ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT 8044 Kincsesbánya Kincsesi u. 2. Tel.: 22/

Hasonló dokumentumok

Kutatási jelentés. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport évben végzett tevékenységéről

ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT 8044 Kincsesbánya Kincsesi u. 2. Tel.: 22/

Az Alba Regia Barlangkutató Csoport évben végzett tevékenységéről

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés

ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT 8044 Kincsesbánya Kincsesi u. 2. Tel.: 22/ DUNA-IPOLY NEMZETI PARK részére 2509 ESZTERGOM Strázsa-hegy

Jelentés a Lengyel-barlangban a évben végzett kutató munkáról

Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C VII/ Tisztelt Felügyelőség!

KUTATÁSI JELENTÉSEK 2009.

Kutatási jelentés. az István-lápai-barlangban végzett évi tevékenységekről. Papp Ferenc Barlangkutató Egyesület

2011. évi kutatási beszámoló

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd, Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/

2011. évi kutatási beszámoló

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1023 Budapest, Bécsi út. 6. II./8. Tel.: (1)

KUTATÁSI JELENTÉS. a Debreceni Búvárklub évben a Bánkúti 1. számú víznyelő (Diabáz I.) barlangban végzett kutatási tevékenységéről

Összeállította: Nagy M. Péter, Rostás Attila és Szőke Emília Orfű, január 5.

BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B

Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport Szilaj Rezső csoportvezető 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C VII/27. Tisztelt Igazgatóság!

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés

MUNKANAPLÓ HIDEG-LYUK

Kutatási jelentés A Bakonyi barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 1. sz. víznyelőbarlangban ben végzett munkájáról

Új barlangszakasz feltárásának bejelentése

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

KUTATÁSI JELENTÉS Kos-barlang

Kutatási jelentés A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 2. sz. víznyelőbarlangban 2008-ban végzett munkájáról

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKEINEK MEGŐRZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK VERESS BALÁZS IGAZGATÓ

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI JELENTÉSE

Kutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki Nemzeti Park területén végzett tevékenységről.

Kutatási jelentés A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége Baglyas 1. sz. víznyelőbarlangban 2012-ben végzett munkájáról

K U T A T Á S I J E L E N T É S A ÉVI

Kutatási Jelentés február 10. Kocsis András szakosztályvezető

Kutatási jelentés 2013

Csodabogyós-barlang 2005

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

Tapolcai-barlangrendszer (4450-1) (Eng. sz.2032/2015. Ikt. sz /2015)

KUTATÁSI JELENTÉS. Terveink szerint a lejárt engedélyben megfogalmazott célokkal azonos kérelmet adunk be a 2017-es évben.

Tervezet. egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról. (közigazgatási egyeztetés)

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Előzmények és a kutatás céljainak az összefoglalása 2

2009. évi kutatási beszámoló

Kutatási jelentés a gerecsei Lengyel-barlang, Lengyel-szakadék illetve a Március-barlangok évi kutatásáról. irta: Polacsek Zsolt

Zárójelentés a Kálvária-hegyi 1.sz. és 2.sz. barlangokban a években végzett kutató munkáról

Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2014

Polacsek Zsolt barlangi kutatásvezető. Tatabánya Sárberki lakótelep 610. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Füri András Úr részére

A székesfehérvári Alba Regia Barlangkutató Cso22 Í évi.jelentése

Készítette: Nagy M. Péter, Ország János, Salamon Szabolcs és Szőke Emília Szerkesztette: Szőke Emília Orfű, február 13.

2013. évi kutatási jelentés

Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal)

Kutatási jegyzőkönyv

2017. évi kutatási jelentés

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső

EVEREST TREK SPORT CLUB

Éves jelentés az Anubisz Barlangkutató Csoport által a Pilisszentkereszt külterületén nyíló 3. számú víznyel

Jelentés a Lengyel-barlangban a évben végzett kutató munkáról

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

KUTATÁSI JELENTÉS HIDEG-LYUK (SZÉP-VÖLGYI-BARLANGRENDSZER)

Jenői-patak medrének beszakadása

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR

É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É -

A Mecsek-hegység jelentősebb földalatti denevérszállásai

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

Jelentés a Solymári-ördöglyuk (obsz ) 2017 évi feltáró kutatásáról

Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/4

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Kutatási jelentés Ősi-barlang

