2011. szeptember hó XXII. évf. 9. szám Isten hozta Szabolcs atya! A jó kút csendesen ontja vizét, Így telik minden napja. Áldott élet ez, fontolgatom: Csak adni, adni, minden napon. Ilyen kúttá kellene lennem, Csak adni teljes életemben. Mindig csak adni? Ez terhet is jelenthet! Jó kút, nem érzed ezt a terhet? Belenézek, tükre rám ragyog- De hiszen a forrás nem én vagyok! Árad belém, csak én továbbadom. Hadd éljek ilyen kútéletet, Osszak áldást és sok-sok szeretetet! Nem az enyém, Krisztustól kapom, Egyszerően csak továbbadom Igaz már egy hónapja közöttünk tevékenykedik atya, de szeretnénk itt az újságunk hasábjain keresztül is köszönteni. Egyházközösségünk hívei és képviselıtestülete nevében nagy szeretettel köszöntjük. Közöttünk kezdi el papi életének elsı plébánosi szolgálatát. Ebben a szolgálatban szeretnénk mindenben a segítségére lenni, hogy jó pásztor módjára gondozhassa a reá bízott nyájat. Kérjük, legyen jó vezetınk abban, hogy jobban elmélyüljünk Isten szeretetében, a Krisztussal való barátságban és épüljön közösségi életünk. Nagyon vártuk! Nagy öröm és nagy felelősség számomra, hogy dr. Erdő Péter bíboros úr 2011. augusztus elsejei hatállyal rám bízta a Budafok- Felsővárosi Jézus Szíve plébánia vezetését. Engedjék meg, hogy néhány sorban bemutatkozzak. Nógrád megyéből származomm és ott is nőttem fel. 1979- ben születtem Salgótarjánban szüleim első gyermekeként, Szabina húgom kilenc évvel fiatalabb nálam. Az általános iskola nyolc osztályát Balassagyarmaton végeztem, majd négy évvel később Salgótarjánban érettségiztem. Érettségi után egy évig a technikusi képzésben vettem részt, ahol számítástechnika és gépgyártás-technológia szakokon szereztem technikusi oklevelet. Papi hivatásomban nagy szerepe volt a balassagyarmati Bosco Szent János Szalézi plébániának és az ott működő Szalézi atyáknak. Eleinte lelkes ministráns voltam, majd később animátorként is részt vettem a közösségi életben. A lelki életben mindmáig sokat jelent számomra az Eucharisztia és a Mária-tisztelet. Ez az a két pillér, amelyekhez Bosco Szent János híres látomása szerint az Egyház hajója ki van kötve, és amelyek most is megtartják a viharokban. Innen kerültem az Esztergomi Szemináriumba. Szeminaristaként ismertem meg a Regnum Marianum közösséget, melynek később tagja is lettem. 2004. május 15-én szentelt diakónussá dr. Kiss- Rigó László püspök úr az esztergomi Bazilikában. 2004 szeptemberétől kezdődő féléves diakónusi gyakorlatomat a Kelenföldi Szent Gellért plébánián töltöttem, ahol Forgács Alajos plébános atya mellett sok hasznos tapasztalatot szereztem és sok örömteli pillanat
2. oldal 2011 szeptember hó Felsıvárosi Harangszó részese lehettem. A teológiai tanulmányaim végére érve Isten kegyelméből és az elöljáróim jóváhagyásával jutottam el a papszentelésig, amire 2005. június 18-án került sor, szintén az esztergomi Bazilikában. Az ünnepi szentmisét főpásztorunk, dr. Erdő Péter mutatta be. Papi szolgálatomat újmisésként a Soroksári Nagyboldogasszony főplébánián kezdtem meg. Sokat adott számomra első plébánosom, Szerencsés Zsolt atya liturgia iránti szeretete és elkötelezettsége, illetve az ottani közösség Mária-tisztelete. A lelkipásztori és hitoktatási feladataim mellett a plébániai csoportok (Mária kongregáció, cserkészcsapat, ministránsok) életében is igyekeztem részt venni. Két év után kerültem 2007-ben