Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére



Hasonló dokumentumok
Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Az erdei avar széntartalmának becslése

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdõgazdálkodás kihívásai III.

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSBAN

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Rövid tartalom. A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

A május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az májusi átlagtól

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A jövő éghajlatának kutatása

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

A talaj mentén a száraz avarban, illetve a tőlevél-alomban terjed. Idısebb, vastag kérgő állományok átvészelhetik.

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Palfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Globális változások lokális veszélyek

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)

Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar. Szıcs Emese Dr. Vincze Mária egyetemi tanár Bíró Boróka november 22.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A Péczely-féle klímaosztályozás módosított alkalmazása az erdészeti gyakorlat számára

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

4. Tematikus csoport: Termőhely változásának hatása a fatermésre

Általános klimatológia gyakorlat

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20.

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ AKÁCOSOK FATERMŐKÉPESSÉGÉRE ÉS ÁRBEVÉTELÉRE A NAGYALFÖLDÖN

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Az intercepció definíciója

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Átalakulóban a magyar erdők: eltűnnek a fenyők és a bükkök

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

Makroklíma, mezoklíma, mikroklíma. Makroklíma, mezoklíma, mikroklíma. Klimatológiai skálák. Mikroklíma jellemzői:

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Átírás:

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György 1, Móring Andrea 2 és Szabados Ildikó 1 1 Erdészeti Tudományos Intézet 2 Országos Meteorológiai Szolgálat Az agrometeorológia kihívásai és helyzete Magyarországon 37. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2011. november 25.

Az erdı ökológiai jelentısége összefügg: a termıhely termıképességének fenntartásával és szervesanyag-termelésével, azaz szénlekötésével.

Ezért az éghajlat jellemzésénél és új erdészeti értelmezésénél a jövıben figyelembe kell vennünk nemcsak a fafajok elterjedését, hanem olyan erdészeti aspektusokat, mint pl. az egyes fafajok növekedési viszonyai vagy a fafajok éven belüli vízfelhasználási szakaszai.

Brennbergbányai bükkös éves kerületnövekedése öt év (1988 1992) átlagában 12 10 NYUGALMI ÉS KEZDETI NÖVEKEDÉSI CIKLUS Fİ NÖVEKEDÉSI CIKLUS BEFEJEZİ NÖVEKEDÉSI CIKLUS kerület-növekedés ezrelékben 8 6 4 2 XI-IV. TÁROLÁSI IDİSZAK Kimagasló törzsek átlaga Uralkodó törzsek átlaga Alászorult törzsek átlaga V-VII. Fİ FELHASZNÁLÁSI IDİSZAK KRITIKUS HÓNAPOK VII-VIII. VIII-X. FENNTARTÁSI IDİSZAK 0-2 XI. 21. XII. 7. 21. I. 4. 18. II. 1. 15. 28. III. 14. 28. IV. 11. 25. V. 9. 24. VI. 6. 20. VII. 4. 18. VIII. 1. 15. 29. IX. 12. 27. X. 10. 26. mérések idıpontjai (Führer 1994)

A csapadékból származó vízkészlet csekély mértékő csökkenése mérsékli a magasabb hımérséklet növekedésre gyakorolt pozitív hatását. Az emelkedı hımérséklet, különösen az extrém forró és száraz nyár a vastagsági növekedés további visszaesését eredményezi. Az alacsony lég- és talajhımérséklet, ill. az igen nagy hıség növekedést korlátozó tényezı. Szárazabb ökológiai adottságok mellett, mint pl. ami Magyarországot is jellemzi, a növekedést elsısorban a csapadékhiány korlátozza. A szárazság kedvezıtlen a fotoszintézis számára, vagyis a vízhiány csökkenti a szénfelvételt, továbbá a zárósejtek nedves állapotban nyitják csak ki megfelelıen a sztómákat.