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén

Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2016

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2015

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:

Kutatási jelentés az Anubisz barlangkutató csoport és Adrenalin barlangkutató egyesület évi kutató tevékenységéről

SZEGEDI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET MECSEK EGYESÜLET BARLANGKUTATÓ OSZTÁLY KUTATÁSI JELENTÉS

A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981«évi. jelentése. Berhidai Tamás- Cser Ferenc - Holl Balázs

A "Herman Ottó" Karszt- és Barlangkutató Csoport 1973» svi jelentése

Tatabányai Barlangkutató Egyesület ÉVKÖNYV

JELENTÉS A BEKEY IMRE GÁBOR BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI MUNKÁJÁRÓL

Kutatási jelentés 2008.

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső

Jelentés a KPVPSZ Vörös Meteor TE. Diogenes Barlangkutató Csoport évi munkájáról. Thieme Andor

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák június-július

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ

_. Az ETSK Barlangifutató Szakosztály Központi csoportjának évi.jelentése. Vidics Zoltánná /szerk./

Kutatási jelentés az Anubisz Barlangkutató Csoport és az Adrenalin Barlangkutató Egyesület évi kutató tevékenységéről

2012. évi barlangi feltáró kutatási jelentés

KUTATÁSI JELENTÉS A PILISI SZENT ÖZSÉB-BARLANG 2005-ÖS KUTATÁSÁRÓL.

Készítette: Ország János Orfű, január 20.

AZ ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

A MISKOLCI VÍZMŰFORRÁSOK NYÍLT KARSZTJÁNAK VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS KARSZTOSODOTTSÁGA

Nagyvisnyó Sporttábor

Átírás:

Csoportunk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén a Bakonyban az 4422-3, Bongó-zsomboly, ü. sz.: KDT-KTVF 24155/2009 i. sz.: 74037/09 A fokozottan védett és lezárt barlang kulcsát minden esetben átadtuk és rendben visszavételeztük a vagyonkezelő írásos engedélyével rendelkező látogató csoportoknak, egyúttal a biztonságos bejárás érdekében helyismerettel rendelkező vezetőt is biztosítottunk a túra lebonyolításához. A lezáró rács ajtó zárszerkezetét rendszeresen ellenőriztük és karbantartottuk. Feltáró kutatást idén sem kíséreltünk meg a barlangban. Korábban két alkalommal történt biológiai jellegű vizsgálatokhoz vízminta gyűjtés a zsomboly mélypontján. A laboratóriumi feldolgozás jelenleg is tart. A vízmintákat kíséretünkben Angyal Dorottya gyűjtötte és kezdte meg feldolgozásukat. Megállapítása szerint egy hazai viszonylatban ismeretlen örvényféreg faj (Dendrocoleum sp.) meghatározására számíthatunk, amelynek több példánya is megfigyelhető az egyik oldalakna talpi állóvíz medencéjében. A barlang bejárásában részt vettek még alkalmanként: Borteleki Gábor, Gyebnár János, Galambos György, Asbóth Ákos, Kökény Áron, Mihályi Tibor, Orsós Péter és Wiedermann Tamás. Kincsesbánya, 2014. február 10.

