2. A közvélemény-kutatás eredményei 2.1. Környezettudatosság a fiatalok körében

1

Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 2. A közvélemény-kutatás eredményei... 4 2.1 Környezettudatosság a fiatalok körében... 4 2.2. Energiahatékonyság és -megtakarítás... 6 3. Városi közlekedés és környezettudatos életmód... 9 3.1. Autó helyett bicikli... 9 3.2. A megtakarítás számokban... 10 4. Háztartási eszközök és energiatakarékosság... 11 4.1. TV-használat... 11 4.2. Világítás... 12 4.3. A megtakarítás számokban... 13 4.4. Készenléti üzemmód... 13 4.5. Fűtés... 14 4.6. Mosógép... 15 4.7. Tisztálkodás... 16 4.8. Konyhai berendezések... 17 4.9. Hűtőszekrény... 18 5. Hulladékmennyiség csökkentése... 20 6. Összefoglaló tippek... 22 Közlekedés... 22 Elektronikus berendezések... 22 Világítás... 22 Fűtés... 22 Víz... 22 Hulladék... 23 Források... 24 2

1. Bevezető Zöldnek lenni megéri ez nem csak egy egyszerű szlogen: az energiatakarékos és környezetbarát megoldásokkal valóban jelentős pénzösszeget lehet megspórolni. A tanulmány célja ennek az állításnak az igazolása konkrét példákon és felméréseken keresztül. Emellett hasznos tanácsokat és tippeket nyújtunk, hogyan lehet mindezt megvalósítani. Tudjuk jól, hogy a legtöbb embernek nincs elég pénze arra, hogy új, energiatakarékos eszközöket vásároljon, esetleg passzív házat építsen. A füzet célja ezért elsősorban annak bemutatása, hogyan lehet egy kis odafigyeléssel, apró változtatásokkal a mindennapokban jelentős mértékben csökkenteni kiadásainkat. A tanulmány első részében egy közvélemény-kutatást ismertetünk. Ebből kiderült, hogy a fiatalok többsége vett már részt környezetvédelmi témájú programokon, azonban a környezetbarát termékek vásárlását jóval költségesebbnek tartja, mint a hagyományos termékeket. Ám a tanulmány során bebizonyítjuk, hogy a környezettudatos technikák alkalmazása nemhogy nem kerül többe, de évente jelentős mennyiségű pénzt tudunk vele megtakarítani. Mivel a kutatás fiatalokról készült, ezért azokat a módszereket próbáltuk előtérbe helyezni, amelyek igazából csak odafigyelést igényelnek, és nem szükséges hozzájuk a ház felújítása vagy a berendezések lecserélése. A tanulmányban nemcsak azt mutatjuk be, hogy melyik háztartási eszköz mennyire energiapazarló, hanem számos tippet is adunk arra nézve, hogy miként lehet eredményesen spórolni a környezettudatossággal. A megtakarítás évente akár százezer forint is lehet, egy próbát mindenképp megér! 3

2. A közvélemény-kutatás eredményei 2.1. Környezettudatosság a fiatalok körében A tanulmány célja annak bemutatása, hogy zöldnek lenni, azaz környezettudatos, energiakímélő módon élni nemcsak a környezetnek, hanem a pénztárcának is jót tesz. Ahhoz, hogy megtudjuk, mit gondolnak a fiatalok a környezetvédelem anyagi hasznáról, közvélemény-kutatást készítettünk. Azok aránya, akik találkoztak az iskolai éveik alatt környezettudatosságról szóló kampánnyal TELEPÜLÉS Szeged Pécs 58 62 Debrecen 68 ÉLETKOR 15-22 éves 70 23-29 éves 54 FOGLALKOZÁS tanuló, hallgató 76 munkavállaló, munkanélküli 47 ÖSSZES VÁLASZADÓ 62 A közvélemény-kutatást idén májusban kilencszáz fő részvételével végeztük három különböző egyetemi városban (Debrecen, Szeged, Pécs). A kutatás célcsoportja az 1981 és 1995 között született korosztály volt, tehát akadtak közöttük középiskolások, de friss diplomások és pályakezdő fiatalok is. A közvélemény-kutatás eredményeiből kiderült, hogy a fiatalok valóban fontosnak tartják a környezetvédelmet, és nagy többségük erőfeszítéseket is tesz érte. Nagy különbségek figyelhetők meg azonban abban, hogy miért tartják fontosnak a környezettudatos életmódot. A válaszadók 54 százaléka szerint a saját egészségünket és környezetünket óvjuk meg vele, 38 százalékuk pedig a jövő nemzedékek érdekeit tartja szem előtt. A megkérdezetteknek csupán 3 százaléka tulajdonít jelentőséget a környezetvédelemben annak, hogy így pénzt takarít meg. A válaszadók tehát nincsenek tisztában azzal, hogy a környezettudatos életmód energiatakarékos is, és így kevesebb pénzbe kerül. 4

