Fiziológiai vizsgálatok abányászok egészségvédelmére a bauxitbányászatban DR. VARGA JÓZSEF okl. bányagépészmérnök, okl. bányaipari-gazdasági mérnök, osztályvezetõ (Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet, Budapest) Acikk amunkavégzés kiemelten abányamunka emberi tényezõivel, akomplex megterhelésbõl származó igénybevétel megismerésének korszerû módszereivel és eredményeivel foglalkozik elsõsorban abauxitbányáknál elvégzett vizsgálatok alapján. Aszerzõ bemutatja az általa kezdeményezett és koordinált munkahelyi fiziológiai mérések eredményeinek több szempontú felhasználhatóságát, amikroelektronikai méréseken alapuló fizio-ergonómia új kutatási irány létrejöttét és megalapozását. Alapfogalmak Acikktémakörekutatásokonalapszik,amelyetkétkétalkalommalazOrszágosTudományosKutatásiAlap (OTKA)ésazEgészségügyiTudományosTanács(ETT) is támogatott. Akutatások alapvetõ célja, hogy amindenkor meglevõ munkavégzõ-képesség optimális kihasználásárakell törekedni, ésennekfeltételeitmegteremteni. Amunkaképesség optimális kihasználásainak kérdésköre összetett és alapvetõen hármas (munkáltató,munkavállalóéstársadalombiztosítás)érdekellentétettakar. Akutatásokkiindulófeltételezése, hogyazemberre hatómegterheléskomplexjellegû.[1]akomplexmegterhelés amunkaterhelésbõl (fizikai, szellemi, pszichés), a munkakörülményekbõl (munkarend, termelési rendszer, munkahelyi horizontális és vertikális emberi kapcsolatok, munkaszervezés), amunkakörnyezetbõl (zaj, levegõminõség,megvilágítás stb.)tevõdik össze (mikroergonómiaitényezõk).akomplexmegterhelésafentiekenkívülmégtartalmazzaazüzembelsõszervezettségébõl,szociálisklímájából(azüzemérdekeltségi,biztonsági,munkaegészségügyiállapota, amunkavállalóiérdekképviselet érvényesülése, az egyén szakmai önmegvalósulásánaklehetõségeistb.),valamintamakroergonómia témakörébesorolhatócsaládi,lakókörnyezeti,szakterületi, amunka világára visszaható gazdasági rendeletek, az ember magasabb rendû igényeinek (valahová tartozás)kielégítésévelösszefüggõtényezõkhatásaitis. Az igénybevétel: a komplex megterhelés hatására az emberi szervezet válaszreakciói, amelyek alapvetõ fiziológiai paraméterek megváltoztatásában tükrözõdnek, és az egyén adottságaitól, munkakapacitásától függenek. Az optimális igénybevétel: a hatások olyan szintje, amely nem eredményez irreverzibilis elváltozásokat,és anapivagyamûszakonbelülipihenésiidõrévénbiztosíthatóaszervezetregenerálódása. Aszervezet igénybevételében együtt tükrözõdik a komplex megterhelés, függetlenül annak fizikai, pszichés jellegétõl, amikro-, mezo- vagy makrokörnyezetbõl származó eredetétõl. Aterhelõ hatásokra aszervezet az alapvetõ fiziológiai paramétereinek (pulzusfrekvencia, maghõmérséklet, légzésszám ill. O 2 felvétel) megváltozásávalreagál.fontoshangsúlyozni,hogyezek aváltozásokreverzibilisjellegûekkellhogylegyenek,és megfelelõpihenésiidõelteltévelmegtörténjenaszervezet regenerációja. Az optimálistól eltérõ, túlzott, tartósanfennállóigénybevétel eseténaz elváltozásokfoglalkozással összefüggõ vagy foglalkozási megbetegedések