I. 1. BEVEZETÉS ÉS TÉMAINDOKLÁS

I. 1. BEVEZETÉS ÉS TÉMAINDOKLÁS Történész, és talán még politológus szemmel is, elsőre talán furcsa lehet a témaválasztás, hiszen a dolgozat egy olyan témát próbál feldolgozni, ami már-már lehetetlen vállalkozásnak tűnhet, hiszen maga az esemény épp e pillanatban is zajlik. Nem egy régen lezárult, és ebből kifolyólag viszonylag egyszerűen kutatható téma, hiszen nincsenek egzakt források, nincsenek levéltári anyagok és természetesen nincsenek régészeti leletek sem, melyekből rekonstruálni lehetne. Ugyanakkor talán mégsem akkora hátrány, hogy egy jelenleg is tartó (és úgy tűnik, még elég sokáig elhúzódó 1 ) válságról van szó. Ennek több oka is van: Az esemény még nem veszett a múlt homályába, ezáltal a meglévő források és nemzetközi elemzések több oldalról is megközelítik a kérdést, és így nem merül fel a győztes történelemírás torzítása. Mivel egy információs társadalomban és az internet korszakában élünk, ezáltal az eseménnyel kapcsolatos legújabb fejlemények szinte azonnal eljutnak hozzánk, ez nagyban megkönnyíti a téma kutatását és az esetleges reflektálást is, ám pont az információs tenger miatt, nagyon fontos az összes vélemény megismerése, ezek szűrése és az objektivitás megőrzése. Mire próbál meg tulajdonképpen e dolgozat rávilágítani? Az iráni válság viszonylag sok mindenben hasonlít a második öbölháborúra 2, nem csak a helyszín, hanem a hasonló politikai, katonai és nem utolsósorban gazdasági körülmények miatt is. Ugyanakkor mégis más, hiszen Irán nem csupán burkoltan nyugatellenes, hanem ténylegesen nem ismeri el a számunkra természetes társadalmi vívmányokat, gondoljunk például a szabad véleménynyilvánításra, az információs szabadságra, a nemek közötti egyenlőségre vagy akár a humánus büntetés végrehajtási rendszerre. 1

Egy olyan országról van szó, ahol mindennaposak a nyilvános kivégzések és a kisebb bűneseteknél (például a kisebb értékű lopások) a demonstratív jellegű végtagcsonkolás is bevett gyakorlat, ahol állami szinten korlátozott az internet maximális sebessége 3, sőt emellett rendkívül erős a cenzúra és a szabad sajtó egyetlen formáját jelentő blogok 4 pedig folyamatos támadás alatt állnak. Élesen szemben áll a fentiekkel, hogy Irán ugyanakkor egy csodálatos, és több ezer éves történelemmel rendelkezik, amely az ókor egy bizonyos szakaszában, szinte az egész akkor ismert világot egyetlen nagy birodalomban egyesítette 5, sőt út- és postahálózatokat épített ki megteremtve a mai modern közigazgatás alapjait is 6. Igazán ellentmondásos területről van tehát szó, ahol mai napig szemben áll egymással, a dicsőséggel, hódításokkal és virágzó korszakokkal teli történelmi örökség és a modernkori társadalmi frusztrációk, illetve a sokszor külföldi (jellemzően amerikai) gazdasági (jellemzően az olaj lobbival kapcsolatos) érdekek. Mi hát a helyzet? Mi vezetett a legújabb iráni konfliktushoz és válsághoz? Irán tényleg veszélyt jelent a világra? Nukleáris fegyvereket fejlesztenek és állítanak ott elő? Adott esetben akár be is vetnék őket? Ha igen kik a célpontok? Esetleg ez csak egy mondvacsinált indok, hogy bizonyos érdekkörök rátehessék kezüket a fekete aranyra? E kérdésekre keresi a választ e dolgozat és próbálja megmutatni a helyzetet elfogulatlanul, és úgy, hogy ne csak egy politikai szakelemző láthassa át a folyamatokat 2

II. 1. A KEZDETEK A DICSŐSÉGES MÚLT, AVAGY JÓ HOLD JÖN Rengeteg történelem előtti régészeti lelőhely 7 bizonyítja, hogy szerte az iráni fennsíkon már az i.e. IV. évezredben ősi kultúrák és városias települések léteztek, jó néhány évszázaddal a közeli Mezopotámia legkorábbi civilizációi előtt. Az indoirániakból nagyjából ekkoriban váltak el az úgynevezett előiráni népek. Az árja (előiráni) törzsek nagyjából az i.e. III. és II. évezredben érkeztek az Iráni-fennsíkra, valószínűsíthetően több hullámban. E népek nomád életmódot folytattak. Később az előirániak két csoportra, nyugatira és keletire váltak szét. Az i.e. I. évezredben a nyugati csoporthoz a perzsák, médek, baktriaiak és a parthusok tartoztak, míg a kimmerek, az alánok, szarmaták (a jászok elődei) és szkíták a Fekete-tengertől északra lévő pusztákon éltek. Néhány törzs keleten telepedett le, szállásterületük messze benyúlt az indiai szubkontinens északnyugati hegyvidéki határterületére is. Megint más törzsek messze nyugaton a Balkánon éltek (például a szkíták), vagy messze keleten, a mai Hszincsiang-Ujgurban. Nagyjából ekkor keletkeztek az avesztainak nevezett keleti óiráni nyelven íródott zoroasztrista vallás 8 szent irat, az Aveszta (körülbelül i.e. 1000 körül), ez himnuszokat és törvényeket tartalmaz 9. Bár e terület egyébként sem az elmaradott vidékek közé tartozott, de az igazi nagy felemelkedés az ókorban kezdődik, amikor is egymás után jönnek a nagyobbnál nagy királyok, akik az uralkodás mellett hatalmas területi hódításokat is véghez visznek! Először majd a médek egyesítik Iránt (i.e. 625 559 körül), legnagyobb királyuk, Nagy Kürosz pedig a médek és perzsák egyesítésével létrehozta az úgynevezett Akhaimenida Birodalmat. Halála után legidősebb fia, II. Kambüszész folytatta a hódításokat, még Egyiptomot is meghódította. Ám Kambüszész halála után trónviszály tört ki, amelyből végül a királyi család egy távoli rokona, Dareiosz került ki győztesen. Kétségkívül ő tekinthető az ókori Irán legjelentősebb uralkodójának. 3

