Görög örökség Magyarországon. Civil szervezeteink életébõl. Hírek az anyaországból. Görögökrõl magyar szemmel. Programajánló

GÖRÖG KISEBBSÉGI KULTURÁLIS MAGAZIN 2009 / 8 9. szám Görög örökség Magyarországon Civil szervezeteink életébõl Hírek az anyaországból Görögökrõl magyar szemmel Programajánló G K A KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM (NCA) TÁMOGATÁSÁVAL

Görög örökség Kiállítás a XVII-XIX. századi görög ortodox diaszpóráról a Budapesti Történeti Múzeumban ïò ïò Ç åëëçíéêþ ïñèüäïîïò äéáóðïñü óôçí Ïõããáñßá 17 19 áéþíáò AGORA GÖRÖG KISEBBSÉGI KULTURÁLIS MAGAZIN 2009 / 8 9. szám Kiadja: A Görög Kultúráért Alapítvány Felelõs kiadó: Angelidisz Vaszilisz Felelõs szerkesztõ: Agárdi Bendegúz Szpírosz Grafika, tipográfiai terv: Czetõ Zsolt Tördelés, szerkesztés: PART-2001 Kft. Nyomdai sokszorosítás: PART-2001 Kft. Megjelenik: 1600 példányban ISSN 2060-0011 G K A 1142 Budapest, Dorozsmai út 45. Bankszámla: 12001008-00105745-00100003 Adószám: 18172564-1-42 www.greekfoundation.hu KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM (NCA) TÁMOGATÁSÁVAL

49 Kedves Olvasóink! Mozgalmas hónapok vannak mögöttünk. Túl azon, hogy rendszeres hagyományőrző rendezvényeit megtartotta közösségünk, több színvonalas eseményre is sor került. A nemzeti ünnepünk tiszteletére rendezett fővárosi ünnepségen két görögországi szervezet mellett részt vett a Görögök Világtanácsa Európai Koordinációs Testületének tagja, Ekaterini Jannaki asszony, aki Rómából látogatta meg közösségünket. Rövid magyarországi tartózkodása során megtekintette Beloiannisz települést is. A budapesti görög közösség vezetői látogatást tettek Belgrádban az ottani görög szervezet meghívására, és részt vettek Brüsszelben az európai görög közösségek vezetőinek találkozóján. Májusban hazánkba várjuk az ausztriai görög egyesületek szövetségének elnökét, majd az év hátralévő részében az Európai Görög Közösségek Koordinációs Tanácsa elnökségét is. A párbeszéd az európai görög közösségek, és szűkebb régiónk görög közösségei között egyre intenzívebb, és ebből a magyarországi görög közösségnek sem szabad kimaradnia. Ma, amikor az Európai Unió tagországai között megszűnnek a határok, az egyes országokban élő honfitársaink is egyre jobban közelednek egymáshoz. A másik nagy esemény volt a Görög örökség címet viselő, civil szervezésű kiállítás, amely egészen július 2-ig látható a Budapesti Történeti Múzeumban. Ez a magas színvonalú múzeum méltó helyszíne annak a gazdag anyagnak, amelyet ebben az összeállításban először tekinthet meg a nagyközönség a XVII-XIX. századi görögség egyházi és világi életéből. Kevesen tudják például azt is, hogy a görög felkelést vezető Ypszilandi hercegről egy pesti görög festő, Laccataris Demeter festette meg az egyetlen olyan portrét, amelyet hiteles ábrázolásként tartanak számon a történészek. Többek között ez a festmény is megtekinthető most, amely eddig a Kiscelli Múzeum raktárában pihent. Több magyarországi múzeumból, illetve magánszemélyek felajánlásaiból állt össze az az anyag, amely először nyújt átfogó képet az első görög diaszpóra életéből. Minden honfitársunknak és magyar barátainknak ajánljuk figyelmébe a kiállítás megtekintését! Agárdi Bendegúz Szpírosz Felhívjuk Kedves Olvasóink figyelmét, hogy a továbbiakban lapunk oldalszámozása megváltozik, követve a folyóiratok formai követelményeit. AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009. 8-9. szám

50 Vízkereszt és vaszilopita A görög közösség január 6-án ismét megtartotta a Vízkereszt-ünnepséget, majd pár héttel később a Vaszilopita-vágást. Ezen hagyományok óriási szerepet játszanak a közösség életében. ΕΠΟΝ (Αφιέρωμα στα 66 χρόνια από την ίδρυσή της) Φέτος συμπληρώνονται 66. χρόνια της ίδρυσης της θρυλικής ΕΠΟΝ: Ενιαία Πανελλαδική Οργάνωση Νεολαίας. Μια οργάνωση η οποία στα χρόνια της κατοχής, έχει να επιδείξη ένα τεράστιο έργο στον αγώνα κατά των ξένων καταχτητών. Η ΕΠΟΝ σε λίγο χρονικό διάστημα συγκέντρωσε στις γραμμές της πάνω από 600,000 νέους και νέες. Έγινε η μαζικότερη και μαχητεκότερη οργάνωση του έθνους μας. Έτσι λοιπόν η ΕΠΟΝ δεν ήταν απλά μια οργάνωση νεολαίας, ήταν η ίδια η νεολαία, αγωνιζόμενη και οργανωμένη, έτσι και η δράση της αγκάλιαζε το σύνολο της ζωής της νεολαίας. Ιδρύθηκε στις 23. Φεβρουαρίου του 1943. στους Αμπελόκηπους Αθήνας, στο σπιτάκι της οδού Πλακεντίας 3. Ως βασικοί της σκοποί καθορίστικαν: Η εθνική απελευθέρωση, η ακεραιότητα και ανεξαρτησία της Ελλάδας. Η υπεράσπιση των συμφερώντων και δικαιωμάτων της νέας γενιάς, στη ζωή, στη μόρφωση, και στο πολιτισμό. Η εξόντωση του φασισμού, τόσο στα χρόνια της κατοχής, όσο και μετά με όπιαδήποτε μορφή κι, άν παρουσιαστεί. Ηκαταπολέμιση των ιμπεριαλιστικών πολέμων, και η υπεράσπιση της ειρήνης. AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009.8-9. szám