kialakulásáhozvezethetnek. Kérdésként felmerül, hogy konkrétan meghatározható-eazoptimálisigénybevétel,hogyazattólvalóeltéréstértelmeznitudjuk.amegterhelésösszetettjellegénél érintettük aszámszerûsítéslehetõségeit, akialakult becslésieljárásokat.azigénybevétel fogalmábólismerjükannak egyéni jellegét.tehátszembenamegterheléstúlnyomórésztáltalánostermészetévelazegyént az õmindenkori adottságaival, képességeivel kell(ene) ütköztetnünk,ésamegállapíthatómértékek alapjánaz igénybevételre vonatkozó minõsítést megtennünk. Belátható, hogy amunkakörülmények ismerete alapján a megterhelés jellegét (pl. túlnyomórészt fizikai munka) kell meghatározni, és ezt követheti amunkakörnyezeti hatásokat is mérlegelõ számszerûsítés. A szervezet igénybevételét amegterhelés mellett tehát dinamikus (nem nyugalmi állapotú) vizsgálatokkal lehet megállapítani.errehivatottakaz ergometriaimódszerek(járószalag vagy kerékpár ergometer) akülönféle vizsgálati eljárásokfelhasználásával.[2] A normál munkavégzési tartományban a fizikai megterhelés és apulzusfrekvencia, valamint az oxigénfogyasztás közötti kapcsolat lineáris, ezért aramp profilúszimptómalimitáltprogrammal az egyén fizikai képességei meghatározhatók. A vizsgálatból az O 2 felvételésaco 2 leadásismeretévelmeghatározhatóaz anaerob küszöbhöz tartozó pulzusfrekvencia (HR) érték, amelyet viszonyíthatunk aszámítható élettani maximum értékéhez, valamintmeghatározható arac %(relatív aerob kapacitás), amelynek értéke >75% kell legyen. Ha rendelkezünk amunkaenergia forgalomravonatkozószámított(becsült)értékkel(kj/perc), akkor abból meghatározható az oxigénfelvétel (l/perc), amelyösszevethetõazegyénterhelésesvizsgálatasorán kapottértékével. 50 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám
Akorábbi, becslésen alapuló megterhelés-számítás helyett kiküszöbölendõamódszerhibáit indokoltúj eljárások kifejlesztése és használata. Ennek alapja, hogy akomplex megterhelés hatására kialakuló igénybevételtnyomonkövethetjükazalapvetõélettanifunkciók megváltozásában, amelyeket amikroelektronika bázisánmunkavégzésközben, amunkatevékenységzavarása nélkül regisztrálhatunk (szívfrekvencia, maghõmérséklet, légzésszám, végtag- vagy törzsmozgás, EMG,EOG).[3] Az elvégzett fiziológiai mérések Az elmúlt idõszakban (1986-93) ahazai bauxit-, szén-ésuránbányászatbantöbbcsatornászakbioport készülékekkel végeztünk méréseket. Minden méréssorozateltérõbányászatitechnológiájúmunkahelyentörtént. A munkahelyi mérések általában a telepített összesdolgozó8-15mûszakbantörténtvizsgálatáraterjedtek ki. Amérések számos esetben három mûszak- banlettekmegvalósítva.ateljes8órásmûszakban30-60 mp-es gyakorisággal kerültek rögzítésre aszívfrekvencia, maghõmérséklet, légzésszám, aktivitás, EMG (elektromyogram)éseog(elektrooculogram)változó értékei. Amunkahelyi fiziológiai változók rögzítésével párhuzamosansorkerültazegyénekmunkatevékenységének VIDEO technikával vagy hagyományos megfigyelésalapjánvalórögzítéséreis.avizsgáltmunkahelyekrõl akörnyezeti tényezõk (hõmérséklet, páratartalom, zaj, megvilágítás) méréseken