Nagy államférfiként és jó szervezőként ismert uralkodó volt, még neve is ezt sugallta, ugyanis a Dārayavauš 10 óperzsa nyelven azt jelenti Jó Hold. Szinte teljesen átalakította birodalma addigi kormányzati rendszerét és jogi szabályait (bizonyítás szabályozása, rabszolga-kereskedelem, vesztegetési ügyek elbírálása, vagy akár az erőszakos cselekedetek elbírálása). Egyiptomban csatornákat építtetett, létrehozta az úgynevezett királyi utat. Az infrastruktúra fejlesztése révén természetesen nagymértékben fejlődött a kereskedelem is. Dareiosz uralkodása alatt tehát a Perzsa (vagyis Iráni) Birodalom az addigi történelem legnagyobb és leghatalmasabb birodalmává vált, határai keleten az Indus és Amu-Darja folyókig, nyugaton pedig a Földközi-tengerig terjedtek, beleértve Anatóliát (a mai Törökország területét) és Egyiptomot is. Ugyanakkor hadvezérként és hódítóként közel sem volt olyan sikeres, mint korábbi nagy elődje, II. Kurus perzsa király. Hadserege csak görög segítséggel menekült meg a szkíták elleni hadjáratban és bár többször is megpróbálta elfoglalni Görögországot, de i. e. 492-ben szerencsétlenségére a flottája viharba került, és megsemmisült, két évvel később pedig az athéniak győzték le seregét a marathóni csatában. Nagy uralkodóhoz híven halálára már életében felkészült, ugyanis sírjának megépítését még életében elrendelte, melyet Perszepolisztól nem messze, a Naks-e Rosztam-i majdnem merőleges sziklafalba vágatott 11. Persze semmi sem tarthat örökké! I.e. 449-ben az athéniak támogatták a milétosziak lázadását, ennek lett az eredménye Szardeisz kirablása. Természetesen revánsként, ez kiváltotta a perzsák görögök ellen indított hadjáratait az i.e. 5. század első felében (a görög-perzsa háborúk korszaka). Ezekben a háborúkban a perzsák értek el jelentős sikereket, olyanannyira, hogy még Athént is lerombolták i.e. 480-ban! Végül mégis a görögök kerekedtek felül és visszavonulásra kényszerítették a perzsákat 12. A harcok, csak i.e. 449-ben értek véget. A kegyelemdöfést pedig majd Nagy Sándor adja meg a hatalmas birodalomnak, aminek utolsó uralkodóját i.e 333-ban győzte le az isszoszi csatában. Ezt követően i.e. 328 327-ben elfoglalta a teljes területet. 4

A birodalom részeinek élére saját tisztjeit állította, ezzel előkészítve a birodalom szétesését, ami majd csak a halála után következett be. Az i.e. 3. század végétől kezdve az arszakida dinasztia által vezetett Parthus Birodalom folyamatosan küzdelemben legyőzte a szeleukida birodalmat és uralma alatt egyesítette az iráni felföldet, majd uralma alatt tartotta végül már Mezopotámiát is i.e. 150 és i.sz. 224 között. Ez volt az ókori Irán harmadik úgymond bennszülött dinasztiája, közel öt évszázadon át maradt hatalmon! Ám Parthia a Római Birodalom ősellensége volt keleten, ugyanis megakadályozta a rómaiak terjeszkedését kelet felé. A párthusok páncélozott nehézlovasságot (kataphrakt lovasság) és könnyebb felszerelésű, de mozgékonyabb lovas íjászok alkalmazásával majdnem 300 éven át álltak ellent Rómának, mely hatalmas teljesítmény, a kor talán legerősebb hadseregével szemben. I.e. 36-ban a nevezetes római hadvezér, Marcus Antonius katasztrofális hadjáratot vezetett a párthusok ellen. 32 000 embert veszített el! Augustus római császár idején Róma és Parthia bizonyos vitás kérdéseket diplomáciai úton rendezett, többek között ekkor szolgáltatta vissza Parthia azokat a légiójelvényeket, amelyeket Marcus Antoniustól, illetve i.e. 53-ban a katasztrofális Carrhae-i csatában Crassustól zsákmányolt. A Parthus Birodalom majd csak 224-ben bukik el, amikor a rosszul szervezett birodalom utolsó királya vereséget szenvedett saját vazallusától (Ardasírtól). I. Ardasír győzelmével a Szászánida Birodalom alapítójává vált, megkezdte a birodalom gazdasági és katonai újjászervezését. A szászánida birodalmat az akhaimenida mintájára szervezték újjá. A birodalmat az "Árják birtokának" hívták, fővárosa Ktésziphon volt. A rómaiak sorozatos vereséget szenvedtek tőlük 13. 632-től kezdődően az Arab-félszigetről érkező portyázók támadni kezdték a Szászánida birodalmat. A Párthus, majd a Szászánida birodalom idején a Selyemúton folyó kereskedelem kiemelten fontos szerepet játszott Kína, Egyiptom, Mezopotámia, Perzsia, az indiai szubkontinens országai és Róma fejlődésében, ezáltal elősegítette a modern világ megalapozását. A szászánidák idején Irán kapcsolatai Kínáig értek, virágzott a művészet, a zene és az építészet. Ekkor kezdődött el a térségben is hódítani az új vallás: az iszlám, mely alapvetően formálta át e területet (is), Az újraegyesítésre majdnem 700 évet kellett várni, de ez már másik történet 5

