BGF Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány A gyermektámogatási rendszer Magyarországon Készítette: Zsiray Borbála Budapest, 2009.
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ... 5 II. TÉMAVÁLASZTÁS... 5 1. A KUTATÁS CÉLJA, MÓDSZEREI... 6 2. HIPOTÉZIS... 6 III. A KORSZERŰ GYERMEKTÁMOGATÁSI RENDSZER ELMÉLET ÉS HAZAI GYAKORLAT... 7 1. GYERMEKTÁMOGATÁSI KÉRDÉSEK KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBEN... 7 1.1 A gyermektámogatási rendszer közgazdasági elméleti megközelítése... 7 2. A JÓLÉTI RENDSZEREKET JELLEMZŐ LEGFONTOSABB ÁLTALÁNOS DILEMMÁK... 8 3. A JÓLÉTI MODELLEK TÍPUSAIRÓL... 10 4. A GYEREKTÁMOGATÁSI RENDSZER KIDOLGOZÁSÁNAK FŐ DILEMMÁI.... 12 5. A HAZAI GYERMEKTÁMOGATÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁI... 15 5.1. Javaslatok a gyerektámogatási rendszer átalakítására Magyarországon... 21 IV. EMPÍRIKUS KUTATÁS - EGYÉNI FELMÉRÉS - ÖNÁLLÓ KUTATÁSI EREDMÉNYEK... 25 1. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A MINTA ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK... 26 1.1 A megkérdezettek kor és nem szerinti megoszlása... 26 1.2. Testvérek száma... 28 1.3 Családi állapot szerinti megoszlás a kérdőívemben... 29 2. VÁGYAK ÉS TÉNYEK - TERVEZETT ÉS VALÓS GYERMEKSZÁM... 31 3. EGY ÚJ FOGALOM - A SZINGLISÉG... 36 3.1 Magyar vonatkozások... 37 4. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG... 38 5. MUNKAKERESÉS - ANYAKÉNT... 40 6. A MÉLYINTERJÚK ÉS TANULSÁGAI... 43 7. A SPECIÁLIS KÉRDŐÍV - KUTATÁSI EREDMÉNYEK... 49 8. A MÚLT ÉS A JELEN - AZ ÖN SZAKMAI ÉLETE SZEMPONTJÁBÓL MI VOLT A LEGFONTOSABB, HOGY ELÉRTE JELENLEGI POZÍCIÓJÁT?... 52 9. HA ÚJRAKEZDHETNÉM... 54 10. ATIPIKUS MUNKALEHETŐSÉGEK KITERJESZTÉSE MAGYARORSZÁGON... 55 10.1. Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos válaszokról Mai állapot és kilátások... 55
10.2 A részmunkaidős foglalkoztatása fő veszélyei... 56 10.3. Távmunka - Mai állapot és kilátások... 57 V. ÖSSZEGZÉS... 60 ÁBRAJEGYZÉK... 63 IRODALOMJEGYZÉK... 64 MELLÉKLETEK... 67 4
I. Bevezető Szakdolgozatomban a gyermektámogatási rendszert vizsgálom különböző aspektusból. Dolgozatom első részében a gyermektámogatási kérdések közgazdasági-elméleti megközelítését tárgyalom, majd egy rövid áttekintést adok a jóléti és a gyermektámogatási rendszereket jellemző legfontosabb dilemmákról illetve a modellek típusairól. A hazai rendszer általános problémáira keresem a választ, és javaslatot teszek a gyermektámogatási rendszer átalakítására Magyarországon, az ellenérzéseket is említve; mérlegelve a változások lehetséges/ várható kedvező illetve negatív hatásait. Terjedelmes részt szentelek dolgozatom második felében önálló empirikus kutatásomnak, melynek eredményeit elemzem/értékelem. A gyermek mellett vállalható atipikus munkaformák bevezetésének kezdetleges állapotáról és a lehetséges reform vonalakról is szeretnék beszélni. A magyarországi, jelenlegi gyermektámogatások jelenleg épp változóban vannak. II. Témaválasztás A témakör kiválasztásának több személyes indoka is volt. Mind a barátaim, mind családomban nagyon sokan alapítottak családot az elmúlt évek során. Látom személyes küzdelmeiket a munka világából való kikerülés kapcsán, és sok gondolat érlelődött bennem az utóbbi időben, a rendszer átstrukturálásával kapcsolatban. Régóta vitatéma, hogy szükséges e változtatni a jelenlegi gyermektámogatási rendszeren, de a gazdasági válság most mégis kikényszerítette a gyors intézkedéseket. Az átstrukturálás azért is kényes kérdés, mert sok olyan véleményt hallani, hogy ne a gyermekeseket sújtsuk a reformokkal. Minden változtatás, mégha oly kicsi is megrázza az érintetteket és idővel mindenkinek lesz/ vagy már van véleménye róla. A változás mellett szólók legnyomósabb érve, hogy ha emelik a támogatások összegét, akkor sem nő relevánsan a születésszám, a készpénzes családtámogatás kevés a szülési kedv növelésére, miközben csökkenti a munkavállalási hajlandóságot. Sokkal inkább a munkahelyek részéről lenne attitűdváltozásra szükség. Akik pedig ellene vannak, úgy fogalmaznak, hogy ebben a demográfiai helyzetben, amikor a születésszám folyamatosan csökken, nagyon óvatosan lehet csak változásokat eszközölni. 5
