Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19

Hasonló dokumentumok
Glikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19

Glikolízis. Csala Miklós

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

A glükóz reszintézise.

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Energiaforrásaink Szénvegyületek forrása

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

09. A citromsav ciklus

Vércukorszint szabályozás

A metabolizmus energetikája

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)

SZÉNHIDRÁT ANYAGCSERE ENZIMHIÁNYOS BETEGSÉGEI (konzultáció, Buday László) I, Monoszacharid anyagcseréhez kapcsolt genetikai betegségek

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában

Mire költi a szervezet energiáját?

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

ALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata

LIPID ANYAGCSERE (2011)

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

Szénhidrátanyagcsere. net

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt

A szénhidrátok lebomlása

Az újszülöttkori galactosaemia szűrés eredményei és differenciáldiagnosztikai lehetőségei

Táplákozás - anyagcsere

A cukrok szerkezetkémiája

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

Szénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA

Fehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik

jobb a sejtszintű acs!!

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak 8. hét

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

Eredmény: 0/337 azaz 0%

folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH

A szénhidrátok február 20.

Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona

A szénhidrátok lebomlása

TEJSAVAS (LAKTÁT) ACIDÓZIS Csala Miklós

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

Mária. A pirimidin-nukleotidok. nukleotidok anyagcseréje

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

Több szubsztrátos enzim-reakciókról beszélve két teljesen különbözõ rekció típust kell megismernünk.

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

Biokémia előadások 2006.

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

Szénhidrátok I. (Carbohydrates)

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

A koleszterin és az epesavak bioszintézise

IV. Elektrofil addíció

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 13. hét

Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája

Az anyag- és energiaforgalom alapjai

Energia források a vázizomban

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje

Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás.

Átírás:

Egyes ábrákat a Lehninger Principles of Biochemistry by D. L. Nelson, M.M. Cox, 5 th ed. című könyvből vettünk át. Nagy Veronika Bevezetés a biokémiába 2018/19 Glikolízis 1

A glükóz sorsa a felszívódást követően szerkezeti polimerek szintézise raktározás glikogén extracelluláris mátrix oxidáció a pentóz-foszfát út révén glükóz oxidáció a glikolízis révén ribóz-5-foszfát piruvát 2

A biológiai oxidáció általános sémája citromsavciklus aminosavak zsírsavak glükóz glikolízis 1. fázis acetil-coa termelés 1. Glikolízis piruvát 2. fázis az acetil-coa oxidációja 2. Citrát-ciklus 3. Terminális oxidáció 3. fázis elektrontranszfer és oxidatív foszforiláció légzési lánc 3

A glikolízis glükóz + 2 NAD + + 2 ADP + 2 P i 2 piruvát + 2 NADH + 2 H + + 2 ATP + 2 H 2 O ΔG = 85 kj/mol Redoxireakció: glükóz + 2 NAD + 2 piruvát + 2 NADH + 2 H + a glükóz oxidálódik: ΔG = 146 kj/mol 0 +1-2 +2/3 +1-2 C 6 H 12 O 6 C 3 H 4 O 3 4

Az oxidálószer: NAD + (nikotinamid-adenin-dinukleotid) oxidálószer redukálószer 5

ΔG = 30 kj/mol A glikolízis során felszabaduló energiát ATP-ben tároljuk: 2 ADP + 2 P i 2 ATP + 2 H 2 O ΔG = +60 kj/mol A glikolízis teljes egyenlete: Min! ΔG = 85 kj/mol glükóz + 2 NAD + + 2 ADP + 2 P i 2 piruvát + 2 NADH + 2 H + + 2 ATP + 2 H 2 O 6

első aktiválás második aktiválás 6-szénatomos cukor hasítása 3-szénatomos cukrokká glükóz glükóz-6-foszfát frukóz-6-foszfát frukóz-1,6-biszfoszfát Előkészítő szakasz A glükóz foszforilezése és átalakítása gliceraldehid-3-foszfáttá hexokináz foszfohexóz izomeráz foszfofruktokináz-1 aldoláz trióz-foszfát izomeráz gliceraldehid-3-foszfát dihidroxi-aceton-foszfát 7

gliceraldehid-3-foszfát dihidroxi-aceton-foszfát trióz-foszfát izomeráz gliceraldehid-3-foszfát oxidáció és foszforilezés 2-foszfoglicerát foszfo-enol-piruvát 1,3-biszfoszfoglicerát szubsztrátszintű foszforilezés 3-foszfoglicerát szubsztrátszintű foszforilezés piruvát Visszafizető szakasz A gliceraldehid-3-foszfát oxidációja piruváttá, ATP és NADH szintézisével kapcsolva gliceraldehid- 3-foszfát dehidrogenáz foszfoglicerát kináz foszfoglicerát mutáz enoláz piruvát kináz 8

