S Z A K H A T Ó S Á G I Á L L Á S F O G L A L Á S

Ügyiratszám: MP-1671-13/2011. Ügyintéző: Ilyés Márton Tárgy: szakhatósági állásfoglalás S Z A K H A T Ó S Á G I Á L L Á S F O G L A L Á S A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) az Axel Springer AG (D-10888 Berlin, Axel Springer Str. 65.) (a továbbiakban: Axel Springer) és a Ringier AG (CH-4800 Zofingen, BrühlStr. 5.) (a továbbiakban: Ringier) kérelmezők (a továbbiakban együttesen: Kérelmezők) által a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott - összefonódás engedélyezése iránti - kérelemhez a szakhatósági hozzájárulását megtagadja. A jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a szakhatósági állásfoglalás az eljárást lezáró döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. I n d o k o l á s 1. 1.1 A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 171. alapján a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) köteles a Médiatanács állásfoglalását beszerezni az olyan vállalkozások közötti összefonódásnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24. szerinti engedélyezéséhez, amely vállalkozások vagy a Tpvt. 15. szerinti érintett legalább két vállalkozáscsoport tagjai szerkesztői felelősséget viselnek, és amelyek elsődleges célja a médiatartalom nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton vagy nyomtatott sajtóterméken keresztül. 1.2 A GVH az Axel Springer és a Ringier által összefonódás engedélyezése tárgyában benyújtott kérelemre indult VJ-042/2010. számú versenyfelügyeleti eljárásban Vj/042-238/2010. sz. végzésével szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg a Médiatanácsot (iktatószám: KI/1671/2011, érkezett: 2011. január 10.) az Mttv. 171. (1) bekezdése alapján. 1.3 A Médiatanács a GVH Vj/042-238/2010. sz. végzése alapján indult szakhatósági eljárása keretében MP/1671-2/2011. sz., 2011. január 28. napján kelt végzésével az Mttv. 171. (5) bekezdése alapján - az ügy bonyolultsága, az adatok teljeskörű feldolgozásának időigénye, a fúzió sajátosságai, a vonatkozó jogalkalmazói gyakorlat újszerűsége, illetve a GVH-val való együttműködés időigénye miatt a szakhatósági eljárás ügyintézési határidejét 20 nappal meghosszabbította. Az ügyintézési határidő meghosszabbításáról a Médiatanács 2011. február 3. napján (MP/1671-3/2011. sz.) tájékoztatta a Kérelmezőket. 1.4 A Kérelmezők MP/1671-4/2011. számon iktatott, a Médiatanácshoz 2011. február 11. napján érkezett nyilatkozatukban ismertették az összefonódással kapcsolatos álláspontjukat, illetve elemezték egyes tagállamok összefonódások engedélyezése, valamint a sokszínűség védelme körében kialakított gyakorlatát. A Kérelmezők előadták, hogy álláspontjuk szerint az Mttv. 171. (2) bekezdésének megfelelő értelmezése és alkalmazása az lenne, ha a

Médiatanács vizsgálata nem egyetlen, szűkített értelemben vett médiatartalomra terjedne ki. A Kérelmezők álláspontjuk alátámasztásaként egyrészt magyar jog szerinti értelmezést, másrészt más Európai Uniós tagállami (ausztriai, angol és német) médiaszabályozási példákat ismertettek, valamint a tagállami példák alapján bemutatták a média összefonódás szabályozására vonatkozó következtetéseiket. 1.5 A Médiatanács MP-1671-5/2011. számú, 2011. február 14. napján kelt végzésében 15 napos határidő biztosításával adatszolgáltatásra hívta fel a Kérelmezőket a Kérelmezők által korábban be nem nyújtott adatok tekintetében - az összefonódásban érintett vállalatok valamennyi magyarországi lapja vonatkozásában a nyomtatott példányszámra (laponkénti bontásban); illetve az eladott példányszámra laponként (árus és előfizetéses külön, megyénkénti bontásban) vonatkozó adatokat a 2010. évre, negyedéves bontásban, illetve az egyes lapok olvasottsági adatait tartalmazó dokumentum alapjául szolgáló piackutatás adatbázisát - a szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges tények, adatok, információk vizsgálata, a tényállás megfelelő tisztázása érdekében. A Kérelmezők az MP/1671-5/2011. számú végzésben foglaltaknak a 2011. március 1. napján kelt és a Médiatanácshoz 2011. március 1-jén érkezett MP/1671-6/2011. számú beadványukban részben eleget tettek, az egyes lapok olvasottsági adatait tartalmazó dokumentum alapjául szolgáló piackutatás adatbázis tekintetében azonban az adatszolgáltatás teljesítésére nyitva álló határidő 15 nappal történő meghosszabbítását kérelmezték. A Médiatanács a Kérelmezők által benyújtott határidő hosszabbítási kérelemnek MP/1671-7/2011. számú, 2011. március 2. napján kelt végzésével helyt adott és az adatszolgáltatási felhívás teljesítésére a végzés kézhezvételétől (2011. március 3. napja) számított további 15 napos határidőt biztosított. A Kérelmezők 2011. március 16. napján kelt, a Médiatanácshoz 2011. március 17-én érkezett, MP/1671-8/2011. számon iktatott nyilatkozatukban jelezték, hogy az adatbázis továbbra sem áll a rendelkezésükre, azokat nem áll módjukban a Médiatanács rendelkezésére bocsátani, mivel az adatbázis tulajdonosa bruttó 2,5 millió forint megfizetése ellenében bocsátaná három hónapos időtartamra a Médiatanács rendelkezésére a szükséges szoftvert és az adatbázist. Jelezték továbbá, hogy amennyiben a Médiatanács továbbra is szükségesnek tartja az adatok elérését, a szakhatósági eljárás lefolytatásához 2 munkanapon belül, a költségek vállalásával a Médiatanács részére biztosítják azt. A Médiatanács mérlegelve a piackutatási adatbázis tartalmát, azt az álláspontot alakította ki, hogy az adatbázis beszerzésének költsége nem áll arányban az abból megszerezhető többletinformációval. A Médiatanács a GVH-tól megkapta ezen piackutatási adatok 2009. évi és 2010. első negyedévi eredményeit. A szakhatósági vizsgálatot ezen adatok segítségével is el tudja végezni, mivel az eddigi tendenciák alapján nem várható radikális változás az olvasottsági arányokban 1. 1.6 Tekintettel arra, hogy a GVH előtt folyamatban levő versenyfelügyeleti eljárás bizonyítási eszközeit képező nyilatkozatok, illetve a Bell Research Kft. által elkészített Nyomtatott médiumok helyettesítése napilapolvasók körében című elemző tanulmány (a továbbiakban: Piackutatás) a szakhatósági állásfoglalás érdemi megalapozásához szükségesek, de nem álltak a Médiatanács rendelkezésére, ezért a Médiatanács a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. (1) bekezdésének c) pontja alapján MP/1671-9/2011. sz., 2011. március 18. napján kelt végzésével belföldi jogsegély keretében kérte, hogy a GVH a tényállás tisztázása, a szakhatósági ügy elbírálása érdekében adja át a Médiatanács részére a végzés rendelkező részében megjelölt nyilatkozatokat és a Piackutatást. A GVH a Médiatanács MP/1671-9/2011. sz. belföldi jogsegély kérelmét a Médiatanácshoz 2011. március 31. napján érkezett Vj/042-291/2010. sz. beadványával teljesítette. 1 Az olvasottsági adatokat a földrajzi piacok azonosításához használta a Médiatanács, mivel ezek alapján becsülte az országos lapok elérésének megyei eloszlását. Míg a naturális adatok időben változékonyak lehetnek, ez az arányszám meglehetősen stabil. 2

