1. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, hazaárulás, kémkedés Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 139. (1) Aki olyan cselekményt

1. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, hazaárulás, kémkedés Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 139. (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve - különösen fegyveres erő igénybevételével - megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza. Az Alkotmány 2. (1) alapján a jogállam rendes működése a népfelség elvén, a többpárti demokrácián és az államhatalmi ágak megosztásán alapszik. Az Alkotmány tiltja a hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos birtoklására irányuló magatartásokat. Ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. Jogi tárgya: A Magyar Köztársaság alkotmányos rendje. Az elkövetési mód: Erőszakkal vagy ezzel fenyegetve. Személy ellen irányul, A fegyveres erő igénybevétele Bármilyen olyan eszköz, amely az erőszak bekövetkezése lehetőségének nyomatékot adhat, tehát nem a honvédelemről szóló törvényben meghatározott fegyveres erők értendők itt, A bűncselekmény immateriális, csak szándékosan követhető el és a magatartás befejezésével a befejezetté válik. Kísérlet csak az erőszak/fenyegetés megkezdését közvetlenül megelőző magatartás lehet. Az előkészülete is büntetendő. Alanya bárki lehet, nem magyar állampolgár is akár. Hazaárulás 144. (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást a) súlyos hátrányt okozva, b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, c) háború idején, d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el. (3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A hazaárulás a Magyar Köztársaság iránti kötelező állampolgári hűség megszegése. Jogi tárgy Magyar Köztársaság függetlensége, területi épsége és alkotmányos rendje. Függetlenség Külső szuverenitás, melynek lényege, hogy az, hogy a Magyar Köztársaság saját államisággal bír, Területi épség: A Magyar Köztársaság térségének sérthetetlensége, amelyen az állami főhatalom érvényesül. A külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel történő kapcsolatfelvétel -fenntartás. Külföldi szervezeten meghatározott célt szolgáló, szabályok szerint működő csoport, intézmény értendő. A kapcsolatfelvétel kétoldalú viszonyt feltételez. Történhet írásban, szóban, közvetítő eszközön keresztül. A bűncselekmény célzatos, ezért csak egyenes szándékkal valósítható meg. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy külföldi szervezettel vett fel illetve tart kapcsolatot Alanya Tettesként csak magyar állampolgár lehet, mely ténynek az elkövetéskor kell fennállnia. Immateriális bűncselekmény, a tárgyalt magatartások tanúsításával befejezett. Kísérlet előfordulhat. Az előkészületet is büntetendő, háború idején súlyosabban ráadásul. Minősített esetek: Súlyos hátrány okozása: ha a célzott érdekek sérülnek. Állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával történő elkövetés Háború alatt azt az időszakot kell érteni, mikor az Országgyűlés által kinyilvánított hadiállapot áll fenn, vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető akár külső, akár belső veszély esetén. Ezt a Btk. 137. 10. mondja ki. A külföldi fegyveres erő behívásánál az ország területén kívül vagy belül lévő nagyobb létszámú felfegyverzett csoportot kell érteni külföldi fegyveres erő alatt, melyben külföldiek vannak. A behívás az ország területén kívül található külföldi fegyveres erőre, az igénybevétel a belföldön állomásozóra vonatkozik. Előkészület büntetendő. Kémkedés 147. (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést államtitok kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki - mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki - az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja. 1

Jogi tárgy A Magyar Köztársaság állambiztonságához fűződő érdek. Elkövetési tárgy Lehet bármely adat, amely alkalmas a Magyar Köztársaság elleni felhasználásra. Nem kizárólag a szoros értelemben vett titok, hanem a magyar állam területén tágabb vagy szűkebb embercsoport számára ismert információk és adatok megfelelő rendszerezése, elemzése is felhasználható a Magyar Köztársaság ellen. Nem szükséges, hogy a megszerzett adatok a valóságnak mindenben megfeleljenek, továbbá az sem, hogy az idegen hatalom vagy a szervezet számára abszolút újdonságot jelentsenek. Az adat megjelenhet bármely információhordozón, fényképen, rajzon, írásban, de rögzítés nélkül is birtokolható. Hírszerző tevékenység végzése. Ez több mint titkos adatszerző, adatszolgáltató tevékenység, magában foglalja az olyan tevékenységeket is, mint a hírszerző szervezet részére megfelelő személy felkutatása, meggyőzése. Csak aktív magatartással követhető el, de nem kell, hogy folyamatos vagy nagyobb számú információra vonatkozó legyen. Egyetlen adat megszerzése is tényállásszerű. A tevékenység átfogja az adatok megszerzését, birtoklását, gyűjtését, kiszolgáltatását, illetve minden aktív magatartást, mely a hírszerző szervezet részére előnyösebb helyzetet teremthet. Az idegen hatalom alatt külföldi kormányt kell érteni. Immateriális bűncselekmény, mely szándékos, de nem célzatos. Lényeg, hogy az elkövető felismerje az adat Magyar Köztársaság elleni felhasználhatóságát. Az egyéni cél a büntetés kiszabása során juthat jelentőséghez. Alanya tettesként bárki lehet. A bűncselekmény a hírszerző tevékenység végzésével befejezett. Kísérlet valósul meg akkor, ha az adatszerzés, adatgyűjtés megkezdődik, de az adathoz az elkövető nem jut hozzá. Az előkészületet is büntetendő. Önkéntes elállás CSAK akkor lehet önként elállni, ha a hírszerző ajánlkozott vagy vállalkozott a cselekményre, ÉS még nem gyűjtött adatot, nem végzett hírszerző tevékenységet. Ekkor a hatóságnak bejelentés és a külföldi kapcsolat teljes feltárása mentesít. Ergo a kémkedésre felhívás és a közös elkövetésben megegyezés esetében NINCS lehetőség önkéntes elállásra. Lex speciali derogat generali alapján. A bűncselekmény az államtitoksértéshez képest speciális, így nem állhat vele bűnhalmazatban. Minősített eset Az államtitok kiszolgáltatásával elkövetett kémkedés. A kiszolgáltatás az idegen hatalom vagy idegen szervezet részére történő ismertté válást, ahhoz történő eljuttatás megkezdését jelenti. 2

