Készítette: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV LÉTAVÉRTES MIKROTÉRSÉG (Létavértes Bagamér Álmosd - Kokad) Létavértes Bagamér Álmosd Kokad Vonatkoztatási időszak: 2005-2010. év
Létavértes mikrotérség hulladékgazdálkodási terv 2005-2010. I. A tervkészítés általános adatai, a térség bemutatása 1.1. Előzmények Az () kapott megbízást Létavértes mikrotérség 2005-2010. közti időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének elkészítésére. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület és településfejlesztési, valamint terület és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell elkészíteni. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 37. (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. A felülvizsgálat és a beszámoló alapján szükség szerint módosítani kell a terveket. A felülvizsgálat eredményéről és a további teendőkről értesíteni kell a tervezésbe bevont és érintett hatóságokat, érdekvédelmi szervezeteket, valamint a lakosságot. A hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza, mely rendelet szempontjait, felépítését alkalmaztuk a terv elkészítése során. Munkánk során a következő jogszabályok előírásait használtuk fel: -2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról -126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről -4/1984. (II.1.) EVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról 2
-46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról -242/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól -98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről (Mód. 192/2003. (Xl. 26.) Kormányrendelet) -16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről (Mód. 10/2002. (III. 26.) KöM rendelet) -22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről -213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről -241/2001. (X. 10.) Kormányrendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről -1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről -50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól -16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről -94/2002. (V 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól (Mód. 195/2002. (IX. 6.) Kormányrendelet) -5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól -71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól 3
-164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről -23/2003. (XH. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről -224/2004. (VLL 22.) Kormányrendelet a hulladékkezelési közszolgáltatásról és a közszolgáltatási szerződésről -45/2004. (VH. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A fentieken túl munkánk során felhasználtuk az önkormányzatok által hozott hulladékgazdálkodásra vonatkozó helyi rendeleteket is. Az érintett önkormányzatok érvényben lévő környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei: - Létavértes Városi Önkormányzat Képviselőtestületének 20/2004. (IV.29.) Ör. számú rendelete A köztisztaság fenntartásáról - Létavértes Városi Önkormányzat Képviselőtestületének 41/2004. (XII. 20.) Ör. számú rendelete A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról - Bagamér Község Önkormányzatának 17/2004. (XII.15.) ÖT. számú rendelete A település szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásokról -Álmosd Község Önkormányzatának 11/2005. (V.19.) KT rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervről -Álmosd Község Önkormányzatának 15/2005. (VII.12.) KT rendelete A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról 4
-Kokad Község Önkormányzatának 15/2004. (XII. 22.) sz. rendelete a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező közszolgáltatásról A terv tartalmát egyeztettük az alábbi hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal: - Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) országgyűlési határozat, - Észak-alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve (15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet, - Bagamér település Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008. - Kokad Község Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2009. - Sáránd Község Önkormányzatának Hulladékgazdálkodási Terve 2005-2010. A hulladékgazdálkodási terv elkészítése során az alapadatok összegyűjtése, a jelenlegi helyzet értékelése, az országos és regionális szinten megfogalmazott célok területi szintű meghatározása, valamint a célok megvalósítását szolgáló intézkedések, eszközök és cselekvési programok kidolgozása a feladat. A terv stratégiai alapelvei: - Megelőzés elve: a hulladék mennyiségének és veszélyességének tudatos minimalizálása. - Az elvárható felelősség, gondosság elve: a hulladék birtokosa köteles a hulladék környezetterhelő hatását tudatosan minimalizálni. - A szennyező fizet elv: a hulladék termelőjének, birtokosának vagy a hulladékká vált termék gazdájának helytállási kötelezettsége (a hulladék kezelési költségének, kártérítések és büntetőjogi felelősségek megfizetése) a környezetvédelmi károkért. - Az önellátás elve: minden lehetséges hulladéktípus gyűjtésére fel kell készülni. - A fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célok ütemezett tervezése egymásra épülő lépésekben, a lehetőségek és a teherviselő képesség figyelembevételével. 5
