ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY



Hasonló dokumentumok
Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

II.4. EGYÉB SZAKÁGI MUNKARÉSZ Régészeti hatástanulmány

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

HAJDÚSÁMSON LIBANYOMÁS TERÜLET ÖRÖKSÉGVÉDELMI (RÉGÉSZETI) HATÁSTANULMÁNYA HAJDÚ BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA DEBRECEN

Gyál Településrendezési eszközei

KIEGÉSZÍTÉS Sáránd község terültére készülő új településrendezési terv 2017-es örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmányához

FÜGGELÉKEK. 2. számú függelék: TIHANY ORSZÁGOSAN VÉDETT MŰEMLÉKEINEK LISTÁJA

Iktatószám: 601/39-2/2015 Ügyintéző: Albert Ágnes Telefon: Hiv.szám: 314/2015 Tárgy: Tolcsva te

I.5. EGYÉB SZAKÁGI MUNKARÉSZ RÉGÉSZETI HATÁSTANULMÁNY

Iktatószám: 601/143-2/2015. Ügyintéző: B. Máthé Ildikó Telefon: Hiv.szám: /2015/Szabóné G

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása


A módosító javaslatot kidolgozta: Magyar Régész Szövetség. Értelmező rendelkezések

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

43. (1) BEKEZDÉSÉNEK MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ ÉS JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

A Duna mente örökségi potenciálja

Szigetbecse TSZT módosítása

TÁT NAGYKÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet. az építésfelügyeleti bírságról

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet. az építésfelügyeleti bírságról

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

1. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény a helyébe a következő rendelkezés lép:

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról *

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet

ZSANA Településfejlesztési koncepciója, településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata és módosítása és településképi rendelete

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása

Javaslat a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK), valamint településképi önkormányzati rendelet előkészítésére

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet. az építésfelügyeleti bírságról

72007.(...) rendelet 1. számú függeléke

Váchartyán Településrendezési terv módosítása

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

JOBAHÁZA. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció január TH

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Iromány száma: T/4075. Benyújtás dátuma: :58. Parlex azonosító: PQ45VQ1Y0002

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKÁGI MUNKARÉSZ. Megrendelő: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. (1183 Budapest, Üllői út 455.

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Telekalakítási eljárás a földhivataloknál Összeállította: Hajdú György GGT elnökségi tag

115/1996. (VII. 24.) Korm. r. 79/2007. (IV. 24.) Korm. r. módosítás

KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló évi XXXI. törvény módosításáról

Budapest, szeptember

(2) Az R. 3. -a a következı (6) bekezdéssel egészül ki:

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 6/1992. (XI. 16. ) számú R E N D E L E T E

Beruházás-szervezés projektkoordináció

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET június 29-i ülésére

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

Balatonkeresztúr Község Önkormányzatának 7/2006.(II.25.) rendelete az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, szeptember

E L İ T E R J E S Z T É S

Partnerségi Egyeztetési Szabályzat módosítása. zárt ülés

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

2011. október 27. napján tartandó

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS a Kbt (7) bekezdés a) pontja alapján

Csemı Község Önkormányzatának 13/2008. (XI. 26.) számú rendelete. a helyi építészeti örökség védelmérıl

Fejér Megyei Kormányhivatal

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

A L A P S Z A B Á L Y

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete. 14/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelete

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya

Az állam kulturális szerepe 3.

Általános rendelkezések 1..

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Kábeltelevíziós Szolgáltatás

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ

Szociális és kulturális igazgatás Tételsor

Abasár Község Önkormányzata 10/2010. (V. 26.) rendelete a környezet védelemrıl és a közterületek használatáról (egységes szerkezetben)

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

ŐRISZENTPÉTER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének március 1-i rendkívüli ülésére

A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK ELKÉSZÍTÉSE

Kocs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013.(IX.25.) önkormányzati rendelete a helyi egyedi védeleméről

Szıc Község Önkormányzata Polgármesterétıl 8452 Szıc, Kossuth L. u. 41. Tel.: 20/

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

Sárospatak Város Polgármesterétıl

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN

Kartal nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 1/1995. KT rendelete * az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZİDÉS T E R V E Z E T. Amely létrejött egyrészrıl Hajdúnánás Városi Önkormányzat Cím: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1.

2001. évi LXIV. törvény. a kulturális örökség védelméről 1. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Építményadó. Az adókötelezettség 1..