2. Az emberölés 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést a) előre kitervelten, b) nyereségvágyból vagy c) más aljas indokból, illetőleg célból, d) különös kegyetlenséggel, e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen, f) több emberen, g) sok ember életét veszélyeztetve, h) különös visszaesőként, i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen követik el. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. ), a népirtás [155. (1) bekezdés a) pont]; b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. (4) bekezdés, 355. (5) bekezdés a) pont]; c) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. (2) bekezdés a) pont, 262. (2) bekezdés, 352. (3) bekezdés b) pont]. Az emberölés tényállása nyitott tényállás, nem határoz meg időt, helyet, módot stb. Jogi tárgy Más ember élete. Büntetőjogi értelemben emberi életről, mint embertől származó, az anyaméhből kivált lény létéről beszélünk. Mindegy, hogy a születő lény életképes-e vagy sem, lényeg az élve születés. Alany Passzív alanya az élő ember. Közömbös a neme, életkora, egészségi állapota; torzszülött elpusztítása is emberölés. Ugyancsak emberölés a gyógyíthatatlan beteg halálának meggyorsítása vagy előidézése szenvedéseinek megrövidítése céljából (eutanázia). Büntetőjogilag az emberi élet kezdete a tolófájás kezdete, császármetszés esetén a beavatkozás megkezdése, vége pedig a biológiai halál, amikor légzés, keringés és agyműködés teljes megszűnése miatt megindul a szervezet irreverzibilis bomlása. Ezen kívül van még agyhalál, ami az agy és agytörzs működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése, klinikai halál pedig ha átmenetileg megszűnik a légzés, keringés vagy az agyműködés. Eutanázia Görög eredetű kifejezés, szép halált jelent. Köznapi értelemben minden olyan tevékenység, mely célja a halálközeli állapotban levő, az emberhez méltó életvitelre már képtelen személy életének fájdalommentes megrövidítése. Két fajtája az önkéntes és a nem önkéntes. Mindkét formája szándékos emberölés. Az 1997. évi 154. törvény a beteg számára biztosította az önrendelkezéshez való jogot, ennek keretében szabályozza annak módját, hogy a beteg hogyan utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást. Az elkövetési magatartás mind tevéssel (fizikai vagy pszichikai ráhatás), mind mulasztással elkövethető. A halálos eredmény elhárítására való jogi kötelezettség akkor áll fenn, ha az elkövetőnek az áldozathoz fűződő személyes viszonyán pl. szülő-gyermek, szerződésen vagy munkaviszonyon pl. orvos, ápolónő alapszik. A szándékosság lényege, hogy az elkövető tudata átfogja a törvényi tényállás objektív ismérveit. Eredmény Az emberölés eredmény bűncselekmény; a felelősség alapja az elkövetési magatartás és az eredmény között fennálló okozati összefüggés. ha az elkövető indította el a halálhoz vezető folyamatot, A mulasztással elkövetett emberölés esetén akkor beszélünk okozatosságról, ha a halál bekövetkezésének oka maga a mulasztás. Az emberölésnek a testi sértéstől való elhatárolása A Legfelsőbb Bíróság 15. Irányelve szerint a kiindulópont, hogy az elkövető szándéka mire irányul. Az ölési szándék megállapításához azt kell vizsgálni a tárgyi oldalon, hogy * a használt eszköz * a cselekvés módja (azaz a támadás iránya és ereje) * a sérülés helye és minősége az általános élettapasztalat szerint alkalmas volt-e a halál előidézésére. Alanyi oldalon pedig hogy az elkövetőnek oka volt-e a sértett életének kioltására. Elvétés Nincs kihatással a büntetőjogi megítélésre, ha az elkövető tévedés folytán mást öl meg. Az eredeti célszemély ellen szándékos emberölés kísérlete, a tényleges sértettel szemben gondatlan emberölés. Tettesség A tettes cselekménye lehet közvetlen és közvetett. Társtettességben elkövetett emberölés állapítható meg, ha 2 vagy több személy, egymás tevékenységéről tudva, szándék-és akarategységben úgy oltja ki a sértett életét, hogy mind megvalósítják a tényállás egy részét. Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha az egyik lefogja a sértettet, a másik pedig megöli, az is társtettesség. Részesség Szándékos emberölésre való felbujtás miatt felel az a személy, aki olyan személyt bír rá emberölésre, akinél a felbujtó fellépéséig fel sem merült az emberölés szándéka. A felbujtás akkor állapítható meg, ha az ölési szándék a felbujtó magatartásának hatására alakul ki a tettesben. Stádium Az emberölés befejezett, ha a törvényi tényállásban meghatározott eredmény, a sértett halála bekövetkezett. Kísérlet valósul meg, ha a szándékosan véghezvitt ölési magatartást az elkövető megkezdte, de nem fejezte be, vagy a halál egyéb okból elmaradt. 3

Az emberölés előkészületét is bünteti a törvény. Minősített esetek: PASSZÍV ALANYRA TEKINTETTEL: - hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt - közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során - hivatalos, külföldi hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen, - több emberen elkövetett emberölés (Legalább kettőn kísérli meg. Törvényi egység. Időben és térben elkülönülhet, lényeg hogy egyszerre bírálják el.) - sok ember életét veszélyeztetve ALANYI OLDALON LÉVŐ KÖRÜLMÉNYEK - előre kitervelten - nyereségvágyból - aljas indokból vagy célból - különös kegyetlenséggel - különös visszaesőként Előre kitervelt emberölés csak egyenes szándékkal követhető el. Nyomon kell követni a szándék kialakulását. Magában foglalja az ölési szándék kialakulását, annak erősödését, a végrehajtás körülményeinek kitervelését is. Nyereségvágy a közvetlen anyagi haszonra való törekvés. (A közvetett anyagi haszon miatti emberölés aljas indokból elkövetett.) A nyereségvágyból elkövetett emberöléshez tartozik a rablógyilkosság. Aljas indokból vagy cél, ha erkölcsileg elvetendő motívumból öl embert az elkövető. Ide tartozik a bosszú, féltékenység, szexuális indok, más bűncselekmény elkövetése, felfedezés meghiúsítása miatt elkövetett emberölés. Az ügy körülményeinek meg kell erősítenie a szándék aljasságát. Az indok és cél abban különbözik, hogy a cél CSAK EGYENES szándékkal valósítható meg. pl. vérbosszúból elkövetés célzatos, így kizárólag egyenes szándékkal lehet elkövetni. Különösen kegyetlen módon elkövetett az emberölés, ha a cselekmény végrehajtása rendkívüli kegyetlenséggel történik, vagy az élet kioltásával rendszerint együtt járó testi szenvedést vagy lelki gyötrelmet meghaladó módon valósul meg. Szükséges, hogy az elkövető tudata átfogja a különös kegyetlenséget. NEM annak van jelentősége, hogy a sértett ténylegesen érzett-e fájdalmat, hanem hogy általában ilyen-e a tevékenysége. Különös visszaeső az olyan visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. Hasonló bűncselekmény - az erős felindulásban elkövetett emberölés - a népirtás - az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei - a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el Nem alapozza meg a különös visszaesést a korábbi gondatlan emberölés, ill. az emberölés előkészülete miatti korábbi elítélés. 4

