PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2008.
P A K S I A T O M E R Ő M Ű Z R T. K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I J E L E N T É S 2 0 0 8 P A K S 2 0 0 9
A P A K S I A T O M E R Ő M Ű Z R T. K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I J E L E N T É S E 2 0 0 8. É V R Ő L Összeállította: Sallai Orsolya vezető mérnök Egyeztette: Volent Gábor ipari biztonsági főosztályvezető Pécsi Zsolt környezetvédelmi csoportvezető Dr. Bujtás Tibor sugárvédelmi osztályvezető Elter Enikő vegyészeti főosztályvezető Feil Ferenc radioaktív hulladékkezelési osztályvezető Demeter Károly üzemvitelii osztályvezető Radnóti István biztonsági igazgató Jóváhagyta: ISO 14001 Nyilvántartási szám: KIR/63(2)-50(2) Süli János vezérigazgató 2
A K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I J E L E N T É S Ö S S Z E Á L L Í T Á S Á B A N K Ö Z R E M Ű K Ö D T E K Sallai Orsolya Pécsi Zsolt Fink Gábor Demeter Károly Feil Ferenc Ranga Tibor Nagy Zoltán Baranyi Krisztián Kiadja a Paksi Atomerőmű Zrt. Felelős vezető: Süli János vezérigazgató Szerkesztette: Sallai Orsolya vezető mérnök Fotó: Sallai Orsolya Kováts Gergely Schubert Grafikai Stúdió Tipográfia, grafika, nyomdai előkészítés: Schubert Grafikai Stúdió Nyomtatás: Páskum Nyomda Szekszárd Felelős vezető: Farkas János 3
T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. Bevezetés................................................................................................ 5 2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása.............................................. 6 3. Nukleáris környezetvédelem.......................................................................... 9 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása.................................................................... 9 3.2 Környezet-ellenőrzés.............................................................................. 10 4. Radioaktív hulladékok kezelése..................................................................... 14 4.1 Radioaktív hulladékok kezelése.................................................................... 14 4.2 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok........................................ 14 4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok................................................................ 16 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok.................................................................. 16 4.5 A radioaktív hulladékok kezelésével, átmeneti tárolásával összefüggő fejlesztések a paksi atomerőműben.............................................................. 16 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2008. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése................................................ 20 5.1 Vízminőség-védelem.............................................................................. 20 5.1.1 Felszíni vizek védelme......................................................................... 21 5.1.2 Felszín alatti vizek védelme................................................................. 23 5.2 Levegőtisztaság-védelem........................................................................ 24 5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás.......................................................... 24 5.3.1 Veszélyes hulladékok........................................................................ 24 5.3.2 Ipari, termelési hulladékok................................................................... 27. 5.4 Vegyi anyagok kezelése....................................................................... 29 6. Teljesítménynövelés a paksi atomerőműben...................................................... 31 7. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása (ÜH)............................................... 32 8. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer............... 33 8.1. Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei............................. 33 8.2 Környezetközpontú célok, programok........................................................... 34 Rövidítések és fogalmak magyarázata............................................................... 36 4
1. Bevezetés A Paksi Atomerőmű Zrt. Magyarország meghatározó villamosenergia- termelő társasága. A paksi atomerőmű célul tűzte ki, hogy az erőműben a biztonságos üzemeltetés mindenkori elsődlegessége mellett biztonságosan, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a lehető leghosszabb ideig termeli a villamos energiát. Hosszú távú működésünk egyik záloga az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű ésszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése. Környezetvédelmi tevékenységünkről 2001 óta éves jelentésben számolunk be. Jelentésünket minden, az atomerőmű iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk és bízunk abban, hogy meggyőző módon tudunk beszámolni környezetvédelmi eredményeinkről. 5
2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása A társaság alaptevékenysége a villamosenergia-termelés. Az elmúlt évben a Paksi Atomerőmű Zrt. 14 818,4 GWh (1 GWh =1 000 000 kwh) villamos energiát termelt, a hazai villamosenergia-termelés 37,2%-át biztosította. Ebből a termelési értékből az 1. blokk 3961,3; a 2. blokk 3164,8; a 3. blokk 37 35,7; a 4. blokk 3956,6 GWh-val vette ki a részét. A termelési értéket tekintve a 2008. év kiemelkedőnek számít, mivel az erőmű történetének legnagyobb termelési eredményét sikerült elérni. Az üzemeltetés biztosítása, a főjavítások végrehajtása és a teljesítménynövelés folytatása teremtette meg a kiváló termelési eredmény alapjait. Kiemelkedő feladat volt a 2. blokk teljesítménynövelésre történő felkészítése, amelynek kapcsán a főjavítás során számos technikai módosítást, változtatást kellett eszközölni. A korábbi évekkel összehasonlítva a termelési rangsorban a második helyet a 2007-es év foglalja el 14 676,9, a harmadikat pedig az 1996-os év 14 180 GWh-s termeléssel. 2008-ban a blokkok teljesítménykihasználási tényezői az alábbiak voltak: 100 80 1. blokk 3. blokk 4. blokk 2. blokk 60 40 1. blokk: 90,40 % 2. blokk: 76,80 % 3. blokk: 90,70 % 4. blokk: 90,30 % 20 0 A teljesítménykihasználási tényezők átlaga erőmű szinten 87,05%. 6