második kápláni helyemre, a Magyar Szentek plébániára, ahol Écsy Gábor plébános atya irányítása alatt négy évet töltöttem. A lelkipásztori munka mellett továbbtanultam, kánonjogból 2009-ben bakkalaureátusi, majd 2010-ben licenciátusi fokozatot szereztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetében. Az ott töltött idő alatt nagyon megszerettem mind a közösséget, mind a Magyar Szentektemplomot és Szent Júdás- Tádé-kápolnát. Nem volt könnyű, amikor 2011 júliusának végén eljött a búcsúzás ideje. Ezért is szeretném megköszönni azt a szeretetteljes fogadtatást, amiben az itteni közösség részesített. Kezdettől fogva nagyon sok segítséget kaptam és kapok. Sokat jelent számomra a Jó Pásztor alakja. Papi jelmondatomat is a Jó Pásztor-zsoltárból választottam: Jóság és irgalom jár velem életemnek minden napján. Szeretnék a Jó Pásztor nyomában járva amennyire tőlem telik jó pásztora lenni az egyházközségnek. /Szabolcs atya/ Család évében A család a társadalom alapsejtje. Társadalmunk léte, egészsége, vagy betegsége családjaink életébıl forrásozhat. Ahogy szokták mondani az ember társaslény, vagyis belénk kódolt alapigény, hogy valakihez tartozzunk. A család építés életünk nagy kalandja, a nagy vállalkozás! Az iskolákban gyakrabban a szexualitással kapcsolatos ismereteket közvetítik, de a család építéséhez ezen kívül sok más fontos ismeretre, és készségre is szükség van, és ezekrıl jóval kevesebb szó esik. Ha munkára jelentkezünk, megvizsgálják alkalmasságunkat, a családalapításnál ez sajnos nem szempont. Így az esetek nagy száma mutatja, hogy bizony sokszor alkalmatlan emberek kötnek házasságot, az eredmény, ismerıs. A szentírás házasságra vonatkozó ajánlása, hogy a nı és férfi egybe kelvén elhagyják a szülıi házat. Ez önmállóságot feltételez, amihez érettség szükséges, tehát ha valaki még nem felnıtt, kóros, gyermeki ragaszkodásait nem képes elhagyni ez bizony egy alkalmatlanságot jelent. Tudnunk kell, hogy a párválasztásnál elvárásainkat a családi minták alapján hozzuk magunkkal, és ezeket tudatosan és nyíltan (pl. legyél ıszinte) vagy tudatosan, de nem nyíltan (pl. remélem, majd jársz velem templomba), és tudattalanul is közvetítjük (pl. elfogadod majd szokásaimat) a leendı párunk felé. Vagyis a támasztott elvárásaink legnagyobb részét verbálisan nem is kommunikáljuk. Egy népi mondás szerint a lyuk megtalálja foltját ezt a társadalmi kutatások is igazolják, a párválasztásnál, ami belılem hiányzik, az vonz a másikban. Ha én kínosan precíz vagyok számomra vonzó lehet a találékony spontaneitásban gondolkodó ember, felismerem, hogy milyen más gondolkodás ez, mennyi újat, lehetıséget, kibontakozást jelenthet ez számomra, és persze ez a vonzalom szerelemmé is formálódhat. A szerelem idıszakában élettanilag termelıdı hormonok bizonyítottan módosítják tudatállapotunkat. Ezek hatására párunkat idealizáljuk, elvárásaink csökkenek, vagy megszőnnek, eleresztjük, magunkat életünk feletti felelısséget átengedjük, újra a gyermekkor fázisait éljük át. A szerelem múltával jön a kijózanodás a hormon szint visszaáll, és az idealizálásból ismét elvárások lesznek, korábbi elképzelések, családi meggyızıdések elıjönnek, visszaköszön a precíz ember, és meglátja, hogy felesége valójában nem is olyan nagyszerő, mit inkább rendetlen. Mi az igazság? Nekem van igazságom, de a páromnál, feleségemnél van az igazságom másik fele, és a kettı együtt az igazság. Tudjuk, ha a viták bekeményednek a megoldás odébb kerül. Megoldhatatlan vita lehet házastársak között, amikor a férj a feleségével akkor hajlandó csak elmenni a táncházba, ha elıbb İ eljön vele a kedvenc mérkızésére, és a feleség ugyanezt a feltételt szabja a mérkızéslátogatáshoz, hogy elıbb a táncházba menjenek, azt követıen hajlandó lesz elmenni a férjével a számára kedves programra. Az ilyen típusú ellenkezések