3. Az erős felindulásban elkövetett emberölés Az emberölés előkészülete Az erős felindulásban elkövetett emberölés 167. Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgya Emberi élet Passzív alanya Bárki, az elkövetőn kívül. Menthető felindulás Az erős felindulásnál az indulatnak az elkövetőn kívülálló ok hatásaként kell előállnia, erkölcsileg méltányolhatónak, intenzívnek kell lennie. Az indulat két fajtája a patológiás és a fiziológiai. Fiziológiás (ép-lélektani) indulatról akkor beszélünk, amikor az érzelmek rövid idő alatt olyan mértékben uralkodnak el az egyénen, hogy az akarat-elhatározási folyamat időbelileg jelentősen lerövidül, és a tudat mély elborulása nem jön létre. Az erős felindulás fennállását és fokát az elkövető konkrét pszichikai tulajdonságai alapján kell megítélni. A patológiás indulat sajátossága, hogy az egyén kóros elmeállapota miatt az indulat túlméretezett, sem intenzitásában, sem időtartamában nem felel meg a kiváltó oknak, vagyis tudatborulás jön létre. Amennyiben ez képtelenné teszi az elkövetőt cselekménye következményeinek a felismerésére, nem büntethető. Ha csak korlátozza a beszámíthatóságot, akkor a büntetés korlátlanul enyhíthető. Kiváltó ok Az, hogy mi tekinthető méltányolhatónak vagy menthetőnek mindenkor a társadalom erkölcsi nézetei, törvényi normái alapján dönthető el. Az összes körülmény kölcsönhatásukban és folyamatosságukban való elemzése szükséges. Aki saját tudatos tevékenységével váltotta ki az erős felindulást megalapozó okot és ebben az állapotban követi el a szándékos emberölést, nem hivatkozhat erős felindulásra. Kizárja az erős felindulás megállapítását, ha az elkövető garázda magatartásával mást megbotránkoztat, illetve aki saját magát hozza ittas állapotba és ittassága szolgál alapul az erős felinduláshoz. A méltányolható jelleg erkölcsi, emberi menthetőséget is feltételez. Leggyakoribb kiváltó ok a sértett provokatív magatartása, amely az elkövető vagy hozzátartozója ellen irányuló jogellenes cselekményben valósul meg. A megítélésénél jelentősége van az elkövető és a sértett között fennálló viszonynak. Az elkövető sérelmére a sértett által elkövetett bűncselekmény általában megalapozza a méltányolható okot, néha nem jogellenes magatartása is. A féltékenységet vagy szerelemféltést a bírói gyakorlat akkor tekinti méltányolható oknak, ha az indulatot valamely külső ok lobbantja fel. Pl. tényleg okkal féltékenykedik mert rajtakapja őket, és a rajtakapott házastárs provokálja, megalázza az elkövetőt. Szándékosság A cselekményt nyomban az erős felindulás állapotában kell elkövetni, azaz a szándéknak rögtönösnek kell lennie. Az erős felindulásban elkövetett emberölés eredmény-bűncselekmény, így az eredmény elmaradása esetén a kísérlet szabályai az irányadóak. Az előkészület fogalmilag kizárt. Tevéssel és mulasztással egyaránt elkövethető, s a szándék elvileg lehet egyenesen kívül eshetőleges is. Folytatólagos elkövetés kizárt. Tettesség-részesség A társtettesség nagyon ritkán fordul elő, ekkor valamennyi elkövetőnél fenn kell állnia a méltányolható okból származó erős felindulásnak. Elhatárolás Az erős felindulásban elkövetett emberölés és a jogos védelmi helyzetben az elhárítás szükséges mértékének menthető felindulásból való túllépése gyakran elhatárolási nehézséget okoz. Ebben a körben azt kell vizsgálni, hogy a jogos védelem feltételei fennállnak-e és csakis ennek hiányában kerülhet szóba a privilegizált emberölési cselekmény megállapítására. Az erős felindulásban elkövetett emberölés rendbeliség a passzív alanyok számától függ. Az emberölés előkészülete Az emberölés előkészületét is bünteti a törvény. Az emberölésre felhívás ennek körében a felbujtás kísérlete, és felbujtásért felel, ha a felbujtott a cselekményt legalább kísérleti szakba juttatta. Csak egyenes szándékkal követhető el az emberölés előkészülete, mivel valamennyi magatartás célzatos. Ha a felhívottban az ölési szándék már kialakult a felhíváskor, pszichikai bűnsegélyért felelős. A lőfegyver célra tartása előkészület, míg az elsütőszerkezet mozgásba hozatalának megkezdése kísérlet. (Azaz ha elkezdi húzni a ravaszt, de még nem sült el.) Szúró eszköznél akkor kísérlet, ha már az eszközt felemelte, a szúró mozdulatot megindította és a passzív alany testközelben van. Az emberölés előkészületét a 18. szerinti általános szabályok szerint kell megítélni. 18. (1) Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. (2) Nem büntethető előkészület miatt a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése; 5

b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad; c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti. (3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. Az elkövetéshez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek pl. a helyszín felderítése, terv készítése. A gyakorlatban eltérő álláspontok voltak arról, hogy az emberölés előkészületének rendbelisége függ-e a sértettek számától. Az ellentétes döntések után az LB. 5/1999. Büntető jogegységi határozatában kimondta, hogy az emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősül, ha az elkövető célja több ember ellen irányul. A jogegységi tanács úgy foglalt állást, hogy egy adott előkészületi cselekmény a szerint egy, vagy több rendbeli, hogy az elkövető célja egy, vagy több bűncselekmény megvalósítása. Amikor a sértettek száma jelentőséggel bír a rendbeliség szempontjából, az előkészület rendbelisége is ehhez igazodik. Ezért ha az emberölés előkészülete több ember ellen irányul, az emberölés előkészületének bűntette több rendbeli, függetlenül attól, hogy a megkísérelt, vagy befejezett több emberen elkövetett emberölés törvényi egység folytán egy rendbeli bűncselekmény lenne. Előkészület büntetlensége Önkéntes elállás folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, ha az elkövetés elhárítása céljából valaki visszavonja felhívását, ajánlkozását, vállalkozását. Többes elkövetés esetén ez nem elég, arra kell törekednie, hogy a többi közreműködő elálljon az elkövetéstől. Ha ezt nem teszi, csak akkor nem büntethető, ha a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése bármely okból elmarad. Az se büntethető, aki a hatóságnál feljelentést tesz. 6

4. Az öngyilkosságban közreműködés és a magzatelhajtás Az öngyilkosságban való közreműködés 168. Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Azért külön tényállással büntetendő, mert az öngyilkosság önmagában nem bűncselekmény, így nincs törvényi szabályozása. Ez tehát egy sui generis tényállás emiatt. Jogi tárgy Az emberi élet védelméhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alany Bárki lehet, kivéve a beszámíthatatlan személyt, mert ilyenkor közvetett tettességgel elkövetett emberölés valósul meg. Ilyen a gyermekkorú, kóros elmeállapotú ezen belül akár ittas személy. Másnak öngyilkosságra történő rábírása, illetve az ahhoz való segítségnyújtás. Rábíráson felbujtói jellegű tevékenységet kell érteni. Ennek hatására kell, hogy a passzív alany elhatározza az öngyilkosságot és azt legalább megkísérelje. Ha a passzív alanyban már megvolt az öngyilkosság szándéka és azt az elkövető tevékenysége csak erősítette, a második fordulat szerinti minősítést kell alkalmazni; az ilyen cselekmény pszichikai bűnsegély. Az eredménytelen rábírás nem bűncselekmény, mert kísérlete fogalmilag kizárt, illetve előkészülete is. Az öngyilkosság elkövetéséhez való segítségnyújtás bűnsegédi jellegű tevékenység, amely átfogja mind a fizikai mind a pszichikai bűnsegély eseteit. Az öngyilkosság színhelyén való puszta jelenlét nem tekinthető közreműködésnek. Ilyen magatartás adott esetben a segítségnyújtás elmulasztását valósítja meg. Szándékosság A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Mivel nem célzatos cselekmény, akár egyenes akár eshetőleges szándékkal is elkövethető. Az elkövető tudatának át kell fognia magatartásának jellegét és okozatiságát, valamint a sértett öngyilkosságának lehetőségét. Társtettesség Megvalósítható társtettességben is. Lehetséges a felbujtás és a bűnsegély is. Pl. valakit ráveszek, hogy győzze meg Feri bácsit, ugorjon a Dunába. Elhatárolás Az öngyilkosságban közreműködést el kell határolni az öngyilkosságba kergetéstől, mely pszichikai ráhatás útján elkövetett emberölést valósít meg. A magzatelhajtás 169. (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást a) üzletszerűen, b) a nő beleegyezése nélkül, c) súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás halált okoz. (4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogi tárgy A terhes nő egészsége, és a méhmagzat élete. Elkövetési tárgy A magzat. Célzatos a bűncselekmény, és a cél a magzat megölése. A magzat a női és férfi ivarsejt egyesülésétől számít, egészen a tolófájdalmak jelentkezéséig. Passzív alany Passzív alanya csak nő lehet. Az orvosilag indokolt, továbbá a törvény szerint engedélyezett művi beavatkozás nem érinti a büntetőjogi felelősség kérdését. Társtettesség A magzatelhajtás alanyának a törvény által tett megkülönböztetése kihatással van a tettesség és a részesség alakulására is. Amikor a terhes nő maga hajtja el magzatát, ebben az esetben a társtettesség fogalmilag kizárt, mivel itt a törvény speciális alanyt jelöl meg. Abban az esetben azonban, mikor a kívülálló személy a terhes nő beleegyezésével valósítja meg az elkövetési magatartást: az elkövető az (1) bekezdés szerint vonható felelősségre, a terhes nő pedig a magzatelhajtás vétségét valósítja meg. Ebben az esetben a kívülálló személy és a terhes nő társtettessége megállapításának akkor sem lehet helye, ha közöttük teljes szándék- és akartategység áll fenn. A társtettesség megállapítható viszont abban az esetben, ha a más magzatának az elhajtásában két vagy több személy működik közre. Ha a terhes nő eredményesen bír rá kívülálló személyt magzatának elhajtására, tettese a (4) bekezdés szerinti magzatelhajtásnak, amibe beleolvad a felbujtás. (1) esetén más magzatának elhajtása, (4) esetén saját magzat elhajtása vagy elhajtatása. Csak aktív tevékenység lehet, és mesterséges beavatkozás. Spontán vetélés nem, mert se nem aktív se nem mesterséges. A magatartásnak jogellenesen kell kioltania a magzat életét. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi 79. tv. lehetőséget teremt a terhesség megszakítására, s ez kizárja a jogellenességet. Ilyen indikációs ok: 6. (1) A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha a) azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja; b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved; 7

