Tysiąc v. Poland A mővi terhességmegszakítás szabályozása Indikációs korlátozások csak valamilyen meghatározott ok miatt lehet abortuszt végezni (pl. nı életének veszélyeztetettsége, a magzat súlyos károsodása, a terhesség nemi erıszak következménye, stb.) Nemzetközi jogi esettanulmányok Dán Mihály Nemzetközi tanulmányok MA II. évf. Idıbeli korlátozások meghatározott idıpontig az anya szabadon dönthet a terhesség megszakításáról (általában a 12. hétig), azt követıen csak meghatározott indikáció esetén A lengyelországi szabályozás 1956 1993 között gyakorlatilag bárki számára lehetıség az abortusz 1993. évi január 7-ei családvédelmi törvény: (Ustawa z dnia 7 stycznia 1993 r. o planowaniu rodziny, ochronie płodu ludzkiego i warunkach dopuszczalności przerywania ciąŝy) ha az anya élete vagy egészsége veszélyeztetett ha a terhesség bőncselekmény eredménye ha a magzat súlyos fogyatékosságban szenved Lelkiismereti Klauzula! A Tysiąc v. Poland ügy 1. Alicja Tysiąc 1977-tıl, 6 éves kora óta súlyos rövidlátásban szenvedett 2000-ben terhes lett harmadik gyermekével 3 szemészorvos szerint a terhesség tovább károsíthatja az egészségét de nem kap ezt alátámasztó hivatalos szakvéleményt tılük Egy háziorvos kiállít egy igazolást, miszerint a terhesség veszélyezteti a nı életét, mivel már két császármetszése volt korábban A szülész fıorvos nem fogadja el az igazolást, mert nem szakorvos állította ki, ezért nem végzik el az abortuszt 2000 novemberében megszületik a gyereke császármetszéssel A Tysiąc v. Poland ügy 2. A Tysiąc v. Poland ügy 3. 2001. márciusában szemészorvosi szakvélemény megállapítja, hogy a terhesség következménye a látásromlás, és akár teljesen meg is vakulhat Leszázalékolják az addigi 50%-ról 100%-ra Tysiąc ekkor kezdeményez büntetıjogi eljárást az abortuszt megtagadó orvos ellen Varsó-Śródmieście Körzeti Ügyészség 2001 decemberben ejti a vádat, miután a küldı szakértıi vélemény szerint a látásromlás a terhesség nélkül is bekövetkezhetett volna Varsó Kerületi Ügyészséghez fordul, de az is ejti az ügyet Mivel Alicja Tysiąc nem talált jogi megoldást az ügyére hazájában, ezért 2003. január 15-én az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordul Alicja Tysiąc szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményének négy rendelkezését sértették meg esetében: 8. cikk Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog 3. cikk Kínzás tilalma 13. cikk Hatékony jogorvoslathoz való jog 14. cikk Megkülönböztetés tilalma 1
A Tysiąc v. Poland ügy 4. 2007 márciusában a Bíróság 6 szavazattal, 1 ellenében megalapozottnak találta az Egyezmény 8. cikkének megsértését A másik három cikk megsértését egyhangúlag elutasította A 8. cikk megsértése miatt egyhangúlag arra kötelezte a lengyel államot, hogy a sértett számára ki kell fizetnie: 25 ezer eurónak megfelelı kártérítést Meg kell térítenie a per miatti kiadásokat és költségeket 14 ezer euró értékben, kivéve 2442,91 eurót, amelyet az Európa Tanács nyújtott a felperesnek jogsegély címen A Tysiąc v. Poland ügy 5. A kártérítést megszavazó, de az Egyezmény 8. cikkének megsértésében ellenszavazattal élı J. Borrego Borrego bíró eltérı véleményét így indokolta: Minden emberi lény szabadnak születik és egyenlı méltósága és joga van. Ma a Bíróság úgy döntött, hogy egy emberi lény az Emberi jogok európai egyezménye megsértésének eredményeképpen született. E szerint az érvelés szerint van egy jelenleg hat esztendıs lengyel gyermek, akinek a megszületéséhez való joga ellentétben áll az Egyezménnyel. Soha nem gondoltam