Átírás:

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI MUNKARÉSZE SOLTVADKERT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁHOZ Kecskemét 2013

2 1.1. Bevezetés, az örökségvédelmi hatástanulmány tárgya Jelen hatástanulmány Soltvadkert Város Önkormányzata megbízásából készült Soltvadkert Város településrendezési eszközeinek módosításához felhasználandó munkarészként. Az örökségvédelmi hatástanulmány a településrendezési tervmódosításhoz kapcsolódik az önkormányzat döntését megelızı véleményezési eljárás részeként. A hatástanulmány támpontot ad a településfejlesztési koncepció megfogalmazásához, a település fejlesztésével kapcsolatos hosszú távú döntésekhez, a településrendezési terv módosításához. Az örökségvédelmi hatástanulmányt az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1977. évi LXXVIII. törvény 9. -ának (3) bekezdése alapján a véleményezésre megküldött tervdokumentáció kötelezı munkarészeként kell benyújtani. A hatástanulmány készítésének elıírásait a 4/2003 (II.20.) NKÖM rendelet szabályozza. Ez a tanulmány a 4/2003. (. 20.) NKÖM rendelet 5. (2) bekezdése értelmében és az 1977. évi LXXVII. tv. 9. (3) bekezdése alapján a véleményezésre megküldött tervek alátámasztó munkarésze. A hatástanulmányt a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. Tv. alapján szerzıi jogvédelem illeti meg, amelynek kizárólagos jogosultja jelen tanulmány szerzıje. A tanulmány, vagy egyes részeinek sokszorosítása, átdolgozása csak a szerzı elızetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. A tanulmányt annak megrendelıje csak a szerzıdésben meghatározott beruházás céljára használhatja fel. A közölt adatok szerzıdéstıl eltérı célra való felhasználása, a régészeti lelıhelyekre és a régészeti érdekő területekre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása harmadik fél számára csak a szerzı engedélyével, a 17/2002 (VI.21) NKÖM rendelet 7., valamint a 47/2001.(II.27) Kormányrendelet szabályai szerint történhet.

3 1.2. Az örökségvédelmi hatástanulmány feladata és fıbb részei Az Öhr. 4. -a szerint az örökségvédelmi hatástanulmány feladata és fıbb részei: - A beruházási terület által érintett valamennyi kulturális örökségi elem számbavétele és állapotának részletes ismertetése (melynek formája: szöveg, térképi ábrázolás, azonosításra alkalmas adatokkal, táblázatokkal és a régészeti lelıhelyek térképen hasznosítható EOV koordinátáival) (ld. jelen tanulmány 3. pontja és mellékletei) - A vizsgált területen felgyőjtött kulturális örökségvédelmi-, múzeumi-, levéltári- és helytörténeti adatokat és a régészeti leleteket értékeli, korukat meghatározza (ld. 3. pont) - A felmért terület változtatási szándékainak részletes ismertetésével és elemzésével bemutatja és elemzi a tervezett beavatkozás hatásait és kitér a hatást csökkentı megoldásokra (ld. 4. pont) - A hatástanulmány részletesen bemutatja a változtatási szándékokat (ld. 4.2), mint pl. - a beavatkozás tárgya - beavatkozás azonosítását szolgáló adatok - a tervezett beavatkozás célja, indokai - Hatáselemzés (ld. 4.2) - a beavatkozás elıtti állapot, a beavatkozási folyamat és a tervezett állapot elemzı értékelése - a várható hatások leírása - Összefoglalás (ld. 5. pont) - Nyilatkozat (ld. 6. pont)

4 2. Jogszabályi környezet 2.1. Általános elvek A régészeti lelıhelyek részben mint a környezeti elemek egyike (1995. évi LIII. évi törvény 4. a) pont) - a hatályos magyar törvények értelmében általános védelmet élveznek. A törvény szelleme és a védelem logikája szerint a régészeti lelıhelyek épségét meg kell ırizni. A Kötv. rendelkezései szerint: 3. A kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket - így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természetés tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését - e védelemmel összhangban kell végezni. 4. (1) A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása. (2) A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megırizni és hozzáférhetıvé tenni. 5. (1) A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közremőködési jogosultságot és együttmőködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára. [...] 8. (1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlı vagy onnan elıkerülı régészeti lelet állami tulajdon. [...] 9. A régészeti lelıhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevıen ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentısen ne károsodjanak. 10. (1) A régészeti örökség elemeit lehetıleg eredeti lelıhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megırizni. (2) A régészeti lelıhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsısorban megelızı, szükség esetén mentı jellegőeknek kell lenniük. 11. A régészeti lelıhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Ezen szabályok alapján egy beruházási területen a már ismert régészeti lelıhelyek esetében a Kötv. és a R. alapján kell eljárni.

