A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL 2018. február 21.
A HÓVÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE A tényleges érték nem mérhető, tapasztalati úton nem becsülhető meg. Ebből következően: A kiszámított értékek minősítése nem a valósághoz, hanem a többi számított értékhez képest történik. A számítási módszertanban bekövetkezett változások esetén a számításokat a múltra is újból el kell tudnunk végezni.
A RÉGMÚLT (1986 2009) A meteorológiai állomások és a külön hómérő hálózat hóvastagság és hósűrűség (hóvízegyenérték) adatai alapján Heti egy alkalommal Nagymaros, Szeged vízgyűjtőkre + térkép Csak az ágazaton belül
A MÉRÉSEKEN ALAPULÓ HÓVÍZKÉSZLET SZÁMÍTÁS NEHÉZSÉGEI Kevés adat Mérések egy része heti gyakoriságú Állomások magassági eloszlása Szél hatása
A SZÉL HATÁSA A HÓTAKARÓRA (Zugspitze, 2001. december) 40 Csapadék: min. 240 mm 30 20 10 0 12. 2. 12. 4. 12. 6. 12. 8. 12. 10. 12. 12. 12. 14. 12. 16. 12. 18. 12. 20. 12. 22. 12. 24. 12. 26. 12. 28. 12. 30. Napi maximális hőmérséklet [C] 0-4 -8-12 -16-20 -24 Hóvastagság [cm] 280 270 260 250 240 230 220 210 200
A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN (2009 2018) A Duna-medence teljes területét lefedő, 0,1 x 0,1 fokos rácsháló pontjain végzett számítások alapján Napi gyakorisággal Összesen 33 vízgyűjtőre Közreadva az ágazati felhasználóknak (hir.hydroinfo.hu), és a nagyközönségnek (www.hydroinfo.hu).
A SZÁMÍTOTT ÉRTÉKEKEN ALAPULÓ HÓVÍZKÉSZLET SZÁMÍTÁS Előnyök: Térben és időben megfelelő mennyiségű hóvastagság és sűrűség érték. Magassági eloszlás követése Nehézségek: Halmazállapot megállapítása (esetenként hazárdjáték) A halmazállapot meghatározás hibája a teljes időszakon végigvonul Szél okozta csapadék alulbecslés figyelembe vétele
MEGOLDÁS: A MÉRÉSEK ÉS A SZÁMÍTOTT ÉRTÉKEK EGYÜTTES FIGYELEMBE VÉTELE DE HOGYAN? Többnyire jóval kevesebb a mért érték Kalibráció (csapadék radar mintájára)? - a hóvastagság nehezen interpolálható. Műholdas adatok? - hol van, hol nincs - ha nincs az zérus, de mennyi, ha van?
AZ EREDMÉNYEK KÖZREADÁSA I.
AZ EREDMÉNYEK KÖZREADÁSA II.
AZ EREDMÉNYEK KÖZREADÁSA III.
AZ EREDMÉNYEK KÖZREADÁSA IV.
Szolnoki III.-IV. havi maximális vízállás [cm] HÓVÍZKÉSZLET TAVASZI LEFOLYÁS TISZA. 1100 A Szeged feletti hóvízkészlet és a szolnoki tavaszi maximális vízállás 1998-2017 Korrelációs tényező: 0,643 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 0.0 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5 5.0 5.5 6.0 6.5 7.0 7.5 8.0 8.5 Hóban tárolt vízkészlet március 1-én [km3]
Nagybajcsi III.-IV. havi maximális vízállás [cm] HÓVÍZKÉSZLET TAVASZI LEFOLYÁS DUNA. 800 A Pozsony feletti hóvízkészlet és a nagybajcsi tavaszi maximális vízállás. 1998-2017 Korrelációs tényező: 0.467 700 600 500 400 300 200 100 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Hóban tárolt vízkészlet március 1-én [km3]
KÉT JELENTŐS HÓFELHALMOZÓDÁSÚ IDŐSZAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Jelentős pozsonyi hómennyiség esetén is erősen eltérő tavaszi lefolyási viszonyok alakulhatnak ki. 2006 (~18 km 3 ) 2012 (~12 km 3 ) Márc. végi, gyors olvadás, maximumok márc. közepén Korán kezdődő, lassú olvadás, maximumok febr. közepén (10 nap alatt ~6 km 3 ) (egy hónap alatt 3-4 km 3 ) Alacsony vízgyűjtőkön igen sok hó Hó nagy része az Inn, és a Traun-Enns vízgyűjtőkön (1000 méter alatt ~7,5 km 3 ) (1000 méter alatt ~2,3 km 3 ) Morván, (Vágon) extra sok hó (Morván LNV, a két folyón együtt ~3300 m3/s) Március végén számottevő (35-40 mm) csapadék. Morván, (Vágon) kevés hó. Tavaszi időszakban kevés csapadék 1000 Duna - Nagybajcs 2006. március 01. - 2012. április 30. 900 800 Vízállás LKV 700 LNV I. fok 600 500 400 300 200 100 0-100 3. 1. 3. 6. 3. 11. 3. 16. 3. 21. 3. 26. 3. 31. 4. 5. 4. 10. 4. 15. 4. 20. 4. 25. 4. 30. Duna - Nagybajcs 2012. március 01. - 2012. április 30. 1000 900 800 Vízállás LKV 700 LNV I. fok 600 500 400 300 200 100 0-100 3. 1. 3. 6. 3. 11. 3. 16. 3. 21. 3. 26. 3. 31. 4. 5. 4. 10. 4. 15. 4. 20. 4. 25. 4. 30.
TAPASZTALATOK, KÖVETKEZTETÉSEK A Dunán a hóban tárolt vízkészlet télvégi értéke csak viszonylag laza kapcsolatban áll a tavaszi lefolyási viszonyokkal. Komoly árhullám kialakulásához Dunán jelentős (de sok hó esetén néha nem szélsőséges) mennyiségű folyékony csapadékra is szükség van. Egy jelentős hóhányaddal bíró dunai árhullám kialakulására a vízrendszer alacsonyabban fekvő részein (Felső-Duna, Morva, Vág) lévő hó mennyisége van a legnagyobb hatással. A hóban tárolt vízkészlet hatása a tavaszi lefolyási viszonyokra a Tiszán erősebb, elsősorban a Tokajtól kezdődő részeken lehet esetenként meghatározó (1999. évi árhullám). Az olvadás megindulásának jelentős késlekedése megnöveli az árhullám esélyét. - intenzívebb, nagyobb területet érintő olvadás (hőmérséklet, radiáció) - jelentős csapadék növekvő esélye A hóban tárolt vízkészlet tél végi értéke egy tavaszi árhullámnak csak az esélyét befolyásolja, a Dunán kisebb, a Tiszán nagyobb mértékben.
Köszönöm a figyelmet!