II. 2. EGY ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK AZ ISZLÁM TÉRHÓDÍTÁSA Az Arab-félszigetet már az ókor óta az arabok lakták, ám egészen az iszlám megjelenéséig külön-külön sokszor egymással is rivalizáló törzsekben éltek. Ezen a vidéken a beduinok állattenyésztéssel (leginkább ló és teve), kereskedelemmel és útonállással foglalkoztak. Az arab törzsek saját pogány hiedelemvilágukban vagy idegen vallásokban (kereszténység, párszizmus) hittek, ami tovább fokozta a köztük levő ellentéteket. 570 táján született Muhammad, vagy a Magyarországon jobban ismertebb néven Mohamed, (törökösen Mehmed). Nevének jelentése: Az, aki dicsértetett ). Amikor Muhammad kb. 40 éves lett, egy hegyre vonult elmélkedni. Ott az iszlám szerint felkereste őt Gábriel angyal ember képében. Megmondta, hogy Allah az egyedüli Isten (Allah jelentése: Isten), és más isten nincs (monoteizmus)! Muhammad megosztotta az angyal tanítását másokkal is, és természetesen hamarosan követői is akadtak. Az angyal szavait memorizálták, majd leírták, ugyanis Muhammad analfabéta volt, ez a szent irat nem más, mint az iszlám vallás szent könyve a Korán. Az iszlám szó egyébként az az arab s-l-m kiejtett alakja és megadást, békét jelent. Tanai merítenek más vallásokból is, van ami az arab hiedelemvilágból vettek át (például a dzsinnek), van amit zsidó vallásból (például a sertéshús fogyasztásának tilalma) van amit a kereszténységből (például a paradicsom) és van amit a párszizmusból (például a dzsihádot), de természetesen saját, egyedi elemeket is tartalmaz. Mohamed első és legfontosabb dolga az volt, hogy Jathribban, azaz a városában, (Medinában, mely arabul várost jelent), egy új közösséget alakítson ki híveiből. Ez az új közösség, (umma) a hívek számára átvette a törzs életfontosságú funkcióit, a hívőkre ruházva a törzs tagjainak jogait és rájuk róva a törzs tagjainak kötelességeit. A közösség közös céljaihoz mindezért egy speciális adóval (dzsizje) járultak hozzá, de cserébe mentesültek a muszlimokra kirótt adótól. A medinaiak egyebek mellett karavánok indításából és átmenő karavánok sarcolásából éltek. Gazdag zsákmányt ígért 624-ben egy jómódú mekkai karaván. 6

