A felszín alatti vizek minsítésének az alapja az ún. makrokomponensek (Na +, K +, Ca 2+, Mg 2+ kationok, Cl -, HCO 3 -, SO 4 2-, NO 3 - anionok) arányának, továbbá az összes oldott sótartalom, a hmérséklet meghatározása. A vízkészlet I. osztályú, ha közvetlenül (vagy a biztonsági ferttlenítést követen) közmves ivóvízellátásra alkalmas. Ha egyéb rutin (vastalanítás, gáztalanítás), vagy újszer kezelési eljárást (arzénmentesítés, nitrát, ammónia eltávolítása) igényel, akkor II/1, II/2 II/3 alosztályok valamelyikébe kerül,besorolásra. A legrosszabb minség vizek a III. osztályba tartoznak. A minsítés során a legrosszabb vízminségi jellemz szabja meg az osztályba-sorolást. A ténylegesen ivóvízellátásra használt víz minségét pedig az MSZ 448 elírásai szerint minsítik. Vízszennyezést okozó emberi tevékenységek A háztartásokban mosáshoz, fürdéshez, mosogatáshoz használt és a WC öblítvizével együtt elfolyó víz adja a háztartási szennyvizet. Ha ehhez még a csapadékvizet és a városi csatornahálózatba között ipari üzemek szennyvizét is hozzáadjuk, városi., vagy települési szennyvízrl beszélünk. Ennek minsége a település lakosságának életmódjának és a településen található üzemek fajtájának függvénye. Összetétele és mennyisége jelents részben a vízfogyasztástól függ. A gyakorlatban az 1 lakostól származó szennyvíz mennyiségét egyenlnek veszik az 1 fre es vízfogyasztással. Ez Bp.-en 150 L. Járványügyi szempontból a háztartási szennyvíz a legveszedelmesebb fajta: szárazanyag-tartalma 1 2 g/l, a szennyez anyagok kb. fele szerves anyag (40 % fehérje, 10 % zsír, 50 % szénhidrát). ph-ja közel semleges, ez optimális a biológiai folyamatok szempontjából. Napi 150 L/f vízfogyasztás esetén ahazai adatok alapján a városi szennyvíz átlagos összetétele a következ táblázatban látható.
Az ipar által felhasznált víz 10 20 %-ának kémiai és biológiai tulajdonságai is megváltoznak, a felhasználás során elszennyezdik, ipari szennyvizek keletkeznek, melyek lehetnek: htvizek és gzrendszerek lebocsátott vizei; technológiai szennyvizek; üzemi szociális szennyvizek; az üzem területérl elvezetett csapadékvíz Az enerigaipar fként hszennyezést okoz, egy 100 MW.os erm vízigénye 2 000 m 3 /óra. A vegyiparra a szennyez anyagok változatossága a jellemz (kémhatása szinte soha nem semleges, gyakran olajszármazékokat, szénhidrogéneket tartalmaz). Kohó gépipar viszonylag kevéssé jelents szennyez (mert már az üzemekben jelents a tisztítás!). Élelmiszeripar nagy szervesanyagtartalmú (KOI: 1300 7600 mg/l, BOI 5 : 600 4800 mg/l) vizet bocsát ki, de ez biológiailag jól bontható. A könnyipar legnagyobb vízszennyez ágazatai a papír-, textil-, és bripar. Legkevésbé szennyezett a papíripari üzemek vize. Ezek a túlnyomórészt rostanyagot tartalmazó fehér szennyvizek, Cellulózgyártásnál fleg oldott szennyezést tartalmazó barna szennyvizek keletkeznek. Míg az elbbi mechanikai tisztítást igényel, az utóbbi biológiait is. A brgyári szennyvizekre a nagy üledék-, és zsírtartalom, magas ph, szulfid-, és krómtartalom a jellemz. Nagyobb gondot kell fordítani a mezgazdasági eredet káros szennyezdésekre. Ezek az agrokemizálásra és az iparszer állattartásra, illetve a növényvédszerek alkalmazására vezethetk vissza. Viszonylag új szennyez forrást jelent a nagyüzemi állattartásból származó szennyvíz. Ennek egyik mellékterméke a hígtrágya veszélyes vízszennyez anyag, hatása van az oxigénháztartásra, tápanyagháztartásra, a mikrobiológiai jellemzkre, a mikroszenyezk mennyiségére és a toxicitásra is.