51 Με βάση αυτούς τους σκοπούς η ΕΠΟΝ πάλεψε ενάντια στον φασισμό για την εθνική, αλλά και την κοινωνική απελευθέρωση. Ανδρειομένη στους αγώνες κατόρθωσε να γαλουχήσει, να διαπαιδαγωγήσει, τις 100-δες χιλιάδες ΕΠΟΝ-ίτες και ΕΠΟΝ-ίτισσες, με οράματα, με ανθρώπινες αξίες και ιδανικά. Ν αναδείξει εκατοντάδες ήρωες και ηρωήδες, στον αγώνα κατά του φασισμού. Πάνω από 35000 ήταν οι ΕΠΟΝ-ίτες και ΕΠΟΝίτισσες μαχητές του ΕΛΑΣ και πολλές δεκάδες χιλιάδες οι Εφεδροελασίτες. Με το σύνθημα πολεμάμε και τραγουδάμε, ξεσήκωνε τον ενθουσιασμό των νέων, που πολεμώντας τους χιτλεροφασίστες κατακτητές, και τους συνεργάτες τους, έδωσε χιλιάδες νεκρούς. 1300 αγόρια και κορίτσια τυης ΕΠΟΝ, δώσαν την ζωή τους, για τη λευτεριά της πατρίδας μας. 100-δες είναι οι ήρωες και μάρτυρες της θρυλικής ΕΠΟΝ. Μορφές ηρώων και ηρωήδων, σαν την Ηλέκτρα Αποστόλου, την Ηρώ Κωσταντοπούλου, των τρειών ΕΠΟΝ-ιτών του (κάστρου) του Υμηττού, του Ναπολέων Σουκατζίδη, και πολλών άλλων, θα μείνουν για πάντα αθάνατα σύμβολα, ηρωησμού και αυτοθυσίας, στη μνήμη του ελληνικού λαού, και θα φωτίζουν το δρόμο του αγώνα, και της τιμής, στις νέες γενιές του έθνους μας. Η ΕΠΟΝ πέρα από την τεράστεια συμβολή της στον ένοπλο αγώνα της Εθνικής Αντίστασης κατά των ξένων κατακτητών και συνεργατών τους, έχει να παρουσιάσει και ένα πλούσιο και δημιουργικό έργο στον πολιτιστικό τομέα. Το θέατρο τόσο στο βουνό, με τους ερασιτεχνικούς θιάσους των ΕΠΟΝ-ιτών, όσο και στις πόλεις έπαιξαν σπουδαίο ρόλο, όχι μόνο στη σωστή ψυχαγωγία των νέων, αλλά και στην πνευματική τους ανάπτυξη. Για πρώτη φορά τα παιδιά της ελληνικής επαρχίας βλέπαν κουκλοθέατρο-καραγκιόζη-θεατρικές παραστάσεις κλπ. Το ίδιο και τα παιδιά της Αθήνας και του Πειραιά. Όπου στην κάθε συνοικία λειτουργούσαν πολιτιστικές λέσχες, εκεί διαμοργώθηκαν βιβλιοθήκες διωργανώνωνταν συζητήσεις λογοτεχνικές βραδιές κα. Στην Κρήτη, η ΕΠΟΝ δημιούργησε 80. πολιτιστικές λέσχες που έδωσαν 1300 θεατρικές παραστάσεις. Στην Ανατολική Μακεδονία θράκη ιδρύθηκαν 155 λέσχες, στην Κεντρική και Δυτική Μακεδονία 358, στη Θεσσαλία 100 με 4000 παραστάσεις, και στην Πελοπόννησο 300 με 5000 παραστάσεις. Τα δοξασμένα και αθάνατα τραγούδια της Εθνικής Αντίστασης, αντιχούσαν παντού στους κάμπους και στα βουνά, στις πόλεις και στα χωρία, και φλογίζαν τις καρδιές των ΕΠΟΝ-ιτών και ΕΠΟΝ-ιτισσών, στην Ελεύθερη και σκλαβομένη Ελλάδα. Οι σχέσεις ανάμεσα στα κορίτσια και αγόρια, καλλιεργούνταν, πάνω στην αλληλοεκτίμηση, και αλληλοσεβασμό. Για πρώτη φορά οργανώνωνταν κοινές χοροεσπερίδες από αγόρια και κορίτσια σε διάφορες πολιτιστικές λέσχες. Στην Ελεύθερη Ελλάδα λειτουργούσαν περίπου τα 80% των Δημοτικών Σχελείων, με παλιούς δασκάλους, αλλά ήταν πλαισιομένα από 200 και πάνω ΕΠΟΝ-ιτών απόφοιτων παιδαγωγικών φροντηστηρίων, που είχαν ιδρυθεί στην Τύρνα, και στο Καρπενήσι. Σοβαρό ρόλο έπαιξε στην διαπαιδαγώγηση των μελών της ΕΠΟΝ και ο ΕΠΟΝ-ίτικος τύπος. Η εφυμερίδα»νεα ΓΕΝΙΑ» όργανο του Κ.Σ. της ΕΠΟΝ, πρωτοστάτησε στον τομέα αυτό. Είχε επιφανείς και άξιους συνεργάτες, όπως οι Νίκος Καραντινός, Στάυρος Ζορμπαλάς, Γιάννης Ρίτσιος, Λουντέμης, η Σοφία Μαυροειδή-Παπαδάκη, η Έλη Αλεξίου, και δεκάδες άλλοι άξιοι λογοτέχνες, ποιητές και δημοσιογράφοι. Μέσα από τις γραμμές του Δωδεκάλογου της Νεολαίας προβάλλει περήφανα ο νέος αγωνιστής ο ακούραστος οδηγητής της νέας γενιάς, ο απλός, ειλικρινής, με το ξάστερο μυαλό και την ανοιχτή καρδιά ΕΠΟΝ-ίτης που δείνη και τη ζωή του για AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009. 8-9. szám

52 την πατρίδα και τον άνθρωπο, ο καταλυτής καιχτίστης της λευτεριάς και της δουλιάς. Το υπόδειγμα νέου αγωνιστή για μιά λεύτερη και δημιουργική ζωή, εκφράζεται παραστατικά και στο Δεκάλογο του ΕΠΟΝ-ίτη αντάρτη, που είχε κυκλοφορήσει πλατιά σε όλη την ελεύθερη Ελλάδα. Και δυστηχώς λόγο έλλειψεις χώρου δεν μπορούμε να το τυπώσουμε σε τούτο το αφιερωμά μας. Τα αετόπουλα Με πρωτοβουλία της ΕΠΟΝ δημιουργήθηκε η οργάνωση των αετοπούλων. Η οργάνωση των αετοπούλων είχε στις γραμμές της πάνω από 200 χιλιάδες αγόρια και κορίτσια. Είχαν οργανωτική δομή παράλληλη με την ΕΠΟΝ. Και κάθε οργάνωσή τους καθοδηγούνταν άμεσα από την αντίστοιχη οργάνωση της ΕΠΟΝ. Τα αετόπουλα πρόσφεραν πολλά στον αγώνα. Κάναν σαμποτάζ στ αυτοκίνητα των γερμανών. Ήταν θαυμάσιοι σύνδεσμοι, ανάμεσα στις οργανώσεις και τα τμήματα του ΕΛΑΣ. Εκεί που ένας μεγάλος θα ήταν αδύνατο να σπάσει το μπλόκο των κατακτητών, το αετόπουλο άφοβο, παίζοντας και μ δίνοντας υποψίες, μετάφερνε πολύτεμα σημειώματα και οδηγίες. Στο βουνό και στις πόλεις τα αετόπουλα μάζευαν πολύτιμες πληροφορίες, για τις κινήσεις των γερμανών και τις μετέδιδαν στόν ΕΛΑΣ. Φύλαγαν τους τραυματίες από από αιφνιδιαστικές επιδρομές. Αρκετά αετόπουλα πήραν μέρος με το όπλο στο χέρι στις μάχες κατά των ξένων κατακτητών. Το έργο της ΕΠΟΝ, οι αγώνες και οι θυσίες της, για την λευτεριά, την ανεξαρτησία, και την δημοκρατία της πατρίδας μας, όχι μόνο δεναναγνωρίστηκαν από την πολιτεία, αλλά αντιθέτως, η επέμβαση των Αγγλοαμερικανών μετά την απελευθέρωση, σε συνεργασία με την αντιδραστική δεξιά, ρήμαξε, τσάκισε, τα οράματα και τις ελπίδες των ΕΠΟΝ-ιτών. Έτσι έως το 1946, πάνω από 1500 ΕΠΟΝ-ίτες και ΕΠΟΝ-ίτισσες δολοφονούνται, χιλιάδες σέρνονται στα Στρατοδικεία, στις φυλακές και εξορίες. Οι ΕΠΟΝ-ίτες όσοι διέφυγαν απ τους διωγμούς, τα βασανιστήρια,τις φυλακές, και τις δολοφονίες, καταφεύγουν στα βουνά, δίνουν το παρών στις γραμμές του ΔΣΕ (Δημοκρατικοός Στρατός Ελλάδας). Τα ηρωϊκα παραδείγματα της ΕΠΟΝ, συνέχισαν να εμπνέουν τους νέους και τις νέες, στους μετέπειτα αγώνες του λαού μας, ενάντια στον Αγγλοαμερικάνικο ιμπεριαλισμό, και τον ντόπιο μοναρχοφασισμό. Οι μαχητές και μαχήτριες του ΔΣΕ που στην πλειοψηφία τους ήταν ΕΠΟΝ-ίτες, αγωνίστηκαν με απαράμιλλο ηρωϊσμό, και αυτοθυσία, επί 3,5 τρειάμιση χρόνια, με ακλόνιτη πίστη στα υψηλά ιδανικά τους. Ανάδειξαν τους δικούς τους ήρωες και μάρτυρες. Τον Διαμαν τη, τον Ν. Τριανταφύλου, την Βαγγελίτσα Κουσάντζα, τον Στέφανο Γκιουζέλη, την Μίρκα Γκίνη, την Κατίνα Ανδρεοπούλου (Τσβέτα), την Ισμήνη Σιδεροπούλου, και τόσους άλλους γνωστούς και άγνωστους τιμημένους πεσόντες. Τις παραδόσεις της ΕΠΟΝ συνέχισαν οι νέοι, και οι νέες μαχητές του ΔΣΕ και στην πολιτική προσφυγιά, με την πατριωτική και διευθνιστική διαπαιδαγώγηση της νεολαίας, με την ανάπτυξη πολιτιστικής, και αθλιτικής κίνησης στις φιλόξενες πρώην σοσιαλιστικές χώρες. Και τις συνεχίζουν και σήμερα ακόμη οι απόγονοι της ΕΠΟΝ; Εμείς η δικιά μας γενιά, που αγωνιστήκαμε στην περίοδο της Εθνικής μας Αντίστασης, μέσα από τις γραμμές της θρυλικής ΕΠΟΝ, γαλουχηθήκαμε με τις ιδέες, και τα οραματά της, ποτέ δεν θα ξεχάσουμε εκείνα τα δύσκολα αλλά όμορφα χρόνια της δοξασμένης Εθνικής μας Αντίστασης. Είμαστε περήφανοι για τους αγώνες της ΕΠΟΝ, και τη συμμετοχή μας σ αυτούς. Χρέος ολωνών μας είναι: Να εκλαϊκεύουμε και να προβάλλουμε το έργο της ΕΠΟΝ και την πολύτικμη συμβολή της στο εθνικό απελευθερωτικό αγώνα. Αυτό είναι κα το χρέος της Πολιτείας. Στα σχολεία θα πρέπει να διδάσκεται ολόκληρη η ιστορία της ένδοξης Εθνικής μας Αντίστασης, και τα ηρωϊκά κατορθώματα της, για την λευτεριά του έθνους μας. Σήμερα που η νεολαία μας μαστίζεται από τα ναρκωτικά, τα μέσα υποκουλτούρας και διαφθοράς, την ανεργία και την εκμετάλευση, οι παραδόσεις και τα ιδανικά της ΕΠΟΝ πολλά από αυτά παραμένουν και επίκαιρα και επιτακτικά. Η προοδευτική νεολαία της πατρίδας μας και σήμερα αγωνίζεται και πρωτοστατεί στους αγώνες εναντίων της παγκοσμιοποίησης, της ανεργίας, της διαφθοράς, των ναρκοτικών, και της εκμετάλευσης. Εναντίων των πολέμων και υπέρ της ειρήνης. Τιμή και δόξα στους ήρωες ΕΠΟΝ-ίτες. Θανάσης Ζιανός παλιός ΕΠΟΝ-ίτης AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009.8-9. szám