Erdészeti aszályossági index PAI (Pálfai) VK (Führer Járó) 100 H ØIV-VIII / CS X-VIII CS VII-VIII / 3 H ØVII-VIII elvi megfontolásai FAI (Forestry Aridity Index) a fı növekedési ciklus és a kritikus hónapok idıjárási viszonyai meghatározzák a fák szervesanyag-képzését 100 H ØVII-VIII / (CS V-VII + CS VII-VIII )

Az évenkénti FAI és körlapváltozás eltérése az átlagtól 80 60 40 FAI körlapnövekedés 20 % 0-20 -40-60 -80 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Az éves körlapnövekedés és a FAI összefüggése éves körlapnövekedés (cm 2 ) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 y = -2,7383x + 23,162 R 2 = 0,8167 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00 FAI

Klímaosztályok átlagos FAI értéke és hektáronkénti fatérfogata közötti összefüggés 350 312 bükkös klíma m 3 /ha 300 250 200 150 100 4,36 gyertyánostölgyes klíma kocsánytalan tölgyes ill. cseres 207 klíma 5,51 166 148 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00 6,50 7,00 7,50 8,00 FA I 6,56 erdıssztyepp klíma 7,65

A dendromassza szénmennyisége a FAI függvényében 350 dendromasszában megkötött szén (t/ha) 300 250 200 150 100 bükkös gyertyánoskocsányos tölgyes cseres 4,00 4,25 4,50 4,75 5,00 5,25 5,50 5,75 6,00 FAI

Az erdészeti klímaosztályok átlagos FAI értéke meteorológiai állomások alapján, bükkös klímára korrigált értékekkel KLÍMAOSZTÁLYOK évi átlag csapadék (mm) hımérséklet ( C) XI-IV. V-VII. VII-VIII. évi átlag VII-VIII. FAI (statisztikai átlag) FAI (átlagadatokból képzett) Bükkös klíma FAI: -4,750 Gyertyános-tölgyes klíma FAI: 4,751-6,000 Kocsánytalan tölgyes ill. cseres klíma FAI: 6,001-7,250 Erdıssztyepp klíma FAI: 7,251- átlag 752 297 259 167 8,8 18,5 4,36 4,34 szórás 31,0 25,9 12,5 8,6 0,87 0,79 0,30 - átlag 663 267 218 139 9,4 19,6 5,51 5,48 szórás 55,4 36,5 15,0 12,8 0,73 0,74 0,41 - átlag 598 248 192 118 9,9 20,3 6,56 6,54 szórás 43,4 26,1 11,3 8,9 0,61 0,67 0,38 - átlag 546 233 174 101 10,4 21,1 7,65 7,64 szórás 29,0 18,7 6,6 5,4 0,29 0,39 0,31 -

A klímaosztályok átlagos csapadékösszegei különbözı éven belüli periódusokban csapadékösszeg (mm) 800 700 600 500 400 300 200 100 752 455 297 259 167 663 395 267 218 139 598 évi átlag V-X. XI-IV. V-VII. VII-VIII. 350 248 192 546 313 233 174 118 101 0 bükkös gyertyános-tölgyes kocsánytalan tölgyes ill. cseres klímaosz tály erdıssztyepp

A klímaosztályok átlaghımérsékletei különbözı éven belüli periódusokban átlaghımérséklet ( C) 25 20 15 10 5 évi átlag XI-IV. V-X. V-VII. VII-VIII. 8,8 16,6 15,2 18,5 17,5 16,2 19,6 9,4 9,9 18,2 16,8 20,3 10,4 2,3 2,7 3,0 3,4 19,0 17,5 21,1 0 bükkös gyertyános-tölgyes kocsánytalan tölgyes ill. cseres klímaosztály erdıssztyepp

Az erdészeti aszályossági index (FAI) erdészeti szempontból jellemzi egy hely, vagy akár egy térség átlagos idıjárását, a különbözı fafajok elterjedési területét és növekedési viszonyait. Mivel a mutató idıjárási elemekre épül, ezért összefüggésben a növekedéssel csak a többletvízhatástól független és a változó vízellátású termıhelyeken álló erdıkre alkalmazható. Az eredmények ellenırzése és a képlet finomítása további vizsgálatokat igényel.