c) a terhesség bűncselekmény következménye, valamint d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén. (2) A terhesség az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő a) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen; b) terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége az (1) bekezdésben foglalt időtartamot. (3) A terhesség a 20. hetéig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig - szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri. (4) A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg a) az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve b) a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén. A magzatelhajtás a nyitott törvényi tényállás tipikus esete, mert nem határozza meg a bűncselekmény elkövetési módját és eszközét. A magzatelhajtás materiális bűncselekmény, akkor válik befejezetté, ha a korábban élő magzat elpusztul. Szükséges az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés fennállása. Csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia azt, hogy létezik élő magzat és a magatartás alkalmas a terhes nő magzatának az elhajtására, az érzelmi oldalon pedig következményt kifejezetten kívánva, vagy ebbe belenyugodva kell cselekednie. (Eshetőleges vagy egyenes szándék.) Kísérlet Ha az elkövető a magzat elhajtását megkezdte, de az eredmény nem jött létre, a magzatelhajtás kísérlete valósul meg. Kísérlet megállapításának van helye akkor is, ha az elkövető kifejtette a magzat elhajtására objektíve alkalmas tevékenységet, de a magzat elpusztítása nem ennek következtében, hanem más okból következett be. Abszolút alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet, ha a beadott szer nem alkalmas a magzat elhajtására és a nő egészségére sem veszélyes. Ez nem büntethető. A relatív alkalmatlanság, ha olyan eszközzel hajtja végre, ami elvileg alkalmas a magzat elpusztítására, de az adott esetben vagy az eszköz alkalmazása, vagy a beadott szer mennyiségének elégtelensége folytán az eredmény nem következik be. Alkalmatlan tárgyon (ha a nő nincs teherben) véghezvitt magzatelhajtás kísérlete esetében a Btk. Általános Részében foglalt szabályok értelmében a büntetés korlátlan enyhítésének illetőleg a büntetés kiszabása mellőzésének lehet helye. Minősített esetek - üzletszerűség (Ugyanilyen vagy hasonló jellegű bűncselekmény elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.) - a nő beleegyezése nélkül - súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva - terhes nő halálát okozva A bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb következmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. Ha az elkövető szándéka legalább eshetőlegesen az életveszélyt vagy a halált mint minősítő körülményt is átfogja, és az elkövető ebbe a lehetőségbe belenyugodva cselekszik: nem a magzatelhajtásnak az említett minősített esete, hanem életveszélyt okozó testi sértés, vagy emberölés megállapításának van helye. A magzatelhajtás ugyanis praeterintencionális cselekmény ebből a szempontból. Halmazat A magzatelhajtás, mint az egészséget szükségszerűen veszélyeztető magatartás természetes velejárója a 8 napot meg nem haladó gyógytartamú testi sértés okozása, ehhez képest a könnyű testi sértés vétsége mindenkor beleolvad a magzatelhajtás (1) bekezdésében meghatározott alapesetbe, így bűnhalmazat megállapítására nem kerülhet sor. A gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés, a gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés, valamint a gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége nem állhat bűnhalmazatban a magzatelhajtás említett minősített eseteivel. 8

5. A testi sértés kivéve az életveszélyt okozó és a halált okozó testi sértést 170. (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. (4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. (6) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető. Jogi tárgy Az ember testi épségéhez és egészségéhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alany Az elkövetőn kívül bárki. Az öncsonkítás tehát nem bűn, kivéve, ha Honvédelmi kötelesség megtagadására irányul, ekkor azonban más bűncselekményt valósít meg. (Honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények.) Testi épségen és egészségen nem az orvosi fogalmat, hanem azt a testi és szellemi állapotot értjük, amelyben a sértett a jogtalan támadás előtt volt, s amelyben annak eredményeként hátrányos változás következett be. Az elkövetési magatartása a testi épség vagy egészség megsértése, amely testi bántalmazásában vagy az egészség sértésében nyilvánul meg. Testi bántalmazás: a testet érő külső behatás, amely a testen, illetve annak egy részén nyomokat hagyó sérülést okoz. A sérülés okozása egy folyamat, amelyet külső behatás indít el, s amelynek következtében a szervezet sejtjeiben, szöveteiben alaki eltérés, működési zavar keletkezik. A fájdalom okozása nem feltétele a test bántalmazásának. A testi bántalmazás létrejöhet közvetlen, közvetett módon is. Egészségsértés az, mikor az egészség sérelme nem a test közvetlen bántalmazása által, hanem más okból áll elő, mikor a tevékenység eredményeként betegségnek jön létre. Létrejöhet akár közvetett akár közvetlen módon is. Eredmény Az eredmény a testi épség megsértése, egészségsértés, amelynek okozati összefüggésben kell lennie az elkövető magatartásával. Egyes minősített esetek elhatárolása A testi sértés eseteit a gyógytartam határolja el egymástól. Ennek során általában a tényleges gyógytartamot kell figyelembe venni. Csak az az idő számít, ameddig a sérülés vagy az egészségkárosodás hatott. Anatómiailag akkor gyógyult egy sérülés, ha a megsérült szövetek anatómiai egysége helyreállt. Vagyis, a sebszélek összetapadtak, a sebváladék már nem ürül, a hámosodás befejeződött, a pörk levált, csonttörés esetén a törött végeket csontos callus rögzíti. Funkcionális gyógyulás akkor következik be, ha a sérülés által károsodott funkció maradéktalanul helyreállt. A testi sértés okozásánál a tényleges gyógytartamot kell figyelembevenni, ami általában azonos az anatómiai gyógyulás időtartamával. Ha mégsem, akkor a tényleges gyógytartam hosszabb és a sérülés következményei elsődleges orvosi ellátása befejeződésének időpontjáig tart. Nem a tényleges gyógytartam alapján minősítendő az elkövető cselekménye, ha az szándékosan súlyosabb sérülés vagy betegség előidézésére irányult, mert ekkor a szándékolt bűncselekmény kísérletéért felel. A rehabilitációs orvosi kezelés ideje a tényleges gyógytartam idejébe nem számítható be. Nem állapítható meg a tényleges gyógytartam olyan kísérlet esetén, amikor sérülés vagy betegség nem is következett be, vagy amikor a gyógyulási folyamat elkezdődött, de nem fejeződött be, mert pl. a sértett meghalt más oknál fogva. Akkor sem állapítható meg a tényleges gyógytartam ideje, ha a gyógyulási folyamat tartama a sértett magatartása vagy más ok következtében nem adekvát az okozott sérüléssel vagy betegséggel. A könnyű testi sértés vétsége és a súlyos testi sértés bűntette csak szándékosan követhető el. Az elkövető szándékának a bántalmazáson felül a testi sértés okozására is ki kell terjednie. Társtettesség Megállapítható, ha az egyik elkövető lefogja a sértettet, a másik bántalmazza. Kizárt, ha az elkövetésben résztvevők nem azonos törvényi tényállás alá tartozó bűncselekményben vesznek részt, pl. az egyik elkövető szándéka testi sértés okozására, míg a másiké emberölés elkövetésére irányul. 9