A glikolízis enzimei, és az általuk katalizált reakciók kináz: foszforilálás egy ATP felhasználásával Mg 2+! izomeráz: a szubsztrátum izomerizálása aldoláz: aldol dimerizáció dehidrogenáz: oxidáció 2 H atom eltávolítása révén mutáz: a szubsztrátum izomerizálása egy adott csoport molekulán belüli áthelyezésével enoláz: víz addíciója enolra Az enzimek a reakciókat mindkét irányba katalizálják! 9

Előkészítő szakasz 1 Aktiválás és csapdába ejtés Min! hexokináz glükóz glükóz-6-foszfát DG = 16.7 kj/mol Mg 2+! indukált illeszkedés 10

Szabadentalpia, G 1 A hexokináz reakció ΔG = 16.7 kj/mol Hogyan mehet végbe spontán egy termodinamikailag kedvezőtlen folyamat? (glükózból glükóz-6-foszfát képződése, ΔG > 0) Nem az enzim tehet róla, hanem a szabadentalpia-változás! Mechanikai példa Kémiai példa Endergonikus Exergonikus Reakciókoordináta A glükóz aktiválása. 11

A rákos sejtekben fokozottabb a glükóz metabolizmusa, mint az egészségesekben. glükóz glükózfelvétel Egyes hexokináz inhibitorok ígéretes kemoterapeutikumok: glükóz- 6-foszfátdehidrogenáz glükóz- 6-foszfát 6-foszfoglükonát 2-dezoxi-glükóz Lonidamine 3-brómpiruvát gliceraldehid 3-foszfát xilulóz- 5-foszfát piruvát 12

hexokináz [ 18 F]2-fluor-2-dezoxi-glükóz (FdG) [ 18 F]6-foszfo-2-fluor-2-dezoxi-glükóz (6-foszfo-FdG) A 18 F-ral jelölt 2-fluor-2-dezoxi-glükózt a hexokináz foszforilezi, amely így nem tudja elhagyni a sejtet (mint 6-foszfo-FdG), de nem is alakul tovább. Jelenléte a 18 F által kibocsátott pozitronsugárzás miatt kimutatható. 13

Pozitron Emissziós Tomográfia (PET) 14

2 Min! foszfohexóz izomeráz glükóz-6-foszfát fruktóz-6-foszfát 15

A foszfohexóz-izomeráz reakció mechanizmusa: tautomerizáció (ld. Szénhidrátok 34. o., avagy Adja-e a fruktóz a Fehling-reakciót? ) glükóz-6- foszfát glikozidos fruktóz-6- foszfát alkoholos Enzimhez kötődés és gyűrűfelnyílás Leválás az enzimről és gyűrűzárás glikozidos foszfohexóz izomeráz Báziskatalizált oxo-enol tautomerizáció, endiol képződése endiol köztitermék Báziskatalizált enol-oxo tautomerizáció, fruktóz-6-p képződése 16

3 Elkötelező lépés Min! foszfofruktokináz-1 (PFK-1) fruktóz-6-foszfát fruktóz-1,6-biszfoszfát 17

A PKF-1 aktivitása A foszfofruktokináz-1 allosztérikusan szabályozott fruktóz-6-foszfát fruktóz-1,6- biszfoszfát alacsony [ATP] citrát fruktóz-2,6- biszfoszfát magas [ATP] [fruktóz-6-foszfát] 18

4 Min! fruktóz-1,6-biszfoszfát aldoláz (fruktóz-1,6-biszfoszfát aldoláz) dihidroxi-acetonfoszfát gliceraldehid-3- foszfát 19

fruktóz-1,6-biszfoszfát fordított aldol-addíció ld. 3. heti munkafüzet vége az eredeti glükóz szénatomjai aldoláz az eredeti glükóz szénatomjai dihidroxi-acetonfoszfát gliceraldehid-3- foszfát 20