Tárgy: Bongó-zsomboly kutatási zárójelentés Balaton felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak Kossuth u. 16. Kutatási zárójelentés Csoportunk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén a Bakonyban az alábbi ügyiratszámokon rendelkezett kutatási engedéllyel, amely 2014. 04. 15-én érvényét vesztette, így a hatályos rendeletek alapján az ott végzett tevékenységről a következő záró jelentést küldi: 4422-3, Bongó-zsomboly, ü. sz.: KDT-KTVF 24155/2009 i. sz.: 74037/09 A Bongó-zsombolyt az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1982-ben tárta fel, amely a kréta kori Zirci Mészkő Formációban kialakult jelentős méretei, valamint földtani természeti értékei alapján érdemelte ki a Fokozottan védett barlang státuszát. Az engedélyezett kutatási időszakban a barlangban feltáró kutatást nem folytattunk, tevékenységünk a rendszeres állagvédelmi ellenőrzésekre, állagvédelmi és karbantartási munkálatok elvégzésére ( a barlang gondozási feladatainak ellátására) terjedt ki. A fokozottan védett és lezárt barlang kulcsát minden esetben átadtuk és rendben visszavételeztük a vagyonkezelő írásos engedélyével rendelkező látogató csoportoknak, egyúttal a biztonságos bejárás érdekében helyismerettel rendelkező vezetőt is biztosítottunk a túra lebonyolításához. A lezáró rács ajtó zárszerkezetét rendszeresen ellenőriztük és karbantartottuk, így 2011-ben a teljes körű korrózióvédelmi felújítást is elvégeztük társadalmi munkában, ügyszeretetből a csoport saját költségére, a Tési-fennsík kutatásának 50. évfordulója tiszteletére. Állagvédelmi és kiépítési munkálataink során kiszereltük és elszállítottuk a feltárási időszakban beépített, elöregedett egykori közlekedési célú vaslétrákat, amelyek helyett megbízási engedély alapján (Üi.: KJKF-1253/ 3/ 2009) korrózióálló acél létraelemek kerültek beépítésre, amelyek hosszú távon biztosítják a fokozottan védett barlang kutatási és ellenőrzési célú, biztonságos látogatását. Két alkalommal történt biológiai jellegű vizsgálatokhoz vízminta gyűjtés a zsomboly mélypontján. A laboratóriumi feldolgozás jelenleg is tart. A vízmintákat kíséretünkben Angyal Dorottya gyűjtötte és kezdte meg feldolgozásukat. Megállapítása szerint egy hazai viszonylatban ismeretlen örvényféreg faj (Dendrocoleum sp.) meghatározására számíthatunk, amelynek több példánya is megfigyelhető az egyik oldalakna talpi állóvíz medencéjében. A konkrét kutatási eredményekről elkészülte után, külön jelentést küldünk. Kutatási zárójelentésünk elfogadása után a Bongó-zsomboly folyamatos gondozása és kutatása céljából új kutatási engedély kérelmet készülünk benyújtani. Kincsesbánya, 2014.április 22.

4422-4, Csengő-zsomboly, ü. sz.: KDT-KTVF 34220/2009 i. sz.: 22708/2010 A fokozottan védett és lezárt barlang kulcsát minden esetben átadtuk és rendben visszavételeztük a vagyonkezelő írásos engedélyével rendelkező látogató csoportoknak, egyúttal a biztonságos bejárás érdekében helyismerettel rendelkező vezetőt is biztosítottunk a túra lebonyolításához. A lezáró rács ajtó zárszerkezetét rendszeresen ellenőriztük és karbantartottuk. Feltárást az elmúlt időszakban ezen a kutatási helyen nem végeztünk. A téli denevérellenőrzés mellett, nászidőszaki hálózás is történt a zsomboly bejárata közelében, amelyről külön jelentés készült. A denevérekkel kapcsolatos vizsgálatokat az év folyamán Máté Balázs vezette. Kincsesbánya, 2014. 02. 11.

4422-64 Csipkés-zsomboly, KDT-KTVF 343/2011 Kulcsát minden engedéllyel rendelkező látogató csoportnak biztosítottuk és igény szerint vezetőt is. Zárszerkezetét megtisztítottuk és karbantartottuk. Állag megfigyelő bejárása megtörtént, változást nem észleltünk. Kincsesbánya, 2014. 02. 11.

Csoportunk a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén a Bakonyban az alábbi barlangokra rendelkezik érvényes kutatási engedéllyel és az ott végzett tevékenységről kutatási helyenként a következő jelentést küldi: 4413-27, Futómacskás-víznyelőbarlang, KDT-KTVF 34221/2009 Kutatási tevékenységet az elmúlt évben sem végeztünk benne. Kincsesbánya, 2014. 02. 11.

4422-58 Gillotin-zsomboly, KDT-KTVF 20031/2012 Kutatási tevékenységet az objektumban nem folytattunk 2013-ban. Kincsesbánya, 2014. 02. 11.

