19 A fa hasznosítás módja Faládák és raklapok A faládákat olyan sérülékeny áruk szállítására használják, mnt például a gyümölcs vagy a zöldség. Az lyen ládákat összetûzött keskeny nyárfacsíkokból készítk. A nehezebb árukhoz ksebb deszkákból összeállított raklapokat használnak. A raklapok mérete az egész Európa Unóban azonos. Ez lehetôvé tesz, hogy a teherautókat bármelyk tagországban feltöltsék. Végtelen kör A faégetés nem szennyezn a levegôt. Az égetés során kbocsátott szén-doxd ugyanaz a szén-doxd, amt az élô fa megkötött. Semm nem vész kárba A fákat fôleg bútorkészítésre és házépítésre használják. Mnden maradékot begyûjtenek, és faszén formájában tömény energaforrásként hasznosítják. A faszén, mnt energaforrás A faszén hosszú deje jelentôs energaforrás, amelyet fôleg kovácsmûhelyekben* hasznosítanak. A szénégetô a fát úgy alakítja faszénné, hogy különbözô fadarabokat halmoz fel és beborítja ôket agyaggal. A faszenet a nagyon lassú és nem teljes égés termel. Ma s használják a faszenet szabadtér hússütésnél. Faszénelôállítás
20 A fa hasznosítás módja A paratölgy A paratölgy egy olyan tölgyfa, amely Dél-Európa meleg vdéken él. Nagyon vastag kérge van, ennek köszönhetôen az erdôtüzekkel szemben ellenálló. A paratölgy kérge nagyon értékes, gen nagy rá a kereslet. Jól védett Mndegyk fa termel parát kéreg formájában, am a fatörzset beborítja. De a paratölgy, amely a medterrán vdékeken él, más fáknál több parát termel, ez az oka a paratölgy elnevezésnek. Egy paratölgy évente pár mllméter parát termel. Ha természetes módon hagyják növekedn, a kéreg akár több mnt 25 centméter vastagságú s lehet! A paratölgy örökzöld* fa. Noha úgy tûnk, hogy sosem hullajtja le levelet, ez azért van, mert nem egyszerre hullajtja le azokat. A paratölgy állandóan zöld, éppúgy, mnt sok más a medterrán vdéken élô fa. Kéregtermelés A fatörzset és az ágakat borító kéreg megvéd a fát a sérülésektôl, a betegségektôl és a kártevôktôl. A fa ezen elhalt része óvja az élô részt. A paratölgy számos más medterrán fához hasonlóan vastag kérget növeszt, hogy képes legyen ellenálln a szárazságnak és a tûznek. Paratölgy kérge A fa elhalt része A fa élô része, amn keresztül a fanedv folyk Kéreg Szállítószövet fa része (víz) Szállítószövet háncs része (cukor), am a fát táplálja Fatörzs keresztmetszete
21 A fa hasznosítás módja A rovarok kedvence A paratölgy olyan természetes ellenségek házgazdá, mnt a parafahangya, am a kéreg mélyén fészket épít. Ez a kártevô elértéktelenít a fakérget. Más kártevôk a kéreg belsejébe petéznek, és a lárva a kéreg alatt apró élô réteg belsejében fejlôdk, ahol a fanedv folyk és ahol a para termelôdk. Megnt más kártevôk, például a hernyó, a paratölgy levelevel táplálkozk. A fa elpusztul a levele nélkül. Parafatermelés Az elsô pararéteget eltávolítják, ha az elérte a 30-50 éves kort. Ebben a szakaszban a pararéteg még túl kemény a parafa dugó készítéshez. Ezért elsôsorban szgetelô lapokat gyártanak belôle házfalakhoz, valamnt úszót a horgászok számára. A fa ezután új kérget és pararéteget növeszt. Ahhoz, hogy a pararéteg elég vastag legyen, várn kell pár évet. Ez az új pararéteg rugalmasabb lesz ebbôl készítk a parafa dugót. Egy paratölgy akár 300 évg s elélhet, de kereskedelm célokra