5 2.2. Örökségvédelemmel, régészeti lelıhelyek védelmével kapcsolatos alapvetı jogszabályok jegyzéke a) 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérıl (Kötv.); b) 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelmérıl és a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl; c) 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól; d) 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérıl, különösen a kunhalmok és földvárak törvényi védelmérıl (23. (2) bek.); e) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl. f) 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet a régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól (R) 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a mőemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról; 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet a régészeti lelıhely és a mőemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól 2.3. A kulturális örökség védelemével kapcsolatos különleges jogszabályok jegyzéke a),,1954. évi Hágai Egyezmény'' [1957. évi 14. törvényerejő rendelet a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzıkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területrıl való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetésérıl]; b) 19/2010. (IV. 23.) OKM rendeletet a kulturális szakértıi tevékenység folytatásának feltételeirıl és a kulturális szakértıi nyilvántartás vezetésérıl c) 2001. évi LXXX. törvény a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról; d) 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról; e) 47/2001 (III. 27) Korm. rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról; f) 149/2001 (VIII. 31) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között 1992. január 16-án kelt, Valettában aláírt, a régészeti örökség védelmérıl szóló Európai Egyezmény kihirdetésérıl; g) 3/2002. ( II. 15. ) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól; h) 45/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra

6 vonatkozó szabályokról; i) 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról; j) 395/2012 (XII. 20.) Korm. rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról; k) 1978. IV. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl, különösen a 216/A. kulturális javak megrongálása; l) 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet, különösen a 144. régészeti szabálysértés és a 146. kulturális javakkal kapcsolatos kötelességek elmulasztása. 2.4. A régészeti területek típusai A Kötv. a régészeti területeket három típusba sorolja be: a) Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelıhely (13. (4) bek) b) Régészeti lelıhely (7. 20. pont) c) Régészeti érdekő területek (7. 17. pont) 2.4.1. Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelıhely A jelenleg hatályos örökségvédelmi törvény szabályozása alapján az érintett tulajdonosok ingatlanukat a védett régészeti lelıhelyre való tekintettel, a Kövt. és az örökségvédelmi szakhatóság elıírásainak figyelembe vételével használhatják. A Kövt. 13. (1) bekezdése értelmében a lelıhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely annak akár részleges állapotromlását eredményezheti. A védetté nyilvánított régészeti lelıhelyen örökségvédelmi engedély szükséges az 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkához, valamint a régészeti emlékek megóvási, konzerválási munkálataihoz. 2.4.2. Régészeti lelıhely A régészeti lelıhelyek általános védelmet élveznek a Kötv. 11. alapján, és az ezek védelmére irányuló intézkedéseknek elsısorban megelızı, szükség esetén mentı jellegőeknek kell lenni (Kötv. 10. (2) bek). Ezért a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelıhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni (Kötv. 19. (1) bek). A Kötv. 22. szerint: (1) A régészeti lelıhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén a (2) bekezdésben meghatározott, az örökségvédelmi hatóság által elıírt módszerekkel megelızı régészeti feltárást kell végezni.

7 (2) A nyilvántartási adatok és - amennyiben rendelkezésre áll - az elızetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatásának egybevetése alapján készült javaslatai, továbbá a védettségi fokozat figyelembevételével - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a megelızı feltárás keretében az alábbi és kormányrendeletben meghatározott egyéb esetekben a) régészeti megfigyelést kell elıírni, ha a régészeti örökségi elemek elıfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelıhely korábbi bolygatása esetén; b) próbafeltárást kell elıírni, ha elızetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez nem végeztek próbafeltárást; c) teljes felülető feltárást kell elıírni, ha a beruházással érintett lelıhely vagy lelıhelyrész hazánk múltjának nagyjelentıségő, egyedi vagy pótolhatatlan forrása. (3) A hatóság a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott régészeti feladatokat a lelıhely különbözı részei vonatkozásában eltérıen is meghatározhatja. (4) A próbafeltárásra és a teljes felülető feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult szerv és a beruházó írásbeli szerzıdést köt. A szerzıdés tartalmazza a feltárás idıtartamát, a feltárásra jogosult szerv által végzendı régészeti szolgáltatás és a beruházó által végzendı kapcsolódó régészeti földmunka költségét, valamint a kormányrendeletben meghatározott egyéb szakmai feltételeket. (5) A (4) bekezdés szerinti szerzıdést a feltárásra jogosult szerv ajánlattételéhez szükséges - kormányrendeletben meghatározott - adattartalomnak a beruházó által történı rendelkezésre bocsátásától számított 30 napon belül kell megkötni. Ha a szerzıdés e határidın belül - a feltárásra jogosult szervnek felróható okból - nem jön létre, a hatóság határozatban jelöli ki a feltárást elvégzı szervet. (6) A hatóság az (5) bekezdés szerinti kijelöléssel egyidejőleg hivatalból lefolytatja a feltárás engedélyezési eljárását is. (7) Az (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat tartalmazza a) a feltárási engedély jogszabályban meghatározott tartalmi elemeit, b) a beruházó kötelezését a feltárás költségeinek viselésére. (8) A hatóság a (7) bekezdés b) pontjával kapcsolatos döntését a feltárás költségeire vonatkozóan jogszabályban meghatározott tartalmú költségbecslésre alapozza. A Kötv. 65. -a alapján örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem

8 készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. Az örökségvédelmi hatástanulmány készítésének és tartalmi elıírásainak szabályait a 395/2012. (XII. 20) Korm. rendelet tartalmazza. A régészeti feltárásokon belül a Kötv. a nagyberuházásokhoz kapcsolódó feltárásokat külön szabályozza az alábbiak szerint: 23/B. Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekő cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és megelızı feltárásra a próbafeltárásra és a megelızı feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/E. -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 23/C. (1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekő cél megvalósítása esetén az elızetes régészeti dokumentációt - kormányrendeletben meghatározott esetekben - próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni. A próbafeltárást a feltárást végzı szerv a beruházóval - az errıl szóló, általuk kötött szerzıdés megküldésével - bejelenti a hatóságnak. A hatóság a szerzıdés alapján végzett próbafeltárást a hatósági ellenırzésre irányadó szabályok szerint ellenırzi. A próbafeltárás idıtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítı jegyzıkönyvvel történı átvételétıl számított legfeljebb 30 - miniszteri rendeletben meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végzı szerv ennél hosszabb idıtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka idıtartama legfeljebb 10 nap, amely a próbafeltárás idıtartamába nem számít bele. (2) Az elızetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerő megelızı feltárás elvégzésére van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. A feltárást végzı szerv és a beruházó az elızetes régészeti dokumentáció szakmai javaslata alapján, ha végeztek próbafeltárást, annak befejezésétıl számított 10 napon belül kérelmet nyújt be a hatósághoz, ha a régészeti szolgáltatás és a kapcsolódó régészeti földmunka költsége

9 a) nem lépi túl a 23/E. (1) bekezdésben meghatározott összeget és a szakmai javaslat engedélyhez kötött feltárási tevékenységet tartalmaz, akkor a teljes felülető feltárás engedélyezése iránt, b) túllépi a 23/E. (1) bekezdésben meghatározott összeget, akkor a további régészeti feladatellátás meghatározása iránt. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a további régészeti feladatellátásról - a 23/E. - ban foglalt költségkorlát figyelembevételével - a hatóság 15 napon belül dönt. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. 23/D. (1) A hatóság döntése alapján megkezdett teljes felülető feltárás vagy elfedés idıtartama a hatóság döntésének közlésétıl számított legfeljebb 30, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végzı intézmény ennél hosszabb idıtartamban állapodnak meg. A megelızı feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka idıtartama legfeljebb 10 nap, amely a teljes felülető feltárás idıtartamába nem számít bele. (2) A régészeti lelıhely elfedésére jogszabályban meghatározott és ez alapján a hatóság döntésében elıírt módon kerülhet sor. A régészeti lelıhely elfedése a lelıhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti. 23/E. (1) A beruházó a teljes próbafeltárás, a teljes felülető feltárás és az elfedés, valamint az ezekhez kapcsolódó régészeti földmunka költségei - ide értve a hatóság által elıírt régészeti megfigyelés eredményeként felmerült teljes felülető feltárás költségét is - de legfeljebb a beruházás teljes bruttó bekerülési költsége 1 százalékának megfelelı összeg viselésére köteles, amely összeg - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a bruttó 200 millió forintot. (2) A feltárást végzı intézmény kezdeményezése alapján az (1) bekezdésben meghatározott összeg - a hatóság javaslatára, a miniszter elıterjesztésére - a Kormány döntése szerint magasabb értékben is megállapítható, ha az elızetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás vagy a megelızı feltárás eredményeként megállapítható, hogy a beruházással érintett lelıhely hazánk múltjának kiemelkedı jelentıségő, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt mőszakilag lehetetlen, vagy az a lelıhely fizikai állapotromlását eredményezné. (3) A próbafeltárás költségei az (1) bekezdésben meghatározott összeg 50 százalékát nem haladhatják meg.