A környezetvédelem jelentősége 5 3 38 54 jövő generációk számára élhetően hagyjuk a földünket saját egészségünket és a környezetünket óvjuk EU-s előírásoknak teszünk eleget pénzt spórolunk vele A kutatás rávilágított arra, hogy az összes megkérdezett közül majdnem minden negyedik fiatal részt vett már környezettudatosságot népszerűsítő akción. Ám annak ellenére, hogy sokan találkoztak már ezzel a témával, a vásárlás során alig veszik figyelembe, hogy környezetbarát-e a termék, amit megvesznek. Átlagosan 24 százalékuk figyel vásárlás közben a környezettudatos termékekre, 50 százalékuk csak néha figyel erre, 26 százalékuk pedig egyáltalán nem törődik azzal, hogy környezetbarát termékeket vásároljon. gyakran figyel erre csak néha szinte soha nem figyel erre nem tudja TELEPÜLÉS Szeged 22 52 26 Pécs 19 51 29 1 Debrecen 30 49 21 A VÁLASZADÓ NEME férfi 16 50 33 1 nő 29 51 19 ÉLETKOR 15-22 éves 19 51 29 23-29 éves 29 50 21 ÖSSZES VÁLASZADÓ 24 50 26 5

Ennek oka többek között az lehet, hogy a fiatalok közel fele (átlagosan 48 százalék) úgy gondolja, hogy a környezetbarát termékek sokkal többe kerülnek. Csak 17 százalékuk gondolja azt, hogy az ilyen termékekkel pénzt lehet megtakarítani. a környezetbarát termék több pénzbe kerül anyagi szempontból mindegy, hogy környezetbarát termékeket vesz pénzt takarít meg, ha környezetbarát termékeket vesz nem tudja TELEPÜLÉS Szeged 52 30 13 5 Pécs 36 44 13 8 Debrecen 57 17 26 A VÁLASZADÓ NEME férfi 49 32 14 5 nő 47 29 21 3 ÉLETKOR 15-22 éves 52 29 15 5 23-29 éves 44 32 21 4 FOGLALKOZÁS tanuló, hallgató 50 31 13 5 munkavállaló, munkanélküli 45 29 22 4 ÖSSZES VÁLASZADÓ 48 30 17 4 2.2. Energiahatékonyság és -megtakarítás A felmérés kitért arra is, hogy a fiatalok szerint miként lehet a legkönnyebben, illetve a legnagyobb mértékben csökkenteni az energiafogyasztást. A megkérdezettek nagy része tisztában volt azzal, hogy a legegyszerűbb mozdulatokkal lehet a legtöbbet spórolni. A legkönnyebb energiatakarékossági módszernek a villany leoltását, az energiatakarékos izzók használatát és az elektromos berendezések lekapcsolását tartották. Aránylag kevesen említették a kerékpáros, illetve tömegközlekedés jelentőségét, valamint a tisztálkodással kapcsolatos módszereket, amelyekkel szintén egyszerűen, sok energiát és pénzt lehet megspórolni. 6

villany lekapcsolása energiatakarékos izzó elektromos készülékek lekapcsolása, áramtalanítás energiatakarékos háztartási gépek árammal takarékoskodás általában napenergia, megújuló erőforrások használata nyílászárók szigetelése / cseréje, ház szigetelése víztakarékosság általában fűtést (klímát) lejjebb venni gyaloglás, kerékpár csapok elzárása, javítása tömegközlekedés kevesebb hulladéktermelés, újrahasznosítás fűtéskorszerűsítés, gázzal takarékoskodás szelektív hulladékgyűjtés kevesebb autóhasználat fürdés helyett zuhanyozás mosogatásnál, mosásnál víztakarékosság környezetbarát autó, többen egy autóban egyéb nem tudja 14 13 13 12 12 12 9 8 7 7 5 4 4 3 3 5 3 21 29 29 36 A fiatalok nagyon eltérő válaszokat adtak arra a kérdésre, hogy mely eszközökkel lehet a legtöbb energiát megtakarítani: a megkérdezettek főleg a látványosabb eszközöket vélik energiatakarékosabbnak. Ilyen például autó helyett kerékpárral közlekedni, vagy a régi háztartási gépeket energiatakarékosra cserélni. Ezzel szemben a berendezések kikapcsolását és az energiatakarékos izzókat csak kevesebb, mint háromtizedük sorolta a leghatékonyabb eszközök közé. A fiatalok tehát látják, hogy az energiatakarékossággal valóban pénzt lehet spórolni, ehhez azonban általában először jelentős befektetésre van szükség, amelyet ez a korosztály még nem engedhet meg magának. 7

