A HUDI20017 Érd-Tétényi plató kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014
Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: dinpi@dinpi.hu Web: http://www.dinpi.hu Felelős tervező Baranyai Zsolt Fehér Balázs Vezető szakértők Halász Antal (természetvédelem) Szűcs Gábor (agrár) Közreműködő szakértők Kun András Petrányi Gergely Szövényi Gergely Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!
Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv... 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név... 1.2. Azonosító kód. 1.3. Kiterjedés... 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek... 1.5. Érintett települések... 1.6. Egyéb védettségi kategóriák... 1.7. Tervezési és egyéb előírások.. 2. Veszélyeztető tényezők... 3. Kezelési feladatok meghatározása.. 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése.. 3.2. Kezelési javaslatok... 3.2.1. Élőhelyek kezelése. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 3.2.4. Kutatás, monitorozás.. 3.2.5. Mellékletek. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében.. 3.3.1. Agrártámogatások.. 3.3.2. Pályázatok.. 3.3.3. Egyéb.. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.. 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök.. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei... 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel.. II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció... 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése... 1.1. Környezeti adottságok. 1.1.1. Éghajlati adottságok. 1.1.2. Vízrajzi adottságok... 1.1.3. Talajtani adottságok. 1.2. Természeti adottságok. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek... 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok.. 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok.. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok.. 1.1. Területhasználat... 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás... 1.3.2. Tulajdoni viszonyok. 1.3.3. Területhasználat és kezelés. 2. Felhasznált irodalom 3. Térképek..
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa I. Natura 2000 fenntartási terv
1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Érd-Tétényi plató kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20017 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 1164,85 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: *40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések *6110 Mészkedvelő vagy bazofil varjúhájas gyepek (Alysso-Sedion albi) 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) *6240 Szubpannon sztyeppék *91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek Jelen tervkészítés keretei között, a terület 2013. évi élőhelytérképezése során rögzített Natura 2000 jelölő élőhelyek: 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) *6240 Szubpannon sztyeppék *91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek 1.4.2. Jelölő fajok magyar gurgolya eurázsiai rétisáska szarvasbogár gyászcincér magyar futrinka magyar tarsza (Seseli leucospermum) (Stenobothrus eurasius) (Lucanus cervus) (Morimus funereus) (Carabus hungaricus) (Isophya costata) 4
nagy hőscincér homoki kikerics magyar ősziaraszoló (Cerambyx cerdo) (Colchicum arenarium) (Chondrosoma fiduciarium) 1.5. Érintett települések Fejér megye Biatorbágy Diósd Érd Sóskút Törökbálint Budapest Főváros Budapest XXII. kerülete A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) Biatorbágy 540,5 12,26 Diósd 1,3 0,23 Érd 20,6 0,34 Sóskút 252,9 9,14 Törökbálint 196,3 7,16 Budapest XXII. kerülete 153 4,47 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés (ha) Védetté nyilvánító jogszabály száma országos jelentőségű védett természeti terület Tétényi-fennsík természetvédelmi terület 140,6 129/2011. (XII. 21.) VM rendelet országos jelentőségű védett természeti terület országos jelentőségű védett természeti terület ex lege védett forrás (Török-kút) ex lege védett földvár - 1996. évi LIII. törvény 13 1996. évi LIII. törvény helyi jelentőségű védett Nyakaskő Ürgehegy Helyi 88,1 15/2012.(V.15.) ÖK. 5