Az atomerőmű villamosenergia-termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be. 15 12 1000 GWh 9 6 3 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 Magyarország villamosenergia-felhasználását teljes mértékben nem biztosítja a hazai termelés, importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát szemlélteti a 2. ábra. 50 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év 1. ábra Az atomerőmű villamosenergiatermelése 1000 GWh 40 30 20 10 atom egyéb hazai termelés import 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük. év 2. ábra Magyarország villamosenergiafelhasználása 7
Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. 1. táblázat A paksi atomerőmű blokkjainak legfontosabb műszaki adatai Blokkok típusa: A primerköri hurkok száma: Hőteljesítmény: Turbinák száma: 2 Blokkok névleges villamos teljesítménye: Az aktív zóna töltete: nyomottvizes, vízhűtésű, víz moderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor 6 1. és 4. blokkon: 1485 MW; 2. és 3. blokkon: 1375 MW 1. blokk: 500 MW 2. blokk: 470 MW 3. blokk: 470 MW 4. blokk: 500 MW 42 tonna urándioxid 3. Nukleáris környezetvédelem A paksi atomerőmű működésének megítélésében a nukleáris biztonságra és az energiatermelés hatékonyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó szerepet játszanak a környezeti hatások is. Alapvető elvárás, hogy az atomerőmű nukleáris környezeti hatásairól részletes információk álljanak rendelkezésre, továbbá, hogy e hatások mértéke ne lépje túl a hatósági szabályozásban engedélyezett szinteket. Az atomerőműben folyó sugárvédelmi tevékenységnek ezért 2008-ban is az volt az egyik legfontosabb feladata, hogy a kibocsátások és a környezet sugárzási jellemzőinek széles körű ellenőrzésével, közvetlen mérési adatokkal bizonyítsa a származtatott kibocsátási korlátok, és ezen keresztül is az atomerőmű működésére vonatkozó elsődleges dóziskorlát biztonságos betartását. 8 A fentiekben megfogalmazott célok elérése érdekében a nukleáris környezetvédelem területén széles körű ellenőrzési és felügyeleti programot hajtottunk végre, illetve szükség szerint intézkedéseket hoztunk. A nukleáris környezetvédelmet az elmúlt évekhez hasonlóan 2008-ban is a kétszintű ellenőrzés jellemezte. A távmérőrendszerekkel végzett folyamatos méréseket a mintavételezésen alapuló ellenőrzés egészítette ki.
3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 2004. évtől életbe lépett a 15/2001. (VI. 8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózis megszorításból (90 msv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. Összességében elmondható, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. 2008. évben 0.25 %-ban használta ki a kibocsátási korlátot, ebből 0,164 %-al a folyékony, míg 0.081 %-al a légnemű kibocsátások részesedtek. A paksi atomerőmű kibocsátásainak nemzetközi adatokkal történő összevetésére a 2. táblázat ad lehetőséget, amely a paksival azonos elven működő úgynevezett nyomottvizes atomerőműi blokkok (PWR típusú blokkok) energiatermelésre normált kibocsátási adatait mutatja be a paksi hasonló adatok tükrében. A nemzetközi adatok az UNSCEAR 2000. évi jelentéséből származnak. Az UNSCEAR 2006-ban adott ki új jelentést (www. unscear.org), de a kibocsátásokat tartalmazó kötete még nem jelent meg. Radionuklid * 1985 2007 átlaga ** 1988 2007 átlaga *** 1991 1995 átlaga Paks -1 [GBqGW e év -1 ] PWR -1 [GBqGW e év -1 ] 2008 1983 2008 1995 1997 Légnemű kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 5,2 10-1 6,0 10-1 1,3 10-1 aeroszolban 131 I egyenérték 2,8 10-2 1,1 10-1 1,7 10-1 Összes nemesgáz 1,5 10 4 1,2 10 5 1,3 10 4 Összes trícium 1,8 10 3 2,1 10 3* 2,4 10 3 Összes radiokarbon 2,7 10 2 5,6 10 2** 2,2 10 2*** Folyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 8,9 10-1 1,5 10 0 8,1 10 0 Trícium 1,7 10 4 1,1 10 4 1,9 10 4 2. táblázat A paksi atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében Megjegyzés a 2. táblázathoz: A nemzetközi adatok a paksi atomerőművel azonos elven működő nyomottvizes erőműi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Report 2000) 9
Az elmúlt évek légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásait mutatja be a 3. táblázat. Radionuklid/ izotóp-csoportok 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Légnemű kibocsátás [GBqGW e -1 év -1 ] Összes aeroszol 131 I egyenérték Összes nemesgáz Összes trícium Összes radiokarbon 0,33 0,14 4,4 0,97 0,73 0,53 0,47 0,52 0,24 0,054 260 0,14 0,18 0,023 0,023 0,028 58000 35000 310000 25000 9400 13000 10400 15000 3700 3900 5000 2400 1300 2100 1750 1800 500 460 430 510 410 420 356 270 Folyékony kibocsátás [GBqGWe -1 év -1 ] Korróziós és hasadási termékek 0,74 0,78 0,58 1,2 1,0 0,8 0,98 0,79 Trícium 12 000 14 000 10 000 12 000 12 000 16 000 13 000 17 000 3. táblázat A Paksi Atomerőmű radioaktív kibocsátásai 2001-2008 között A 3. táblázatban szereplő összevetésből kitűnik a korróziós és hasadási termékek adatainak látszólagos a növekedése. Az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat izotópszelektív mérésekből határozzuk meg, a nem mért izotópokat pedig a kimutatási határértékkel vesszük figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatok összes béta-sugárzás mérésével lettek meghatározva. 2008-ban a paksi atomerőmű radioaktív nemesgáz kibocsátásai kismértékben a világátlag felett voltak, de a nemesgázokra vonatkozó kibocsátási korlátot csak 0,04 %-ban használtuk ki. A légnemű radiokarbon kibocsátás 2008-ban csökkent és csak kis mértékben magasabb a 1995 1997. évek világátlagánál. A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a hasadási termékeknél, mind a tríciumnál a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak. 10