4422-2, Háromkürtő-zsomboly, ü. sz.: KDT-KTVF 24153/2009 i. sz.: 74015/09 A fokozottan védett és lezárt barlang kulcsát minden esetben átadtuk és rendben visszavételeztük a vagyonkezelő írásos engedélyével rendelkező látogató csoportoknak, egyúttal a biztonságos bejárás érdekében helyismerettel rendelkező vezetőt is biztosítottunk a túra lebonyolításához. A lezáró rács ajtó zárszerkezetét rendszeresen ellenőriztük és karbantartottuk. A barlangban csak állagvédelmi és megfigyelési célú bejárásokat végeztünk 2013-ban is. A zsomboly -105 m-es végpontjáig egész évben járható volt,vízvisszaduzzasztást, vagy jelentősebb nyelő működést nem tapasztaltunk. A Fekete-dóm és az alatta lévő szakaszok jelentős iszaplerakódást mutatnak a megelőző évek nyomaként. A felszínen szántóföldi környezetben és 120 m hosszban, kifli alakban elnyúlt víznyelő teknőben az elmúlt évtizedekben jelentős morfológiai változások történtek, amelyekről korábbi jelentéseinkben részben beszámoltunk és az újabb adatok feldolgozása folyamatban van. Kincsesbánya, 2014-02-11.

Tárgy: Háromkürtő-zsomboly kutatási zárójelentés Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak Kossuth u. 16. Kutatási zárójelentés alábbi ügyiratszámokon rendelkezett kutatási engedéllyel, amely 2014.április 15. után érvényét vesztette. A vonatkozó rendeletek értelmében az ott végzett tevékenységről a következő kutatási zárójelentést jelentést küldi: 4422-2, Háromkürtő-zsomboly, ü. sz.: KDT-KTVF 24153/2009 i. sz.: 74015/09 A barlangot 1975-ben tárta fel az Alba Regia Barlangkutató Csoport. Hosszúsága 360 m, mélysége 105 m. Fokozottan védett barlang, amelyet hazai viszonylatban jelentősnek számító kiterjedése, továbbá földtani természeti értékei tesznek indokolttá. A kutatási időszak kezdetén 2004-ben a bejáratot védőrácsajtó lezárása bizonytalanná vált, amelyet helyszíni műszaki felújítással sikerült rendbe tenni, azóta kifogástalanul ellátja feladatát. A zár súrlódó részeit rendszeresen karbantartottuk, 2011-ben pedig saját költségünkre elvégeztük teljes korrózióvédelmi felújítását a fennsík kutatásának 50. jubileumi évfodulójára. A fokozottan védett és lezárt barlang kulcsát minden esetben átadtuk és rendben visszavételeztük a vagyonkezelő írásos engedélyével rendelkező látogató csoportoknak, egyúttal a biztonságos bejárás érdekében helyismerettel rendelkező vezetőt is biztosítottunk a túra lebonyolításához. A barlangban csak állagvédelmi és megfigyelési célú bejárásokat végeztünk rendszeresen, feltáró jellegű kutatásokat nem végeztünk, újabb barlangszakaszok nem váltak ismertté. A kutatási időszak alatt a jelentős felszíni vízgyűjtő területtel bíró időszakos víznyelő szokatlanul nagy hidrológiai aktivitást mutatott. Délkeleti végében a szántóföld peremén új berogyás keletkezett, ennek felszín alatti folytatásaként a töbör oldal gyökérzónájában kis löszbarlang alakult ki, jelezvén a nagyobb mennyiségű áradmányvíz levonulását. Ez a vízfolyás a továbbiakban ismét járhatóvá tett egy korábban már ismert, csak időközben feltöltődött felszín közeli barlangszakaszt ( Löszös-lyuk ), amelyen keresztül néhány fadorongot sodort le a zsomboly Alpesi-fal nevű szakaszának aljára (-42 m). A -105 m mélységű végponti szűkület és a szántóföldi hordalék feltöltődés a hatalmas mennyiségű áradmányvizeket nem képes hírtelen levezetni, így gyakoriak a visszaduzzasztások. Különösen az akna rendszer alsó szakasza rendszeresen víz alatt állt, a víz csak lassan, gyakran hetek vagy hónapok alatt húzódott le. Megfigyelt visszaduzzasztások, amelyek legtöbbször csak utólagosan kerültek észlelésre a falak hordalék színlői alapján:

-2005 A víz az Elosztóig ért (-10 m ) az eddig tapasztalt legmagasabb szint, ami 95 m magas vízoszlopnak felel meg -2006 A barlang a Fekete-dóm aljáig járható (-80 m ), alatta iszapdugós lezáródás -2007 Ua., mint fent -2010 feb. A Fekete-dóm alatti Vörös-teremig járhatóvá vált (-90 m ) -2010 aug. A Fekete-dóm tetejénél áll a víz, amely áttetsző (-64 m ) -2011 jún. A víz az Alpesi-fal aljáig áll (-42m ) -2011 okt. A zsomboly teljes mélységig járható, a víz eltünt (-105 m ) -2012 Víz nincs, teljes mélységig járható a barlang -2013 Visszaduzzasztás nem tapasztalható, teljes mélységig járható. A felszínközeli nyelőzóna alatt újra feltárult Löszös-lyuk nevű barlangszakasz átvizsgálása során, róka általi lakottságra utaló jeleket találtunk, valamint több roncs pókháló mellett a falon, egy élő barlangi keresztes pókot (Araneinae Meta menardi) is felfedeztünk 2012-ben. A Háromkürtő-zsomboly gondozását és kutatását a jövőben is szeretnénk folytatni, így a zárójelentés elfogadása után új barlangkutatási engedély kérelmet tervezünk benyújtani. Kincsesbánya, 2014-04-23.

4422-54, I.-14 sz. víznyelőbarlang, Nyomasztó-barlang, KDT-KTVF 12646/2010 Kutatási tevékenységet a barlangban 2013-ban sem folytattunk. Kincsesbánya, 2014. 02. 11.

4422-5 Jubileumi-zsomboly, ü. sz.: KDT-KTVF 343/2011 i. sz.: 40323/2011 A fokozottan védett és lezárt barlang kulcsát minden esetben átadtuk és rendben visszavételeztük a vagyonkezelő írásos engedélyével rendelkező látogató csoportoknak, egyúttal a biztonságos bejárás érdekében helyismerettel rendelkező vezetőt is biztosítottunk a túra lebonyolításához. A lezáró rács ajtó zárszerkezetét rendszeresen ellenőriztük és karbantartottuk. Feltáró kutatást a zsombolyban nem folytattunk. Korábban történt állag megfigyelési bejárásán tapasztaltuk, hogy a 45 m mélységben lévő Vak-akna alja a megújuló intenzív víznyelések során omladékban átlyukadt a Fő-aknába, az ár erre vonult tovább. A zsomboly végpontját jelentő Nagy-aknában visszaduzzasztási nyomok nem látszanak, a korábban megfigyelt vastag iszapréteg eltűnt, a kisebb volumenű áradmányvizek eltakarították. A legalsó zónában a barlang levegője érzékszervi tapasztalat alapján elfogadhatónak mondható. Kincsesbánya, 2014. 02. 11.

4423-19, Károlyházi-nyelő-barlangja, KDT-KTVF 24209/2009 Kutatást a barlangban a megfelelő technika és gépjármű hiányában 2013.-ban sem végeztünk. Kincsesbánya, 2014. 02. 11.