Típus Kód Név Kiterjedés (ha) Védetté nyilvánító jogszabály száma természeti terület Jelentőségű Természetvédelmi Terület rendelet helyi jelentőségű védett természeti terület Biatorbágyi Kaptárkövek Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület 0,3 15/2012.(V.15.) ÖK. rendelet helyi jelentőségű védett természeti terület Fundoklia-völgy természetvédelmi terület 20,6 9/1999. (V. 21.) ÖK. rendelet helyi jelentőségű védett természeti terület Tétényi-fennsík Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület 126,1 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv A Tétényi-fennsík természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve: 1. melléklet a 129/2011. (XII. 21.) VM rendelethez. Biatorbágyi kaptárkövek helyi jelentőségű védett természeti terület természetvédelmi kezelési terve: Biatorbágy Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012.(V.15.) ÖK. rendelet melléklete. Fundoklia-völgy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve: Érd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 99/1999 (V.21.) számú rendeletében. Tétényi-fennsík Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve: budapest Főváros 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendeletben. 1.7.2. Településrendezési eszközök Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Területrendezési tervéről Biatorbágy Nagyközség Önkormányzatának 7/2002. (10. 01.). Ör. sz. rendelete Biatorbágy Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről A Diósdi Önkormányzat 27/2011. (X. 28.) önkormányzati rendelettel módosított 11/ 2009. (V. 27.) önkormányzati rendelete Diósd község Helyi Építési Szabályzatáról Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2010. (VII.20.) önkormányzati rendelete Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról (egységes szerkezetben a módosításáról szóló, 46/2011. (VI.29.) és az 1/2012. (II.1.) önkormányzati rendelettel) Sóskút Község Önkormányzatának 2/2009. (IV.23.) számú rendelete a község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2005.(VIII.9.) rendelet módosításáról és egységes szövegéről 6
Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő Testületének 18/2001.(IX.18.) rendelete Törökbálint Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek Az Érd-Tétényi plató Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik: Budapesti Erdőtervezési Körzet Budai hegyek Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőterv: Budapesti Erdőtervezési Körzet Körzeti Erdőterve (érvényes: 2012. január 1. 2021. december 31.) Budakeszi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2006. január 1. 2015. december 31.) 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek 1.7.5. Halgazdálkodási tervek 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.9 Közép-Duna részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság 1.7.7. Egyéb tervek 1.7.8. Jogerős engedélyek 7
2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? A04.01.02 intenzív birka-legeltetés L 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) 6240 Szubpannon sztyeppék taposás, gyep rövidre rágása, cserjerágás A04.01.03 intenzív ló-legeltetés L 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) 6240 Szubpannon sztyeppék taposás A05.03 állattenyésztés hiánya M 6240 Szubpannon sztyeppék cserjésedés B02.01.02 erdő felújítás idegenhonos fajokkal B02.02 nevelő vágások és egyéb tisztások B02.04 lábonálló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása D01.01 ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak E02.03 egyéb ipari vagy kereskedelmi terület M 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek élőhely megszűnése H 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek élőhely megszűnése M szarvasbogár (Lucanus cervus) lárvák élőhelyeinek megszűnése L 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek magyar gurgolya (Seseli leucospermum) homoki kikerics (Colchicum arenarium) taposás L E03.01 háztartás hulladék H 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek E03.03 inert hulladék H 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és 8
E04.02 katonai létesítmény a tájban L G01.02 túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység G01.03.01 hagyományos gépjárművel végzett tevékenység G01.03.02 terepjáróval végzett tevékenység cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek élőhely-degradáció L 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek magyar gurgolya (Seseli leucospermum) homoki kikerics (Colchicum arenarium) taposás M 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek taposás M 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek magyar gurgolya (Seseli leucospermum) homoki kikerics (Colchicum arenarium) taposás H05.01 lakossági szilárd hulladék H 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek I01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte M 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 Szubpannon sztyeppék 9
