Silver City: Zugló szakértői háttértanulmány city survey

Silver City: Zugló szakértői háttértanulmány city survey Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán

Tartalomjegyzék SILVER CITY: ZUGLÓ SZAKÉRTŐI HÁTTÉRTANULMÁNY CITY SURVEY 1 TARTALOMJEGYZÉK 2 TÁBLÁZAT ÉS ÁBRAJEGYZÉK 3 AZ IDŐSEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 4 ZUGLÓ AZ IDŐSBARÁT ZÖLD KERÜLET 15 A KVANTITATÍV ADATFELVÉTEL EREDMÉNYEI 17 AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 17 ÁLTALÁNOS KÖZÉRZET ÉS SZABADIDŐ 25 MUNKAERŐPIACI AKTIVITÁS 28 A KVALITATÍV ADATFELVÉTEL EREDMÉNYEI 30 FÓKUSZCSOPORTOS KUTATÁS 30 ELSŐ BESZÉLGETÉS 30 MÁSODIK BESZÉLGETÉS 31 INTERJÚSOROZAT 32 AJÁNLÁSOK 35 FELHASZNÁLT IRODALOM 38 2. oldal

Táblázat és ábrajegyzék 1. ábra: Az Európai Unió tagállamai demográfiai tendenciái... 4 2. ábra: A népesség előreszámítása 1901-2050... 6 3. ábra: Az idősebb generáció társadalmon belüli súlyának növekedése... 6 4. ábra: Magyarország korfája 2000-2050... 7 5. ábra: Az idősek aránya regionálisan Magyarországon... 8 6. ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: járatsűrűség... 18 7. ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: szervezettség... 19 8. ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: tisztaság... 19 9. ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: biztonság... 19 10. ábra: Az autós közlekedés jellemzői Zuglóban... 20 11. ábra: A közvetlen környezet színvonalának megítélése... 20 12. ábra: Kényelmes közelségben elérhető közösségi helyek és szolgáltatások... 22 13. ábra: A zuglói idősek biztonságérzete... 23 14. ábra: Általános attitűdök, életminőség... 24 15. ábra: Információszerzési és szórakozási habitusok... 26 16. ábra: Információszerzési szokások... 27 17. ábra: A célcsoport munkaügyi státusza korcsoportok szerint... 28 3. oldal

Az idősek helyzete Magyarországon 2010 és 2030 között Európa 65 év feletti lakosságának aránya eléri, sőt várhatóan meg is haladja a 40 százalékot. Az idősödés témaköre az információs társadalom kutatásának egyik legfontosabb részterülete. Magyarországot az öregedés problémája fokozottan fogja érinteni, mivel az össznépesség létszáma közben egy csökkenő tendenciát fog mutatni. 1. ábra: Az Európai Unió tagállamai demográfiai tendenciái Forrás: Eurostat A népesség öregedésének kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásaival várhatóan 2018-tól szembesülnek majd az Európai Unió tagországai. 1 A munkaképes korú népesség csökkenése már ennél korábban, a baby boom nemzedék nyugdíjba vonulásával (nagyjából 2010-től, napjainkban) megkezdődik. Ennek a hatását azonban legalább időlegesen ellensúlyozni fogja a foglalkoztatottság növekedése. A foglalkoztatottság növekedését két ok is magyarázza: egyrészt a női foglalkoztatottság bővülése, másrészt (kisebb részben) az időskorúak foglalkoztatottságának bővülő tendenciája. Az EU-25 országainak foglalkoztatási rátája az előrejelzések szerint 2004 és 2010 között 63 százalékról 67 százalékra, 2020-ra pedig 70 százalékra nő. Ezt a pozitív tendenciát a gazdasági világválság mindenképpen megváltoztatta, egyelőre tényszerűen nem tudni, milyen 1 Tárki Unicredit 2008 4. oldal