3.2 Környezet-ellenőrzés Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben nincs a megengedettnél nagyobb hatással a környezetre. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmérő (telemetrikus) rendszereken, részben mintavételes laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A paksi atomerőmű 30 km-es környezetében a mintavevő és távmérő állomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc-elemekre. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen környezeti megjelenésével kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy azok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is kimutathatatlanok, vagy csak nagyon kicsi koncentrációban, esetenként voltak mérhetők. Így a földfelszíni levegőmintákban az erőműtől 1-2 km távolságra egyetlen egy esetben sem tudtunk kimutatni az erőműtől származó radioaktív izotópot. A radiokarbont 0,1 1 mbq m3 nagyságrendben a trícium pedig 10 mbq m3 nagyságrendben becsülhető, és bár ezt közvetlenül nem mérjük 100 mbq m3 nagyságrendben becsülhető a radioaktív nemesgázok aktivitáskoncentrációja ugyanitt. A fall-out (kihullás) mintákban két esetben lehetet kimutatni erőműi eredetű 60Co-at 0,1 és 0,45 Bq m3 hónap (kimutatás határ közeli) értékekkel. A dunai iszapminták közül csak közvetlen a melegvíz-csatorna kiömlésénél vett mintákban találtunk erőműtől származó radionuklidot 60Co-at két esetben 1,18 és 0,41 Bq kg aktivitáskoncentrációban. Az állomások környezetében vett talajminták közül egyetlen esetben sem találtunk az erőműtől származó radionuklidot, a fűminták közül csak egy esetben volt kimutatható erőműi eredetű 60Co 0,34 Bq/ kg értékkel. A halastavak víz- és iszapmintáiban nem lehetet kibocsátásból származó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény a teljes elkeveredés után a trícium esetében 1 Bq dm3-nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 mbq dm3-nél kisebb volt. 11
Távmérő és mintavevő állomás (A típusú) Mintavevő állomás (B és C típusú) Vízmérő és mintavevő állomás Meteorológiai mérőtorony Az ÜKSER központja Környezet-ellenőrző Laboratórium 24 Dunaföldvár 22 km Paks 15 11 17 Géderlak Dunaszentbenedek Földespuszta 23 Úzd 30 km 14 6 1 2 7 5 9 4 8 3 16 10 Uszód 21 Kiskőrös 33 km 19 13 6 12 3 km sugarú kör 18 20 Kalocsa 12 km Foktő Tengelic 10 km Dunaszentgyörgy 22 Szekszárd 28 km 3. ábra Mintavevő és távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű Zrt. környezetében A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem találtunk. A radioaktív nemesgázok, illetve a kiülepedett aeroszolok által kiváltott dózisnövekményt közvetlen mérési módszerekkel nem lehetett kimutatni, mivel az a terjedési számításokból becsülhetően 3 4 nagyságrenddel a természetes eredetű sugárzási szint alatt maradt. 12
Dózisteljesítmény [nsv/h] A kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2008-ra is elvégeztük a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 58 nsv, ami megegyezik az előző év többlet sugárterhelésével. 100 80 60 40 20 0 Állomások száma Az TL-dózismérőkkel állomásonként kapott 2008. évi átlagos dózisteljesítmény értékek (4. ábra) a mért fizikai mennyiség változásából adódó korrekció figyelembevételével megfelelnek a korábbi évek és az alapszinti időszak adatainak. Megállapítható, hogy a 2008. évi környezeti dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ez összhangban van a radioaktív anyagok légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás értékénél, illetve annak ingadozásán belül van, így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2008. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. 4. ábra A környezeti gamma-sugárzás havi átlagos környezeti dózisegyenérték teljesítménye 2008-ban a távmérő és a mintavevő állomásokon TLdózismérőkkel mérve 13
4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.1 Radioaktív hulladékok kezelése A radioaktív hulladékok kezelése az a tevékenység, amely az atomerőműben keletkező radioaktív hulladékok gyűjtését, ideiglenes tárolását, térfogatcsökkentését, kondicionálását, a hulladékminősítést és az atomerőmű telephelyén történő átmeneti tárolását jelenti a végleges tároló létesítménybe történő szállítást megelőzően. A tevékenységsor bonyolultságából kitűnik, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztések fontos feladatot jelentenek az atomerőműben. Az 1996 vége óta hatályban lévő Atomtörvény és az erre alapuló kormányrendeletek, kormányhatározatok alapján létrejött a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság, amelynek feladata többek között a radioaktív hulladékok végleges tárolásának a megoldása is. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, a kiégett nukleáris üzemanyag-kazetták átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, valamint az erőmű leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozására a Paksi Atomerőmű Zrt. évente befizetést teljesít a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Az atomerőmű feladata a radioaktív hulladékok kezelése és telephelyi átmeneti tárolása. 4.2 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 2008-ban 880 darab kis és közepes aktivitású szilárd hulladékot tartalmazó hordó keletkezett, melynek mennyisége 103 hordóval több az előző évinél. Az 1996. évi utolsó a püspökszilágyi végleges tárolóba történő kiszállítást követően keletkezett hordós szilárd radioaktív hulladékok elhelyezése az erőmű ellenőrzött zónájában kialakított átmeneti tárolóhelyiségekben történik a végleges tároló üzembe helyezéséig. 2008 decemberében megkezdődött a tömörített hulladékot tartalmazó hordók kiszállítása a bátaapáti végleges tároló felszíni létesítményébe. A teljes kiszállított mennyiség 2008-ban 80 hordó volt. Az előző évekből áthozott mennyiséggel együtt így 2008. december 31-én 9133 darab hordó kis és közepes aktivitású 14