első említés második említés összesen autó és motor helyett tömegközlekedés vagy bicikli használata 22 21 43 a korszerűtlen háztartási eszközök korszerűre cserélése 20 19 39 a lakás fűtési és szigetelési rendszerének korszerűsítése 13 23 36 szelektív hulladékgyűjtés 20 10 30 a hagyományos izzók helyett energiatakarékos izzók használata 12 16 28 a háztartási eszközök készenléti üzemmódjának kikapcsolása 12 11 23 A kiadvány további része arról szól, hogy a fiatalok nagy részének elképzelésével ellentétben miként lehet már a legegyszerűbb módszerekkel is jelentős eredményeket elérni. A következő részben a városi közlekedésre, utána a háztartási eszközökre, majd a hulladékmennyiség szerepére térünk ki. Ezek a módszerek pedig nemcsak a környezetet védik, hanem a havi számlákban is észrevehetően megmutatkoznak. 8

3. Városi közlekedés és környezettudatos életmód 3.1. Autó helyett bicikli Magyarországon sok más országhoz hasonlóan nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki városokban, sőt sokszor már a községekben is egyre nagyobb problémát jelent a légszennyezettség, a zsúfoltság és a zaj. A nagyvárosok ez ellen többféleképpen próbálnak tenni: például kitiltják a legszennyezőbb teherautókat a városközpontból; kiemelten támogatják a tömegközlekedést és a kerékpározást; szmog esetén csak páros, illetve páratlan rendszámú autók mehetnek be a városközpontba. Különböző nemzetközi egyezmények megpróbálják korlátozni a tüdőrákot és egyéb súlyos betegségeket okozó légszennyező anyagok mennyiségét is. Mivel ezen anyagok jelentős részét a gépkocsik bocsátják ki, így a városi közlekedésnek valóban nagy szerepe van abban, hogy menynyire egészséges az a környezet, amelyben élünk. Igazán hatékony megoldást azonban csak a szemléletbeli változás jelenthet. Például annak a megértése, hogy nem kell mindenhová autóval járni, hiszen az autós közlekedésnek vannak alternatívái. Ilyen a tömegközlekedés is. Ha bérletet váltunk a tömegközlekedési eszközökre, akkor ezekkel az adott vonalakon bármennyit utazhatunk. Egy másik alternatíva a kerékpáros közlekedés. A biciklizés ma már nemcsak sport, hanem főként egyes nyugati országokban mindennapi közlekedési eszköz. Több szempontból is előnyösebb, mint az autós közlekedés: a városi dugóban nem kell órákat várni, így időt takarítunk meg vele; a fenntartási költsége minimális, így nem kell benzinre költeni a pénzt; emellett a biciklizéssel járó mozgás egészséges, és nem szennyezzük vele a környezetet sem. A kerékpáros közlekedés fontosságát Magyarországon is kezdik felismerni. Kisebb és nagyobb városokban, valamint vidéken egyre több kerékpárút épül, sok helyen csillapítják a forgalmat (sebességkorlátozással), így ez a fajta közlekedés egyre biztonságosabbá is válik. Megjegyezzük, hogy sok közlekedési szakember véleménye szerint a forgalmasabb területeken nagyobb biztonságot jelent, ha a kerékpáros a gépkocsikkal egyenrangú félként vesz részt a forgalomban, nem pedig elkülönítve. Természetesen ehhez mind az autósnak, mind a kerékpárosnak kulturáltan kell közlekedni. 9