1. A kutatás célja, módszerei Az önálló kutatásom, melyet ebben a témakörben készítettem sok segítséget nyújtott, hogy a jelenlegi állapotról képet kapjak. A primer adatfelvételen alapuló kutatást 50 ember megkérdezésével végeztem, illetve 3 fővel mélyinterjút készítettem. A két kérdőívet interneten küldtem ki, a személyes interjúkat pedig diktafonnal rögzítettem, később meghallgatva elemeztem őket. A kitöltött kérdőívek emailen érkeztek vissza hozzám, a feldolgozás menete során egyenként értékeltem, illetve számológéppel és excel program segítségével kaptam meg a kumulált vagy szükség esetén súlyozott átlagokat. Segítségemre voltak az interneten megjelent kutatások is természetesen, melyen fellelhetőek egészen friss, 2008-ban készült tanulmányok is ebben a témakörben. 2. Hipotézis o A gyermektámogatási rendszer változtatása csak gyökeres szemléletváltoztatással indítható el o A jelenlegi atipikus munkaformák tekintetében Magyarország még gyermekcipőben jár, de a munkavállalói oldalról is megindult egy pozitív folyamat o A nők karrierépítése szempontjából nagyon fontos a férj támogató attitűdje 6
III. A korszerű gyermektámogatási rendszer elmélet és hazai gyakorlat 1. Gyermektámogatási kérdések közgazdasági megközelítésben A népesség elöregedése a XXI.század egyik legnagyobb makrogazdasági kihívása a fejlett országokban. A népesség elöregedése komoly hosszú távú problémát jelent az állami költségvetés finanszírozhatósága és az államadósság fenntarthatósága szempontjából is. A népesség elöregedésének a fejlett világban két fő oka van, az első kedvező, a második már korántsem az. Ezek a következők: 1. A születéskor várható élettartam kitolódása, vagyis, hogy az emberek tovább élnek 2. A születésszám jelentős és tartós csökkenése a második világháborút követő baby boom utáni időszakban (az 1960-as évektől), Magyarországon a Ratkó korszak ( 1950) majd a Ratkó unokák megszületése átmenetileg növelte az élve születések számát. A születésszám csökkenése pedig különösen a jelentős jóléti rendszereket működtető európai országoknál a gyermektámogatási rendszer kiépítését tette szükségessé. A magas gazdasági növekedéssel jellemezhető időszakban a jóléti rendszeren belül működtetett gyermektámogatás fenntarthatónak tűnt. Azonban az elmúlt 10-20 évben, a jóléti rendszerek fenntarthatatlanságával foglalkozó elméleti és gyakorlati közgazdászok a gyermektámogatási rendszert is górcső alá vették és veszik. Ennek az igen aktuális témának hazánkban különösen nagy jelentősége van, mivel a többéves komoly költségvetési túlköltekezés után a megszorítások az egyik legfontosabb kiadási tételt jelentő szociális kiadásokat, és ezen belül a lakástámogatást is súlyosan érinti. 1.1 A gyermektámogatási rendszer közgazdasági elméleti megközelítése A gyermektámogatási rendszer a jóléti rendszer egyik legfontosabb eleme. A gyermektámogatási rendszer esetén nem teljesen különböző dilemmák merülnek fel közgazdasági szempontból, mint a jóléti rendszer egyéb elemeinél (pl. szociális támogatás, munkanélküli segélyezés, nyugdíjellátások, családtámogatás, stb). Ezért 7