Az aldoláz reakció mechanizmusa fruktóz-1,6-biszfoszfát Enzimhez kötődés és gyűrűfelnyílás protonált Schiff-bázis aldoláz tetraéderes köztitermék képződése dihidroxi-acetonfoszfát protonált Schiffbázis keletkezése, melynek elektronszívó hatása elősegíti a C-C kötés hasadását gliceraldehid 3-foszfát C-C kötés hasadása (fordított aldoladdíció), az első termék leválása az enzimről A Schiff-bázis hidrolízise izomerizáció protonált kovalens enzimenamin köztitermék Schiff-bázis 21

5 Min! trióz-foszfát izomeráz dihidroxi-acetonfoszfát gliceraldehid-3- foszfát Két oxo-enol tautomerizáció endiolon keresztül (ld. foszfohexóz izomeráz). 22

Visszafizető szakasz Min! 6 gliceraldehid-3- foszfát szervetlen foszfát gliceraldehid- 3-foszfát dehidrogenáz SH-tartalmú enzim, a monojódacetát (alkilezőszer) gátolja vegyes anhidrid 1,3-biszfoszfoglicerát 23

A gliceraldehid-3-foszfát dehidrogenáz reakció gliceraldehid- 3-foszfát gliceraldehid- 3-foszfát dehidrogenáz enzim-szubsztrátkomplex képződése a monojódacetát (alkilezőszer) gátolja ezt az enzimet tiofélacetál köztitermék képződése 1,3-biszfoszfoglicerát a termék leválása az enzimről a tiofélacetál oxidációja tioészterré NAD + redukciója NADH-vá, szervetlen foszfát belépése tioészter: nagyenergiájú köztitermék 24

szabadenergia, G Miért nagyenergiájú a tioészter-kötés? tioészter A rezonancia-stabilizált szerkezetből származó energiakülönbség a tioészter hidrolízisét kísérő ΔG oxigénészter rezonanciastabilizált a észter hidrolízisét kísérő ΔG 25

7 Szubsztrátum-szintű foszforiláció Min! 1,3-biszfoszfoglicerát foszfoglicerát kináz 3-foszfoglicerát 26

Arzénmérgezés gliceraldehid-3- foszfát szervetlen foszfát gliceraldehid- 3-foszfát dehidrogenáz 1,3-biszfoszfoglicerát vagy arzenát gliceraldehid- 3-foszfát dehidrogenáz 1-arzeno-3-foszfoglicerát 27

+ + H 2 O 1-arzeno-3-foszfoglicerát 3-foszfoglicerát foszfoglicerát kináz Mg 2+ A glikolízisben továbbalakul, de kimaradt az ATP-termelő lépés! + 3-foszfoglicerát 28

8 Min! foszfoglicerát mutáz 3-foszfoglicerát 2-foszfoglicerát 29

foszfoglicerát mutáz 3-foszfoglicerát A foszfát az aktív helyen lévő His-ről jön a szubsztrátum C-2 OH-csoportjára. A másik His általános bázis. 2,3-biszfoszfoglicerát (2,3-BPG) 2,3-BPG szükséges a ciklus elindításához 30

a hemoglobin allosztérikus inhibitora 2,3-biszfoszfoglicerát Hemoglobin 31

9 Min! enoláz 2-foszfoglicerát foszfo-enol-piruvát (PEP) a fluorid (F ) gátolja ezt az enzimet 32

10 Szubsztrátum-szintű foszforiláció Min! foszfo-enol-piruvát piruvát kináz piruvát 33

tautomerizáció piruvát (enol forma) piruvát (oxo forma) 34

glikolitikus reakiólépés A glikolízis reakciói (piros: visszafordíthatatlan) A vörösvértestben lejátszódó glikolitikus reakiók szabad-entalpiaváltozása glükóz + ATP glükóz-6-foszfát + ADP glükóz-6-foszfát fruktóz-6-foszfát fruktóz-6-foszfát + ATP fruktóz-1,6-biszfoszfát + ADP fruktóz-1,6-biszfoszfát dihidroxi-aceton-foszfát + gliceraldehid-3-foszfát dihidroxi-aceton-foszfát gliceraldehid-3-foszfát gliceraldehid-3-foszfát + P i + NAD + 1,3-biszfoszfoglicerát + NADH + H + 1,3-biszfoszfoglicerát + ADP 3-foszfoglicerát + ATP 3-foszfoglicerát 2-foszfoglicerát 2-foszfoglicerát foszfo-enolpiruvát + H 2 O foszfo-enolpiruvát + ADP piruvát + ATP DG = DG + RT ln Q Megj.: DG a reakiók (biokémiai) standard szabad-entalpiaváltozása, DG a reakciók szabad-entalpiaváltozása a fiziológiás körülmények között található valódi koncentraciók mellett. A pirossal jelzett reakciókat a glükoneogenezisben egyéb reakciók váltják ki. 35

