Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjoga Patrocinium Budapest, 2015

Tartalomjegyzék oldalszám Előszó...13 Rövidítések jegyzéke...15 I. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjogával kapcsolatos általános kérdések...19 1. A nemzetközi kapcsolatok magánjogáról általában...19 1.1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjogának rendszere...19 1.2. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok szerződéseinek csoportosítása...19 2. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjogának forrásai...20 2.1. A jogforrásokról általában...20 2.2. Nemzetközi eredetű jogszabályok...21 2.2.1. A Nemzetközi egyezmények mint a jogegységesítés eszközei...21 2.2.2. A jogegységesítésben részt vevő nemzetközi szervezetek...24 2.3. Az egyes nemzeti jogrendszerek belső jogforrásai...27 2.3.1. A belső jogforrásokról általában...27 2.3.2. A kontinentális jogrendszerek általános jellemzői és főbb jogforrásai..29 2.3.3. Az angolszász jogok főbb jellemvonásai és jogforrásai...34 2.3.4. A vegyes jogrendszerek...35 2.3.5. Speciális nemzeti jogforrások a nemzetközi gazdasági kapcsolatok körében...36 2.4. Jogszabálynak nem minősülő jogforrások...36 2.4.1. A felek szerződéses gyakorlata...36 2.4.2. A szokások...37 2.4.3. A szokványok...37 2.4.4. Mintatörvények és mintaszerződések...39 3. A lex mercatoria...39 3.1. A lex mercatoria kialakulása...39 3.2. A lex mercatoria alkalmazása...40 3.3. A Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei...43 3.3.1. Az UNIDROIT Alapelvek története...43 3.3.2. Az Alapelvek általános jellemzése és szerkezete...43 3.3.3. Az Alapelvek alkalmazása...44 3.3.4. A nemzetközi kereskedelem Alapelvekben rögzített legfontosabb elvei...46 3.4. Az Európai Szerződési Jog Alapelvei...47 4. Az elektronikus adatcsere és az elektronikus kereskedelem...48 4.1. Az elektronikus adatcsere...48 4.2. Az elektronikus kereskedelem...49

II. A nemzetközi adásvételi szerződés...51 1. A nemzetközi adásvétel jellegzetességei...51 2. A nemzetközi adásvétellel kapcsolatos jogegységesítés...51 2.1. Az UNIDROIT keretében zajló jogegységesítés...51 2.2. A KGST Általános Szállítási Feltételek...52 2.3. Az ENSZ és az UNCITRAL által végzett jogegységesítés...52 2.4. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szokványai...53 3. A Bécsi Egyezmény hatálya...53 3.1. A Bécsi Egyezmény tárgyi hatálya...54 3.1.1. Az áru fogalma a Bécsi Egyezmény alkalmazása tekintetében...54 3.1.2. Az adásvétel fogalma az Egyezményben...55 3.1.3. Az Egyezmény alkalmazásának korlátai adásvétel esetében...56 3.2. A Bécsi Egyezmény személyi hatálya...57 3.3. A Bécsi Egyezmény területi hatálya...58 3.3.1. A Bécsi Egyezmény autonóm alkalmazása...58 3.3.2. A Bécsi Egyezmény kollíziós jogi úton történő alkalmazása...59 3.4. A Bécsi Egyezmény és a felek szerződési szabadsága...60 4. A Bécsi Egyezmény alkalmazásának általános kérdései...61 4.1. Az Egyezmény értelmezése és a joghézagok...61 4.2. A felek jognyilatkozatainak értelmezése...63 4.3. A Bécsi Egyezmény és a kereskedelmi szokások egymáshoz való viszonya...64 5. A szerződés megkötésének szabályai a Bécsi Egyezményben...65 5.1. Az ajánlat fogalma és jogi természete...65 5.2. Az ajánlat elfogadása...67 5.3. Az ajánlat és az elfogadás hatályosulása...68 5.4. A szerződés alakiságára vonatkozó szabályok...68 6. A felek jogai és kötelezettségei a nemzetközi adásvételi szerződésben...69 6.1. Az eladó kötelezettségei...69 6.1.1. Az áru szolgáltatása...70 6.1.2. Az áru tulajdonjogának átruházása...70 6.1.3. Az árura vonatkozó okmányok átadása...71 6.1.4. Az áru szerződésszerű biztosítása...71 6.1.5. Jogszavatosság...72 6.2. A vevő kötelezettségei...73 6.2.1. A vételár megfizetése...73 6.2.2. A szolgáltatott áru átvétele...74 7. A szerződésszegés szabályai a Bécsi Egyezményben...74 7.1. Az alapvető szerződésszegés fogalma...74 7.1.1. A hátrány fogalma...75 7.1.2. Az előreláthatóság...75 7.1.3. Az alapvető szerződésszegés esetei...75