10 A Kötv. 82. (1) Azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetet, aki (amely) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérı módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti, vagy megrongálja, illetve a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti, örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani. Az örökségvédelmi bírság kiszabása nem mentesít egyéb, építésügyi eljárásban kiszabható bírság alól. (2) Bírsággal sújtható az, aki a jogszabály által elıírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. A 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet alapján (2. (1)-(2) bek.) az örökségvédelmi bírság kiszabásánál a nyilvántartott régészeti lelıhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet, míg védett lelıhelyek esetében e tétel elérheti a 250 millió forintot is. Ezzel párhuzamosan a szabálysértési jog és a büntetıjog is védelembe részesíti a régészeti lelıhelyeket. A 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. szerint: Aki a) régészeti feltárás céljából jogszabályban elıírt engedély nélkül ásatást, megelızı feltárást, falkutatást, mőszeres lelet- és lelıhelyfelderítést végez vagy végeztet, b) régészeti és természettudományos feltárásokra, lelıhelyekre, továbbá a régészeti jelentıségő védett földterületekre vonatkozó jogszabályi kötelezettségét megszegi, százezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. A régészeti lelıhelyek védelme a tulajdonos rendelkezési jogát is korlátozza. A Btk. 216/A. büntetni rendeli a régészeti jelentıségő földterületeken elkövetett rongálást: (1) Aki a tulajdonában álló, a kulturális javak körébe tartozó és védett tárgyat megrongálja, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti tárgyat megsemmisíti, vagy annak helyrehozhatatlan károsodását idézi elı, öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.

11 2.4.3. Régészeti érdekő terület, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelıhely Régészeti érdekő terület a Kötv. 7. 17. pontja szerint valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelıhely elıkerülése várható vagy feltételezhetı. A Kötv. 19. (2) szerint: A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükbıl csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ennek alapján fokozott figyelemmel és óvatossággal kell eljárni és minden tervezett földmunka elıtt célszerő a hatósággal egyeztetni. Az ilyen területeken elıkerülı régészeti leletek esetében úgy kell eljárni, mint a váratlanul elıkerülı régészeti leletek esetében, vagyis amikor az építkezés során új, eddig nem ismert régészeti lelıhely, vagy leletek kerülnek elı, akkor a Kötv. mentı feltárásra vonatkozó rendelkezéseit (24 26. ) kell betartani. Ezekben az esetekben a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet ırzése mellett haladéktalanul értesíteni kell a feltárásra jogosult szervet. A bejelentési kötelezettség a felfedezıt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetıt és a kivitelezıt egyaránt terheli, elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után (Kötv. 82. (2) bek.) A feltárásra jogosult szerv köteles a mentı feltárást haladéktalanul megkezdeni. A Kötv. 26. alapján a lelet, illetve a lelıhely bejelentıjét jutalom illeti meg, A nyilvántartásban nem szereplı régészeti lelıhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendı cselekmény, a Btk. 216/A. alapján.

12 3. Vizsgálat, értékfelmérés. A hatástanulmányhoz kapcsolódó tudományos kutatások eredményei 3.1. Általános földrajzi, geomorfológiai leírás Soltvadkert a Duna-Tisza közi hátságon, a Bugaci homokháton fekszik, amely jellegében egy szélhordta homokkal fedett hordalékkúp síkság. A kistáj egykori hordalékkúp felszíne fıként szélhordta homokkal fedett, amelyet gyakran löszös betelepülések tagolnak. Felszíne enyhén hullámos síkság, amelyet lefolyástalan mélyedések, elzárt kis medencék, laposok tagolnak. Legjellemzıbb formái a félig kötött buckacsoportok, melyekre a sok ÉNy DK irányú buckasorok és a hasonló széles, vizenyıs laposok a jellemzık. A buckaközi laposokat, mélyedéseket gyakran tızeg, láp tölti ki. A felszín horizontálisan gyengén szabdalt, a hosszanti vízlevezetı laposok jellemzı iránya ÉNy DK. A talajtípus itt többnyire különféle minıségő homok. A buckavonulatok mélyedéseiben a szikesek különbözı típusai, részben réti talajok és ritkábban lápos réti talajok alakultak ki. Soltvadkert a Duna-Tisza közi hátságra jellemzıen felszíni vizekben eléggé szegény, viszonylag száraz, vízhiányos területen fekszik. A kevés csapadék a gyenge víztartóképességő talajban gyorsan elszivárog. A község területén található legjelentısebb állóvíz a Büdös-tó. A történeti korokban a táj erdısültsége jóval nagyobb mértékő volt, az eredeti állapotokra jellemzı erdıs sztyepp helyét napjainkra borókás-nyárasok, ill. pusztai és sziki tölgyesek váltották fel. Jelen állapotában félig kötött buckás futóhomokvidék, futóhomok talaján homokpusztagyepekkel, telepített akácos és fekete fenyves erdıkkel, nyárasborókásokkal. Régészeti szempontból mindenekelıtt a mély fekvéső, vízállásos laposok vagy egykori erek, vízfolyások melletti magasabb partos helyek, dombok, hátak érdemelnek figyelmet, mivel fıleg ezek voltak alkalmasak az emberi megtelepedésre. Felhasznált irodalom: Magyarország kistájainak katasztere I. (Szerk. Marosi Sándor Somogyi Sándor) MTA FKI, Bp., 1990.