3. oldal 2011 szeptember hó Felsıvárosi Harangszó keményebb témákban is elıjöhetnek, ez a cirkuláris, vagyis körkörös okság, amibıl kilábalni csak úgy lehet, ha az egyik fél enged a makacsságából, vagyis felülmúlja önmagát. A család építésénél a leglényegesebb, hogy férj és feleség között létre jövı kötıdés biztonságos, stabil legyen - sziklára épített ház - és ne bizonytalan. A személy, aki bevállalja a családépítést, annak biztos építıkınek kell lenni, vagy legalábbis Isten segítségével erre kell törekedni. Hitünk minısége sokat elárulhat alkalmasságunkról. Kapcsolataink szempontjából nem mindegy, hogy éretlen, vagy felnıtt, avagy érett hittel bírunk-e. Aki az életben tapasztalható, kiküszöbölhetetlen rossznak, negatívumoknak (pl. betegség, szegénység) okát egy külsı tényezıben, sorsban, Istenben látja, ami számára pusztán elszenvedhetı, vagy a változás esetleg vezekléssel, vagy kiesdekléssel történhet, annak hite éretlen. Isten iránti érzéseit leginkább a félelem táplálja, és a világban gyanakvással mozog. A felnıtt hitő a rosszat az emberben látja, persze leginkább a másik emberben, és a változás innen adódik számára, hogy meg kell változtatni az embereket, igyekezete tehát erre irányul. Persze nagy csalódások érik ennek sikertelenségét. Tapasztalva. Az érett hitet az jellemzi, aki a rosszra úgy tud tekinteni, hogy az, a helytelen kapcsolati rendszerébıl fakad, és ezért a változtatás lehetısége nála és általa van. Az érett hitő, aki egy párkapcsolatban a problémákat nem Isten csapásaként, vagy kizárólag a párja helytelen viselkedéseként látja, hanem felismeri saját hibás viszonyulását, hozzáállását és ennek megváltoztatásán kezd dolgozni. Az érett hitő a dolgokat nem egy nézıpontból próbálja vizsgálni, hanem legalább kettı-három szemszögbıl a másik oldaláról, és a kapcsolatunkat tekintve is. A kapcsolatimban fontos megvizsgálni, hogy cselekedeteim mit okoznak számomra, körülöttem és közöttünk. Könnyő belátni, hogy egy házasságon kívüli szerelem jó, és nélkülözhetetlennek tőnı lehet az érintett személynek, de ennek rendetlen kezelése körülötte, és a házasságon belül csúnya dolgokat mővel. Szent Ágoston mondása szerint: szeress és tégy amit akarsz. Életbıl áradó érzéseinket nem elfojtani kell, mert akkor besavanyodunk, de mindenképpen a helyén kell kezelni. Ne a szenvedélyt kerüljük, hogy ezáltal legyünk jók, hanem legyünk jók, hogy tudjunk élni szenvedéllyel. A világban lévı dolgok, Isten teremtményei önmagukban jók, sıt csodálatosak, a bún oka bennünk keresendı a dolgokhoz való rendetlen, ragaszkodásunkban, illetve rendezetlen viszonyainkban. A szépség csodálata gazdagít, lelkünket táplálja, de a virágoskert legázolása lelkünkben, és körülöttünk is súlyos károkat okoz. Írásomat pusztán gondolat ébresztınek szánom, a család évében úgy gondolom mindannyiunknak van elmélkedni valója ebben a témában. /Kovács László/ Jer, kövess