A programozás lehetőségei és kihívásai. 2011. június



Hasonló dokumentumok
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI

Partnerségi Megállapodás

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

várható fejlesztési területek

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

integrált területi beruházás tervezéséhez

Strukturális Alapok

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A HORIZONT 2020 dióhéjban

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

Az EU kohéziós politikája

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A K+F+I forrásai között

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

Stratégiai és programozási felkészülés a as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

A közötti időszak pályázati lehetőségei

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

A as programozási időszak

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata november 24.

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

A kormányzati és a helyi tervek konvergenciája

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD szeminárium

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Az európai foglalkoztatási stratégia A foglalkoztatási kilátások javítása Európában

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

MTA Regionális Kutatások Központja

Építésügy, területrendezés településügy közlekedési aspektusai Közlekedési konferencia

Gazdaságfejlesztés

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK


Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Innovációs fordulat előtt

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

regionális politika Mi a régió?

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

KÖZEL A SEGÍTSÉG ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján Június 27.

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Az Európai Unió regionális politikája

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a as programozási időszakra

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Veszprém Megyei TOP április 24.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

EU FORRÁSOK PROGRAMOZÁSÁNAK AKTUALITÁSAI A MEGYEI ÉS VÁROSI FEJLESZTÉSEK SZEMPONTJÁBÓL

Az Irinyi Terv és az Ipar 4.0 program a gazdasági fejlesztés programjai

A városokat és vidéküket érintő as tervezés: stratégiai irányok, tervek, programok

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, október 27.

A közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

Miskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás

Tervezési felkészülés a as kohéziós politikai ciklusra

Az EU regionális politikája

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Átírás:

A programozás lehetőségei és kihívásai 2011. június

Tartalom 1. Programozás lényeges keretfeltételei (2014-től) Fő irányok: A kohéziós politika és az EU2020 stratégia összehangolása A stratégia programozás megerősítése Tematikus koncentráció Eredményorientáltság erősödése Feltételek (Egyszerűbb végrehajtási rendszer) 2. A programozás szempontjából legfontosabb tényezők és összefüggéseik 3. A tényezők lehetséges hatása a hazai programok tartalmára és szerkezetére

Kiinduló helyzet és következmények Gazdasági válság hatása forrás-szűke Európa globális pozícióinak relatív gyengülése tagállamok pénzügyi problémái Fokozott elvárások a politika hatásosságával (koncentráció, eredményorientáltság) és a helyi láthatósággal, hitelességgel (eredményorientáltság, place-based megközelítés) Eredményorientáltság: középpontban a célok irányába történő elmozdulás (indikátorokban, a folyamatok egyszerűsítési irányaiban, az eredményességi feltételek rögzítésében) A politika eredményeinek láthatósága: a területi alapú megközelítés ( place-based ), integrált projektek helyi szinten

Koncentráció és eredményérdekeltség EU2020 célok mentén Smart (okos, intelligens) Sustainable (fenntartható) Inclusive (befogadó) Európa Kis számú célra és prioritásra (egy cél, egy prioritás, kis program kevés prioritás ) Elvárás az érzékelhető változás a kulcsterületeken Pl. eredményindikátor: környezet+beavatkozás okozta változás, szakpolitikai feltételek megfogalmazása (programkörnyezet) A prioritások az Integrált iránymutatásokra és a kiemelt ( flagship ) kezdeményezésekre épülnek, az EU2020 stratégia céljainak elérése érdekében.

Célok összefüggései EU 2020 EU Headline Targets NRP National Targets (ma vállalások ) OP X Cél 1 Cél 2 Cél 3 Cél m Cél n OP Y Prioritás n Prioritás m Prioritás 3 Prioritás 2 Prioritás 1

A kohéziós politika változó célja A régiók felzárkóztatásának eszközéből a kohéziós politika egyre inkább az EU általános beruházási politikájává válik, így egyre inkább áthelyeződik a hangsúly a területek felzárkózatásáról arra, hogy hogyan tudja az EU egészének versenyképességét fokozni. ( részesüljön mindenki a kohéziós politikából! ). Következmény: A kohéziós politika által finanszírozott beruházásoknak az EU egésze versenyképességét kell szolgálnia Megmarad fejletlenebb régiók támogatási priorizálása, de nem az utolérés (felzárkózás) a cél