szilárd radioaktív hulladék található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A kis és közepes aktivitású hulladékok előző években keletkezett mennyiségeit mutatja be az 5. ábra. 1000 m³ Keletkezett hulladékmennyiség 800 600 Feldolgozás utáni hulladékmennyiség 400 200 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év 5. ábra Kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok mennyiségének alakulása 15
4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok 2008-ban a paksi atomerőműben 0.338 m 3 nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett, melynek tároló térfogat igénye 4.976 m 3. 2008-ban az előző évhez képest kb. 4.693 m 3 -rel kevesebb nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása az ellenőrzött zónában kialakított tárolókutakban történik. A kutakba el nem helyezhető méretű hulladékokat ideiglenes jelleggel az erre kijelölt helyiségekben lehet elhelyezni. 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok A blokkok üzemeltetése során 2008-ban az alábbi folyékony hulladékok keletkeztek: Bepárlási maradékból (sűrítmény) 255 m 3 keletkezett: 180 m 3 az 1-2. blokkokon, míg 75 m 3 a 3-4. blokkokon. Evaporátor savazó oldat és elhasznált gyanta nem képződött. A folyékony radioaktív hulladékok átmeneti tárolására a segédépületekben található tartályok szolgálnak. 4.5 A radioaktív hulladékok kezelésével, átmeneti tárolásával összefüggő fejlesztések a paksi atomerőműben A Paksi Atomerőmű Zrt. a radioaktív hulladékokra hatást gyakorló körülmények változása és hatósági kötelezés miatt elkészítette az átfogó radioaktív hulladékkezelési és átmeneti tárolási koncepciót. A koncepció megvalósítása az atomerőmű egyik környezetvédelmi célja. 16
A stratégia alapját az adja, hogy a radioaktív hulladékok nem akadályozhatják az atomerőmű biztonságos üzemeltetését. Ennek érdekében Paksi Atomerőmű Zrt. a végleges tároló üzembe lépéséig függetlenül annak időpontjától térfogatcsökkentő technológiák alkalmazásával és az átmeneti tárolókapacitások telephelyen belüli bővítésével biztosítja a radioaktív hulladékok biztonságos átmeneti tárolását. A hatóság előírta, hogy ezt a koncepciót évente értékelni kell és el kell végezni a felülvizsgálatát. A hulladékkezelési koncepció felülvizsgálata 2008-ban is megtörtént. Megvalósítás alatt álló fejlesztésekről, illetve ezek előrehaladásáról a következőkben adunk számot. 17
1. A segédépületi tároló tartályokban lévő folyékony radioaktív hulladékok mennyiségének igen jelentős csökkentését lehet elérni egy többlépcsős technológia segítségével. A technológia lehetővé teszi a folyékony hulladékokban oldatban lévő, egyszerű szűréssel nem eltávolítható izotópok kivonását. A technológiának négy alrendszere van: EE radioaktív kobalt (Co-60) eltávolítása, komlex bontás; EE ultraszűrés; EE radioaktív cézium (Cs) szelektív szűrése; EE bórsav visszanyerése. Az aktív és az inaktív oldattal végrehajtott üzembe helyezés során feltárt és a berendezés prototípus jellegéből adódó műszaki problémák megoldása megtörtént. Az átalakítások befejeztével megkezdődtek az üzembe helyezési próbák, amelyek jelenleg is folyamatban vannak. Ezek során az inaktív komplex próbák után megkezdtük az aktív komplex próbákat. 2. Azokat az iszapszerű radioaktív hulladékokat, amelyeknek a mennyiségét a fent említett technológiával már nem lehet tovább csökkenteni, illetve a kimerült ioncserélő gyantákat cementező berendezéssel tervezzük szilárdítani. A hulladékkezelési koncepció szerint a cementező technológiának helyet adó hulladékkezelési épületet még 2000 db hulladékos hordó ideiglenes tárolására is alkalmassá kell tenni. Az épület multifunkciós átalakítása folyamatban van. Elvégeztük a cementező berendezés állapot-felülvizsgálatát, és az eredmények alapján új cementezési technológia beszerzésének előkészítését kezdtük meg. A szilárdítási (cementezési) receptúrák kialakítása, illetve a korábbi receptúrák felülvizsgálata egy 2006-ban elkészült feladatterv alapján történik. A bepárlási maradékok és elhasznált ioncserélő gyanták esetében a laboratóriumi kísérletek befejeződtek. A bepárlási maradékok és az ioncserélő gyanták cementezésének félüzemi méretű kísérletei szintén befejeződtek. Az iszapok cementezési receptúrájának kidolgozásához szükséges a kémiai összetétel meghatározása, amely tehát további kutatás-fejlesztési munkát igényel. 18
3. A nagyméretű, 200 literes hordóba nem helyezhető szilárd radioaktív hulladékok tárolásának megoldása a VK302/I-1 7/a-8 keretállások közötti tároló medence átalakításával valósítható meg. A kivitelezési feladatok megvalósítása a 2007-ben aláírt fejlesztési terv szerint halad. A kis- és közepes aktivitású szilárd hulladékok tárolókapacitásainak növelése érdekében a medence átalakítását úgy módosítottuk, hogy az alkalmas legyen 200 l-es hordók fogadására is. A fejlesztés megvalósítása 2009-ben várható. 4. Hulladékátvételi követelményrendszernek való megfelelés. Az atomerőműben zajló radioaktív hulladékkezelési tevékenységeket alapvetően befolyásoló, a végleges tárolással összefüggő átvételi követelményeket tartalmazó, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. által elkészíttetett dokumentumot az illetékes Sugáregészségügyi Decentrum korábban jóváhagyta. A föld alatti kutatások előrehaladtával megkezdődött az a folyamat, amely az ideiglenesnek tekinthető átvételi követelmények felülvizsgálatára irányul. A tároló létesítési engedélyezéséhez elkészült a felülvizsgált követelményeket tartalmazó új kritériumrendszer. 19