Ezt Muhammad hívei sikerrel le is rohanták, s a győzelemben igazolását látták annak, hogy vezetőjük Isten embere. A mekkai seregek megtorlásul több eredménytelen támadást is indítotak Medina ellen, míg végül 627-ben Mekka 10 ezer emberrel támadt a városra. Ám Muhammad és hívei mély árkot ástak a város köré, és megállították a támadókat. Ez a mekkai kudarc a 628-as árokbékéhez vezetett. Ezután, már valójában nem volt akadálya annak, hogy Muhammad 629-ben Mekkába zarándokoljon. Ott azonban egyik legfőbb hívét közben megölték. Muhammad ezt követően jelentős sereg élén Mekka ellen indult. Mekka azonban megadta magát és behódolt. Muhammad presztízse ezzel megnőtt és tulajdonképpen innen indul az hódító útjára az iszlám. Az iszlám hódítás folyamán Iránt az úgynevezett Omajjád Kalifátusba tagolták be. Az iszlamizáció igazán mélyreható változásokat okozott a kultúrában, a tudományban és az iráni társadalom szerkezetében is, a felvirágzó perzsa irodalom, az orvostudomány, a filozófia és természetesen a művészet az újonnan alakuló muszlim civilizáció lényeges eleme lett. Kulturális, politikai és vallási téren az iráni hozzájárulás az új muszlim civilizációhoz rendkívül fontos. Mindezek következménye tulajdonképpen Irán muszlim aranykora. Egy iráni hadvezér, Abu Muszlim elűzte az omajjádokat Damaszkuszból és segítette az abbászida kalifákat Bagdad 14 meghódításában. Az abbászida kalifák ezután vezíreket 15 neveztek ki az irániak fölé, azonban ezen iráni kormányzók jelentékeny autonómiára tettek szert. 822-ben Khoraszán kormányzója, Tahir függetlenné nyilvánította magát és megalapította a táhiridák új perzsa dinasztiáját. Az ezt követő számánida érában Irán megvédte, és tovább erősítette függetlenségét. Iránban pont ezért, valójában sohasem sikerült az arabizálás. Volt ugyan erre törekvés, de ez csak meg inkább megerősítette az irániak elszántságát, hogy megóvják függetlenségüket az arab hódítóktól. A nemzeti dinasztiák alatt kulturális virágzás a 9. és 10. században tartott. E korszak legjelentősebb hatása, hogy folytatódott a perzsa nyelv használata, amely a mai napig Irán hivatalos nyelve. Firdauszí, Irán legjelentősebb eposzának szerzője, mindmáig a legfontosabb személy a perzsa nyelv fenntartásában. Az iszlám hódítás utáni iráni filozófia kapcsolatban állt az óiráni, az ógörög és a fejlődő muszlim filozófiával. 7

Perzsia e korból származó mai napig is ható és legjelentősebb filozófiai hagyománya nem más, mint az okkult és transzcendentális filozófia. 8

II. 3. GYÖKERES VÁLTOZÁSOK A SÍITA ISZLÁM MEGJELENÉSE, A DINASZTIÁK KORA A síita iszlám, (as-sía) az iszlám legnagyobb vallási kisebbsége, mely ma a körülbelül muszlimok 10%-át egyesíti. A többségi szunnita iszlámtól alapvetően abban különbözik, hogy Mohamed próféta és Ali (Mohamed veje és unokatestvére) illetve utódai, vagyis a ház népe, (ahl al-bajt) számára kiemelt szerepet biztosít. Hogy ez milyen természetű, az az egyes irányzatok szerint eltér, de összességében elmondható, hogy kizárólag a 656-tól 661-ig uralkodó Alit ismerik el valóban legitim kalifának, és (bizonyos számú) fiú utódait tévedhetetlen, isteni tudást birtokló imámoknak tekintik. Az első iráni síita iszlám államot a szafavida dinasztia (1501 1722) első tagja, Iszmáil sah alapította. A szafavida dinasztia egy valóban jelentős politikai hatalom volt, számos kétoldalú államközi szerződés részese. A szafavidák hatalmának csúcsát Nagy Abbász uralkodása idejéhez köthetjük, bár a dinasztia gyakran került összeütkozésbe a törökökkel, üzbég törzsekkel, sőt még a portugálokkal is. Államukat szigorúan központosították és kísérletet tettek a hadügy modernizálására is. Emellett sajátos építészeti stílus jelzi uralmuk idejét 16. 1722-ben vége szakad a szafavida dinasztia tündöklésének, ugyanis afgán lázadók győzik le Szultán Huszajn sahot, ezzel a dinasztia elbukik. 1735-ben Nádir sah kiszorította az afgánokat Iszfahánból, ám uralma nem volt túl hosszú életű, 1747-ben meggyilkolták. Őt 1750-ben a Zand-dinasztia követte, aminek az alapítója Karim kán volt, fővárosa pedig Siráz. Uralmukat viszonylagos béke és virágzás jellemezte. E dinasztiának három uralkodója is volt! Az utolsót 1794-ben kivégeztette Aga Muhammad kán, a Kádzsárdinasztia alapítója. Ő a fővárost Teheránba tette át 17. Tehetséges kancellárja, Amir Kabir modern közigazgatást vezetett be és más modernizáló reformokat is kezdeményezett. 9

A Kádzsár időszakban Irán több háborút is vívott az oroszokkal, amelyek eredményeként elvesztette területének csaknem felét Oroszország és a folyamatosan terjeszkedő Brit Birodalom javára. Mégis, ezek ellenére is képes volt megőrizni függetlenségét, elkerülni a gyarmatosítást. Az ismétlődő külső támadások és saját, egyre súlyosbodó korrupciója azonban rendkívül meggyengítette a dinasztiát. 1906-ban végül alkotmányos forradalom tört ki, aminek folytán összehívták az első országgyűlést és bevezették az alkotmányos királyságot. 10