felhasználják, amkor elér az 50 és 130 év között kort. Egyetlen paratölgy élete során mntegy 10-12 pararéteget termel. Mre egy paratölgy elér a 100-k születésnapját, gyakran már 100 kg parafát s megtermelt. Parafagyûjtés Parafatölgy, amelynek eltávolították a fakérgét A parafaréteg eltávolításához két pár kéz szükséges. Mndkét munkás elvágja a rönköt, és lemetszk a legnagyobb alsó ágakat, hogy eltávolíthassák a két félbe vágott réteget. Ez nagy gyakorlatot génylô mûvelet, mert ha a munkás túl mélyre vágja bele a fába a fejszéjét, elérhet a fa élô rétegét, és a fa még 15 év múlva s magán vsel a forradást. Portugála a vlág vezetô parafatermelôje. A vlág parafájának 80 %-át Európában termelk. Parafagyûjtés Portugálában Parafa Parafa dugók A parafa dugót arra használják, hogy megakadályozza a bor kömlését az üvegbôl. A parafa dugó elzárja az üveg száját, de a levegôt átereszt. Ez nélkülözhetetlen a borok mnôségének megôrzése szempontjából.
22 Az erdô furcsasága A fáknak bámulatos méretük, formájuk és átmérôk vannak. Számos fa egyenesen a nemzet örökség része, és ugyanolyan fontosak, mnt az emlékmûvek. Íme néhány tovább nformácó a fákról. A fák kora Mnden egyes évvel eggyel nô a kéreg alatt fatörzsön lévô gyûrûk száma. Könnyû megszámoln a gyûrûket egy farönk keresztmetszetén. Mnden gyûrû egy évet jelent. És ha közelebbrôl megnézed, azt s meg tudod mondan, hogy melyk fa csírázott tavasszal, vagy nyáron. Tavasszal a fának sok nedvességre van szüksége, így a csatornáknak, amken keresztül a fanedv folyk, nagyobb az átmérôjük. Nyáron, amkor a fa kevesebb vzet szív fel, ezek a csatornák keskenyebbek. Egy vörösfenyô keresztmetszete Hogyan állapíthatjuk meg egy fa korát anélkül, hogy kvágnánk? Azok a tudósok, akk a fa növekedésére specalzálódtak, tudják, hogy hogyan határozzák meg egy fa korát anélkül, hogy kvágnák. Ehhez egy specáls eszközt, úgynevezett csapfúrót használnak. Ezzel a fúróval lyukat fúrnak a fatörzsbe, pontosan a fa közepég. A fúró nyomán vékony fapálca keletkezk. Ez a technka hasonló ahhoz, amt a sajtkészítôk alkalmaznak, amkor meg akarják vzsgáln, hogy a sajt ehetô-e már, csak a fa egy kcst keményebb, mnt a sajt! A ks fapálca megmutatja a fa összes gyûrûjét. Ahhoz, hogy megmondjuk, mlyen dôs a fa, egyszerûen csak meg kell számoln az évgyûrûket. Ez a technka azt s elárulja a tudósoknak, vajon a fa tovább növekedk-e. Ha a legfrssebb gyûrûk, azaz amelyek a legközelebb vannak a kéreghez, nem nagyon vastagok, azt jelent, hogy a fa öregszk és kevesebb fát termel. Ez gyakran azt s jelent, hogy tt az deje a kvágásnak. Természetesen a kormeghatározás után a fapálcát vssza kell tenn, különben kártevô vagy betegség támadhatja meg a fát. A fúró behelyezése Gyûrûszámlálás A kutató vsszahelyez a fapálcát, hogy betömje a lyukat
