentesíti az 56-os főközlekedési utat, másrészt a művelő eszközökkel és gépekkel a főúton való közlekedés balesetveszélyes, továbbá megkönnyíti és lerövidíti a belső terményszállítási út hosszát is. Feltárja a területet a túrázók, kerékpározók, kirándulók előtt, növekszik az ingatlanok idegenforgalmi és forgalmi értéke. Az említett útszakaszon közvetlenül közelítik meg és szállítják el a termést a Decs, 1893., 1894/1., 1894/2., 1895., 1896/1., 1896/2. hrsz-ú ingatlanok tulajdonosai. Fritz József és Takler Ferenc kérte, hogy a képviselő-testület támogassa a közcélú probléma megoldását és a terület kisajátítását.
Megkeresésünkre dr. Vass Péter, az érintett Decs, 1898/3., 1898/4. és a 1899. hrsz-ú ingatlanok tulajdonosa az alábbiak szerint fejtette ki álláspontját a kisajátítási kérelemmel kapcsolatban. Előadta, hogy az említett ingatlanokkal összefüggésben jelenleg büntető és peres eljárás is folyamatban van, mivel az ingatlanokra jogtalanul behatoltak, engedély nélkül földmunkát végeztek tönkretéve a terület bio minősítését és a területet határoló részen kialakított ősfást/cserjést. A jogtalan behatolást követően Decs Nagyközség Jegyzője a birtokvédelmi kérelmét elutasította, amely miatt peres eljárás van folyamatban. A 1898/3., 1898/4. és a 1899. hrsz-ú ingatlanok külön hrsz. alatt szerepelnek ugyan, de osztatlan egységet alkotnak a 1898/2., 1897/2. és a 1901/2. hrsz-ú területekkel, és egységes, bio minősítésű mandulás, és az azt határoló (védő) cserjés/ősfás terület került kialakításra. Minden valóságalapot nélkülöz, hogy a 1893., 1894/1., 1894/2., 1895., 1896/1., és 1896/2. hrsz-ú ingatlanok vízrendezési megoldásához lenne szükség a tulajdonát képező 1898/3., 1898/4. és a 1899. hrsz-ú ingatlanokon történő vízrendezési munkákhoz. Erre vonatkozóan jelenleg nincs érvényes vízrendezési engedély. Területei a szomszédos területekhez képest alacsonyabban helyezkednek el, így a természetes csapadék hozzá folyik le, ami neki jó. Az megállapítható, hogy a felsorolt ingatlanokon keresztül történő terményszállítást megkönnyítené, lerövidítené, ha létesülne egy út, amely azokat bekötné a 1890-es úthoz. Ez azonban nem olyan közérdek, amely az ingatlanai kisajátítását indokolttá tenné tekintettel arra, hogy az említett út megépíthető lenne az ingatlanai kisajátítása nélkül is, amennyiben a létesítendő út a 1893., 1894/1., 1894/2., 1895., 1896/1., és 1896/2. hrsz-ú ingatlanokon kerülne/került volna kialakításra. A birtokában levő térképmásolat, nyilvántartási térkép és légi felvétel egyértelműen bizonyítja, hogy az ingatlanain semmilyen földút nem haladt, csupán a 1897/1. hrsz-ú út létezett, amely éppen a 1894/1., 1894/2. és 1895. hrsz. alatti területek megközelítését szolgálja, folytatása azonban nincsen. A 1897/1. hrsz-ú út folytatását az ingatlanára engedély nélkül behatolók végezték el, ami miatt rendőrségi nyomozás van folyamatban. A kisajátítási kérelem a több hrsz-on levő, de évtizedek óta egységesen kezelt és kialakított területnek (1898/3., 1898/4.,1899., 1898/2., 1897/2. és 1901/2. hrsz.) csupán egy részét érintené, kettészelve ezzel az általa kialakított mandulás területet és létrehozva egy olyan területrészt is (1898/2.), amely általa teljes mértékben megközelíthetetlen lenne. Az utóbbi években vételi szándékkal megkeresés feléje a szomszédai részéről nem érkezett, ennek ellenére szándékában áll a terület értékesítése, de a tulajdonában levő területek csak egyben eladók. Dr. Vass Péter kérte, hogy a képviselőtestület a fentiek figyelembe vételével fontolja meg, hogy ilyen körülmények között is kezdeményezi-e a kisajátítást. A kisajátítási eljárással kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom a tisztelt képviselőtestületet. A kisajátításra vonatkozó szabályokat a 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) tartalmazza, amelynek 2. -a szerint ingatlant kisajátítani csak a Kstv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén az alábbi közérdekű célokra lehetséges: a) honvédelem; b) nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere; c) terület- és településrendezés; d) kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális létesítmény elhelyezése; e) közlekedési infrastruktúra fejlesztése; f) energiatermelés; g) energiaellátás; h) bányászat; i) elektronikus hírközlési szolgáltatás; j) örökségvédelem; k) természetvédelem; l) vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás; m) fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés; n) építésügyi korlátozások felszámolása;
o) az ingatlant terhelő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése; p) környezetvédelem; q) sportinfrastruktúra fejlesztése; r) az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése. Kisajátításnak akkor van helye, ha a) a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy - külön törvény alapján - a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte; b) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel - törvényben meghatározott esetben csere - útján nem lehetséges; c) a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és d) a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják. Ennek mérlegelése során a kisajátítási hatóság a közérdekű tevékenység jelentőségét, így különösen a terület fejlődésére gyakorolt hatását, a tevékenységgel, szolgáltatással ellátásra kerülők számát, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását és az ingatlan