53 ΧΑΙΡΕΤΙΣΜΟΣ Απευθινομένη στην άλλη Ελλάδα έξω από την Ελλάδα εκ μέρους του κ. Αμαραντίδη και εκ μέρους του Συντονιστικού Συμβουλίου Περι - φέρειας της Ευρώπης. Ευχαριστώ πολύ για την πρόσκλιση, χαιρετώ θερμά την εκδήλωση σας που είναι αφιερωμένη στην επέτειο της 25 Μαρτίου ΗΜΕΡΑ ΜΝΗΜΗΣ ΗΜΕΡΑ ΔΙΑΧΡΟΝΙΚΗΣ ΣΗΜΑΣΙΑΣ ΦΟΡΟ ΤΙΜΗΣ ΣΤΟΝ ΑΓΩΝΑ ΤΟΥ ΕΛΛΗΝΙΚΟΥ ΛΑΟΥ ΓΙΑ ΑΥΤΟΔΙΑΘΕΣΗ ΕΛΕΥΘΕΡΙΑ ΚΑΙ ΑΝΕΞΑΡΤΗΣΙΑ Η φετεινή 25 ΜΑΡΤΙΟΥ συμπιπτεί με την διακυνδινεύση της ΕΙΡΗΝΗΣ με την αμφίσβιση των ιδανικών με τους κοινωνικούς αποκλεισμούς με την ανισότητα στην γνώση με την συμπίεση των κοινωνικών δικαιωμάτων με τις παραβίασεις των ανθρωπινών δικαιωμάτων της αλλαγής των σύνορων την περιβαντολογική καταστροφή την μεγάλη διατροφική κρίση την έξαρση του ρατσισμού της ξενοφοβίας και του εθνικισμού. Η ΕΛΛΑΔΑ και ο ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ η ΝΕΟΛΑΙΑ της ΔΙΑΣΠΟΡΑΣ ΔΕΝ μπορούν παρά να είναι με τους αγώνες για τις κοινωνικές και πολιτικές αξίες του ανθρωπισμού της αλληλεγγύης των δημο - κρατικών δικαιωμάτων της οικολογικής ευαισ - θισίας υπερ του διαλόγου για την σταθε ρότητα και την ειρήνη στα ΒΑΛΚΑΝΙΑ και στον ΚΟΣΜΟ ΙΔΙΑΙΤΕΡΑ σε μια εποχή που το διεθνές δικαίο συνεχώς καταπατιέται βαναυσά η υπερ ασπίση της ειρήνης αποτελεί πρώτη προτε ραιότητα για τον ελληνισμό της ΔΙΑΣΠΟΡΑΣ. Οι άξονες δουλειάς στους οποίους επικεντρώνετε από την πρώτη στιγμή το συντονιστικό συμβούλιο της Ευρώπης είναι: Η ΠΑΙΔΕΙΑ, ΝΕΟΛΑΙΑ, ΠΟΛΙΤΙΣΜΟΣ ΔΙΚΑΙΩΜΑ ΤΗΣ ΨΗΦΟΥ, ΠΡΟΒΟΛΗ ΤΟΥ ΣΑΕ. Το ΣΑΕ της Ευρλωπης τόνισε επανιλλειμένα και μέσα από τα συνέδρια του στα Ελληνόπουλα του εξωτερικού πρέπει να παρέχεται μια δημόσια παιδεία που θα εξασφαλίζει την ελληνικότητα τους θα εμποδίζει την αναγκαστική αφομοίωση τους στις χώρες υποδοχής και θα εξασφαλίζει ταυτό χρονα ίσες δυνατότητες με τους νέους των χωρών στις οποίες ζουν αλλά και την ομαλή ένταξη τους στην ελληνική κοινωνία σε περίπτωση που παλινοστίσουν. Είναι σημαντικό να εξασφαλιστούν σε όλα τα παιδιά των Ελλήνων η γνωστική τους ανάπτυξη ο σεβασμός και η κατανόηση όχι μόνον μεταξύ των πολιτισμών αλλά και μεταξύ των τρόπων έκφρασης στην γνώση με μια προσπάθεια καθορισμού και ανάπτυξης της διαπολιτισμικής παιδείας. Η καλύτερη λύση σε αυτή την κατεύθινση βρίσκεται στην ένταξη στο εκπαιδευτικό σύστημα της χώρας υποδοχής.θεωρούμαι ότι σημαντική συμβολή στην ελληνογλωσσή εκπαίδευση του ελληνισμού της διασποράς έχουν οι διακρατικές συμφωνίες με τις χώρες υποδοχής. Ιδιαίτερη μεριμνά θα πρέπει να δοθεί στην εκπαίδευση των μαθιτών που παλινοστούν. Τα μέτρα που έχουν λιφθεί για την διδασκαλία πολλές φορές λειτουργούν απωθιτικά. Στόχος του ΣΑΕ Ευρώπης είναι η νεολαία. Γνωρίζουμε πολύ καλά ότι τα νέα παιδιά έχουν στόχους, έχουν νέα οράματα, εγγύονται ένα καλύτερο μέλλον. Πιστεύουμε ότι για να κερδίσουμε το αύριο πρέπει να επενδίσουμε στον άνθρωπο. Είναι αυτοί οι νέοι άνθρωποι που καλούνται να διαδραματίσουν πρωτεύοντα και καθοριστικά. ΕΙΣΑΣΤΕ ΕΣΕΙΣ ΟΙ ΝΕΟΙ, ΟΙ ΝΕΟΙ ΤΗΣ ΔΙΑΣΠΟΡΑΣ της ΔΙΑΣΠΟΡΑΣ ΤΟΥ ΕΛΛΗ - ΝΙΣΜΟΥ. Στόχος μας είναι να βελτιώσουμε την πληροφόριση των νέων να ενθαρρυνούμε το πνεύμα πρωτοβουλιάς και δημιουργηκότητας την συμμετοχή τους στις οργανωμένες δραστ - ηριότητες των Ελλήνων, αξιοποιώντας όλους τους νέους τρόπους επικοινωνίας για την επίτευξη των στόχων μέσα στα δικτύα νεολαίας ΣΑΕ Ευρώπης. ΤΟ ΣΥΜΒΟΥΛΙΟ ΣΑΕ Περιφέρειας της ΕΥΡΩΠΗΣ στιρίζει το δικαίωμα ψήφου του ελληνισμού της διασποράς στις εκλογές και αποφάσισε να υποστιρίξει πρόταση σχετικά με την δημιουργία ξεχωριστής περιφέρειας με δικούς μας εκφραστές, εκπροσώπους στο ελληνικό κοινο - βούλιο με την δυνατότητα της επιστολικής ψήφου. Στην βάση αυτή το ΣΑΕ καλεί όλους τους Έλληνες της διασποράς να ενεργοποιηθούν στις ΚΟΙΝΟΤΗΤΕΣ τους και σε όλους τους μαζικούς τους. Η αυτοαπομώνοση δεν δίνει λύση στα μεγάλα προβλήματα που αντιμετωπίζει ο AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009. 8-9. szám