mértékben. Az mindenképpen biztos, hogy az európai országokban egyre inkább a népesség öregedésének hatása fog dominálni, az összfoglalkoztatás hanyatlásnak indul. A 2017-től 2050- ig tartó időszakban a foglalkoztatottak összlétszáma az Európai Bizottság prognózisa szerint hozzávetőlegesen 30 millió fővel lesz kevesebb. 2 A háztartások száma gyors ütemben nő, ennek a legfőbb oka, hogy egyre több lesz az egyszemélyes háztartás. az EU régi tagállamaiban 1960-ban 3,2 fős volt az átlagos háztartás nagyság, ez 2001-re 2,4-re apadt. Az egygenerációs háztartások aránya 2004-ben az EU tagállamaiban 40% és 70% között alakult, az új tagállamokban 50% alatt maradt. Az öregedés miatt az egyre növekvő számú egyszemélyes háztartások relatív jövedelmi helyzete rosszabb az átlagosnál, legjobb helyzetben a 2-4 fős, tehát legfeljebb kétgenerációs háztartások vannak. Magyarországon a háztartások között egyre magasabb az egyszemélyes háztartások aránya. Ma a 70 éves és idősebb népesség egyharmada él egyedül, és e korosztály közel felének a mindennapi életvitelét akadályozó problémája van (mozgásában akadályozott, érzékszervi károsodásai vannak, stb.). Ha a fenti tényeket összevetjük az internethasználat háztartásbeli attitűdjeivel (ld. 22. oldal), látható, hogy a magyar helyzet nem csak pillanatnyilag rossz, hanem kódolva van a stagnálás is az IKT eszközök lehetőségeit tekintve az idősek között. Az idősek természetesen nem homogén társadalmi csoport. Jelentős különbségek mutathatók ki életminőség, jövedelmi helyzet, illetve a nemek megoszlása terén is. A magyar egészségügyi trendek szembemennek a fejlett országok nemzetközi eredményeivel. Bár az Európai Unió országaiban a várható élettartam növekedését azonosíthatjuk (1980 és 2004 között mind a nők, mind a férfiak átlagos életkora kb. öt évvel nőtt), Magyarországon inkább a mortalitási számok növekedtek, különösen a 45-65 éves férfiak körében. Ma a 30 és 65 év közötti férfiak 49%-a meghal. 3 A születéskor várható élettartam így Magyarország esetén az Unió többi országához viszonyítva alacsony: 2004-ben a férfiaknál 68,5, nőknél 76,8 év, 2050-re a várható növekedés fiúk esetében 78,1, míg lányok esetén 83,4 év. 2 ITTK Alapítvány, 2009 3 Hablicsek 2004 5. oldal

A statisztikai adatokat és előrejelzéseket szemlélve hamar kirajzolódik a hazai idősek helyzetének kettős problémája. 2. ábra: A népesség előreszámítása 1901-2050 Forrás: Hablicsek László Idősügyi Stratégia melléklet 2. ábra Jól látható, hogy a teljes magyar lakosság száma várhatóan csökken, egy 2001-es csúcspont után egyenletes csökkenő tendencia rajzolódik ki. A 65 évnél idősebbek száma egyenletesen növekszik. A két egymással ellentétes tendencia összegző eredménye pedig az, hogy a 65 évnél idősebbek aránya a lakosságon belül egyre magasabb és jelentősebb. 3. ábra: Az idősebb generáció társadalmon belüli súlyának növekedése 6. oldal

Fontos mutató az egészégben töltött várható évek száma, hiszen ettől függ, képesek-e lesznek-e az idősek aktívak maradni a munkaerőpiacon. 4 Az Európai Statisztikai Hivatal (EUROSTAT) adatai szerint az EU régi tagállamaiban a férfiak 65, míg nők 66 egészséges évre számíthatnak. Magyarországon a megfelelő adat: 54 év férfiaknál, 58 év nőknél. Vagy más megfogalmazásban: a 65 éven felüli magyar férfiak és nők hátralévő életük 30-40%-a lesz várhatóan korlátozásmentes, 22-30%-a tartós/krónikus betegségtől mentes, 6-7% telik el jó állapotban. Ezzel szemben pl. Hollandiában a korlátozásmentes időszak aránya 70-80%. A népesség öregedési trendjét legszemléletesebben a korfák mutatják. Az EU tagállamaiban általános jelenség, hogy a korfa alja elkeskenyedik - ez a termékenység csökkenésének a hatása (egyre kevesebb a gyermek). Ezzel párhuzamosan a korfa teteje egyre jobban kiszélesedik, hiszen nő a születéskor várható élettartam (egyre több az idős). A demográfiai előrejelzések alapján az EU korfája 2050-re egy csúcsára állított piramisra fog emlékeztetni. Magyarország 2000 évi és 2050-re várható korfájának elkeskenyedését mutatja az alábbi ábra. 4. ábra: Magyarország korfája 2000-2050 in 2000 in 2050 MEN HUNGARY 85+ 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 WOMEN,10,8,6,4,2,0,0,2,4,6,8,10 in 2000: 10,2 Total population (in millions) in 2050: 8,7 in 2000: 24 Old age dependency ratio (65+ in % 20-64) in 2050: 50 Population by age group, gender, in 2000 and 2050, in percentage of total population in each group Forrás: OECD, Demographic and Labour Force database, 2007. www.oecd.org 4 ITTK Alapítvány 2009b 7. oldal

Azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy különbség mutatkozik a medián életkor alapján a régi és az új tagállamok között: az újakban a medián életkor alacsonyabb (37,4 év), mint a régiekben (40,3 év). 5 Európa legöregebb országai a medián életkor alapján Olaszország és Németország, míg a legfiatalabbak: Írország, Ciprus, Szlovákia, Lengyelország. Az öregedés trendje növekvő: 2050-re az EU országaiban a medián életkor 49 évre nő a 2004-es 39 évről. A területi különbségek azonban országon belül is megfigyelhetőek. Magyarország esetében pl. településtípus alapján azt mondhatjuk, hogy minél kisebb lélekszámú a település, annál öregebb -nek számít, másrészt regionális különbségek is vannak. Magyarország legöregebb városa Budapest, ezen belül is az V. kerület. 5. ábra: Az idősek aránya regionálisan Magyarországon Forrás: KSH Az idős népesség eltartottsági rátája (ez azt jelenti, hogy az inaktív 65 év felettiek a munkaképes korúak hány százalékát teszik ki) szintén növekvő: 2050-re várhatóan ez a ráta a 2004-es szint (24,5%) duplájára nő (51,4%), azaz 2050-re 2 aktív munkavállalóra jut majd 1 inaktív idős. Magyarországon az eltartottsági ráta 1990-es évek óta nő, 2004-ben 22,6% volt, míg 2050-ben 48,8%-os arány várható. A munkaképes korú népesség száma előrejelzések szerint 2010-ig nő, 5 ITTK Alapítvány 2009a 8. oldal

utána csökken: 2004-2050 között 16%-kal. Az új tagállamokban a 16%-os átlagnál nagyobb lesz a csökkenés (27%). Magyarországon az aktív korúak száma 2050-re 25%-kal lesz alacsonyabb. A 65 év felettiek számában drasztikus emelkedés várható 2050-ig: az EU új tagállamaiban 88%-kal lesznek többen, mint 2004-ben, a régi tagállamokban 75%-kal. De a legnagyobb növekedés a 80 év fölöttiek esetében várható: az ő arányuk az EU tagállamainak átlagában 174%-kal lesz nagyobb a jelenleginél. A 60 éven felüliek arányának növekedése 2008 és 2030 között felgyorsul, 2050-ben az arányuk az össznépességen belül eléri a 35%-ot, a 65 éven felüliek aránya pedig 2050-re 2001-hez viszonyítva majdnem duplájára nő. Az alábbi táblára pillantva jól látszanak a 60 éven felüliek korcsoportos arányában történő változások. Míg a 60-69 éves korcsoport aránya csökkenő tendenciát mutat 2050-ig, a 70-79 éveseknél kismértékű a növekedés, ezzel szemben a 80 éven felüliek arányának növekedése valóban drasztikus. Napjainkban a digitális kultúra használata, az abba való beilleszkedés nem valamiféle többletlehetőség, hanem alapvető szükséglet, leginkább az idősek számára. Az idősek számára az IKT eszközök a legtöbb esetben nem növelik a kapcsolatok számát, vagy növelik ismeretszerzési lehetőségeiket, életminőségüket hanem egyáltalán lehetővé teszik azt. Nem többletet nyújtanak, hanem hatalmas hiányt töltenek be ezért fontosabb az internet az idős, mint a fiatal generáció számára. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet Életünk fordulópontjai című, 2001-2002 fordulóján készült adatfelvétele szerint az öregség jellemzői közül 60%-unk gondolta elsődlegesnek, hogy valaki nem tudja ellátni magát, másokra van utalva. A válaszadók 50%-a vélte úgy, hogy az számít idősnek, aki szellemileg leépült, 48% válaszolta, hogy a megromlott egészségi állapot az időskor fő jellemzője, és 37% szerint az időskor eljöttének feltétele a betöltött 65. életév. Az időskor megélésének kulcsfogalma a gazdasági aktivitás. 6 Gazdasági aktivitásunkat pedig értelemszerűen a munka-erőpiaci lehetőségek és a munkavállaló képességei határozzák meg. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy munkát találni negyven éves kor felett már nagyon nehéz, 6 Dombi Faragó 2006 9. oldal

