HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

Átírás

1 Készítette: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV DERECSKE MIKROTÉRSÉG (Derecske Sáránd Mikepércs Konyár) Derecske Sáránd Mikepércs Konyár Vonatkoztatási időszak: év

2 Derecske mikrotérség hulladékgazdálkodási terv I. A tervkészítés általános adatai, a térség bemutatása 1.1. Előzmények Az () kapott megbízást Derecske mikrotérség közti időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének elkészítésére. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület és településfejlesztési, valamint terület és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell elkészíteni. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) 37. (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. A felülvizsgálat és a beszámoló alapján szükség szerint módosítani kell a terveket. A felülvizsgálat eredményéről és a további teendőkről értesíteni kell a tervezésbe bevont és érintett hatóságokat, érdekvédelmi szervezeteket, valamint a lakosságot. A hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza, mely rendelet szempontjait, felépítését alkalmaztuk a terv elkészítése során. Munkánk során a következő jogszabályok előírásait használtuk fel: évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról -126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről -4/1984. (II.1.) EVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról 2

3 -242/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól -98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről (Mód. 192/2003. (Xl. 26.) Kormányrendelet) -16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről (Mód. 10/2002. (III. 26.) KöM rendelet) -22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről -213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről -241/2001. (X. 10.) Kormányrendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről -1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről -50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól -16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről -94/2002. (V 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól (Mód. 195/2002. (IX. 6.) Kormányrendelet) -5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól -71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól -164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 3

4 -23/2003. (XH. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről -224/2004. (VLL 22.) Kormányrendelet a hulladékkezelési közszolgáltatásról és a közszolgáltatási szerződésről -45/2004. (VH. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A fentieken túl munkánk során felhasználtuk az önkormányzatok által hozott hulladékgazdálkodásra vonatkozó helyi rendeleteket is. Az érintett önkormányzatok érvényben lévő környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei: -Derecske Város Önkormányzatának29/2005. (X.1) rendelete a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról -Konyár Község Önkormányzatának 7/2003. (VII.30.) rendelete a települési szilárd hulladékok kezeléséről -Konyár Község Önkormányzatának 7/2005. (VI.11.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási terv jóváhagyásáról -Sáránd Község Önkormányzatának 8/2004. (IV. 26.) rendelete a helyi környezetvédelemről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról -Sáránd Község Önkormányzatának 12/2004. (XII.20.) KT rendelete a helyi hulladékgazdálkodási terv jóváhagyásáról A terv tartalmát egyeztettük az alábbi hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal: - Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) országgyűlési határozat, - Észak-alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve (15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet, - Konyár Község Önkormányzatának Helyi Hulladékgazdálkodási Terve Sáránd Község Önkormányzatának Helyi Hulladékgazdálkodási Terve

5 A hulladékgazdálkodási terv elkészítése során az alapadatok összegyűjtése, a jelenlegi helyzet értékelése, az országos és regionális szinten megfogalmazott célok területi szintű meghatározása, valamint a célok megvalósítását szolgáló intézkedések, eszközök és cselekvési programok kidolgozása a feladat. A terv stratégiai alapelvei: - Megelőzés elve: a hulladék mennyiségének és veszélyességének tudatos minimalizálása. - Az elvárható felelősség, gondosság elve: a hulladék birtokosa köteles a hulladék környezetterhelő hatását tudatosan minimalizálni. - A szennyező fizet elv: a hulladék termelőjének, birtokosának vagy a hulladékká vált termék gazdájának helytállási kötelezettsége (a hulladék kezelési költségének, kártérítések és büntetőjogi felelősségek megfizetése) a környezetvédelmi károkért. - Az önellátás elve: minden lehetséges hulladéktípus gyűjtésére fel kell készülni. - A fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célok ütemezett tervezése egymásra épülő lépésekben, a lehetőségek és a teherviselő képesség figyelembevételével. 5

6 1.2. Általános adatok A tervkészítés helyszíne Térség: Derecske mikrotérség Érintett önkormányzatok: Derecske Város Önkormányzata 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Tel: (54) KSH szám: Mikepércs Város Önkormányzata 4271 Mikepércs, Kossuth u.1. Tel: (52) KSH szám: Konyár Község Önkormányzata 4133 Konyár, Rákóczi út 24. Tel: (54) KSH szám: Sáránd Község Önkormányzata 4285 Álmosd, Fő út 10. Tel: (52) KSH szám: Tervezés báziséve: év Tervezési időpont: Tervkészítés időpontja: október A terv felülvizsgálatának esedékessége: október 6