1.7. A Médiatanács MP-1671-10/2011. számú, 2011. március 29. napján kelt végzésében 15 napos határidő biztosításával további adatszolgáltatásra hívta fel a Kérelmezőket a végzés rendelkező részében megjelölt adatok tekintetében (a Gazdasági Versenyhivatal részére megküldött Űrlap összefonódások engedélyezése iránti kérelem benyújtásához című irat Piaci részesedésekről szóló rész I. Olvasói piac pontjában (a továbbiakban: Olvasói Piac ) található struktúra szerint a Kérelmezők saját, rendelkezésre álló adataik alapján az általuk megjelentetett lapok 2010. évi piaci részesedésének megadása tárgyában, illetve, hogy a Kérelmezők mely lapokat tekintik az Olvasói Piac körében megjelenített egyes piaci szegmensekben versenytárs sajtótermékeknek és, hogy mely lapokat értették bele az egyéb kategóriákba az érintett részpiaci besorolásoknál) a szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges tények, adatok, információk vizsgálata, a tényállás megfelelő tisztázása érdekében. Az előbbiekben megjelölt adatszolgáltatási felhívásra a Kérelmezők által 2011. április 14-én (futárpostával) benyújtott beadványt a Médiatanács megvizsgálta és az érdemi döntéshez kapcsolódó ténybeli megállapításokhoz szükséges mértékben figyelembe vette. A Kérelmezők ezen adatszolgáltatás keretében a korábbiakban benyújtott egyes adataikat pontosították, valamint megerősítették, további adatokkal alátámasztották a releváns piaccal összefüggésben tett korábbi nyilatkozataikat. 2. 2.1 A Médiatanács az Mttv. 182. t) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Ket. 44. (1) bekezdése és az Mttv. 171. -a alapján megvizsgálta a GVH VJ-042-238/2010. számú végzésével megküldött iratokat, a Kérelmezők nyilatkozatait, adatszolgáltatásait, abból a szempontból, hogy a független véleményforrások összefonódások utáni szintje is biztosítaná-e a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiatartalom szolgáltatás releváns piacán. A Médiatanács a tényállás tisztázása és a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel volt továbbá a GVH által a belföldi jogsegély keretében átadott adatokra, iratokra, így különösen a Piackutatásban szereplő adatokra. A Médiatanács különösen azért tartotta a Piackutatást megfelelőnek a tényállás tisztázásához, illetve a szakhatósági állásfoglalás ténybeli megalapozásához, mert a jelen eljárás során - többek között - empirikus alapú felmérésen keresztül is szükséges vizsgálni a véleményformálás alapjául szolgáló releváns tartalomfogyasztási forrásokat, az olvasási szokásokat, az összefonódással érintett médiatartalmi piaci szegmens tartalomfogyasztói által kialakított elvárásokat, véleményeket és benyomásokat. A Piackutatás jelen szakhatósági eljárásban is megfelelő jogalkalmazási alapot képez, tekintettel arra, hogy a vizsgált médiatartalmak rendszeres és alkalmi tartalomfogyasztói (olvasói) körében elvégzett célzott felmérésre épült és a különböző típusú napilapok egymás közötti és az elektronikus médiumokkal (internet, televízió, rádió) szembeni tartalomfogyasztói véleményeket, benyomásokat összegzi. 2.2 A Médiatanács a szakhatósági állásfoglalás kialakítását megelőzően mindenekelőtt szükségesnek tartotta az Mttv. 171. szerinti anyagi jogi normában szereplő tényállás jelen hatósági ügyre vonatkozó közigazgatási jogalkalmazási, értelmezési kereteinek vizsgálatát. 3. A médiatartalom szolgáltatás releváns piacával összefüggésben a Médiatanács az alábbiakat emeli ki. 3.1 A versenyjogi megközelítés a releváns piac fogalmát a piaci szereplők áremelési képességéből és a potenciális áremelésre várható fogyasztói reakcióból, azaz a helyettesítési lehetőségekből vezeti le. Ez alapján két termék akkor tekinthető egy piacon jelenlévőnek, ha az egyik termék kis, de tartós áremelésének hatására a fogyasztók helyettesítenék azt a másikkal. A versenyjogi megközelítésben a kiegészítőnek (és nem helyettesítőnek) minősülő termékek külön piacon lévőnek tekintendőek. 3.2 A véleménypluralizmus szempontjából ez a versenyjogi releváns piac fogalom nem alkalmazható, hiszen ez esetben nem a piaci szereplők áremelési képességét, hanem a véleménybefolyásolási képességét kell vizsgálni. Nyilvánvaló, hogy hasonló jellegű 3

médiatartalom akkor is képes azonos irányba befolyásolni a fogyasztók véleményét, ha a közvetítő médiatermékek árazása távol áll egymástól és a fogyasztó az árarányok megváltozására nem válaszolna a termékek közti helyettesítéssel. Ugyancsak más a kiegészítő jelleg megítélése a véleménypluralizmus szempontjából. mivel a fogyasztók véleményalkotásuk során több forrásból kapott információt használnak fel, ütköztetnek és mérlegelnek. A fogyasztó sokkal hitelesebbnek fogadhat el olyan véleményt, amelyet több egymással párhuzamosan igénybevett forrás is megerősít. Ezért éppen az egymással kiegészítő viszonyban, azaz együtt fogyasztott termékek alkothatnak egy véleménybefolyásoló kört egységes véleménypiacot. 3.3 Mindezen megfontolások miatt szükséges a médiatartalom szolgáltatások terén a releváns piac fogalmát a véleménybefolyásolási képességen keresztül meghatározni. A releváns véleménypiacok meghatározása három dimenzió mentén lehetséges: 3.3.1 a tematikus dimenzió mentén a vélemények és médiatartalmak azon forrásai vannak egy releváns véleménypiacon, amelyek egy adott témában befolyásolhatják a fogyasztók véleményalkotását. Ugyanakkor a releváns piac meghatározásakor nem megfelelő a túl szűk témakategóriák alkalmazása, mert a médiatartalom fogyasztói véleményalkotásuk során széles körben kapcsolnak össze információkat, ütköztetnek véleményeket, több szempontot is figyelembe vehetnek. A témák csoportosítását szükségszerűen a fogyasztó szempontjából kell elvégezni. Ezért a véleménypiacok azonosításához elsősorban a fogyasztói megítéléseket felmérő vizsgálatok, kutatások adhatnak alapot. 3.3.2 a közvetítő csatorna dimenziója, azaz a médiatartalom fogyasztóhoz való eljutásának módja (sajtótermék, tv, rádió, internet) azáltal hat ki a releváns piac határaira, hogy a különböző médiatartalmak, mint véleményt közvetítő csatornák, más-más fogyasztói réteg számára hozzáférhetőek. Továbbá jelentősen különböznek az egyes közvetítő csatornához kapcsolódó médiatartalom fogyasztási szokások, a tartalom hitelessége, véleménybefolyásoló ereje. 3.3.3 a földrajzi dimenzió mentén azon tartalomforrások lehetnek egy releváns piacon, amik az adott földrajzi területen élők számára elérhetőek. Mivel a tájékozódás és a véleménybefolyásolás a médiafogyasztás helyéhez kötött és létezik csak helyi szinten elérhető tartalomforrás, ezért azonosítható a források földrajzi dimenziója is. Nyilvánvalóan sérülne a közérdek, ha akárcsak egy adott körülhatárolható földrajzi területen jelentősen romlana a tájékoztatás sokszínűsége. Amennyiben egyes véleményforrások kizárólag egy adott területen érhetőek el, akkor ezek erre a területre elkülönülő releváns véleménypiacot határoznak meg. 3.4 A Médiatanács által használt megközelítés szerint a véleménybefolyásolási képességnek és a tájékoztatás sokszínűségének alapján meghatározott releváns piacot a fogyasztók számára hozzáférhető (földrajzi és közvetítő csatorna dimenziójában) azonos tematikájú médiatartalmak összessége jelenti. 4. 4