23 Rekordéletkor A legdôsebb fák az Egyesült Államokban találhatók, ahol az emberek nagyon késôn vonták mûvelés alá az erdôket. Az eddg feljegyzett legdôsebb fa egy 4900 éves arzona fenyô. Néhány chle cprust több mnt 3500 évesnek smernek, míg számos lbanon cédrus elérte az érett 3000 éves kort. Európában, a szcíla Etna vulkán lejtôjén találsz egy több mnt 2000 éves gesztenyefát. Dánának tovább két, az elôbbvel azonos korú tölgyfája van, és Skócában s van két 1000 éves fa. A medterrán vdék olajfák állítólag több mnt 2000 évesek. Egy több száz éves olajfa Órások és törpék A vlág legmagasabb fája a kalforna sequoa (hegy mamutfenyô), am az Egyesült Államokban él, és elér a 112 méteres magasságot. Az Európából származó fák többségénél törzsük szélessége és lombkoronájuk mérete nô nagyra. De a nytvatermôk, mnt például az erde fenyôk, nagyon magasra, akár 50 méteresre s nôhetnek. Egy eukalptusz Portugálában elér a 90 métert! A vlág legalacsonyabb fája Európában található. Ez egy fûzfaféle, am a skandnáv országokban él. Maxmáls magassága csupán 2 cm! 40 év után ér el a törzse a 7 mllméteres vastagságot. A botankusok megerôsítk, hogy ez határozottan egy fa, és nem egy cserje, vagy fû. Ezek a fák a hdeg ellen védekezés matt lyen alacsonyak, így tudnak védekezn az elsô réteg hó alatt. Odvas fák Az odvas fák pontosan megmutatják, m a fatörzs szerepe, és hogy a fanedv hol folyk a fa belsejében. Egy zöld levelû odvas fában s folydogál a fanedv. A nedv a kéreg alatt kerng a fa élô része felé. A fatörzs belseje valójában elhalt. Olyan, mntha ez lenne a csontváz, am segít a fának, hogy állva maradjon. Az odvas fák nagyon törékenyek a vharokkal szemben. Számos madár él az odvas fák belsejében. Nagyon fontos, hogy óvjuk az lyen fákat.
24 Növények és állatok menedéke Egy erdô nem egyszerûen fatelep, és az erdész munkája sem merül k a fatermelésben. A növény- és állatvlág élôhelyéül szolgáló sajátos természetes környezetre s vgyázn kell. Az élet 4 szntje Az erdôben élô növények és állatok alkotta életközösséget 4 szntre lehet osztan. A talajhoz legközelebb lévô sznt a mohasznt, ahol a mohák és a zuzmók élnek. Ha mkroszkóppal vzsgálod meg ezt az életteret, több ezer rovart, százlábút és apró pókot fogsz találn, amelyek a lehullott levelekkel táplálkoznak. A következô sznt a gyepsznt, amelyet a fûfélék mellett mndenféle aljnövényzet és vrág alkot. Az tt élô állatok a rókák, a meze nyulak, a ks rágcsálók, a madarak, a rovarok és egyebek. Eggyel feljebb helyezkedk el a cserjesznt. Az tt élô bokrok 1-5 méter magasak. Ebben a rétegben s megfgyelhetünk madarakat, csakúgy, mnt ôzeket és szarvasokat. Az utolsó sznt a lombkoronasznt, amely akár 50 méteres magasságg s terjedhet. A szntezettségnek az a szerepe, hogy megóvja az alsóbb rétegeket a naptól és a kszáradástól. A hômérséklet alul mndg hûvös. Azokat a fákat, amelyeket gyökerestôl tépett k a vhar, vagy amelyeket betegség támadott meg, gyakran az erdôben hagyják. Valójában nagyon fontos szerepük van más növények és állatok szempontjából. Egyes madarak, pl. a cnege, a fakopáncs és a csuszka a fatörzsek odúban raknak fészket. Késôbb gomba támadja meg az elhalt fát. Számos rovarlárva fog ott fejlôdn, és közremûködnek a fa korhadásában. Ezek a rovarok szntén táplálékforrásként szolgálnak az erde madarak számára. Amnt láthatod, egy elhalt fa s értékes táplálékforrás! Gombanövekedés a kdôlt fán