7 A terv készítőjének adatai A cég elnevezése: AKSD Városgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság A cég székhelye: A cég székhelyének telefonszáma: (52) KSH szám: A terv elkészítésében a szakértő szervezeten kívül részt vett: - Kozák János környezetvédelmi szakmérnök - Nagy Edit okl. tájvédő geográfus 1.3. A tervezési terület bemutatása Derecske mikrotérség Hajdú-Bihar megye keleti, azon belül a Derecske- Létavértes kistérség nyugati részén található, Debrecentől déli irányban km távolságban. A mikrotérség települései három kistáj határán fekszenek: Sáránd és Mikepércs a Dél- Nyírség DNy-i részén, Derecske a Dél-Hajdúság DK-i részén, míg Konyár a Berettyó- Kálló közének északi részén található. Utóbbi lösztakarta hordalékkúp síkság főleg réti csernozjom talajjal, melyet a laposabb helyeken szikesek, jórészt réti szolonyecek tagolnak. A Dél Hajdúság lösztakarós hordalékkúp síkság, melyet réti csernozjom fed. A Dél-Nyírség futóhomokos hordalékkúp síkság. Felszínét futóhomok váztalaj borítja, melyet humuszos homokkal takart felszínek szakítanak meg. A térség éghajlata mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, jelentős vízhiánnyal. A Derecskei mikrotérség a stagnáló térségtípusú Derecske- Létavértes kistérség része. A stagnáló térségekben vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot. A térség településeinek jelentős része (Mikepércs, Sáránd, Derecske) a 47-es számú főútnak köszönhetően könnyen megközelíthető, Konyár Derecskéről a számú alsóbbrendű útról érhető el. 7

8 Derecske nagykiterjedésű jellegzetes alföldi település. A korábbi évszázadokban mezővárosi státusza volt, a 19. század végétől 1979-ig járási székhely. Lakóinak száma a 20. században 8-10 ezer körül mozgott. Nagykiterjedésű, jó talajminőségű határában mezőgazdasági termelésre, állattenyésztésre alkalmas területek vannak. Gazdasági életének dinamikus fejlődését a szántóföldi kultúra és a kertgazdálkodás, zöldség-gyümölcs termelés biztosította, és biztosítja napjainkban is. Gazdasági életére jellemző még az utóbbi évektől prosperáló vállalkozás és kisipar. Népi iparművészeti hagyománya a településnek a 19. század végétől virágzó szűcshímzés, és a szűrrátét készítés. A szűrrátét ma is virágzó népi iparművészeti ág, országosan ismert mesterei dolgoznak a településen. A város domináns épülete az 1842-ben épült klasszicista református templom. Mikepércs Községet források 1270-ben említik először. A török hódoltság előtt középnemesi birtokosok kezén van. Hajdújoga Báthory Gábor erdélyi fejedelem kiváltságolására vezethető vissza. A nagyhajdú városok közé tartozó Vámospércstől való megkülönböztetés miatt a 18. században Kispércs néven is szerepel. Hajdújogának elvesztése után a váradi káptalan birtoka lett. Főként mezőgazdasággal foglalkoznak lakosai. Konyár község a megyeszékhelytől, Debrecentől 30 km-re, a Kék-Kálló jobb partján található. Az Ákos-nemzetség telepítéseként a 12. században alakult ki. Első említése a Váradi Regestrumból ismeretes 1213-ból. A község egyetlen műemlék jellegű épülete a református templom 1745-ből. A 2244 fős település lakosságának jelentős része ma is növénytermesztésből és állattenyésztésből él, kisebb hányada a mezőgazdasági szövetkezetben dolgozik, a helyi feldolgozóipar alapját is a mezőgazdasági termelés képzi (pl. Nagyhegyesi Agrár Kft. sertéstelepe, KASZ-COOP Kft Szárítóüzem, Kézi szövőüzem). Sáránd község Debrecentől 13 km-re, a 47-es sz. főközlekedési út mellett fekszik, könnyen megközelíthető vasúton és közúton egyaránt. A község lakosainak száma 8