4.1 A sokszínű tájékozódás jogának érvényesülésével összefüggésben a Médiatanács rámutat arra, hogy az Mttv. 171. (2) bekezdése szempontjából relevanciával az bír, hogy az összefonódás engedélyezése esetén miként változna a médiatartalom szolgáltatás releváns piacán a tájékoztatást jelentő tartalmak sokfélesége/sokszínűsége, milyen mennyiségű és választékú médiatartalom állna a társadalom rendelkezésére (külső pluralizmus). 4.2 A Médiatanács utal arra, hogy az Alkotmánybíróság több határozatában (pl.: 564/E/2005. AB határozat) is rögzítette, hogy a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásának célja a közvélemény kizárólagos befolyásolásának elkerülése, az egyoldalú tájékoztatás megakadályozása. A tájékoztatási monopóliumok a technológia rohamos fejlődését követően elsősorban a véleménymonopóliumok kialakulásának veszélyét jelentik, ezért legitim célként fogadja el az Alkotmánybíróság a véleménypluralizmus fenntartását. A közjogi eszközökkel megvalósítani kívánt cél tehát a sokszínű tájékoztatás, a tájékoztatási-, véleménymonopóliumok létrejöttének megakadályozása, vagyis a minél nyitottabb, sokszínűbb és legalább elméletileg mindenki számára hozzáférhető médiapiac létrehozatala és fenntartása a nyomtatott sajtó tekintetében is, figyelemmel arra, hogy a médiapluralizmus követelménye tartalmi szabály is, melynek a jogrendszer egészét érintően érvényesülnie kell. A tájékoztatási monopóliumok megakadályozása alkotmányos cél, az Alkotmánybíróság a médiapluralizmus követelményét abban az esetben is kötelezően biztosítandónak tekinti, ha az szövegszerűen az Alkotmányban nem jelenik meg, ugyanis a sokszínűség, a médiapluralizmus a kommunikációs alapjogok előfeltételét képezi. A Médiatanács e körben kiemeli, hogy az Alkotmány 2010. júliusi módosításával az alaptörvény a sajtó sokszínűségének biztosítását kifejezetten rögzíti. Az Alkotmány 61. (2) bekezdése a sajtó sokszínűségét közhatalmi eszközökkel védendő közérdekű médiapolitikai célként, alkotmányos alapelvként tartalmazza. Az Alkotmánybíróság a médiapluralizmussal kapcsolatban rögzítette, hogy demokratikus viszonyok között a sajtópiac pluralitása körében arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a közügyek iránt érdeklődő, az azok megvitatásában részt vevő emberek szabadon választhassanak a vélemények piacán, valamint a közérdeklődésre számot adó eseményekről tudomást szerezzenek. 4.3 A Médiatanács e körben utal arra, hogy az Európai Közösség is kiemelt jelentőséget tulajdonít a médiapluralizmus érvényre juttatásának. Az Európai Unió több esetben is megerősítette elkötelezettségét a médiapluralizmus védelme és előmozdítása iránt, leszögezve, hogy a sokszínű tájékoztatáshoz való jog, a médiapluralizmus az Európai Unió alapvető elve és a demokrácia alapvető eleme (példaként említhető az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának REC(2007)2 számú, a médiapluralizmus és a változatos médiatartalom tárgyában a tagállamokhoz intézett ajánlása vagy az Európai Parlament 2008. szeptember 25-i, Európai Unión belüli médiakoncentrációról és pluralizmusról szóló 2007/2253(INI) ajánlása). 4.4 A Médiatanács a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülésével összefüggésben kiemeli továbbá, hogy a médiatartalom sokszínűsége, változatossága alapvetően a médiakoncentráció - amely a fúziók, illetve az egyes vállalkozások organikus fejlődése eredményeként kialakuló, valamint gyakran a versenyjogi beavatkozás küszöbét el nem érő, tehát az általános versenyjogi koncentráció-fogalomnál tágabb fogalmat jelöl - mértékével függ össze. A médiakoncentráció foka és a plurális médiarendszer között érdemi összefüggés van, ugyanis a magas médiakoncentráció csökkenti a tartalomkínálat sokszínűséget, a vélemények pluralitását, illetve mindezek hatására a kommunikációs jólétet a társadalomban. A tulajdoni koncentráció magában hordozza az egyoldalú közvélemény kialakulásának veszélyét azáltal, hogy a tájékoztatásból, véleményformálásból bizonyos szempontokat kizár, vagy kisebb súllyal jelenít meg. A tulajdoni koncentráció olyan környezetet teremthet, amely előnyben részesíti a reklámpiac monopolizálását, korlátozza az 5

új piaci szereplők megjelenését, valamint a médiatartalom egységesüléséhez vezethet, ezáltal elfojtja az ágazaton belüli kreativitást és vállalkozói kedvet is. 4.5 A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésével összefüggésben utal arra, hogy az Mttv. a fentiekben elmondottakkal összhangban alapelvi éllel is rögzíti, hogy a médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is. E rendelkezéseket a sokszínűség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni. Vagyis az Mttv. és a médiaigazgatás egészének alapelvi szintű, jelentőségű általános közjogi alapja a sokszínűség védelme. 4.6 A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésével összefüggésben utal továbbá az Mttv. 67-69. -aiban foglalt rendelkezésekre. A Médiatanács egyfelől hangsúlyozza, hogy az Mttv. 67-69. -aiban foglalt előírások, tényállási elemek a jelen hatósági ügy tekintetében közvetlenül nem jelentenek kiindulópontot, ugyanis az Mttv. ezen szakaszai a lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók tekintetében tartalmaznak rendelkezéseket, tehát a sajtótermék kiadását végző vállalkozásokra nem vonatkoznak. A Médiatanács másfelől azonban kiemeli, hogy nem hagyható figyelmen kívül az Mttv. médiapiaci koncentráció megelőzésével kapcsolatos szabályozás alapja és a jelen szakhatósági vizsgálat tárgya között fennálló párhuzam, ugyanis mindkét esetben a médiapiaci sokszínűség fenntartása, a sokszínű tájékozódás jogának biztosítása, valamint a tájékoztatási monopóliumok létrejöttének megakadályozása a szabályozás alapját képező közérdekű médiapolitikai cél. 4.7 Figyelemmel az Mttv. 67-69. -ai és a jelen hatósági ügy közvetett összefüggéseire, valamint arra, hogy az Mttv. 4. -a alapján az Mttv.-ben foglalt valamennyi rendelkezést a sokszínűség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni, a Médiatanács a jelen szakhatósági állásfoglalás alapját képező tényállás tisztázásakor és a mérlegelési szempontok megállapításakor figyelemmel volt az Mttv. 67-69. -aiban foglalt elvekre, szempontokra az alábbiak szerint. 4.8 A médiapiaci koncentráció megelőzése érdekében az Mttv. 67-69. -aiban meghatározott közjogi eszközök alkalmazására azokkal a vállalkozásokkal szemben kerülhet sor, amelyek olyan médiapiaci pozícióban vannak, amely lehetővé teszi számukra, hogy a közvéleményt, és azon keresztül a közönség egyes tagjainak véleményét meghatározó módon befolyásolják. Az Mttv. szabályozási rendszere - mind a médiapiaci koncentráció megelőzésére, mind pedig a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások esetében - pontosan, kifejezetten, tételesen meghatározza a médiapiaci véleménybefolyásolási erőfölény mértékét, amelyet a törvény konkrétan meghatározott közönségarány eléréséhez köt. (Az Mttv. az érintett médiaszolgáltatók azonosítását ugyan a hatósági jogalkalmazásra bízza, azonban e körben a Hatóság mind a médiapiaci véleménybefolyásolási erőfölényes minőség tekintetében, mind pedig a státuszhoz kapcsolódó kötelezettség tekintetében csak rendkívül szűk mértékben rendelkezik mérlegelési jogkörrel, ezek ugyanis a törvény által adottak, meghatározottak.) Az Mttv. 171. -ában foglaltak szerint a médiatartalom szolgáltatás releváns piaca vonatkozásában a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését jelentő médiapiaci véleménybefolyásolási erőfölényre vonatkozó közigazgatási hatósági jogalkalmazás keretében a Médiatanács a mérlegelés során figyelemmel volt a közönséghez való eljutás mutatóira is, illetve a véleménybefolyásolási erőfölény mértéke és ennek médiapiaci hatásainak, következményeinek megítélése tekintetében az Mttv. 67-69. -aiban meghatározott törvényi tényállási elemekre. 4.9 A Médiatanács fontosnak tartja azonban kiemelni, hogy a tulajdon diverzitása szükséges, de nem elégséges feltétele a sokszínű tájékoztatás jogának érvényesüléséhez, ezért a szakhatósági eljárás során a médiapluralizmust a médiakoncentráción túl más aspektusból is 6