engem /Folytatás/ Miután összeállt a tizenkettő, az apostolok csapata, Jézus elküldte őket Galilea településeibe, hogy hirdessék: Közel van a mennyek országa. Hatalmat adott nekik a bűnös lelkek kiűzésére, a halottak feltámasztására, a betegek gyógyítására (Mt 10,5; Mk 6,7; Lk 9,1). Ez volt az első próbatételük, s egyben jövendő sorsuk bemutatása. Jézus úgy rendelkezett, hogy ne legyen náluk bot, mert védtelenek lesznek, sem tarisznya, sem élelem, mert éhezni fognak, sem pénz, sem ruha, mert szegények lesznek (Mt 10, 10). Nem ti választottatok engem, én választottalak benneteket... mondta Jézus (Jn 15, 16). Jézus, akinek minden hatalom megadatott az égen és a földön (Mt28, 18), a jövő ismerete és az emberi szívekbe látás képessége, megfontolhatta, hogy kiket választ apostolainak, tanítványainak. Ennek ellenére voltak nézeteltérések közte és az apostolok között. Az Evangéliumok ezekről is hűen beszámolnak. Amikor Jézus arról beszél, hogy én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él, sok tanítvány elhagyja. Az apostolok is, akik akkorra már közel egy éve vannak Jézussal, bizonytalankodnak. Jézus meg is kérdezi tőlük: Ti is el akartok menni? (Jn 6, 67). Péter válaszol: Uram, kihez mennénk?... Mi hittünk és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje. Elgondolhatjuk, hogy milyen nehéz lehetett ezt a tizenkét különböző előéletű, természetű és ambícióval rendelkező embert összetartani. Jézustól nagy türelmet igényelt. Máté beszámol arról az esetről, amikor Jézus türelme elfogy, idegei emberi mértékkel mérve pattanásig feszülnek: Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom? Meddig tűrjelek benneteket? mondja, amikor az apostolok egy
4 oldal 2011 szeptember hó Felsıvárosi Harangszó holdkórost nem tudtak meggyógyítani (Mt17, 17). Az apostolokban a háromévi együttlét után is, mialatt Jézus háromszor jelenti be halálát és feltámadását (Mt 16, 21; 17,22; 20,17) maradnak megválaszolatlan kérdések. Ezek még az utolsó vacsorán is felmerülnek. Amikor Jézus arról beszél apostolainak, hogy elmegy oda, ahová ők nem jöhetnek, Péter a megszokott lendületével kérdezi: Miért nem követhetnélek most? Fogadkozik: Életemet adom érted (Jn 13, 37). Erre Jézus szelíden figyelmezteti: Mire megszólal a kakas, háromszor megtagadsz. Tamás tovább erősködik: Uram, nem tudjuk hová mégy, hát hogy ismernénk az utat? Erre Jézus örökérvényű igazsággal válaszol: Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam. (Jn14, 6). Amikor pedig az Atyáról és a Szentlélekről beszél, Fülöp kéri, hogy mutassa meg nekik az Atyát. Erre Jézus szelíden megdorgálja: Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok és az Atya bennem (Jn 14, 10), mert nem emlékezett azokra, amit Jézus az Atyáról mondott nekik (Mt 11, 27; Lk 10, 22; Jn 4, 34; 5, 30; 8, 29), de arra sem, hogy Én és az Atya egyek vagyunk (Jn 10, 30), továbbá arra sem, hogy Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek (Jn 8,19). Júdás Taddeus ugyanakkor megkérdezi: Uram, hogy van az, hogy nekünk akarod magad kinyilatkoztatni, nem a világnak? (Jn 14, 22). Jézus az apostolok kérdéseire sommás választ ad, megígéri nekik a Szentlelket, amit majd az Atya küld el hozzájuk: megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek (Jn 14, 26). Az apostolok sem vonhatták ki magukat környezetük hatása alól. A zsidó nép olyan Messiást