II. 4. AZ ELHATÁROLÓDÁS KEZDETEI KHOMEINI SZÍNRELÉPÉSE 1921-ben az egyre erőtlenebbé váló kormányt (brit ösztönzésre) egy Atatürköt 18 példaképének tartó tiszt, Reza Pahlavi megdöntötte, és 1925-ban sahhá kiáltatta ki magát, megbuktatva ezzel a Kádzsárokat. Az 1941-ig regnáló Pahlavi a török reformokat kívánta átültetni Iránba, ezért keményen harcolt a rendkívül befolyásos síita egyház ellen. Nevéhez fűződik az első iráni egyetem megalapítása, a kötelező közoktatás elrendelése, a vezetéknév használat kötelezővé tétele, az állami hadsereg megteremtése (és erőltetett felduzzasztása is), a saríát 19 felváltó polgári és büntetőtörvénykönyvek bevezetése, valamint az új (bolgár és belga mintájú) alkotmány megalkotása. Heves iszlámellenessége feltétlen nyugatbarátságban, az ókori (végső soron pogány) perzsa kultúra felélesztési kísérleteiben és a síita klérus elleni kegyetlen megtorlásokban csapódott le, amik által rendkívül népszerűtlenné vált alattvalói körében. Mindennek tetejében diktatórikus kormányzata leginkább az arisztokráciára támaszkodott, ezért a paraszti tömegek sorsának javítása érdekében szinte semmit sem tett. 1941-ben a britek és szovjetek megszállták az országot, hogy a második világháborúban során az iráni vasutat és annak kapacitását maximálisan kihasználják, 1944-ben pedig, a köztudottan németbarát sahot arra kényszerítették, hogy a fia, Mohamed Reza Pahlavi javára lemondjon, ugyanakkor 1953-ban Irán miniszterelnökét, Mohammed államcsínnyel távolították el a hatalomból. Ezt a brit és az amerikai titkos ügynökségek szervezték meg 20. Moszaddek bukását követően a sah egyre diktatórikusabban kormányzott. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság (rendkívül hathatós) támogatását élvezve ugyan tovább modernizálta az iráni ipart, de ugyanakkor eltiporta a polgári szabadságjogokat is. Uralma, melynek része volt a szisztematikus kínzás, és a legtöbb más alapvető emberi jog megsértése is, végül az 1979-es iráni forradalomba torkollott, melyben rezsimjét végérvényesen megdöntötték. Különböző csoportok több mint egy éves küzdelme után végül iszlám köztársaság alakult Khomeini ajatollah 21 vezetésével, aki a tömegek és az egész iszlám világ teljes támogatását is élvezte. 11

Az új teokratikus politikai rendszer vallási alapú reformokat hajtott végre, külpolitikájában felvállaltan nyugatellenes volt. Irán különösen távolságtartóvá vált az Egyesült Államokkal ( America is the great Satan, the wounded snake 22 ) szemben, leginkább az 1953-as puccsban való részvétele okán, amely megdöntött egy választott kormányt, hogy a sah elnyomó rezsimjével cserélje fel azt. Emellett Irán nyilatkozatot tett arról, hogy nem ismeri el Izrael állam létezését, amely többek között a jelenlegi válság egyik fontos sarokköve, gondoljunk csak például az USA és a zsidó állam szoros gazdasági kapcsolataira. Az új kormánynak ugyanakkor sokszor az is felróják, hogy támogatott különféle csoportokat, melyet a nyugati világ nagy része fundamentalistaként 23 könyvel el. Ennek következtében némely országok, közöttük az Amerikai Egyesült Államok a mai napig ellenséges hatalomként tartják számon Iránt. A fenti történeti áttekintés után, nézzük meg mi zajlik napjainkban, mi vezethetett a válsághoz és mi lehet a valóság... 12

III. 1. AZ IRÁNI VÁLSÁG KIPATTANÁSA EHUD OLMERT HAZUDOTT? A legmélyebb gazdasági válság sújtja Iránt azóta, hogy a 80-as években Irakkal háborúba keveredett 24 25. De miért? Mi vezethetett ide? A nyugati országokban (főként az Egyesült Államokban), egyre inkább felülkerekedik az a gondolat, mely ma már kisebb-nagyobb pánikot is öltött (nemzetbiztonsági berkekben), hogy Iránnak saját nukleáris programja van, mely egyáltalán nem békés (K+F, innovációk, energia ellátás és/vagy fejlesztés), hanem konkrétan katonai célokat szolgál. Ezen feltételezés alapját tulajdonképpen egy 2006 decemberében készült interjú szolgáltatja, melyben Ehud Olmert akkori izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy: Irán célja egy olyan atomprogram, mint amilyenje Amerikának, Franciaországnak, Izraelnek és Oroszországnak van. Ez a mondat, melyről a miniszterelnök hivatala a későbbiekben természetesen azt állította, hogy csak kiforgatták az államfő szavait, zseniálisan elhelyezettnek bizonyultak. Egyrészt mert alig pár évvel azelőtt történtek az amerikai és európai terror merényletek és még élénken élt az emberek fejében az elvakult, pokolgéppel felszerelkezett lehetőleg arab merénylők képe, másrészt ez rendkívül jó alapnak bizonyult ahhoz is, hogy miért is van szüksége például Izraelnek atom arzenáljának további fejlesztésére. Egy olyan országnak, amely már 1980-ban 200 atombombával, és a célba juttatásához Jericho rakétarendszerrel is rendelkezett 26, és amely a mai napig nem írta alá atomsorompó egyezményt 27 (Észak-Koreához, India, és Pakisztánhoz hasonlóan). 13