szükséges volt vizsgálni. A médiapluralizmus ugyanis nem csupán a média tulajdonviszonyait érinti (médiakoncentráció), hanem lefedi a különféle információforrásokhoz, véleményekhez való hozzáférést, amely alapján az állampolgárok domináns véleményformáló erő befolyása nélkül alkothatnak véleményt. A vélemények és a tartalomkínálat sokszínűsége, pluralizmusa tehát azt a médiapiaci elvárást, alkotmányjogi mércét fejezi ki, hogy a médiarendszer működésének biztosítania kell a lehető legtöbb független piaci szereplő megjelenésének elősegítésével a legtágabb értelemben vett értékek közötti választást az adott releváns piacot tekintve. A Médiatanács utal arra, hogy több európai közösségi dokumentum (pl.: az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 6.5.2008 véleménye, Kulturális és Oktatási Bizottság médiáról és fejlődésről szóló 2006/2080(INI) dokumentuma) is kiemeli, hogy a médiapluralizmus fogalmát nem lehet csupán az ágazati tulajdonosi koncentráció problematikájára korlátozni, hiszen az további kérdéseket is felvet (többek közt a közszolgálatiság, a kulturális sokféleség körében). A 2007 januárjában publikált bizottsági munkadokumentum (Commission Staff Working Paper on Media Pluralism in the Member States of the EU) a sokszínűség fogalma alatt a tulajdonosi kör, az információforrás és az elérhető tartalmak sokrétűségét érti. Mindezek alapján a Médiatanács kiemeli, hogy a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során az is relevanciával bír, hogy a tervezett összefonódással érintett tartalmakban miként változna a tájékoztatást jelentő tartalmak mennyisége, sokszínűsége (belső pluralizmus). 4.10 A Médiatanács a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülésével összefüggésben végezetül szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az Mttv. 171. -a szerinti szakhatósági médiajogi fúziókontroll tárgyát nem kizárólag maga a sokszínűséget ért sérelem, hanem a sokszínű tájékozódás jogának feltételezett veszélyeztetése, annak valószínűsíthető oka képezi, ugyanis a szakhatósági állásfoglalás tartalma, szabályozási lényege, jelentősége éppen az, hogy a vélt, feltételezett (jövőbeni) torzulásokat igyekszik kiszűrni. A Médiatanács - előzetes (ex ante) módon - a szakhatósági állásfoglalását az alapján alakítja ki, hogy a médiatartalom szolgáltatás releváns piacán feltételezhető-e, van-e lehetőség arra, hogy a sokszínű tájékozódás jogának romlása következzék be. A Médiatanács e körben megjegyzi, hogy az ex ante szabályozás elv, ügytípus kiforrott közigazgatási jogalkalmazói és bírósági gyakorlattal rendelkezik - többek között - a hírközlési igazgatás területén (példaként említhető a piacmeghatározásra és jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, kötelezettségek előírására irányuló eljárás az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 52-57. -a szerint). A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.284/2006/11. számú ítéletében az ex ante szabályozással kapcsolatban kiemelte, hogy az alperes az ex ante szabályozás részeként folyamatos piacelemzést végez, és a lépéseit az határozza meg, hogy lát-e az érintett piacon lehetőséget arra, hogy a versenyhelyzet romlása következzék be. ( ) Ennek megfelelően az alperesnek a kötelezettséget megállapító határozatában elégséges azt valószínűsítenie, hogy az általa feltárt körülmény(ek együttes) hatására versenyprobléma jelentkezhet. Ennek a problémának (torzulásnak) a bekövetkezése a felperesi érvekkel ellentétben - nem kívánalom, és nem előfeltétel az alperesi intézkedés(ek)hez. 4.11 A Médiatanácsnak tehát az Mttv. 171. -a alapján a feladata nem az, hogy tényhelyzetben, megvalósult jogsértés esetén intézkedjen, hanem az, hogy a lehetőségét is elhárítsa a médiapiaci szempontból torzulást okozó problémának (korlátozásnak). Médiaágazati beavatkozásnak (jelen esetben a szakhatósági állásfoglalás megtagadásának, vagy az Mttv. 171. (3) bekezdés szerint szakhatósági előírás, vagy feltétel alkalmazásának) a fentiek alapján akkor lehet helye, ha az ügy tárgyát képező adott médiapiaci helyzet az alkotmányos médiaszabályozási célokat a jogalkalmazó megítélése szerint veszélyezteti. 5. Releváns piacok meghatározása a véleménybefolyásolási képesség alapján 7

5.1 A Médiatanács a jelen állásfoglalás 3. pontjában írtak alapján elsőként megvizsgálta, hogy a jelen szakhatósági eljárás tárgyát képező ügyben melyek minősülnek a médiatartalom szolgáltatás releváns piacainak. 5.2 A Médiatanács elöljáróban kiemeli, hogy a véleménypiacon fennálló véleménypiaci erőfölény vizsgálatához a fogyasztók szempontjából a hasonló jellegű tartalmak elérhető és hasonló típusú forrásainak az összességét vette alapul. A Médiatanács ezért három dimenzió mentén vizsgálta a releváns véleménypiac határait: 5.2.1 tematikus dimenzió 5.2.2 együtt kezelhető közvetítő csatornák dimenziója 5.2.3 földrajzi dimenzió Mindezeket nem általánosságban, hanem a jelen ügy tárgyában érintett fogyasztók szempontjából vizsgálta, hiszen egy esetleges fúzió ezen fogyasztói kör tekintetében járhat káros hatással. 5.2.1 Releváns piac meghatározása a tematikai dimenzió mentén 5.2.1.1 A Médiatanács a tervezett összefonódással érintett releváns piac kialakításához szükségesnek tartotta azt megvizsgálni, hogy a tartalomfogyasztók számára az eljárásban érintett termékkör milyen igényeket elégít ki (kereslet), milyenek az olvasók tematikai preferenciái, mik az olvasók által esetlegesen helyettesítőnek vagy kiegészítőnek vélt tartalmak és tartalomforrások. 5.2.1.2 A Médiatanács az olvasói preferenciák megismeréséhez megvizsgálta a benyújtott adatokat abból a szempontból is, hogy az érintett fogyasztók körében a tartalomfogyasztás forrása hogyan viszonyul a sokszínű tájékoztatáshoz, milyen tartalomfogyasztási preferenciákkal rendelkeznek az érintett fogyasztók. A Médiatanács álláspontja szerint ezen keresztül megismerhetővé válik az is, hogy a szerkesztői felelősség koncentrálódása egy esetleges fúzió kapcsán képes-e biztosítani a sokszínű tájékozódáshoz való jogot. 5.2.1.3 A médiatartalom fogyasztók szempontjából a releváns, fő tematikai kategóriák azonosítása során a Médiatanács a Piackutatás adatait is figyelembe vette. Fontos megjegyezni, hogy a fogyasztók tematikai preferenciáinak vizsgálatához kifejezetten a fogyasztói lekérdezés a megfelelő módszertani eszköz. Emiatt a hivatkozott Piackutatás alkalmas a vizsgálat megalapozására. Releváns tematikai kategóriának tekinthető az, amelyet egy sok lehetséges válasz -ból a lekérdezett fogyasztók nagy aránya tart fontosnak. 8

Általános érdeklıdésre számot tartó témák Bázis: összes válaszadó Total n % 1) Belföldi hírek 1 161 93,0 2) Idıjárás 939 75,2 3) Külföldi hírek 879 70,4 4) Országos politikai témák 721 57,7 5) Helyi / regionális közéleti hírek 708 56,7 6) Országos bőnügyek, rendırségi hírek 693 55,5 7) Ismert emberek életérıl szóló friss hírek 682 54,6 8) Helyi / regionális bőnügyek, rendırségi hírek 620 49,6 9) Gazdasági, pénzügyi hírek 606 48,5 10) televízió, Rádió mősor 606 48,5 11) Öltözködés, divat, receptek, táplálkozás 542 43,4 12) Helyi / regionális események, programok 531 42,5 13) Rejtvények, nyereményjátékok, viccek 510 40,8 14) Szórakoztató programok, rendezvények 483 38,7 15) Országos sporthírek 465 37,2 16) Apróhirdetések 416 33,3 17) Helyi / regionális sporthírek 408 32,7 18) Tudományos, technikai hírek 405 32,4 Összesen 1 249 100,0 1. tábla: Érdeklődésre számot tartó témák (forrás: Piackutatás, 18. old.) n= a minta elemszáma (fő), %= a teljes minta megoszlása %-ban kifejezve 5.2.1.4 A fenti táblázatban szereplő adatok alapján megállapítható, hogy a különböző témák közül háromnak a fontossága kiemelkedik: a belföldi hírek, időjárás és külföldi hírek témacsoport az olvasók több mint 70%-át érdeklik. Ebből nyilvánvalóan a két hírtípus releváns a véleménypluralizmus, véleménybefolyásolás szempontjából. 5.2.1.5 A Médiatanács az érdeklődésre számot tartó témák alapján arra a következtetésre jutott, hogy tematikai dimenzióban megkülönböztethető két kategória: a) Általános tematikájú véleményforrások: ezek mindegyike tartalmaz belföldi és külföldi híreket (ezen túlmenően más speciális témákat is tartalmazhat). b) Speciális tematikájú véleményforrások: ezek egy körülhatárolható témára összpontosítanak. 5.2.1.6 A Kérelmezőknek a GVH által kibocsátott Vj-042-3/2010. sz. hiánypótlási felhívásra adott válaszából (24. kérdés) kiderült, hogy három laptípus esetében a belpolitikai hírek átfedést mutatnak. Ezért a továbbiakban a Médiatanács megvizsgálta, hogy milyen tematikák iránt érdeklődnek ezen laptípusok olvasói. A Médiatanács a Piackutatás által használt napilap csoport megkülönböztetést (ld. 2. tábla: Regionális napilapok, Országos politikai napilapok, Országos bulvár napilapok) mint a sajtótermékek piacán általánosan elfogadott és a Kérelmezők által is használt piaci csoportosítást használja. 9