először a jóléti rendszerek közgazdasági kérdéseiből indulunk ki, majd ezután térünk rá a gyermektámogatás sajátosságaira. 2. A jóléti rendszereket jellemző legfontosabb általános dilemmák Univerzális, vagy szelektív legyen a támogatás. Univerzális (általános) típusú rendszerekben a juttatásokat mindenki állampolgári (vagy alanyi) jogon megkapja. A szelektív típusú rendszerekben csak a társadalom bizonyos választott csoportjai főként a rászorultság elve alapján (pl. csak a szegények) kapja az adott juttatást. A reziduális jóléti rendszer az, ahol csak a szegények kapnak támogatást, ennek példájaként az USA-t említik. Az univerzális jóléti állam iskolapéldáit a skandináv államok, elsősorban Svédország jelentik. 1 Mindkét típusú rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai. Az univerzális rendszer meglehetősen drága, míg a szelektív rendszer olcsóbb lehet a társadalom számára. Azonban a szelektív rendszernél a jogosultság meghatározása és megvalósítása lehet költségemésztő. Azaz itt magasak az adminisztratív költségek, ami a bürokrácia fokozódásához vezet, valamint a juttatások egy részének elszivárgásához is hozzájárul. Okun lyukas vödörrel szemléltette a fenti folyamatot. Szerinte az állam kiadásainak 20 %-a is elfolyhat ily módon. 2 Segélyen élésre ösztönöz-e a rendszer, vagy a munkára ösztönöz. A jóléti rendszer kritikájaként említhető a tanult gyámolatlanság ( learned helplessness ) fogalmával leírható jelenség. Ez arra utal, hogy a segélyezettek hozzászoknak a helyzethez és később nem lesznek képesek maguktól visszakerülni a munkapiacra. Az ilyen rendszer közgazdaságilag nem hatékony, mert negatív ösztönzést jelent a munkavállalásra. A tanult gyámolatlanság számos negatív öngerjesztő folyamatot indít be a társadalomban.(pl.betegség, bűnözés, ) A kérdés tehát az, hogy a segélyezés eléri-e a célját, azaz nem kontraproduktív-e a társadalom számára. 1 In.: Bara Z.-Szabó K.: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények. Aula Kiadó. 2000. 2 In Összehasonlító közgazdaságtan. Aula Kiadó. 1996. 80.o 8
A jóléti újraelosztás költségei elviselhetők-e a társadalomban. Ez főként a jóléti szolgáltatások méretével, az adóterhelés nagyságával, illetve a jóléti szolgáltatások hatékonyságával függ össze. A jóléti szolgáltatások válságát okozhatja az, hogy a társadalmi igények nagyok, ezzel szemben a kormányzati jóléti kiadások végesek. Ez pedig rendszer egészének a finanszírozhatóságát is megkérdőjelezheti. Egy jóléti modell ezért csak úgy lehet hosszú távon fenntartható, ha gazdaságilag is hatékony. Ez elsősorban azt jelenti, hogy megfelelő a rendszer munkára ösztönző ereje. A fenti gondolatmenet alapján a gazdasági hatékonyság mérésére a foglalkoztatási szintet és a szociális kiadások GDP arányos mértékének alakulását is használhatjuk a jóléti modellek fenntarthatóságának mutatójaként. Az állami szerepvállalás formái is különbözők lehetnek. A tisztán állami és a tisztán piaci, vagy önkéntes jótékonysági alapon szervezett jóléti ellátások két véglete között számos vegyes forma létezhet. Az állami szerepvállalás három az alábbi formákban valósulhat meg: (1) a szolgáltatás működtetése, (2) a támogatás vagy szolgáltatás finanszírozása, illetve (3) a szolgáltató (vagy a szolgáltatás összegének) megválasztása. A tiszta állami működést valósítja meg például az önkormányzati bölcsőde, ahol az állam finanszíroz, működteti a szolgáltatást, és egyben dönt a szolgáltatóról is (ha az ingyenes bölcsődei ellátást csak ebben a bölcsődében veheti igénybe a szülő). Csökken az állam szerepe a finanszírozásban, ha a bölcsődéért fizetni kell, és a rászoruló szülők kedvezményt kapnak. A szolgáltatás működtetését is liberalizálni lehet: például megteheti az önkormányzat, hogy a magánvállalkozásban fenntartott bölcsődében vásárol helyet a támogatásra szoruló szülők gyermekeinek. Végül, a szolgáltató kiválasztását úgy engedheti át az állam a magánszektornak, ha például magánvállalkozások is kaphatnak állami támogatást (ilyen Magyarországon az egyházi fenntartású iskoláknak adott normatíva), vagy például, ha a szülő olyan vouchert kap, amit bármely (akkreditált) bölcsődében felhasználhat. 9