Elhatárolás A bűncselekmény befejezett, ha az elkövetési magatartás következtében a sérülés vagy betegség beállott. A könnyű testi sértés vétségének a súlyos testi sértés bűntette kísérletétől való elhatárolása problémás lehet. Az elhatárolás során az elkövető tudattartalmának van jelentősége, azaz, hogy az átfogta-e a hosszabb gyógytartamot és ezt kívánta vagy ebbe belenyugodott. Kísérlete lehetséges mindegyik testi sértésnek. A testi sértés ugyanazon személy sérelmére folyamatosan véghezvitt szándékos emberölésbe és nemi erőszakba beolvad; a becsületsértés is beolvad a testi sértésbe. Folytatólagosság is megállapítható. Halmazat Ha az elkövető akár egy, akár különböző magatartásával több sértettnek okozott testi sértést. Halmazatban áll a hivatalos személy elleni erőszakkal, személyi szabadság megsértésével, a súlyos testi sértés pedig az erőszakos nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel. (Csak a könnyű olvad be.) Minősített esetek: - aljas indokból vagy célból - védekezésre illetve akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el (A 12. életévét be nem töltött védekezésre képtelen, ellenbizonyítás nincs. Ilyen az is, aki bármilyen okból nem képes ellenállás kifejtésére.) - ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. - ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követik el; - ha a súlyos testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. Maradandó fogyatékosság: a testi sértés következtében a sértett testének valamely tagját elveszti, vagy bizonyos képességét veszti el. Súlyos egészségromlás: egészségromlás az a kóros állapot, egészségkárosodás, amely a testi sértés folytán alakul ki, tartósan fennáll, a megelőző állapothoz képest romlást jelent. Az egészségromlás akkor súlyos, ha a cselekmény krónikus vagy gyógyíthatatlan betegséget okoz. Minden esetben orvos-szakértő véleménye szükséges annak eldöntéséhez, hogy súlyos egészségromlásról vagy maradandó fogyatékosságról van szó. Általában a 6 hónapot meghaladó, krónikus betegség tartozik ide. 10

6. Az életveszélyt okozó és a halált okozó testi sértés 170. (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. (4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. (6) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető. Az életveszélyt okozó testi sértés Életveszély a halál bekövetkezésének reális lehetősége. Ez a bűncselekmény eredménye. materiális bcs. Életveszély Itt a testi sértési cselekmény eredményeként megindul az az okfolyamat, amely a halálos eredmény irányába halad, de fennáll annak lehetősége, hogy ebbe az okfolyamatba orvosilag beavatkozva az életveszély megszűnjék és a halál ne következzék be. Az életveszély fennállásának megállapítása mindenkor orvosi kérdés. Közvetlen az életveszély, ha létfontosságú szervek, sérülnek, vagy külső illetve belső vérvesztés, légmell, vérmellkas, koponyaűri vérzés következik be. Közvetett az életveszély, amikor a sérülésekhez sokk járul, amely sokktalanítást igényel, illetve a gyulladásos megbetegedés bekövetkezésének a lehetősége is ilyen. Önmagában szándékos testi sértés, az életveszély mint minősítő eredmény pedig a testi sértési alapcselekménynyel okozati összefüggésben van. Az elkövető bűnössége a minősítő eredmény viszonylatában legalább gondatlanság formájában fennáll. Ha az alapcselekmény szándékos, az teljesen mindegy, hogy az életveszélyre mi terjed ki, mert akár gondatlanság, akár szándék, a vegyes bűnösség szabályai alapján szándékos minősített esetért felel. (Az életveszélyre csak eshetőleges szándék terjedhet ki, mert elképzelhetetlen, hogy ha az életveszély egyben halálveszély is, miközben ezt kívánja, a halál vonatkozásában még csak közömbösség sem terheli. Ilyenkor szándékos emberölés kísérlete a megállapítható.) Az életveszély, mint minősítő eredmény vonatkozásában lehet, hogy az alapcselekmény és a minősítő körülmény vonatkozásában az elkövető bűnösségét a szándékosság jellemzi. Kísérlet Megállapítható, ha az életveszély nem következik be. Halált okozó testi sértés A minősítés alapja olyan magatartás, ami önmagában szándékos testi sértést valósít meg. (Ergo, gondatlan súlyos testi sértés esetén nincs ilyen. A halált okozó testi sértés ugyanis praeterintencionális cselekmény.) A halálos eredmény a testi sértés folytán, azzal okozati összefüggésben áll be, az elkövető bűnössége a halálos eredmény viszonylatában pedig csakis a gondatlanság formájában áll fenn. Azaz nem lehet szándékos, mert az emberölés, és ha még gondatlanság sem terjed ki rá, akkor pedig csak az eredeti szándékának megfelelő alakzat valósul meg. Pl. ha ellökök egy részeget, aki beveri a fejét a betonba és meghal, akkor halált okozó testi sértés valósul meg. DE, ha egy józan embert lökök el, aki elvileg képes az ütődés csillapítására, s azért hal meg, mert beüti a fejét egy kiálló hegyes tárgyon, pl. pódium szélén, akkor nem terjed ki a gondatlanságom sem erre, és max. könnyű testi sértésért felelek. 11

12

7. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és a gondozás elmulasztása Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 171. (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is. Jogi tárgy Az élet, testi épség, egészség védelméhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alanya Az elkövetőn kívül bárki lehet. A foglalkozási szabály megszegése. Nincs jelentősége, hogy azt a munkát ellenszolgáltatásért vagy anélkül végzi, hogy rendszeresen, alkalomszerűen, hivatásból vagy kedvtelésből, és az sem releváns, hogy arra bármilyen jogosítvánnyal, szakképzettséggel rendelkezik. Pl. ha lövöldözöm, elítélnek ezért, hiába nincs lőfegyvertartási engedélyem. Általában tevőleges magatartással valósul meg, de nem kizárt mulasztás útján sem. Ekkor nem a veszélyhelyzet előidézése róható fel az elkövető terhére, hanem az, hogy a foglalkozási szabályok szerint munkaköréből adódó kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása vagy annak enyhítése, de mulasztása folytán a veszélyhelyzetet továbbra is fenntartja, vagy azt súlyosbítja. A foglalkozás gyűjtőfogalom, bármely írott vagy íratlan szabályokhoz kötött tevékenységet is foglalkozásnak kell tekinteni. Foglalkozási szabály: munkavédelmi és balesetelhárító szabályok, műszaki statikai szabályok, biztonsági előírások, lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok. A bűncselekmény szándékosan és gondatlanul is elkövethető. Ha elkövető a passzív alanynak úgy kíván testi sértést okozni, hogy foglalkozási szabályt szeg meg, szándékos testi sértést valósít meg. Ha a sérülés nyolc napon belül gyógyul, figyelemmel arra, hogy a könnyű testi sértésnek gondatlan alakzata nincs, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésért büntetendő. Ha nyolc napon túli, halmazatban gondatlan súlyos testi sértés is jár. Eredmény Az élet, testi épség, egészség közvetlen veszélyeztetése, a testi sértés okozása. A veszélyhelyzetnek közvetlennek kell lennie, mert a közvetett veszélyeztetés az szabálysértés. Közvetlen veszély az élet, testi épség, egészség sérelmének reális lehetőségét, az adott helyzetben és személyre konkretizált veszélyt jelent. Az elkövető szándéka csak a közvetlen veszélyhelyzet előidézésére terjed ki, testi sértésre nem, vagy a halál előidézésére. (limitált veszélyeztetési szándék) Elkövető Tettesként bárki lehet, de csak olyan személy, aki foglalkozási szabályok hatálya alatt tevékenykedik, annak írott vagy íratlan szabályait szegi meg. Az egészségügyi szakdolgozók a foglalkozási szabályok alatt állnak, de az orvostanhallgatók nem, hibájukért a felügyelő orvos felel. Ugyanez a helyzet például a tanulóvezetővel. Társtettesség Fogalmilag kizárt gondatlan veszélyeztetésnél, itt több önálló tettes van. Szándékos esetén lehetséges, ha valamennyi elkövető ugyanazon foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Felbujtás és bűnsegély is lehetséges ilyenkor. Stádium A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés befejezett, ha az élet, testi épség, egészség közvetlen veszélyeztetése, a testi épség sérelme beállt. A kísérlet kizárt. Halmazat Magzatelhajtással nem állhat halmazatban. A törvényi tényállásban meghatározott több ember kitétel azt fejezi ki, hogy több ember életének veszélyeztetése sem halmazat. (törvényi egység) 13