9 2232 fő. A település nevének első említése - még SARANG formában ből való, később az Approbatae Constitutiones (az erdélyi törvénytár) a hajdúvárosok sorában említi. A község mára már crossbar telefonrendszerrel, ADSL hálózattal, kábeltelevíziós hálózattal rendelkezik ben megvalósult a vezetékes gázhálózat kiépítése. A kedvezőtlen gazdasági szerkezetnek köszönhetően nagy problémát okoz a mikrotérségben a munkanélküliség magas aránya (Derecske-6 %, Mikepércs- 7,2 %, Konyár-27 %, Sáránd- 5%). Mikrotérség lakosainak száma: fő Ebből: Derecske 9500 fő Mikepércs 3391 fő Konyár 2304 fő Sáránd 2423 fő Mikrotérség közigazgatási területe: Ebből: Derecske Mikepércs Konyár Sáránd ha ha 3680 ha 4170 ha 2268 ha II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete 2.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége Jelen hulladékgazdálkodási tervben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe, a települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, az önkormányzatok tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal 9

10 foglalkozunk, melyekről az önkormányzatnak kell gondoskodni valamilyen jogszabályi kötelezettség alapján, vagy önként vállalt feladatként. A hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit tartalmazó 126/2003. Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 2.5. pontja szerint a hulladékok mennyiségére vonatkozó adatokat csak a tervezési területen található hulladékokra kell meghatározni. Adathiány esetén statisztikai, illetve méréseken alapuló műszaki becslés is alkalmazható, megadva a módszer leírását. Ahol ez nem lehetséges, n.a. (nincs adat) jelölés alkalmazandó. Az önkormányzatok nem rendelkeznek a konkrét mennyiségekre vonatkozó adatbázissal, így az adatok az érintett önkormányzatok számított vagy becsült adatszolgáltatásból származnak. A tervidőszakra meghatározott egyik legfontosabb feladat a hulladékok mennyiségére, összetételére vonatkozó nyilvántartási rend kialakítása, valamint az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételek biztosítása. Ezáltal a mennyiségi, összetételbeli változás nyomon követhetővé válik. A fejezet elkészítése során figyelembe vettük a hulladékok jegyzékét tartalmazó 16/2001. (VII.18.) KöM rendeletben (Mód.10/2002. (III.26.) KöM rendelet) foglaltakat. A mikrotérségben keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük A térségben keletkező nem veszélyes hulladékokat és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/1. táblázat tartalmazza. A települési szilárd hulladék összetételét a településszerkezet nagymértékben meghatározza. A kertes, falusias jellegű területeken, ahol a vegyes tüzelésű fűtési mód elterjedt, domináns a szervetlen, nem éghető frakció (salak, törmelék). A gázfűtés 10

11 terjedésével egyre kevesebb éghető hulladékot használnak fel helyi fűtésre így ezek is deponálásra kerülnek. Az átlagos települési szilárd hulladék összetétele: Papír 16 % Üveg 3 % Fém 3 % Műanyag 8 % Szerves anyag 38 % Textil 6 % Veszélyes hulladék 1 % Szervetlen hulladék 25 % A települési szilárd hulladék egyik fő komponense, % a csomagolási hulladék valamint a %-ot kitevő építési-bontási törmelék. Ez a két hulladékkomponens viszonylag nagy környezetterhelést jelent, mivel az idők folyamán nem bomlik le és deponálása jelentős területeket vesz igénybe. El kell érni, hogy a szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőinek a visszanyerési aránya 50 % újrahasznosítási aránya % legyen. A II/1. táblázatban található települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozó adatok az AKSD Kft nyilvántartásából származnak. A táblázatban szereplő folyékony települési hulladékok mennyisége becsült adat, 80 l/fő/nap értékkel számoltunk. Építési és bontási hulladékon az építmények építőipari kivitelezése során keletkező hulladékokat értjük. A 45/2004. (VII.26) BM-KvVM együttes rendelet az építési és 11

12 bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 1. sz. melléklete szerint az alábbi hulladékok tekinthetők építési és bontási hulladéknak: A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok EWC kód Mennyiségi küszöb (t) Kitermelt talaj Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék Fémhulladék Műanyag hulladék Vegyes építési és bontási hulladék Ásványi eredetű építőanyag hulladék Amennyiben a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége meghaladja a fenti mennyiségek küszöbértékét, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot a többi csoporttól elkülönítve gyűjteni, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. 12