volna, hogy az Egyezmény ilyen messzire menne, és ezt félelmetesnek találom. Forrás: Köszönöm a figyelmet! Karsai v. Hungary 2009. december 1. Case of Tysiąc v. Poland. Application no. 5410/03 http://cmiskp.echr.coe.int/tkp197/ view.asp?action=html&document Id=814538&portal=hbkm&source =externalbydocnumber&table=f6 9A27FD8FB86142BF01C1166D EA398649 Varga Eszter Nemzetközi jogi esettanulmányok Oktató: Dr. Szappanyos Melinda Az eset 2004: sajtóvita Magyarországon Teleki Pál szerepének megítélése Cikk: Élet és Irodalom (2004/11.) T.B. beperelte Karsait: 1. Elsıfokú bíróság elutasította, 2. Fıvárosi Ítélıtábla és a Legfelsıbb Bíróság helyt adott neki, 3. Az ügy az Emberi Jogok Európai Bíróságára került! Az eljárás Ügy alapja: a kérelmezı (Karsai László) 2006. dec. 27-én a Magyar Köztársaság ellen kérelmet nyújtott be Kádár A. Karsai L. Dr. Höltzl Lipót Magyar Kormány Római Egyezmény 10. Cikkének megsértése! 2008. jún. 25: együttes megvizsgálás 2
Tények I. Kérelmezı: 1950-ben született, történész, egyetemi tanár Fı kutatási területe: 2. vh. és a zsidók, romák kiirtása 2004: kell-e szobrot állítani Telekinek? Egyik legkártékonyabb alakja a magyar történelemnek. (Élet és Irodalom) Kritizálta a jobboldali médiát Az Országgyőlési Könyvtár PRESSDOC-adatbázisában százával sorjáznak a Teleki Pálról szóló, ıt hol gátlástalanul, hol mérsékeltebb hangnemben, de dicsıítı cikkek, tanulmányok. A szélsıségesen antiszemita és irredenta Hunnia Füzetek 1994-1995-ben 15 részes tanulmánysorozatot szentelt a volt miniszterelnöknek. Az amatır történész (T.B.) is több hozsannázó cikket írt Teleki Pálról, a hívı katolikusról, a lelkes cserkésztisztrıl és szerinte náciellenes reálpolitikusról. Ezek a cikkek, tanulmányok javarészt visszhangtalanok maradtak. Kevesen vagyunk, akik legalább néha-néha kezünkbe veszünk jobboldali vagy szélsıjobboldali sajtótermékeket. Amelyek viszont, talán ezen is felháborodva, egyre gátlástalanabbul hazudnak, rágalmaznak, uszítanak és zsidóznak. (É. es I.) Tények II. T.B. pert indított a Fıvárosi Bíróság elıtt Felperes szerint rá vonatkozik, sérti jó hírnevét 2005. jún. 1.: Fıvárosi Bíróság elutasította a keresetet 2006. jan. 17.: fellebbezés nyomás a Fıvárosi Ítélıtábla megváltoztatta a határozatot, a kérelmezı javára döntött (helyreigazítás, 69.000 Ft) 2006. jún. 28.: Legfelsıbb Bíróság helyben hagyta a határozatot (további 46.000 Ft) A jog Kérelmezı panasza: sértette az Egyezmény 10. Cikkét Elfogadhatóság - Bíróság: elfogadhatóvá kell nyilvánítani a panaszt Érdem a Bíróság meggyızıdött arról, hogy a beavatkozás törvényes célt, másik jó hírnevének és jogainak védelmét szolgálta Szükséges-e a beavatkozás egy demokratikus társadalomban? Kérelmezı érvei: fontos közérdekő kérdések megvitatásának szabadsága (nem lehet azzal érvelni, hogy az intézkedés egy demokratikus társadalomban szükséges volt), a kiszabott szankció aránytalan volt Kormány érvei: túllépte a kérelmezı az Egyezmény 10. Cikkét, az állítások megsértették a felperes jó hírnévhez való jogát, a kiszabott szankció nem volt aránytalan Bíróság értékelése A beavatkozás nyomós társadalmi szükséglet-e? 10. Cikk alapján felülvizsgálja az ügyet Relevánsak és elégségesek voltak-e az indokok? Az intézkedés arányos volt-e? 3