I02 problémát jelentő őshonos fajok J03.02 élőhelyi-összeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra K02.01 fajösszetétel változás, szukcesszió M01.02 aszály és csapadékmennyiség csökkenés 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek élőhely-degradáció, rosszabb esetben megszűnés M 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) 6240 Szubpannon sztyeppék cerjésedés (kökény, galagonya) M 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidealelőhelyei 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek fenti, a múltban a területen vélhetőleg jóval nagyobb kiterjedéssel rendelkező élőhelyek mára minimális méretű, egymástól elszigetelt foltokká zsugorodtak, ahol a populációk közötti géncsere lehetősége korlátozott M 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo- Festucetalia pallentis) 6240 Szubpannon sztyeppék cserjésesés L 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei kiszáradás, fajösszetétel-változások 10
3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Elsődleges célkitűzés a szarmata mészkő gyeptársulásainak megőrzése a szukcessziós folyamatok megállításával, valamint az őshonos erdők természetes fajkészletének és szerkezetének megőrzése és fejlesztése. A gyeptípusok megőrzésének előfeltétel a célállapotként meghatározott élőhelymintázat cserjevisszaszorítással történő aktív helyreállítása. A fenntartó természetvédelmi kezelés e mintázat tartós megőrzését szolgálja, lehetőség szerint fenntartható gyephasznosítással. Erdők esetében az őshonos fajokra alapuló folyamatos erdőkép melletti természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás. 3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. 5. pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az alábbi előírások az Érd-Tétényi plató Natura 2000 terület országos jelentőségű védett temészeti területet nem érintő részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban az országos jelentőségű védett természeti területeken (Tétényi-fennsík természetvédelmi terület, ex lege védett forrás és földvár) a hatósági eljárások során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat. 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Minden típusú hulladék eltávolítása élőhelykímélő módon. Jelölő fajok élőhelyeit vagy jelölő élőhelyeket érintő burkolatmentes utakon a közlekedés korlátozása (pl.: sorompó). Katonai objektummaradványok felszámolása. Semmilyen bányászati tevékenység nem végezhető a területeken. Rekreációs útvonalak kijelölése (lovaglás, terepkerékpár, turista) és kitáblázása. 11
Tanösvények kialakítása. Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. Gazdálkodási tevékenység végzésére nem javasolt területek 2. Extenzív legeltetésre javasolt területek 3. Kaszálásra és/vagy legeltetésre javasolt területek 4. Őshonos fafajokból álló erdők 5. Nagyrészt idegenhonos fafajokból álló erdők 6. Szántóterületek 7. Erősen leromlott állapotú élőhelyek 1. Gazdálkodási tevékenység végzésére nem javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek H2 Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek M1 Molyhos tölgyes bokorerdők L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek A kezelési egységhez tartozó élőhelyeken minden gazdálkodási mód kerülendő. Beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet. Ilyen lehet a cserjésedés és inváziós növényfajok visszaszorítása mechanikus (kézi) módszerrel, esetleg cseppmentes egyedi vegyszerezéssel. A kezelési egységhez tartozó erdőkben faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódba történő helyezés. 2. Extenzív legeltetésre javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): H3a Köves talajú lejtősztyepek H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek P2b Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések A kezelési egységhez tartozó élőhelyeken az extenzív legeltetés és az idegenhonos fajok visszaszorítása javasolt. 12
GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15 GY16 GY19 GY24 GY26 GY27 GY28 GY29 GY30 GY31 Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY32 GY33 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. 13
GY34 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY36 A terület túllegeltetése tilos. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY47 Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. GY48 GY57 GY59 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY62 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 30%-át. GY66 Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden harmadik évben lehet alkalmazni GY68 Legeltethető állatfaj: juh. GY69 Legeltethető állatfaj: kecske. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY108 Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. GY109 A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. GY118 Élőhelyrekonstrukció. 3. Kaszálásra és/vagy legeltetésre javasolt területek 14
Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): OB Jellegtelen üde gyepek U5 Meddőhányók, földdel már befedett hulladéklerakók GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15 GY16 GY22 GY24 GY26 GY27 GY28 GY29 GY30 Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. 15
GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY32 GY33 GY34 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY36 A terület túllegeltetése tilos. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. GY47 Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. GY48 GY57 GY59 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY62 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 30%-át. GY66 Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden harmadik évben lehet alkalmazni GY68 Legeltethető állatfaj: juh. GY69 Legeltethető állatfaj: kecske. GY79 Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY80 GY83 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. 16
GY84 Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. GY85 GY86 Vadriasztó lánc használata kötelező. A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni GY91 Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%- át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. GY92 GY96 A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY103 Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY108 Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. GY109 A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. GY118 Élőhelyrekonstrukció. 4. Őshonos fafajokból álló erdők Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek L2a Cseres-kocsánytalan tölgyesek L2x Hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek P1 Őshonos fafajú fiatalosok RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok A kezelési egységhez tartozó élőhelyeken természetközeli erdőgazdálkodás: elegyfajok és mikro élőhelyek kímélete, holtfa megőrzése (min. 10m3/ha), természetes erdőfelújítás, véghasználati területek minimalizálása, hagyásfa foltok visszahagyása, esetenként folyamatos erdőborítású gazdálkodás, idegenhonos növényfajok visszaszorítása, esetenként termőhely-idegen őshonos fafajok visszaszorítása. 17
E01 E02 E03 E04 E07 E09 E10 E11 E12 E13 E15 E16 E17 E18 E19 E20 E21 E22 E23 E24 E25 E26 A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése. A körzeti erdőtervezés során a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása, térbeli vagy teljes korlátozás elrendelése. A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). A kijelölt területen az erdőneveléssel kapcsolatos erdőgazdálkodási tevékenység elhagyása (beleértve a közelítést és készletezést is). A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m 3 /ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m 3 /ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén legalább 20 cm átmérőt elérő álló vagy/és fekvő holtfa folyamatos fenntartásának biztosítása. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m 3 /ha, 30 cm mellmagassági átmérő feletti odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák folyamatos fenntartásának biztosítása. Az egyéb részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) teljes vagy részterületének háborítatlanságát biztosítani kell. Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. 18
E27 E28 E29 E32 E33 E38 E39 E41 E44 E49 E52 E53 E55 E56 E58 E61 E62 E65 E69 E71 E75 A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása. Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. A táj- és termőhelyhonos fafajú faállomány tarvágásos véghasználatakor csak mikrotarvágások (az összefüggő vágásterület legfeljebb 0,25 ha) végezhetők úgy, hogy a felújítás alatt álló részterületek összege a részlet területének 35%-át ne haladja meg. Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás tilalma. Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. A mikroélőhelyek fenntartása. A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani. Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal újítható fel. Őshonos fafajú faállomány csak természetesen (magról, illetve sarjról) újítható fel. Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető. Természetközeli állapotú fátlan élőhelyekkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető. Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése a cél. Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. 5. Nagyrészt idegenhonos fafajokból álló erdők 19
Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): RDa Őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők RDb Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők S1 Ültetett akácosok S4 Erdei- és feketefenyvesek S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok A kezelési egységhez tartozó élőhelyeken az erdők szerkezetátalakítása javasolt őshonos fajú erdőkké. E04 E07 E09 E13 E20 E23 E24 E25 E30 E41 E44 E48 E51 E58 E59 E62 E64 E65 Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az egyéb részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) teljes vagy részterületének háborítatlanságát biztosítani kell. Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozást kell megállapítani. Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető. Mesterséges felújítás, illetve kiegészítés esetén géppel csak részleges tala-jelőkészítés végezhető. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. 20