ráadásul a munkaadók attitűdjein kívül az idősebbek korlátozott tanulási hajlandósága is erősíti ezt a helyzetet. Nyugat-Európában a 80 év feletti népesség nagyobb hányada internetezik, mint Magyarországon a 60 év fölöttié. 7 Ez azt jelenti, hogy a magyar idősek attitűdjei negatív irányban eltérőek már közeli szomszédjainkétól is. Igaz ez annak ellenére, hogy az internet hasznosabb lehetne az időseknek, mint például a fiataloknak, akik oly lelkesen használják. Az internet csökkenti az elmagányosodást, és a családtól való függőséget is. Ahogyan arról Dombi és Faragó beszámol, négy európai internetezőből hárman (78%) úgy gondolják, hogy életüket megváltoztatta az internet. Legtöbbjük úgy véli, hogy tájékozottságot (97%), a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést (95%), társadalmi elfogadottságot (93%), jobb kapcsolattartási lehetőségeket (91%) és időmegtakarítást (80%) biztosít használata. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a háztartás mérete, az aktív dolgozók száma és a több generáció egy idejű jelenléte mind-mind olyan tényező, mely egyértelműen befolyásolja azt, hogy jelen van-e az internet, és az internethasználat az adott háztartásban. Ezek a jellemzők azonban jól mutatják azt is, hogy mennyire nehéz azoknak a háztartásoknak, ahol a fenti jellemzők nincsenek, vagy csak korlátozottan vannak meg. A lakosság elöregedése és az információs társadalomba való átmenet okozta meghatározó jelentőségű társadalmi-kulturális változásokkal, problémákkal egyszerre találkoznak (s elsőként mindkettővel a fejlett országokban) a most élő generációk. Ennek ellenére a két fontos folyamat összefüggéseivel külföldön is keveset foglalkoznak, hazánkban pedig szinte egyáltalán nem. Az információs társadalom jelentősebb hazai (nem-hivatalos és hivatalos) dokumentumainak némelyike említi csak az időseket néhány szóban. (Igaz, az egész lakossággal, s ezen belül különösen a hátrányos helyzetű, illetve beteg, vagy egészségében veszélyeztetett emberekkel kapcsolatos megállapítások, igények jó része az idős emberekre is vonatkoztatható.) Azok a vizsgálatok, amelyek az idősek és az információs társadalom problematikáját vizsgálták, elsősorban arra figyelmeztek, hogy az időskor jellemző problémáit hogyan lehetne enyhíteni az információs társadalomban megjelenő újszerű megoldásokkal. 7 Dombi Faragó 2006 10. oldal

David P. Landsale, a Gerontological Society of America tagja szerint az idősek négy legfőbb ellensége: a) a magány b) az unalom c) az elesettség d) a szellemi képességek hanyatlása A Ben Gurion egyetem kutatói az alábbiakban foglalják össze az öregek legfontosabb problémáit: 1. Nem férnek hozzá olyan releváns szolgáltatásokhoz, információkhoz, melyek igénybe vehetők és fontosak volnának számukra. 2. Növekvő magányérzés. 3. Fölöslegesség érzése. 4. Fokozatos memória-csökkenés, orientáció-csökkenés (amely rontja az énképet, depreszszióhoz vezethet, s ez pozitív visszacsatolással tovább növeli a magány és a fölöslegesség érzését, fokozva a lelki betegséget). A két kutatóhely (számos idevágó kutatásra támaszkodva) lényegében ugyanazt a jelenségkört lefedő (csupán részben másként osztályozó) megállapításai azonos okokra vezethetők vissza. Az orális hagyományokon alapuló társadalmakban az öregek adat- és tudásbankok, a kultúra folyamatos megmaradásának letéteményesei voltak, míg az írásbeliségen alapuló társadalmakban ez a funkciójuk elveszett: a kultúra átadásának különböző nem- családi formái egyre többfélék és elterjedtebbek, az egyedi életútban egyre növekszik a súlyuk, hosszabbodik jelenlétük. A társadalmi- gazdasági fejlődés szétzilálta a természetes közösségeket: faluközösségek, nagycsaládok, műhelyek és céhek szűntek meg, melyek egyszerre voltak munkamegosztási, rokoni (vagy legalábbis érzelmi és érzéki szálakkal behálózott), kulturális (azonos értékek, attitűdök, szokások, hiedelmek) és információs közösségek. Így nem csupán az új oktatási (és más kultúraátadó - információ-kezelő: pl. a média) intézményrendszer húzta, hanem a régi kultúraátadás lehetőségeinek megszűnése tolta is az egyedeket az új kultúraátadási rendszerbe. A modern tevékenység-megosztásban perifériára szorultak 11. oldal