III. 2. VAN ATOM VAGY NINCS ATOM SZÁMÍT EZ EGYÁLTALÁN? Ez egy rendkívül érdekes kérdés, ugyanis a jelenlegi iráni vezetés mondhatni furcsán áll a kérdés tisztázáshoz, úgy tűnik nem is tagadják illetve nem is erősítik meg egyik feltevést sem. Természetesen atomlétesítmények találhatóak az országban, sőt a Nuclear Materials Security Index szerint, Irán rendelkezik is (működőképes/bevethető) atomfegyverrel 28. Mindezeket ugyanakkor nem tudhatjuk biztosan, hiszen bizonyos adatok csak becsléseken alapulnak, és abban sem lehetünk biztosak, hogy a területen lévő atomlétesítményekben pontosan milyen jellegű (hadászati, vagy polgári) kutatások folynak. Tekintve, hogy az ország ezen létesítményeibe, (és úgy egyáltalán Iránba) napjainkban még a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hivatalnokainak sem túl egyszerű bejutni, ugyanakkor előfordult már olyan (nem is túl rég), hogy egy bizonyos ország az állította egy másik országról, hogy ott vegyi fegyverek vannak, a társadalom elnyomásban él, ezért azonnali segítség nyújtásra és a nyugati demokrácia importjára van szükség 29. Valójában tehát nem tudjuk van-e valóban bevethető nukleáris fegyvere Iránnak, azt viszont tudjuk, hogy ez az ország rendelkezik a világ második legjelentősebb olaj- és gázkészletével. A jelenlegi kiaknázás méretei azonban messze elmaradnak a lehetőségektől, a Khomeini-időszak előtti termelési szintektől. Irán olaj- és gázberendezései elavultak, az iraki-iráni háború okozta károkat furcsa módon, még mindig nem hozták rendbe, és nem igazán történtek jelentős új beruházások sem. Az amerikai bojkott, a nemzetközi szankciók és a külföldi olajvállalatok tartózkodása az új beruházásoktól hátráltatják az új termelő kapacitások fejlesztését. Az iráni atomprogram miatt kialakult konfliktus ( atom pánik ), a fejlett nyugati országok, így Franciaország fokozatos kivonulásához vezet. Iránnak így a nyugati cégek helyett főként a kínai és az orosz energiaügyi együttműködést helyezi előtérbe. 2004-ben Kínával 70 milliárd dollár értékű hosszú távú megállapodást kötött. Oroszországgal pedig közös érdeke, hogy lehetőség szerint távol tartsa más országok nagyvállalatait a Kaszpi-tenger környékének olaj- és gázkészleteitől. 14

Az iráni elképzelések között szerepel a Kaszpi-tenger olajának és gázkészletének kijuttatása a déliráni kikötőkön keresztül a nemzetközi piacokra. Érdekelt abban is, hogy India kulcsfontosságú, hosszú távú energia-szállítójává váljék. Perspektíváiban számít az európai piacokra is, amelyeket különböző útvonalú, jelenleg még tervezési szakaszban lévő vezetékekkel, alternatív útvonalakon kíván elérni Szírián, Törökországon, Görögországon, vagy akár Ukrajnán keresztül. Tekintettel arra, hogy hatalmas gázkészletekkel rendelkezik, a terület belátható időn belül a cseppfolyósított gáz egyik legfontosabb forrásává válhat. Ugyanakkor napjainkban az országot sújtó embargó miatt, nehezen tudnak dollárhoz és euróhoz jutni, ezáltal jelentősen csökkentek Irán jegybanki devizatartalékai. Ennek következtében 2012 január és szeptember között 60%-kal értékelődött le a riál 30. Ez év augusztusában 12 260 riál volt az amerikai dollár hivatalos árfolyama, de a feketepiacon 25 650 riált kellett fizetni. Október első két napján pedig 25%-ot veszített a nemzeti valuta az értékéből. Látható tehát, hogy valójában Amerika érdeke a konfliktus eszkalálódása, ugyanis e ravasz húzással elsősorban az ázsiai országokat hozhatják nehéz helyzetbe, bár rövidtávon akár még az energiahordozó exporttól függő Oroszországnak is jó lehet, ha Iránt végül háború borítja lángba. Márciusban a Brent olaj 31 ára 126 dollárra emelkedett barrelenként, ami már közelít a 2008nyarán regisztrált 140 dolláros rekordhoz. Csakhogy 2008 előtt a világgazdaság természetes növekedése miatt növekedtek az olajárak, míg mostanság a növekedés elsődleges oka az Irán körüli válság. Az USA azt követeli szövetségeseitől, ne vásároljanak iráni olajat, arra hivatkozva, hogy ezzel kényszerítsék Iránt nukleáris programjának feladására. Az EU már meghajolt az amerikai akarat előtt, Dél-Korea és Japán azonban még ellenáll. Amennyiben megszűnik az iráni olaj vásárlása, Teherán azzal fenyeget, lezárja a Hormuziszorost, melyen keresztül a világ tengeri olajszállításának majd a fele (45 %-a) halad át. A szankciók miatt már most csökken az iráni olajtermelés. 15