3. A jóléti modellek típusairól A jóléti rendszerek többféle csoportosítása létezik, ezek közül az alábbiakban. Sapir (2005) csoportosítását mutatjuk be. Ezek alapján a jóléti rendszerek 4 típusát különböztethetjük meg az Európai Unióban (1) liberális, (2) skandináv, (3) konzervatív, illetve (4) dél-európai típusba sorolja az EU tagországokat. 3 A típusok közötti különbségek az államháztartás méretén kívül az eszköztár megválasztásában - a jövedelemfüggő és univerzális, a pénzbeli és természetbeni támogatások, és a különböző adófajták és járulékok relatív jelentőségében - mutatkoznak meg. 1. A liberális típusba tartozó Egyesült Királyságban erős a hangsúly az egyéni felelősségvállaláson és a piaci mechanizmusokon. A jóléti kiadások alacsony, és a támogatások szolgáltatói gyakran piaci szereplők. A szociális támogatásban nagy szerep jut a jövedelemhez kötött, célzott támogatásoknak. A támogatottak köre szűk, de a támogatás szintje viszonylag magas. 2. A skandináv országok általában a foglalkoztatási szint növekedésére és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére törekednek. Jellemzően univerzális támogatásokat nyújtanak, a jövedelemfüggő transzferek száma és jelentősége viszonylag kicsi, viszont központi kérdés a munkavállalási hajlandóság fokozása. 3. A konzervatív (kontinentális) jóléti rendszerek egyik legfontosabb jellemzője a kiterjedt társadalombiztosítási rendszer. Az állami újraelosztás mértéke igen magas. Az általános jóléti támogatások mellett közepesen nagy a jövedelemhez kötött segélyek szerepe. 4.A dél-európai országok jellemzője, hogy jóléti államuk kezdetleges, a támogatások nagy része jövedelemhez kötött, de még azon belül is igen szelektív (pl. Spanyolországban nem kaphat szociális segélyt két felnőtt egy családból). Viszonylag kevés ember részesül támogatásban, és a támogatások összege is alacsony. Emiatt mind a jóléti, mind a szociális állami kiadások szintje alacsony. 3 Benedek D, Firle R, Scharle Á: A jóléti újraelosztás mértéke és hatékonysága. Bp. 2006.júl. PM. Füzetek. 10
Egy jóléti modell teljesítményét Sapir 4 szerint az mutatja, hogy mennyire képes biztosítani a méltányos elosztást, illetve a társadalmi kohéziót, vagyis azt, hogy egyik társadalmi csoport se szakadjon le behozhatatlan mértékben az átlagtól. A szegénység csökkentése szempontjából a skandináv és a konzervatív modell teljesít jól, de csak a skandináv bizonyult a hosszú távon is fenntarthatónak, azaz hatékonynak. Magyarország a konzervatív csoportba tartozik. A hazai jóléti rendszer alacsony hatékonyságát itt elsősorban az okozza, hogy az ellátások nem biztos, hogy pozitívan hatnak a munkavállalási hajlandóságra, így a juttatások magas szintjét egyre kevesebb foglalkoztatott finanszírozza. Mindenképpen meg kell azonban jegyezni, hogy a munkanélküli segélyre jelenleg összesen fél évig jogosult egy friss állástalan, ezt követően a segély mértéke minimális. Ez a szisztéma tehát elvileg munkára ösztönző. Összességében az jól látható, hogy egy ország jóléti rendszerét a bonyolult társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok összessége határozza meg, melyben a kormányzati ideológia, a társadalmi preferenciák, a hagyományok, a politikai erőviszonyok és az intézmények autonóm változásai játsszák a meghatározó szerepet. A fentiekben a jóléti szolgáltatásokat általánosságban vizsgáltuk, most térjünk rá a jóléti szolgáltatások egyik meghatározó elemének a gyerektámogatási rendszernek az elemzésére. 4 Sapir, A: Globalization and the Reform of European Social Models. (2005): 11