1.2. Általános adatok 1.2.1. A tervkészítés helyszíne Térség: Létavértes mikrorégió Érintett önkormányzatok: Létavértes Város Önkormányzata 4281 Létavértes, Kossuth út 4. Tel: (52) 376 345 KSH szám: 0905768 Bagamér Község Önkormányzata 4286 Bagamér, Kossuth u.7. Tel: (52) 587 400 KSH szám: 0920011 Kokad Község Önkormányzata 4284 Kokad, Kossuth u. 60. Tel: (52) 376-228 KSH szám: 0917455 Álmosd Község Önkormányzata 4285 Álmosd, Fő út 10. Tel: (52) 388 014 KSH szám: 0927641 Tervezés báziséve: 2004. év Tervezési időpont: 2005-2010. Tervkészítés időpontja: 2005. október A terv felülvizsgálatának esedékessége: 2007. október 6
1.2.2. A terv készítőjének adatai A cég elnevezése: AKSD Városgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság A cég székhelye: A cég székhelyének telefonszáma: (52) 524 110 KSH szám: 10678750-9003-113-09 A terv elkészítésében a szakértő szervezeten kívül részt vett: - Kozák János környezetvédelmi szakmérnök - Nagy Edit okl. tájvédő geográfus 1.3. A tervezési terület bemutatása Létavértes mikrotérség Hajdú-Bihar megye, azon belül a Derecske- Létavértes kistérség észak-keleti részén található, közvetlenül az országhatár mellett, Debrecentől délkeleti irányban 20-40 km távolságban. A vizsgált terület az Érmelléki löszös háton, az Ér-völgytől É-ra, Ny-ra elhelyezkedő homokos lösszel fedett hordalékkúp síkság. A felszínt Álmosdtól északra löszös homok, délre típusos lösz borítja. Lényegében egyetlen tájtípus uralja, a mély talajvizű löszös síkság. Talajtakarója főleg alföldi mészlepedékes csernozjom, melyhez északról homokos aljzatú, kovárványos barna erdőtalajú sáv csatlakozik. Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlat és jelentős vízhiány jellemzi. A Létavértesi mikrotérség a stagnáló térségtípusú Derecske- Létavértes kistérség része. A stagnáló térségekben vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot. A terület települései főközlekedési utaktól távol esnek, csak alacsonyabb rendű közutakról közelíthetők meg. A kedvezőtlen közlekedési helyzetének, az infrastruktúra fejlesztésének elmaradásának köszönhetően számottevő ipar nem települt a mikrotérségbe. A térség gazdaságszerkezetében a mezőgazdasági jelleg dominál. Helyi mezőgazdasági szövetkezetek, egyéni mezőgazdasági vállalkozók egyaránt résztvesznek a mezőgazdasági termelésben, mely a helyi 7
feldolgozóipar alapját képzi (Hungaro Torma- Bagamér, Topa Konzerv Kft-Kokad, HH Kft, Léta-Coop Kft, Meteora Kft- Létavértes). A kedvezőtlen gazdasági szerkezetnek köszönhetően nagy problémát okoz a térségben a munkanélküliség magas aránya (Létavértes- 9%, Álmosd- 30 %, Bagamér-28 %, Kokad-10 %). Létavértes az 1970.július 1-ig önálló Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre. A település északi részén természetvédelmi terület található (Egyhajúvirág). A következetes fejlesztés erdményeként a város jól kiépült infrastruktúrával rendelkezik. Számos intézménye térségi feladatokat lát el. Létavértes a központja az Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulásának. A városi címet 1996. július 1-től kapta vissza. Bagamér 700 éve a nyíri homok és az érmelléki feketeföld határterületére települt, bihari falu. Bagamér község határában a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részeként 300 ha védett terület található, a Kék-kálló völgyében, mely a megye egyedüli tájképi értéke. Botanikailag értékes területek találhatók itt: a bagaméri ezüsthársas a Rétaljban, a Malom-gáton a védett lilásszínű kökörcsin és a homoki nőszirom. A település 2/5-öd része feketeföld s megterem itt a búza és a kukorica, a 3/5-öd rész homokon a rozs, a rétiszéna és az akác-fa. A tormát a század eleje óta termesztik, melyre kedvező hatással van a helyi érmelléki klíma. Ma már mintegy 250-300 ha-on termelnek tormát. Álmosd község mezőgazdasági jellegű, halmazos szerkezetű település. A XVIII. század végén épült öreg, nádfedeles lakóházban élt és alkotott Kölcsey Ferenc 1812 és 15 között. A klasszicista kúria ma Kölcsey Ferenc Emlékház. A község másik kiállítása a Kovácsműhely, Mucsi Mihály kovácsmester teljes szerszámkészletével, és a gyártott termékek, patkók, szekér- és ekealkatrészek bemutatásával. 8