az öregek, nem csupán képletesen - aláértékelődés, érdekérvényesítő képesség csökkenése - de a szó szoros értelmében is izoláltak lettek. Ebben az irányban hat az (intézmények, munkahelyek, média támogatta) örök ifjúság ideája, vagy az öregség, betegség jelenségeinek kezelésére hiányzó kulturális minták, keretek és értékek hiánya, mely kezelhetetlenséggel való szembenézést kultúránk oly módon kerüli el, hogy elrejti a betegség, öregség, halál jelenségeit. A térbeli, információáramlásbeli izoláció együttes következménye az érzéki- érzelmi kölcsönhatás hálózatból való kirekesztettség, másrészt szociális aktivitások kezdeményezésének vagy folyó aktivitáshoz való kapcsolódásnak ellehetetlenülése. Az izoláció a közös oka annak, hogy az idősek nem férnek olyan releváns szolgáltatásokhoz, információkhoz, melyek igénybe vehetők, és fontosak volnának számukra, továbbá a "magányérzésnek" (hiszen ez éppen az izoláció szubjektív átélése), az "unalomnak" (aktivitás hiány, és információszegény környezet, amely ingerszegény környezet). A fölöslegesség - érzés illetve az elesettség- érzés (inszufficiencia aktivitásra) pedig nem más, mint a szociális aktivitástól való elzártság két különböző szubjektív átélési módja. A szellemi képességek hanyatlása, a fokozatos memória- csökkenés, orientáció- csökkenés vonatkozásában élettani problémák keverednek társadalmiakkal. Az időskorban általánosan elterjedt sztereotípiákkal ellentétben nincs általánosan egységes és szükségszerű hanyatlás a kognitív működésekben, sem jelentős változás a személyiségben. Az intelligenciát a kronológiai kor az összes befolyásoló tényezőt figyelembe véve csupán 4.5%-ban érinti (bár az is igaz, hogy az egészségi állapot amely idős korban rosszabb szerepe 8-10%). Az izoláció viszont jelentős mértékben okozhat depressziót, mely csökkenti a motiváltságot, rontja az énképet, s ez pozitív visszacsatolással tovább növeli a magány- és fölöslegesség-érzést, fokozva a lelki betegséget. Magyarországon az idősekkel kapcsolatos nemzeti stratégiai szintű fejlesztéseket az Idősügyi Nemzeti Stratégia fogja össze. A dokumentum az idősügy jelenlegi helyzetéből kiindulva, 25 éves távlatban határozza meg a korszerű időspolitika irányát és az ahhoz szükséges fejlesztési területeket. A Stratégia állami, társadalmi, politikai és egyéni szinten határozza meg a fejlesztendő területeket, a benne foglaltak megvalósítása a társadalom valamennyi csoportját érinti a 12. oldal