Tárgy: Károlyházi-nyelő-barlangja kutatási zárójelentés Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak Kossuth u. 16. Kutatási zárójelentés alábbi ügyszámokon rendelkezett kutatási engedéllyel, amely 2014.04.15-én érvényét vesztette, így a hatályos rendeletek értelmében az ott végzett tevékenységről a következő zárójelentést küldi: 4423-19, Károlyházi-nyelő-barlangja, KDT-KTVF 24209/2009 (korábban: BFNPI 2092-6/2004) A barlangot, melyet helyenként Károlyházai-zsombolynak is neveznek, a zirci barlangkutatók tárták fel 1982-től kezdődően, lejutva 1992-ben a barlang jelenlegi végpontját is jelentő 65-70 méteres mélységbe. A kutatásvezetői teendőket és hivatalos ügyintézést csoportunk tagjai látták el egészen napjainkig. Az engedélyezett időszak alatt érdemi kutatási munkát nem végeztünk, csupán állagvédelmi feladatokat láttunk el, amelyet a nehéz terepviszonyok, a rossz időjárás és a munka volumene hátráltatott. A barlang Károlyháza közelében nyílik, 455 m tszf. magasságban, egy 12 m átmérőjű és 6 m mély víznyelős töbör aljából. Befoglaló kőzete felső triász dachsteini mészkő. Jellegét tekintve időszakosan aktív víznyelő aknabarlang, amely egy ÉK-DNY irányú, függőleges tektonikus hasadék mentén alakult ki. Fejlődésében a bejutó víz eróziós és korróziós hatása egyaránt szerepet játszott. Feltárásakor a töbör mélypontjáról indított kutató akna fával lett kiácsolva, amelynek állaga hamarosan leromlott az állandóan nedves környezetben és víznyeléskor összedőlt. A kutatóakna és az alatta lévő első terem gyakorlatilag újra feltöltődött, a barlang járhatatlanná vált. A 2004-től engedélyezett kutatási időszak alatt kibontottuk nagy szelvényben a régi kutatóaknát, a töbörperemen pedig szétválogatva deponáltuk a kitermelt anyagot (korhadt fadorongok, kőtömbök, hordalék stb.), majd megkezdtük az időtálló lejárati akna elkészítését, szintén igen mostoha körülmények között. Az engedély és hosszabbításának száma : KJHF-11/2005, TMF-631/4/2005. (A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségével közösen, pályázati támogatással.) A szabaddá tett és megtisztított szálkő torokra ramonád segítségével vasbeton alapot képeztünk ki, amelyre megszilárdulás után 6 db beton kútgyűrűt ültettünk, majd megkezdtük a körültömedékelést. A tömedékelésre végső megoldást az első terem kitöltésének felszínre való depózása jelenthet, mivel korábban ez amúgy is a nyelőtölcsér kitöltése volt, ugyanakkor ismét szabaddá válik a lejutás a zsomboly további szakaszai felé és lehetővé válik a további kutatás és a járatok pontos feltérképezése. További kutatása ígéretesnek tűnik. Kincsesbánya, 2014. 05. 06.

4413-62, Pipa-zsomboly, KDT-KTVF 24156/2009 Az objektumban 2013-ban kutatási tevékenységet nem folytattunk. Kincsesbánya, 2014-02-11.

Tárgy: Pipa- zsomboly Kutatási zárójelentés Balaton-felvidéki Nezeti Park Igazgatóság 8229 Csopak Kossuth u.16 Kutatási zárójelentés alábbi ügyiratszámokon rendelkezett kutatási engedéllyel amely 2014.04.15-én érvényét vesztette, így a vonatkozó rendeletek értelmében a következő zárójelentést küldi: 4413-62, Pipa-zsomboly, KDT-KTVF 24156/2009 (korábban: BFNPI 2092-5/2004) A Zirc külterületén nyíló Pipa-zsombolyt Révész Ferenc nyomán, a nyolcvanas években szerveződő helyi barlangkutató csoport kezdte meg kutatni, akik közül több, feltárói gyakorlattal rendelkező barlangász tagja volt az Alba Regia csoportnak is, amely ezáltal a tevékenység személyi és tárgyi feltételit is biztosítani tudta. Az alsó liász dachsteini tipusú mészkőben (Kardosréti Mészkő Formáció) kialakult aknabarlangot az évek során kb. 50 m mélységig sikerült feltárni egy változó szélességű (0,3-1,8m) és 8-14 m hosszanti kiterjedésű, tektonikus jellegű, függőleges hasadékrendszer mentén. Végponti részét is egy szűkebb szelvényű, szálkőzetben folytatódó hasadék képezi, amelyben egy beszorult, de kissé mozgatható kőtömb akadályozza a továbbjutást. A jelentős méretű folytatást támasztja alá a tapasztalható légáramlás és az erős, távoli visszhang. A mélyszakasz falai erősen nedvesek, szivárgó vízfolyások tapasztalhatók. A barlang egészére a tektonikus formák jellemzőek, az omladék tömbökből összeékelődött álfenék szakaszok tagolják több szintre az eddig megismert részeket. Az omladékos szakaszokon való áthatolás okozza a legnagyobb nehézséget a barlang feltárása során, a váratlan tömegátrendeződés miatt több alkalommal is abba kellett hagyni a munkát, s megvárni az újabb stabil állapot kialakukását. A legveszélyesebb omladékos rész éppen a bejáratot követően alakult ki, amely az első jelentős, szabad üregtérfogatú Nagy-terembe vezet. Ezt a szakaszt az omladék jelenleg is elzárja, átbontását a korábbi tapasztalatok alapján meg sem kíséreltük, más megoldást kerestünk a biztonságos bejutásra. A Nagy-terem hosszanti hasadékának ÉNy-i végébe egy járható szelvényű kürtő csatlakozik be fentről, amelynek felszíni vetületénél viszont a Pipa-zsomboly töbrének mellék berogyása mélyül. Itt a jelzett kis anyaghiány inkább korróziósan keletkezett, kisebb keresztmetszetű, de stabilabb járat kialakulását eredményezte, amely számításaink szerint azonos a Nagy-terembe tartó kürtővel. A Kis-Pipának elnevezett, szálkő falakkal határolt stabil lejárati aknát ezidáig 8 méter mélységig sikerüt kihajtanunk, gyakran igen tömör és az alsó szakaszán összecementálódott kitöltésben. A bontási végpont és a kürtő alúlról már ismert kürtő közötti függőleges távolság becsléseink szerint 2-3 m között lehet. A zsomboly közelében egy tanösvény halad, ezért mellette egy tájékoztató táblát is találunk, továbbá a feltárási helyet az erdészet korláttal körbe kerítette. További feltárása ígéretesnek tűnik, de a megváltozott személyi körülmények miatt kutatását nem kívánjuk folytatni. Kincsesbánya, 2014-05-05.