54 απόδημος ελληνισμός. Χρειάζετε συμμετοχή και ενότητα, ιδιαίτερα σε αυτούς τους δύσκολους καιρούς είναι τεράστια η ανάγκη της συσπείρωσης όλων των δυνάμεων του ελληνισμού πέρα και έξω από υπερμετρούς πατριωτισμούς και εθνικισμούς. Κλείνοντας ήθελα να αναφερθώ στον θετικότατο ρόλο που μπορεί να παίξει το ΣΑΕ που σαν βασικό στόχο και μέλημα έχει την προώθιση λύσεων στα τόσα προβλήματα που ταλιανίζουν τον ελληνισμό της ΔΙΑΣΠΟΡΑΣ και που προέρχονται τόσο από την Ελληνική πραγματικότητα αλλά και από τις πολυπικοιλές πραγματικότητες στις χώρες υποδοχής. ΤΟ ΣΑΕ και το προεδρείο του θα πρέπει να γίνει ζωντανή έκφραση όλων των ΕΛΛΗΝΩΝ της ΔΙΑΣΠΟΡΑΣ ανεξάρτητα από τις πολιτικές και θρισκευτικές τους πεποίθισεις. ΓΙΑΝΝΑΚΗ ΚΑΤΕΡΙΝΑ ΣΥΝΤΟΝΙΣΤΙΚΟ ΣΥΜΒΟΥΛΙΟ ΑΠΟΔΗΜΟΥ ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΥ ΠΕΡΙΦΕΡΕΙΑΣ ΕΥΡΩΠΗΣ ΣΥΝΤΟΝΙΣΤΡΙΑ ΕΠΙΤΡΟΠΗΣ ΠΟΛΙΤΙΚΩΝ Κ.Α ΔΙΚΑΙΩ ΜΑΤΩΝ ΡΩΜΗ ΙΤΑΛΙΑΣ Η ομιλία του Αντιπρόεδρου της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας, κ. Σπύρου Καπαρέλη στην επέτειο της Εθνικής μας Γιορτής στην Βουδαπεστή Αξιότιμε κύριε Πρέσβη, κύριε Γραμματέα, στελέχη της ελληνικής πρεσβείας, πρόεδροι των τοπικών αυτοδιοικήσεων της πρωτεύουσας και της επαρχίας, αγαπητοί συμπατριώτες, σας καλωσορίζω στην επέτειο της εθνικής μας επανάστασης. Συγκεντρωθήκαμε σήμερα εδώ, απόγονοι ηρωικών αγωνιστών, για να τιμήσουμε την ανδρεία, την αυτοθυσία των Ελλήνων ηρώων, που αγωνίστηκαν και έδωσαν τη ζωή τους για την ελευθερία. Η επανάσταση του 1821, εμπνευσμένη από την γαλλική επανάσταση, που εξέφρασε πρώτη φορά την επιθυμία για την ελευθερία, την ισότητα και την αδελφοσύνη, ήταν η πρώτη στη σειρά των εθνικοαπελευθερωτικών αγώνων του 19 ου αιώνα. Κατά τη διάρκεια των 11 χρόνων του αγώνα η ελληνική γη ποτίστηκε με πολύ αίμα, όχι μόνο των Ελλήνων, αλλά και των Τούρκων κατακτητών. Από τότε πέρασαν σχεδόν 200 χρόνια. 125 χρόνια μετά οι γονείς μας βρέθηκαν σε παρόμοια αιματηρή περίοδο της ιστορίας, με ηρωικούς αγώνες θυσίασαν τη ζωή τους για τα ιδεώδη τους, ή εξορίστηκαν μακριά από τη γενέτειρά τους, αναγκαζόμενοι να βρουν καινούρια πατρίδα. Οι γονείς μας ακόμα ξέρουν, θυμούνται καλά, τι σημαίνει να ζεις σε μια ιστορική κρίση, τι σημαίνει ο αγώνας και η αυτοθυσία. Αυτές οι αιματηρές περίοδοι έχουν περάσει, αλλά αυτό δεν σημαίνει ότι δεν πρέπει να αγωνιζόμαστε κάθε μέρα για τα ιδεώδη μας, αν γνωρίζουμε ότι γίνεται για καλούς σκοπούς. AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009.8-9. szám

55 Στο ξεκίνημα και στην επιτυχία της επανάστασης έπαιξαν μεγάλο ρόλο οι φωτισμένοι ηγέτες του λαού, αλλά και οι απλοί διανοούμενοι, οι δάσκαλοι, ο απλός κλήρος, που οδήγησαν στην επιτυχία της επανάστασης. Παρομοίως και σήμερα, δάσκαλοι, γονείς, διανοούμενοι, έχουμε την ευθύνη και το καθήκον να παραδώσουμε στα παιδιά μας την γλώσσα μας, τον πολιτισμό μας, την εθνική μας συνείδηση, και το μήνυμα του 1821: να μην εγκαταλείψουμε τους σκοπούς, τα όνειρα, τα καθήκοντά μας και να αγωνιζόμαστε για την πραγματοποίησή τους. Τελειώνοντας θα ήθελα να ευχαριστήσω την Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Βουδαπέστης για τη διοργάνωση της σημερινής βραδιάς και θα ήθελα να σας ευχηθώ καλή διασκέδαση. A GÖRÖG SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJA BUDAPESTEN 2009. március 28-án az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban emlékezett meg a buda - pesti görög közösség az 1821. évi görög szabad - ságharc március 25-i kezdetének évfordulójáról. Az ünnepségen a hazai görögség vendége volt a jannitszai Evxinos Leszhi kórusa, illetve Elateia település kulturális szervezetének tánccsoportja. Ünnepségünket megtisztelte Ekaterini Jannaki asszony, a Görögök Világszövetsége Európai Koor dinációs Testületének tagja. Ünnepi beszédet mondott Kaparelis Spyros, a Magyarországi Görö - gök Országos Önkormányzatának elnökhelyettese. Visszatérő vendégünk Jannisz Papasztoitszisz úr is, a jannitszai Nagy Sándor Egyesület elnöke. Vasziliki Arabadzi, a tánccsoport vezetője Dimitrisz Grigoriadisz, a kórus vezetője Dimitrisz Grigoriadisz, Vasziliki Arabadzi, Jannisz Papasztoitszisz, Agárdi Bendegúz Szpírosz AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009. 8-9. szám

56 Dr. Diószegi György Diószegi Krisztina Két pesti görög festőművész a szabadságharc idején Lakatarisz Demeter (1789-1864), a bohém festőművész Személyéről fontos megemlékezni, mert egy igen érdekes életű művészemberről van szó, aki a görög szabadságharc idején Bécsben személyesen is megismerhette Ypszilanti Sándort. Lakata risz Demeter (másként Diamanti Lacca - taris/laccataros/lacatarius) Bécsben született 1798-ban. Édesapja a báró Sina-család alkalma - zottja volt. Bécsben kezdte tanulni a festészet alapjait (J. Danhauser volt a mestere), majd Debre - cenben egy görög templomfestőtől 6 évig tanulta e szépművészet mesterfogásait. Az 1821. évi görög felkelés megindításában fontos történelmi szerepet vállaltak Ypszilanti Sándor (1792-1828) és Ypszilanti Demeter. Lakatarisz Demeter görög festő ezen bécsi tartózkodása külö - nösen fontos történelmi és művészeti szem pontból is: lényeges magyar vonatkozású művészet tör - téneti adat, hogy Ypsilanti Sándor arcképét a (később Pesten tevékenykedő) görög festőművész, Lakatarisz Demeter festette meg. Nem igazán közismert az sem, hogy ez az életnagyságú arckép ma is Budapesten lelhető fel: 1971 novemberében Somogyi Árpád írt e fontos művészettörténeti adalékról egy cikkében (Budapest, a főváros folyóirata címet viselő korabeli közkedvelt fővá - rosi havilapban). De hogyan is jöhetett létre a találkozás Bécsben egy fiatal festő és a legnagyobb görög szabad - sághős között? Az 1821-ben kirobbant görög felkelést szervező Hetäria (a török megszállás ellen harcoló görög titkos társaság) megbízásából egy görög rendfőnök, Papa Georg felkereste az európai nagyvárosok görög kereskedőit, hogy a törökök elleni felkelés anyagi támogatására ado - mányt gyűjtsön. Pest-Buda is fontos görög központ volt ekkoriban: az itt élő görögökön kívül még számos görög fiatal tanult a magyarországi iskolákban. E diákok Makedóniából, Havaselvéről, Moldvából, vagy egyéb osztrák, illetve magyarországi görög közös - ségből érkeztek. A felkelés hírére e diákok közül sokan Moldvába siettek: Ypszilanti zászlaja alatt Görögország felé vonultak. A drágásáni ütközet - ben azonban a hatalmas török túlerő hősi áldoza - taivá váltak ezek a hős görög ifjak. E felkelés idején egyébként a szintén ortodox hitű Sándor cár éppen Budán tartózkodott (bíztak is támogatá sá - ban a görögök), ám Metternich kancellár kérésére elhatárolta magát az Ypszilanti vezette görög szabadságharc ügyétől: 1821. május 25-én titokban vonult be az orosz cár a budai várba az or - szág nádorának kíséretében. A cár segítsége nélkül Ypszilanti Sándor lelkes, de csekély létszámú hadserege a törökök ellen esélytelen lett. Júniusra a görög csapatok már visszavonultak Erdély közelébe, Havaselve határaihoz: itt Ypszi - lantit elfogták; a munkácsi börtönbe, majd Bécsbe vitték. A cár kérésére 1827-ben szabadult meg a rabságból. Lakatarisz Demeter görög festő ekkor még Bécsben alkotott: személyesen is megismerhette Ypszilantit; megfestette a szabadsághős arcképét (nemzeti viseletben és uralkodóként ábrázolta). Ez Ypszilanti egyetlen olyan arcképe, amely hiteles - nek mondható, hiszen a bécsi görögség körében élő szabadságharcos arcvonásait is megörökítette a festőművész. A pest-budai görög diaszpóra köré - ben egyébként sokszorosított lapokon is terjesz - tették Ypszilanti arcképét: a hetärista felkelés AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009.8-9. szám