A fenti elvek alkalmazása Ténylegesen T.B-t érintette-e? Szükségesség és arányosság követelme (véleménynyilvánítási szabadság jó hírnévhez való jog) A tények fennállása bizonyítható, az értékítéletek igazságtartalma nem bizonyítható A Bíróság nem ért egyet a magyar bíróságokkal (a vita tisztán tényállítással volt kapcsolatos) A cikk nem túlzó! és közérdekő A publikáció megérdemli a sajtó számára magas szintő védelmet Közvetett módon utalt a kérelmezı T.B-re A beavatkozás NEM volt egy demokratikus társadalomban szükséges Az Egyezmény 41. Cikkének alkalmazása Igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek Károk: 4000 Euró nem vagyoni kártérítés (460 Euró + 1850 Euró 2310 Euró) A Bíróság EGYHANGÚLAG elfogadhatónak nyilvánítja a kérelmet (az Egyezmény 10. Cikkét megsértették!) Françoise Tulkens, Elnök Ireneu Cabral Barreto, Danuté Jočiené, Sajó András, Nona Tsotsoria, Işil Karakaş, Kristina Pardalos bírák Sally Dollé Hivatalvezetı Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom http://helsinki.hu/egyeb/esetek/htmls/ http://www.es.hu/2009-12-06_karsai-laszlo-pert-nyertstrasbourgban http://www.es.hu/2004-03-16_rvek-a-teleki-szobormellett http://www.helsinki.hu/dokumentum/karsai_kontra_magy arorszag.pdf (Ítélet) LAUTSI VS. ITALY KÉSZÍTETTE: PUSKÁS MARKÓ NT MA II. ÉVFOLYAM 2010. NOVEMBER 4. 4
A jogeset háttere I. Soile Lautsi, finn-olasz kettıs állampolgár Abano Terme olasz városban járatta 11, illetve 13 éves gyermekét egy állami iskolába Minden tanteremben, ahol a két gyermek órára járt, feszületek voltak elhelyezve a falon Lautsi a szekularizáció híve, így ezt a fajta világképet kívánta továbbadni gyermekeinek is A jogeset háttere II. Lautsi, egy 2000. évi olasz rendeletre hivatkozott, mely szerint a szavazófülkékben elhelyezett feszületek ellenkeznek az olasz állam szekuláris felfogásmódjával 2002. májusában az iskola vezetése úgy döntött, hogy a feszületek nem sértik ezt a szabályt, így nem távolították el ıket Ezt követıen, 2002. július 23-án Veneto közigazgatási egység bíróságához fordult, ahol azzal érvelt, hogy az iskola döntése sérti a szekularizáció alkotmány által garantált jogát, valamint az iskola tanúsított pártatlan magatartást Az olasz Oktatási Minisztérium alperesként csatlakozott az ügyhöz és úgy érvelt, a feszületek elhelyezésének egy 1924-es illetve 1928-as királyi dekrétum az alapja. (Olaszország államformája 1946-ig alkotmányos monarchia volt) A jogeset háttere III. 2004. január 14-én a Közigazgatási Bíróság megadta az engedélyt, hogy a felperes az Alkotmánybíróság elé vigye az ügyet Az Alkotmánybíróság döntését megelızıen a kormány úgy nyilatkozott, hogy a feszület egy természetes olasz szimbólum, mely az alkotmányban megnevezett egyház szimbóluma is egyben, de ettıl függetlenül az olasz nép egyik szekuláris jelképe, azaz egyfajta zászló/címer jelentıséggel bír 2004. december 15-én az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem rendelkezik alkalmas joghatósággal az ügyet érintıen 2005. március 17-én az ügy így a Közigazgatási Bíróságon folytatódott, mely elutasította a felperes keresetét Érvelése: A feszület az olasz identitás, kultúra, történelem, továbbá olyan elvek mint, a szabadság, tolerancia és egyenlıség és nem utolsó sorban az állami szekularizáció szimbóluma. 2006. február 13-án a Consiglio di Stato elutasította kereset, és kimondta hogy a kereszt az olasz alkotmány szekuláris és a civil élet értéke egyaránt. Emberi Jogok Európai Bírósága I. Lautsi 2006. július 27-én nyújtotta be az ügyét az Emberi Jogok Európai Bíróságán Panaszában úgy érvelt, saját és gyermekei nevében, hogy a kereszt, mint szimbólum ellentétes vallási meggyızıdésével, valamint a környezet, melyben gyermekeit oktatják sérti a meggyızıdését és szabadságát egyaránt Emberi Jogok Európai Bírósága II. A bíróság összetétele: Françoise Tulkens (Belgium), elnök, Ireneu Cabral Barreto (Portugália), Vladimiro Zagrebelsky (Olaszország), Danut Jočien (Litvánia), Dragoljub Popović (Szerbia), Sajó András(Magyarország), A kereszt jelenléte melyet gyakorlatilag lehetetlen volt nem észrevenni az osztálytermekben azt az érzést kelthette fel a diákokban, hogy egy olyan iskolában tanulnak, mely egy vallási szimbólumot azaz keresztet használ, ezáltal egyfajta vallási jelleget adva az intézménynek magának is. Ez egyrészt bátorítja azokat a diákokat akik az adott vallás hívei, viszont hátrányos azokra nézve, akik ateisták, vagy adott esetbe valamilyen vallási kisebbséghez tartoznak. Sérült tehát az a szabadság, hogy mindenki a saját szemléletének megfelelı vallásban vagy akár semmilyen vallásban higgyen. Ez a szabadság különösen védendı, ha az egyén egy olyan helyzetben kerül, ahol az állam egy adott vallás mellett foglal állást, tehát, az egyén csak nagyobb erıfeszítések (áldozatok) árán érvényesítheti a szabad valláshoz való jogát. Işıl Karakaş (Törökország) A bíróság döntése, indoklása I. 5
A bíróság döntése, indoklása II. A közvélemény reakciója Az államnak tartózkodnia kell attól, hogy képviselje vallási alapú nézeteit, egy olyan intézményben, ahol az egyének függhetnek attól, különösen fontos a vallási semlegesség egy olyan helyen, ahol a diákok kritikus gondolkodását kívánják fejleszteni. A Bíróság úgy érvelt, hogy a kereszt és a keresztény vallás (mely a legdominánsabb Olaszországban) között megkérdıjelezhetetlen az összefüggés, így pont az a fajta demokratikus társadalomhoz szükséges oktatási pluralizmus veszik el, amit maga az olasz alkotmány, valamint olasz Alkotmánybíróság garantál. Így a tantermekben elhelyezett kereszt meggátolta a szülıket abban a szabadságukban és jogukban, hogy gyermekeiket saját vallási meggyızıdésük értelmében neveljék. A Bíróság egyhangúlag arra a döntésre jutott, hogy megsérült a az Elsı Kiegészítı Jegyzıkönyv második cikke, az Egyezmény 9. cikkével együtt és 5000 euró nem vagyoni jellegő kárt ítélt meg a kérelmezıknek. A konzervatív Silvio Berlusconi vezette olasz kormányban általános felháborodást keltett az ítélet, és kimondták, hogy elutasítják a határozatot. Lengyelország, Litvánia és Szlovákia is támogatták ezt az álláspontot: a litván külügyminiszter szerint a feszült a közös európai hagyományok szimbóluma, így nem sérti a vallási szabadságot. Lautsi ezt követıen egy nyilatkozatot adott ki, melyben kifejtette, hogy fenyegetések, sértések és vandalizmussal kapcsolatos esetek érték, számos esetben politikusok által. Az Európai Parlamentben is kétféle álláspontot képviseltek az állam és az egyház elválasztása, valami a teokratikus államok szerepe garantálni kell a jogot a szabad, meggyızıdés szerinti valláshoz diszkrimináció tilalma. Húsz ország csatlakozott Olaszországhoz, melyek kifejezték, hogy elutasítják a Bíróság verdiktjét. 2010 március a Bíróság Tanácsa elé került az ügy tíz ország, 33 EP képviselı, NGO-k és hivatalos megfigyelı volt jelen. 2010 június 30-án meghallgatást tartottak a Tanácsban, újabb döntés még nem született Források LAUTSI v ITALY - A VITAL CASE: http://www.humanistfederation.eu/index.php?option=com_content& view=article&id=277&itemid=101/ CASE OF LAUTSI v. ITALY: http://cmiskp.echr.coe.int/tkp197/view.asp?action=html&documenti d=857725&portal=hbkm&source=externalbydocnumber&table=f69 A27FD8FB86142BF01C1166DEA398649 Italy vows to fight for classroom crucifixes http://edition.cnn.com/2009/world/europe/11/04/italy.crucifixes/ 6