25 Gomba, moha és zuzmó Számos növény csak erdôben él meg, mvel sok árnyékra van szüksége. Meghúzódnak a fák tövében, ahol mndg nagy a páratartalom. Nagy számú páfrány, zuzmó és moha tartozk ebbe a kategórába. Számos ehetô gomba szntén erdôkben él, pl. a rókagomba. Van olyan gombafaj, amely szmbózsban él a fákkal. A boletus gombát például csak erde és jegenyefenyô-erdôben lehet megtaláln. Ezek a nytvatermôk a boletust ellátják a levelekben termelt anyaggal, a boletus pedg a talajból vett vízzel látja el a fát. Az erdô vrága Erde vrágok Az erde vrágok tavasszal nyílnak, amkor a még csupasz fák között bejut a fény. Késôbb, mkor megjelennek a falevelek, az aljnövényzet árnyékba borul, és más növények vrágoznak. Az észak erdôk azonban vlágosabbak, mnt a több, és nyáron történk a vrágzás. Favrágzás Számos erde fa termel nektárt, mnt például a fehérakác, ctromfa, tölgyfa és gesztenyefa. A vrágak nektárt és vrágport termelnek, am a méheket odavonzza. A dél-európa erdôkben az enyhe éghajlat matt majdnem egész évben folyk a vrágzás. A mérsékelt öv erdôkben a tavasz a legkedvezôbb dôszak a méhek számára. Az erdô nagyvada Ezek az emlôsállatok, például az ôz, a szarvas, a farkas, a húz, a medve és a vadkan a mérsékelt öv erdôk lakó. Az erde vadak rejtekhelyet és élelmet találnak az erdôben. Vadászatuk szgorúan szabályozott ezzel kapcsolatban az erdészek adnak felvlágosítást. Ha nagyon elszaporodnak az állatok, az veszélyes lehet az erdô számára. Lelegelk a fák rügyet és a fatörzsekhez dörgölôznek. Egyes kontnentáls éghajlatú erdôkben a vadkan okozza a legnagyobb károkat, ezért a facsemetékre mûanyag csövet kell húzn, hogy megvédjék ôket. Sztaagy? Számos erde állat halmoz fel tartalék táplálékot, például mogyorót és makkot. A legsmertebb közöttük a mókus és egy gyönyörû erde madár, a szajkó. De néha elôfordul, hogy elfelejtk, hol halmozták fel az eleséget! És ematt néha az állat s elpusztul a tél folyamán. Az elfeledett makk és mogyoró khajt, és tavasszal új fák fejlôdnek k. Tehát ezek az állatok nagyban segítk az erdô életben maradását, anélkül, hogy tudnának róla.
26 Az erdô öröme Sok ember élvez az erdô nyújtotta szabaddôs tevékenységeket. Erdônk a kulturáls örökség része. Az erdô és a képzeletünk Európa sznte mnden országában létezk legalább egy erdôben játszódó tündérmese, amelynek szereplô tpkus erde lények: törpék, manók, emberevô órások. Gondoljunk csak Proskára és Hüvelyk Matyra, és eszünkbe jut, mlyen könnyû eltévedn az erdôben! Az erdô az a hely, amely felébreszt a képzeletünket. Kcsnek és védtelennek érezhetjük benne magunkat. Egyes nyelvekben az erdô szó a latn forest szóból ered, am máshol -t jelent. És a máshol egy smeretlen hely Az erdô és a vdékünk Tavasszal és ôsszel lenyûgözk az embert az erdô színe. Tavasszal a zöld szín az uralkodó, amelyet ôsszel a tûzvörös, a narancssárga és sárga színe váltanak fel. Az erdô nyugodt hely. Az erdészeknek ezt fgyelembe kell vennük, mkor új fákat ültetnek. A vdék egészén belül az erdôk nagyon fontos szerepet játszanak: ôk az utolsó gaz vadonjank. Az erdô vrága és állata s hozzájárulnak a színek és az erde táj sokféleségéhez. Bármkor, amkor sétáln vagy játszan mész az erdôbe, tartsd be az alább szabályokat: Sose gyújts tüzet, fôleg ne nyáron! Ne hangoskodj, mert az megjeszt az állatokat! Ne térj le a kjelölt ösvényekrôl, mert letporhatod a facsemetéket! Ne szedj több vrágot, mnt amenny egy kezedben elfér! Járj utána, melyek a megengedettek és nem megengedett sporttevékenységek az erdôben! Pknkezés után vdd magaddal a szemetet!