Érdeklődésre számot tartó témák Segített, többválaszos kérdés Bázis: összes válaszadó, Total=1249 [regionális napilapolvasók=683, országos politikai napilapolvasók=284, országos bulvár napilapolvasók=694] Total Regionális napilapok olvasói Országos politikai napilapok olvasói Országos bulvár napilapok olvasói n % n % n % n % 1) Belföldi hírek 1 161 93,0 635 93,0 275 96,8 645 92,9 2) Idıjárás 939 75,2 551 80,7 211 74,3 520 74,9 3) Külföldi hírek 879 70,4 463 67,8 232 81,7 494 71,2 4) Országos politikai témák 5) Helyi / regionális közéleti hírek 6) Országos bőnügyek, rendırségi hírek 7) Ismert emberek életérıl szóló friss hírek 8) Helyi / regionális bőnügyek, rendırségi hírek 9) Gazdasági, pénzügyi hírek 10) televízió, Rádió mősor 11) Öltözködés, divat, receptek, táplálkozás 12) Helyi / regionális események, programok 13) Rejtvények, nyereményjátékok, viccek 14) Szórakoztató programok, rendezvények 721 57,7 376 55,1 235 82,7 393 56,6 708 56,7 488 71,4 162 57,0 354 51,0 693 55,5 358 52,4 158 55,6 424 61,1 682 54,6 328 48,0 141 49,6 484 69,7 620 49,6 398 58,3 126 44,4 343 49,4 606 48,5 320 46,9 182 64,1 350 50,4 606 48,5 369 54,0 139 48,9 345 49,7 542 43,4 271 39,7 115 40,5 359 51,7 531 42,5 368 53,9 130 45,8 278 40,1 510 40,8 263 38,5 117 41,2 328 47,3 483 38,7 264 38,7 107 37,7 308 44,4 15) Országos sporthírek 465 37,2 234 34,3 127 44,7 280 40,3 16) Apróhirdetések 416 33,3 291 42,6 70 24,6 231 33,3 17) Helyi / regionális sporthírek 18) Tudományos, technikai hírek 408 32,7 281 41,1 98 34,5 210 30,3 405 32,4 195 28,6 130 45,8 238 34,3 Összesen 1 249 100,0 683 100,0 284 100,0 694 100,0 2. tábla: Érdeklődésre számot tartó témák (forrás: Piackutatás,18. old.) n= a minta elemszáma (fő), %= a teljes minta megoszlása %-ban kifejezve 5.2.1.7 A napilapolvasók érdeklődésének középpontjában álló témák alapján - médiumoktól függetlenül - megállapítható, hogy az érdeklődés középpontjában elsősorban a belföldi hírek, az időjárás és a külföldi hírek állnak. A belföldi hírek iránti érdeklődés a 90%-ot is meghaladja, az időjárás és a külföldi hírek a válaszadók 70-75%-a számára releváns téma. Ennek alapján a Médiatanács arra a következtetésre jutott, hogy mindhárom napilap csoport, laptípus esetében az általános belföldi hírek témakör döntő jelentőséggel bír. A regionális napilapok olvasói a belföldi hírek témakör iránt 93,0 %-os érdeklődési arányt, az országos politikai napilapok olvasói 96,8 %-os érdeklődési arányt, az országos bulvár napilapok olvasói 92,9 %-os érdeklődési arányt mutatnak (ld. 2. tábla). 5.2.1.8 A napilapolvasókat részletesebben is érdeklő tartalmak közül kizárólag a belföldi hírekről mondható el, hogy a válaszadók túlnyomó többségét (77,8%) részletesen is érdeklik (ld. 3. tábla). Fontos azt is kiemelni, hogy a belföldi hírek témakör a regionális 10

napilapok olvasói esetében 77,6 %, az országos politikai napilapok esetében 83,1 %, az országos bulvár napilapok esetében 75,8 %. Ebből a Médiatanács azt a következtetést vonja le, hogy a fenti három lapcsoport szerkesztői alapvetően meghatározzák a belföldi hírek témakörben az olvasók felé eljutó hírek és információk mennyiségét, minőségét és irányultságát, azaz sokszínűségét. A célcsoportot részletesebben is érdeklő témák Segített, többválaszos kérdés Bázis: összes válaszadó, Total=1249 [regionális napilapolvasók=683, országos politikai napilapolvasók=284, országos bulvár napilapolvasók=694] Total Regionális napilapok olvasói Országos politikai napilapok olvasói Országos bulvár napilapok olvasói n % n % n % n % 1) Belföldi hírek 972 77,8 530 77,6 236 83,1 526 75,8 2) Idıjárás 675 54,0 411 60,2 138 48,6 351 50,6 3) Külföldi hírek 582 46,6 306 44,8 154 54,2 302 43,5 4) Országos politikai témák 5) Helyi / regionális közéleti hírek 6) Országos bőnügyek, rendırségi hírek 7) Ismert emberek életérıl szóló friss hírek 8) Helyi / regionális bőnügyek, rendırségi hírek 9) televízió, Rádió mősor 10) Gazdasági, pénzügyi hírek 11) Öltözködés, divat, receptek, táplálkozás 12) Helyi / regionális események, programok 501 40,1 264 38,7 184 64,8 249 35,9 467 37,4 350 51,2 92 32,4 203 29,3 440 35,2 219 32,1 91 32,0 266 38,3 427 34,2 193 28,3 61 21,5 306 44,1 401 32,1 282 41,3 66 23,2 200 28,8 378 30,3 232 34,0 78 27,5 201 29,0 367 29,4 203 29,7 106 37,3 191 27,5 346 27,7 166 24,3 58 20,4 231 33,3 317 25,4 238 34,8 65 22,9 143 20,6 13) Országos sporthírek 315 25,2 159 23,3 86 30,3 181 26,1 14) Rejtvények, nyereményjátékok, viccek 15) Szórakoztató programok, rendezvények 16) Helyi / regionális sporthírek 17) Tudományos, technikai hírek 290 23,2 144 21,1 51 18,0 178 25,6 278 22,3 152 22,3 50 17,6 172 24,8 250 20,0 184 26,9 48 16,9 116 16,7 227 18,2 119 17,4 62 21,8 120 17,3 18) Apróhirdetések 220 17,6 176 25,8 25 8,8 104 15,0 19) Egyik sem 26 2,1 15 2,2 7 2,5 21 3,0 Összesen 1249 100,0 683 100,0 284 100,0 694 100,0 3. tábla: A célcsoportot részletesebben is érdeklő témák (forrás: Piackutatás, 19. oldal) n= a minta elemszáma (fő), %= a teljes minta megoszlása %-ban kifejezve 5.2.1.9 A tematikai vizsgálat alapján a Médiatanács arra a következtetésre jutott, hogy minden egyes témakategória elvileg külön piacot definiálhat, de mivel néhány téma (elsősorban a belföldi hírek és a külföldi hírek) olyan széleskörű érdeklődésre tart számot, hogy emiatt azokat minden általános tematikájú tartalomforrás tartalmazza valamilyen mértékben, ezért ezen témákat összevonva együtt kezeli mint általános tematikájú véleményforrásokat. 11

Így jelen vizsgálatában a Médiatanács külön releváns piacként kezeli a) az általános tematikájú hírforrások piacát a tematikus dimenzió mentén, illetve b) a speciális tematikájú véleményforrásokat. 5.2.1.10 A Médiatanács az általános tematikájú hírforrások piacának vizsgálatát követően megvizsgálta a speciális tematikájú tartalmakat, híreket és azok értelmezéseit közlő napi forrásokat. 5.2.1.11 A Médiatanács a rendelkezésre álló adatokat megvizsgálva azt állapította meg, hogy a regionális napilapok olvasói 46,9%-ban, az országos politikai napilapok olvasói 64,1 %-ban, az országos bulvárlap olvasói 50,4 %-ban érdeklődnek a gazdasági, pénzügyi hírek iránt (ld. 2. tábla). 5.2.1.12 A Médiatanács elvégezte a célcsoportot részletesebben is érdeklő témák vizsgálatát és megállapította, hogy a gazdasági, pénzügyi hírek kisebb érdeklődési arányt mutatnak. A regionális napilapok olvasói körében az érdeklődési arány 29,7 %, az országos politikai napilapok körében az érdeklődési arány 37,3 %, az országos bulvár napilapok olvasói körében az érdeklődési arány 27,5% (ld. 3. tábla). Mindebből a Médiatanács azt a következtetést vonta le, hogy a gazdasági-pénzügyi hírek részletekbe menően már nem érdeklik az általános tematikájú lapok olvasóit, vagyis ez is alátámasztja, hogy a speciális tartalommal bíró (szűkebb olvasóközönséget részletesebben érdeklő) gazdasági-pénzügyi és az általános tematikájú lapokat célszerű különválasztani. A különválasztás indokoltságát az is alátámasztja, hogy a gazdasági-pénzügyi híreket tartalmazó lapokat vásárolják az olvasók tehát van piaci kereslet ezen laptípusok iránt -, ugyanakkor az általános tematikán belül kis jelentőséggel bírnak a gazdasági-pénzügyi hírek. 5.2.1.13 A Médiatanács ezt követően elvégezte a speciális tartalmakat, híreket és azok értelmezéseit közlő napi források közül az országos sport napilapok vizsgálatát is. Természetesen a sport, mint tartalomfogyasztási igény megjelenik a regionális, országos politikai és országos bulvár napilapokban is, de ezekben a sport jellegű híradás és információ a lap teljes tartalmi terjedelmének csak csekély, bár fontos részét képezi. A tartalomfogyasztók számára érdeklődésre számot tartó témák között a sport a regionális napilapok olvasói körében 34,3%-os, az országos politikai napilapok körében 44,7%-os, az országos bulvár napilapok körében 40,3%-os érdeklődési aránnyal bír (ld. 2. tábla). Mindezek alapján az állapítható meg, hogy az országos sporthírek az olvasóközönségen belül jelentős érdeklődési arányt képviselnek és a regionális napilapok, az országos politikai napilapok és az országos bulvár napilapok a sport jellegű tartalmak kiemelkedő információ forrásaiként jelennek meg. 5.2.1.14 Ezen napilap típusoknál a Médiatanács azt is megvizsgálta, hogy melyek azok a témák, amelyek az olvasókat részletesebben is érdeklik. A részletesebben is érdeklő témák közül az országos sporthírek a regionális napilapokat olvasók körében 23,3%-os, az országos politikai napilapok olvasói körében 30,3 %-os (ld. 3. tábla), az országos bulvár napilapok olvasói körében 26,1 %-os érdeklődési arányt mutatnak, tehát lényegesen kisebb érdeklődési arány figyelhető meg. Mindebből a Médiatanács azt a következtetést vonta le, hogy a sporthírek részletekbe menően már nem érdeklik az általános tematikájú lapok olvasóit, vagyis ez is alátámasztja, hogy a speciális tartalommal bíró (szűkebb olvasóközönséget részletesebben érdeklő) sport- és az általános tematikájú lapokat célszerű külön vizsgálni. 5.2.1.15 Összességében a Médiatanács szerint a speciális tematikájú véleményforrások minden egyes fő témakör alapján külön piacot alkotnak a tematikus dimenzió mentén. Ezen piacok közül a Médiatanács kiemeli vizsgálata során a gazdasági-pénzügyi témával 12