Minősített esetek: - maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás - tömegszerencsétlenség - halál - kettőnél több ember halála, halálos tömegszerencsétlenség Tömegszerencsétlenség, amikor legalább 1 ember súlyos testi sérülést és legalább 9 legalább könnyű testi sértést szenved. Halálos tömegszerencsétlenség esetén 1 ember meghal, további 9 megsérül. A halál tekintetében az elkövető szándéka nem terjedhet ki a halálos eredményre, mert ha igen, akkor a szándékos emberölés alap- vagy minősített esete áll fenn. Gondozás elmulasztása 173. Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Materiális bűncselekmény. Jogi tárgy Élet, testi épség, egészség védelméhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alanya Az állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személy. A gyermeket ki kell zárni ebből a körből, rájuk a kiskorú veszélyeztetése áll gondozásuk elmulasztása esetén. Gondozás elmulasztásánál kötelezettségellenes nem tevésről van szó. A kötelezett nem vagy nem a szükséges mértékben tesz eleget gondozási kötelezettségének. (A gondozás tartalma az erre rászoruló állapotától függ, és benne foglaltatik az étellel, itallal ellátás, lakóhely és megfelelő lakókörülmények biztosítása, a gyógykezelés lehetővé tétele, az állandó felügyelet biztosítása.) A bűncselekmény szándékos, az elkövetőnek tudnia kell, hogy milyen kötelezettség terheli a sértett irányába. Egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető. Eredmény A sértett életének, testi épségének, egészségének veszélybe kerülése. Elkövető Csak az lehet, akit a sértettel szemben konkrét gondozási kötelezettség terhel. A gondozási kötelezettségnek jogi alapon kell nyugodnia; fakadhat: jogszabályi rendelkezésből, szerződésből, a sértett és az elkövető között fennálló személyes viszonyból. Stádium Befejezett, ha a mulasztás folytán a passzív alany élete, testi épsége, egészsége közvetlen veszélybe kerül. A tartás elmulasztása önmagában nem alapozza meg a gondozási kötelezettség elmulasztásának megállapítását, de ha a gondozót tartási kötelezettség is terhelte, ennek elmulasztása akkor viszi át a cselekményt a gondozás elmulasztásába, ha ezáltal a gondozott személy élete, testi épsége, egészsége közvetlen veszélybe kerül. Ez látszólagos halmazat, csak a gondozás elmulasztása valósul meg. 14

8. A segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás A segítségnyújtás elmulasztása 172. (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. Jogi tárgy Más ember életéhez, és testi épségéhez fűződő társadalmi érdek védelme. Passzív alanya A sérült vagy olyan személy, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Sérült, akinek az egészsége, testi épsége sérelmet szenvedett. A testi épség, élet közvetlen veszélybe kerülése olyan helyzet, amikor a sérülés még nem következett be, de annak közeli beállása fenyeget. Az elkövetőtől elvárható segítségnyújtás elmulasztása. Ez egy tiszta mulasztásos bűncselekmény, tevéssel nem követhető el. Az elvárhatóság megítélése bírói feladat. Senkitől sem várható el, saját vagy más személy élete, testi épsége, egészsége kockáztatásával nyújtson segítséget. Pl. ha nem tudok vízből menteni, nem kell utána ugranom. A segítségnyújtás elmulasztása csak szándékos elkövetés esetén valósul meg. A szándék tartalmi ismérve annak tudata, hogy valaki segítségre szorul. A segítségnyújtás elmulasztása tiszta mulasztásos bűncselekmény, a mulasztással a bűncselekmény befejezetté válik, a kísérlete fogalmilag kizárt. Fázisok: meggyőződés, hogy került-e valaki sérült állapotba segítségnyújtás felajánlása segítségnyújtás vagy mások igénybevétele(helyszínen maradás) A megfelelő segítség mindig a kötelezetthez mért segítség. Nem kötelező a segítségnyújtás, ha a balesetet szenvedett vagy sérült már más részéről segítségben részesül. Az, hogy a sértett segítségre szorul-e, negatív irányból kell vizsgálni. A segítségnyújtási kötelezettség nem áll fenn, ha a sértett meghalt, vagy akkor, ha a sérült, veszélyben lévő személy nem szorul segítségre, de ebben az esetben is fel kell ajánlani a segítségnyújtást. Elkövető A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, kivéve a sérülést, veszélyhelyzetet okozó szándékos cselekmény elkövetője, pl. az emberölés kísérletének az elkövetője a segítségnyújtás elmulasztása miatt nem vonható felelősségre, mivel szándéka éppen a beállott következményekre irányult, ill. ilyenekbe belenyugodott. Az ítélkezési gyakorlat szerint a bűncselekményt elköveti a gépkocsi utasa is, aki észlelve, hogy a balesetet előidéző gépkocsivezető nem áll meg, passzív marad. Egyébként a balesetet okozó járműben utasként való puszta jelenlét nem alapozza meg a bűncselekményt. Halmazat Halmazat jön létre, ha mellette közúti baleset okozása, ittas járművezetés, közúti veszélyeztetés is szerepel. Minősített esetek: - ha a sértett meghal és a segítségnyújtás életét megmenthette volna. Ebben az esetben feltétel az elkövető mulasztása és a sértett halála közötti okozati összefüggés, azaz, hogy a segítségnyújtás megmenthette volna a sértett életét. Ha a sértett abban az esetben is meghalt volna, ha az elkövető részére segítséget nyújt, nem a minősített eset, hanem az általános vagy különös segítségnyújtási kötelezettség alapján van helye a bűnösség megállapításának. - ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő. Csak az büntetendő, aki gondatlan vagy vétlen magatartásával idézi elő a veszélyhelyzetet. - ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles Pl. orvos, tűzoltó, óvónő. Különös segítségnyújtási kötelezettség fennállhat a sértetthez fűződő kapcsolat folytán is pl. szülő és gyermek. Ha a járművezető vétlen a közlekedési balesetet előidézésében, és nem nyújt segítséget, akkor az általános segítségnyújtás alapján felel, míg ha ő idézte elő a balesetet, akkor különös segítségnyújtás alapján felel. 15