alapuló értékei is regisztrálásra kerültek. Az elvégzett mérések jellemzõit, számátaz 1.számútáblázatban mutatjukbe. A 135 fõ közel 1200 mûszakrakiterjedõmunkahelyifiziológiaimérése, valamint a91 fõ laboratóriumi spiroergometriaivizsgálata alapján megállapítottuk,hogy a szívfrekvencia (HR/perc) és az oxigénfelvétel (O 2 l/perc) r=0,99 szorosságú korrelációt mutat. Ebbõl következõen az elemzéseknél elégséges a megbízhatóan mérhetõ HR értékének afelhasználása, a munkavégzés közben mért fiziológiai változók aktuális értékei ajelentõsen eltérõ nyugalmi értékek miatt egyénfüggõek, ezért a munkahelyi igénybevétel megállapításához az egyes paraméterek növekmény-értékeit 1.sz. táblázat (pulzus-, maghõmérséklet-, légzésszámnövekmény) használjukfel.azelõzõbekezdésmegállapításaszerint atovábbielemzéseknélapulzusnövekmény amitegyszerûen munkapulzusnak is nevezhetünk értékeit használjuk fel, és csak részlegesen alkalmazzuk amért fiziológiaiváltozókpáronkénti(pl.gépkezelõknélahr és EOG) elemzését. Anövekményérték értelmezését az 1.sz.ábrán szemléltetjük. Az elemzéseknél anövekményértékek mellett felhasználjukamunkahelyimérésekéslaboratóriumivizsgálatokkombinációjakéntszámítható, P.O.Astrand nevéhez fûzõdõ igénybevételi indexet is, melynek megengedhetõértékeahr-revonatkoztatvamax.40%lehet. A 2.sz.ábrán bemutatjuk,hogy a Csabpuszta bányaüzemnél az 1992-ben 15 fõ részvételével 123 mûszakszámra kiterjedõen elvégzett munkahelyi mérésnél a 1986-1993-banvégzettmunkahelyifiziológiaiésergometriaivizsgálatok vizsgált vizsgált ergometriai Munkahely személyek mûszakszám mérések (fõ) száma(fõ) BAUXITBÁNYÁSZAT Bauxitfejtéskönnyûfémtámbiztosítással, pneumatikusrakodó-szállítógéppel 12 201 12 Bauxitfejtésfabiztosítással, dízelrakodó-szállítógéppel 12 110 12 BauxitfejtésTHbiztosítással, dízelrakodó-szállítógéppel 14 122 14 Feltáróvágathajtáskézi-ésgépifúrással, biztosításnélkül,vegyes(fa,th)biztosítással 16 123 16 Feltáróvágathajtásgépifúrással, falazott(idomkõ)biztosítással 3 6 3 Földalattikiszolgálómunkák(szalagtakarítók) 3 29 3 URÁNBÁNYÁSZAT Feltáróvágathajtási,feltöréskiképzési ésfejtésimunkahelyek* 25 109 SZÉNBÁNYÁSZAT Meddõ-vágathajtáselektromosvágathajtó géppel, acélbiztosítással(ajka-árminakna) 18 238 23 Külszíniszénbányabaggerkezelõimunkahely 32 244 8 Összesen 135 1182 91 *améréseketacsszk UránipariKözegészségügyiSzolgálata végezte. 1.számúábra: Aszívfrekvencia(HR)ésamunkapulzus változássematikusösszefüggése HR=szívfrekvencia,HR 0 =ahrnyugalmiértéke Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 51
relatívigénybevétel(%)= aktuálismértérték munkahelyilegalacsonyabbérték laborterhelésmegszakításiérték nyugalmiérték 100 dolgozónkénti átlagosan 8mûszakban mért szívfrekvencia (HR) értékben azonos bányászati technológia mellett egyénenként milyen jelentõs mértékû eltérésekvannak.azegyéniadottságok amelyeketanyugalmi pulzus (HR 0 )értékével jellemezhetünk kiszûrését teszilehetõvéamértabszolútpulzushelyettapulzusnövekménnyel(munkapulzussal)valóelemzés. változásnemcsakafizikaimunkaokoztamegterhelést, hanem akomplex megterhelõ hatásokat istükrözi.ezt szemléletesen aco-szûrõs önmentõ készülék éles riasztáséskészülékbenvégzettgyakorlatmellettijelentõsen eltérõ igénybevétel értékeivel érzékeltethetjük (4. sz.