Valójában nem az atomfegyverekről vagy a terrorizmusról van szó, hanem arról, hogy egy Irán elleni konfliktus esetén az amerikai olajtársaságok, tőkés körök és a katonai-ipari komplexumok hatalmas haszonra tehetnek majd szert. Az USA és Kanada területén jelentős energiahordozó készletek vannak (például palagáz), azonban ezek kitermelése drága. Csak akkor van értelme ezek kiaknázásának, ha az olaj ára 100 dollár fölött van. Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a palagáz kitermelés Amerikában. Ennek következtében a gáz ára 100 dollár alá csökkent, miközben a kitermelés önköltsége 150 dollár. Hogy a gáz ára növekedjen, a termelés csökkentése szükséges. Ha Irán valóban lezárja a Hormuzi-szorost, a világpiacról eltűnik, legalábbis jelentősen lecsökken a szaúdi, bahreini, iraki, katari, kuvaiti és az Egyesült Arab Emirátusokból származó olaj és földgáz mennyisége. Következésképpen, az árak az égbe emelkednek, miután szerfölött jövedelmezővé válnak az amerikai és kanadai olaj- és gázmezők. Barack Obama elnök politikája egyik prioritásaként nevezte meg, hogy az USA energetikai téren önellátó legyen, hogy kevésbé függjön a külső tényezőktől, s amelynek révén 1 millió új munkahelyet lehet teremteni Amerikában (az USA egyébként már vagy tíz éve folyamatosan csökkenti a Közel-Keletről vásárolt olaj mennyiségét, miközben az afrikai és dél-amerikai beszállítók súlya növekszik). Ami a többieket illeti, ők sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, az EU, Kína és Japán sokkal inkább függ a közel-keleti olajszállítmányoktól... Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy pótolni tudja a világpiacról esetlegesen kieső olajmennyiséget. A gázzal valamivel jobb a helyzet, de Oroszország csak Európa és Törökország felé tudja jelentősen növelni a szállításokat, hiszen Ázsia felé nincs meg a megfelelő infrastruktúra. Az ázsiai országok viszont hoppon maradnak, és kénytelenek lesznek megvárni, amíg az amerikai flotta felszabadítja a Hormuzi-szorost. Kérdés, mit kérnek cserébe az amerikaiak (Itt nem árt emlékeztetni, hogy Amerika legnagyobb hitelezője Kína és Japán, a Pentagon akár még azt is elérheti, hogy az ázsiai országok finanszírozzák Irán elleni felszabadító hadjáratát )? 16

Ha háború lesz Irán ellen, ami felpörgetheti a hadsereget és az ipart is, akkor az ahhoz vezethet, hogy Oroszország (mint megbízható beszállító), felértékelődik nemcsak Európában, de Ázsiában is. Nemcsak az európai országok, de hamarosan Kína, Japán, Korea is megpróbál majd nagyobb mértékben részesülni az orosz energiahordozókból. Van azonban egy negatív faktor is: egy Irán elleni háború könnyen átterjedhet a Kaukázusra is, ami viszont könnyen problémákat okozhat akár Oroszországnak is! Egyenlőre, ez még csak fikció és egy lehetséges forgatókönyv a tények bemutatása és objektív elemzése alapján, ám már most szinte biztosra vehető, hogy: Az iráni válság nem fog egyszerűen, és áldozatok nélkül megoldódni... 17

IV. 1. BIBLIOGRÁFIA 1. Irán. Panoráma [1979, Budapest] Szentirmai József 2. Merre tart Irán? HVG [2006, Budapest] John Farndon 3. Irán Egy amerikai modell bukása. Kossuth [1979] Gömöri Endre 4. Irán. Szikra [1954, Budapest] Gömöri Endre 5. Irán: Birodalmak, hagyományok. Körösi Csoma Társaság [Budapest] Apor Éva Internetes hivatkozások Letöltés ideje: 2012. október 30. 17:00 URL: [www.ntiindex.org] 18

IV. 2. MELLÉKLETEK Khomeini figyelő tekintete a mai napig is mindenütt ott van: házfalakon, plakátokon stb. Szinte már hozzátartozik a jellegzetes iráni városképhez... (forrás: http://www.weltrekordreise.ch/p_asie_iran.html) 19

Amerikai repülőgép-hordozó hadihajók a Hormuzi-szoros bejáratánál. Valami készülődik... (forrás: http://www.haaretz.com/news/middle-east) 20