13 A lakosságnál keletkező építési, bontási hulladék becsült összetétele: -tégla, beton, cserép % (EWC , , ) -fa 25% (EWC ) -üveg 5% (EWC ) -műanyag 5 % (EWC ) -egyéb 5-10% (EWC 17 09) A települési szilárd hulladékok körében a veszélyeshulladék-komponensek aránya 0,5-1 %-ra tehető. A leggyakoribb veszélyes hulladéknak minősülő komponensek: elem, festék, akkumulátorok gyógyszerek, göngyölegek, olaj- és vegyszermaradványok. Szelektív gyűjtéssel a veszélyes komponensek kinyerhetővé válnak. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből származó mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok az Önkormányzatok által üzemeltetett közétkeztető konyhákon, valamint közerületfenntartási tevékenység során keletkeznek. Konyáron a közétkeztető konyhán keletkező ételmaradékokat és elhasznált sütőolajat a Biofilter Kft- Törökbálint, Mikepércsről az AKSD Kft szállítja el. A keletkező nem veszélyes mezőgazdasági hulladékok jelentős része takarmányként vagy talajjavítóként hasznosul. Kiemelten kezelendő hulladékáramok A térségben keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/2. táblázat tartalmazza. A térségben a szelektív gyűjtés a lakossági veszélyes hulladékok (hulladékolajok, akkumulátorok és szárazelemek, kiselejtezett gépjárművek, egészségügyi eredetű hulladékok, állati eredetű hulladékok, növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik, azbeszt) körére nem terjed ki, ezért keletkező mennyiségükre vonatkozóan nincs adat. 13

14 A háztartásoknál keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok közül a kiselejtezett elektronikai berendezések valamint a lakosság körében felhasznált növényvédő szerek és göngyölegei jelenleg települési szilárd hulladékként kerülnek ártalmatlanításra. A növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik begyűjtését a 103/2003. (IX. 11) sz. FVM rendelet szabályozza. A lakosságnál keletkező, 1 liternél, vagy 1 kg-nál kisebb mennyiségű növényvédő szer kiürített, megfelelően tisztított (3-szor kiöblített) csomagolása nem minősül veszélyes hulladéknak A lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. A maradék növényvédőszerek, és az 1 liternél vagy 1 kg-nál nagyobb kiszerelésű csomagolási hulladékokkülön gyűjtést és kezelést igényelnek. A háztartásoknál keletkező állati eredetű hulladékok mennyisége elhanyagolható. A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet bekezdése szerint az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. A lakosságnál keletkező kiselejtezésre kerülő gépjárművek többnyire autóbontóba kerülnek. Tapasztalatok szerint a lakosság körében keletkező gyógyszerhulladék mennyisége elhanyagolható. A hulladékká vált gyógyszerek a települési hulladék mintegy 0,01 - ét adják. A lakossági gyógyszerhulladékot a gyógyszertárak december 1-től kötelesek visszavenni, így ezen hulladéktípus települési hulladéktól elkülönített módon történő gyűjtésére van lehetőség a településeken. 14

15 A térségben keletkező, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és éves mennyiségük A térségben keletkező csomagolási hulladékokat és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/3. táblázat tartalmazza. A térségben a szelektív gyűjtés a nem veszélyes csomagolási hulladékok tekintetében nem terjed ki a fa, fém, vegyes összetételű kompozit, textil és egyéb, kevert csomagolási hulladékokra, ezért a keletkezett mennyiségekre vonatkozóan nincs adat. A települési szilárd hulladék % csomagolási hulladék A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A térségben felhalmozott, további kezelést nem igénylő nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést nem igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/4. táblázatban láthatók. A települési szilárd hulladéklerakók területén felhalmozott kommunális szilárd hulladékok mennyiségét tüntettük fel a táblázatban, a többi hulladékkomponens esetében nem áll rendelkezésünkre pontos mennyiség. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a térségben felhalmozott további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/5. táblázatban láthatók. 15