Cserbenhagyás: 190. Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A cserbenhagyás a közlekedési bűncselekmények körében található, szubszidiárius jellegű tényállás. Jogi tárgy A közlekedés biztonságához, valamint az élet és a testi épséghez fűződő társadalmi érdek. A bűncselekmény elkövetési magatartása a baleset helyszínén történő megállás elmulasztása, ill. a baleset helyszínéről való eltávozás a nélkül, hogy meggyőződne, hogy valaki megsérült-e; van-e olyan személy, aki az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul. A cserbenhagyás tiszta mulasztásos bűncselekmény, így csak szándékosan követhető el, eshetőleges szándékkal is megvalósítható. A bűnösség megállapításának feltétele, hogy az elkövető észlelje a közlekedési balesetet, felismerje az ebből folyóan reá háruló kötelezettségeket és ezek ismeretében szándékosan kell az őt terhelő kötelezettségeket elmulasztania. Ha az elkövető a baleset színhelyén nem áll meg, de oda később visszatér, ez a bűnösséget nem érinti, legfeljebb a büntetés kiszabása során vehető figyelembe. A megállás elmulasztásával, a baleset helyszínéről való eltávozással, a meggyőződés elmulasztásával, eredményre tekintet nélkül a bűncselekmény befejezett. A baleset büntetőjogi fogalma szűkebb a köznapinál; olyan, a közlekedés körében bekövetkezett esemény, baleset, amelynek hatókörében egy vagy több személy is volt. Az önmagában anyagi kárral járó ütközés nem alapozza meg a büntetőjogi felelősséget. Elkövető A közlekedési balesettel érintett jármű vezetője, aki részese a balesetnek, ill. az a járművezető, akinek magatartása közrehatott a balesetnél. Utasa, gyalogos tettes nem lehet. Elhatárolás A különbség még a segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás között az, hogy a segítségnyújtás elmulasztásának bárki alanya lehet; a cserbenhagyásnak csak a balesettel érintett jármű vezetője lehet a tettese. A további különbség, hogy van-e a helyszínen segítségre szoruló személy. Nem érvényesül a szubszidiaritás, ha a járművezető a cserbenhagyáson felül egyéb közlekedési bűncselekményt is megvalósít. 16

9. A kényszerítés, a személyi szabadság megsértése és az emberrablás, a terrorcselekmény és elhatárolása Kényszerítés 174. Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény alternatív jellegű (akkor valósul meg, ha más bűncselekmény nem állapítható meg) materiális bűncselekmény, mely szándékos elkövetés esetén büntetendő. Jogi tárgy Az ember cselekvési szabadságához fűződő társadalmi érdek A cselekvési szabadság 2 részből áll: az akarat-elhatározás szabadsága, és a cselekvési szabadság. A bűncselekmény elkövetési magatartása a sértettnek valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy eltűrésére kényszerítése. Eredmény Eredmény egyrészt, hogy a passzív alany valamit tesz, nem tesz, vagy eltűr, másrészt az, hogy ezzel jelentős érdeksérelem következik be. Elkövető A bűncselekmény alanya a hivatalos személy kivételével bárki lehet. Passzív alany A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet. Stádium Mint eredmény-bűncselekmény a kényszerítés befejezett, ha jelentős érdeksérelmet okozott. Elhatárolás Nem a terrorcselekményt vagy a közveszélyokozás bűntettét, hanem a kényszerítés bűntettét valósítja meg az elítélt, ha azért, hogy kierőszakolja a nevelőtiszt általi azonnali meghallgatást, az épület felgyújtásával fenyegetőzik. Személyi szabadság megsértése 175. (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) aljas indokból vagy célból, b) hivatalos eljárás színlelésével, c) a sértett sanyargatásával, d) jelentős érdeksérelmet okozva, e) a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. Csak szándékosan (eshetőlegesen és egyenesen) elkövethető, materiális (eredmény) bűncselekmény. Jogi tárgy A szabad mozgáshoz, helyváltoztatás szabadságához fűződő társadalmi érdek. A személyi szabadságtól bármilyen módon való megfosztás. Általában aktív magatartás, de lehet mulasztás is, ha pl. az elkövető az általa gondatlanul vagy tévedésből bezárt személyt annak akarata ellenére nem engedi el, Elkövető A bűncselekmény alanya bárki lehet a hivatalos személyt kivéve. Társtettesség-részesség A bűncselekményhez társtettesi és részesi magatartás egyaránt járulhat. Mivel állapot bűncselekményről van szó, ezért a társtettesség megvalósulhat a bűncselekmény befejezettsége után is, egészen a bevégzettségig, amikor a passzív alany visszanyeri szabadságát. Felbujtás és bűnsegély szintén lehetséges. Passzív alany Bárki, akinek a cselekmény elkövetésekor a cselekvési szabadsága megvolt. Hivatalos személy cselekvési vagy mozgási szabadságának megsértése a hivatalos személy elleni erőszak tényállása alá tarozik. Stádium Befejezetté válik abban a pillanatban, amikor beáll a sértett mozgásszabadságának korlátozása; Kísérlet elvileg megvalósulhat. A személyi szabadság megsértése tartós bűncselekmény, amely addig tart, amíg a sértett a mozgási szabadságát vissza nem nyeri. Elhatárolás Ha a személyi szabadság megsértése erőszak alkalmazásával kerül sor, a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett erőszakos bűncselekménybe a személyi szabadság megsértése beleolvad. Ha az összetett bűncselekmény tekintetében a büntethetőségi akadályt a magányindítvány hiánya jelenti, a törvényi egység nem bomlik fel, és a személyi szabadág megsértése miatt sem indulhat meg a büntetőeljárás hivatalból. A bűncselekmény rendbelisége a sértettek számához igazodik. Bűnhalmazatban áll a testi sértéssel. Azon cselekmények, melyek tényállása eszközcselekményként foglalja magába a személyi szabadság megsértését, a személyi szabadság megsértése anyagi halmazatban állhat. Ez van pl. a nemi erkölcs eleni bűncselekmények esetében is. Minősített esetek: a tv szövegből olvasd ki Emberrablás: 175/A. (1) Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást 17

a) bűnszövetségben, b) fegyveresen, c) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen követik el. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást a) különösen súlyos hátrányt, b) halált okozva követik el. (4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít. (5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást - mielőtt abból súlyos következmény származott volna - önként abbahagyja. (7) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha az emberrablást legalább megkísérelték. Jogi tárgy Egyrészt a személyi szabadság, másrészt a közrend és a közbiztonság. Egyrészt a passzív alany személyi szabadságától való megfosztása, másrészt szabadon bocsátásának valamely követeléstől függővé tétele. Csak egyenes szándékkal követhető el, mivel célzatos bűncselekmény. Elkövető Bárki. Ha hivatalos személy, az emberrabláson felül esetleg hivatali bűncselekmény miatt is felel. Passzív alanya Bárki, akit személyi szabadságától az elkövető a tényállásban meghatározott módon és célzattal megfoszt. Stádium A követelés közlése juttatja a befejezettség állapotába. Az erőszak alkalmazása kísérletet valósít meg. Feljelentési kötelezettség A hozzátartozót is terheli. Az érintett személy értesítése megfelel a feljelentési kötelezettség teljesítésének. A feljelentési kötelezettséget csak az emberrablás elkövetése előtt szükséges megkövetelni, elmulasztása csak akkor büntethető, ha az emberrablást legalább megkísérelték. Minősített esetek: A terrorcselekény 261. (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. (3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és b) aki tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. (4) Aki elkövetésére irányuló előkészületet követ el, terrorista csoportban történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, illetőleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el, (8) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (9) E alkalmazásában a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bcselekmény pl. az emberölés b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése. A tényállást a 2003. évi II. tv. teljesen átszabta. Szándékos, immateriális bűncselekmény, melyet kizárólag egyenes szándékkal lehet elkövetni. Jogi tárgy 1) Az állami szervek, társadalmi szervezetek kényszermentes cselekvősége, Általában 2 mozzanatból tevődik össze: a (9) bekezdésben meghatározott magatartások közül egynéhány megvalósítása, + állami szervhez vagy társadalmi szervezethez követelés intézése Az állami szerv fogalmát a Btk. értelmező rendelkezése határozza meg: Elkövető Akár közvetlen egyedüli tettesként is bárki lehet. Társtettesség-részesség Felbujtás és részesség a cselekmény befejezetté válásáig lehetséges. Előkészület: Szintén büntetendő. 18