IV. 3. JEGYZETEK 1 In: http://dailycaller.com/2012/02/06/obamas-diplomacy-delayed-iran-crisis-until-election-year/ (Letöltés ideje: 2012. október 20.) 2 A legutóbbi iraki háború 3 Az Iránban elérhető maximális sebesség körülbelül 128 kb/s, míg például Magyarországon az átlagosan elérhető sebesség 10.97 Mb/s, ez azt jelenti, hogy még egy átlagos itthoni felhasználó is 85-ször gyorsabban tölthet le vagy oszthat meg információkat a világhálón, mint például egy iráni blogger. 4 Interneten vezetett napló, mely az információ megosztás és a vélemény nyilvánítás egyik legkedveltebb formája napjainkban egyszerű és sokszor teljesen automatizált felhasználói felülete és könnyű átláthatósága miatt. 5 Gondoljunk például a Perzsa Birodalomra és I. Dareiosz perzsa nagykirályra! 6 In: Gömöri Endre, 1954 7 Például Taht-e Szolejmán ( Szulejmán trónja ), mely Irán legfontosabb műemlékei közé tartozik (az UNESCO Világörökség része), története egészen az őskori, illetve a párthus, ilhánida és szászánida időszakokra nyúlik vissza. 8 A zoroasztriánizmus volt az Akhaimenida Birodalom és az azt követő iráni birodalmak államvallása az 7. századig. A vallás alapítója egy iráni próféta és hitújító, Zarathustra volt, aki az i. e. 6. században élt. Perzsa hagyományok szerint Zarathustra tevékenysége i. e. 560 körülire tehető. A zoroasztrizmus egyaránt tartalmaz monoteista és dualista jellegzetességeket. A vallás követőit zarathusztriánusoknak is nevezték, az iszlám megjelenése óta pársziknak is szokták őket nevezni. Az istentisztelet legjellemzőbb vonása az úgynevezett tűztemplomokban a szent tűz őrzése, emiatt az iszlámban tűzimádóknak hívják őket. 9 In: Szentirmai József, 1979 10 Dareiosz nevének eredeti óperzsa változata. 11 In: Szentirmai József, 1979 12 Ez valószínűleg annak is volt köszönhető, hogy a perzsa államszervezet már nem állt a korábbihoz hasonló biztos lábakon. 13 Gondoljunk bele, ez idő tájt már a nagy Római Birodalom sem állt a helyzet magaslatán, bizonyos provinciák forrongtak és néha már az ellátás is akadozott. 14 Irak 15 A vezír (perzsául: vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban. 16 In: Szentirmai József, 1979 17 Mely mellesleg ma is az ország fővárosa és a legfontosabb gazdasági és médiaközpontja is egyben. A régészeti feltárások tanúsága szerint, helyén már i. e. 6000 körül is léteztek települések. 21

18 Mustafa Kemal Atatürk török katona és államférfi, a török függetlenségi háború hőse, a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke. 1934-ben a Török Nemzeti Országgyűlés adományozta neki vezetéknevét, melynek jelentése: a törökök atyja. 19 A saria szó jelentése: út, vagy vízhez vezető ösvény. A klasszikus iszlám jogtudományi hagyományokra, struktúrára épülő jogrendszer. 20 Ez volt az úgynevezett Ajax-hadművelet. Mai napig tartja magát a feltételezés, hogy mindez azért történhetett meg, mert Moszaddek államosította Irán kőolajkészleteit. 21 Ruholláh Muszavi Homeini (magyarul gyakran Khomeini) ajatollah, iráni síita vallási vezető (ajatollah, mardzsa), az 1979-es iráni forradalom egyik vezéralakja, majd Pahlavi elűzésétől haláláig a forradalom vezetőjeként (rahbar-e engeláb) Irán államfője volt. Az iráni nép szellemi vezetőjeként sikeresen dacolt a nyugati befolyással szemben, eközben az egész iszlám világban hatalmas tekintélyre tett szert. 22 Khomeini ajatollah e szavakkal (Nagy Sátán) hivatkozott Amerikára, Jimmy Carter -t az Egyesült Államok 39. elnökét is Sátánnak nevezve. 23 A fundamentalizmus az összehasonlító vallástudományban a különböző vallások modernségellenes mozgalmaira utal. Az elnevezés arra is utalhat, hogy egy bizonyos vallásos hit írásai tévedés nélküliek és történelmileg pontosak annak ellenére, hogy azokat esetlegesen a modern tudomány cáfolja. 24 1980-ban Irak megtámadta Iránt. A rendkívül véres és pusztító irak-iráni háború 1988-ig folytatódott, de egyik állam sem érte el valódi célját. A harcokban sok százezren vesztették életüket, Irak többször is vegyi fegyvert vetett be. 25 In: The Guradian 26 In: Nuclear Threat Initiative (Nuclear Materials Security Index) 27 1968-ban Nagy-Britannia, az USA, Kína, Franciaország és a Szovjetunió aláírták az atomsorompó egyezményt (Non Proliferation Treaty). Eszerint az aláírók segítik egymást az atomenergia békés hasznosításában, és nem segítik a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat azoknak megszerzésében. Ezenkívül az aláírók engedélyezik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, hogy a nukleáris berendezéseiket ellenőrizze. 1970-ig 187 ország írta alá az egyezményt, viszont Kuba, India, Izrael és Pakisztán elutasította. India és Pakisztán időközben nukleáris fegyverre tettek szert. Az atomsorompó egyezmény egyik nagy hibája, hogy nem tette kötelezővé a leszerelést. A teljes körű atomcsend-egyezményt 1996 óta 166 állam, közöttük az 5 "atomnagyhatalom" írta alá, amely megtilt mindennemű kísérleti robbantást. Az atomfegyverek felhalmozása ugyanakkor paradox módon (a teljes pusztulástól való félelemben), eddig visszatartotta a vezető hatalmakat az egymással vívott nyílt háborúktól, s a globális erőviszonyok alakulását egyértelműen, a gazdasági teljesítőképesség függvényévé tette. 28 In: http://www.ntiindex.org/countries/iran/ (Letöltés ideje: 2012. október 25.) 29 Gondoljunk csak az iraki háborúhoz vezető állítólagos iraki vegyi fegyverraktárak meglétére (állítólagos CIA-jelentésekből), melyekről utólag kiderült, hogy valójában nem is léteznek. 30 A riál Irán hivatalos pénzneme. 31 Az Északi tengerben kitermelt könnyű, kis kéntartalmú olaj melynek sűrűsége 833 kg/m³. 22