4. A gyerektámogatási rendszer kidolgozásának fő dilemmái. A közgazdasági elmélet a családtámogatásokat a társadalom humántőke-befektetésének tekinti. Ezek olyan befektetések, amellyel a. egyrészről hosszú távon biztosítsa a gazdaság számára szükséges munkaerőutánpótlást, vagyis növelje a gyerekvállalási kedvet b. rövid távon az anyák újbóli munkavállalását segítse elő c. enyhítse a gyermeket nevelő családok szegénységét d. csökkentse a családok közötti egyenlőtlenségeket. e. mindeközben biztosítsa a gyermekek értelmi érzelmi fejlődését A gyermeket ugyanis a modern társadalmakban egy sajátos közjószágnak is tekinthetjük. A gyermekek későbbi munkavállalók lesznek, s a nem aktív állampolgárok fenntartása az ő munkájuk révén valósulhat meg. Ezért lényeges a nyugdíjas, az aktív dolgozók és a gyermekek megfelelő arányának kialakítása a társadalomban. Korábban a biztosítási rendszerek kiépítését megelőzően - a családok az időskorukra tekintettel lehetőleg minél több gyermek felnevelésére vállalkoztak, annál biztosabb lehetett az öregkoruk. A többgenerációs családmodell felbomlásával és a ennek következményeként a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kiépítésével a társadalom generációs szerkezete elvileg fenntarthatatlanná is válhat. Ennek egyik fontos következménye az új nyugdíjbiztosítás kiépülése. Az új nyugdíjrendszer kialakításával ma már a jelenlegi nyugdíjasok anyagi helyzete kevéssé függ attól, hogy hány gyereket neveltek fel, s azt sokkal inkább más tényezők, mint pl. saját életpálya jövedelmük, nyugdíjelőtakarékosságuk határozza meg. Így a generációk között komoly aránytalanság alakulhatott ki, melynek két fő elemét (életkor kitolódása, születésszám csökkenése) a bevezetőben már tárgyaltuk. Ezért az egyes országok népességi korfái deformálódtak. Különösen igaz ez a most demográfiailag belátható 2050 évig terjedő időszakra, s az idősek aránya drámaian megemelkedik, s a fiataloké pedig csökken. Ezt jól jelzi, hogy 2050-ben a jelenlegi előrejelzések szerint a népesség több mint 50 %-a 50 éven felüli lesz! Minél jobban sikerül a fiatalok arányát növelni a népességen belül, annál kevésbé 12
jelent majd terhet az időskorúak számának szükségszerű emelkedése a társadalom számára. Ezért a születendő gyerekek száma nem csupán a családok belügye, hanem alapvető hosszú távú társadalmi kérdés is. A születések számának növekedése a későbbi komoly demográfiai és társadalmi- gazdasági problémák megelőzéséhez is hozzájárul. A fenti gondolatmenet arra is rávilágít, hogy a különböző jóléti rendszerelemek össze is függnek egymással. A születésszámok csökkenése világszerte egy új típusú társadalombiztosítási nyugdíjrendszer és gyermektámogatási rendszer létrehozását tette szükségessé. A gyermektámogatási rendszerek számos problémával találják szembe magukat, ezek közül a legmeghatározóbbak az alábbiak: Növelhető-e a tartósan születésszám a gyerektámogatások bővítésével, vagy csak előrehozzák a szüléseket ilyenkor. Sokáig általános vélekedés volt az, hogy a hosszú anyai otthonlét a magas termékenységi szint biztosítéka, tehát minél hosszabb ideig tart a kisgyermekes anyák otthonléte, annál magasabb lehet a születésszám. Ez azt a feltevést is magában foglalja, hogy a termékenység és a női foglalkoztatás között negatív a kapcsolat, vagyis minél kisebb a női foglalkoztatás, annál nagyobb lehet a születésszám. Az OECD legújabb átfogó kutatásai azonban erre rácáfoltak. A negyedszázada még általános negatív korreláció mostanra szignifikánsan pozitív kapcsolattá változott. Ez önmagában persze nem jelent oksági összefüggést is, azt azonban jól mutatja, hogy az alacsony női foglalkoztatás nem hoz önmagában magas termékenységet. Köllő 5 megemlíti, hogy a gyermek fejlődésére, másfél-két éves kor közötti munkába állás vizsgálatánál több kutatás szerint sem találtak negatív hatásokat, bár azért voltak ellentétes eredményű vizsgálatok is, pl. Kanadában. 5 In.: Esély, 2008. január, Bálint Mónika Köllő János: A gyermeknevelési támogatások munkaerőpiaci hatásai 13