A glikolízis kémiai logikája A foszforilálás a C-6 helyzetben történik. A C-1 karbonilcsoport, nem foszforilálható. A foszforilálás biztosítja, hogy a glükóz és a belőle képződő köztitermékek a sejtben maradjanak. Az egymásba alakulás biztosítja, hogy mindkét termék ugyanazon az útvonalon hasznosuljon. A gliceraldehid-6-p oxidatív foszforilációja szükséges a direkt ATP-termeléshez, és egy NADH-t is szolgáltat. A karbonil-csoport C-2 helyzetbe kerül izomerizáció révén, ez a 3. és 4. lépéshez szükséges. ATP-termelés A C-1-en kialakult hidroxilcsoport foszforilálható. Ez biztosítja, hogy a C-C kötéshasadás után mindkét termék foszforilált legyen. A foszforil-csoport a C-2-ről a C-3 helyzetbe vándorol az útvonal utolsó lépésének előkészítésére. A C-2 helyzető karbonil-csoport megkönnyíti a megfelelő C-C kötés reverz-aldol addíció révén történő hasadását, két 3 C-atomos termék keletkezik. Vízkilépéssel enol-észter képződik, mely biztosítja a 10. lépésben a foszforil-transzfert egy ADP-re. ATP-termelés

Összefoglalás 1. A glikolízis reakciói glükóz + 2 NAD + + 2 ADP + 2 P i 2 piruvát + 2 NADH + 2 H + + 2 ATP + 2 H 2 O Min! ΔG = 85 kj/mol A sejtek glükózfelvétele: transzportereken keresztül A glikolízis a citoszolban megy végbe! Foszforilálás: aktiválás és csapdába ejtés A glikolízis visszafordíthatatlan lépései: 1, 3, 10 Szubsztrátum-szintű foszforiláció: 7, 10 Nagyenergiájú kötés képződése: 6, 9 glükóz glükóz-6-foszfát frukóz-6-foszfát frukóz-1,6-biszfoszfát gliceraldehid-3-foszfát dihidroxi-aceton-foszfát gliceraldehid-3-foszfát 1,3-biszfoszfoglicerát 3-foszfoglicerát 2-foszfoglicerát foszfo-enol-piruvát Előkészítő szakasz A glükóz foszforilezése és átalakítása gliceraldehid-3-foszfáttá hexokináz foszfohexóz izomeráz foszfofruktóz kináz-1 aldoláz trióz-foszfát izomeráz Visszafizető szakasz A gliceraldehid-3-foszfát oxidációja piruváttá, ATP és NADH szintézisével kapcsolva gliceraldehid- 3-foszfát dehidrogenáz foszfoglicerát kináz foszfoglicerát mutáz enoláz piruvát kináz piruvát 37

A glikolízis szabályozása glikolitikus reakiólépés A vörösvértestben lejátszódó glikolitikus reakiók szabad-entalpiaváltozása glükóz + ATP glükóz-6-foszfát + ADP glükóz-6-foszfát fruktóz-6-foszfát fruktóz-6-foszfát + ATP fruktóz-1,6-biszfoszfát + ADP fruktóz-1,6-biszfoszfát dihidroxi-aceton-foszfát + gliceraldehid-3-foszfát dihidroxi-aceton-foszfát gliceraldehid-3-foszfát gliceraldehid-3-foszfát + P i + NAD + 1,3-biszfoszfoglicerát + NADH + H + 1,3-biszfoszfoglicerát + ADP 3-foszfoglicerát + ATP 3-foszfoglicerát 2-foszfoglicerát 2-foszfoglicerát foszfo-enolpiruvát + H 2 O foszfo-enolpiruvát + ADP piruvát + ATP hexokináz piruvát-kináz foszfofruktokináz 1 DG = DG + RT ln Q Megj.: DG a reakiók (biokémiai) standard szabad-entalpiaváltozása, DG a reakciók szabad-entalpiaváltozása a fiziológiás körülmények között található valódi koncentraciók mellett. A pirossal jelzett reakciókat a glükoneogenezisben egyéb reakciók váltják ki. 38