5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2008. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.1 Vízminőség-védelem A Paksi Atomerőmű Zrt. vízi létesítményeinek fenntartását és üzemeltetését a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján végzi. Az erőmű vízfelhasználásának csoportjai: 6. ábra Hűtővíz felhasználás 1997-2008 között E E hűtésre használt vizek, amelyek maradéktalanul visszajutnak a befogadó Dunába; EE technológiai pótvízellátás; EE szociális vízellátás; EE tűzivízellátás. Az erőmű hűtővizét és a technológiai pótvíz-előkészítőben felhasznált nyersvizet a Dunából, az ivóvíz igényt a csámpai kutakból (rétegvíz), az ipari- és tűzivízrendszer vízellátását a parti szűrésű kutakból biztosítják. 3000000 2500000 2000000 Felhasznált hűtővíz mennyisége [ m³] 1500000 1000000 500000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év 20
5.1.1 Felszíni vizek védelme Az atomerőmű, mint az ország legnagyobb nyersvízhasználó üzeme különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technológiai vizek mennyisége 2008-ban 2,836 milliárd m3 volt. Az erőmű hűtővíz-felhasználását 1997 2008 között a 6. ábra (20. oldal) mutatja be. A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Az atomerőmű üzemére vonatkozó hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna vízhőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2008-ban is betartottuk. A hőcsóva felszín alatti vizekre gyakorolt esetleges hatását az atomerőmű által létesített környezetvédelmi monitoring rendszer ellenőrzi. A Duna mentén hat szelvényben kiépített észlelőrendszer, amely az erőmű és a Sió-torkolat közötti szakaszon speciálisan kiépített meder alatti szondákból és figyelőkutakból áll vizsgálati eredményei igazolják, hogy az erőmű kibocsátásai nincsenek hatással a meglévő és a potenciális parti szűrésű vízbázisokra. A felszíni víz minősége befolyásolja a parti szűrésű víz minőségét. 21
A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvíz az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül kerül kibocsátásra. 2008 évben 202 540 m3 kommunális szennyvíz keletkezett A szennyvíztisztítás hatásfokát az üzemi kontroll rendszeresen ellenőrzi. A szennyvíztisztítás minősége 2008-ban megfelelő volt. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalan víz előállítása során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják. A hulladékvíz semlegesítése és ülepítése a 10.000 m3-es zagymedencékben történik. A medencék vízminőségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenőrzi. A 2008-ban keletkező vegyszeres hulladékvíz mennyisége 12 400 m3 volt, amely a speciális Hylam Hypalon fólia bevonattal ellátott vegyszeres hulladékvíz-medencébe kerül, majd onnan minőségellenőrzést követően, ellenőrzött körülmények között kerül kibocsátásra a Dunába. Az éves szinten összesen 148 ezer m3 semlegesítés és ülepítés után kibocsátott hulladékvíz minősége megfelelő volt, a szennyező anyagok koncentrációja a melegvíz-csatornában a határértékeket nem haladta meg. A környezetvédelmi hatóság által elfogadott monitoring program keretében a vízjogi engedélyben határértékkel meghatározott valamennyi paraméter ellenőrzésre kerül. Monitoringunk eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a hatósági korlátokat messzemenően betartottuk. A Paksi Atomerőmű Zrt. 1996 óta a Paks Faddi főcsatornán keresztül vízátadással segíti a Faddi holtág fürdéshez, vízi sportokhoz szükséges jó vízminőségének, megfelelő vízszintjének biztosítását. Erre a célra 2008-ban a hűtőgépházi klíma-berendezések hűtővizéből 8,24 millió m3 víz került átadásra a Faddi holtágba. A felhasznált kondenzátor-hűtővíz minősége megfelelő a körtöltéses rendszerű, 75 ha területű halastavak frissvízellátásásához. A horgászatot kedvelők és családjaik számára kellemes időtöltést nyújtó tórendszer pótvízellátása így a használt hűtővízzel történik. A nyári időszakban a haltenyésztés szempontjából már nem előnyös a melegebb vízzel történő vízutánpótlás, ezért kiépítésre került a halastavak Duna-vizes betáplálását lehetővé tevő csővezetékrendszer. 22
5.1.2 Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoring rendszerben 52 db talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző az ellenőrzött technológiától függő paraméterre. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 112 kút vízszintjét regisztráljuk, köztük 16 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. A monitoring rendszerrel vizsgáljuk a felszín alatti víz radioaktív szennyeződését is. A potenciális környezetszennyező források ellenőrzése érdekében az alábbi létesítmények környezetének monitoringját végezzük: EE veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely EE zagytér EE föld alatti olajtartályok EE rekultivált építési törmeléklerakó EE kommunális hulladékvízrendszer A Paksi Atomerőmű Zrt. szociális vízellátását a Csámpai Vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják. A rétegvízkutakból biztosított szociális jellegű ivóvíz-kitermelés 253 ezer m 3 volt. A kitermelt víz vas- és mangántalanítás, valamint fertőtlenítő klórozás után kerül a fogyasztókhoz. A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt állapothoz képest szennyezést nem tapasztaltunk. 23