várt, aki karddal a kezében, harci ménen érkezik. Megszabadítja őket a római uralom alól, és megalapítja királyságát. Jézus meg is kérdezi az apostolokat, hogy az emberek, de különösképpen ők, minek tartják Őt. Péter válaszol: Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia. Jézus tudja, hogy Péter ezt nem magától mondja: Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám (Mt 16, 17). Jézus látta, hogy az Ő küldetése nemcsak a népnek, de az apostoloknak sem egyértelmű. Gondoljunk első jeruzsálemi útjára. Ekkor Jakab és János Jézus leendő királyságában előkelő helyet kérnek maguknak. Vagy akár jeruzsálemi bevonulására, amikor Jézust a nép pálmaágakkal, mint királyt ünnepli, hozsannát kiáltva éljenzi, a ruháikat terítik eléje, noha szándékosan nem harci ménen, hanem szamár csikó hátán érkezik. Az emmauszi tanítványok Jézus halála után azt mondják útitársuknak, aki nem más, mint Jézus: Azt reméltük pedig, hogy ő meg fogja váltani Izraelt (Lk 24, 21). Közvetlenül a mennybemenetele előtt a tanítványok és az apostolok azt kérdezték Tőle: Uram, mostanában állítod helyre Izrael országát? (ApCsel 1, 6). Jézus az utolsó vacsorát követően az Olajfák hegyén ezt mondta az apostoloknak: Írva van: Megverem a pásztort és szétszélednek a nyáj juhai (Mt 26, 31). Itt a babiloni fogság idején élt Zakariás prófétát idézte (Zak 13, 7). Valóban, Jézus elfogatása után a főpap udvarában János ismeretsége révén már csak Péter van ott egyedül, de ő is elmenekül. János ugyancsak egyedül van a kereszt alatt, Jézus temetésénél már egyetlen apostol sincs. Azt hihetnénk, hogy véglegesen szétszéledtek. De nem! Jézus feltámadásának napján, húsvét vasárnap este az Emmauszból visszatérő két tanítvány az utolsó vacsora termében együtt találja őket, Tamás kivételével. És ott egyszercsak megjelenik Jézus sebekkel a testén: Békesség nektek köszönti őket. Ennivalót kér tőlük, bizonyítván, hogy teste emberi test (Lk 24, 36). Jézus közvetlen mennybe menetele előtt vigasztalásul azt mondta apostolainak: Kiárasztom rátok Atyám ígéretét (Lk 24, 49), azaz a Szentlelket, amint azt az utolsó vacsorán megígérte. Az aratás utáni zsidó hálaadó ünnepen, a Húsvétot, a Peszachot követő ötvenedik napon, Pünkösdkor, amikor újra együtt voltak az apostolok, kiáradt rájuk a Szentlélek, megerősítette őket, eszükbe juttatta mindazt, amit Jézustól hallottak, s elindulhattak, hogy teljesítsék küldetésüket, amit Jézus bízott rájuk: Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek (Mk 16, 15). /Folytatjuk (Bujdosó Ernő)/
5. oldal 2011 szeptember hó Felsıvárosi Harangszó A TIZED MEG A TÖBBIEK Ha széttekintünk szűkebb vagy tágabb környezetünkben, akkor azt látjuk, hogy számos olyan keresztény gyülekezet van, amelyek jelentős gyarapodást mutatnak, nemcsak létszámban, hanem épületekben és egyéb ingóságokban is. Van fedezet építkezésre, táboroztatásra, felújításra, közösségi programok finanszírozására. Ennek alapját a Biblia tizedről szóló tanítása adja, melynek megfizetését ma is kötelező érvényűnek tartják. Az Ószövetségben a tized fizetése azon a gondolaton alapult, hogy a földön minden az Istené, ezért megilleti az első termés és mindennek a legjava. Az, hogy miből és mennyit kellett adni, változott és a Bibliában is eltérőek az erre vonatkozó adatok. A tized kifejezés nem mindig a jövedelem 10 %-át jelentette. Az biztos, hogy a