DG = DG + RT ln Q Glikolízis glükóz Glükoneogenezis (a glükóz de novo szintésise) A glikolízis minden sejtben végbemehet, mint energiatermelő folyamat. A glükoneogenezis elsősorban a májban megy végbe. 39

Glikolízis hexokináz glükóz glükóz- 6-foszfát Glükoneogenezis glükóz-6-foszfatáz fruktóz- 6-foszfát fruktóz- 1,6-biszfoszfát dihidroxi-acetonfoszfát dihidroxi-acetonfoszfát foszfofruktokináz-1 fruktóz-1,6- biszfoszfatáz-1 (2) gliceraldehid-3-foszfát (2) 1,3-biszfoszfoglicerát 40

(2) 1,3-biszfoszfoglicerát (2) 3-foszfoglicerát (2) 2-foszfoglicerát piruvát kináz (2) foszfo-enol-piruvát PEP karboxikináz (2) piruvát piruvát karboxiláz 41

1 A hexokináz reakció hexokináz glükóz glükóz-6-foszfát Mg 2+! 42

kezdeti sebesség (v ) A hexokináz IV (glükokináz) és a hexokináz I (izozimek) kinetikai jellemzői v max v max 2 K M ~ 0,1 mm hexokináz I hexokináz IV (glükokináz) K M ~ 10 mm Hexokináz I, II, III: izomban nem specifikus glükózra G-6-P gátolja K M glükózra kicsi Hexokináz IV = glükokináz: májban specifikus glükózra G-6-P nincs rá hatással K M glükózra nagy szubsztrát (glükóz) koncentráció (mm) 43

A hexokináz IV (glükokináz) szabályozása a májban kapilláris glükóz sejtmag glükóz hexokináz IV hexokináz IV glükóz-6-foszfát szabályozó fehérje fruktóz-6-foszfát Éhezéskor, amikor a vércukorszint 5 mm alá csökken, a fruktóz-6-foszfát hatására a szabályozó fehérje és hexokináz IV kotranszporttal a sejtmagba jut, így a máj nem verseng a többi szervvel a glükózból nyerhető energiáért. 44

3 A foszfofruktokináz reakció: az elkötelező lépés foszfofruktokináz-1 (PFK-1) fruktóz-6-foszfát fruktóz-1,6-biszfoszfát 45

A PKF-1 aktivitása A foszfofruktokináz-1 allosztérikusan szabályozott fruktóz-6-foszfát fruktóz-1,6- biszfoszfát alacsony [ATP] citrát fruktóz-2,6- biszfoszfát magas [ATP] [fruktóz-6-foszfát] fruktóz-2,6-biszfoszfát (F26BP) 46

A fruktóz-2,6-biszfoszfát szerepe a glikolízis és a glükoneogenezis szabályozásában glükoneogenezis (a glükóz de novo szintésise) fruktóz-6-foszfát fruktóz-1,6-biszfoszfát glikolízis Enzimek allosztérikus szabályozása 47

A foszfofruktokináz-2 (PFK-2) kétfunkciós (bifunkcionális) enzim: fruktóz-6-foszfát Min! fruktóz-2,6-biszfoszfát kináz domén (PFK) foszfatáz domén (FPBase) szabályozó régió 48

A fruktóz-2,6-biszfoszfát-szint szabályozása Enzimek kovalens módosítása és Patobiokémia (4. félév) stimulálja a glikolízist, gátolja a glükoneogenezist inzulin foszfoprotein foszfatáz campfüggő protein kináz glukagon gátolja a glikolízist, stimulálja a glükoneogenezist 49

A fruktóz-2,6-biszfoszfát-szint szabályozása magas glükózkoncentráció (a glikolízis aktív) fruktóz-2,6-biszfoszfát (stimulálja a PFK-t) [F26BP] protein kináz A alacsony glükózkoncentráció (a glikolízis inaktív) fruktóz-6-foszfát (nincs PFK stimuláció) [F26BP] fruktóz-6-foszfát foszfo-protein foszfatáz fruktóz-2,6-biszfoszfát (stimulálja a PFK-t) stimulálja a glikolízist, gátolja a glükoneogenezist inzulin gátolja a glikolízist, stimulálja a glükoneogenezist 50

szénhidrát felszívódása a táplálékból éhezés magas vércukorszint alacsony vércukorszint inzulin glukagon [F-2,6-BP] nő magas [ATP] [NADH] [Ac-CoA] [F-2,6-BP] csökken alacsony [ATP] [NADH] [Ac-CoA] aktivált glikolízis aktivált glikogénszintézis gátolt glükoneogenezis aktivált zsírsavszintézis A máj szabályozza a vércukorszintet: gátolt glikolízis aktivált glikogénlebontás aktivált glükoneogenezis aktivált zsírsavlebontás 51