13 3.2. Általános történeti leírás, régészeti örökség Soltvadkert város régészeti örökségének számbavétele az eddig megjelent helytörténeti és régészeti irodalom, valamint a múzeumokban található tárgyi és adattári anyag alapján történt. A természetföldrajzi tényezık mindig nagy hatással voltak az emberi megtelepedésre, a települések kialakulására és életére az elmúlt korokban. Soltvadkert közigazgatási területén eddig is több régészeti lelıhely ismeretes, azonban az eddig ismert lelıhelyek száma a település határának szisztematikus felszíni bejárása (régészeti szempontú terepbejárás) során jelentısen megszaporodna. Soltvadkert határában az elsı, emberi megtelepedésre utaló leletek az ıskorból származnak. Az újkıkori kultúrák számára a Homokhátság kevésbé jelentett vonzó lehetıséget a tartósabb megtelepedésre, mint a halban-vadban gazdag folyómenti sáv, ezért a legkorábbi kultúrák inkább a Duna és a Tisza mentén telepedtek le. Az újkıkort felváltó rézkor állattartó pásztornépei voltak az elsık, akik a Duna-Tisza köze középsı sávját is birtokukba vették. Leleteik a szomszédos Kiskırös területérıl ismertek. A rézkort követı bronzkorban terjedt el a földmővelı gazdálkodás, és ezzel az állandóbb, hosszabb ideig lakott településekhez kötıdı életmód. A város területén létezett késı bronzkori település maradványai a Büdös-tó partján kerültek feltárásra. A kıvágói határrészben valószínőleg bronzkori temetı sírjait bolygatták meg. A vaskor idıszakából eddig nem ismerünk régészeti emlékeket, van viszont az idıszámításunk kezdete utáni évszázadokból. Az I. század közepén költöztek be a Duna-Tisza közére az iráni eredető szarmaták elsı törzsei, a jazigok, akiket a III. században a roxolánok, majd az alánok követtek. A kezdetben fıleg állattartással foglalkozó szarmaták laza szerkezető szállásait az évszázadok során, a földmővelés térhódításával a nagy kiterjedéső, folyamatosan lakott falvaik váltották fel, melyek sőrő településhálózatot alkottak a Duna-Tisza közén. Soltvadkert környékén is több szarmata település lehetett, így a város belterületén, valamint a belterülettıl ÉK-re. Az V-VI. század viharos gyorsasággal egymást váltó hun-germán népmozgásainak kevés régészeti nyoma maradt Soltvadkert határában, ebbıl az idıszakból származhat az a nagymérető egyfülő korsó, amelynek közelebbi lelıhelyét sajnos nem ismerjük. Az 568 táján betelepült új nép, az avarok elsı nemzedékének emlékei még nem kerültek elı. A VII. század második felében lezajló népmozgás eredményeként újabb néphullám érkezett a Kárpátmedencébe, melynek nyomán jelentıs változások következtek be az avarság életmódjában,

14 tárgykultúrájában, hitvilágában. Késı avar temetı sírjai a Hosszúvíz mellett, Zsikla János földjén kerültek napvilágra. A IX. század végén a Kárpát-medencét birtokba vevı magyarság elsı nemzedékének emléke a selymesi határrészben talált lovassír. A X-XI. század fordulójáról és a XI. század elsı felébıl, az államalapítás és az új rend megszilárdulása korából származó köznépi temetı vagy ilyen részlete a város területén még nem került napvilágra, csupán a szomszédos települések határában. Bizonyos, hogy már az Árpád-kor elsı évszázadaiban több település létezett Soltvadkert területén. Erre a város ÉNy-i és ÉK-i határában elıkerült szórványleletek is egyértelmően utalnak. Ebben az idıszakban a Duna-Tisza közén is az Alföld más területeihez hasonló sőrőségő településhálózat alakult ki. A falvak többsége a tatárjárás után vált végleg lakatlanná. A településre vonatkozó elsı okleveles adat a XIV. század utolsó negyedébıl maradt fenn, 1376-ban említik elıször, egy itt lakó nemes nevében fordul elı, Vadkert alakban. A település Fejér megye solti székéhez tartozott. A XV. század közepén a halasi kun szék fennhatósága alá tartozó települések között írták össze. A XV. század második felében és a XVI. század elején több itteni birtokos családot említenek a források. Soltvadkertet a környékbeli településekhez hasonlóan 1529-ban I. Szulejmán török csapatai felégették, a XVI. század közepétıl pusztaként említik, határát 1560-ban sármégyi és csertıházi lakosok mővelik. A XVII. században több magyar birtokos kezén cserél gazdát. Viszonylag késın, csak a XVIII. század közepén települt újjá. Források: - Magyar Nemzeti Múzeum Központi Régészeti Adattára, Budapest - Kecskeméti Katona József Múzeum Régészeti Adattára, Kecskemét