57 vezérét e lapok fegyverrel a kezében, kibontott zászlóval, a francia forradalmat idéző frígiai piros sapkában, és bizánci kereszttel ábrázolták (ezen arckép az 1970-es évek elején a Budapesti Történeti Múzeumban volt fellelhető). Az 1830-as években Lakatarisz már Pesten tevé - kenykedett: arcképeket festett (pl. Szemere Berta - lan portréját; de ismert az Öreg férfi címet viselő alkotása is). Magyar történelmi tárgyú képeket is alkotott. A XIX. század első négy évtizedében kevés volt még a történelmi tárgyú kép. Dobozi Mihály mene - külése címet viselő alkotása 1830 körül született: e műve a magyar történelmi festészet kezdetét képviseli. Festménye a nemzettudat erősödését segítette elő. Képe inkább ábrázoló jellegű, mű - vészi kidolgozása pedig rajzos. Ikonosztázokat is alkotott. Sokoldalú művészként festett oltárképeket, görög templomi képeket: alakjai eleven mozgásúak és heroikusak voltak, színezése tüzes, megkapó, ecsetkezelése bátor, mo zaikszerű a nagyobb képeknél, míg a kiseb - beknél jól részletezett. Széles vállú, köpcös ember volt. Mindig elegánsan élt. Bohém természetű művészegyéniség volt. A megrendelt képet számos alkalommal nem készí - tette el időre: akkor festett, ha jókedvében volt. Megesett, hogy este, hazatérve, a palettán levő olajtartókba egy-egy gyertyát állított, nekifogott a festésnek, és reggelre a megrendelt természet - nagyságú alak készen állott. Egy igazi, könnyelmű bohém zseniként élt, ám ezt elegáns, kifogástalan öltözékben, nagyúri passziókkal megáldva tette. Szórta a pénzt: Pesten a Fuchs-féle boltban vette a legdrágább külföldi szivarokat, és a finom italt is igen kedvelte. Érdekes alakja volt a korabeli időknek: különc festőként volt közismert. Magyarul alig tudott, négy-ötféle nyelven is tereferélgetett kortársaival. Cégtáblákat is festett biedermeier stílusban: ezekről a korabeli sajtó mindig pozitív érték - ítéleteket mondott. Lakatarisz Demeter festő - művész készítette a Monaszterly-féle textilbolt cégérét, mely Ypszilanti Sándor herceget ábrá - zolta. Cégtábláin pompás alakokat formázott: a Fuchs-féle dohányspecialitás-bolt előtt négy remekül festett alakja volt (ezt igazolja, hogy erre járó angol utazók megvették, és magukkal vitték); a Váci utcában Medecznél a Török császár; a Városház téren Csögelnél Fortuna; az Úri utcában egy szivarbolt előtt a Jurátus; egy órásnál Venus, Urania; a Kígyó téren Szilágyi István gomb - kötőnél Mátyás király; a Hatvani utcában Mátyás király lovon; a Nagyhíd utcában Lapedato szabó címtábláján Ottó görög király képe. Ezen alkotásai is igazi remekművek voltak a maguk nemében. Alakjai éltek, lendületet, energiát sugároztak: sajnálatos, hogy az idő viszontagságainak kitéve sokáig nem maradhattak fenn. Lakatarisz Demeter igazi szabadsághős volt: a reform korban a magyar történelem haladó vezér - alakjainak arcképeivel festette ki a Pilvax kávéház falait. A szabadságharc alatt pedig harcolt az osztrák önkényuralom ellen. A szabadságharc u - tán, 1849-ben eltűnt, nyoma veszett. Világos után Grácba menekült. Az 1850-es években Ságody Sándor, Pest város akkori alpolgármestere egy átutazása alkalmával Grácban találkozott a művésszel. Ujházy Ferenc (1827-1921) festőművész egy társával Velencébe szándékozott utazni, és ennek során Grácban felkereste Lakatariszt, aki a város szélén lakott, egy emeletes, alacsony házban, igen szegényes körülmények között. A mester ekkoriban egy Szűz Mária-képet alkotott. Adósságait kifizették, és utazási költséggel látták el, hogy Pestre vissza - költözhessen. Ezután már élete végéig Pesten éldegélt. A hóna alá vett egy-egy képpel házalt kávéházról kávé ház - ra: nyolc-tíz-tizenöt forintért árulgatta alkotásait. Görög templomi képeket is festett: a görög temp - lomfestők között igen jó nevű festőként ismerték kortársai Lakatarisz Demetert. A Rákóczi úti Rókus kápolna számára is festett egy mellékol tárképet. A pesti Szent Rókus kápolnában, a hajó két mellék - oltárának empire stílusú építményének felépítménye keretébe (Lakatarisz olajfestmé nyeinek helyére) Jézus szívének a müncheni Mayer-intézetből származó színes sablon szobrait állítot ták. Lakata - risz Demeter legérdekesebb ismert mű ve, amelyen a leány Szűz Máriát szülei társa sá gá ban, és az égből alászálló liliomos Gábor arkan gyallal ábrázolta, a Rókus kápolnához vezető folyosóra került. Öreg korában fehér, próféta szakállú, szép patriar - kális alakként igazi színfoltot jelentett Pest művészkompániájában. A fiatal festőket támogat - ta, szeretettel bíztatta őket, és miként csak lehetett (a saját maga nehéz sorsának alakításán túl) igyekezett fiatal kollégáit is megsegíteni. A gesz - tusok embere is volt: sokszor megtörtént, hogy az általa megrendelt csésze kávénak csak a felét itta meg, a másik felét pedig valamelyik fiatal magyar művésznek adta, aki vélhetően aznap nem igen AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009. 8-9. szám

58 olthatta volna egyébbel az étvágyát. Kiemelkedően fontos művészettörténeti adalék, hogy a fiatal Munkácsy Mihállyal igen jó barát - ságban volt: a pesti József téri néhai Carl-kávéház volt a törzshelyük. Az öreg Lakatarisz révén került Munkácsy első képe is a művészeti piacra. Az idős görög festőművész nagyon bízott Munkácsy tehetségében: ő bíztatta leginkább Munkácsyt a magyar témák megfestésére. Utolsó idejében a Két szerecsen utcában egy képkereskedőnek festegetett az ellátása fejében. Lakatarisz Demeter 1864. december 24-én hunyt el Pesten (a Rókusban). A XX. század elején Berlinben volt fellelhető Lakatarisz két műve: az egyik Attila hun királyt ábrázolta Aquilea előtt; a másik Corvin Mátyást fiatal korában. Ekkortájt a Nemzeti Múzeumba több műve került (pl. Dobozy Mihály menekülése; egy arckép, mely öreg férfit ábrázol; Sváb Vilmos arcképe). Halála után 80 évvel az aukciókon többször szerepeltek művei: Salóme címet viselő (127x97 cm, vászon) olajfestménye a Magyar Királyi Postatakarékpénztár 1942. évi; míg a Férfi díszmagyarban címet viselő (65x55 cm, vászon) olajfestménye pedig a 1947. évi aukciós anya - gában szerepelt. Néhány képe a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében ma is megtalálható. Sterio Károly (1821-1862) kőrajzoló és életképfestő E családnév (Sterio/Sterju) a miskolci görögök között tűnt fel. Sterio Károly 1821-ben született Szászkabányán. Édesapja bányatulajdonos mér - nök ember volt. Az ifjú Sterio már 12 éves korában a közeli ortodox templom számára festett képeket. 1838-1841 között a bécsi képzőművészeti aka - démián tanult. 1841-től Pozsonyban élt, majd Pestre költözött: itt Sterio Károly kőrajzoló és életképfestő művészként a történelmi tárgyú népéletkép festményei révén vált közismertté az 1850-es években. A romantika korának kedvelt arc- és életképfestője lett. Sterio Károly: Klapka György (1820 1892) honvédtábornok vízfestménye. Igen közismert Sterio Károly vízfestménye Klapka György honvédtábornokról, helyettes hadügy - miniszterről. Görgey Artúrról is készített akvarellt. 1849-ben megfestette Budavár ostroma címet viselő alkotását. Sterio Károly: Budavár ostroma Arcképei komoly művészi igényűek, jellemáb - rázolása elmélyült. Főbb művei: Clark Ádám (1850), Gróf Széchenyi István lóháton (1857). Ez a Széchenyi-ábrázolás Sterio legközismertebb alkotása. Meglepő, hogy nem magyar ruhában, hanem a nemzetközi divatnak megfelelő öltö - zetben festette meg a Hídember -t. Az alkotás a terveknek megfelelően mutatja be az épülő hidat: három pillérrel ábrázolta: ez utóbbi műve színes litográfiában megjelent az ugyanezen esztendőben Pesten kiadott A hazai vadászatok és a sport címet viselő könyvben. A kordivatnak megfelelő zsánerképei festőiek, látványosak (Vágtázó csikós 1854., Papagájos hölgy 1860.). E művei köréből a Lakodalmi menet címet viselő szintén szélesebb körben ismert: néprajzi hitelességű zsánerfestménye lendületes kompozícióban mutatja be a falusi menyasszonyt hozó lakodalmi menetet. Az árnyékba boruló előteret a falu közössége, bámészkodó apraja-nagyja tölti ki. Közelükben a násznagy lovas alakja a néző tekintetét a menyasszonyt szállító, robogva elszáguldó né - gyes fogatra irányítja, hiszen valójában ez a kép igazi főszereplője. A háttérben balról falusi zsúpfödeles házak zárják le a teret, míg jobb felől, a lakodalmas kocsik fölött (melyek mintha az előtérben csordogáló patak kanyargását foly - tatnák) a tágas szabadságélményű pusztára nyílik ki a látóhatár. Egyetlen egyházi műve a pesti szerb templom ikonosztázának képei. Az eredetit még az 1838-as árvíz tette tönkre: Sterio 1856-1857-ben készítette el az új ikonosztázt: 48 képet festett görögkeleti szerb templom számára (35 az ikonosztázra került). A struktúra az ortodox ikonstílusnak megfelelő, de európai jellegű az egyénábrázolása és a mozgalmassága. A művészettörténet a polgári romantika művelői között tartja számon. Életművének nagyobb részét arcképek és népi életképek alkotják. Gondos kivitel, biztos rajztudás, élményszerű festészeti stílus jellemezte. Több képe látható a Magyar Nemzeti Galériában. AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009.8-9. szám