10. A magánlaksértés, a magántitok megsértése és a levéltitok megsértése Magánlaksértés 176. (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve, d) csoportosan bemegy vagy ott bent marad. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon mást megakadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a (2) bekezdésben írt módon követik el. Ez a bűncselekmény magánindítványra üldözendő közvádas bűncselekmény. Jogi tárgy A lakás, lakáshoz tartozó egyéb helyiség vagy bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek, azaz az ún. házijog. (Ezek a helyiségek egyben az elkövetési tárgyak is.) Lakás: minden olyan zárt hely, amely az emberek tartózkodási helyéül és rendszeres éjjeli szállásául szolgál. Így pl. a csőszkunyhó nem lakás, de a sátor, lakókocsi, kajüt igen. Egyéb helyiség: emberi tartózkodás helyéül szolgáló olyan épületrész, amely gazdasági tevékenység végzésére szolgál, vagy amelyet emberek összejövetelére használnak attól, függetlenül, hogy kapcsolatban áll-e a tulajdonképpeni lakással. E fogalom alá tartozik a lakással szorosan összefüggő, ahhoz tartozó helyiség, pl. padlás, pince. Bekerített hely: falakkal, kerítéssel, élő sövénnyel vagy más módon körülvett terültet, amely a lakás vagy egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát elősegíti. A bűncselekmény csak másnak a lakása stb. tekintetében követhető el. A lakás céljára szolgáló, de nem meghatározott személy rendelkezése alatt álló helyiség esetén csak szabálysértés valósul meg. (Pl. önkormányzati lakás, ha nincs kijelölt bérlője) Másnak lakásába, egyéb helyiségébe vagy bekerített helyre bemenetel vagy bent maradás az ott lakó, vagy azzal rendelkező akarata ellenére, illetve annak megtévesztésével. A lakással rendelkező akarata ellenére azt jelenti, hogy a sértett az elkövető előtt félreérthetetlenül kifejezésre juttatja személy szerinti tiltó akaratát. Az elkövetés módja az erőszak, fenyegetés, hivatalos eljárás színlelése. (az erőszak irányulhat személy vagy dolog ellen is) Felfegyverkezve követi el, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. És az nem lőfegyver vagy robbanóanyag ugyebár, mert ezen esetben fegyveresen követné el. Csoportos elkövetés, ha az elkövetésben legalább 3 személy veszt részt. A másik elkövetési az, ha a sértettet az említett módokon megakadályozza abban, hogy a lakásába stb. bemenjen. A bemenetel csak aktív magatartással valósítható meg; a bent maradás passzív magatartás, amely addig tart, amíg az elkövető a lakást stb. teljesen el nem hagyja. Ez az elkövetési magatartás csak akkor állapítható meg, ha a bemenetel egyébként jogszerű volt. Csak szándékosan követhető el. Amennyiben az elkövető azt hiszi, hogy jogos indoka volt, vagy a sértett beleegyezését kellő alappal feltételezhette, tévedés folytán nem büntethető. Tettesség-részesség A bűncselekmény alanya lehet bárki, a cselekmény társtettességben is elkövethető, a részesség valamennyi formája előfordulhat. Stádium A magánlaksértés befejezett, ha az elkövető másnak a lakásába stb. a tényállásban leírt módon bement vagy bent maradt, ill. a sértettet megakadályozta a bemenetelben. Kísérlet csak szűk körben fordulhat elő. Halmazat Ha a magánlaksértés más súlyosabb bűncselekmény eszközcselekményeként jött létre, akkor a célcselekmény ezt magába olvasztja. Ha a lakáson belül több lakrész van és ezek felett több különböző személy rendelkezik önállóan, annyi rendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ahány lakrész tekintetében elkövették a cselekményt (ahány házijog sérül). Amennyiben az elkövető lopási szándékkal vonul be, nem rongálás, nem magánlaksértés hanem lopás minősített esete megállapításának van helye. Magántitok megsértése 177. (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. 19

Jogi tárgy A sértettnek a titka megőrzéséhez fűződő személyiségi joga. Elkövetési tárgya a magántitok. A magántitok fogalmát törvény nem határozza meg. A közfelfogás alapján magántitok minden olyan csak kevesek, beavatottak előtt ismert tény, amelynek megőrzésére a jogosítottnak méltányolható érdeke fűződik. A magántitok alapos ok nélküli felfedése, amely felölel minden olyan aktív vagy passzív magatartást, melynek folytán a titok illetéktelen személy tudomására jut. A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő. Elkövető A tettes csak az lehet, aki valamely foglalkozást gyakorol, vagy közmegbízatást teljesít. A foglalkozás köznapi értelemben értendő, a közmegbízatás a politikai, társadalmi, kulturális életben valamely funkció betöltése, amely nem minősül foglalkozásnak, de lehet alkalmi feladat elvégzésére való felkérés is. Stádium Befejezetté válik a magántitok felfedésével. Kísérlet az írásban történő elkövetés esetén fordulhat elő. Pl. postára adja a felfedő levelet de nem jut el a címzetthez. A cselekmény jogellenességét kizárja a sértett beleegyezése, mert csak magánindítványra üldözendő. Levéltitok megsértése: 178. (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. (3) A büntetés a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény, b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. Jogi tárgy A sértettnek a magánjellegű közlése titokban maradásához fűződő személyiségi joga. Elkövetési tárgya másnak közlést tartalmazó zárt küldeménye. Lehet levél, zárt irat vagy távirat, ill. minden olyan egyéb technikai eszköz, amely alkalmas a gondolat rögzítésére és annak továbbítására. Nem tartozik ide közlést nem tartalmazó postai csomag. A tényállás második fordulatának elkövetési tárgya a távbeszélő vagy bármely más távközlési berendezés útján továbbított közlemény, addig amíg a továbbítás tart. A küldemény felbontása, megszerzése, annak illetéktelen személy részére történő átadása. Felbontás: olyan magatartás, amelynek következtében annak tartalma hozzáférhetővé válik. Az elkövetőnek a tartalomról történő tényleges tudomásszerzése a bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös. Megszerzés: a küldemény bármiféle meg nem engedett módon történő birtokba vétele. Nem tartozik ide a még el nem küldött és le nem zárt közlemény birtokba vétele. Átadás: olyan magatartás, melynek következtében a közlemény illetéktelen 3. személy birtokába jut. A második fordulat elkövetési magatartása a közlemény kifürkészése, amely alatt olyan magatartás értendő, amelyet a közlemény tartalmának jogellenes megszerzése céljából hajtanak végre. A tartalom véletlen megismerése nem kifürkészés. Csak egyenes szándékkal követhető el, célzatos cselekmény. Elkövető Bárki lehet, hivatalos személy is, de ha a hivatalos személy ezzel a minőségével visszaélve a jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása végett követi el a bűncselekményt, akkor hivatali visszaélés miatt felel. Önálló tettesség valósul meg abban az esetben, ha egyik az személy a másiknak a közleményt a megismertetés célzatával átadja, és az a neki átadott közleményt felbontja. Stádium Befejezett, ha az elkövető a küldeményt felbontja, megnézi vagy másnak átadja. A második fordulat akkor válik befejezetté, ha az elkövető a továbbított közlemény tartalmának birtokába jut. Kísérlet mind a két fordulatnál megvalósulhat. A kifürkészés befejezetté válik a közlemény tartalmáról való tudomásszerzéssel. Halmazat A levéltitok megsértése az okirattal való visszaéléssel halmazatban áll. 20