5.2 Levegőtisztaság-védelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója. A Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén három hagyományos, inaktív levegőterheléssel üzemelő technológia található: E E szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízel-generátorok (12 darab pontforrás); EE dízel hajtású tűzivízszivattyú (2 darab pontforrás); E E festési technológia: festőműhely festőkabinjai (2 darab pontforrás). A fenti technológiák üzemeltetésére a Paksi Atomerőmű Zrt. környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik. A tűzivízszivattyúk üzemideje 11 óra, gázolajfogyasztása 330 kg volt. A biztonsági dízel-generátorok éves szinten mindössze 178 órát üzemeltek, gázolajfogyasztásuk összesen 57 372 kg a rövid próbaüzemekből adódóan. A rövid üzemidő igen kicsi kibocsátást jelentett, amely az immissziót alig befolyásolja. A festőműhely 2008 -ban technikai okok miatt nem üzemelt. Az előírt határértékeket, valamint a dízel-generátorokra, mint szükségáramforrásokra előírt levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2008-ban is betartottuk. 5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 5.3.1 Veszélyes hulladékok 2008-ban 201 886 kg veszélyes hulladék keletkezett az atomerőműben (elsősorban olajjal szennyezett hulladék, fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek, elektronikai hulladék, selejtezett technológiai vegyszerek és fénycsövek). 2008-ban engedéllyel rendelkező vállalkozóknak átadva 192 682 kg veszélyes hulladék hasznosításáról ill. ártalmatlanításáról gondoskodtunk. A 2008-ban keletkezett veszélyes hulladékokat a 7. ábra szemlélteti. 24
aktív szén 8% olajos rongy 11% sprays flakon hulladék 1% festékes göngyöleg 4% olajos fém göngyöleg 1% vizes fáradt olaj 1% fáradt olaj 18,5% selejt hűtőgépek 2% elektronikai hull. 6% finomvegyszerek 1% fotovegyszerek 1% selejt techn. vegyszer 1% bontott tetőszigetelés 2% vegyszeres föld 6% azbeszttartalmú szigetelőanyag 3% árnyékolási hull. 1% vegyszeres gumilemez 1% kommunális szennyvíziszap 4% ioncserélő gyanta 1% fénycső 4% savak 1% nyomdai hulladék 1% fúróemulzió 2% olajos iszap (kocsimosó) 17,5% trafóolaj 1% A veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtését és tárolását a Paksi Atomerőmű Zrt. a Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen biztosítja. A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen 2008. december 31-én mintegy 44 t veszélyes hulladékot tároltunk. Az erőmű területén lévő veszélyes hulladék nagyobb részét a æ130 t kommunális szennyvíziszap teszi ki, amelyet a technológiában a kommunális 7. ábra A 2008-ban keletkezett veszélyes hulladékok 25
szennyvíztelep iszapszikkasztó ágyán kezelünk. A kommunális szennyvíziszap elszállítása minden évben folyamatosan történik. A következő ábrából jól látható, hogy a veszélyes hulladékok mennyiségének 2004 2005 évi emelkedését követően ezen hulladékok mennyisége a 2006 2008 években jelentősen csökkent. 2008-ban több olyan veszélyes hulladékfajta is keletkezett, amelyeknek mennyisége hulladékfajtánként néhány 10 vagy 100 kg (pl. veszélyes anyag tartalmú bontási hulladék, lejárt szavatosságú gyógyszerek, szárazelemhulladék, vegyszeres/ olajos műanyag göngyölegek, szárazelem, akkumulátor, gyantamaradék, selejt szerelőanyagok, irodatechnikai hulladékok, lejárt szavatosságú festék, Rockwell-olaj). A veszélyes hulladék mennyiségének változását alapvetően az adott évi tervezett karbantartások, felújítások volumene határozza meg. év 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 8. ábra 1996-2008 között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége 1999 1998 1997 1996 0 100000 200000 300000 400000 500000 600000 700000 800000 keletkezett mennyiség [kg] 26
5.3.2 Ipari, termelési hulladékok A termelési hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, ill. az erre kijelölt raktárban gyűjtjük. 2008 végén a Paksi Atomerőmű Zrt. területén lévő nem veszélyes ipari hulladékok mennyisége 63 t volt. Tavaly a Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenysége során összesen 1835 t nem veszélyes ipari hulladék keletkezett. A 2007. évről a Paksi Atomerőmű Zrt. területén maradt és a 2008-ban keletkezett összesen 1898 t nem veszélyes ipari hulladék mennyiségből a Paksi Atomerőmű Zrt. további hasznosításra 1011 t nem veszélyes hulladékot értékesített, 385 t hulladékot (kevert települési és biológiailag lebomló zöldhulladék) kommunális hulladéklerakóban helyezett el, 436 t nem veszélyes hulladékot (főként beton, építési vegyes hulladék, föld, kő) ipari hulladéklerakóban helyezett el. A keletkezett ipari hulladékok 2008. évi alakulását a 9. ábra, az ipari hulladékok elhelyezését a 10. ábra szemlélteti. 27
kommunális vegyes 11,42% betontörmelék 4,49% bio bomló 12,35% hőcserélő hulladékvíz 0,13% textil 0,31% papír, csomagolási hulladék 0,95% papír és karton 1,98% kevert építési bontási hulladék 0,56% kőzetgyapot hulladék 3,82% kábelek 2,76% építési vegyes 10,71% vas és acél 42,53% kitermelt talaj (föld, kő) 1,00% vasforgács 1,05% fa, csomagolási hulladék 3,38% gumiabroncs 0,20% üveghulladék 0,04% műanyag, bontási hulladék 0,72% vörösréz, bronz, sárgaréz 0,22% alumínium 0,59% ólom 0,78% 9. ábra Keletkezett ipari hulladékok 2008-ban 28