A közlekedési eszköz kiválasztásánál érdemes azt is figyelembe venni, hogy hová megyünk. A sarki boltba például nem érdemes autóval menni, de még kerékpárral sem. A gyaloglás a legolcsóbb közlekedési mód, érdemes kihasználni, amilyen gyakran csak lehet. 3.2. A megtakarítás számokban Azt, hogy melyik közlekedési eszközzel mennyi pénzt lehet megtakarítani, konkrétan is meg tudjuk határozni. Egy autó fenntartása rengeteg pénzbe kerül. Ha például autó helyett kerékpárral megyünk, akkor 5 kilométernél 3000 forintot, 10 km-nél több mint 6000 forintot, 20 km-nél 13 ezret, 30 km-nél pedig már 20 ezret takaríthatunk meg havonta. A rendszeresen megteendő távolságoktól függően akár évi 30 240 ezer forintot is megspórolhatunk. A kerékpár mellett szól tehát az is, hogy fenntartása jóval olcsóbb, mint egy autóé. Magyarországon egy személyautó évente általában 10-15 000 kilométert tesz meg. Ezzel számolva megállapítható, hogy az autóról való lemondással és a helyette a közösségi közlekedés használatával évente félmillió forint megtakarítást érhetünk el. Az autóhasználattal tényleg időt lehet megtakarítani? Ma Magyarországon nettó 135 ezer forint az átlagkereset. Ha valakinek ekkora jövedelme van, minden munkanapon legalább 2 óra időmegtakarítást kellene elérnie ahhoz, hogy e miatt megérje autót fenntartani. Egy átlagkeresettel rendelkező személy, amennyiben autót is tart, éves jövedelmének körülbelül 44 százalékát közlekedésre költi: hét százaléknyi részt fordít a tömegközlekedésre és 37 százalékot autója fenntartására, amihez átlagosan 560 munkaórát kell dolgoznia egy évben. Az átlagkereset dupláját, azaz havi bruttó 500 000 forintot kereső személynél is naponta legalább egy óra időmegtakarítást kell elérni ahhoz, hogy racionális döntés legyen a saját személygépkocsi fenntartása. Az autó szabadságot ad. Ha hirtelen kell, azonnal kéznél van. Az átlagos megtakarítási összeget alapul véve azonban elmondható, hogy amennyiben lemondunk a saját autóról, a megtakarított összegből évente 2800 kilométert tehetünk meg taxival. Nem valószínű, hogy egy családban ennél többet kellene hirtelen használni az autót. Ugyanennyi a pénzből üzemanyaggal együtt akár 30 napig bérelhetünk autót, így nem lehet probléma egy nyaralás vagy vidéki út, esetleg egy szállítás megoldása sem. A robogó ugyan kevesebbet fogyaszt, mint egy autó, de azért a kerékpárnál mindenképp és esetenként a bérletnél is drágább. Azonban a robogó ténylegesen sokkal többe kerül mindannyiunknak, mint amennyit a tulajdonosa csupán a járműve használatáért pénzben fizet. Egyrészt a robogó kipufogógáza és zaja az autóénál is sokkal veszélyesebb. Másrészt a súlyos sérülések és halálesetek száma ugyanakkora megtett távolságra számolva egy nagyságrenddel nagyobb, mint a személyautó esetén. 10

4. Háztartási eszközök és energiatakarékosság Mint a közvélemény-kutatásból kiderült, a fiatalok nagy része bár ismeri a legegyszerűbb energiatakarékossági módszereket, de nem ezeket tartják a leghatékonyabbnak. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy mennyi megtakarítást jelent, ha valaki odafigyel a különböző elektromos berendezések használatára és a mindennapos szokásaira. Megmutatjuk, hogy mennyi energiát és pénzt takaríthatunk meg a berendezések kikapcsolásával, a víztakarékos csappal, az energiatakarékos izzókkal, a fűtéssel és a tisztálkodási szokásaink megváltoztatásával. 4.1. TV-használat A TV-nézés mindennapos szokásunk, még gyakoribb, hogy nem is nézzük, mégis állandóan be van kapcsolva. Gyakran észre sem vesszük, hogy menynyi energiát fogyaszt, és ez mibe kerül. Ma már szinte minden készüléknek van készenléti üzemmódja. Így ebben hagyjuk ahelyett, hogy kikapcsolnánk. Így azonban teljesen észrevétlenül távozik az energia, még egy új típusú tévékészüléknél is. Ráadásul a régi készülékek gyakran közel ugyanannyit fogyasztanak készenléti üzemmódban, mint normál működés közben. Ezért ha nem hagyjuk készenléti üzemmódban, egy régi, legalább 10 éves tévénél ez évente 2100 forint megtakarítást jelent. Ha lecseréljük a tévénket, akkor mindenképpen érdemes energiatakarékosat választani, hiszen mint ahogy a neve is mutatja, működés közben nem használ el annyi áramot, mint egy hagyományos készülék. Egy modern tévével régi típusú készülékkel összevetve évente körülbelül 8000 forintot lehet megspórolni. A tévé tehát többet fogyaszt, mint gondolnánk. 11