Kokad jellegét tekintve mezőgazdasági település, a gazdaság alapját nagymértékben a mezőgazdaság képezi (savanyító üzem, konzervgyár). Természeti értékei közül megemlíthető a Daru- láp (Kokad 031 és 058 hrsz.), mely a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része. Mikrotérség lakosainak száma: Ebből: Létavértes Bagamér Álmosd Kokad 12 400 fő 7320 fő 2615 fő 1818 fő 600 fő Mikrotérség közigazgatási területe: 21 277 ha Ebből: Létavértes 11 662 ha Bagamér 4702 ha Álmosd 3413 ha Kokad 1500 ha II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete 2.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége Jelen hulladékgazdálkodási tervben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe, a települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, az önkormányzatok tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal foglalkozunk, melyekről az önkormányzatnak kell gondoskodni valamilyen jogszabályi kötelezettség alapján, vagy önként vállalt feladatként. 9
A hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit tartalmazó 126/2003. Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 2.5. pontja szerint a hulladékok mennyiségére vonatkozó adatokat csak a tervezési területen található hulladékokra kell meghatározni. Adathiány esetén statisztikai, illetve méréseken alapuló műszaki becslés is alkalmazható, megadva a módszer leírását. Ahol ez nem lehetséges, n.a. (nincs adat) jelölés alkalmazandó. Az önkormányzatok nem rendelkeznek a konkrét mennyiségekre vonatkozó adatbázissal, így az adatok az érintett önkormányzatok számított vagy becsült adatszolgáltatásból származnak. A tervidőszakra meghatározott egyik legfontosabb feladat a hulladékok mennyiségére, összetételére vonatkozó nyilvántartási rend kialakítása, valamint az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételek biztosítása. Ezáltal a mennyiségi, összetételbeli változás nyomon követhetővé válik. A fejezet elkészítése során figyelembe vettük a hulladékok jegyzékét tartalmazó 16/2001. (VII.18.) KöM rendeletben (Mód.10/2002. (III.26.) KöM rendelet) foglaltakat. A mikrotérségben keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük A térségben keletkező nem veszélyes hulladékokat és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/1. táblázat tartalmazza. A települési szilárd hulladék összetételét a településszerkezet nagymértékben meghatározza. A kertes, falusias jellegű területeken, ahol a vegyes tüzelésű fűtési mód elterjedt, domináns a szervetlen, nem éghető frakció (salak, törmelék). A gázfűtés 10
terjedésével egyre kevesebb éghető hulladékot használnak fel helyi fűtésre így ezek is deponálásra kerülnek. Az átlagos települési szilárd hulladék becsült összetétele: Papír 16 % Üveg 3 % Fém 3 % Műanyag 8 % Szerves anyag 38 % Textil 6 % Veszélyes hulladék 1 % Szervetlen hulladék 25 % A települési szilárd hulladék egyik fő komponense, 20-40 % a csomagolási hulladék valamint a 10-15 %-ot kitevő építési-bontási törmelék. Ez a két hulladékkomponens viszonylag nagy környezetterhelést jelent, mivel az idők folyamán nem bomlik le és deponálása jelentős területeket vesz igénybe. El kell érni, hogy a szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőinek a visszanyerési aránya 50 % újrahasznosítási aránya 25-45 % legyen. A II/1. táblázatban található települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozó adatok az AKSD Kft nyilvántartásából származnak. A táblázatban szereplő folyékony települési hulladékok mennyisége becsült adat, 80 l/fő/nap értékkel számoltunk. A lakosságnál keletkező építési, bontási hulladék becsült összetétele: -tégla, beton, cserép 50-60 % (EWC 17 01 01, 17 01 02, 17 01 03) -fa 25% (EWC 17 02 01) -üveg 5% (EWC 17 02 02) 11
-műanyag 5 % (EWC 17 02 03) -egyéb 5-10% (EWC 17 09) Építési és bontási hulladékon az építmények építőipari kivitelezése során keletkező hulladékokat értjük. A 45/2004. (VII.26) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 1. sz. melléklete szerint az alábbi hulladékok tekinthetők építési és bontási hulladéknak: A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok EWC kód Mennyiségi küszöb (t) Kitermelt talaj 17 05 04 17 05 06 20 Betontörmelék 17 01 01 20 Aszfalttörmelék 17 03 02 5 Fahulladék 17 02 01 5 Fémhulladék 17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 11 Műanyag hulladék 17 02 03 2 Vegyes építési és bontási hulladék 17 09 04 10 Ásványi eredetű építőanyag hulladék 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 02 17 06 04 17 08 02 2 40 12