Ennek teljesíthetősége érdekében kijelöltük REACH kapcsolatértékesített 53% 10. ábra Ipari hulladékok elhelyezése 2008-ban kommunális hulladéklerakóban elhelyezett 20% telephelyen tárolt 4% ipari hulladéklerakóben elhelyezett 23% 5.4 Vegyi anyagok kezelése A 1907/2006/EK rendelet (REACH) a vegyi anyagok regisztrálásának, értékelésének, engedélyezésének és korlátozásának új rendszerét hozta létre. 2008-ban kezdődött az a 11 évig tartó folyamat, amely a jelenleg az EU piacán lévő anyagoknak az új rendszerbe történő átvezetését jelenti. A Paksi Atomerőmű Zrt.-nek importálóként és továbbfelhasználóként is új kötelezettségeket jelent a jogszabály végrehajtása. A tavalyi évben ezek közül megvizsgáltuk a regisztrációs kötelezettségeket és megállapítottuk, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek jelenleg regisztrációs és így előregisztrációs kötelezettsége nincs. A vegyi anyagok továbbfelhasználójaként az elkövetkező időkben szorosan együtt kell működnünk azokkal a cégekkel, akiktől a REACH hatálya alá tartozó anyagokat vásárolunk. 29
tartónkat, aki a következőkben a partnercégekkel tartani fogja a kapcsolatot a kölcsönös, gyors, együttműködő információcsere érdekében. Várhatóan a jövő évben egyre több partnerünk akitől vásárolunk fog megkeresni minket azzal, hogy adjuk meg az általunk vásárolt vegyi anyagok és árucikkek pontos felhasználási körét, mivel tevékenységre szabott biztonsági adatlapot csak ebben az esetben tudnak számunkra biztosítani. Ez az együttműködési folyamat 2008-ban már elkezdődött. 30
6. Teljesítménynövelés a paksi atomerőműben A teljesítménynövelést a 4. és 1. blokk korábbi sikeres befejezését követően 2008-ban a projekt ütemtervének megfelelően a 2. és részben a 3. blokkon is megvalósítottuk. Az átalakításokat engedélyező nukleáris hatósági határozat megérkezett. A 2. blokk 2008. évi főjavítása alatt elvégeztük a teljesítménynöveléshez szükséges egyedi átalakításokat is, amelyek közül kiemelt feladat volt a fő keringtető szivattyúk járókerekeinek cseréje. Az ellenőrző mérések eredményei megfelelőek voltak, a további ellenőrzéseket, vizsgálatokat követően 2008 novemberében a blokkot 104%-ra, majd az üzemviteli program és ütemterv szerint decemberben 108%-os teljesítményre terheltük fel. A 3. blokk 2008. szeptemberi főjavítása során a turbinák hosszabb időt igénylő átalakítása kivételével a teljesítménynöveléshez szükséges egyedi átalakításokat is elvégeztük. Az előzetes mérések, a hatóság által ellenőrzött ütemterv alapján, valamint a még szükséges fizikai, technológiai, valamint radiokémiai vizsgálatok végrehajtását követően 2008 novemberében a 3. blokkon elértük a 104 105%-os teljesítményt. A 108%-os teljesítmény várhatóan a blokk 2009. évi főjavítását követően érhető el. Megkötöttük a szerződéseket egy új típusú üzemanyag bevezetésének megalapozására. Ezt követően 18 db tesztkazetta érkezett az atomerőműbe és a 4. blokkban lefolytattuk a hatósági engedélyeztetési eljárást. A hatósági engedély megérkezett, az új típusú üzemanyag-kazetták beszerzése folyamatban van. 31
7. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása (ÜH) Az üzemidő-hosszabbítás előkészítése 2008-ban igen jelentős feladatokat jelentett. A biztonsági elemzések, a műszaki számítások (öregedéskezelési programok felülvizsgálata, élettartam-gazdálkodást érintő kiemelt feladatok, berendezés élettartamkorlát elemzései, szilárdsági és repedésterjedési vizsgálatok, valamint rendszerek környezetállósági minősítése) a tervezett terjedelemben elkészültek. Az üzemidő-hosszabbítás előkészítési ütemtervének megfelelően, a projekt legfontosabb célfeladataként 2008 végére kidolgozásra került a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megvalósítására előirányzott program (ÜH Program), valamint az előírt műszaki mellékletek (ÜH Program Megalapozó Dokumentum). A beadvány 2008 novemberében benyújtásra került a hatóság részére, mellyel az üzemidő-hosszabbítás előkészítésének első szakasza lezárult. A blokkok üzemidő-hosszabbításának megvalósításáig elvégzendő feladatokat az ÜH Program foglalja össze, mely az alábbi három fő részből áll: ɮɮ ɮɮ ɮɮ Az engedélyezés kötelező feladatai, azaz a Nukleáris Biztonsági Szabályzat által meghatározott feladatok, amelyeket az üzemeltetési engedélykérelem megalapozásához még el kell végezni. Az engedélyezéshez szükséges egyéb feladatok, ezek elsősorban az ÜH engedélykérelem összeállításához közvetlenül szükséges feladatokat jelentenek (külső szakértői támogatások, független szakértői véleményezések, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség véleményezése, stb.). Paksi Atomerőmű Zrt. Szintentartási Programja, az atomerőmű önálló és átfogó programja. A Szintentartási Program funkcióját tekintve az élettartam-gazdálkodás fontos integráló programja. Összefüggései miatt az ÜH Program egészébe tartozik annak érdekében, hogy az üzemidő-hosszabbítás prioritásai érvényesíthetők legyenek. A Szintentartási Program a Paksi Atomerőmű Zrt. teljes vagyonára megkövetelt műszaki állapotának fenntartását szolgáló beruházásaira vonatkozik, kiterjesztve az üzemeltetésre és a karbantartásra. 32
8. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer A Paksi Atomerőmű Zrt. működésére vonatkozó követelmények alapját az Atomtörvény (1996. évi CXVI. törvény), az Atomtörvény végrehajtásáról szóló 89/2005. (V. 5.) számú Kormányrendelet és a rendelet mellékleteként kiadott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) tartalmazzák. Ezen belül is az NBSZ 2. kötete Az Atomerőművek Minőségirányítási Szabályzata rögzíti a minőségirányítási rendszer kialakításához és működtetéséhez kötelezően alkalmazandó alapkövetelményeket. A Paksi Atomerőmű Zrt. az előírt követelmények maradéktalan teljesülését az OAH NBI (Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság) felé évente a Végleges Biztonsági Jelentés részeként igazolja. 8.1. Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei Paksi Atomerőmű Zrt. a tevékenységéből fakadó, szűkebb és tágabb környezetére gyakorolt környezeti hatások maga által vállalt, de a vonatkozó előírásokat nagy biztonsággal kielégítő szinten tartása érdekében az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványnak megfelelően környezetközpontú irányítás rendszert működtet, melyet rendszeresen tanúsíttat. A rendszer okirat-megújító felülvizsgálata 2008-ban sikeresen lezajlott. Paksi Atomerőmű Zrt. egyes tevékenységeivel összefüggésben vizsgálatokat, ellenőrző méréseket végző, az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány követelményei szerint kialakított rendszert működtető laboratóriumai rendelkeznek a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) általi akkreditációval. A Paksi Atomerőmű Zrt. az alábbi területeken működtet akkreditált laboratóriumi rendszereket: ɮɮ ɮɮ ɮɮ Atomerőművi anyagok és berendezések, valamint ezek hegesztett kötéseinek roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatai NAT-1-1023/2005 érvényes 2009. 12. 19-ig. Az atomerőműben dolgozó személyek külső és belső sugárterhelésének meghatározása TL dózisméréssel, folyadék szcintillációs méréssel, valamint gamma-spektrometriával NAT-1-1371/2007 érvényes 2011. 12. 20-ig. A Paksi Atomerőmű Zrt. és a KKÁT üzemi területéről és 33
különböző technológiai rendszereiből légnemű, folyékony és szilárd minták vétele, előkészítése és ezek laboratóriumi radioanalitikai vizsgálata NAT-1-1195/2006 érvényes 2010. 12. 11-ig. ɮɮ ɮɮ ɮɮ Erőművi víz-, olaj- és gázrendszerek közegeinek, aktív és inaktív hulladékoknak a technológiai berendezések szerkezeti anyagainak, ezek korróziós lerakódásainak, az alkalmazott segéd- és adalékanyagok kémiai és radiokémiai, elektrokémiai vizsgálata - NAT-1-1024/2008 érvényes 2012. 12. 16-ig. Atomerőmű üzemeltetéséhez használt mérőeszköz ellenőrzését és kalibrálását végző metrológiai és kalibráló laboratóriumi rendszer - NAT-2-0157/2007 érvényes 2011. 11. 08-ig. Az atomerőmű speciális felkészültséget igénylő üzemeltetői létszámának biztosításához és meglévő szakemberállomány tudásának szintentartáshoz kialakított képzési rendszert működtető Paksi Atomerőmű Zrt. oktatási szervezete felnőttképzési intézményi akkreditációval rendelkezik AL-1763 érvényes 2012. június 30-ig. Az intézmény 28 db karbantartói programot akkreditáltatott, és rendelkezik a kapcsolódó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére szóló jogosultsággal. 8.2 Környezetközpontú célok, programok A Környezetközpontú Irányítási Rendszer egyik alapvető jellemzője a környezetvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztésének fő alappillére a környezetvédelmi célok kitűzése és az ezek eléréséhez meghatározott programok végrehajtása biztosítja, amelyek egyben a környezetpolitika eszközét is jelentik. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztése nem feltétlenül valósul meg egyszerre a társasági tevékenység minden területén. A környezetvédelmi célok köre az igények szerint dinamikusan változik, egyrészt évente előterjesztés készül az új célok kitűzésére, másrészt a célok elérésre kerülnek, teljesülnek. A célokat ill. azok teljesítését szolgáló programok végrehajtását a Paksi Atomerőmű Zrt. a vezetőségi átvizsgálás keretében értékeli. Minden egyes cél hátterében egy program áll. 34 Évente újabb és újabb célok kerülnek kitűzésre. A célok egy része rövid távú, így a korábban kitűzött célok egy része már
megvalósult; másik része hosszabb távú cél, amelyek végrehajtása elindult, az elfogadott programoknak megfelelően folyamatban van. A Paksi Atomerőmű Zrt. néhány jelentős környezetvédelmi célját és azok teljesítésének lépéseit a következőkben mutatjuk be. Környezetközpontú cél Értékelés A meghibásodásuk esetén környezetet veszélyeztető, ciklikus felülvizsgálati körbe nem sorolt, ABOS 4 osztályú rendszerek javítására felújítási ütemterv készítése és végrehajtása A felújítási ütemterv elkészült, végrehajtására 2009-ben kerül sor. Várható befejezési határidő: 2009. december 31. A Radioaktív hulladékok kezelésének és átmeneti tárolásának műszaki koncepciója című dokumentumban leírt feladatok, célkitűzések teljesítése A folyékony hulladékokat feldolgozó technológia (FHFT) üzembe helyezési próbái megkezdődtek. A nagyméretű hulladékok tárolására szolgáló tárolómedence átalakítása folyamatban van. A radioaktív hulladékok Bátaapáti végleges tárolóba történő szállítása megkezdődött. Várható befejezési határidő: 2014. Transzformátorok kármentővel való ellátásának vizsgálata A főtranszformátorok cseréjéhez, felújításához kapcsolódóan a kármentők kialakítása is megtörténik 2010 2014 között. A projekt műszaki megalapozása megtörtént. PRISE folyamatkezelés A primerkörből a szekunderkörbe történő átfolyás (PRISE), mint üzemzavari esemény környezeti hatásainak minimumra történő csökkentése érdekében technológiai átalakítást hajtunk végre. Befejezési határidő: 2010. december 31. 35
Rövidítések és fogalmak magyarázata UNSCEAR = UN s Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation (az ENSZ ionizáló sugárzással foglalkozó tudományos bizottsága) RHK Kft. = Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. msv/év = millisievert/év (millisievert = a sievert ezredrésze) mg = mikrogramm, amely a gramm milliomod része Kibocsátási határérték kritérium = Egy adott izotópra és a kibocsátási módra vonatkozóan a kibocsátási határérték és a kibocsátott mennyiség hányadosa melynek számítása: ahol: El ij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó kibocsátási határértéke (Bq/év), R ij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó éves kibocsátása (Bq/év). KKÁT = Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója NBSZ = Nukleáris Biztonsági Szabályzat MKEH = Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal I. kiépítés = 1. és 2. blokk együtt II. kiépítés = 3. és 4. blokk együtt REACH = Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről. REACH = Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals 36