4.2. Világítás Egy lakás áramfogyasztásának nagy részét a világítás teszi ki. Ha belegondolunk, hogy hány égő is van a lakásban, akkor megdöbbenve tapasztaljuk, hogy egy átlaglakásban az izzók száma akár a húszat is elérheti. Ekkora mennyiségnél pedig már egyáltalán nem mindegy, hogy milyen gyakran kell izzót vásárolnunk, és annak milyen a világítási, illetve a minőségi foka. A 100 és 75 wattos hagyományos villanykörtéket már betiltották, hamarosan követik a kisebb teljesítményűek. Az erősen felmelegedő, ezért sok felesleges energiát fogyasztó hagyományos izzókat fokozatosan kivonják a forgalomból, és a helyüket átveszik az energiatakarékos égők. A már említett közvélemény-kutatásból kiderült az is, hogy négyből három fiatal hasznosnak tartja a betiltást, mivel ez által rengeteg energia takarítható meg. Vélemények a hagyományos izzók betiltásáról és az energiatakarékos izzók bevezetéséről hasznos, mert rengeteg energia megtakarítását, kevesebb széndioxid kibocsátását, így a klíma megóvását eredményezi mindegy, mert nem ilyen apróságokon múlik a klímaváltozás káros volt, mert sokan elvesztették a munkájukat és csak a gazdasági lobbiérdekek miatt valósult meg nem tudja Szeged 74 9 10 7 Pécs 77 14 6 2 Debrecen 68 10 20 3 összes válaszadó 73 11 12 4 Érdemes a lakás izzóit energiatakarékosra cserélni, ugyanis ezek az égők a hagyományos izzók által fogyasztott energia negyedét használják el, és sokkal tartósabbak is. Sokan félnek, hogy ezek az égők halványabb és hidegebb fényt adnak, mint a 12

hagyományos izzók. Ez azonban nem feltétlenül igaz. Az energiatakarékos égők között különböző minőségűek találhatók vásároljuk a legjobbat, és akkor elégedettek leszünk vele! 4.3. A megtakarítás számokban A megtakarítás mértéke a világítási és a lakásban tartózkodási szokásaink mellett a lakás nagyságától is függ, hiszen különböző méretű lakásokban különböző számú égő található. Egy közepes méretű, 50 négyzetméteres lakásban átlagosan 10-15 izzó van, nagyobb háztartásban ez a szám akár 20 30 is lehet. Ha tehát egy átlagos lakást vizsgálunk, akkor energiatakarékos égőkkel a világításon évente 2000 4000 forint megtakarítást érhetünk el. Egy nagyobb háztartásban, ahol 20 30 izzó is található, a megtakarítás már eléri a 6 10 ezer forintot. Ha már egyet is kicserélünk ki ott, ahol sokat világítunk, már azzal is 1500 2500 forintot spóroltunk. Vigyázni kell azonban a túl olcsó új égőkkel, mert rossz minőségűek lehetnek, és akkor nem jelentkezik valós megtakarítás. 4.4. Készenléti üzemmód Nemcsak a tévéknél, hanem sok más berendezésen van már készenléti üzemmód. Gyakran használjuk ezt a módot ahelyett, hogy teljesen kikapcsolnánk a gépet, így azonban a berendezések észrevétlenül fogyasztják az energiát. Ráadásul nem is keveset, akár a havi áramszámla 3 5 százalékát is kiteszik. Ha az elektromos berendezéseket nem hagyjuk készenléti üzemmódban, azaz áramtalanítjuk őket, akkor évente a villanyszámla 5 százalékát, körülbelül 2 4 ezer forintot spórolhatunk meg. Egyszerre több berendezés is áramtalanítható, ha kikapcsolható soros csatlakozót használunk. Ez annál is jobb megoldás, mivel sok készüléknél másképpen nem is lehet a készenléti üzemmódot kikapcsolni. Ha részleteiben nézzük az egyes berendezések energiafelhasználását készenléti üzemmódban, akkor a következőt figyelhetjük meg: ha a hifit nem hagyjuk készenléti üzemmódban, akkor évente akár 3500 forintot is megtakaríthatunk. A DVDlejátszónál ez évente 2700 forintot jelent. A modem és egy DSL router is sokat fogyaszt. Ha ezeket is kikapcsoljuk, akkor ezzel évente további 2990, illetve 2700 forintot nyerhetünk. 13