Amennyiben a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége meghaladja a fenti mennyiségek küszöbértékét, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot a többi csoporttól elkülönítve gyűjteni, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. A települési szilárd hulladékok körében a veszélyeshulladék-komponensek aránya 0,5-1 %-ra tehető. A leggyakoribb veszélyes hulladéknak minősülő komponensek: elem, festék, akkumulátorok gyógyszerek, göngyölegek, olaj- és vegyszermaradványok. Szelektív gyűjtéssel a veszélyes komponensek kinyerhetővé válnak. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből származó mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok az Önkormányzatok által üzemeltetett közétkeztető konyhákon, valamint közterület fenntartási tevékenység során keletkeznek. A keletkező nem veszélyes mezőgazdasági hulladékok jelentős része takarmányként vagy talajjavítóként hasznosul. Kiemelten kezelendő hulladékáramok A térségben keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/2. táblázat tartalmazza. A térségben a szelektív gyűjtés a lakossági veszélyes hulladékok (hulladékolajok, akkumulátorok és szárazelemek, kiselejtezett gépjárművek, egészségügyi eredetű hulladékok, állati eredetű hulladékok, növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik, azbeszt) körére nem terjed ki. A háztartásoknál keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok közül a kiselejtezett elektronikai berendezések valamint a házi- és hobbikertekben felhasznált növényvédő szerek és göngyölegei jelenleg települési szilárd hulladékként kerülnek ártalmatlanításra. 13
A növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik begyűjtését a 103/2003. (IX. 11) sz. FVM rendelet szabályozza. A lakosságnál keletkező, 1 liternél, vagy 1 kg-nál kisebb mennyiségű növényvédő szer kiürített, megfelelően tisztított (3-szor kiöblített) csomagolása nem minősül veszélyes hulladéknak A lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. A maradék növényvédőszerek, és az 1 liternél vagy 1 kg-nál nagyobb kiszerelésű csomagolási hulladékokkülön gyűjtést és kezelést igényelnek. A településeken elhullott állatok tetemei veszélyes hulladéknak minősülnek. A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 5. 2. bekezdése szerint az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. A lakosságnál keletkező kiselejtezésre kerülő gépjárművek többnyire autóbontóba kerülnek. Tapasztalatok szerint a lakosság körében keletkező gyógyszerhulladék mennyisége elhanyagolható. A hulladékká vált gyógyszerek a települési hulladék mintegy 0,01 - ét adják. A települések orvosi rendelőiben keletkező gyógyszeres göngyöleget engedéllyel rendelkező társaságok veszik át ártalmatlanításra (Hajdukomm Kft. és Septox Kft.) A lakossági gyógyszerhulladékot a gyógyszertárak 2005. december 1-től kötelesek visszavenni, így ezen hulladéktípus települési hulladéktól elkülönített módon történő gyűjtésére van lehetőség a településeken. 14
A térségben keletkező, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és éves mennyiségük A térségben keletkező csomagolási hulladékokat és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/3. táblázat tartalmazza. A térségben bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjés papír, üveg és műanyag hulladékok esetében. A térségben a szelektív gyűjtés a nem veszélyes csomagolási hulladékok tekintetében nem terjed ki a fa, fém, vegyes összetételű kompozit, textil és egyéb, kevert csomagolási hulladékokra, ezért a keletkezett mennyiségekre vonatkozóan nincs adat. A települési szilárd hulladék 20-40 % csomagolási hulladék, a szelektív gyűjtés kiterjesztése ezen komponensek körére csökkenteni fogja ezt az arányt. 2.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A térségben felhalmozott, további kezelést nem igénylő nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést nem igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/4. táblázatban láthatók. A települési szilárd hulladéklerakók területén felhalmozott kommunális szilárd hulladékok mennyiségét tüntettük fel a táblázatban, a többi hulladékkomponens esetében nem áll rendelkezésünkre pontos mennyiség. 15
Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a térségben felhalmozott további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/5. táblázatban láthatók. A térségben a csomagolási hulladékok kivételével nem történik elkülönítetten a kiemelten kezelendő hulladékok gyűjtése, ezen hulladékok egy részének lerakása a települési szilárd hulladékkal együtt történik, így a felhalmozott mennyiséget illetően nem rendelkezünk adatokkal. A térségben felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/6. táblázatban láthatók. A térségben a szelektív hulladékgyűjtés papír, üveg és műanyag hulladéktípusok esetében valósul meg. A többi komponens lerakása települési szilárd hulladékkal együtt történik, így a felhalmozott mennyiséget illetően nem rendelkezünk adatokkal. A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége az 1. sz. mellékletben található II/7. táblázatban látható. A mikrotérségben keletkező települései szilárd hulladékok elszállítását az AKSD Kft végzi a debreceni regionális hulladéklerakó területére. A mikrotérségben keletkezett 16
szociális szennyvíz befogadója a Létavértesi Szennyvíztisztító telep. A keletkezett szennyvíz 21%-a jut el szennyvízcsatornán, ill. tengelyen a szennyvíztisztító területére. A többi hulladékkomponens beszállításáról ill. kiszállításáról nem vezetnek nyilvántartást. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyisége Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyisége az 1. sz. mellékletben található II/8. táblázatban látható. A térségbe beszállított és a térség területéről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége a legtöbb hulladékkomponens esetében nem ismert. A keletkezett hulladékokat az esetek többségében a lakosság a települési szilárd hulladékkal együtt gyűjti, így elszállításuk a kommunális szilárd hulladékkal együtt történik. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése során lehetővé válik ezen hulladékok elkülönített kezelése, ezáltal csökkenthető a lerakók környezeti kockázata, nyomon követhető lesz mennyiségük, megvalósulhat szakszerű ártalmatlanításuk, újrafelhasználásuk. A térségben keletkező állati tetemek egy részét az ATEV Rt szállítja el Debrecen- Bánk területén található feldolgozóüzemébe, egy részét Bagamér és Álmosd által üzemeltetett állati hulladékgyűjtő telepen helyezi a lakosság, illetve az 50 kg-nál kisebb tömegű tetemeket elföldeli. Az orvosi rendelőkben keletkező gyógyszeres göngyöleg gyűjtése megoldott, elszállítója a Septox Kft ill. a Hajdukomm Kft. 17
A területre beszállított és a területről kiszállított csomagolási hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított csomagolási hulladékok típusa és éves mennyisége az 1 sz. mellékletben található II/9. táblázatban látható. A mikrotérségből a szelektíven gyűjtött papír, műanyag és üveg hulladékkomponensek kiszállítása történik, az AKSD Kft Vértesi úti hulladékválogatójába. A többi hulladék típus a települési szilárd hulladékkal együtt kerül lerakásra a debreceni regionális hulladéklerakó területén. Nincs információnk arról, hogy a területre történne csomagolási hulladék beszállítás. 2.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/10. táblázatban látható A keletkező települési szilárd hulladékok lerakásra kerülnek az AKSD Kft Debrecen Vértesi úti telepén. A térségben Létavértes kivételével a szennyvízcsatorna hálózat nincs kiépítve. A térségben keletkező szennyvíz mennyiségének csak 21 %-a kerül évente tisztításra, ami jelentős terhelést jelent a települések környezete számára. A nem vízzáró kivitelű közműpótló műtárgyak felszámolásával, az illegális lerakások szigorú ellenőrzésével, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével, megfelelő szennyvíztisztító létesítmények építésével, illetve a Létavértesi Szennyvíztisztító telep kapacitásának további bővítésével (lehetőség van a kapacitás növelésére 1000 m3/d -ra, a jelenlegi 500 m3/nap-ról) csökkenthető a környezeti kockázat. 18
A keletkezett mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok (pl. növényi maradványok) jelentős része hasznosul talajjavítóként, takarmányként, egy részét azonban a települési hulladékokhoz hasonlóan, elégeti a lakosság. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, kiemelt hulladékáramok arányainak bemutatása Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, kiemelt hulladékáramok arányainak bemutatása a sz. mellékletben található II/11.táblázatban látható A lakosságnál keletkező települési szilárd hulladékok esetében a veszélyes és a nem veszélyes komponensek elkülönített gyűjtése nem megoldott. Az esetek többségében a lakosságnál keletkezett ezen hulladékok a települési szilárd hulladékkal kerülnek lerakásra. A veszélyes komponensek szelektíven történő gyűjtésével megelőzhetővé válik a háztartási eredetű veszélyes hulladékok települési hulladékáramba kerülése, ezáltal ártalommentes kezelésük. A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok közül, az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a települések orvosi rendelőjében keletkező, elkülönítetten gyűjtött és onnan elszállított egyéb hulladékáramok ártalmatlanításra kerülnek (Septox Kft-Álmosd, Kokad, Hajdukomm Kft- Létavértes). A településeken keletkező állati tetemek egy részét hasznosítják (ATEV Rt.), más részüket pedig állati hulladékgyűjtő helyen rakják le, illetve a lakosság elföldeli. A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/12. táblázatban látható 19