15 3.3. A vizsgált terület régészeti kutatása 3.3.1. A régészeti kutatások összefoglalása A tervmódosítással érintett terület vizsgálata során sor került a legfontosabb régészeti szakirodalom (leletkataszterek), a Magyar Nemzeti Múzeum és a Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti adattárainak, valamint a Budapest Fıvárosi Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Örökségvédelmi Irodájának Nyilvántartási Osztálya által kezelt lelıhely nyilvántartás Soltvadkert közigazgatási területével érintett részének átnézésére, az I., II. és III. katonai felmérés digitalizált térképlapjainak áttanulmányozására. Az érintett terület helyszíni vizsgálata során bejártam a tervmódosítással érintett területet és közvetlen környezetét, az érintett területnek a rendelkezésemre bocsátott munkarészekben jelölt sarokpontjait és határait a helyszínen azonosítottam, kézi GPS-szel ellenıriztem és digitális fényképfelvételeket készítettem. 4. Hatáselemzés, örökségvédelmi ajánlások a hatáscsökkentésre, kockázatelemzés 4.1. Állapotfelmérés A helyszíni vizsgálat során végigjártam a módosítással érintett területeket és a helyszínen tapasztaltakat az alábbiakban lehet összegezni: c.) jelő módosítás: Mezıgazdasági terület helyén beépítésre szánt terület kijelölése a 0228/146 hrsz-ő telken. A belterülettıl délkeletre fekvı terület az 53. sz. fıút és a tázlári út között helyezkedik el. A terület jelenleg mezıgazdasági hasznosítású. Az érintett terület alig tagolt felszínő, homokos talajú, növényzettel benıtt, nehezen vizsgálható volt. egy részén akácerdıvel. Vizsgálatra csak a telekkel két oldalról szomszédos magas mőveléső szılıtáblák voltak alkalmasak.

16 A vizsgált terület és környezetének helyszínrajza (Forrás: Építészmőhely Kft.) A helyszín és tágabb környezete mőholdfelvételen

17 A vizsgált helyszín mőholdfelvételen A vizsgált terület K felıl

18 A vizsgált terület DNy felıl A vizsgált terület Ny-i széle

19 Az állapotfelmérés eredményei: Az adatgyőjtés és helyszíni bejárás során megállapítható volt, hogy a tervmódosítással érintett területen és annak közvetlen környezetében: nincs nyilvántartott fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelıhely, nincs ismert és nyilvántartott régészeti lelıhely A vizsgált területeken a helyszíni bejárás és vizsgálat alkalmával újabb régészeti lelıhelyre utaló leletet, nyomot vagy jelenséget nem észleltem, de ilyenek elıkerülése nem zárható ki. Ezért a vizsgált területek és környezetük régészeti érdekő területnek tekintendı. A kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. (17) bekezdése szerint: Régészeti érdekő terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelıhely elıkerülése várható vagy feltételezhetı. A 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXIX. törvény 19. (2) szerint: A régészeti örökség elemei a régészeti érdekő területekrıl vagy a régészeti lelıhelyrıl csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson elıkerülı régészeti leletek a helyszínen nem ırizhetık meg, azokat elsısorban a feltárást végzı illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni. Amennyiben tehát a vizsgált területek beépítése során új, eddig nem ismert régészeti lelıhely vagy lelet kerülne elı, akkor a kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény 24-26. paragrafusában elıírtak szerint kell eljárni. 4.2. A változtatási szándék és örökségvédelmi hatáselemzése A vizsgálat céljául szolgáló területen a településszerkezeti tervmódosítás szerint az alábbi változtatásokat tervezik: c.) jelő módosítás: Mezıgazdasági terület helyén beépítésre szánt terület kijelölése a 0228/146 hrsz-ő telken. A belterülettıl délkeletre fekvı terület az 53. sz. fıút és a tázlári út között helyezkedik el. A terület jelenleg mezıgazdasági hasznosítású. A képviselıtestület által elfogadott módosítással belterületi lakóterületbe ékelıdött logisztikai telephely kitelepítése valósítható meg. A beépítésre szánt területen a késıbbiekben megvalósuló beruházás az új telephely kialakítása a talaj 30 cm-nél mélyebben történı bolygatásával járhat.