jellemzőit kell egybevetnie, örökségvédelmi érték, természetvédelmi érték esetén annak jelentőségét és a tulajdonelvonás arányosságát kell vizsgálnia. Az ingatlannak egy része is kisajátítható. A tulajdonos kérelmére a visszamaradó részt ki kell sajátítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, b) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik, c) a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges. Termőföld kisajátítására - amennyiben a kisajátítás céljának megvalósítása érdekében a termőföld igénybevétele szükséges - akkor kerülhet sor, ha a földnek a végleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság engedélyezte, vagy a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult (a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2. alapján a legelő (gyep) művelési ágban nyilvántartott külterületi ingatlan termőföldnek minősül). A kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig a joga megszűnéséért - a zálogjog és a végrehajtási jog jogosultja kivételével - teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összegének megállapítása során a) az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét, b) ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke - összehasonlításra alkalmas ingatlanok, illetve ezek forgalmának hiányában, vagy forgalmukra jogszabályban elrendelt korlátozás, illetve más ok miatt - nem állapítható meg, az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, ennek hiányában a közművesítés lehetőségét, földrajzi és gazdasági adottságait, termőföld esetén a művelési ágat, a földminősítés szempontjait és az ingatlan jövedelmezőségét kell figyelembe venni. A kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóság, azaz a Tolna Megyei Kormányhivatal folytatja le, ügyintézési határideje 45 nap, mely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. Az eljárás kérelemre indul, a kérelmet ingatlanonként kell benyújtani.
A kisajátítási eljárás eljárási költségeit a kisajátítást kérő viseli, a kisajátítást kérő az állam vagy helyi önkormányzat lehet. A kérelemhez szükséges kisajátítási tervet csatolni, amelyet csak az arra jogosult készíthet el (költsége elérheti a 100.000,-Ft-ot), és a földhivatallal záradékoltatni kell. Termőföld esetében szükséges a földhivatal által kiadott, termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező határozat beszerzése is, amely illetékköteles, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. alapján az eljárás tárgyát képező földrészletek darabszáma alapján történik a díjszabás, 2-5 földrészlet esetén az első földrészlet után fizetendő 30.000,-Ft, és a további földrészletek után egyenként további 7.000,-Ft. A Kormányhivatal az eljárás során szakértőt rendel ki, egy ingatlan értékbecslése szakértőtől függően minimum 50-70.000,-Ft. A Kormányhivatal döntése bíróság által felülvizsgálható. A bíróság is kirendel egy vagy több szakértőt (itt már akár 120.000,-Ft is lehet egy ingatlan értékelése) és annak megfelelően dönt. Ha az ingatlantulajdonos ügyvédet fogad, pervesztesség esetén annak a díja és költsége is perköltség. A közigazgatási perben nemcsak a Kormányhivatal a fél, hanem a kisajátítást kérő önkormányzat is, tehát nemcsak a közigazgatási eljárásban felmerült költségekkel kell számolni, hanem a perben felmerülőkkel is (szakértői díj, ügyvédi díj és ha a bíróság többletkártalanítást állapít meg, akkor azt is ki kell fizetni kamataival együtt). A kisajátítást elrendelő határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tulajdonjogát a helyi önkormányzat szerzi meg. A kisajátított ingatlan csak a kérelemben megjelölt célra használható fel. A kisajátítást kérőnek az ingatlant a kisajátítási határozatban meghatározott határidőn belül a kisajátítás céljára fel kell használnia és a kisajátítási cél szerinti használatot a kisajátítási határozatban előírt időtartamig biztosítania kell, azaz a beruházást meg kell valósítani. Amennyiben a kisajátítás célja a meghatározott időtartamon belül nem valósul meg, az ingatlan korábbi tulajdonosát visszavásárlási jog illeti meg. Kérem a tisztelt képviselő-testületet, vitassa meg az előterjesztést és fentiek ismeretében döntsön a kisajátítási kérelemről. Decs, 2015. január 25. Antal Zsolt polgármester
Ha t á r o z a t i j a v a s l a t : A Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (II.11.) határozata Kisajátítási kérelemről Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete nem támogatja Takler Ferenc és Fritz József kisajátítási kérelmét a Decs, 1898/3., 1898/4. és a 1899. hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan. Határidő: 2015. február 16. Felelős: Antal Zsolt polgármester (a határozat közléséért) A határozatról értesül: Takler Ferenc Fritz József Dr. Vass Péter Irattár B Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (II.04.) határozata Kisajátítási kérelemről Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete támogatja Takler Ferenc és Fritz József kisajátítási kérelmét a Decs, 1898/3., 1898/4. és a 1899. hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan. A képviselő-testület felkéri Antal Zsolt polgármestert a kisajátítási eljárás megindítására és a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2015. február 9. (a határozat megküldésére) 2015. március 16. (az eljárás megindítására) Felelős: Antal Zsolt polgármester A határozatról értesül: Takler Ferenc Fritz József Dr. Vass Péter Irattár