NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK LIPPAI PÉTER ŐRNAGY 1 A NÉMET TÜZÉRSÉG RENDSZERE ÉS A TÜZÉRFŐNÖK SZEREPE A Magyar Honvédség és ezzel együtt a magyar tüzérség is jelentős változások előtt áll. Ilyen szituációban általában a szakemberek megvizsgálják, hogy melyek azok a nemzetközi tapasztalatok, amelyek a hazai viszonyok között is alkalmazhatónak látszanak. Ezért gondoltam arra, hogy megosztom azokat az ismereteimet, amelyek a tüzérség vonatkozásában ragadtak rám németországi tanulmányaim során. Egy kicsit talán furcsának tűnhet, hogy mit akarhat mondani erről a témáról egy gépesített lövész szakmai számú tiszt. Mivel összfegyvernemi és összhaderőnemi képzésről volt szó, ezért talán érdekes lehet egy vélemény arról, hogy miként látja a modern tüzérség helyét és szerepét egy másik fegyvernemhez tartozó katona a hagyományos és az új feladatok függvényében. A német tüzérség rendszerének megértéséhez bizonyos alapismeretekre szükség van. Először is azt az alapelvet kell tisztázni, amely meghatározza a nemet tüzérség szellemiségét. Ez pedig nem más, mint a vezetés, a felderítés és a tűzhatás működő egységének megvalósítása, amelyet együttesen a tüzérség rendszerének (továbbiakban: TR) neveznek. A TÜZÉRSÉG FELADATAI ÉS MODERNIZÁCIÓJA A német felfogás szerint tehát a modern tüzérség a vezetés, a felderítés és a tűzhatás szorosan összefüggő rendszere, amely a tűzzel való pusztítás és az összfegyvernemi szintű felderítő rendszer fontos szereplője. Eszközeivel és információival nagyban hozzájárul az összfegyvernemi parancsnok pontos helyzetmegítéléséhez. A harcoló csapatok igénye alapján leküzdi az azokat közvetlenül fenyegető célokat, valamint képes a mélységi ellenséges célok leküzdésére is. Folyamatosan képes tűz- és felderítési súlypontok 2 képzésére, valamint annak gyors és nagyobb térben történő áthelyezésére. A távtelepítésű akname- 1 ZMNE, doktorandusz. 2 A súlypont kifejezés megfelel a magyar terminológia fő erőkifejtésének, illetve főcsapás irányának. 148
HOZZÁSZÓLÁSOK zők létrehozásával képes az ellenség elsősorban páncélozott erőinek mozgásban történő akadályozására. Kereső gyújtóval felszerelt lőszerei és nagy hatótávolságú eszközei révén képes az ellenség páncélos erőinek nagy mélységben történő megsemmisítésére is. Ezen átfogó és sokrétű feladatrendszert a tüzérség először hadosztály szinten képes önálló rendszerként megoldani. A mélységben vívott harc/hadművelet tüzérségi támogatása megkövetelik a legmodernebb képességeket. Ezek a képességek megkövetelik a legkorszerűbb célfelderítő és informatikai eszközök széles skáláján túl a nagy teljesítményű és autonóm tevékenységre is képes csöves és rakéta-tüzér eszközök meglétét, amelyekhez végfázisban vezérelt lőszereket is rendszeresítettek. Ebben a feladatkörben a minőségi fejlődést a német tüzérség számára a jővőben a több feladatkörben is alkalmazható robotrepülőgépek további fejlesztése és rendszerbe állítása jelentheti. Szintén a fejlesztés egyik irányát jellemzi a COBRA tüzérségi célfelderítő lokátor 2002-ben történt rendszerbeállításával és elterjedésével az ellenséges meredek röppályájú tüzérséggel szembeni képességek növekedése. Tervbe vették néhány Leopard 2 harckocsi tüzérségi megfigyelő járművé történő átalakítását, amellyel az előretolt tüzérfigyelők nem csak mozgékonyabbá, páncélvédettebbé válnának, de az éjszakai képességeik fejlődése mellett az a tény sem hagyható figyelmen kívül, hogy ezáltal beolvadnának azon kötelékbe, amely közvetlen tűztámogatásáért felelősek. Ez utóbbi projekt, mint egy klasszikus katonai tevékenységet célzó fejlesztés, a 2001. szeptember 11-i események miatt egyelőre várat magára. Ennek ellenére nem mondtak le a hagyományos tüzérségi képességek fejlesztéséről sem. A tüzérség összfegyvernemi harcon belüli széles célspektrum elleni hatékonyságát különféle projektekkel akarják növelni. Ezek közé tartozik, hogy 2003-ig a tüzérosztályok többségénél rendszerbe állították a PzH 2000 önjáró tarackot. De ide tartozik az M109 önjáró tarackok szolgálati idejének meghosszabbítását célzó harcértéknövelő fejlesztések (M109 A3 GE A1), valamint a kereső gyújtóval ellátott SMArt155 típusjelzésű lőszerek rendszerbeállítása is. Ezek a rövidtávú tervek elsősorban a gépesített dandárokat hatékonyan támogatni képes csöves tüzérség modernizálását célozzák. A középtávú fejlesztések között szerepel a rakéta-tüzérség modernizálása, amely a MARS/MLRS sorozatvetők 2006 utáni rendszerbentartását irányozzák elő egy 60 km hatótávolságú, páncélozott célok ellen szánt, irányított lövedék kifejlesztése és rendszerbeállítása által. A rendszer megértéséhez szükséges megismerni a Bundeswehr tüzérségének tagozódását is. Hadosztály szinten a következő tüzér elemekkel találkozhatunk: hadosztály tüzérezred (tüzér-felderítőosztály; rakétatüzér-osztály; öj.tü.o.-k); a gépesített (páncélgránátos vagy páncélos) dandár önjáró tüzérosztálya. 149
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A tüzérezred önjáró tüzérosztályai azonos szervezettel bírnak, mint a dandárok önjáró tüzérosztályai. A TÜZÉRRENDSZER HARCBAN Közvetlen hadműveletek és mélységben folytatott hadműveletek A harc folyamán adódó nyitott szárnyak; a megnyúlt összeköttetési vonalak; a térben elkülönülő, de időben párhuzamosan folyó harctevékenységek; a többnyire nemzetközi erők nagy koncentrációja és tevékenységük magas tempója a legkülönbözőbb feladatok megoldását követeli meg a tüzérségtől. A tüzérség, mint komplex rendszer egyidejűleg képes a hadosztály teljes felelősségi körzetében helyzet- és céladatok biztosítására. Gyorsan és hatékonyan küzdi le a különböző célokat különböző távolságokon mindíg az optimálisan kiválasztott lőszerrel. A tűzcsapás után hatásfelderítést hajt végre. A tüzérség a német terminológiában ún. közvetlen hadműveletek 3 során tűztámogatást és tűzzel folytatott harcot folytat szoros együttműködésben a harcoló csapatokkal. A mélységbe irányuló hadműveletek (mélységi hadműveletek) során során más fegyvernemekkel és haderőnemekkel együtt hajt végre tűzzel folytatott harcot. A tüzérség rendszere ezt a két feladatot képes egyidejűleg végrehajtani. A tűztámogatás olyan célok ellen irányul, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a saját csapatokat. Ez a tevékenység a tűztámogató szervek és a harcoló csapatok szoros együttműködése és összehangolt tevékenysége által valósul meg, amely által közvetlen hatással van a dandárok harcára. A tűzharc vezetési tervének (Plan für die Führung des Feuerkampfes PFF) vagy az igényeknek megfelelően a dandár TÜF a tüzérség rendszerének valamennyi elemét használhatja. A tüzérség képes összefogott tűzzel a legrövidebb idő alatt különböző helyeken azonos intenzitással és azonos hatékonysággal leküzdeni az ellenséges célokat. A helyzethez igazodó szórt aknamezők révén a tüzérség képes az ellenséges erők mozgását oly mértékben akadályozni, hogy azok időben csak lépcsőzetesen vethetők harcba. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy ezekre az ellenséges erőkre egymás után lehessen koncentrált csapásokat mérni. A tűzzel folytatott harc a mélységi hadműveletek során hadosztály-szinttől felfelé jellemző. A tüzérség rendszere légi és földi felderítő- és csapásmérő eszközökkel rendelkezik. A tűzzel folytatott harc olyan ellenséges célok ellen 3 Az arcvonalhoz (FLOT forward line of own troops) képest meghatározott távolságon belül folytatott harctevékenység illetve hadművelet. 150
HOZZÁSZÓLÁSOK hat, amelyek leküzdése közvetlen hatással van a harcvezetésre, illetve amelyek még nem jelentenek közvetlen fenyegetést, de megsemmisítésük és kifárasztásuk később mégis kedvezően hat az erőviszonyokra. A tűzzel folytatott harc sikere összpontosított csapások és az erők koncentrációja által biztosítható. A mélységi hadműveletek során a célleküzdés tervezése (targeting) meghatározó eleme a vezetési folyamatnak, amely összhaderőnemi szinten összefogja valamennnyi rendelkezésre álló eszközt az optimális hatás érdekében. A célleküzdés tervezése a tűzzel folytatott harc alapját képezi. A tevékenység az ún. mélységi harc-cellában folyik. A mélységi harc tervezése során el kell dönteni, hogy mit, hol, mivel és milyen hatékonysággal kell