ábra).[4] 2.sz.ábra: Aszívfrekvenciaésnövekménye Ennek érzékelhetõvé tételét mutatjuk be a3. sz. ábrán, ahol két dolgozó 10-10 munkahelyi mérésének HR átl =111/percazonosértékemellettazegyikdolgozó esetében22,8/perc, amásikdolgozóesetében31,4/perc a pulzusnövekmény értéke, ugyanazon a csapaton végzetttevékenységesetében. Alaboratóriumi ergometria vizsgálat során kapott adatok és amunkahelyi mérési adatok birtokában elvégzett számításokkal meghatároztuk akétfõ igénybevételi indexét, amely 26%-ra és 30%-ra adódott, tehát mindkét esetben alacsonyabbak alimitként szereplõ 40%-nál,dejelentõsen(15%-kal)eltérnekegymástól. 4.sz. ábra: Élesriasztás közbenipulzusnövekmények Azábráróllátható,hogyaz élesriasztás általokozottpszichésigénybevétel amelyabányábanvalógyaloglás energetikai megterhelésével párosul, de ennek hatása avizsgált helyen max. 11-14 kj/perc =22-28 dhr/min mértéke mindegyik vizsgált dolgozónál jelentõsen meghaladja amûszak-átlag értékét, és közel azonos a legnehezebb munkafolyamatokra jellemzõ szinttel. Szintén akomplex megterhelés mérési lehetõségét mutatják ahalimba III. bányaüzemben egy szimulált balesethez való riasztás esetében rögzített pulzusértékek (5.sz.ábra). Az ábrából leolvasható, hogy aszimulált baleset helyszínérevalómegérkezésidejealattavizsgáltdolgozónál dhr=81/perc pulzusnövekedés következett be. 3.sz. ábra: Eltérõnövekményértékekazonosátlagos pulzusszámmellett Akomplex terhelés, ill. igénybevétel mérési lehetõsége A kutatási feladatokhoz igazodó, többcélú, nagy mennyiségû, bányabeli munkahelyi fiziológiai méréssel igazoltuk, hogy aszívfrekvencia ill. pulzusnövekmény, 5.sz. ábra: Apulzusnövekményalakulásaegy10%-os emelkedõnmegközelítettbalesetihelyszínesetében (szívfrekvencia-görberészlet) 52 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám
6.sz. ábra: Amegvilágításhatásaazigénybevétel alakulására Ariasztás idejealattadolgozótcsaka10%-osemelkedõn kb. 160 mtávolságratörténõ gyaloglás energetikai megterhelése érte. A sáros, csúszós bányavágatban 10%-os emelkedõn való járás energiaigénye méréseink szerint 30 kj/perc értékre tehetõ, amely megfelel 60/perc pulzusnövekmény értéknek. Ebbõl következõena21/percpulzusnövekményabalesetiriasztástényébõl eredõ pszichés terhelés eredménye. Több személyen ésmás bányaviszonyok (pl. lejtõs, szintes vágatok) mellettelvégzettmérésekisafentieketigazolják. Afigyelmi terhelés hatására bekövetkezõ igénybevétel változás mûszeres mérési lehetõségét mutatjuk a 6.sz.