E67 E68 E69 E71 E75 Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók. Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. A tűzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorításáról. Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. 6. szántóterületek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): T10 Fiatal parlag és ugar SZ01 SZ03 SZ09 SZ10 SZ13 SZ14 SZ19 SZ20 SZ21 SZ22 SZ24 SZ27 SZ34 SZ35 SZ43 SZ44 SZ45 SZ46 SZ47 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. A betakarítást követően tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelező. A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. Vegyszer gyomirtás tilos, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítő vegyszeres kezelést. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. 21
SZ50 SZ52 SZ54 SZ55 SZ60 SZ61 SZ62 SZ63 SZ64 SZ67 Lejtőirányú művelés nem megengedett. Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetést nyár végén vagy ősszel kell elvégezni. Telepítés előtt, valamint a program telejes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. A kezelési egységhez tartozó területek a gyep/legelő művelési ág megállapítása és a továbbiakban ennek megfelelő használata javasolt a 3. pontban (Kaszálásra és/vagy legeltetésre javasolt területek)meghatározottak szerint. 7. Erősen leromlott állapotú élőhelyek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U2 Kertvárosok, szabadidős létesítmények U4 Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók A kezelési egységhez tartozó élőhelyek további kiterjedésének megakadályozása, az U4 területén rekultiváció, majd élőhely-rekonstrukció. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 3.2.4. Kutatás, monitorozás 3.2.5. Mellékletek 22
3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.2. Pályázatok 3.3.3. Egyéb 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Levél, e-mail, személyes egyeztetés, gazdafórumok, honlap 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A fenntartási terv egyeztetése során a DINPI az alább felsorolt érdekelteket kereste meg: - területileg illetékes járási hivatal, - a jelentős területeket művelő gazdák A tervkészítés jelenlegi fázisáig a fent megkeresettektől nem érkeztek be vélemények. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók gazdafórumok keretében valósulnak meg. 23
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció
1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A tervezési terület Magyarország kistájainak katasztere (2010. Szerk.: Dövényi Zoltán) alapján a következő kistájakat érinti: Tétényi-fennsík, Érd-ercsi-hátság, Etyeki-dombság. A tervezési terület környezeti adottságai a kistájak megfelelő környezeti adottságain keresztül kerülnek bemutatásra. 1.1.1. Éghajlati adottságok Tétényi-fennsík Mérsékelten meleg-száraz éghajlatú kistáj. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga 10,0 C körüli, a K-i részeken viszont meghaladja a 10,0 C-ot. A nyári félév átlaghőmérséklete 16,5 C körüli, de K-en 17,0-17,5 C. Évente 550-580 mm csapadék valószínű, ebből a tenyészidőszakban 320-340 mm eső hull. Az ariditási index 1,20 es 1,25 közötti. Érd-ercsi-hátság Mérsékelten meleg és száraz éghajlatú kistáj. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,5 C, a nyári félévé 17,0 C. Az évi csapadékösszeg a kistáj nagy részén 530-550 mm. Az ariditási index 1,28-1,32. Etyeki-dombság A mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg, valamint a mérsékelten száraz és száraz éghajlati típus határán elterülő kistáj. A hőmérséklet évi átlaga 9,7-10,0 C közötti, a nyári félévé 16,5 es 16,8 C közötti. A csapadék évi összege 540-560 mm, a tenyészidőszaké 310-330 mm. Az ariditási index értéke 1,20-1,25. 1.1.2. Vízrajzi adottságok Tétényi-fennsík Vizeit a Törökbálinti-patak a Hosszúréti-patakba, az érdi Sulák-csatorna pedig közvetlenül a Dunába vezeti le. Egyes területein csak időszakos vízfolyások vannak. Fokozottan vízhiányos terület. Kisvízfolyásai jelentékenyebb vízhozamokat csak havas telek utáni hóolvadáskor, vagy ritka nagy csapadékok alkalmával vezetnek. Nyáron gyakran kiszáradnak a vízmedrek. Valamelyes "talajvizet" a peremi lejtőkön találunk, 4-6 m mélységben. Mennyisége nem jelentős. Érd-ercsi-hátság Száraz, vízhiányos terület. Árvizek nyár elején, kisvizek ősszel szokásosak. A vízminőség II. osztályú, de kisvizek idején még szennyezettebb is lehet. A "talajvíz" a löszhátak alatt 4-6 m, az alacsonyabb területen 2-4 m között helyezkedik el. Mennyisége nem számottevő. 25