A vízszennyezés hazai helyzete Felszíni vízkészletünk 99 %-a 3 f vízfolyásban (Duna, Tisza, Dráva) található, ezek szennyvizeket hígító képessége nagy. A Dunában és a Tiszában a bakteriális szennyezés jelenti a legnagyobb problémát. A korábban tiszta Tisza vízminsége folyamatosan romlik, és mivel szinte valamennyi mellékfolyójának (Szamos, Kraszna, Sajó, Maros) vize szennyezett, az országból kilép szelvényben valamennyi komponens koncentrációja folyamatosan növekszik. Bár a Balaton egész vízgyjt területe hazánk terültén van, vízminsége évtizedekig romlott, és csak az utóbbi években változott meg ez a tendencia. A Velencei tó sok oldott sót és szerves anyagot tartalmaz. Állóvizeink többsége fürdzésre alkalmas, folyóvizeink a bakteriológiai szennyezettség miatt többnyire alkalmatlanok. Magyarországon a felszín alatti vizek egységes hidrológiai rendszert alkotnak. A vízkörforgalom legértékesebb részét a karsztvizek képezik. A felszín alatti vizek 25-30 %-a a biztonsági ferttlenítésen kívül nem igényel kezelést, I. osztályú. A vízkészlet ¾-e II. osztályú 80-90%-uk vas és Mn-tartalma magas, 15 %-uk robbanásveszélyes gázt (metán) tartalmaz (gáztalanítás!), 5 10 % arzéntartalmú. A legnagyobb gondot a nitrátszennyezés okozza, a falvak 15-20%-ában 50 200 mg/l, de van 1000 mg/l-es érték is, a határérték pedig 50 mg/l.
A hazai szabályozás Fhatóság: Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelségek Munkájukat az 1995 évi LVII. Vízgazdálkodási törvény alapján végzik. 219/2004 (VII. 21.) Korm. sz. rendelet a felszín alatti vizek védelmérl rendelkezik (kármentesítés, felszínvíz-védelmi bírság). A 220/2004 (VII. 21.) Korm. sz. rendelet a felszíni vizek minségének védelmérl intézkedik (csatorna-, és vízvédelmi bírság). A 221/2004 (VII. 21.) Korm. sz. rendelet pedig a vízgyjt gazdálkodás egyes szabályait tartalmazza. Az ivóvizek minségi követelményeit a 102/23001 (X. 25.) Korm. sz. rendelet, a természetes fürdvizekét pedig a 273/1001 (XII. 21.) Korm. sz. rendelet határozza meg. Vízkészletjárulékot fizetnek a vízfelhasználók (a lakosság csak 500 m 3 felett) a saját vízkivételi mvek útján kinyert víz után. A vízjogi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli mennyiség után pótdíjat kell fizetni. Ivóvízdíjat és csatornadíjat kell fizetni a közüzemi víz-, és csatornamvek által szolgáltatott ivóvízért, illetve a kezelésükben lév csatornák használatáért. a díjakat a 23/2004 (XII. 16.) KvVM sz. rendelet mellékletei tartalmazzák. Vízjogi engedély szükséges minden olyan létesítmény építéséhez, mely a vizek természetes lefolyását, azok mennyiségét és minségét befolyásolja. A kiviteli tervekre vízjogi létesítési engedélyt adnak ki, sikeres próbaüzem után adják ki a vízjogi üzemeltetési engedélyt. A 220/2004 (VII. 21.) Korm. sz. rendelet szerint a felszíni vízek minségének megrzése és javítása a kibocsátó feladata. A rendelet a közcsatornába vezetett szennyvizekre is vonatkozik. A környezetvédelmi felügyelség ezekre technológiai, területi vagy egyedi kibocsátási határértékeket ír el. Technológiai határértékeket, amennyiben létezik ilyen az adott tevékenységre, - ha nincs akkor területi kibocsátási határértéket ír el. Egyedi határértéket akkor, ha az adott technológiára a jogszabály sem technológiai, sem területi határértéket nem határoz meg, - ennek megállapítása a befogadó terhelhetsége alapján, vagy a kijelölt felszíni vizekre vonatkozó célkitzés alapján kerül sor. Általános cél a rendelet 1. Melléklet B. pontjában meghatározott I. lista szerinti anyagok és az E. pontjában megjelölt elsbbségi veszélyes anyagok felszíni vizekbe való kibocsátását fokozatosan meg kell szüntetni! Közcsatornába tilos háztartások, kisebb vendéglk kivételével, - bármilyen hulladékot bevezetni! A kibocsátási határértékeket a 28/2004 (XII. 25.) Korm. sz. rendelet határozza meg. Technológiai kibocsátási határértékeket ad meg a települési szennyvizekre, másrészt a felszíni vizekre veszélyes anyagok I. listájában szerepl anyagok közül a Hg.ra (nem alkáli klorid elektrolízis esetében), Cd-re, 1,2 dikóreténra, tri-, és pentaklór-etilénre, továbbá a II. listába tartozó azbesztre, végül további 37 technológiára (pl. húsfeldolgozás, textíliagyártás, papírgyártás, kolaj-feldolgozás, alkáli-klorid-elektrolízis, mtrágyák, üveg-, és vas gyártása, fémmegmunkálás és fém-felületkezelés, hulladéklerakás) ad meg kibocsátási határértékeket. A szennyez, továbbá veszélyes és mérgez anyagokra a területi kibocsátási határértékeket az 1-4 vízminség-védelmi területi kategóriákra, a Balaton és közvetlen vízgyjtje, egyéb védett területek,
idszakos vízfolyások, általános védettségi kategória adja meg a rendelet.