ábrán.15 személyen elvégzettösszesen 124 teljes, 8órás munkahelyi fiziológiai mérés pulzusnövekmény értékei szerepelnek ahét öt munkanapján 15-25 Lux (sötét oszlopok) és 36-45 Lux (világosabb oszlopok) megvilágításmellett. Az ábra szemléletesen tükrözi, hogy amegvilágítás közel 2-szeres értékre történt megnövelése esetén az emberi szervezet igénybevétele 10-15%-kal mérséklõdöttazonosmunkavégzés(vágathajtás)mellett. Azegymunkahelyen12-18fõrészvételévelelvégzett 120-200mûszakmérés átlagosigénybevételi(dhr)értékeinek standardizálásával kapott és energiaforgalom egységre (kj/perc) átszámított értékkel jellemezhetõ a vizsgálttechnológia,munkatevékenység terhelése. Apulzusnövekményként kifejezett technológiai terhelési tényezõ módot ad arra, hogy az új munkavállalók,vagyidõszakosmunka-alkalmassági vizsgálaton résztvevõk laboratóriumi-ergometriai vizsgálatának eredményét összevessük atechnológiára jellemzõ értékekkel. Amunkahelyifiziológiaimérések során megállapítható igénybevételi standardok felhívják afigyelmet amunkaköri alkalmasság ergometriai, dinamikusvizsgálatokonalapulóelbírá- 2.sz. táblázat lásánaklehetõségeire.hangsúlyoznikell,hogyatechno- lógiárajellemzõmegterhelésáltalkiváltottigénybevétel (dhr/perc, O 2 l/perc) nem haladhatja meg az egyén anaerobküszöbéheztartozóértékek40%-át. Avizsgált bányászati technológiák okozta eltérõ megterhelés Amunkahelyi megterhelést az azonos technológia mellett elvégzett 100-200 mûszak alatt mért ill. számított, az egyéni igénybevételre jellemzõ pulzusnövekménystandardizálásaalapjánhatározzukmeg.[5]a pulzusnövekmény számításánál a vizsgált mûszakonkénti, abányába történõ leszállás elõtti ún. ülõ (5 perc) nyugalmi pulzusértéket vettük figyelembe. (Tapasztalatok szerint egy átlagos nyugalmi érték helyett feltétlen indokolt az aktuális napi érték különösena3mûszakosmunkarendbendolgozókesetében.) Az egyes technológiákra jellemzõ értékeket a 2. számútáblázatban mutatjukbe. A 2.sz.táblázat egymástóljelentõseneltérõmegterhelési (dhr átlag) adataihoz az alábbi kiemeléseket tesszük: a szénbányászat vágathajtási technológiáinál a megterheléslényegesenmagasabb,mintabauxitbányászatfejtésiésfeltárásimunkáinál az eltérés összefügg aszénbányászat kedvezõtlenebb munkakörülményeivel, és a magasabb teljesítménykövetelményekkel a bauxitfejtés fabiztosítással dízel rakodó-szállító géppel technológia alacsony megterhelését anyirád- Izamajor II. bányaüzemben mértük. Abányaüzemben az aktív víznívó-süllyesztés hatására teljesen száraz körülményekközötttermeltek. Az adatokból ajelentõsen eltérõ egyéni igénybevételekistükrözõdnek.ennekalapvetõokaegyrészrõlaz egyénenkénteltérõmunkaképesség,másrészrõlamunkamegosztás szerint végzett tevékenység (pl. csapatvezetõ, gépkezelõ, csillés), valamint ateljesítmény ez utóbbifõlegaszénbányászativágathajtásimunkahelyeken követhetõ, ahol az egyes dolgozók (fõleg acsillés munkakörben) relatív igénybevételének mértéke az ajánlott 40%-ot jelentõsen (50-60%) meghaladja. Ez a Különbözõbányászatitechnológiákjellemzõmegterhelésiértékei Technológia dhr/perc átlag min-max Bauxitfejtéskönnyûfémtámbiztosítással, pneumatikusszállítórakodógéppel 25 11-45 Bauxitfejtésfabiztosítássaldízelrakodó-szállítógéppel 22 9-35 BauxitfejtésTHbiztosítássaldízel rakodó-szállítógéppel 26 10-36 Meddõvágathajtáskéziésgépifúrássalvegyes biztosítássaldízelrakodó-szállítógéppel 29 14-44 Meddõvágathajtáselektromosvágathajtógéppel (Voest-Alpin) Z biztosítással 30 16-48 Vegyesszelvényû(meddõ-szén)vágathajtás 4PP-2Mtípusúgéppel, Z biztosítással 33 24-45 Megjegyzés:azokataföldalattitechnológiákatemeltükki,aholjelentõsszámbantörténtmunkahelyimérés Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 53