Etyeki-dombság Ny-ról a Váli-víz, K-ről a Benta-patak határolja, míg a Szent László-víz keresztezi. Vízhiányos terület. A "talajvíz" a völgyekben 2-4 m között, a lejtős területeken 4-6 m között érhető el. Egyes magasabb hátakon szigetszerűen meg is szakad a tükre. 1.1.3. Talajtani adottságok Tétényi-fennsík A szarmata pados mészkőfelszíneken barna rendzina talajok találhatók. A kistáj legkiterjedtebb talajtípusa a löszös üledékeken képződött, vályog mechanikai összetételű barnaföld. Érd alatt és attól D-re mészlepedékes csernozjom talajok képződtek. Érd-ercsi-hátság A kistáj túlnyomó többségét a löszös üledékeken képződött, mészlepedékes csernozjom talajok és réti öntéstalajok alkotják. Etyeki-dombság A kistáj hullámos magasabb térszínű felszíneinek harmadidőszaki üledékein csernozjom barna erdőtalajok találhatók. A kistáj legnagyobb kiterjedésű (70%) talajtípusa a löszön képződött mészlepedékes csernozjom. Jelentős réti öntés talajok részaránya is. 1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések 6110 Mészkedvelő vagy bazofil varjúhájas gyepek (Alysso-Sedion albi) 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) C 6240 Szubpannon sztyeppék A 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel C 91M0 Pannon cseres-tölgyesek B B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható.) B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható.) Az SDF-ben nem szereplő, azonban a 2013. évben készült élőhelytérkép alapján a területen megtalálható kiemelt közösségi jelentőségű élőhely: 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) 26
Élőhely neve Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) Élőhely kódja: 6190 Élőhely előfordulásai a területen: Nem gyakori, összesen 3 nagyobb kiterjedésű foltja található a területen. Élőhely területi aránya: 0,8 % Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 116,49 ha. 2013-ban készült élőhelytérkép alapján: 9 ha Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek Definíció: A Középhegység délies kitettségű oldalain, meszes kőzetekből álló szikláinak felszínén és kőzettörmelékén létrejött nyílt, illetve erősen felnyíló, alacsony [5-30 (50) cm], esetenként pionír jellegű gyepek. Legfontosabb domináns füvük a Festuca pallens és a Stipa fajok, esetenként a Carex humilis. G3 Nyílt szilikát sziklagyepek Definíció: Szilikátos kőzetek sziklakibúvásain, sziklafalakon, nyílt törmeléklejtőkön, általában száraz, napos, szeles oldalakon megjelenő pionír, nyílt vagy gyengén záródó (a gyepszint záródása <50%), tulajdonképpen félsivatagi, természetes élőhelyek. Az évelő fűfélék tömeges elszaporodásához, zárt gyepek kialakulásához a zord abiotikus adottságok még nem teremtenek megfelelő feltételeket. Az élőhelyet jellemző fajok együttes előfordulásához 4 m 2 nyi sziklafelület is elegendő, (de tipikus formában általában csak ennél nagyobb, a lombkorona által nem takart sziklakibúvásokon jelennek meg). H1 Zárt sziklagyepek, fajgazdag Bromus pannonicus gyepek Definíció: Hegyvidéki területeinken, többnyire sziklás, sekély talajon előforduló, főként Sesleria fajok és a Bromus pannonicus, illetve egyéb mezofrekvens széleslevelű füvek alkotta, záródó vagy zárt, általában többszintű félszáraz gyepek. A G2 jelű Á-NÉR élőhely (Mészkedvelő nyílt sziklagyepek) kerültek ide besorolásra. Többnyire a H3a (Köves talajú lejtősztyeppek) és H2 (Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek) élőhelyekkel alkotott mozaikban található. Ezek a mozaikok területünkön a letöréseken, plató-peremeken (Biatorbágy, Sóskút), aszóvölgyek meredek lejtőin (Sóskút, Érd, Diósd) alakultak ki. Fajkészletük hasonló a Budai-hegység dolomit sziklagyepjeihez, a dominanciaviszonyok azonban különbözőek, legfőbb eltérés a dolomit sziklagyepektől a nagyszámú sztyeppréti faj jelenléte. Domináns fűfajok és sások: Stipa pulcherrima, Carex humilis, Chrysopogon gryllus, Festuca pallens, Bromus pannonicus. Gyakori törpecserjék: Fumana procumbens, Helianthemum canum, Thymus praecox, Teucrium montanum. Sziklalakó évelők: Allium moschatum, Linum tenuifolium, Seseli leucospermum, Astragalus vesicarius, Euphorbia seguieriana subsp. minor, Medicago prostrata, Scorzonera austriaca. Sztyepprétfajok: Stipa capillata, Festuca rupicola, Adonis vernalis, Scabiosa canescens, Vinca herbacea, Centaurea sadleriana, Globularia aphyllanthes, Silene otites, Campanula sibirica. Löszgyepekből áthúzódó fajok: Brassica elongata, Silene bupleuroides. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Az ide sorolt élőhelyfoltok 4-es, illetve 4-5-ös természetességűek. Élőhely veszélyeztetettsége: kissé veszélyeztetett 27