7.2. A szerződésszegés következményei...76 7.2.1. A szerződésszegés rendes következményei...76 7.2.2. Az elállás mint kivételes jogkövetkezmény...77 7.2.3. A kártérítés...78 7.2.4. A kamat...80 8. A kárveszély átszállása...80 9. Az elévülési időről szóló New York-i egyezmény...81 10. Az INCOTERMS...82 10.1. Az INCOTERMS funkciója...82 10.2. Az INCOTERMS jogi természete...83 10.3. Az INCOTERMS klauzulák csoportjai és elemei...84 10.3.1. A klauzulák csoportjai az eladói és vevői kötelezettségek szempontjából...84 10.3.2. A klauzulák elemei: a felek kötelezettségei...85 10.4. Az egyes klauzulák tartalma...86 10.4.1. Bármely fuvarozási mód esetén alkalmazható klauzulák...86 10.4.2. Tengeri és belvízi fuvarozás esetén alkalmazható klauzulák...87 III. A nemzetközi gazdasági forgalom egyéb önálló gazdasági célra irányuló szerződései...89 1. A vállalkozási szerződések...89 1.1. A vállalkozási szerződések szerepe a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában...89 1.2. A bérmunka szerződés...89 1.3. A berendezések szállítására és szerelésére vonatkozó szerződések...91 1.4. A vállalkozási szerződések nemzetközi szabályozása...94 1.4.1. Az Európai Gazdasági Bizottság Általános Feltételei...94 1.4.2. Az UNCITRAL Jogi Útmutató...95 1.4.3. A FIDIC Mintaszerződései...95 2. A technológia transzfer szerződések...96 2.1. A technológia transzfer szerződések kialakulása...96 2.2. A technológia transzfer szerződések tárgya...96 2.3. A tulajdonjog átruházásra irányuló szerződések jellegzetességei...97 2.4. A hasznosítási szerződések jellegzetességei...98 2.5. A technológia transzfer szerződések nemzetközi szabályozása...100 3. A franchise szerződés...101 3.1. A franchise szerződés kialakulása...101 3.2. A franchise szerződés fogalma, rendszertani elhelyezkedése...102 3.3. A franchise szerződés főbb rendelkezései...104 3.4. A nemzetközi franchise ügylet sajátosságai...105 3.5. A franchise nemzetközi szabályozása...106