részletesen foglalkozó hírforrások és az országos sport hírforrások tematikus piacait, mint a véleménypluralizmus szempontjából széleskörűen fontos piacokat. 5.2.2 Releváns piac meghatározása a közvetítő csatornák dimenziója mentén 5.2.2.1 A közvetítő csatornák dimenziója mentén a fő kérdés a televízió és az internet kezelése. Nyilvánvaló, hogy az érintett lapolvasók is tájékozódhatnak ezen közvetítő csatornákon keresztül bármely tematikus területen. Ugyanakkor mind az elérhetőség, mind a fogyasztói percepció (hogyan értékeli a különböző forrásokból származó impulzust) jelentősen elhatárolja ezeket a közvetítő csatornákat. A Médiatanács az elsődleges tájékozódási források azonosítását tartja megfelelő véleménypiac-lehatároló jellemzőnek a közvetítő csatornák dimenziója mentén. 5.2.2.2 A Médiatanács fontosnak tartotta a regionális napilapok, az országos politikai napilapok és az országos bulvár napilapok vonatkozásában annak vizsgálatát, hogy melyik forrás jelenti/jelentheti az olvasók számára az elsődleges tájékozódási forrást és milyen szerepe van ezen túlmenően a televíziónak, az internetnek, mint közvetítő csatornának, továbbá mint tartalomfogyasztási forrásnak. 5.2.2.3 A Médiatanács megjegyzi, hogy ugyan a helyettesítés a versenyjogi piacazonosításban kulcsszereppel bír, hiszen alapvetően ez határozza meg az áremelési lehetőségeket, a Médiatanács azon az állásponton van, hogy a sokszínű tájékoztatás jogának érvényesülése szempontjából a helyettesítés vizsgálata csak egy vizsgálati irány és elsősorban nem az árhatások szempontjából, hanem a véleményalkotás szempontjából való helyettesítés a releváns. Az elméleti, vizsgálati kérdés ebben az esetben az, hogy amennyiben kismértékben megváltozna az adott hírforrás által közölt tartalom, akkor az olvasó váltana-e más forrásra. Audiovizuális lineáris médiaszolgáltatás és az internet értékelése 5.2.2.4 A Médiatanács a nyomtatott sajtó, mint önálló véleménybefolyásoló tartalom és más elektronikus hírközlő hálózaton eljuttatott médiatartalom szolgáltatások (audiovizuális lineáris médiaszolgáltatás, internet) véleménybefolyásolási helyettesíthetőségével kapcsolatban a jelen szakhatósági ügy vonatkozásában az alábbiakat kívánja kiemelni. 5.2.2.5 A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a jelen ügyben érintett tartalomfogyasztók a televízió, a rádió és az internet szerepét kiegészítő tartalomforrásnak tekintik (83-92 %), a helyettesítés lehetősége mindenhol 11 % alatti marad. A televízió és a rádió helyettesíthetősége táblázatos formában az alábbiak szerint mutatható be a megyei napilapok tekintetében. 13

4. tábla: Ezeket a műsorokat, ill. csatornákat jellemzően en a megyei napilap helyett vagy mellett szokta nézni / hallgatni? (forrás: Piackutatás, 56.old.) Bázis: adott műsort néző és regionális napilapot olvasó válaszadók, n=soronként eltérő Az internet helyettesíthetősége sége táblázatos formában az alábbiak szerint mutatható be. origo.hu 6 89 5 index.hu 9 86 www.blikk.hu [Blikk] 11 85 Helyette 3 Mellette Megyei napilap honlapja 3 93 NT/NV 4 hvg.hu 7 84 9 0% 20% 40% 60% 80% 100% 5. tábla: Az adott honlapokat jellemzően en a regionális napilap helyett vagy mellett olvassa? (forrás: Piackutatás, 50.old.) Bázis: megyei napilapot olvasó és az adott honlapot látogató válaszadók, n=soronként változó 5.2.2.6 Az országos politikai napilapok olvasói médiatartalom-fogyasztási szokásait megvizsgálva megállapítható, hogy a regionális napilapok olvasói csoportnál valamivel nagyobb arányban néznek/hallgatnak egyes műsorokat - például Heti Hetes, Jóban Rosszban, Reggeli, Barátok közt - helyettesítő jelleggel (3-17%). A Médiatanács azonban e körben is hangsúlyozza, hogy a műsorok kiegészítő jellege továbbra is meghatározó (74-87%). A helyettesíthetőség ség táblázatos formában az alábbiak szerint mutatható be.

6. tábla: Ezeket a műsorokat, ill. csatornákat jellemzően en az országos politikai lap helyett vagy mellett szokta nézni / hallgatni? (forrás: Piackutatás, 57. old.) Bázis: adott műsort néző és országos politikai napilapot olvasó válaszadók, n=soronként eltérő Az internet helyettesíthetősége sége táblázatos formában az alábbiak szerint mutatható be. origo.hu 6 92 2 index.hu 9 89 www.blikk.hu [Blikk] 0 94 Helyette 6 Mellette Megyei napilap honlapja 13 77 NT/NV 10 hvg.hu 7 88 5 0% 20% 40% 60% 80% 100% 7. tábla: Az adott honlapokat jellemzően en az országos politikai napilap helyett vagy mellett olvassa? (forrás: Piackutatás, 50.old.) Bázis: országos politikai napilapot olvasó és az adott honlapot látogató válaszadók, n=soronként változó Az országos politikai napilapok olvasói médiatartalom-fogyasztási szokásait megvizsgálva megállapítható, hogy a regionális napilapok olvasói csoportnál valamivel nagyobb arányban látogatnak egyes honlapokat - például megyei napilap honlapja, index.hu - helyettesítő jelleggel (9-13%), de e körben is egyértelműen megállapítható az internet kiegészítő jellege (77-94%). 5.2.2.7 Az országos bulvár napilapok olvasói tartalomfogyasztási szokásait vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy az olvasók a regionális lapokéhoz hasonlóan majdnem egyöntetűen kiegészítő funkciót tulajdonítanak a televízió- és rádióműsoroknak (85-91%), a helyettesíthetőség 3-6% közötti.