Milyen elvek határozzák meg a szülőképes korban levő nőknél a foglalkoztatási aktivitását, azaz biztosítható-e a fiatal nők megfelelő foglalkoztatási szintje A közgazdászok körében komoly disputa alakult ki a gyerektámogatások hosszát illetően. Ezek szerint, ha túl hosszan vannak távol a nők a munkapiactól, akkor ezért a gyermek óvódás-, iskoláskora elérésekor nehezen tudnak visszatérni a munka világába, mert 1. tudásuk elértéktelenedik 2. munkahelyét betöltik, vagy munkahelye esetleg megszűnik. 3. szocializációs problémát is jelent a hosszú távollét 4. felmerül a tanult gyámolatlanság esete, vagyis a segélyezettséghez való hozzászokás nehezíti a visszatalálást a munkapiacra Ez pedig komoly problémát jelenthet a fiatal nők foglalkoztatási mutatóiban, s komoly negatív hatást fejt ki egy ország növekedési potenciáljára, sőt a versenyképesség szintjére is. Ugyanis magas juttatási szintek és alacsony foglalkoztatás magas juttatás/gdp arányt feltételez, ez magas adóterhelést hoz magával, ami a gazdasági szereplők számára az adóversenyben történő lemaradáshoz vezethet. Ugyanakkor ha az anyák nem maradnak otthon elég időt gyermekükkel, az a későbbiekben a gyermek pszichológia fejlődésére lehet negatív hatással. Egy felmérés szerint egy gyermek pszichés fejlődésére hatással lehet, ha 1 éves kora előtt egy csecsemő 4 óránál tovább távol van az édesanyjától. Munkáltatók nem örülnek a kisgyerekes s ezért gyakran távolmaradó női munkavállalónak, a munkaerő kereslet is alacsony ezen munkakínálati szegmensen. Ez különösen azokban az országokban jelentkezik élesen, ahol a női-férfi szerep hagyományos megítélése erős és a női emancipáció gyenge. Ez főként a közép-keleteurópai, valamint a dél-európai régiót érinti. 14
5. A hazai gyermektámogatási rendszer általános problémái A társadalmi jövedelem-újraelosztás keretében finanszírozott szociális ellátó-rendszer Magyarországon jelentősen nagyobb, mint a környező országokban, s ellentétben azokkal, az erre fordított kiadások a GDP-n belül a 2000-es években folyamatosan nőttek. Minden főbb szociális kiadási célra többet költünk, mint a legközvetlenebb gazdasági versenytársainknak számító, s társadalmi-gazdasági fejlettségünket tekintve a hozzánk legközelebb álló többi visegrádi országban. Ha a legfejlettebb európai országokat is vizsgáljuk, azokban a kiterjedt jóléti állami intézményrendszer következtében számottevően magasabb, 28% körüli volt a szociális kiadások GDPhez viszonyított részaránya. 6 1. ábra Szociális kiadások a GDP arányában a visegrádi országokban 23 22 21 20 19 18 17 16 15 Szocális kiadások a GDP arányában a visegrádi országokban (%) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: Eurostat CZ HU PL SK Nemzetközi adatok szerint a nagyvonalúbb szociális ellátások ellenére Magyarországon a 2000-es években a jövedelem-egyenlőtlenségek a környező országoknál gyorsabban nőttek, s a visegrádi országok közül mind a relatív szegénység, mind az abszolút szegénység tekintetében csak Lengyelország áll rosszabbul, mint Magyarország. 6 Tükör (2007): Statisztikai adatok, megjelent: Fazekas K., Cseres-Gergely Zs. és Scharle Á. (szerk): Munkaerőpiaci Tükör, MTA-KTI 15
Ugyanakkor munkaerőpiaci elemzők szerint a kiterjedt jóléti rendszer az egyik oka a nemzetközi összehasonlításban számottevően alacsony magyar foglalkoztatásnak: a munkaképes korú lakosság majdnem 25%-a valamilyen jóléti ellátásból él, az ellátásban részesülők többsége inaktív, akiknek a munkaerőpiacra való visszakerülése kilátástalan. 2. ábra Családi és gyermektámogatások a GDP arányában 3 2,8 2,6 2,4 2,2 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 2000 Családi és gyermektámogatások a GDP arányában (% ) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 EU15 CZ HU PL SK Forrás: Eurostat Az utóbbi évek ilyen irányú kutatásai szerint különösen a nyugdíjak és az anyasági ellátások csökkentik jelentősen a munkaerő-kínálatot 7 A család- és gyermektámogatásra fordított kiadások a GDP 2,4-2,7%-át tették ki a 2000-es években. Ezek az értékek jellemzően nagyobbak a környező országok ilyen típusú kiadásainál, ahol 2 % alatti értékek jellemzőek, de tartósan meghaladják a legkiterjedtebb jóléti intézményrendszert működtető fejlett európai országokét is, ahol 2-2,2 %-os arányok a jellemzők. (Az adatok forrása az Eurostat). Magyarországon a család- és gyermeknevelési támogatások rendszere még a rendszerváltás előtt alakult ki. Bizonyos strukturális változtatások történtek a 7 Tükör (2007): Statisztikai adatok, megjelent: Fazekas K., Cseres-Gergely Zs. és Scharle Á. (szerk): Munkaerőpiaci Tükör, MTA-KTI 16