4422-52 Rozoga-zsomboly, KDT-KTVF 343/2011 A barlangban kutatási tevékenységet az elmúl évben nem folytattunk. Kincsesbánya, 2014. 02. 11.

4413-56, Sár-lik-barlang, KDT-KTVF 24154/2009 Kutatási tevékenységet 2013 során nem folytattunk. Kincsesbánya, 2014. 02.11.

Tárgy: Sár-lik-barlang kutatási zárójelentés Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak Kossuth u. 16. Kutatási záró jelentés alábbi ügyiratszámon rendelkezett érvényes kutatási engedéllyel, amely 2014 április 15-én érvényét vesztette, így a hatályos rendeletek alapján az ott végzett tevékenységről az alábbi kutatási záró jelentést küldi: 4413-56, Sár-lik-barlang, KDT-KTVF 24154/2009,( korábban BFNPI 3102/ 2002, BFNPI 2092-4/2004) A Sár-lik-barlang megtalálása és az előkutatás megkezdése a zirci barlangászok nevéhez fűződik, majd ezt követően közösen folytattuk csoportunk tagjaival és kutatásvezetői közreműködésével a 2004-ben legalizált további kutatómunkát. A Holomály- tető tövében 455m tszf. magasságban, 6m magas sziklafal alól nyíló és eltömődött inaktív forrásbarlang a felső júra kori, vékonypados mészkőben alakult ki. Járatai enyhén befelé lejtenek, gyakorlatilag követve a befoglaló kőzet 10-15 fokos DNy-i dőlését. Feltárása során a szűk keresztmetszetű és alacsony járatszelvény alsó részét tisztítottuk meg a kitöltéstől, a kitermelt anyagot a felszínre szállítva. A kitöltés felső, erdei talajjal kevert részében sok apró csont ill. rágott csonttöredék,valamint fogak mellett, róka és borz koponya részek is előkerültek. Az iszapolással és szitálással szeparált csontleletek a meghatározás során recens, kevert mintáknak bizonyultak, amelyek további megőrzésre kerültek. A bontási munkák során összesen 25 m hosszban tártuk fel, sajnos az utolsó szakaszán járhatatlanul elszűkül. Végét egy 2,7 m magas kürtő képezi, amelynek teteje nem zárt, hanem szabad szelvénnyel folytatódik valamerre. A mennyezeten erre több helyen látható néhány cm es cseppkőképződmény (szalmacseppövek,drapériák). A kitöltés ezen a szakaszon vörös-sárgás agyag, gyakori mészkő és kvarckavics törmelékkel. A barlang bejáratától jobbra, a szilafal felső peremén felfedeztünk egy második kisebb járatot is, amely egy hasadék mentén halad előre és lefelé, de alul már 4m magas, majd teljesen eltömődve záródik. Hasadékiránya vélhetöen a Sár-lik feltárt járatának vége felé tart. A Sár-lik-barlang rendszeres kutatását a jövőben nem kívánjuk folytatni. Kincsesbánya, 2014. 05. 03.

