Kábel-membrán szerkezetek
Ponyvaanyag Vegyipar, textilipar és műanyag feldolgozó ipar együttes fejlődésének eredménye a modern ponyvaanyag Két fő alkotóelem Textilbetét, a szilárdsági tulajdonságot biztosítja Műanyag film, amely a textilbetétet védi
Ponyvaanyag szerkezete Lakkréteg Színoldali koptatóréteg Színoldali tapadóréteg Textilbetét Hátoldali tapadóréteg Hátoldali tapadóréteg
Anyag: Textilbetét Poliészter, Poliamid, Aromás poliamid, Poliakrilnitril, Polivinil-alkohol, Polipropilén, Üvegszál, Szénszál,... Kívánatos tulajdonságok: Nagy szilárdság Kis nyúlás Méretállandóság Kis vízfelvétel Hő, hideg, vegyszer és öregedésállóság (műanyag film)
Anyag: Műanyag film Lágyított PVC, klórozott polietilén, poliakrilát, poliuretán, politetrafluor-etilén (teflon), butilkaucsuk, szilikonkaucsuk,... Tulajdonságok: Különböző fizikai és kémiai tulajdonságok
Tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok Méretállandóság Fényáteresztés Illesztés, kapcsolat Tűzállóság Időjárásállóság Légáteresztés Textilbetét Kompatibilitás Műanyag film
Kombinálhatóság Nem kombinálható tetszés szerint Két különböző kémiai természetű anyag Biztosítni kell a tapadóerőt Textilbetét Poliészter Poliamid Polipropilén Üvegszövet Film PVC, poliuretán,... PVC, poliuretán,... Polietilén, Polipropilén Teflon
Textilbetét és film közötti tapadás Tapadás jelentősége Csak megfelelő tapadás esetén viselkednek egységes anyagként Hegesztett és ragasztott anyagoknál alapvető Továbbszakító erőt is befolyásolja Mechanikai tapadás Kémiai tapadás
Osztályozás Sokféle textilbetét és film kombináció képzelhető el Így sokféle csoportosítás létezik Általában a szilárdsági tulajdonságok szerint 5 osztályba sorolják az anyagot I: előtetők II: gépkocsiponyvák III: Tárolótartályok IV: Nagy igénybevételű sátorszerkezetek V: Különlegesen nagy igénybevételű sátorszerkezetek
Textilbetét szövet Lánc irány Vetülék irány
Szövés típus 1/1: vászonkötés: a vetülékfonal minden egyes láncfonalnál keresztezi a szövési síkot 2/2: panamakötés: 2-2 lánc és vetülékfonal azonos módon helyezkedik el Vászonkötés merevebb, a panamakötés lágyabb, a szövetek jobban mozoghatnak a panamakötésben
Speciális szövés, triaxiális Négyszer olyan erős!!!
Szilárdsági tulajdonság Iránytól függő anyagtulajdonság Kísérlettel kell meghatározni
Konfekcionálás Gyártás után több méter hosszú, 1.5-2 méter széles tekercsben áll rendelkezésre az anyag Sávok kiszabását és összeerősítését konfekcionálásnak nevezzük (szabásminta) Tervdokumentáció része Nagyon óvatosan kell eljárni
Ponyvaanyagok összeillesztése Az elkészítendő ponyvafelület szabásterve alapján kiszabott ponyvaanyag sávokat hossz-és keresztirányban egymáshoz kell illeszteni rögzíteni Varrás Ragasztás Hegesztés Mechanikus egyesítés Illesztési módszerek kombinációja
Előnyei: Varrás Minden ponyvaanyagnál használható Nem igényel költséges gépet, speciális szaktudást A minőség vizuálisan ellenőrizhető Hátránya: Az anyag perforálódik (átszúródik), így nem lesz vízzáró Technológia: Tűvastagság, tűtípus, tűzésszám, cérnafinomság, sortávolság, cérnafeszültség
Varrat típusok Egysoros sima varrat Kettősen visszahajtott varrat Kétsoros vagy négysoros varratok
Kötés szilárdsága függ Ragasztás Anyag minőségétől, felületi tulajdonságaitól Ragasztóanyag jellemzőitől, típusától (oldószeres, reaktív) Ragasztás körülményeitől: ragasztóréteg vastagsága, felhordási módja (ecsetelés, szórás, kenés) Ragasztóanyag függ a ponyvaanyagtól!
Felület előkészítése: Ragasztás technikája Tisztítás, szárítás, pormentesítés Ragasztás végrehajtása Ragasztóanyagot mindkét rétegre fel kell hordani Oldószeres ragasztásnál az oldószer teljes elpárolgását meg kell várni Egymásra lapolás után nyomás alá kell helyezni a felületet
Hátrány: Ragasztás Munkaigényes Drága ragasztóanyagot igényel Előnye: Nincs szükség drága berendezésre Helyszínen is elvégezhető Helyszíni szerelésnél és javításnál használják
Hegesztés Legnagyobb mennyiségben ezt használják Definíció: A hegesztendő anyagot fellazítják magasabb hőmérséklettel vagy oldószerrel olyan mértékben, hogy nyomás hatására az anyag molekulái egymásba diffundálnak, fonódnak. Így lehűtés ill. az oldószer elpárolgása után homogén kötés alakul ki. Csak a hőre lágyuló műanyagok hegeszthetők.
Technológia Duzzasztó hegesztés (oldószeres) Nagyfrekvenciás hegesztés Hegesztés forró gázzal Hegesztés fűtött ékkel Ultrahangos hegesztés
Mechanikus egyesítés Eddig módszerek nem oldható kötések Szerelés helyszínén korlátozottan alkalmazható Hátránya: Speciális kapcsolóelemet kell a ponyvaanyagba illeszteni Munkaigényes Technológia: Összefűzés zsinórral Szorítóelemes kapcsolat
Ponyvaanyag mechanikai tulajdonságai Legfontosabb jellemzők a tervezés és üzemeltetés szempontjából Szakítószilárdság Nyúlás Továbbszakítással szembeni ellenállás Illesztési kapcsolat szilárdsága Fontos vizsgálni a kúszást (hosszan tartó terhelés) és a váltakozó terhelés hatását is
Kísérleti meghatározás
Továbbszakító erő Leggyakoribb tönkremenetel, hogy a felület sérül, beszakad és az anyag, a sérült helytől kiindulva, a szakítószilárdságnál lényegesen kisebb erők hatására végigszakad Tömörebb szövet nagyobb ellenállást jelent
Kísérleti meghatározás
Illesztések szilárdsága Varrás esetén a kapcsolat a ponyvaanyag szilárdságának 60-70%-a Hegesztéssel és ragasztással az anyag szakítószilárdságát megközelítő szilárdságú kapcsolat készíthető
Műanyag film fizikai tulajdonságai Kopásállóság Hajtogatásállóság (üvegszál esetén nagyon fontos) Méretváltozás Gázáteresztés Víznyomásállóság
Kémiai és egyéb tulajdonságok Fényáteresztő képesség Kell-e mesterséges megvilágítás? Hőállóság, hőátadás Időjárásállóság UV fény károsítja az anyagot Éghetőség Fontos biztonsági kérdés Baktérium növekedés a felületen