4. A nemzetközi termelési-értékesítési kooperációs szerződések...107 4.1. A kooperációs kapcsolatok kialakulása...107 4.2. A kooperációs szerződés fogalma, fajtái...108 4.3. A kooperációs szerződés fontosabb feltételei...110 4.4. A kooperációs szerződések nemzetközi szabályozása...111 IV. A piacvezető szerződések...113 1. A piacszervező szerződések csoportosítása...113 2. A kereskedelmi ügynöki szerződés...114 2.1. A kereskedelmi ügynöki szerződések kialakulása, szabályozása a magyar jogban...114 2.2. A kereskedelmi ügynöki szerződések nemzetközi szabályozása...116 2.2.1. Az áruk nemzetközi adásvételével kapcsolatos ügynöki tevékenységről szóló egyezmény...116 2.2.2. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által kidolgozott mintaszerződés...116 2.3. Az Európai Unió kereskedelmi ügynökökkel kapcsolatos direktívája...117 2.4. A nemzetközi kereskedelmi ügynöki szerződések jelentősebb rendelkezései...117 3. A forgalmazási szerződés...120 3.1. A forgalmazási szerződés kialakulása, gazdasági szerepe...120 3.2. A forgalmazási szerződés nemzetközi szabályozása...121 3.2.1. A Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazása...121 3.2.2. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által kidolgozott mintaszerződések...122 3.3. Az Európai Unió szabályozása...122 3.4. A forgalmazási szerződés fogalma, elhatárolása más szerződéstípusoktól...123 3.4.1. A forgalmazási szerződés fogalma...123 3.4.2. A forgalmazási szerződés elhatárolása más szerződéstípusoktól...123 3.4.3. A forgalmazási szerződés alanyai...125 3.5. A nemzetközi forgalmazási szerződés legfontosabb tartalmi elemei...125 V. Az áruk továbbításával kapcsolatos szerződések...129 1. A nemzetközi árufuvarozási szerződés...129 1.1. Rendszertani áttekintés...129 1.2. A nemzetközi vasúti fuvarozási szerződés...130 1.2.1. A vasúti fuvarozás nemzetközi egyezményei...130 1.2.2. A vasúti fuvarozási szerződés megkötése és teljesítése...132 1.2.3. Szerződésszegés, a vasút felelőssége...133 1.2.4. A vasúttal szembeni igényérvényesítés...135 1.3. A nemzetközi közúti fuvarozási szerződés...136 1.3.1. A CMR Egyezmény...136 1.3.2. A TIR Egyezmény...138

1.4. A nemzetközi légi fuvarozási szerződés...138 1.4.1. A légi fuvarozásra vonatkozó egyezmények...139 1.4.2. A Montreali Egyezmény főbb szabályai...139 1.5. A tengeri árufuvarozási szerződés...141 1.5.1. A vonalhajózás...141 1.5.2. A tengeri hajófuvarozási szerződés jogi természete...143 1.5.3. Szerződésszegés a hajós felelőssége...144 1.5.4. A közös hajókár...144 1.5.5. A Hamburgi Szabályok...145 1.5.6. A bérelt (szabad) hajózási szerződés...145 1.6. A nemzetközi folyami hajófuvarozás...146 1.6.1. A dunai hajózásra vonatkozó egyezmények...146 1.6.2. A szabályozás kiszélesedése A Budapesti Egyezmény...147 1.7. A nemzetközi árufuvarozás egyéb aspektusai...149 1.7.1. A kombinált fuvarozás...149 1.7.2. A konténerfuvarozás...150 2. Az áruk továbbításával kapcsolatos egyéb szerződések...150 2.1. A nemzetközi szállítmányozási szerződés...150 2.2. A raktározási szerződés...151 2.3. A külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos biztosítási szerződések...152 2.3.1. A nemzetközi szállítmánybiztosítási szerződés...152 2.3.2. Az exporthitel-biztosítási szerződés...153 VI. Fizetési módok és más bankügyletek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban...155 1. Bankügyletek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban...155 2. A nemzetközi kereskedelemben használatos fizetési módok...155 2.1. Az átutalás mint fizetési mód...156 2.2. A váltó...157 2.3. A beszedvény...158 2.3.1. A beszedvény fogalma...158 2.3.2. A beszedvényre vonatkozó nemzetközi szokvány...158 2.3.3. A beszedvény fajtái...159 2.3.4. A beszedvény menete...160 2.4. Az okmányos meghitelezés (akkreditív)...161 2.4.1. Az akkreditív fogalma...161 2.4.2. Az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szokvány...162 2.4.3. Az akkreditív jogviszonyai...162 2.4.4. Az akkreditív szokásos feltételei...163 2.4.5. Az akkreditív fajtái...164 2.4.6. Az akkreditív menete...165