fiataloktól a nagyon idősekig egyaránt. A mostani Stratégia elkészítését kormányokon átívelő, több éve tartó kutatások, elemzések, műhelymunkák előzték meg: Idősügyi Charta melynek alapvető elvei képezik jelen Stratégia vezérfonalát, Kormányzati Idősügyi Nemzeti Cselekvési Terv, Nyugdíjasok Országos Képviselete 4 éves Érdekvédelmi Stratégiája, Javaslat Nemzeti Idősügyi Stratégia megalkotására. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában foglaltak összhangban vannak az ENSZ alapelveivel, az Európai Unió törekvéseivel, a Társadalmi Befogadásról szóló közös Memorandummal, a Lisszaboni Stratégiával, a Berlini Nyilatkozattal, az AGE vezérelveivel, az Európai Szociális Chartával, a magyarországi Idősügyi Chartával, az Európai Bizottság Közleményével, melyet a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett, valamint az Öregedésről szóló Madridi Nemzetközi Cselekvési Tervvel, az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO által 2001-ben publikált, az idősügyi politikát meghatározó alapdokumentumával, melynek címe az Aktív Időskor (Active Ageing Policy Framework). Ez utóbbi dokumentum azért jelentett igazi áttörést, s azért meghatározó ma is idősügyben, az idősödés-politikák alakításában, mert először gondolkodik az idős emberről a maga emberi teljességében. A figyelmet az emberi élet kiteljesedésére fordítja, és nem kizárólag a szociális és egészségügyi vonatkozásokra szűkíti le. Az Idősügyi Nemzeti Stratégia 8 adatai alapján a következő fontos trendeket emeljük ki: A születéskor várható élettartamból is következik, hogy életük utolsó éveire a magyar nők igen jelentős hányada elveszti a társát, sokszor teljesen magára marad. A 60 évesek és idősebbek (nők) 50,4%-a, a 70 évesek és idősebbeknek (nők) pedig már 66,4%-a özvegy. 2008. január 1-jén 489.239 özvegy nő élt az országban, aki már elmúlt 70 éves. A szociális támogatási rendszereket kevesen veszik igénybe. Az 65 év és afeletti lakosok összesen 1.581.425 fő 2,52%-a részesül házi segítségnyújtásban, 4,28%-a szociális étkeztetésben, valamint 1,7%-a látogatja az idősek nappali intézményeit. Nem éri el az egy százalékot a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybe vevők aránya, míg 0,6% az egyéb, nem bentlakásos szociális alapszolgáltatásban részesülők aránya. Az idősek döntő többsége magánháztartásban él, a bentlakásos intézményekben 41.254 fő a 65 éves vagy idősebb lakó. A megkérdezett idősek többnyire elégedettek lakásukkal, szeretnének ott élni életük végéig. 8 http://www.parlament.hu/irom38/10500/10500.pdf 13. oldal

2007-ben hazánkban az időskorú (55 64 éves) munkavállalók egyharmada dolgozott és ezzel az európai uniós tagországok között a 24. helyet foglaltuk el. Ez a ráta az EU27-ek átlagában 44,7% volt. Nagyon alacsony a munkaképesség-változás után más munkakörben foglalkoztatottak vagy átképzésben részesülők, s az eredményes rehabilitáció után újra foglalkoztatottak száma. A munkaképesség-csökkenés tehát mindezen adatok figyelembevételével a leggyakrabban véglegesnek tekinthető az egyén és a munkaerőpiac részéről is. A munkaerőpiacról való végleges kilépés azért is gond, mert ezektől a tevékenységektől eltávolodva az időskorúak jelentős hányada nem találja meg elégedettségének forrását. Az elégedetlenség oka nem mindig az anyagi jólét, sokan nem tesznek meg olyan dolgokat sem, amit jövedelmük lehetővé tenne. Lemondanak az élet örömeiről, feleslegesnek érzik, hogy rendszeresen mozogjanak, kulturális eseményeken vegyenek részt vagy havonta legalább egyszer baráti összejövetelre járjanak. Az idősek életminőségén sokat rontanak a depressziós, szorongásos tünetek, a rossz közérzet és az alacsony önbecsülés. 14. oldal

Zugló az idősbarát zöld kerület Zugló Budapest főváros közepes méretű kerülete, területe 18,15 km², több mint 120 000 ember otthona. Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezik Pest tüdejének is, 2.400.000 négyzetméter zöldfelület található területén, beleértve a város egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is. Városrészei: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget. Zugló lakosságának mintegy 40%-a nyugdíjas korú. 1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A Herminamező és vele Zugló története ehhez az évhez köthető. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. alvó városrészek, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. Múzeumok, kulturális látnivalók, szórakozás: Fővárosi Állat- És Növénykert, Fővárosi Nagycirkusz, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, a Városligeti Vajdahunyad vár ad helyet a Mezőgazdasági Múzeumnak, Közlekedési Múzeum, Magyar Állami Földtani Intézet, Magyar Vasúttörténeti Park. Három kórház, két fürdő, számos egyházi intézmény gazdagítja a kerületet. Az Önkormányzat számos idősbarát tevékenységgel támogatja a helyi lakosok életminőségét. a XIV. kerület önkormányzata 2003 óta támogatja a kerületben élő nyugdíjasok úszását. Az arra jogosultak személyi igazolvány, lakcím kártya és nyugdíjas igazolvány felmutatása ellenében vehetik át bérleteiket a Lantos Mihály Sportközpont sportirodájában, melyeket a Laky Károly Uszodában, a BVSC zuglói uszodájában használhatnak fel. az önkormányzat lehetővé tette, hogy minden idős zuglói bekapcsolhassa a lakását a távfelügyeleti rendszerbe 15. oldal