59 Κοντά στον Ελληνισμό της Σερβίας Κοντά στον Ελληνισμό της Σερβίας και στο Βελιγράδι, τον τόπο που έζησε και εκτε λέστηκε ο μεγάλος οραματιστής του 18ου αιώνα Ρήγας Φεραίος βρέθηκε η Γραμ ματέας του Συμ - βουλίου Απόδημου Ελλη νισ μού Δρ. Όλγα Σαραντοπούλου, με αφορμή τον λαμπρό εορτασμό της Εθνικής Επετείου της 25ης Μαρτίου 1821, που διοργάνωσε ο Σύλλογος Ελλήνων Σερβίας «Ρήγας Φεραίος». Η Δρ. Σαραντοπούλου παραβρέθηκε στη Δοξολογία που τέλεσε στο παρεκκλήσιο Αγίου Συμεών του Πατριαρχείου της Σερβίας, ο Αρχιεπίσκοπος Μαυροβουνίου κ. Αμφιλόχιος, εκπροσωπώντας τον Πατριάρχη Σερβίας κ. Παύλο. Τη Θ. Λειτουργία, όπου παρέστησαν Έλληνες και Σέρβοι κληρικοί, παρακο λούθησαν ο Έλληνας Πρέσβης στο Βελιγράδι κ. Θεμιστοκλής Στωίδης,ο Κύπριος Πρέσβης Ομηρος Μαυρομ - μάτης, εκπρόσωποι του διπλωματικού σώματος, ξένων αποστολών και ομογενείς μας. Ακολούθησε η κατάθεση στεφάνων και η τέλεση επιμνημόσυνης δέησης στον ανδριάντα του Ρήγα Φεραίου, που βρίσκεται στην ομώνυμη οδό στο κέντρο της πόλης. Πλήθος ομογενών, εκπρο - σώπων όλων των συνδέσμων,της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης, του διπλωματικού σώμα - τος, μέλη της αστυνομικής και στρατιωτικής ηγεσίας της πόλης παρακολούθησαν με συγκίνηση την τελετή. Xαιρετισμό απηύθυνε και η Γραμ - ματέας του ΣΑΕ Δρ. Όλγα Σαραντοπούλου, μεταφέροντας μήνυμα του Πρόεδρου ΣΑΕ κ. Στεφ. Ταμβάκη και ευχές όλου του Προεδρείου. Ιδιαίτερη αναφορά έκανε στον Σύλλογο των Ελλήνων της Σερβίας και τον πρόεδρο του κ. Ιωάννη Σάββα, που τον ευχαρίστησε για τις προσπάθειες που καταβάλει για τη διατήρηση του Ελληνισμού στην περιοχή, αλλά και όλους τους παρευρισκόμενους συνδέσμους για τον ακού - ραστο και συνεχή αγώνα τους για την προώθηση της ελληνικής γλώσσας και του πολιτισμού. Η Γραμματέας του ΣΑΕ χαρακτήρισε τον Ρήγα Φεραίο «μεγάλο οραματιστή και κήρυκα της εξέγερσης όλων των υπόδουλων βαλκανικών λαών της Οθωμανικής Αυτοκρατορίας, κατηχητή του γένους μας, αλλά και άνθρωπο με πνευματικές αναζητήσεις, του οποίου το πλούσιο συγγραφικό έργο δίνει επίκαιρα μηνύματα ακόμη και σήμερα». Ακολούθησε δεξίωση, που παρέθεσε ο Έλληνας Πρέσβης, παρουσία και του υπουργού Εξωτε - ρικών της Σερβίας. Οι εορτασμοί ολοκληρώθηκαν με την εκδήλωση στους χώρους του Συλλόγου των Ελλήνων Σερβίας, παρουσία των μελών του, του Εθνικού Συμβουλίου, των Συλλόγων γυναικών, επιστ - ημόνων, φοιτητών και επιχειρηματιών, αγωνιστών του πολέμου της Σερβίας, εκπρόσωποι των AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009. 8-9. szám

60 Παλαιστινίων και πλήθος κόσμου. Τον Ελληνισμό της Βουδαπέστης εκπροσώπησε ο πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης Σπύρος Αγκαρντι και ο αντιπρόεδρος Βασίλης Αγγελίδης. Στο πλαίσιο της παραμονής της στο Βελιγράδι, η Δρ. Σαραντοπούλου είχε την ευκαιρία να συνομιλήσει με τους εκπροσώπους της νεολαίας, ενώ επισκέφθηκε και το μοναδικό σχολείο μητρικής γλώσσας, όπου αποσπασμένη εκπαιδε - υτικός από το Υπουργείο Παιδείας διδάσκει ελληνικά στα παιδιά της ομογένειας. Ας σημειωθεί ότι ο Σύλλογος Ελλήνων Σερβίας ιδρύθηκε το 1923 και έκτοτε προσφέρει πολύτιμο έργο με συνέπεια και προσήλωση στις αξίες και τα ιδανικά του ελληνικού πολιτισμού μας. A szerbiai Rigasz Fereosz Egyesület meghívására a belgrádi görög közösség március 25-i ünnepi rendezvényén részt vett Agárdi Bendegúz Szpírosz a Fővárosi Görög Önkormányzat elnöke, illetve Angelidisz Vaszilisz, A Görög Kultúráért Alapít vány elnöke. A szerbiai görögök egyesületének elnöke Szavvasz Jannisz úr a budapesti görög - séggel történő kapcsolatfelvétel jegyében kezde ményezte a találkozót. A találkozó elindított egy párbeszédet a két szomszédos ország görög közössége között, amelyeknek mind az első, mind a második görög diaszpórát illetően közös törté nelmi gyökerei vannak. Δελτία τύπου / ΣΑΕ Προεδρείο Ungvárnémeti Tóth László A görögökhöz Üdvözlek Görögök, Pélopsz csemetéje, s azoknak Gyermekeik, kiket a legtisztább-féle agyagból Gyúra Prométh, s a nap mennyből leorozta tüzével Gyújtá fel fiatal szivöket; s kiket úgy szeretének Istenek, Istennék, hogy mindenféle kegyelmet Készek volnának hű fajzatokra tetézni. Óh szép zsenge aranykora a nemes emberiségnek! Mely szent volt minden, s mely boldog az állapat addig, Míg a szent Örökök, tova a felséges Olümpnak Házaitól, kézen vezeték a gyenge szülöttet, Mint atya gyermekeit, most a rét tarka virági, Majd a hegy zöld fái között, most a ligetekben Ott künn, majd ott benn a várbástyája tövénél. Nyelv, ital és eledel, játékok s köntös ezekkel Mind közösek voltak. Nem esett oly ünnepi vigság, S oly népgyülekezet Hellászban, s nem vala ott benn Oly várbéli tanács, s olyan dolog a mühelyekben, Ahol az Istenek ott nem voltak volna. Dicsőség Volt akkor mindent ő rajtok kezdeni, tőlök Venni, nekik szentelni. Derék a régi görög nép, S tündöklött szép fénye sokáig örökre teremve. Haj! de nagyon megront az idő mindent, valamit csak A nap alatt látni: Hellásznak is ez vete véget. Mint a hegy tetején álló csert, míg erejében Nyers kora fenntartja, a síknak földmüvelői Bámulják; ha pedig derekát kitekerte tövestől A forgó szélnek dühe, s a fagy megmerevíté, Vagdalják éles bárddal; de ragadja örömmel Mindenik a lenyesett ágat s béülteti földén, Mert hiszi, hogy Zevsznek így is kedvére cselekszik: Úgy a Hellenek is bámúlás tárgya valának Minden népek előtt, mígnem megcsökkene végre Lelki merészségök, mikor a békétlen Aresznek, Róma nagy őrének s atyjának fegyvere által Széjjel szórattak s idegen földekbe kerültek. Most pedig egy részint tova a szép ősi hazától, Részint egy vad nemzet alá letiporva, tulajdon Honjokban, Hellász szent földén szolgai jármot Szenvednek haza, szív s fény nélkül. Mikre jutottál Óh Görögök bájos csemetéjök, s melyik az Isten, Aki haragjában megronthata ennyire téged! Óh nyomorult Görögök, valaha félisten atyáknak Ellágyult fiaik! mi dicső s mely isteni példák Vagynak előttetek atyjaitoknak nyomdokaikban. Törjetek, elvetemedtek! azoknak utánok az ősi Díszt szaporítani: mert nem elég nemes atyja nevével Büszkélkednie senkinek, aki az ősi derékség Tiszteletét örökül meg nem nyeri. Erre pediglen Szerencsét óhajt mindenki tinektek előre; S atyjaitok nevökért, valamit csak kérni akartok, Engedik Istenitek. Kezdjétek bátran az útat, Melyre Georgiadesz vezetett, az ezüstidő útját! AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009.8-9. szám