A rendelet 5. Melléklete megadja azokat a legkisebb és legnagyobb határértékeket, melyek között a hatóság- a befogadó terhelhetségét figyelembe-véve közvetlen bevezetés esetén egyedi határértékeket állapíthat meg egy adott szennyezanyagra. A közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezanyag-tartalmának küszöbértékeit láthatjuk a következ táblázatban. Új létesítményeknél az elérhet legjobb technológia alkalmazásával be kell tartani a kibocsátási határértékeket, ellenkez esetben a felügyelség a kibocsátót szennyezés-csökkentési intézkedésekre kötelezi vízszennyezési bírság egyidej kivetésével. A bírság összegét egy évre szennyezanyagonként számítják a B = (M Me)k Ft/év Képlet szerint, itt M a tényleges szennyez-tartalom (kg/év), Me az engedélyezett szennyezanyag-kibocsátás (kg/év), k a fajlagos bírságtétel az adott szennyezanyagra (Ft/kg).
A határértéknek megfelel, ill. engedélyezett M e kibocsátás meghatározható: koncentráció-határérték alapján )megengedett koncentráció [kg/m 3 ] és az adott évben kibocsátott szennyvíztérfogat [m 3 /év] szorzataként), vagy a fajlagos kibocsátás alapján (adott évben gyártott termék [t/év] és a technológiai határérték [kg/t] szorzataként). Amennyiben a szennyez anyag koncentrációja eléri a határérték kétszeresét, a bírságot a jelents túllépés miatt j =1,3 (mérgez anyagnál j = 2) tényezvel meg kell szorozni. Ha a szennyvizet nem engedélyezetten hígítják, a bírságot a határérték-koncentráció alatt, h = 1,1; e felett h = 1,3 hígítási tényezvel kell megszorozni. Ha a befogadó szennyezettsége a határértéket meghaladja, új kibocsátás csak más szennyezés egyidej csökkentésével lehetséges. Aki a határértéket meghaladó szennyezettség felszíni vizet használ fel, csak az általa okozott többletszennyezésért felel. Aki rendkívüli vízszennyezést okoz, rendkívüli vízszennyezési vagy csatornabírságot köteles fizetni a szennyez anyagok teljes mennyisége után, ami akár a képlet alapján számított bírság 5- szörösét is elérheti. Az, aki 15 m 3 /üzemnap mennyiséget meghaladó szennyvizet, valamint a rendelet 1. melléklet B. pont I. listája szerinti veszélyes, vagy az E. pont szerinti elsbbségi veszélyes anyagot bocsát ki, önellenrzésre kötelezett, ennek eredményeirl évente összefoglaló jelentést készít. A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenrzésére (helyszíni hatósági-, és önellenrzés) vonatkozó szabályokat a 27/2005. (XII. 6.) KvVM sz. rendelet határozza meg. Meglév létesítményekre az elírásokat legkésbb 2010 dec. 31-ig teljesíteni kell (türelmi id). A türelmi id a 15 000 lakosegyenérték alatti agglomerációk települési szennyvíztisztítóinál 2015. dec. 31. Az érzékeny területeken lév 10 000 lakosegyenérték fölötti agglomerációk települési szennyvíztisztítóinál 2008. dec. 31-ig tart a türelmi id. A türelmi id alatt a bírságot egyre növekv mértékben, a nem szolgáltató jelleg kibocsátókra a megállapított bírság 5 75%-át, a szolgáltatókra (víziközm üzemeltetését, szennyvízelvezetést és/vagy szennyvíztisztítást végz) a megállapított bírság 5-20 %-át kell kiszabni.