ingyen felszerelik az ajtókra a hevederzárakat házi gondozó segítségnyújtó rendszert építettek ki, megelőző szűrőakcióik már a 40-50 éves korosztályban megkezdődnek nemcsak a főbb csomópontokban, hanem több utcában is padokat akarnak elhelyezni, melyeken megpihenhetnek a túlnyomórészt gyalogosan közlekedő nyugdíjasok. a Zuglói Szociális Gondozó Szolgálat összes intézményében, nyugdíjas klubjában önvédelmi oktatást kapnak az idősek az "Egy jó szó Zuglóban" áldozatvédelmi program keretében kedvezménykártya program: a Zuglókártya a zuglói lakosok részére ingyenes, Valamennyi 12. életévét betöltött zuglói lakcímmel (lakhellyel vagy tartózkodási hellyel) vagy munkahellyel rendelkező lakos, ingyenesen juthat hozzá fényképes Zuglókártyához. A kártyával számos kedvezményt vehetnek igénybe (nem csak idősek), például 30% kedvezmény a helyi moziba vagy a fittness terembe, de különböző mértékű kedvezmények sok helyen igénybe vehetők. A kedvezményes helyszínek naprakész listája itt böngészhető: http://www.zuglokartya.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=15&itemid =32, ugyanitt minden más információs is elérhető a Zuglókártyáról. 16. oldal

A kvantitatív adatfelvétel eredményei A kutatás 1200 fő személyes megkérdezésével készült a kerületi lakosokra nem és korcsoport szerint reprezentatív mintán. Az adatfelvétel laptoppal segített személyes interjús módszerrel (CAPI), egy 15 perces kérdőív segítségével történt 2013. április 21 és 30 között. A kérdőív maga külön dokumentumban került bemutatásra, jelen fejezetben a kérdőíves adatfelvétel fontosabb eredményeit tekintjük át. Az adattáblázatok külön dokumentumban a legteljesebb részletességgel áttekinthetők, minden adatsor külön ki van bontva a kérdezett neme, kora, iskolai végzettsége, háztartásában lakók és anyagi helyzete alapján is. Az idősek életminőségét befolyásoló tényezők Az első blokkban a közlekedési lehetőségek színvonalát vizsgáltuk meg. Ez a célcsoport mobilitásának vizsgálata miatt volt különösen érdekes, ennek feltérképezése nem csak az elszigetelődés jelenségét segít jobban megérteni, de a jövendő pilot program(ok) sikerességét is alapvetően befolyásolja. Az alábbiak közül milyen közlekedési lehetőségek vannak az Ön kényelmes közelségében? Villamos: a teljes mintát tekintve a megkérdezettek háromnegyede, 76,5% kényelmes közelségben lakik valamilyen villamos vonaltól. Busz: kényelmes közelségben valamilyen buszjárattól a megkérdezettek még nagyobb hányada lakik, mindösszesen 92,9%. A vasút is a kerület lakosai közel fele számára jelenthet utazási alternatívát, 42,6%-uk lakik kényelmes közelségben valamilyen vasúti megállótól. A megkérdezettek 64,6%-a pedig autóval is könnyen meg tudja oldani közlekedését, a válaszokból nem derül ki, hogy saját autóval, vagy a háztartás valamely mástagjával, vagy távolabbi segítővel. A közlekedési lehetőségekről összegzően megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége tömegközlekedés segítségével, több megoldás közül választva, kényelmesen tud utazni. 17. oldal