jelenség is aláhúzza, hogy amunkaköri alkalmassági vizsgálatokatakoraiegészségkárosodásmegelõzéseérdekébenajelenleginélkörültekintõbben,dinamikusergometriaimérésekrealapozottankellenevégezni. Az egyéni igénybevételek és atechnológiai megterhelések értékei összefüggenek ahiányos munkaszervezési módszerekkel, valamintamunkafolyamatok gépesítésének mértékével, abiztosításnál használt anyagokkal,amunkahelyimegvilágításszintjévelis. Afiziológiai mérések eredményeinek üzemi szintû hasznosítása Amunkafolyamatok gépesítésének hatása az igénybevétel alakulására Az egyik vizsgált helyen avágathajtás részben hagyományostechnológiával (kézben tartottsûrítettlevegõsfúrógéppel),részbenkorszerûfúró-kocsivaltörtént. Így lehetõvé vált amûszaki színvonalban jelentõs eltérést tükrözõ technológia összehasonlítása az aktuális pulzusszámban és pulzusnövekményben kifejezett igénybevétel, ill. ennek standardizálásával amegterhelésalapján.a7.sz.ábrán látható,hogyúgyateljesfúrási ciklusra(elõkészület, fúrás), mint csakakonkrét fúrási mûveletrevonatkozóanlényegesen(2,5-szer)magasabb ahagyományos kézi fúrásigénybevételeill.terhelése. Akézifúrásigénybevételénekill.terhelésénekmértéke mind ateljes fúrási ciklusra, mind afúrási mûveletre meghaladja az elfogadható, ajánlott értékeket. Természetesen az adott gépesítés átstrukturálja az egyéb egészségkárosító hatásokat, pl. akéz/kar vibráció helyettmegjelenhetazegésztest-rezgés,éskedvezõtlenebbéválhatazajhatásis. 8.sz. ábra: Azeltérõanyagúbiztosítószerkezetekhatása Amunkahelyen mért élettani változók növekményeit(szívfrekvenciaésrektálishõmérséklet)elemeztük amunkaidõ órái,anapmûszakjai, ahét napjai szerint. Úgyszintén megvizsgáltuk abekövetkezett üzemi baleseteket is az elõzõekkel azonos részletezésben. Amûszak folyamán a pulzus- és maghõmérséklet-növekménygyakoriságát,valamintmunkahelyibalesetekelõfordulásátábrázolvamegállapíthatjuk,hogyszoroskapcsolatvanaz igénybevétel mértékeés abalesetek megtörténteközött.apulzus- valamintamaghõmérsékletnövekmény által jelzett igénybevétel amûszak 4. és 5. óráibanérielamaximálisértékeket,ésugyanezenidõintervallumban tetõzõdik amunkahelyi balesetek leggyakoribbértékeis. Megvizsgáltuk agyakran balesetet szenvedõ és a munkájukatévekenátbalesetmentesenvégzõdolgozók igénybevételének alakulását is. Az elemzések alapján megállapítható,hogyagyakranbalesetetszenvedõdolgozók igénybevétele lényegesen magasabb abalesetmentesendolgozókigénybevételénél. R-Rintervallum gyakoriságú mérések Amunkahelyifiziológiaivizsgálatokkalösszefüggõ szakirodalomtanulmányozásasoránfelmerült,hogya HRésdHRértékekmellettazR-Rintervallumgyakoriságú analízist célszerû lenne bevezetni akorábbi, 7.sz.ábra: Akéziésagépifúráseltérõhatásai Hasonló következtetésre jutottunk afejtésbiztosító anyagok minõségébõl (alumínium, acél, fa) eredõ igénybevételill.megterhelésösszehasonlításánális.a8. sz.ábra szerintazeltérésjelentõs(1,75-2-szeres),ésafabiztosításesetébenaterhelésmértékemeghaladjaanehézmunkáraajánlottértéketis. Abalesetek és az igénybevétel kapcsolata 9.sz. ábra: Azigénybevételösszefüggéseabaleseti gyakorisággal 54 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám
egyperces pulzusszámlálás kiegészítéseként. Az R-R intervallum gyakoriságú mérések lehetõvé teszik a klinikaigyakorlatbanazutóbbikétévtizedbenkibontakozószívfrekvenciavariabilitás(heartratevariability: HRV) vizsgálatát. AHRVanalízis az R-R (ütésrõlütésre) fiziológiai ritmus ms-ban kifejezett ciklus hosszainakelemzésénalapul[6].eztakomplexmegterhelésegyesösszetevõinekrövidideigtartó aszervezet stady-state állapotánakkialakulásáhoznemelegendõ jelenléte, a rövid idejû intervallumokban egy-egy dominánsan elõforduló megterhelési tényezõ hatásánakmegismeréseisindokolja. 2002.októberhónapbanaHalimbaIII. bányaüzemben végeztünk kísérleti jellegû méréseket (7 fõ, 14 mûszak), majd 2003. május-július hónapokban afenyõfõ bányaüzemben11fõközremûködésével 21 mûszakban. Atapasztalatok felhasználásával 2004-ben Fenyõfõ bányaüzemben 6 fõ részvételével 86 kiegészítõ jellegû munkahelyi vizsgálatra került sor. Avizsgálatok célja, hogyaspeciálishelyzetekben(pl.bányábavalóleszállás, színlelt baleseti helyzet) és akülönösen veszélyes munkatevékenységek végzése során (pl. robbantási mûveletek,bányaüregbõl való rakodás, nyitott fõte alatti munkavégzés),valamintakülönbözõdõlésûéstalpminõségû (száraz,csúszós)bányavágatokbanvalójáráseseténkapjunkkiegészítõinformációkatarravonatkozóan,hogyaz említett tevékenységek milyen mértékû és jellegû vegetatívidegrendszerielváltozásteredményeznek. Akétbányábanelvégzett R-R intervallumgyakoriságú mérések tapasztalatai alapul szolgáltak aszéles körben megvalósított bányászati és más veszélyes területekre kiterjesztett ún. kontrollmérések indokoltságához.ezenmérésekeredményeirõlegyönállócikkkeretébenadunkinformációkat. Összefoglalás Összegezve megállapítható, hogy akomplex megterhelés és igénybevétel megismerése atechnikaifejlõdés által nyújtott lehetõségek felhasználásával biztosított.amunkakörialkalmasság megállapításánakeddig alkalmazott gyakorlata korszerûsíthetõ, avizsgálatok feltételei(módszertan,technikaifeltételekstb.)biztosíthatóak (a mérési rendszer megvalósításának csekély összegemellettinkábbaz elhatározásterénkellalépéseketmegtenni). Afiziológiai mérések információi felhasználhatóak abalesetekés igénybevételekösszefüggéseinekfeltárásávalamunkabiztonság,amunkakörülményekmegváltoztatását célzó mûszaki-fejlesztési teendõk, az egyes munkafolyamatok és egyének eltérõ megterhelését és igénybevételét figyelembe vevõ munkaszervezési intézkedések terén. Afiziológiai mérések eredményei elvezethetnekaz ergonómiatudományterületénekbõvüléséhez, afizioergonómiai szakismeretek megalapozásához. AHRVanalízis vizsgálatában rejlõ lehetõségek elõremutatóak,kiegészítik,többletinformációtszolgáltatnak az