10 A piruvát kináz reakció foszfo-enol-piruvát piruvát kináz piruvát 52

A piruvát kináz szabályozása: minden szövetben allosztérikus, de a májban allosztérikus és kovalens is! csak a májban glukagon minden szövetben (májban is) piruvátkináz L (inaktív) piruvátkináz L/M piruvát transzamináció hosszú láncú zsírsav piruvát-kináz L: májban (liver) piruvát-kináz M: izomban (muscle) 53

Összefoglalás 2. A glikolízis szabályozása Szabályozási pontok: az irreverzíbilis (DG << 0 J) reakciók enzimei: hexokináz, foszfofruktokináz-1, piruvát-kináz Hexokináz: izoenzimek (I-IV), a májban glükokináz: K M (Glc) nagyobb, mint más szövetekben, és a Glc-6-P nem gátolja, alacsony [Glc] esetén visszahúzódik a sejtmagba vércukorszint szabályozása Foszfofruktokináz-1: allosztérikus szabályozás, ATP (magas energiaszint jele), citrát: gátolja AMP, ADP (alacsony energiaszint), fruktóz-2,6-biszfoszfát (Fru-2,6-BP): aktiválja A Fru-2,6-BP-szint szabályozása: foszfofruktokináz-2 (PFK-2/FPBase) magas vércukorszint inzulin PFK-2 aktiválódik [Fru-2,6-BP] alacsony vércukorszint glukagon FPBase aktiválódik [Fru-2,6-BP] Piruvát-kináz: allosztérikus szabályzás, a májban kovalens is (hormonális hatásra). ATP, Ac-CoA, zsírsav (magas energiaszint jele): gátolja fruktóz-1,6-biszfoszfát (az elkötelező lépés terméke): aktiválja májban: alacsony vércukorszint glukagon piruvát-kináz gátlása (foszforilezés)

A glikolízishez kapcsolódó anyagcsereutak 55

A piruvát további sorsa az anyagcserében glükóz glükoneogenezis anaerob körülmények glikolízis 2 piruvát 2 oxálacetát a májban hipoxiás vagy anaerob körülmények 2 etanol + 2 CO 2 alkoholos erjedés pl. élesztőben 2 CO 2 aerob körülmények 2 acetil-coa citrát-ciklus 2 laktát tejsavas erjedés dolgozó izomban, vörösvértestben, egyes mikroorganizmusokban anaerob körülmények: alacsony O 2 koncentráció 4 CO 2 + 4 H 2 O aerob körülmények : magas O 2 koncentráció 56

A piruvát további sorsa a lebontó folyamatokban piruvát acetaldehid laktát acetil-coa etanol alkoholos erjedés pl. élesztőben tejsavas erjedés dolgozó izomban, vörösvértestben, egyes mikroorganizmusokban további oxidáció citrát-ciklus, légzési lánc, terminális oxidáció O 2 2 CO 2 + 2 H 2 O anaerob körülmények: alacsony O 2 koncentráció aerob körülmények: magas O 2 koncentráció 57

Tejsavas erjedés (anaerob körülmények között) Min! DG = 25.1 kj/mol piruvát laktát dehidrogenáz L-laktát glükóz 0 +1-2 C 6 H 12 O 6 2 ADP 2 ATP Min! 2 piruvát 2 laktát 0 +1-2 C 3 H 6 O 3 A glikolízis és tejsavas erjedés teljes egyenlete (anaerob körülmények között): glükóz + 2 P i + 2 ADP 2 laktát + 2 ATP + 2 H 2 O DG = -158 kj/mol 58

A vér laktátkoncentrációja (μm) Cori-ciklus izom: a gyors összehúzúdáshoz ATP-t termel glikolízis révén A vér laktátkoncentrációja 400 m- es síkfutás során: vörösvértest előtte futás utána máj: ATP felhasználásával glükózt szintetizál (glükoneoenezis) idő (perc) 59