leküzdeni. Ehhez szükséges, hogy az ellenség értékeléséhez megfelelő felderítési adatok álljanak rendelkezésre, amely alapvetően meghatározza a kiválasztásra kerülő optimális fegyver- és lőszertípust. A döntési folyamat célja olyan döntéselőkészítő segédletek készítése, amelyek a harci nap folyamán többször is pontosításra kerülnek. A folyamatban kiemelt szerepet kap a célérték-analízis, amelynek során meghatározásra kerülnek azok a célok, amelyek megsemmisítése az ellengséget a lehető leghátrányosabb (high value target), vagy a saját csapatokat a legkedvezőbb helyzetbe hozhatja (high pay off target). Az így létrejővő high value target list és high pay off target list a célok priorizált áttekintő táblázatát eredményezi. Ezt követően meghatározásra kerülnek a célleküzdési kritériumok (TSS-target selection standards), amely befolyásolja a felderítési tervet és ezen keresztül a tüzér felderítő eszközök alkalmazását is. A döntési folyamat végső fázisában egy attack guidance matrix kerül kialakításra, amely a rendelkezésre álló eszközöket úgy rendeli a célokhoz, hogy célleküzdési kritériumok betartása mellett a célban elérendő szükséges hatás biztosítható legyen. A csapás végrehajtása után végre kell hajtani a hatásfelderítést, amelynek eredménye a célleküzdési tervezést újra indukálja. A tüzérség rendszere a fenti folyamat minden fázisában aktív szerepet kap. A TÜF szerepe ebben a folyamatban az, hogy a tüzérség rendszere már a tervezési folyamat kezdeti szakaszától kezdve hatékonyan alkalmazásra kerüljön. A TÜF a Bundeswehrben általában az adott öfn-i köteléknek alárendelt tüzérség parancsnoka, aki szakterületén az öfn-i parancsnok legfőbb tanácsadója. (2. és 3. sz. melléklet) A tüzérség automatizált harc- és tűzvezető rendszere (ADLER) kompatibilis rendszerként támogatja az összfegyvernemi automatizált harcvezetői rendszert (HEROS). A tüzérség nagy hatótávolságú eszközei jelentősen hozzájárulhatnak az ellenség erőcentrumainak kikapcsolásához. A tűzzel folyatatott harc során a tüzérség legfontosabb céljai közé tartoznak az ellenség vezetési és ellátó létesítményei, tömegpusztító fegyverei, készenléti körleteikben lévő harci helikopterei, tüzérsége, felderítő eszközei, légvédelmi rendszerei, csapatösszpontosításai, valamint hadi hidak és fontos közlekedési objektumok. 151
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A dd és ho. TÜF feladatai a döntéshozatali folyamatban A TÜF törzsmunkája: A öfn-i döntéshozatali folyamat szakaszai TÜF 01. Feladat tisztázása Részvétel 02. Törzstájékoztató/Feladattisztázó törzs- Részvétel/Bedolgozás megbeszélés 03. Helyzetmegítélés I. üteme A tüzérségi helyzet megítélése 04. Köztes törzsmegbeszélés a cselekvési Részvétel a szűkkörű változatok meghatározása megbeszélésen 05. Helyzetmegítélés II. üteme A cselekvési változatok elemzése szakszempont ból: erők (felderítő eszközök, fegyverrendszrek); erőelosztás (át-, alárendelés); hdm-i felépítés/harcrend; ellátás; vezetési szervezet. 06. Döntéselőkészítő törzsmegbeszélés Javaslat a tüzérség alkalmazására (alkalmazási vázlattal!) 07. Az összfegyvernemi pk döntése a tü. alkalmazási javaslatának jóváhagyása; tűzelőkészítés igen vagy nem? 08. Hadműveleti parancs és terv kidolgozása A tüzér-bekezdés kidolgozása, a tü. erőelosztása, átalárendelések a tü. harcrendje 09. Parancskiadás A tü. tevékenységének szemléltetése 10. A hadműveleti terv kidolgozása Parancs kiadása a tüzérseg támogatására A feladat tisztázása magába foglalja: a tüzérség rendszerének fontos teljesítményének meghatározását; 4 a tüzérség alkalmazásának tér és időbeni megkötéseit ; a tüzérség küldetését. A tüzérség helyzetének megítélése 1. ütem Az ellenség tüzérségének megítélése a következőket jelenti: a harcérték megítélése; 4 Pl. Bomblett-szabad területek, aknamentes területek, nagyhatékonyságú lőszerek elosztása (SMArt, RakArt) stb. 152