3. Hitelügyletek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában...166 3.1. A nemzetközi hitelügyletekről általában...166 3.2. Az exportfinanszírozás...166 3.3. A beruházás finanszírozás...167 4. Speciális finanszírozási formák...169 4.1. A faktoring (követelés-vétel)...169 4.1.1. A faktoring kialakulása, gazdasági szerepe, fogalma...169 4.1.2. A faktoring nemzetközi szabályozása...170 4.2. A pénzügyi lízing...172 4.2.1. A lízing kialakulása, gazdasági jelentősége, fogalma...172 4.2.2. A lízing nemzetközi szabályozása...173 5. A bankgarancia...176 5.1. A bankgarancia általában...176 5.2. A bankgarancia a magyar jogban, fogalma és főbb jellemzői...177 5.3. A bankgarancia nemzetközi szabályozása...178 5.4. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában használatos legfontosabb bankgarancia fajták...179 VII. A külföldiek gazdasági célú letelepedésének kérdései...180 1. A külföldiek gazdasági célú letelepedéséről általában...180 2. A külföldi fogalmának meghatározása...181 3. A külföldiek gazdasági célú letelepedésére vonatkozó alapvető fogalmak a magyar jogban...182 3.1. A külföldiek gazdasági célú letelepedésének fogalma...183 3.2. A külföldiek magyarországi befektetéseinek fogalma...183 3.3. Letelepedési formák a magyar jogban...183 3.4. A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás...184 4. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok...185 4.1. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságokra vonatkozó nemzetek feletti szabályozás...185 4.1.1. A multinacionális vállalatok...185 4.1.2. Az Európai Unió joga szerint működő társaságok...186 4.2. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságokra vonatkozó magyar szabályozás...186 4.3. Speciális külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok...188 4.3.1. A vámszabad területi társaságok...188 4.3.2. A külföldön tevékenységet végző társaságok...189 5. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei...191 5.1. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe...191 5.1.1. A fióktelep fogalma és jogi természete...191

5.1.2. A fióktelep létrehozása és működése...192 5.1.3. A fizetésképtelenség esetén követendő eljárás...193 5.1.4. A fióktelep megszüntetése...194 5.2. Külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete...194 5.2.1. A kereskedelmi képviselet fogalma és jogi természete...194 5.2.2. A kereskedelmi képviselet létrehozatala és tevékenysége...195 5.2.3. Kereskedelmi képviselet megszüntetése...195 VIII. Választottbíráskodás és más alternatív vitarendezési módok a nemzetközi kereskedelemben...197 1. A vitarendezési módokról általában...197 2. Az alternatív vitarendezési módok kialakulása, fajtái...199 2.1. A választottbíráskodás kialakulása...199 2.2. Az alternatív vitarendezési módok egyes fajtái...199 2.2.1. Tárgyalás (Negotiation)...199 2.2.2. Közvetítés vagy mediáció (Mediation)...200 2.2.3. Békéltetés (Conciliation)...200 2.2.4. Választottbíráskodás (Arbitration)...200 2.3. A választottbíróságok jellege, fajtái...200 3. A választottbíráskodással kapcsolatos egyes általános kérdések...201 3.1. A választottbíráskodás jogi alapja: a választottbírósági szerződés...201 3.1.1. A választottbírósági szerződés formai kellékei...201 3.1.2. A választottbírósági szerződés tartalma...201 3.2. A választottbíráskodás előnyei a rendes bíráskodáshoz képest...202 3.3. A választottbíráskodás és a rendes bíróságok viszonya...203 3.3.1. A rendes bíróságok kisegítő szerepe...203 3.3.2. A választottbírósági döntések elleni jogorvoslat...204 3.3.3. A rendes bíróság eljárása a választottbíróság helyett...205 4. A nemzetközi választottbíráskodás egyes kérdései...206 4.1. A nemzetközi választottbíráskodással kapcsolatos jogegységesítési törekvések...206 4.1.1. Nemzetközi Egyezmények...206 4.1.2. Jogegységesítés az UNCITRAL keretében...207 4.2. A nemzetközi választottbírósági eljárásra vonatkozó magyar szabályok...207 4.2.1. A nemzetközi választottbírósági eljárás fogalma...207 4.2.2. A nemzetközi választottbírósági eljárás egyéb specifikus szabályai...208 4.3. A választottbíráskodás szabályozása a nemzeti jogrendszerekben...209 4.3.1. Németország...209 4.3.2. Franciaország...209 4.3.3. Anglia...209 4.3.4. USA...210