61 Új Görögország szerző: Berzsenyi Dániel 1825, 1827 körül A Múzsák s Charisok szép honját éjszaka fedte, S templomi néma halál szomorú hajlékai lettek, Büszke tatár lovagok patkói tüzelgtek az elszórt Spárta, Athéne dicső körein már századok óta. A földnek legszebb, legemeltebb népe bilincsben Izzada; Solonnak szent hamvain égre sohajtva. Mint mikor a vasból ordítva kiront az oroszlán, S Núbia erdeiről iszonyún emlékezik és dúl: Így riad álmából az eloltott hajdani Hellász, Es Mahomet hadait tengerbe meríti örökre. S íme, az ég kinyilék! százévek fedte porából Felkele phoenixként maradékit védni Lykurgus, S elszórt hamvaiból Marathon nagy bajnoki váltak. Menjetek, oh Múzsák s Charisok, koszorúzva elejbek, Hajdani napjaiban néktek tömjéneze Hellász. Az új görög dalnok (A Don Juan -ból) szerző: George Byron, fordító: Arany János Szigethazám, szigethazám! Hol Sappho égett s énekelt, Hol terme harc és bék müve, Delos megállt és Phoebus kelt! Örök nyár hint még rá sugárt, De, napján kűl, minden leszállt. Skios múzsája s Teiosé A hőskoboz, szerelmi lant, Más parton.él hírben, nem itt; A hang szülőföldén kihalt, Bár Eccho távolabb veti Mint ősink Boldog Szigeti. Néznek Marathonra a hegyek S Marathon a tengerre néz; Ott álmadoztam egykor én, Hogy még Göröghon szabad lész: Mert, állva perzsa sír felett, Nem hittem szolga létemet. Ült a király bérchomlokon, Mely néz le Salamis fölé; Ezrével ott lenn a hajók, Had, nemzet számra: mind övé! Megolvasá nap költekor De hol valának este, hol? Hol vannak ők? s hol vagy te is, Hazám? Partod némán hever; Nem zendül itt a hős koboz Nem dobban itt már hős kebel! S lantod, az oly soká remek, Ily kézre száll-e, mint ezek? Még valami ha nincs babér Bár szolganép közt, láncokon Pirulni honfi módra, mint E dalra most is homlokom; Mert, haj! mi itt költői bér? Pír a népér könny a honér. Hát csak sirassuk jobb napunk? S pirúljunk? Haltak őseink. Add vissza, föld, kebeledből Spartai elhunyt hőseink! A háromszázból hármat adj: És Thermopylaenk ujra nagy! Mit? csend tovább? csend mindenütt? Ah! nem; a holtak hangja kél, Mint távol omló zúgatag, Felelvén: egy kezdjen, ki él S megyünk, megyünk, vezessetek! Élőn kivűl, nincs más siket. Mind hasztalan; verj másik húrt; Kelyhedre tölts Samos borát! Harcot török csordákra bizz, Vért néked ontson a borág! Hah! lám, alig hogy szólalál Mint érti sok vad bacchanál! Még dívik pyrrhi táncotok, De hol a pyrrhi harcirend? Feledségbe e kettő közűl Mért a nemesbik lecke ment? Kadmos betűje fenvagyon De rabnak szánta-e, vajon? AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009. 8-9. szám

62 Samos borával tölts kehelyt! Kedvetlen e tárgy, hagyjuk ezt! Az ihleté Anakreont, Ki szolgált de Polykratest Térdünk ha szint akkor hajolt, A zsarnok mégis honfi volt. Lám, Chersonéz tyrannja is Szabadságnak hő bajnoka; E tyrann Miltiades volt! Oh! bár efféle zsarnoka Volna a jelennek! Láncai Soká fognának oldani. Samos borával tölts kehelyt! Bérces Sulin, s a pargai Parton, van még egy faj, minőt Szültek a dórok anyjai; S van hintve mag, ott valahol, Kikben Herakles vére foly. Szabadságot franktól ne várj Ezek királya vesz, meg ad; Miben süker reménye él, Csak honfi kard, csak honfi had; Ozmán erő, latín cselek, Megrontanák hős vértetek. Samos borával tölts kehelyt! Árnyékba lejtnek szűzeink Im, mint ragyog dicső szemök; De, nézve lángzó szépeink, Enyém forró könyekben ég: E kebleket rab szopja még! Tégy Sunium párkányira, Hol senki, mint én, s a habok, Hallgassuk egymást búgni, míg Dallal, mint hattyu elhalok: Hon nem hazám, mely láncot hord Csapd földhöz a samosi bort! Képzelt utazás szerző: Pierre-Jean de Béranger, fordító: Petőfi Sándor Pest, 1846. június-augusztus Béranger után franciából Az ősz sietve jő és nedves szárnyán Az én számomra uj fájdalmat hoz. Mindegyre szenvedek, szegény félénk én, És jókedvem virága hervadoz. Ragadjatok ki Párizsnak sarából, Megújulok, ha szép tájt láthatok. Mint ifju már Hellasról álmadoztam, Ottan szeretnék én meghalni, ott! Értem Homért, igen, hisz görög voltam. Pythagorasnak igazsága van. Athén szűlt engem Perikles korában, Láttam Sokratest rabláncaiban, Megtömjéneztem Phydias csodáit, Látám Ilissust, mint virágozott, S Hymett hegyén a méheket fölkeltém; Ottan szeretnék én meghalni, ott! Oh ég, csak egyszer éledhetne szívem E szemderítő nap sugáritul! A szabadság, kit távolból köszöntök, Rám így kiált: jer, győzött Thrasybul! Menjünk, induljunk, készen áll a sajka. Tenger, ne nyeljen engem el habod, Hagyd múzsámat Pyréumnál kikötni, Ottan szeretnék én meghalni, ott! Szép Olaszország ege, de azurját Rabszolgaság homályosítja el. Evezz, kormányos, távolabb evezz le, Hol a nap olyan tiszta fényben kel. Milyen hullám ez? hogy híják e sziklát? Milyen virító a vidék amott! A zsarnokság haldoklik ama parton; Ottan szeretnék én meghalni, ott! Athén szűzei, fogadjatok a révbe, És bátorítsatok föl engemet. Oly földet hagytam el, hol a királyok Rabszolgává teszik a szellemet. Védjétek lantom, melyet üldöznek; s ha Dalom sziveitek meglágyítaná, Tegyétek hamvam Tirteus hamvához, Meghalni jöttem e szép ég alá! AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009.8-9. szám