összetett hatások okozta igénybevétel jobb megismeréséhez, és egy új egészségvédelmi prevenciós stratégiamegalapozásátszolgálhatják. Köszönettel tartozom Donhoffer Szilárd akadémikusnak,akifelismerteafiziológiaiváltozókmunkaközbeniváltozásamegismerésénekfontosságáravonatkozó felvetésem jelentõségét, dr.kovács Sándor orvos-professzornak és dr.szalai László valamint dr.porszász János kollegáknak aszakmai konzultációkért és arészeredmények publikálásábanvalóegyüttmûködésért, dr. Fazekas János és dr.pera Ferenc volt vállalati vezetõknek amunkahelyi mérések feltételeinek megteremtéséért, az üzemeknél közremûködõ mûszaki és egészségügyi szakembereknekamérésekmegszervezésébenéslebonyolításábannyújtottsegítségükért;amunkahelyimérésekben úttörõként részt vett bányaüzemi dolgozóknak az érdeklõdésen alapuló együttmûködéséért, valamint az OMFI vezetõknek és kollégáknak ahasznos munkakapcsolatokért és az MTABányászati ErgonómiaiésBányaegészségügyiTudományosBizottságésFiziológiai-mérésekAlbizottságvezetõinekéstagjainaka szakmaivitákbanvalórészvételükért. Az elért eredmények aközös munka révén születtek, és atovábbi haladás sem nélkülözheti adolgozó emberegészségétfontosnaktartójószándékúegészségügyiésmûszakiszakemberekegyüttmûködését. FELHASZNÁLTIRODALOM VargaJ.: Amunkaterhelésmeghatározáslehetségesmódszerei, CsaládOrvosiFórum2003/8,57-62. J. Porszász, G. Galgóczy, J. Varga: Modeling the work load by laboratory exercise testing, 13th Congress of IEA, Tampere,1997. VargaJ., Fazekas J., Járfás L.: Abányamunka humanizálásával kapcsolatos munkahelyi mérések értékelése, BKL Bányászat124.évf.5-6.sz.289-296. KovácsS.,VargaJ.: Amenekülõkészülékhasználatávalkapcsolatos élettani vizsgálatok eredményei, BKL Bányászat 128.évf.6.sz.502-506. Varga J.: A bányászati technológiák és munkafolyamatok értékelésilehetõségeiazemberiszervezetnekafiziológiai változók bázisán meghatározható komplex igénybevételealapján,otkakutatásijelentés2002. M. Malik and A. J. Camm: Dynamic Electrocardiography, BlackwellFutura2004. DR.VARGA JÓZSEF 1959-benbányagépészmérnöki,1969-benbányaiparigazdaságimérnökiokleveletszerzettaNehézipariMûszaki Egyetem Bányamérnöki Karán.1985-ben A bányamunka humanizálása témakörben doktoriminõsítést kapott. 1986-90 között abányagazdaságtan c. tantárgy meghívott elõadója, 1984-89 között az OMBKE Ipargazdasági Bizottságvezetõjevolt.1986-tólazMTABányászatiErgonómiaiésBányaegészségügyiTudományosBizottságtagja,1996- tóltitkára.15évigvoltabakonyibauxitbányavállalatnálosztályvezetõ,majdamagyaraluminiumiparitrösztnéllétesítményi fõmérnök, fõosztályvezetõ-helyettes és bányászati igazgató. Ezt követõen az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet osztályvezetõje, nevéhez kötõdik afizioergonómiai kutatások megalapozása és elterjesztése. Atémakörben megjelent közel 50 kongresszusi, konferencia kiadvány, szakmai cikk szerzõje és társszerzõje. Társszerzõjeadr.Ungváry GyörgyáltalszerkesztettMunkaegészségtan(MedicinaKiadó2000,2004)c.szakkönyvnek. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,6. szám 55