A számítógépet és a nyomtatót is megéri kikapcsolni, hiszen éves szinten akár 3500 forintot is megspórolhatunk. Fontos tudni, hogy a számítógép akkor is fogyaszt, ha éppen a képernyővédő megy, hiszen bekapcsolt állapotban van. Átlagos megtakarítás éves szinten különböző készülékeknél, ha soha nem hagyjuk készenléti üzemmódban Régi TV 2160 Ft Új TV Modem Video vagy DVD lejátszó Hifi 270 Ft 2970 Ft 2700 Ft 3510 Ft Számítógépmonitor és nyomtató DSL router Játékkonzol 3510 Ft 2700 Ft 1350 Ft Ha tehát nem tudjuk a berendezéseket energiatakarékosra cserélni, akkor is spórolhatunk. A gépek kikapcsolása sokszor csak egy gombnyomás, mégis jelentős megtakarítást jelenthet évente. 4.5. Fűtés Egy átlagos lakás legnagyobb energiafogyasztója a fűtés, a háztartási energiafelhasználás 65 75 százalékát teszi ki. Ezért a megfelelő módszerekkel a fűtésen lehet a legtöbbet nyerni. A fűtéssel járó költségeket többféleképpen is csökkenthetjük. Egy lakásban például általában nem minden helyiségben tartózkodunk ugyanannyi időt. Ezért ha van rá lehetőség, érdemes a helyiségek hőmérsékletét külön szabályozni. A lakásokat gyakran túlfűtik, pedig már pár fok különbség is megmutatkozik az energiaigényben, és így a fűtésszámlában. Ha például két fokkal lejjebb vesszük a hőmérsékletet, ezzel már tíz százalékkal csökkenthető az energiafogyasztás. Ha 4 5 fokkal lecsavarjuk a fűtést (például 25-ről 21-re), akkor 15 30 ezer forintot takaríthatunk meg évente. Az ideális szobahőmérséklet 20 21 fok, ennél magasabb hőfok felesleges energiahasználatot jelent. A fűtéssel függ össze a szellőztetés is. Ha rövidebb ideig szellőztetünk, de minden ablakot és ajtót kinyitunk, az egész lakásban kicserélődik a levegő, és közben nem megy ki olyan sok meleg sem. Ha viszont huzamosabb ideig, résre nyitott ablakkal szellőztetünk, akkor gyakorlatilag az utcát fűtjük, és a levegő sem cserélődik ki rendesen. 14

A fűtőtest hatóerejét nagymértékben csökkenti, ha körülzárjuk bútorokkal. Ezek ugyanis útját állják a melegnek, és sokkal több energia szükséges ahhoz, hogy felfűtsük a lakást. A fűtés mellett a hűtés is rengeteg energiát igényel, ezért kerüljük a klímaberendezés használatát! Majdnem háromszor annyi energiába kerül hűteni, mint fűteni: egy fokkal alacsonyabb hőmérséklet kánikulában 10 15%-ot is jelent az áramfogyasztásban. Sokáig télen voltak a csúcsok az áramfogyasztásban. Mára a hűtési igény növekedése miatt a nagy kánikulák idején fogyasztjuk a legtöbb áramot épületeinkben. A legnagyobb energiaveszteséget tehát a nem megfelelően beállított hőmérséklet a túlfűtés vagy a túlhűtés okozza. Reumát, meghűlést is okozhat a túlhűtés, ami egyebek mellett rengeteg pénzünkbe is kerülhet... Általános szabály, hogy a külső hőmérsékletnél legfeljebb 4 5 fokkal szabad a helyiséget lehűteni az említett megbetegedés veszélye miatt. A szükséges hőmérséklet beállításában sokat segíthet a megfelelő árnyékolás. Például a függöny nyáron nappal a napsugaraktól véd, télen éjszaka pedig a hő elszökését gátolhatja. A növényzet is fontos szerepet tölt be a kellemes klíma kialakításában. A házunk előtt, illetve a szobánkban található növényzet nyáron akár több fokkal is csökkentheti a hőmérsékletet. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ha nincs mód a régi készülékek cseréjére, akkor is energiát takaríthatunk meg ésszerűbb használattal, megfelelő beszabályozással és egyéb módszerekkel. 4.6. Mosógép mutatjuk be. Számunkra megszokottá vált, hogy hozzáférünk a vízhez, egyszerűen csak bemegyünk a fürdőszobába és megnyitjuk a csapot. Pont ezért hajlamosak vagyunk túl pazarlóan bánni vele. Ez viszont káros a környezetünkre, hiszen a víz nemsokára nehezen elérhető erőforrássá válhat, ezért meg kell tanulnunk takarékoskodni vele. Ráadásul a takarékoskodás alacsonyabb számlát is jelent. A vízzel kapcsolatban elsőként a mosógép fogyasztását, majd a tisztálkodáskor felhasznált víz költségeit A mosógép energiafelhasználását legegyszerűbben úgy csökkenthetjük, ha mindig megvárjuk, míg összegyűlik a megfelelő adag ruha (körülbelül hat kilogramm). A mo- 15