A térségben keletkező települési hulladékok, illetve az önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladékok közül a szelektíven gyűjtött papír-, üveg- és műanyaghulladékok szelektív gyűjtése történik. A szelektíven gyűjtött hulladékot az AKSD Kft. saját telephelyén található válogatóműbe szállítja. A csomago1ási hulladék a települési szilárd hulladékok egyik fő komponense. Szelektív gyűjtéssel lehetővé válik ezen csomagolási hulladékok feldolgozása, újrahasznosítása, így csökkenhet a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége. III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos műszaki követelmények 3.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése Kezelésnek nevezzük a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása hasznosítása, ártalmatlanítása. A települési hulladékokra vonatkozóan a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet előírásai az irányadóak. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szól a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet. Az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait tartalmazza. 20
A 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket határozza meg. A rendelet hatálya a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésével, begyűjtésével, szállításával, előkezelésével, tárolásával, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységre terjed ki. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szól az 50/2001 (VI. 1 5.) Korm. rendelet. A veszélyes hulladékok esetében a 98/200 1 (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg az alapvető műszaki követelményeket. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályait a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet tartalmazza. A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet határoz. A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szól a 224/2004. (VIL 22.) Korm. rendelet. Az érintett településeken a törvényben és a jogszabályokban előírtaknál szigorúbb követelmények nincsenek előírva. 3.2. A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális műszaki követelmények A tervezési területen a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nem vonatkoznak a műszaki létesítményekre, gépekre. A tervezési területen a hatályos jogszabályokban 21
meghatározottaktól eltérő speciális, területi, helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A települési szilárd hulladék egyik fő komponense (30-40 %) a csomagolási hulladék, valamint a 10-15 %-ot kitevő építési-bontási törmelék. Mindkét hulladékkomponens viszonylag nagy környezetterhelést jelent, mivel nem bomlik le, deponálása pedig jelentős területeket vesz igénybe. El kell érni, hogy a szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőinek a visszanyerési aránya 50-65 % legyen, újrahasznosítási aránya pedig 25-45 % legyen. A települési szilárd hulladékban található hasznos alkotók, üveg, papír, fém, műanyag, textil, fa hasznosításának elősegítésére szolgál a szelektív hulladékgyűjtés. A hulladékgyűjtő szigetek illetve a hulladékudvarok kialakításának és üzemeletetésének műszaki követelményeit az 5/2002. (X.29.) KvVm rendelet szabályozza. A rendeletben kerülnek megfogalmazásra a gyűjtősziget alapvető műszaki követelményei. Eszerint a szigeten legalább háromféle frakció külön gyűjtésére kell lehetőséget biztosítani, szabványos, zárható, géppel üríthető edényzetben. Fontos követelmény, hogy a gyűjtősziget gyalogosan könnyen megközelíthető legyen, például forgalmas közterületeken, kereskedelmi egységek környékén. Ugyanakkor a gyűjtőszigetet érdemes nem közvetlenül a legforgalmasabb gyalogos útvonalak mentén elhelyezni, mert ez könnyen azt eredményezheti, hogy a járókelők egyszerű vegyes hulladék gyűjtőként használják. Számolni kell azzal, hogy a konténerek telítődési ideje nem követi pontosan az ürítési rendet, azaz a konténerek hamar megtelnek, és a lakosság ezek mellett helyezi el gyűjtött hulladékát. Ezt a mennyiséget is minden esetben el kell szállítani, és az esetlegesen elhelyezett vegyes hulladékot is fel kell takarítani. Ügyelni kell arra, hogy a gyűjtősziget és környéke rendezett látványt nyújtson. Szintén fontos követelmény, hogy a felhasználók pontos tájékoztatatást kapjanak arról, mit és hová helyezzenek el. 22