Integrált iránymutatások (10) 1. Közpénzügyek (minőség, stabilitás) 2. Egyensúlytalanságok csökkentése az eurozónában 3. Makrogazdasági egyensúly 4. K+F támogatása (kutatás oktatás - innováció tudásháromszöge ), digitális gazdaság 5. Erőforráshatékonyság, ÜHG kibocsátás csökkentése 6. Üzleti és fogyasztói környezet, az ipari bázis modernizációja 7. Munkaerőpiaci részvétel növelése, strukturális munkanélküliség csökkentése 8. Munkaerő képzettségének javítása, élethosszig tartó tanulás 9. Oktatási és képzési rendszerek javítása, részvétel bővítése 10. Társadalmi befogadás és a szegénység elleni harc

Kiemelt ( flagship ) kezdeményezések Intelligens növekedés (smart growth) EU digitális menetrend (Digital Agenda) Innovatív Unió Mozgásban az ifjúság Fenntartható növekedés (sustainable growth) Erőforrás-hatékony Európa Iparpolitika a globalizáció korában Befogadó növekedés (inclusive growth) Új készségek és munkahelyek Szegénység elleni európai platform

EU 2020 és NRP célértékek ( headline targets ) Foglalkoztatás (20-64 éves korúak) Innováció GDP arányos köz-és magán ráfordítás Klímaváltozás, energia Üvegházhatású gázok (1990-hez) (2005) Energia-megtakarítás Megújuló energiaforrások részaránya felsőfokú végzettségűek a 30-34 évesek között Iskolát elhagyók aránya Alsó középfokú végzettségűek aránya (18-24) Szegénységben élők aránya EU 75% 3% -20% 20% 20% 40% 10% - 20M fő Magyaro. 75% 1,8% +10% 10% 14,6% 30,3% 10% - 5%

NRP foglalkoztatási célok 2010 2011 2012 2013 2014 2015 tény Ko Di Ko Di Ko Di Ko Di Ko Di Munkanélküliségi ráta 11,2 10,9 10,9 10,5 10,5 9,9 8,8 9,3 7,3 8,7 5,9 Foglalkoztatási ráta (20-64) 60,6 61,1 61,1 62,4 62,6 63,6 64,7 65,0 66,8 66,3 69,1

A területiség, mint horizontális alapelv a Nemzeti Reform Programban Magyarország számára a területi szempontú gondolkodás hangsúlyos kezelését indokolja, hogy hazánkat igen változatos földrajzi, gazdasági, társadalmi adottságú térségek alkotják, az egyes térségek társadalmi és gazdasági fejlettsége között pedig nagyon nagy különbségek tapasztalhatók. A kedvezőtlen folyamatok eredményes kezelése differenciált terület- és fejlesztéspolitikát igényel, amelyben az egyes térségek és települések sajátos területi adottságaira és egyedi kihívásaira az eddigieknél hangsúlyosabban és hatékonyabban szükséges reagálni. Emellett a területi szemléletnek az ágazati szakpolitikákat is át kell hatnia, melyben a beavatkozások térképen tervezése alapigényként kell, hogy megjelenjen. Ezért nagyon fontos, hogy a Nemzeti Reform Programban tett vállalások az EU2020 Stratégia céljainak elősegítése mellett hozzájáruljanak a területi felzárkóztatáshoz is. Ehhez a területi aspektusok az egyes intézkedések megvalósításakor horizontális szempontként jelennek meg. (forrás: NRP)

Programozási dokumentumok Common Strategic Framework (CSF) Bizottsági anyag hasonlóan a mostani CSG-hez (Community Strategic Guidelines) Hogyan lesznek az EU 2020 célokból és célértékekből kohéziós politikai célok programozási alap-dokumentum, várhatóan őszre/ősszel. Minden alapra (vidékfejlesztés is!) kiterjed Development and Investment Partnership Contract Tematikus (nem ágazati, de nem is területi.) célok, hozzárendelt kötelezően alkalmazandó eredményindikátorok, feltételek és sikertényezők Operatív Programok: kb. mint most figyelembe véve a koncentráció szándékát (kevés számú prioritás)