8. tábla: Ezeket a műsorokat, ill. csatornákat jellemzően en az országos bulvár napilap helyett vagy mellett szokta nézni / hallgatni? (forrás: Piackutatás, 57. old.) Bázis: adott műsort néző és országos bulvár napilapot olvasó válaszadók, n=soronként eltérő Az internet helyettesíthetősége sége táblázatos formában az alábbiak szerint mutatható be. origo.hu 5 90 5 index.hu 6 88 6 www.blikk.h u [Blikk] 7 85 Helyette 7 Megyei napilap honlapja 7 84 Mellette NT/NV 9 hvg.hu 10 86 3 0% 20% 40% 60% 80% 100% 9. tábla: Az adott honlapokat jellemzően en az országos bulvár napilap helyett vagy mellett olvassa? (forrás: Piackutatás, 51.old.) Bázis: országos bulvár napilapot olvasó és az adott honlapot látogató válaszadók, n=soronként változó Az országos bulvár napilapok olvasói tartalomfogyasztási szokásait vizsgálva megállapítható, hogy az olvasók a regionális lapokéhoz hasonlóan egyértelműen kiegészítő funkciót tulajdonítanak az internetnek (84-90%), a helyettesíthetőség 5-10% közötti. 5.2.2.8 A napilapok tekintetében a helyettesítés dimenzióit a Médiatanács három oldalról vizsgálta: a tartalomfogyasztás, az olvasási szokások és hipotetikus kérdések dimenziója mentén. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok (így különösen a Piackutatás adatai alapján) az alábbiakat állapította meg (összefoglaló táblázat):

A regionális napilapok helyettesíthetőségét igazoló, ill. cáfoló kutatási eredmények összefoglalója Lehetséges helyettesítési irányok a) Ingyenes lapok b) televízió/rádió c) Internet Helyettesítés dimenziói Tartalomfogyasztás Olvasási szokások Hipotetikus kérdések Vannak, bizonyos regionális tartalmakra építı ingyenes napilapok. Az ingyenes lapok csak korlátozottan hasonlítanak az olvasói percepciók alapján a megyei lapokra [a hasonlósági mutató 5-fokozató skálán mérve minden vizsgált dimenzióban 3 alatti] Nincs alternatív tartalom, a helyi érdekeltségő televíziók a megyei napilapokétól eltérı tartalmakat biztosítanak Az internet elvben bármilyen napilapot helyettesíthetne a szinte végtelennek nevezhetı tartalomkínálatával. Míg az ingyenes regionális lapok legfeljebb hetente jelennek meg, addig a megyei napilapok olvasói körében a legmagasabb a rendszeres olvasók aránya a három vizsgált laptípus közül [74% legalább heti 3-4 számot olvas] A fogyasztás jellemzı helyszíne a megyei újságok [86%] esetében az olvasók otthona, ez egy érv a helyettesítés mellett. A fogyasztás jellemzı helyszíne mind az internet [92%], mind a megyei újságok [86%] esetében az olvasók otthona, ez egy érv a helyettesítés mellett. Internet-hozzáféréssel a napilapolvasók fele rendelkezik. A hozzáférés körét tovább szőkíti, hogy a nagy hírportálokat és a fizetıs lapok oldalait sem mindegyikük ismeri. Így a napilapolvasók mindössze 15%-a számára jelentene alternatívát az internet. További érv a kiegészítés mellett, hogy az internetezık jellemzıen nem az általuk fogyasztott napilap online verzióját olvassák, hanem kiegészítı jelleggel más lapokét. Az ingyenes lapokra hipotetikus esetben áthelyettesítık aránya nem éri el a 10%-ot. A televízió és az internet relatív gyakori hipotetikus áthelyettesítési irány. A megyei lap megszőnése esetén a válaszadók harmada, negyede ezekkel a médiumokkal igyekezne pótolni a lapot. 10. tábla: A regionális napilapok helyettesíthetőségét igazoló, ill. cáfoló kutatási eredmények összefoglalója (forrás: Piackutatás, 10. old.) 5.2.2.9 A regionális napilapok helyettesíthetőségével kapcsolatban a Médiatanács megállapította, hogy a regionális lapok olvasói számára ez a napilap kategória sajátos, egyedi tartalmat jelent, a hozzá való kötődés rendkívül erős, a felmerülő helyettesítő termékek egyike sem jelent reális alternatívát az olvasóközönség többsége számára. A lehetséges helyettesítési platformok közül a televízió, illetve az internet merülhet fel, azonban a helyettesíthetőség mértéke korlátozott, az olvasóközönség gyakorlatához, jelenlegi szokásaihoz képest jelentős erőfeszítést, gyökeres változtatást feltételezne, igényelne ezek használata. Megállapítható tehát, hogy a regionális napilapok helyettesítési rugalmassága rendkívül alacsony, a regionális lap feltételezett megszűnése esetén is mindössze az olvasók 8-9%-a helyettesítene. 5.2.2.10 Országos politikai napilapok esetében a helyettesíthetőség kérdése hasonló jegyeket mutat, mint a regionális napilapok esetében. Az országos politikai napilapok nehezen és csak korlátozottan helyettesíthetők, bár elvi lehetőségként alternatívát jelenthetnének a konkurens országos politikai napilapok, valamint a televízió és az internet is, azonban a lehetséges helyettesítés mértéke mégis korlátozott, ugyanis a versenytárs napilapok piaca erősen korlátozott, számosságuk véges és a helyettesítést ideológiai szempontok, elkötelezettségek is korlátozzák, nehezítik. 5.2.2.11 Hasonló dimenziók mentén, mint a regionális napilapok esetében a helyettesíthetőségi vizsgálat táblázatos formában az alábbiak szerint mutatható be. 17

Az országos politikai napilapok helyettesíthetőségét igazoló, ill. cáfoló kutatási eredmények összefoglalója Lehetséges helyettesítési irányok a) Ingyenes lapok b) televízió/rádió c) Internet Helyettesítés dimenziói Tartalomfogyasztás Olvasási szokások Hipotetikus kérdések Az ingyenes lapok csak korlátozottan hasonlítanak az olvasói percepciók alapján a politikai újságokra [a hasonlósági mutató 5-fokozató skálán mérve minden vizsgált dimenzióban 3 alatti]. Bár a televízió jelentıs súlyt képvisel a teljes tartalomfogyasztás tömegében, a napilapolvasók direkt kérdésre adott válaszuk alapján ezt inkább az általuk olvasott napilap mellett nézik. Az internet elvben bármilyen napilapot helyettesíthetne a szinte végtelennek nevezhetı tartalomkínálatával. A Metropol, mint az egyetlen ingyenes országos napilap kizárólag nagyvárosokban érhetı el, ami korlátozza az elérhetıséget. A többi ingyenes kiadvány ritkábban jelenik meg, mint az országos politikai napilapok. A fogyasztás jellemzı helyszíne az országos politikai lapok [81%] esetében az olvasók otthona, ez egy érv a helyettesítés mellett. A fogyasztás jellemzı helyszíne mind az internet [92%], mind a politikai újságok [81%] esetében az olvasók otthona, ez egy érv a helyettesítés mellett. Internet-hozzáféréssel a napilapolvasók fele rendelkezik. A hozzáférés körét tovább szőkíti, hogy a nagy hírportálokat és a fizetıs lapok oldalait sem mindegyikük ismeri. Így a napilapolvasók kisebbségének jelenthetne csak alternatívát az internet. További érv a kiegészítés mellett, hogy az internetezık jellemzıen nem az általuk fogyasztott napilap online verzióját olvassák, hanem kiegészítı jelleggel más lapokét. Országos politikai napilap helyett ingyenes lapot, akár a naponta megjelenı Metropolt is csak a jelenlegi politikai napilapolvasók 2-3%-a választana. A televízió és az internet relatív gyakori hipotetikus áthelyettesítési irány. Az országos politikai lap megszőnése esetén a válaszadók 20-30%-a ezekkel a médiumokkal igyekezne pótolni a lapot. 11. tábla: Az országos politikai napilapok helyettesíthetőségét igazoló, ill. cáfoló kutatási eredmények összefoglalója (forrás: Piackutatás, 12. old.) 5.2.2.12 A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a televízió és az internet csak korlátozottan tekinthető helyettesítő tartalomforrásnak, mindösszesen az olvasók 20-30%- ánál merülhet fel, mint lehetséges helyettesítő tartalom. 5.2.2.13 Az országos bulvárlapok piacán elméletileg helyettesítő tartalomforrás lehetne az internet és a televízió, a Piackutatás adatai azonban azt támasztják alá, hogy az olvasók ilyen irányú elmozdulási hajlandósága igen alacsony. Megállapítható, hogy az internet, illetve a televízió valójában inkább kiegészítő jellegű tartalomforrásnak és nem elsődleges hipotetikus helyettesítő tartalomforrásnak minősül, tekintettel egyfelől a hozzáférés korlátosságára (internet), másfelől a jelenleg preferált tartalomfogyasztási szokások megváltoztatását igénylő jelentős erőfeszítésre. 5.2.2.14 Az országos bulvárlapok piacán a helyettesíthetőségi vizsgálat táblázatos formában az alábbiak szerint mutatható be. 18