Alkoholos erjedés (anaerob körülmények között) Min! piruvát dekarboxiláz alkohol dehidrogenáz piruvát acetadehid etanol tiazóliumgyűrű tiamin-pirofoszfát (TPP) 60

A tiazolgyűrű 2-es C-jéről egy H + disszociál. A tiazólium-kation eliminációja során acetaldehid képződik. A TPP-karbanion a piruvát karbonilcsoportját támadja. aktív acetaldehid Protonálódással hidroxietil-tpp keletkezik. A dekarboxileződést elősegíti az elektronok delokalizációja a TPP tiazol-gyűrűjén. 61

Néhány TPP-függő reakció Néhány TPP-függő reakció enzim útvonal hasadó kötés keletkező kötés piruvát-dekarboxiláz alkoholos erjedés piruvát-dehidrogenáz α-ketoglutarát-dehidrogenáz acetil-coa szintézise citrát-ciklus transzketoláz szén beépülési reakciók pentóz-foszfát út 62

Az alkohol dehidrogenáz aktív centruma acetaldehid alkohol dehidrogenáz Az aktív helyen lévő Zn 2+ polarizálja az acetaldehid karbonil-csoportját, ezzel elősegíti a NADH-ról történő hidrid-ion transzfert. A redukált köztitermék a közegből felvesz egy további protont és etanollá alakul. etanol 63

gliceraldehid- 3-foszfát 1,3-biszfoszfoglicerát (1,3-BPG) piruvát acetaldehid etanol A glikolízis és alkoholos erjedés teljes folyamata (anaerob körülmények között): 2 ADP glükóz 2 ATP 2 NAD + 2 NADH 2 piruvát 2 acetaldehid 2 etanol CO 2 64

A glikolízist tápláló szénhidrátok szacharóz Fru keményítő, glikogén Glc, Glc-1-P maltóz, trehalóz laktóz Gal (trigliceridek) glicerin 65

A szénhidrátok felszívódása A tápcsatorna szájüreg száj nyelőcső amiláz enzimek: az α(1 4) glikozidos kötéseket hidrolizálják máj gyomor hasnyálmirigy vastagbél vékonybél végbél 66

Glükóz transzporterek név helye inzulin hatása érzékenység / affinitás GLUT 1 mindenhol, vvt, hasnyálmirigy β-sejtek független magas, (Glc, Gal) GLUT 2 vese velőállomány, máj, vékonybél hámsejtek független alacsony (Glc, Gal, Fru) (hasnyálmirigy β-sejtek) GLUT 3 agy neuronok, herék, placenta független magas, (Glc, Gal) GLUT 4 váz- és szívizom, zsírszövet függő magas Glc-ra specifukus GLUT 5 vékonybél, herék, vese független elsődleges fruktóztranszporter 67

A GLUT1 glükóz transzporter működése a vörösvértestekben D-glükóz kívül belül Koncentrációgradiens által szabályozott passzív transzport (facilitált diffúzió). 68

Glükóztranszport a bélhámsejtekben hámsejt véráram glükóz Na + - glükóz szimporter (magas extracelluláris [Na + ] szükséges a működéséhez glükóz GLUT2 glükóz uniporter 69

A keményítő szerkezete (α1 4) kapcsolt D-glükóz egységek az emésztés során az amiláz enzimek: az α(1 4) glikozidos kötéseket hidrolizálják szabad hidroxil-csoportokra (jóddal kék zárványvegyületet alkot) 70

A keményítő szerkezete Min! Nemredukáló vég amilóz (20-30%) Redukáló vég amilopektin amilóz elágazás elágazási pont Nemredukáló végek Redukáló végek elágazási pont fő lánc amilopektin (70-80%) Elágazási pontok: 12-20 Glc-egységenként 71

A glikogén szerkezete Min! Nemredukáló vég α-1,6 kötés α-1,4 kötés Elágazási pontok: 8-12 Glc-egységenként (jóddal vörösbarna színreakciót ad) 72

A glikogén szerkezete mitokondrium glikogén szemcsék α-1,6 kötés α-1,4 kötés glikogén Elágazási pontok: 8-12 Glc-egységenként 73