tized megfizetését a Biblia Isten áldásával kapcsolja össze: Hordjátok csak be az egész tizedet a csűrbe, hogy legyen élelem a házamban; és tegyetek engem ezzel próbára mondja az Úr, hogy vajon nem nyitom-e majd meg nektek az ég csatornáit, és nem árasztok-e bőséges áldást rátok? (Mal 3,10) Ma Egyházunk egyházi adó formájában csak jövedelmünk 1%-át kéri, de ha szívünk mélyére tekintünk, ez nem túl sok mindenre elég csak körül kell néznünk plébániánk területén (fűtés, nyílászárók, áram stb.). Hogy mennyire nem vagyunk tisztában azzal, mibe kerül a templomunk üzemeltetése, arra egy karácsonyi élményemet szeretném elmesélni. Mint minden templomban, nálunk is szokás karácsonyfák állítása. Erre a tavalyi évben összesen 1.000,- Ft adomány érkezett, miközben a fák ára majdnem 20.000,- Ft volt! Persze mindannyian szomorúak lennénk, ha nem lennének karácsonyfák A helyzeten eddig javított az alapítvány működése, ahova adónk 1%-át lehetett felajánlani. Az idei évtől azonban változtak az adótörvények, például a gyermekes családok lényegesen kevesebb adót fizetnek, amivel az állam a gyermekvállalást támogatja. Ha egy családban legalább három gyerek van, akkor az a család valószínűleg egyáltalán nem fizet adót. Márpedig ha valaki 0,- Ft adót fizet, annak az 1%-a is 0,- Ft, vagyis a következő évben, az adóbevallás elkészítésekor többen fogjuk látni, hogy nincs 1%, amit fel tudnánk ajánlani, így az alapítvány bevétele jelentősen csökkenni fog! Hogyan tudunk változtatni a helyzeten? Komolyan gondolom, hogy az Úrnak nemcsak időnk, hanem jövedelmünk egy részét is fel kell ajánlanunk (hiszen úgyis minden az Övé). A mohamedán vallásban ahol a vallás 5 alappillére közül az egyik az adakozás nem határozzák meg pontosan, mennyit kell adakozni, ezt mindenki maga dönti el: jövedelmük 2-10 % közötti részét adják oda. A javaslatom a következő: minden család maga döntse el, jövedelmének hány százalékáról tud rendszeresen lemondani. Minden hónap elején, amikor megérkezik a fizetés, az előre meghatározott összeget utalják át a plébánia bankszámlájára (nemsokára elérhető a plébánia honlapján), vagy csekken fizessék be. Ne a hónap végén, mert tapasztalatom szerint akkora nem marad A mai gazdasági helyzet félelemmel és bizonytalansággal tölti el az embert, de mint fenti idézetben is olvashatjuk tegyetek engem ezzel próbára mondja az Úr Ez a pénz a mi közösségünk, a mi plébániánk fejlesztését szolgálja. Ne felejtsük el, a plébánosok jönnek és mennek, de a plébánia és a közösség itt marad. Most mi sem ünnepelhetnénk az Urat a templomban, ha 62 évvel ezelőtt nem éltek volna itt olyan emberek, akik adakoztak /Csobánné Rákóczy Sarolta/ Kedves Szülık és Gyerekek! Sajnos véget ért a nyári vakáció, amely biztosan szép élményekkel, testi-lelki felüdüléssel telt. A most induló tanév elején mi szülık nem feledkezhetünk meg gyermekeink megkeresztelésekor tett ígéretünkre, miszerint gondoskodunk gyermekeink vallásos nevelésérıl. S nektek Gyerekek is biztosan van igényetek a sok tudomány elsajátítása mellett lelketek gazdagítására. Így arra bíztatlak benneteket, minél elıbb jelentkezzetek a nektek megfelelı hittan csoportba a hitoktatóknál. A csoportbeosztás a faliújságon olvasható. A hírt adjátok tovább minél több jóérzéső osztálytársatoknak, barátoknak. Szeretném felhívni figyelmeteket vasárnapi szentmisék látogatására, mely keresztény életünk része. A diákmisék továbbra is vasárnap reggel 9 órakor kezdıdnek, erre hívunk benneteket sok szeretettel. Mindenkinek ezúton kívánok testi-lelki gyarapodást, sikeres tanévet. S hogy ez az idıszak kegyelmekben is gazdag legyen, közösen imádkozzunk a Szentlélek áradásáért. Templomukban a Veni Sancte szeptember 11-én, a 9 órai szentmise keretében lesz. Mindenkit sok szeretettel várunk. /W. Kati/