4422-66, Szelelő-lyuk-barlang KDT KTVF 34222/2009 A barlangban 2013-ban csak reménybeli feltárási hely felderítése, megfigyelése céljából tartottunk bejárásokat, egyéb kutatási tevékenységet nem végeztünk. Kincsesbánya, 2014. 02. 11.

4422-65, Tábla-völgy-barlang ü. sz.: KDT-KTVF 1866/2012 i. sz.: 20031/2012 Megkülönböztetett védelem alatt álló időszakos víznyelő barlang, lejárata rácsajtóval lezárt. Zárszerkezetét egy alkalommal karbantartottuk, de lejárati aknát képező, alatta lévő kettő beton kútgyűrű igen kitett helyzetbe került, megbillent, így a zár működése bizonytalanná vált. A szántóföldi vízgyűjtő területről befolyó áradmányvizek a lejárati akna alsó részét tönkretették, a barlang járószintjének törmelékes kitöltését erodálták. Ennek következtében valamikor a késő őszi v. koratéli időszakban itt egy jelentős mértékű omlás keletkezett, mintegy 2-3 köbméter kitöltés csúszott be a szelvénybe, főként kőtömbök, görgeteg és lösziszap, így a zsomboly szakasz felé vezető járat rész teljes szelvényben elzáródott, jelenleg a továbbkutatás lehetetlenné vált. A bejárati aknát és alsó szakaszát a megfelelő ideiglenes biztosítás után újra kell építeni, mielőtt a felső szakasz is le nem suvad és a bejárat végképp be nem záródik. A munka volumene azonban meghaladja társadalmi szervezetünk lehetőségeit. Még az év első időszakában sikerült lejutnunk a zsomboly rész mélypontjára. A megtapasztalt légmozgás bizakodásra ad okot a reménybeli további feltárásokat illetően, amit a bejárati zóna stabilizálását követően szeretnénk folytatni. Kincsesbánya, 2014. 02. 12.

4422-40, Tulok álma-zsomboly, ü. sz.: KDT-KTVF 343/2011 i. sz.: 40323/2011 2012-ben a feltárás folytatásához stabil felszíni csörlőállást ácsoltuk és új szellőztető csőrendszert vezettünk le 110 mm átmérőjű PVC csőtoldatokból, majd friss levegő mellett(nyomó szellőztetés alkalmazásával) folytattuk az alsó szakasz kitisztítását. A sok szerves hordalék miatt kezdetben igen bűzös volt a bontási hely a korhadékból származó gázok miatt. (Ezért is volt szükséges az állandó szellőztetés.) Az eltávolított kitöltés nyomán az ÉK-i fal aljában egy járhatatlanul szűk, de szabad kis járat tárult fel ferdén lefelé haladva, miközben a talpon összeékelődött álfenék tömbök jelentek meg. A bontási szelvény lefelé kissé táguló jelleget mutat. A feltárást folytatva 2013-ban, az álfenék kövek között helyenként kisebb szabad üregek jelentek meg. Nyelő működés során az áradmányvizek a szálkőfalak menti üregekben folynak tovább lefelé, de egyelőre az álfenék még jelentős vastagságúnak mutatkozik. Sajnos a szellőztető ventillátor meghibásodása miatt a munkát ősszel átmenetileg abba kellett hagynunk. Jelenlegi mélysége -24 m. A munkában részt vettek: Gyebnár János, Németh Tibor,, Bódis Dávid, Asbóth Ákos, Galambos György, Kökény Áron, Mihályi Tibor, Horváth Károly, Tóth Zoltán, Serfőző Zoltán, Rotter András, Wiederman Tamás, Gyolcsos Ferenc, Orsós Péter, Galambos Gábor, Németh József, Borz Krisztina, Grosz Imre, Mischl Petra,Nagy Bence, Geier Ildikó,Kovács György, Horváth Nikolett. Kincsesbánya, 2013. 02. 11.

Kincsesbánya, 2013. 02. 11.