HOZZÁSZÓLÁSOK tér és időbeni készenlét; az ellenséges tüzérség lehetőségei és annak hatásai, a saját tevékenységre történő befolyása; következtetések a saját tüzérség alkalmazására. A saját tüzérség megítélésénél a harcérték megítélése; a teljesítőképesség meghatározása; harci hatékonyság meghatározása; és az egyéni cselekvések lehetőségeinek kidolgozása kerülnek végrehajtásra. A tüzérség helyzetének megítélése 2. ütemében meghatározásra kerülnek a feladatohoz szükséges technikai felderítő eszközök és célbemérő eszközök; a tüzérségi erőviszonyok; a célpriorizáció; a tüzérség rendszerének készenléte a közvetlen hadműveletek és a mélységi hadműveltek céljából; a tüzérség rendszerének alkalmazására tett javaslatok (az egyes öfn-i cselekvési változatok során a TR küldetését képes-e betölteni, illetve, hogy a tevékenség az egyes változatok során milyen következményekkel járhat előnyök és hátrányok). A döntést megelőző törzsértekezleten a TÜF a következő témákról jelent a tüzérség küldetésének kiértékelése (csak akkor, ha jelentősége van az öfn-i pk. elhatározása szempontjából!); az ellenséges tüzérség helyzetének elemzése és annak hatása a saját küldetésre (amennyiben a G2 jelentésében erre kitért, akkor ez elmaradhat); a saját tüzérség helyzetének elemzése harcérték, teljesítményképesség, az alárendelt tüzérség harci hatékonysága; a támogatandó tüzérség; szomszéd tüzérség; az elöljáró tüzérség tűz- és felderítősúlypontja; a lőszerelosztás és megkötések (korlátozások); saját tevékenység lehetőségei; tüzérségi erőviszonyok az egyes cselekvési változatok esetén; a tűztámogatás végrehajtása és vezetése a támogatandó cselekvési változatok függvényében (előnyök és hátrányok). 153
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Javaslat a tüzérség alkalmazására: felderítési súlypont; tűz-súlypont; erőelosztás; lőszerelosztás; elöljárói döntést igénylő javaslat/kérelem. A hadművletei terv tüzér-pontja/bekezdése (a tüzér részleg által készül) A tüzér-bekezdés tartalmazza az adott egység tüzérségének küldetését, a mű- folytatott harchoz szükséges adatokat, velethez, tűztámogatáshoz és tűzzel amelyeket minden parancsnoknak ismernie kell. Ezekhez tartoznak: TÜF személye; a tüzérség küldetése; felderítő- és tűz-súlypont; a tüzérség vezetésének rendje; tüzérlőszer elosztása (különösen SMArt és akna-rakéták). Kiegészítő adatok a helyzet függvényében szükségessé válhatnak. A tűzharc vezetési terve A TÜF elhatározásából adódik a tűzharc vezetési terve. Ennek tartalma had- körletek; osztály-szinten: tűz- és felderítési súlypont; cél- és felderítési adatok az ellg. tüzérségének leküzdéséhez; harcrend, ezen belül tüzelőálláskörletek és egyéb körletek; az alárendelt és elöljáró tüzérkötelékek küldetése; elsődleges küldetések; lőszerelosztás és felhasználás; a tűzzel való pusztításban résztvevő más fegyvernemekkel és haderő- szabályozása. nemekkel történő együttműködés A tűzharc vezetési terv tartalma dandár-szinten: vezetési vonalak (sávhatárok); felderítés a tűzzel való pusztításhoz; tűz- és felderítési súlypont 5 ; célkörletek illetve adott esetben prioritások, amelyek alapján a célok a célkörleten belül leküzdésre kerülnek; 5 A felderítés magába foglalja a tűztámogató részlegeket és a tüzérségi megfigyelő részlegeket. 154
HOZZÁSZÓLÁSOK tüzelőálláskörletek (4. sz. melléklet); a tűztámogató részlegek, a tüzérmegfigyelő részlegek és tüzér-felderítő ra- rendje a tűzszakaszokkal; darok elosztásának rendje és együttműködésük a támogató sorozatvető szakaszok feladatai és alkalmazásuk rendje; további adatok: az ellg. tü. leküzdéséhez; együttműködéshez a tüzér-felderítő erőkkel; emü-hez más tüzérkötelékekkel és nehézfegyverekkel; tüzérségi lőszer elosztásának és felhasználásának rendjéhez; az összekötő részlegek cseréjének rendjéhez. A tűzhar c vezetési tervét a hadművelet során folyamatosan pontosítani kell. Ez képezi alapját a tüzérségi parancs (5. sz. melléklet) kiadásának és írásban csatolják a tüzérségi parancshoz. FELHASZNÁLT IRODALOM HDv 100/100 Truppenführung (TF) Csapatvezetés (HDv Heeresdienstvorschrift a szárazföldi csapatok szabályzata). HDv 100/200 Führungsunterstützung im Heer (TF/FU) Vezetéstámogatás a szárazföldi csapatoknál. HDv 260/100 (ze) VS-NfD Führung der Artillerie A tüzérség vezetése. HDv 261/200 VS-NfD Das Artilleriebataillon A tüzérosztály. 155