16 A térségben nem történik elkülönítetten a kiemelten kezelendő hulladékok gyűjtése, a ezen hulladékok jelentős részének a lerakása települési szilárd hulladékkal együtt történik, így a felhalmozott mennyiséget illetően nem rendelkezünk adatokkal. A térségben felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/6. táblázatban láthatók. A térségben a szelektív hulladékgyűjtés papír, üveg és műanyag hulladéktípusok esetében valósul meg. A többi komponens lerakása települési szilárd hulladékkal együtt történik, így a felhalmozott mennyiséget illetően nem rendelkezünk adatokkal A területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok típusa és mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége az 1. sz. mellékletben található II/7. táblázatban látható. A mikrotérségben keletkező települései szilárd hulladékok elszállítását az AKSD Kft végzi a debreceni regionális hulladéklerakó területére. A többi hulladékkomponens beszállításáról ill. kiszállításáról nem vezetnek nyilvántartást. 16

17 Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyisége Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyisége az 1. sz. mellékletben található II/8. táblázatban látható. A térségbe beszállított és a térség területéről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége nem ismert. A keletkezett hulladékokat az esetek többségében a lakosság a települési szilárd hulladékkal együtt gyűjti, így elszállításuk a kommunális szilárd hulladékkal együtt történik. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése során lehetővé válik ezen hulladékok elkülönített kezelése, ezáltal csökkenthető a lerakók környezeti kockázata, nyomon követhető lesz mennyiségük, megvalósulhat szakszerű ártalmatlanításuk, újrafelhasználásuk. A térségben keletkező állati tetemek egy részét az ATEV Rt szállítja el Debrecen- Bánk területén található feldolgozóüzemébe, illetve a lakosság az 50 kg-nál kisebb tömegű tetemeket elföldeli. Az orvosi rendelőkben keletkező gyógyszeres göngyöleg gyűjtése megoldott, elszállítója a Septox Kft ill. a Hajdukomm Kft. A területre beszállított és a területről kiszállított csomagolási hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított csomagolási hulladékok típusa és éves mennyisége az 1. sz. mellékletben található II/9. táblázatban látható. A mikrotérségből a szelektíven gyűjtött papír, műanyag és üveg hulladékkomponensek kiszállítása történik, az AKSD Kft Vértesi úti hulladékválogatójába. A többi hulladék típus a települési szilárd hulladékkal együtt kerül lerakásra a debreceni regionális hulladéklerakó területén. 17

18 Nincs információnk arról, hogy a területre történne csomagolási hulladék beszállítás A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/10. táblázatban látható A keletkező települési szilárd hulladékok lerakásra kerülnek az AKSD Kft Debrecen Vértesi úti telepén. A térségben Derecske kivételével a szennyvízcsatorna hálózat nincs kiépítve. A térségben keletkező szennyvíz mennyiségének csak kis része kerül évente tisztításra, ami jelentős terhelést jelent a települések környezete számára. A nem vízzáró kivitelű közműpótló műtárgyak felszámolásával, az illegális lerakások szigorú ellenőrzésével, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével, megfelelő szennyvíztisztító létesítmények építésével csökkenthető a környezeti kockázat. A Derecske Városi Szennyvízkezelő telep tájékoztatása szerint évente m3 települési folyékony hulladék kerül beszállításra a szennyvízkezelő területére. A mikrotérségben megközelítőleg m3 települési folyékony hulladék keletkezik évente, vagyis a szennyvízkezelő telepre ennek a mennyiségnek mindössze 2 %-a szállítódik ki. A keletkezett mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok (pl. növényi maradványok) jelentős része hasznosul talajjavítóként, takarmányként. 18