Cellulóz* (β-1,4-kötések) Keményítő és glikogén* (α-1,4-kötések) 6 glükóz egység 6 glükóz egység β(1 4)-kötésekkel α(1 4)-kötésekkel (a cellulóz részlete) (az amilóz részlete) 74

A cellulóz szerkezete (β-1 4)-kötésű D-glükóz egységek amiláz enzimek: az α(1 4) glikozidos kötéseket hidrolizálják: a cellulózt nem tudjuk megemészteni 75

A sejtben tárolt glikogén felhasználása: nemredulákó vég glikogén n glükóz egység glikogén-foszforiláz Min! glükóz-1-foszfát foszfoglükomutáz (PLP) glikogén (n-1) glükóz egység glükóz-6-foszfát 76

Diszacharidok szacharáz Glc, Fru szacharóz laktáz Gal, Glc laktóz maltáz Glc maltóz trehaláz Trehalóz (α1glc 1αGlc) 77

Szacharóz szacharáz fruktóz glükóz máj ADP ATP ATP ADP izom, vese Min! fruktokináz hexokináz Min! fruktóz-1-foszfát fruktóz-1-foszfát aldoláz foszfofruktokináz 1 fruktóz-6-foszfát gliceraldehid trióz-kináz ATP ADP dihidroxi-acetonfoszfát gliceraldehid- 3-foszfát fruktóz-1,6-biszfoszfát 78

Min! dihidroxi-acetonfoszfát fruktóz-1-foszfát aldoláz fruktóz-1-foszfát gliceraldehid 79

Laktóz laktáz laktóz galaktóz glükóz Laktóz intolerancia (hypolactasia): Laktáz hiányában a vastagbél mikroflórája tejsavvá, metánná és hidrogénné bontja a tejcukrot hasi görcsök, diarrhea Terápia: - laktózmentes diéta - laktáz hozzáadása - laktáztartalmú baktériumflóra telepítése a vékonybélbe 80

galaktóz Min! galaktokináz glükóz-6-foszfát glikolízis Min! UDPglükóz galaktóz-1-foszfát NAD + NADH + H + NADH + H + UDP-glükóz- NAD + 4-epimeráz UDP-glükóz:galaktóz-1- foszfát uridil-transzferáz glükóz-1-foszfát foszfoglükomutáz UDP-glükóz-4-epimeráz UDP-galaktóz Min! UDP-glükóz 81

Galaktozémia Tejfogyasztást követő tünetek: hányás, sárgaság. Hosszú távú szövődmények: májkárosodás, szürkehályog, mentális retardáció. Az újszülötteket rögtön tesztelik (1:32000-38000) 1. típus (klasszikus galaktozémia): az uridiltranszferáz zavara 2. típus: a galaktokináz hiánya 3. típus: az epimeráz hiánya 82

Szürkehályog: A szemlencsében a galaktokináz hiányában felhalmozódó galaktóz ozmotikusan aktív galaktittá redukálódik. aldóz reduktáz galaktóz galaktit 83

Glicerin (a trigliceridek lebontásának terméke lehet) Min! glicerin glicerinfoszfát glicerinkináz glicerinfoszfát dehidrogenáz dihidroxi-aceton foszfát glikolízis 84

Összefoglalás 3. A glikolízishez kapcsolódó anyagcsereutak Erjedés (fermentáció) anaerob körölmények között: glükóz glükóz 2 ADP 2 ADP 2 ATP 2 ATP 2 NADH 2 NAD + 2 piruvát 2 laktát 2 piruvát 2 acetaldehid 2 etanol CO 2 A glikolízist tápláló szénhidrátok: szacharóz Fru keményítő, glikogén maltóz, trehalóz Glc, Glc-1-P laktóz Gal glicerin 85

trehalóz laktóz szacharóz galaktóz mannóz étk. glikogén, keményítő endogén glikogén fruktóz mannóz-6-foszfát glükóz-1- foszfát glükóz-6- foszfát fruktóz-6- foszfát fruktóz-1,6- biszfoszfát fruktóz-1-foszfát gliceraldehid dihidroxiaceton-foszfát gliceraldehid-3- foszfát laktáz trehaláz szacharáz α-amiláz hexokináz foszforiláz hexokináz hexokináz fruktokináz fruktóz-1- foszfát aldoláz foszfoglükomutáz foszfomannóz izomeráz trióz-foszfát izomeráz triózkináz laktóz intolerancia galaktozémia szürkehályog fruktóz intolerancia fructosuria glükóz 86