A következő kérdés a járatok sűrűségével kapcsolatos elégedettségre irányult. A megkérdezettek 10-es skálán értékelték véleményüket. 6. ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: járatsűrűség 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Jól látható, hogy a válaszadók inkább elégedettek a járatok sűrűségével, a legmagasabb értékek és az eloszlás egyensúlya a magas, pozitív értékek felé hajlik el. Hasonlóan pozitív az eloszlás a tömegközlekedés szervezettségével kapcsolatosan. Itt arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire elégedettek a megkérdezettek a járatok területi eloszlásával, a kerület lefedettségével. 7. ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: szervezettség 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Kevésbé pozitív, inkább egyenletes eloszlású a vélemény a járművek tisztaságával kapcsolatosan. 18. oldal

8. ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: tisztaság 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 A legegyenletesebb eloszlás pedig a járműveken való biztonság tekintetében figyelhető meg, nem jellemzőek sem a nagyon negatív, sem a nagyon pozitív meglátások, és az egyensúly inkább a negatív tartományba mozdul. 9. ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: biztonság 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0,0 Külön rákérdeztünk az autós közlekedés megélt színvonalára a kerületbe. Négy változó mentén vizsgáltuk a kérdést, a válaszokat az alábbi grafikonban összegezzük. Látható, hogy az utak 19. oldal

színvonalát inkább gyengének élik meg, míg a parkolási lehetőségekkel inkább elégedettek, a másik két változó kifejezetten szabályos eloszlást mutat. 25,0 10. ábra: Az autós közlekedés jellemzői Zuglóban 20,0 15,0 10,0 5,0,0 Többi sofőr Forgalom szervezése Utak minősége Parkolási lehetőségek A zuglói idősek tömegközlekedéssel kapcsolatos attitűdjei jól kirajzolódnak a válaszokból, a megkérdezettek inkább elégedettek a szolgáltatás színvonalával, a járatok sűrűségével és szervezettségével, kevésbé elégedettek a járművek tisztaságával és a biztonsággal. A következő kérdéssorozatban a közvetlen környezettel kapcsolatos elégedettséget mértük fel. A közvetlen környezettel kapcsolatos attitűdöket négy változó mentén vizsgáltuk: rend, tisztaság, nyugalom és biztonság. Az alábbi grafikonon mind a négy változót sűrítve mutatjuk be, hogy egymással is könnyebben összehasonlíthatóak legyenek. 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0,0 11. ábra: A közvetlen környezet színvonalának megítélése Tisztaság Rend Nyugalom Biztonság 20. oldal

Jól látható, hogy a négy tényező értékelése szinte teljesen egy irányba mutat, úgy tűnik, hogy az adatközlők nem annyira bontották szét elemeire véleményüket, hanem a négy tényező egységesen rajzolja ki az adatközlő fejében lévő attitűdöt. Ez az attitűd pedig alapvetően pozitív, az alapeloszlás kisebb kiugrása mellett egyértelműen a pozitív tartományban látjuk a nagyobb számú véleményt. A megkérdezettek többsége elégedett otthona nyugalmával, tisztaságával és biztonságával. 21. oldal

A következő kérdéssor a kényelmes közelségben lévő közösségi helyekkel és szolgáltatásokkal foglalkozott. Hiába a jó tömegközlekedés, ha a megfelelő célpontok csak nagy erőfeszítések árán érhetőek el. 12. ábra: Kényelmes közelségben elérhető közösségi helyek és szolgáltatások Családgondozó központ Szociális intézmény Park Oktatási intézmény Nincs Van Idősklub Közösségi ház 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Zugló nem cáfolt rá zöld kerület hírnevére, a megkérdezettek 80%-a számára érhető el kényelmes közelségben valamilyen park. Ez azért fontos, mert a későbbiekben látni fogjuk, a legkedveltebb mozgásforma a könnyed séta. A parkok erre is, és találkozásokra is kiváló lehetőséget nyújtanak. Az oktatási intézmények elérhetősége kicsivel még magasabb is a parkokénál. Az oktatási intézmények, mint lehetséges oktatási és klub helyszínek voltak fontosak számunkra, látható, hogy ezen a téren sincs okuk panaszra a zuglóiaknak. A megkérdezetteknek körülbelül a fele ér el könnyen valamilyen közösségi színteret, például idősklubot vagy közösségi házat. Az ilyen színterek nem meglátogatása tehát nem mobilitási okokra vezethető vissza. 22. oldal