Programozási dokumentumok 2013-14 OP X OP Y OP Z 2012 Fejlesztési és Beruházási Partnerségi Szerződés (ERFA, ESZA) Közös Stratégiai Keret ERFA, ESZA, EAGGF 2011 kiemelt kezdeményezések Integrált iránymutatások Európai Unió

Régi-új lehetőségek Szakpolitika egészének megfinanszírozása egy alapból (ESZA pl. oktatáspolitika) Több alapból finanszírozott ( integrált ) OP-ok Az adminisztratív határokon átnyúló földrajzi alapú programozás (nálunk Bp. Agglomeráció, Balaton, Tisza, talán a Duna is megint ) Global Grant alapú (valószínűleg) integrált helyi fejlesztések, városfejlesztési projektek

Célok összefüggései EU 2020 EU Headline Targets NRP National Targets (ma vállalások ) OP X Cél 1 Cél 2 Cél 3 Cél m Cél n OP Y Prioritás n Prioritás m Prioritás 3 Prioritás 2 Prioritás 1

Lehetőségek az OP-ok struktúrájára I. Tematikus programok, ágazati logika alapján Tematikus önmagukban is integrált jellegű prioritások (pl. k+f ) Régiós-területi különbségek megjelenése a projekt-kiválasztás kritériumaiban esetlegesen indikatív forrásallokációban (OP 2004-6 mintája) esetlegesen konkrét prioritáson belüli - területi célokban Központi irányítás, központi vagy mátrix-szerű végrehajtási struktúra (központi és régiós KSz-ek ) RFÜ-k végrehajtó szerepe: KSz funkció több prioritás régiós szinten megvalósítandó intézkedéseinek megvalósítására

Lehetőségek az OP-ok struktúrájára II. Régiós programok, területi logika alapján (?) Tematikus prioritások, régiós szintű rész-célok Régiós különbségek megjelenése: a prioritások eltérő (arányú) kombinációjában és a forráselosztásban Kis esély régiónként különböző prioritások formálására (koncentráció: kevés számú prioritás) Csak vegyes rendszerben reális (nagy infrastruktúrák és az állam központosító jellege miatt) tovább növeli a prioritások számát

Esetleges további eszközök Régiócsoportok (régiós különbségek alapján ) együttes kezelése Földrajzi alapon lehatárolt program (elhatárolás kérdése ) Makro-regionális program (Duna-stratégia) hatása a tervezés tartalmára ( pl. hol tervezzük a Duna-stratégia megvalósulását szolgáló projektek költségeit, hogyan illeszkednek ezek a régió stratégiai céljaihoz, preferenciáihoz? )

Tartalmi kérdések Az EU 2020 célok tükrében nehezen értelmezhető fejlesztési szándékok sorsa (pl.) Humán alapszolgáltatások elérhetősége, minősége Településfejlesztés - funkcióbővítés Térségi szintű közúti közlekedés Turizmus Egyéb? Projektek és a CSF céljai (EU2020 célok) közötti hatásútvonal (ok-okozati összefüggések) meggyőzően kidolgozhatók-e?

Egyéb a döntéseket érdemben befolyásoló - kérdések Mi a magyar (tagállami) területpolitika célja, (van-e, lesz-e) értelmezhető-e ez az EU2020 keretében? Intézményi rendszer: feladatok szétosztása a szintek között. Decentralizáció? A politika (Parlament) hosszú távú célja a régiókkal, mint fejlesztéspolitikai eszközzel illetve a régiós szinten kialakított kapacitásokkal? Fejlesztéspolitikai preferenciák: ÚSZT alapján jósolható? Milyen területi keretekben jelentkeznek/mutatkoznak meg a régiós különbségek? Van-e tartalmi különbség az egyes régiók fejlődéséhez szükséges beavatkozásokban? (Tényleg különbözik-e az optimális policy mix?) Van-e értelme csak bizonyos régiókban érvényes céloknak?

Köszönjük az együttműködést! lunk.tamas@vitalpro.hu wachter.balazs@vitalpro.hu