dern gépeknél ugyan már van féladagos program, ennek az energia- és vízfelhasználása azonban nem sokkal kevesebb, mint az egész adagosé. Az energiafelhasználás szempontjából az sem mindegy, hogy hány fokon mosunk. Ha például 60 fok helyett 30 fokon használjuk, akkor évente mintegy 6500 forintot spórolhatunk meg. De még a 40 fokos mosással is 4000 forinttal kevesebb lesz az éves számla. Mosógépcsere esetén mindenképpen érdemes energiatakarékos gépet választani: egy A++ besorolású, energiatakarékos mosógéppel évente körülbelül 2 16 ezer forintot lehet megtakarítani. A megtakarítás annak köszönhető, hogy az áram mellett a gépek vízfogyasztása is nagymértékben csökkent az elmúlt időben. Egy 1998-ban gyártott mosógéphez képest egy 2008-as több mint kétszeres megtakarítást jelent. Kevesen gondolják végig, hogy nemcsak a víz fűtéséhez kell rengeteg energia, hanem a hideg víz szállítása, megfelelő nyomáson tartása is energiát, szivattyúk állandó működtetését igényli. Amint azonban a példában láttuk, nem kell feltétlenül lecserélni a gépet: a berendezés ésszerű használatával is több ezer forintot lehet megtakarítani. 4.7. Tisztálkodás Magyarországon a napi egy főre jutó felhasznált vízmennyiség átlagosan 80-120 liter. Ennek nagy részét WC-öblítésre, tisztításra és tisztálkodásra használjuk. Ezen többféleképpen is spórolhatunk, a kis tételek összeadva pedig jelentős megtakarítást eredményeznek. Fontos, hogy ne folyassuk feleslegesen a vizet sem fogmosás, sem borotválkozás közben, sem más esetben. Fogmosáskor a folyó víz helyett használjunk inkább poharat. Vízveszteséget jelent a csöpögő csap is. Ilyenkor a felhasznált vízmennyiség észrevétlen: egy csöpögő csapból hetente egy kádnyi víz is elfolyhat. Sok pénzt nyerhetünk azzal is, ha kicsit változtatunk mindennapi szokásainkon. Kádban fürdéskor annyi vizet használunk el tisztálkodásra, amennyire nem lenne szükségünk. Ezért ha például kádban fürdés helyett zuhanyozunk, évente mintegy 26 ezer forinttal csökkenhet a számlánk. A zuhanyozás ugyanis gyorsabb, nem folyik el annyi víz, és nem is engedünk olyan rengeteg vizet a kád- 16

ba, mint fürdéskor. További megoldás, ha a zuhanyrózsára víztakarékos fejet szerelünk, ezzel ugyanis a víz hetven százalékát is meg tudjuk spórolni. A keverőcsapok és a hagyományos csapok között is van különbség a vízfelhasználás szempontjából. A keverőcsappal ugyanis jelentős vízmennyiséget takaríthatunk meg, hiszen a megfelelő hőmérséklet beállítása nem vesz igénybe annyi időt, mint a hagyományos csapoknál. A keverőcsapot ki lehet egészíteni aerátos csapvégekkel is. Ezek a csapvégek a vízhez levegőt kevernek, így kevesebb víz is elég például egy kézmosáshoz. Nagy vízveszteséget jelent a WC-öblítés is. Egyetlen WC-öblítéssel 8-12 liter vizet használunk el, ez naponta körülbelül 50-60 liter vizet jelent. Vannak azonban víztakarékos tartályok, amelyeknél szabályozható a vízmennyiség. Egy ilyen tartállyal akár a víz 70 százalékát is megtakaríthatjuk. Ez lehet kétállású, ahol beállítható, hogy milyen intenzitású öblítést igénylünk, vagy lehet olyan, amelynél az öblítés időtartama attól függ, hogy milyen hosszú ideig működtetjük a tartályt. A hagyományos WCtartály éves vízköltsége közel 10 ezer forint, míg egy víztakarékosé 4300 forint. Megtakarítás (Ft/év) Kádban fürdés helyett zuhanyzás 26 000 Víztakarékos WC-tartály 5700 A tisztálkodási szokások megváltoztatásával tehát rengeteg energiát és pénzt spórolhatunk meg. Ehhez pedig nem kell mást tenni, mint egy kicsit változtatni a mindennapi szokásainkon. 4.8. Konyhai berendezések A konyha a lakás azon része, ahol rengeteg vizet használunk el, valamint sok elektromos berendezést is működtetünk. Megfelelő használatukkal azonban nagymértékben csökkenthető az itt felhasznált energia mennyisége. Vizet spórolhatunk meg azzal, ha mosogatáskor állóvízben mosogatunk, és csak öblítéskor folyatjuk a vizet. Érdemes a kétaknás mosogató kialakítása is: az egyik részben állóvízben mosogatunk, a másikban pedig öblíthetünk és lehet csöpögtetni az edényeket. A kétaknás medence arra is alkalmas, hogy előre be tudjuk áztatni az edényeket, így a mosogatás és a vízfelhasználás idejét is csökkentjük. 17