19 Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, kiemelt hulladékáramok arányainak bemutatása Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, kiemelt hulladékáramok arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/11.táblázatban látható. A lakosságnál keletkező települési szilárd hulladékok esetében a veszélyes és a nem veszélyes komponensek elkülönített gyűjtése nem megoldott. Az esetek többségében a lakosságnál keletkezett ezen hulladékok a települési szilárd hulladékkal kerülnek lerakásra. A veszélyes komponensek szelektíven történő gyűjtésével megelőzhetővé válik a háztartási eredetű veszélyes hulladékok települési hulladékáramba kerülése, ezáltal ártalommentes kezelésük. A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok közül, az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a települések orvosi rendelőjében keletkező, elkülönítetten gyűjtött és onnan elszállított egyéb hulladékáramok ártalmatlanításra kerülnek (Septox Kft- Derecske, Konyár, Hajdukomm Kft-Mikepércs, Sáránd). A településeken keletkező állati tetemek egy részét hasznosítják (ATEV Rt.), más részüket pedig állati hulladékgyűjtő telepeken rakják le, illetve a lakosság elföldeli. A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/12. táblázatban látható A térségben keletkező települési hulladékok, illetve az önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladékok közül a szelektíven gyűjtött papír-, üveg- és műanyaghulladékok szelektív gyűjtése történik. A szelektíven gyűjtött hulladékot az AKSD Kft. Debrecen Vértesi úti telepén található válogatóműbe szállítja. 19

20 A csomago1ási hulladék a települési szilárd hulladékok egyik fő komponense. Szelektív gyűjtéssel lehetővé válik ezen csomagolási hulladékok feldolgozása, újrahasznosítása, így csökkenhet a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége. III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos műszaki követelmények 3.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése Kezelésnek nevezzük a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása hasznosítása, ártalmatlanítása. A települési hulladékokra vonatkozóan a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet előírásai az irányadóak. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szól a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet. Az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait tartalmazza. A 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket határozza meg. A rendelet hatálya a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésével, begyűjtésével, szállításával, 20

21 előkezelésével, tárolásával, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységre terjed ki. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szól az 50/2001 (VI. 1 5.) Korm. rendelet. A veszélyes hulladékok esetében a 98/200 1 (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg az alapvető műszaki követelményeket. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályait a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet tartalmazza. A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet határoz. A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szól a 224/2004. (VIL 22.) Korm. rendelet. Az érintett településeken a törvényben és a jogszabályokban előírtaknál szigorúbb követelmények nincsenek előírva A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális műszaki követelmények A tervezési területen a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nem vonatkoznak a műszaki létesítményekre, gépekre. A tervezési területen a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális, területi, helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. 21

22 IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A települési szilárd hulladék egyik fő komponense (30-40 %) a csomagolási hulladék, valamint a %-ot kitevő építési-bontási törmelék. Mindkét hulladékkomponens viszonylag nagy környezetterhelést jelent, mivel nem bomlik le, deponálása pedig jelentős területeket vesz igénybe. El kell érni, hogy a szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőinek a visszanyerési aránya % legyen, újrahasznosítási aránya pedig % legyen. A települési szilárd hulladékban található hasznos alkotók, üveg, papír, fém, műanyag, textil, fa hasznosításának elősegítésére szolgál a szelektív hulladékgyűjtés. A hulladékgyűjtő szigetek illetve a hulladékudvarok kialakításának és üzemeletetésének műszaki követelményeit az 5/2002. (X.29.) KvVm rendelet szabályozza. A rendeletben kerülnek megfogalmazásra a gyűjtősziget alapvető műszaki követelményei is. Eszerint a szigeten legalább háromféle frakció külön gyűjtésére kell lehetőséget biztosítani, szabványos, zárható, géppel üríthető edényzetben. Fontos követelmény, hogy a gyűjtősziget gyalogosan könnyen megközelíthető legyen, például forgalmas közterületeken, kereskedelmi egységek környékén. Ugyanakkor a gyűjtőszigetet érdemes nem közvetlenül a legforgalmasabb gyalogos útvonalak mentén elhelyezni, mert ez könnyen azt eredményezheti, hogy a járókelők egyszerű vegyes hulladék gyűjtőként használják. Számolni kell azzal, hogy a konténerek telítődési ideje nem követi pontosan az ürítési rendet, azaz a konténerek hamar megtelnek, és a lakosság ezek mellett helyezi el gyűjtött hulladékát. Ezt a mennyiséget is minden esetben el kell szállítani, és az esetlegesen elhelyezett vegyes hulladékot is fel kell takarítani. Ügyelni kell arra, hogy a gyűjtősziget és környéke rendezett látványt nyújtson. Szintén fontos követelmény, hogy a felhasználók pontos tájékoztatatást kapjanak arról, mit és hová helyezzenek el. A rendelet kimondja, hogy gyűjtősziget csak abban az esetben létesíthető, ha az ott begyűjtött hulladék további kezelésre történő átvétele biztosított. 22