A csapadék és a hımérséklet évszakos értékeinek változása a 2036 2065. idıszakra, az A1B kibocsátási forgatókönyv alapján az 1961 1990. bázisidıszak átlagához viszonyítva Tavasz: T = +1,3 C P = +5% Nyár: T = +2,1 C P = 9% Tavasz: T = +1,5 C P = 4% Nyár: T = +2,4 C P = 17% Tavasz: T = +1,3 C P = +4% Nyár: T = +1,8 C P = 2% Tavasz: T = +1,4 C P = +4% Nyár: T = +2,0 C P = 10% (REMO regionális klímamodell, Gálos et al. 2007)

A klímaosztályok területének változása a szcenárió esetén az 1961 1990. bázisidıszakhoz viszonyítva 1961 1990 bükkös klíma gyertyános-tölgyes klíma kocsánytalan tölgyes ill. cseres klíma erdıssztyepp klíma 2036 2065

Az értékelésbe vont erdészeti tájak átlagos csapadék- és hımérsékletadatai száz évre (1901 2000), a bázisidıszakra (1961 1990) és a szcenárióra (2036 2065) vonatkozóan JÚLIUS és AUGUSZTUS hónapok átlaghımérséklete ( C) 24,0 23,5 23,0 22,5 22,0 21,5 21,0 20,5 20,0 19,5 ESZTY KTT ill. CS GY-T 1901-2000 1961-1990 szcenárió 2036-2065 FAI=6,00 FAI=7,25 19,0 220 240 260 280 300 320 340 360 380 400 MÁJUS-JÚLIUS és JÚLIUS-AUGUSZTUS idıszakok csapadékösszege (mm)

Az értékelésbe vont alföldi tájak akácosainak átlagos fatermıképessége (FTO) és átlagos FAI értékei közötti kapcsolat 6 y = 0,862x 0,8926 R 2 = 0,8529 5 FTO 4 3 5,00 5,50 6,00 6,50 7,00 7,50 8,00 FAI

Az alkalmazott klímaszcenárió szerint 50 év múlva az Alföld északkeleti részérıl is eltőnik a gyertyános-tölgyes klíma, és 85 95%-ban az erdıssztyepp klíma válik uralkodóvá. A faállományok növekedési feltételei az Alföldön a feltételezett klímaváltozás miatt rosszabbodnak, az aszálykárok pedig még gyakoribbakká válnak.

A klímaosztályok elterjedése a FAI alapján a Bakony erdészeti tájaiban Bázisidıszak: 1961 1990 Klímaszcenárió: 2035 2065 Tavasz: T = +1,3 C P = +5% Nyár: T = +2,1 C P = 9% Tavasz: M Magas-Bakony K Keleti-Bakony D Déli-Bakony bükkös gyertyános-tölgyes kocsánytalan tölgyes ill. cseres erdıssztyepp

Fatermési csoportok megoszlása a klímaosztályokban a bázisidıszak (1961 1990), valamint a klímaváltozási forgatókönyv esetén 35000 30000 bázisidıszak szcenárió terület (ha) 25000 20000 15000 10000 5000 0 fatermési csoport jó (I. és II. FTO) B GY-T KTT-CS B GY-T KTT-CS közepes (III. és IV. FTO) gyenge (V. és VI. FTO) erdészeti klímaosztályok

hozam (eft/ha/év) 140 120 100 80 60 40 A klímajelzı fafajok hozamai fatermési osztályonként kocsánytalan tölgy cser bükk gyertyán 20 0 I. II. III. IV. V. VI. fatermési osztályok

A klímajelzı fafajok hozam(árbevétel)-változása a Bakony mintegy 45 ezer ha-os területén hozam (millió Ft) 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 bázisidıszak 2 538-19% -6% szcenárió 2 166 500-33% 0-18% kocsánytalan tölgy cser bükk gyertyán

Az erdészeti klímaosztályok eltolódnak, a bükkös klíma jelentısen csökken, vagy eltőnik, a kocsánytalan tölgyes ill. cseres klíma területe pedig jelentısen növekszik. A tájcsoport erdeinek fatermıképességi viszonyai rosszabbodnak. A mintaterület klímajelzı fafajainak várható hozama 15%-kal alacsonyabb lesz. Ezért az erdık tartamos fenntartása a távolabbi jövıben kétségessé válhat.

Köszönöm figyelmüket! A kutatást az OTKA 80305 és 80335 sz. projektek keretében végeztük.