Főzéskor is rengeteg energiát spórolhatunk meg, ha odafigyelünk arra, hogyan főzünk. A főzéshez felhasznált alapanyagokat (például zöldségeket, gyümölcsöket) inkább álló vízben mossuk, így nem folyatunk el feleslegesen annyi vizet. Főzéskor az energia-megtakarítás érdekében a forráspont elérése után érdemes inkább takarékon főzni. Az sem mindegy, hogy mekkora főzőlapot használunk: az edény méretével azonos főzőlappal ugyanaz a mennyiségű étel kevesebb energiával főzhető meg. Szintén energiát takarítunk meg, ha főzéskor fedőt használunk. A konyhában rengeteg elektromos berendezést használunk. A technika fejlődésének köszönhetően szinte már minden munkafázisra van megfelelő eszköz. Ezek azonban gyakran haszontalanok, hiszen az adott munkát kézzel is el tudnánk végezni, akár rövidebb idő alatt. Így teljesen feleslegesen használunk energiát a működtetésükre. Ilyen eszköz például az elektromos kés és a morzsaporszívó. Ezért jól gondoljuk meg, ha ilyen berendezést veszünk, hogy szükségünk van-e rá valójában. 4.9. Hűtőszekrény A hűtőszekrény is a konyhai berendezések közé tartozik, mégis érdemes külön megemlíteni, mivel nem megfelelő használata nagy energiaveszteséget okozhat. A hűtő energiafogyasztásának csökkentésére több lehetőség is van. Alapvetően nő a hűtő energiafogyasztása, ha meleg helyen van. Ugyanúgy, ahogy a lakásokban a túlfűtés, a hűtő esetében a túlhűtés gyakori. A hűtőszekrényben +5, a fagyasztóban pedig -18 fok az ideális. Ennél alacsonyabb hőfok energiaveszteséget jelent, és a hűtő működését is rontja. Ha forró ételt teszünk a hűtőbe, szintén növekszik a számla, és hozzájárul a jegesedéshez is. Oda kell arra is figyelni, hogy a szekrény hátán található hőleadó kondenzációs rács megfelelően szellőzzön (legalább 5 centiméter távolságra legyen a faltól). A nem megfelelő szellőzés ugyanis akár 10 százalékkal is növelheti a hűtő áramfogyasztását. 18

Hűtőcsere esetén mindenképpen érdemes energiatakarékosat és még éppen megfelelő méretűt választani: az A++ besorolású energiatakarékos hűtőgéppel átlagosan évente 5-20 ezer forintot is meg lehet takarítani. Ha megnézzük a berendezések éves fogyasztását, akkor azt látjuk, hogy egy 1998- as gyártású mélyhűtő évente körülbelül 29 ezer forintot, míg egy azonos méretű 2008-as gyártású alig több mint 9000 forintot fogyaszt. Egy 1998-as hűtő mélyhűtő résszel pedig 13 770 forintot fogyaszt, míg egy 2008-as ennek megközelítőleg a felét, 7700 forintot. Gyártási év Mélyhűtő fogyasztása (Ft/év) Hűtő fogyasztása mélyhűtő résszel (Ft/év) 1998 29 000 13 770 2008 9 000 7 700 A megfelelő használattal tehát egyrészt energiát lehet megspórolni, másrészt pedig megnöveljük a berendezés élettartamát is, így nem kell olyan gyakran lecserélnünk. Ez utóbbi szintén jelentős megtakarítás! 19

5. A hulladékmennyiség csökkentése Egy háztartás rengeteg hulladékot termel, még akkor is, ha csak a mindennapi dolgokat vásároljuk meg. Szinte minden termékkel együtt jár a hulladék, ám ennek nagy része csökkenthető. A már említett közvélemény-kutatás felmérte azt is, hogy a fiatalok szerint mi a legjobb hulladékkezelési mód. 46 százalékuk az újrahasznosítást tartotta a leghatékonyabbnak, és 24 százalékuk szerint megoldást jelent a betétdíjas termékek árusítása is. A fiatalok tehát tisztában vannak a hulladék-problémával, kezelését azonban elsősorban nem a hulladék mennyiségének csökkentésében látják. Vélemények az egyre több hulladék keletkezésére adott legjobb megoldásról 5 1 24 46 24 a hulladék keletkezésének megelőzése, például nylon zacskók és sörös dobozok betiltása a csomagolóanyag újrahasználat, például betétdíj, termékdíj a hulladék újrahasznosítás, tehát szemétből új termék előállítása a szemétégetők nagyobb gondjaink is vannak, mint hogy ezzel foglalkozzunk A sok hulladék nemcsak a környezetszennyezés és az egyre szaporodó szeméttelepek miatt kellemetlen. A hulladék mennyiségét egy háztartás általában a szemétszállítási díj összegében érzi meg. Minél kevesebb hulladékot termelünk, annál kisebb kukára lesz szükségünk, és annál kevesebb hulladékdíjat kell fizetni. Ha a pécsi árakat vesszük példának, akkor egy 110 literes tartály heti egyszeri ürítéséért havonta 550 forintot kell fizetni, míg egy 240 literesért már 1200 forintot. 20