20 4.3. Örökségvédelmi ajánlások a hatáscsökkentésre A módosítással érintett területet régészeti érdekő területnek tekintjük, mivel nem zárhatjuk ki teljes bizonyossággal régészeti lelıhelyek elıkerülését. A Kötv. alábbi része határozza meg a régészeti érdekő terület fogalmát: A Kötv. 7. 17. pontja szerint régészeti érdekő területnek tekintendı valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelıhely elıkerülése várható vagy feltételezhetı. A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni minden olyan esetben, amikor a föld felszíne alá mélyedı kivitelezési munkával a régészeti örökség elemei megsérülhetnek vagy elpusztulhatnak. Ha a régészeti érdekő területen régészeti leletek kerülnek elı, a Kötv. elıírásai a következık: A Kötv. 19. (2) szerint: A régészeti örökség elemei a régészeti érdekő területekrıl vagy a régészeti lelıhelyrıl csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 19. (3) szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. Mivel a településrendezési terv módosításával érintett területet régészeti érdekő területnek tekintjük, ezért az ott tervezett beruházások megvalósítása során, a kivitelezési földmunkák alatt helyszíni régészeti felügyeletet (megfigyelést) javaslok. Javaslom továbbá azt is, hogy összhangban a Kötv. 23. -val a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékét költségelıirányzatként különítsék el a régészeti megfigyelés és az esetlegesen elıkerülı régészeti lelıhelyek megelızı feltárására. A régészeti felügyeletet, mint illetékes szakigazgatási szerv a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (6000 Kecskemét, Széchnyi krt. 12.) írhatja elı. A régészeti felügyelet ellátására a területileg illetékes múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum (6000 Kecskemét, Bethlen krt.1) jogosult. A hatáselemzés és hatáscsökkentés összefoglalásaként megállapítható, hogy a fenti elıírások betartása esetén a 2001. évi LXIV. törvényben, valamint az annak módosításáról szóló 2005. évi LXXXIX. törvényben elıírt örökségvédelmi feladatok végrehajtása biztosítja az esetlegesen elıkerülı régészeti leletek, a kulturális örökség elemeinek megfelelı szintő védelmét.

21 5. Összegzés Soltvadkert város közigazgatási határán belül kevés ismert, de bizonyos hogy még nagyobb számú ismeretlen régészeti lelıhely van. Ezek beazonosítása és nyilvántartásba vétele folyamatosan végzendı feladat. Mindezek a régészeti lelıhelyek kulturális örökségünk részét képezik, melyek védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület- és településrendezéssel kapcsolatos beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelıhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsısorban megelızı, szükség esetén mentı jellegőeknek kell lenniük. A Kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv) 10. -a szerint a régészeti örökség elemeit lehetıleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megırizni. A településrendezési tervben megfogalmazott fejlesztési szándékok alapján a nyilvántartott régészeti lelıhelyek külön védelme nem indokolt, állapotuk megırzése azonban elkerülhetetlen feladat és törvényben elıírt kötelesség. A belterületi és a külterületi fejlesztések tervezésénél egyaránt figyelembe kell venni a nyilvántartott lelıhelyeket. Ezen kívül mindenfajta tervbe vett beruházás, fejlesztés esetén számolni kell régészeti leletek elıkerülésével, különösen a régészeti érdekő területeken. Ilyen esetben mindenkitıl elvárható a nemzeti kulturális örökség elemeinek megbecsülése, a jogkövetı magatartás. A fenti munkarész a készítés idıpontjában rendelkezésre álló adatok alapján és a megismert fejlesztési tervek ismeretében készült. A település közigazgatási területén idıközben elıkerülı újabb régészeti lelıhelyekrıl minden tervezett beruházás és nagyobb földmunkával járó tevékenység elıtt javasolt az illetékes örökségvédelmi szakigazgatási szervnél tájékozódni. Ezzel elkerülhetı a kulturális örökség elemeinek indokolatlan veszélyeztetése.

22 6. Nyilatkozat Alulírott, Székely György régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II. 20.) NKÖM rendelet 6. (2) bekezdésében foglalt elıírásnak megfelelıen rendelkezem régész szakirányú felsıfokú végzettséggel. Régész diploma száma: 282/1978 (ELTE BTK) Az általam jegyzett örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági elıírásokkal összhangban készült, a tanulmányban szereplı tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek. Kecskemét, 2013. augusztus 28. Székely György régész