63 ΟΙ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΟΡΘΟΔΟΞΟΣ ΔΙΑΣΠΟΡΑ ΣΤΗΝ ΟΥΓΓΑΡΙΑ 17ος 19ος ΑΙΩΝΑΣ Εγκαίνια εκθέσεως με τίτλο <<ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΚΛΗΡΟΝΟΜΙΑ. Η ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΟΡΘΟ - ΔΟΞΟΣ ΔΙΑΣΠΟΡΑ ΣΤΗΝ ΟΥΓΓΑΡΙΑ 17ος 19ος ΑΙΩΝΑΣ>> έλαβαν χώρα στο Ιστορικό Μουσείο της Βουδαπέστης, στο κάστρο της Βούδας. Η έκθεση η οποία τελεί υπό την Αιγίδα της Α.Θ.Π του Οικουμενικού Πατριάρχου κ.κ. ΒΑΡΘΟ - ΛΟΜΑΙΟΥ Α, οργανώθηκε από την << ΥΠΟ ΕΛΛΗΝΩΝ ΙΔΡΥΘΕΙΣΑ ΟΡΘΟΔΟΞΟ ΟΥΓΓΡΙ - ΚΗ ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΙΚΗ ΚΟΙΝΟΤΗΤΑ ΒΟΥΔΑ - ΠΕΣΤΗΣ>> ΤΗΣ ΕΞΑΡΧΙΑΣ ΤΟΥ ΟΙΚΟΥ - ΜΕΝΙΚΟΥ ΠΑΤΡΕΙΑΡΧΕΙΟΥ, τον ΕΛΛΗΝΟ- ΚΥΠΡΙΚΟ-ΟΥΓΓΡΙΚΟ ΣΥΛΛΟΓΟ ΦΙΛΙΑΣ και το ΙΣΤΟΡΙΚΟ ΜΟΥΣΕΙΟ ΤΗΣ ΒΟΥΔΑΠΕΣΤΗΣ, με την συμμετοχή των Αυτοδιοικήσεων Ελλήνων Βουδαπέστης, 11ου και 12ου Διαμερίσματος, του Ινστιτούτου Ερευνών Ελλήνων Ουγγαρίας, του Ιδρύματος για τον Ελληνικό Πολιτισμό και Χορηγούς τα Ελληνικά Υπουργεία Εξωτερικών και Τουριστικής Ανάπτυξης, το Ουγγρικό Υπου - ργείο Αυτοδιοικήσεων, την Δημαρχία Μείζονος Βουδαπέστης καθώς και ομογενείς επιχειρηματίες που δραστηριοποιούνται στην Ουγγαρία στους τομείς τουρισμού, εμπορίου κ.ά. Σε δύο αίθουσες του Μουσείου θα προβάλλεται επί τρίμηνο μεγάλος αριθμός σπανίων χειρογ - ράφων, βιβλίων, ιερών εικόνων, αμφίων και εκκλησιαστικών σκευών, πινάκων Ελλήνων ζωγράφων της εποχής, διοικητικών εγγράφων, χαρακτικών κ.ά. μέρος των οποίων, μαζί με άλλα πληροφοριακά στοιχεία, περιλαμβάνονται στο επιμελημένο, τρίγλωσσο, λεύκωμα της Εκθέσεως, τα Εγκαίνια της οποίας τέλεσαν από κοινού, ο Σεβασμιώτατος Μητροπολίτης Αυστρίας και Έξαρχος Ουγγαρίας και Μεσευρώπης κ Μιχαήλ, ο Υφυπουργός Αυτοδιοικήσεων Dr. Miklós Kovács και ο Δ/ντης του Μουσείου Dr. Sándor Bodó. Με την έναρξη της εκδηλώσεως ο Γραμματέας της Εκκλησιαστικής Κοινότητας και του Ελληνο- Κυπριακού-Ουγγρικού Συλλόγου Φιλίας κ. Β. Σταματόπουλος ευχαρίστησε τους συνδιοργανωτές και χορηγούς της Εκθέσεως καθώς και τους διακεκριμένους προσκεκλημένους για την παρουσία τους. Ο Διευθυντής του Ινστιτούτου Ερευνών Ελλήνων Ουγγαρίας, ομογενής καθηγητής κ. Ν. Φωκάς ανεφέρθη στην διαδρομή, τις επιχειρηματικές και άλλες δραστηριότητες των Ελλήνων, η παρουσία των οποίων ανεδείχθη, σε δυναμικό παράγοντα της οικονομικής, κοινωνικής και πολιτιστικής ζωής της εποχής, με συνεισφορά σε δημόσια έργα, καταστήματα, ιδρύματα κ.λ.π. έργα υποδομής τα οποία και σήμερα συμβάλλουν στην καθημερινή διαδικασία της Πρωτεύουσας και άλλων πόλεων της Ουγγαρίας. Ο Σεβασμιώτατος Μητροπολίτης κ. Μιχαήλ αφού ευχαρίστησε ιδιαιτέρως τον Υπουργό Τουριστικής Ανάπτυξης κ. Κ. Μαρκόπουλο και τον Υφυπουργό Εξωτερικών κ. Θ. Κασσίμη για την οικονομική συνδρομή τους στην οργάνωση και επιτυχία της Εκθέσεως, εστίασε την αναφορά του στην δημιουργική δραστηριότητα των ομογενών της διασποράς, όπως εκδηλώθηκε με την ανέγερση και λειτουργία περικαλλών Ιερών Ναών, Σχολείων και άλλων κοινωφελών ιδρυμάτων σε ολόκληρη τη χώρα. Ο εκπρόσωπος της Ελληνικής Πρεσβείας κ. Θωμάς Ματσουκάς, Γραμματέας Πρεσβείας Α, αφού μετέφερε τον χαιρετισμό του Πρέσβη, ανέγνωσε συγχαρητήρια επιστολή του ΥΦΥΠΕΞ κ. Θ. Κασσίμη προς τον Σεβασμιώτατο Μητροπολίτη για την οργάνωση της Εκθέσεως, αναφερθείς και ο ίδιος στους μακραίωνες δεσμούς μεταξύ των δύο λαών, που χρονολογούνται από της ιδρύσεως του Ουγγρικού Κράτους μέχρι σήμερα. Επίσης συγχαρητήρια επιστολή, ανεγνώσθη και του Υπουργού Τουριστικής Ανάπτυξης κ. Κ. Μαρκόπουλου, για την οργάνωση και επιτυχία της Εκθέσεως, καθώς και του Νομάρχη Θεσσαλονίκης κ. Π. Ψωμιάδη, ενώ χαιρετισμούς απεύθυναν, ο Πρόεδρος του Χριστιανο - δημοκρατικού Κόμματος κ. Zsolt Semjén, ο αντινομάρχης Κοζάνης κ. Λάζαρος Γκερεχτές και ο AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009. 8-9. szám

64 Πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης κ. Σπ. Αγκάρντι. Η τελετή των εγκαινίων, στην οποία παρέστη η Πρέσβης της Κύπρου κ. Γ. Λανίτου, εκπρόσωποι του Ρωσικού Πατριαρχείου, της Εξαρχίας, Ουγγρικών και Ομογενειακών Πολιτιστικών Φορέων και Αυτοδιοικήσεων, Στελέχη της Ελληνικής Πρεσβείας και μεγάλος αριθμός προσκεκλημένων, πλαισιώθηκε από μουσικό πρόγραμμα- συναυλία υψηλού επιπέδου, με την συμμετοχή της Ελληνοκυπρίας σοπράνο Κλειώ Μυτιληναίου, τον δεξιοτέχνη στο μπουζούκι Λάκη Λαυτσή ( τελετή έναρξης Ολυμπιακών αγώνων στην Αθήνα) και της μπαρόκ ορχήστρας δωματίου SAVARIA υπό την Διεύθυνση του μαέστρου κ. Pál Németh. Σημειώνεται ότι το πρόγραμμα της συναυλίας ήταν με έργα VIVALDI, MONTEVERDI, HANDEL, σπουδές Λ. Λαυτσή και παραλλαγές Pál Németh, συνιστά εγχείρημα στο οποίο ανεφέρθη ο Πρόεδρος του Ιδρύματος για τον Ελληνισμό, ομογενής καλλιτέχνης κ. Β. Αγγελίδης. Ακολούθησε δεξίωση στην οποία παρεκάθησαν πλέον των 500 ατόμων. Görög örökség Egyedülálló kiállítás nyílt 2009. április 2-án a Budapesti Történeti Múzeumban, amely a XVII- XIX. századi magyarországi görög diaszpóra szellemi hagyatékát mutatja be elsősorban az egyházi értékeken keresztül. Ez a diaszpóra olyan nagy neveket adott a magyar társadalomnak, mint Boráros János várospolitikus, Xantus János, a Fővárosi Állatkert első igazgatója, Terzisz Szilárd, Pest polgármestere, Lyka Károly irodalom törté - nész, Manno Miltiadész sportoló és szobrász, de édesanyja, Muráti Irén révén ehhez a görög közösséghez kötődött Teleki Pál, Magyaroszág egykori miniszterelnöke is. A kereskedőből jómódú polgárokká vált görögök sosem feledkeztek meg támogatni a a magyarországi reform - törekvéseket, de ugyanilyen buzgalommal segítették a függetlenségét újra elnyert Görögország fejlődését is. AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009.8-9. szám

65 Fényképes összefoglaló a kiállítás fontosabb tárgyaiból Nákó Konstanzia képmása Boráros János mellképe Női arckép (Laccataris Demeter festménye) Pünkösd AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009. 8-9. szám

66 II. Rákóczi Ferenc védőlevele a görög kereskedők számára A Lánchíd építésének első tele (Barabás Miklós festménye)számára A Lánchíd alapkőletétele (Barabás Miklós festménye) Mennyei Jeruzsálem Tengeri táj (Nákó János festménye) AGORA Görög kisebbségi kulturális magazin 2009.8-9. szám