27 Az erdô és az ízlelôbmbónk Számos fnomság származk az erdôbôl: - nyáron méz, erde gyümölcsök (szeder, fekete áfonya, málna stb.), - ôsszel gombák. De légy megfontolt, amkor ezeket a fnomságokat gyûjtögeted. Ne vgyél többet haza, csak amennyt a családod elfogyaszt. Feketeáfonya-szedés Erde gomba Erdô és hobb Az erdô ktûnô hely a phenésre. Sokan szeretnek az erdôben sétáln: vonzza ôket a csend, a tszta levegô és maga a hely. Az erdôben lehet tájfutn, lovagoln vagy éppen terepbcklzn. Mndenk megtalálja a magának való elfoglaltságot! De sose felejtsd el tszteln az erdôt, és kérj tanácsot olyan felnôttôl, ak jól smer az erdôt. Az arborétum Az arborétum olyan park, amely a fáknak ad otthont. Ha meg akarod smern az erde növényeket, látogass el egy arborétumba. Itt az erdészeknek s alkalmuk van bemutatn a munkájukat. Van olyan arborétum, amelyk tanulmány krándulást szervez az skolák számára. Járj utána, hogy van-e arborétum az skolád közelében, és látogassatok el az osztállyal!
28 Gondokkal tel élet Nem könnyû felnôn a vadonban. A fatal fáknak számos veszélyt kell túlélnük, fôleg olyanokat, amket az állatok és betegségek déznek elô. De az erdész segítségével megnô az esélyük a túlélésre. Védtelen facsemeték A magok nyár végén hullnak le a fákról. De csak a következô tavasszal csíráznak k, és csak akkor, ha elég nedvesség van körülöttük. Eközben az állatok felfalhatják ôket! És ha mégs túlélk ezt az dôszakot, megtámadhatja ôket a penész, ha a talaj túl nedves. Nyáron a lassan felmelegedô talajban a mag kcsírázk*. De a fejletlen facsemete* még mndg védtelen. Ekkor csupán pár centméter magas és csak két levele van. - A facsemetének fényre van szüksége a fejlôdéshez ha a szomszéda túl magasak, beárnyékolhatják. - Elôfordulhat, hogy a meztelen csga, am egész télen nem evett semmt, jól belakmározk a facsemetébôl. - Végül azok a krándulók, akk letértek a kjelölt ösvényekrôl, könnyen letaposhatják ezeket az apró fákat. Állatcsemege Ha a fa eddg életben marad, a szára pár centméter átmérôjûre nô. Ezeket a facsemetéket* azonban sokféle állat kedvel: - A rágcsálók, például a meze egér, a pocok és a nyulak rágcsálják a talajhoz közel elhelyezkedô szárat. - A vadkan ktép a facsemetét, hogy megehesse a gyökeret. - A szarvas és az ôz lelegel a rügyeket és a fakéreghez dörgölôzk. Megsebzk a kérget, ezzel gátolják a fa fejlôdését, betegségeknek és rovaroknak teszk k a növényt. Az erdészek néha védôburkot helyeznek a facsemeték körét. Az erdész mûanyag csövet húz a fatal fákra, hogy megvédje ôket az állatoktól