6. oldal 2011 szeptember hó Felsıvárosi Harangszó Hírek, események röviden Isteni Irgalmasság Rózsafüzére a világ városainak utcáin E napon sokan állnak majd meg alázattal a járdákon, a keresztezıdéseknél, hogy egyedül, párban vagy kisebb csoportban elmondják ezt a szent imádságot. Téged is hívunk, hogy állj oda velünk 2011. szeptember 28-án 15..00 órakor a keresztezıdéshez házad, munkahelyed, iskolád, templomod elıtt és egyesülj a kereszten haldokló Jézussal, majd velünk együtt mondd el az Isteni Irgalmasság Rózsafüzérét, ezt a csodálatos imát, amely képes megváltoztatni nem csak Téged, hanem az egész világot. Október 1. és 5. között az Isteni Irgalmasság II. Világkongresszusát rendezik, Krakkóban. Dzsiwisz bíboros úr az egész világról hívja a konferenciára az Isteni Irgalmasság tisztelőit és valamennyi jóakaratú embert. A szervezők bíznak abban, hogy az ünnepi rendezvényeken sokan vesznek részt és ezáltal gazdagodnak, mindannyian buzgóbban élik az irgalmas szeretet életét a családban, közösségekben, a hazában, és az egész világon. Liturgikus naptár Anyakönyvi hírek 3. Nagy Szent Gergely pápa, (július- augusztus hó) Rómában született 540 táján, patrícius családból. Állami szolgálatba lépett és késıbb ı lett Róma városának prefektusa. Apja halála után családi házában alapította meg a Szent Andráskolostort, melynek szerzeteseibıl küldte el Ágostont és 40 társát az angolszászok megtérítésére. A család szicíliai birtokain további hat kolostort létesített. İ maga is bencés szerzetes lett az Andráskolostorban. 578-ban diakónussá szentelték, majd nemsokára el kellett hagynia kolostorát, pápai követként Konstantinápolyba küldték. 590. szeptember 3-án, Szent Péter székébe választották. Igaz jó pásztor volt az ügyek vitelében, a szegények segítésében és a hit terjesztésében. Elrendezte az Egyház ügyét Itáliában, ırködött a keleti és nyugati Egyház egysége fölött, kapcsolatba lépett a forrongó germán törzsekkel, megszervezte és megreformálta a liturgiát. Mindezen külsı tevékenysége mellett még maradt ideje az írásra is, erkölcsi és hittudományi kérdésekrıl sokat írt. Szent Ágoston püspök volt rá nagy hatással. Nagy Szent Gergely pápa, a négy nyugati egyházatya egyike. 604. március 12-én halt meg. Felsővárosi Harangszó Díjmentesen kapható a templomban Kiadja Budafok-felsővárosi Jézus Szíve Plébánia, Felelős szerkesztő: Licskó Szabolcs plébános Alapító szerkesztő: Sárváry-Bene Zoltán Munkatársak: Mindazok, akik írásaikkal hozzájárultak lapunk megjelenéséhez. Tipográfia: Balogh Lala Házasság: Gulyás Attila Balogh Bianka Keresztelő: Fazekas Zita Kinga F. Kristóf és Galambos Zsuzsanna leánya Czimmermann László Tibor Cz. Tibor és Dr. Moldvay Judit fia Papp Leila P. Balázs és Dajka Emese leánya Halottaink: Valkó Ferencné /100/ (Kiss Ilona) Faragó Ágostonné /91/ (Gurubi Ilona) Varga Pál /73/ Pásztai Lajosné /89/ (Szabó Viktória) Somogyi János /74/ Magyar Istvánné /86/ (Bíró Katalin) Wieszt Gyula /70/