Az országos bulvár napilapok helyettesíthetőségét igazoló, ill. cáfoló kutatási eredmények összefoglalója Lehetséges helyettesítési irányok a) Ingyenes lapok b) televízió/rádió c) Internet Helyettesítés dimenziói Tartalomfogyasztás Olvasási szokások Hipotetikus kérdések Az ingyenes lapok csak korlátozottan hasonlítanak az olvasói percepciók alapján a politikai újságokra [a hasonlósági mutató 5-fokozató skálán mérve minden vizsgált dimenzióban 3, jellemzıen 2,5 alatti]. Bár a televízió jelentıs súlyt képvisel a teljes tartalomfogyasztás tömegében, a napilapolvasók direkt kérdésre adott válaszuk alapján ezt inkább az általuk olvasott napilap mellett nézik. Az internet elvben bármilyen napilapot helyettesíthetne a szinte végtelennek nevezhetı tartalomkínálatával. A Metropol, mint az egyetlen ingyenes országos napilap kizárólag nagyvárosokban érhetı el, ami korlátozza az elérhetıséget. A többi ingyenes kiadvány ritkábban jelenik meg, mint az országos politikai napilapok, bár a bulvárlapokat a három vizsgált lapkategória közül a legalacsonyabb gyakorisággal olvassák fogyasztóik, így a megjelenési periódusok itt a leghasonlóbbak. A fogyasztás jellemzı helyszíne az országos bulvár lapok [80%] esetében az olvasók otthona, ez egy érv a helyettesítés mellett. A fogyasztás jellemzı helyszíne mind az internet [92%], mind a bulvár újságok [80%] esetében az olvasók otthona, ez egy érv a helyettesítés mellett. Internet-hozzáféréssel a napilapolvasók fele rendelkezik. A hozzáférés körét tovább szőkíti, hogy a nagy hírportálokat és a fizetıs lapok oldalait sem mindegyikük ismeri. Így a napilapolvasók kisebbségének jelenthetne csak alternatívát az internet. További érv a kiegészítés mellett, hogy az internetezık jellemzıen nem az általuk fogyasztott napilap online verzióját olvassák, hanem kiegészítı jelleggel más lapokét. Még a lap megszőnése esetén az olvasók alig 3-4%-a helyettesítene át valamilyen ingyenes újságra. A televízió és az internet relatív gyakori hipotetikus áthelyettesítési irány. Az országos politikai lap megszőnése esetén a válaszadók 18-23%-a ezekkel a médiumokkal igyekezne pótolni a lapot 12. tábla: Az országos bulvár napilapok helyettesíthetőségét igazoló, ill. cáfoló kutatási eredmények összefoglalója (forrás: Piackutatás, 14. old.) Megjegyzés: bár a tábla országos bulvár napilapok helyettesíthetőségét vizsgálja, a Hipotetikus kérdések címszó alatt bekeretezett rész nyilvánvalóan elírás. Helyette országos bulvár napilap értendő. 5.2.2.15 Az országos bulvárlapok esetében is megfigyelhető, hogy a televízió és az internet, mint helyettesítő tartalomforrás, csak a válaszadók 18-23%-ánál jelent hipotetikus helyettesítő tartalomforrást. 5.2.2.16 A Médiatanács a fenti megállapításokra való tekintettel kiemeli, hogy a jelen fúziós ügyben nem tudja figyelembe venni a Kérelmezők MP-1671-4/2011. és MP-1671-12/2011. számon iktatott nyilatkozataiban szereplő azon álláspontot, mely szerint a jelen szakhatósági ügyben a médiatartalom szolgáltatás releváns piaca a Magyarország egésze vonatkozásában elérhető valamennyi médiatartalom. E megállapítás teljesen egyezik a vonatkozó jogi szabályozás alapjával és jogérvényesítést meghatározó anyagi jogi, médiajogi mérlegelési keretével. Az Mttv. 171. (1) bekezdésében ugyanis maga a jogszabályi rendelkezés is kifejezetten elválasztja, elhatárolja egymástól (diszjunktív mérlegelési alapon rendezett szabályozási módszerrel) az elektronikus hírközlési hálózaton, illetve a nyomtatott sajtóterméken keresztül nyilvánossághoz eljuttatott médiatartalmat. A vonatkozó közigazgatási mérlegelési jogkör elsődleges jogszabályi alapja és kerete, illetve a Médiatanács szakhatósági hatáskörét meghatározó tartalma az elektronikus hírközlési hálózaton vagy a nyomtatott sajtóterméken keresztül eljuttatott médiatartalom elválasztása, önálló releváns piacként kezelése. Ebből következően jelen szakhatósági eljárásban részletesebb jogi indokolást, jogértelmezést igényelne, ha a Médiatanács az Mttv. 171. (1) bekezdésében elválasztott két alapvető releváns piacot egységesítené, egységesen, összevontan kezelné jogalkalmazása során. 5.2.2.17 A Médiatanács a kereslet vizsgálata alapján megállapította, hogy a televízió, az internet és az ingyenes lapok nem minősülnek helyettesítő közvetítő csatornának. A 19

Médiatanács hangsúlyozza tehát, hogy a jelen szakhatósági ügy tárgyát képező fúzió tekintetében a tartalomszolgáltatási alternatívák között a televízió, az internet és az ingyenes lapok véleménybefolyásolási szempontból nem erős helyettesítők, így a Médiatanács ezen tartalomszolgáltatásokat a jelen fúzió tárgyában nem tartja releváns és helyettesítő véleménybefolyásoló közvetítő csatornáknak. 5.2.2.18 A Médiatanács a Kérelmezők MP-1671-4/2011. számon iktatott nyilatkozatában ismertetett osztrák példa kapcsán kiemeli, hogy a jelen szakhatósági álláspont kialakításához felhasznált Piackutatásból részletesen ismertetett szempontok alapján nem tekinthet el attól, hogy a jelen fúzióval érintett tartalomfogyasztók a nyomtatott sajtó mellett igénybe vehető más médiumokat (televízió, rádió, internet vagy más szóhasználattal: online) kiegészítő tartalomforrásoknak tekintik. A Médiatanács álláspontja szerint a jelen fúzió során felhasznált Piackutatás részletesen foglalkozik a nyomtatott sajtó és más médiumok kapcsolatával, így a vizsgálat kiterjed a különböző médiatartalom szolgáltatókra a tartalomfogyasztók visszajelzései alapján. 5.2.2.19 A Médiatanács a Kérelmezők által ismertetett angol esetek kapcsán kiemeli, hogy a Médiatanács rendelkezésére bocsátott Piackutatás alapján a vizsgált fúzióra nem vonatkoztathatóak az OFCOM megállapításai, hiszen teljesen más piaci struktúra, médiapiaci részesedés és berendezkedés, illetve tartalomfogyasztási szokások jellemzik az Egyesült Királyság vonatkozó releváns piacait. (Ezt az is alátámasztja, hogy a televíziót, a rádiót és az internetet kiegészítő tartalomfogyasztási forrásként jelölték meg a tartalomfogyasztók (ld. részletesen a jelen szakhatósági állásfoglalás 7., 8. és 9. tábláiban foglaltakat). 5.2.2.20 A Médiatanács a Kérelmezők által ismertetett német jogi szabályozást a magyar szabályozástól eltérő volta miatt nem tekinti mérvadónak jelen eljárás vonatkozásában. A Médiatanács ugyanakkor fontosnak tartja kiemelni, hogy a jelen szakhatósági állásfoglalás 6. pontjában részletesen kifejtette azon tényeket, amelyek alapján a Médiatanács a vélemények sokszínűsége védelme érdekében és a jelenleg vélelmezett jövőbeni piaci részesedésekre tekintettel az összefonódásra vonatkozó szakhatósági álláspontját meghozta. Egyes laptípusok közötti helyettesítés értékelése 5.2.2.21 A Médiatanács a regionális napilapok, az országos politikai napilapok és az országos bulvár napilapok helyettesíthetőségi elemzése alapján megállapította, hogy lapcsoportokon belüli és a lapcsoportok közötti helyettesítési hajlandóság is viszonylag alacsony. A helyettesítési hajlandóság alacsony szintjéből és a keresztolvasottság viszonylag magas szintjéből az következik, hogy a tartalomfogyasztók az általuk megszokott tartalmakat az általuk megszokott formában akarják fogyasztani, igénybe venni. 5.2.2.22 Ezért szükséges azt is vizsgálni, mennyire jellemző, hogy az olvasók több forrásból jutnak az információkhoz, vagyis meg kell vizsgálni a keresztolvasottsági mutatókat. A keresztolvasottsági adatok támpontot adnak arra vonatkozóan, hogy az egyes napilapcsoportok olvasói milyen tartalomfogyasztási forrásokat használnak az egyes témakörökhöz kapcsolódó információs igényeik kielégítésére. Ennek vizsgálata kiemelt jelentőséggel bír annak megítélése kapcsán, hogy a sokszínű tájékozódás forrásai, azaz a kínálat milyen mértékben találhatók meg az adott olvasói bázison. 5.2.2.23 A keresztolvasottsági adatok táblázatos formában az alábbiak szerint mutathatók be. 20