rendszerben, azonban alapvető elemei ma is a családi pótlék, a terhességi gyermekágyi segély (tgyás), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermeknevelési és anyasági támogatás, valamint a családi (gyermekek után járó) adókedvezmény. 1999 és 2005 között ez utóbbi jelentősége és aránya az összes családtámogatáson belül számottevően (20-25%-ra) nőtt, miközben a családi pótléké hasonló arányban csökkent. 2006-tól viszont a családi pótlék megemelésével párhuzamosan az adókedvezmények súlya újból csökkent. A gyermektámogatási rendszer fő céljai hazánkban is a hosszútávon munkaerő-utánpótlás biztosítása a megfelelő születésszám elérésével az anyák újbóli munkavállalásának elősegítése, a gyermeket nevelő családok szegénységének enyhítése, a családok közötti egyenlőtlenségek mérséklése. E célok szempontjából vizsgálva a magyarországi családtámogatási rendszer hatásosságát, az eredmény nem egyértelmű. Gábos, Gál és Kézdi tanulmánya szerint a családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása pozitív volt az elmúlt 50 évben anélkül szignifikánsan kevesebb gyerek született volna. 8 Hasonló következtetésre jutott Kapitány 9 elemzése is. A termékenységi adatok azt is sejtetik, hogy a gyes (1967) és gyed (1984 és 2000) bevezetése növelte a szülési kedvet, vagy legalábbis befolyásolta a szülések ütemezését. A Bokros csomag pedig a termékenység átmeneti visszaesésével is járt. Mindebből arra is következhetünk, hogy a mostani megszorítások hatására a születési kedv csökken az elkövetkező években. 8 Gábos-Gál-Kézdi: Birth order of child-related benefits and pensions - 2009 9 Kapitány Balázs: A GYED-HATÁS Az 1985 és 1996 közötti családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása In.: Demográfia, 2008. 51. évf. 1. szám 51 78. 17
3. ábra Népesedési arányszámok A kelet-közép-európai országok népesedési jellemzői Forrás: KSH. 2009.márc.27. A születési adatok pedig hazánkban már így is nagyon kedvezőtlenek, erre utalnak a KSH legújabb összehasonlító adatai. A termékenység színvonala a vizsgált 10 középkelet-európai országban alatta maradt az egyszerű népesség-reprodukció biztosításához szükséges értéknek. A 2007. évi termékenységi szint mellett száz nő élete folyamán Észtországban hozná világra a legtöbb gyermeket a tíz ország közül 164-et, de ez is elmarad a népesség számának hosszabb távú fenntartásához szükséges 210 gyermektől. A többi kilenc államban 125 144 gyermek születne hasonló feltételek mellett. A többi uniós országban a termékenységi arányszám 130. Magyarországon a 2007. évi termékenységi szint mellett száz nő élete folyamán 132 gyermeket hozna világra. 18
(2008-ban a mutató értéke 135-re nőtt.) Az elmúlt éveket figyelembe véve kedvező változás Bulgáriában, Csehországban, Észtországban és Szlovéniában következett be. Gábos és Gábos, Gál, Kézdi ökonometriai elemzései szerint szignifikáns hosszú távú kapcsolat mutatható ki a készpénzes támogatások és a termékenységi ráta között. 10 Amennyiben a készpénzes támogatások 1 %-kal nőnek, akkor a termékenység 0.2-0.25%-os javulást mutat. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a fentiek alapján a jelenlegi 1,3-as termékenységi mutató (az 1 szülőképes korú nőre jutó élveszületések száma) 1,6-ra javulhatna, ha a jelenlegi pénzbeli juttatásokat megdupláznák. Számításaik szerint a készpénzes támogatások nélkül 40-50%-kal lett volna nagyobb a gyermekszegénységi ráta. Az adókedvezmények szerepének jelentéktelenné válása az alsó jövedelmi csoportok felé csoportosította át a családtámogatásokat. Az adókedvezményeket ugyanis a közepes- és magas jövedelműek tudták korábban érvényesíteni. A jelenleg legnagyobb részt kitevő családi pótlék célzottsága némileg gyengült az elmúlt években: a legszegényebb jövedelmi csoportok felől a középső decilisek felé tolódtak el a családi pótlék-kifizetések 2000 és 2007 között. 11 10 Gábos-Gál-Kézdi: Birth order of child-related benefits and pensions - 2009 11 Gábos András A MAGYAR CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZER TERMÉKENYSÉGI HATÁSAI In.: Társadalmi riport 2008. Budapest, TÁRKI 19
4. ábra A család- és gyermektámogatásokra fordított kiadások és főbb kiadási tételek alakulása Magyarországon 2000-2009-ben (milliárd Ft) Összes családtámogat ás Családi pótlék Gyes Gyed 2000 294,3 132,4 38,4 20,3 2001 353,3 134 39,1 29,7 2002 396,4 153,8 40,7 37,7 2003 427,8 175 44,4 45,8 2004 454,8 185 47,9 54,6 2005 474,1 191,1 50,5 61,1 2006 506 318,2 54,9 67,3 2007 516,2 340,8 57,6 77 2008 530,6 369,8 61,9 81 2009 543,2 388 62,2 90 Forrás: Gábos A.(2008), 2000-2008-as költségvetések, 2009-es költségvetési törvényjavaslat Összességében megállapítható, hogy hiába költ hazánk sokat a gyermektámogatásokra, az közgazdaságilag nem bizonyul hatékonynak. Ennek a legfőbb oka az, hogy a női foglalkoztatás kirívóan alacsony, s ez nem csak amiatt van, hogy a nők túlnyomó többsége (80 %-a) igénybe veszi a 3 éves juttatást, de amiatt is, hogy a gyes-gyed lejárta után a nők csak kevesebb, mint fele tér vissza a munkapiacra. A nők másik 50 %-ból 10 % munkanélküli lesz és több mint harmada inaktívvá válik. 12 Mindennek komoly negatív hatása van Magyarország hosszú távú növekedési potenciáljára is, de az egyéni életpályákra és családi jövedelmekre is. A 3 éves távolmaradásnak a munkapiacról a mai világban számos kifejezetten káros hatása van. A munkahelyi karrier ilyen tartós megszakadásának komoly ára van a nők számára, a karrier-lehetőségeiket ez nagyon hátrányosan érinti. Alacsonyabb munkabérekkel kell megelégedni, ez a hasonló korosztályú nőkhöz képest is 8-10 %-os bérelmaradást eredményez. A veszteségeket kb. napi 1 órai többletmunkával lehet ellensúlyozni. S többen a munkahelyük elvesztését is kockáztatják, a meglévő ellentétes szabályok ellenére is. Azok a szabályok ugyanis kijátszhatók. 12 In.: Népszabadság Online http://www.nol.hu/belfold/lap-20090418-20090418_2-2 20
5.1. Javaslatok a gyerektámogatási rendszer átalakítására Magyarországon A gazdaságpolitika komoly megszorításokra szánta el magát már 2006-tól kezdődően, az ország romló egyensúlyi helyzete miatt. A korábbi évek költségvetési túlköltekezései hatása az államadósság GDP arányos rátájának megugrásában is megnyilvánult. Ezáltal pedig egyre messzebbre kerültünk az euró bevezetését jelentő ún. maastrichti kritériumoktól is. Mindez a konvergencia-folyamatokat is megakasztotta. 2008-ban a hazai makrogazdasági feszültséget tovább mélyítette a nemzetközi pénzügyi válság, amely hatására a világgazdasági is mély recesszióba került. Ez azt is jelentette, hogy az ország finanszírozása ellehetetlenült, mely az IMF-EU-Világbank által nyújtott nemzetközi hitelcsomag felvételébe torkollott. A 2009 tavaszán fennálló kormány a Reformszövetség által felvázolt intézkedések bázisán dolgozta ki az új csomagot, s ennek egyik meghatározó eleme éppen a gyermektámogatási rendszer lett. 5. ábra Államháztartási deficit alakulása 12,0% Államháztartási deficit alakulása 11,0% 10,0% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% Államháztartási hiány/gdp Maastrichti kritérium 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: PM 21