4. A RÁKOSFALVAI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA A templom Zugló történelmi nevezetességû városrésze a Rákosmezô. Pontos elhelyezkedésérôl a történelmi források ellentmondásos adatokat közölnek, de annyi bizonyos, hogy a Rákos-patak partján terült el: minden valószínûség szerint a mai Rákoscsabától kezdve a középkori Pest városfalán kívül, a pataknak a Dunába való betorkolásáig húzódhatott. A Rákosmezôn tartott országgyûlésekrôl 1286 óta vannak információink, de a helyet már Rogerius pápai prelátus is megemlítette a tatárjárásról szóló Siralmas énekében. Mivel az Árpád-ház kihalását követôen az itt tartott országgyûlések rendszeressé váltak, a Rákosmezô a hadrakelések és országgyûlések elsôdleges helyszíne lett. 1 A területen öszszesen 35 alkalommal tartottak országgyûlést, A legutolsó ilyen alkalomra Buda török kézre kerülése elôtt, 1540-ben került sor, amikor Szapolyai János fiát, János Zsigmondot a rendek királlyá választották. Mivel a jeles események közül többet is a barátok templomában végzett ünnepélyes szentmisével fejeztek be, egyes vélemények szerint a szóban forgó templom a pesti ferencesek mai temploma helyén állt, az országgyûlések pedig Pest város falain kívül, a templomtól nem messze zajlottak. Más források alapján azonban az országgyûlések központja a mai rákosfalvi plébánia területén emelkedô Király-domb volt, ahol Mátyás király vadaskertje is húzódott, a barátok temploma pedig az úgynevezett Gizella mûemlék kastély helyén állt. 2 A török hódoltságot követôen a területet a gróf Festetics család vette meg. Festetics János 1790 körül építtette fel a Gizella-kastélyt, feltehetôleg az ôsi romokon. Rákos mezeje azonban csak lassan alakult át a szó mai értelmében vett kultúrterületté. Az 1850-es éveket megelôzôen a térség nagy része fôként rétekbôl és legelôkbôl állt, a grófi családon kívül pedig leginkább a birtokon alkalmazásban álló családok lakták (a régi rákosfalvai családok közül a Klötzl, a Riezmayer és a Petrányi családok leszármazottjai még ma is itt élnek és a rákosfalvai egyházközség tagjainak jelentôs részét adják). Amikor a rákosi birtok korábbi tulajdonosának, a kastélyt építtetô Festetics Jánosnak az özvegye 1847-ben elhunyt, a területet árverésre bocsátották. 3 Az egykori Rákosfalva kialakulása a XIX. század második felére tehetô. A mai Hajcsár út Füredi út Rákos-patak Kerepesi út között fekvô háromszögben (amely a múlt század eleji Pesttôl mintegy 8 km-re terült el) Zsivora György 4 létesített mintagazdaságot, ahol szôlôtermesztéssel és szarvasmarha-tenyésztéssel is foglalkoztak. Rákosfalva tulajdonképpeni benépesülése és faluvá alakulása az 1870 körüli idôkre tehetô, amikor 1 A forrásokban a Rákos-mezôt gyakran az ország közepe elnevezéssel illették. 2 XVI. Egyenes utca 21 23. A Rákos-mezô közép- és újkori történelmérôl bôvebben lásd SZABÓ Bendegúz ILINSZKY Istvánné: Zuglói séták. XIV. kerületi helytörténeti kalauz. Budapest 1976., PALASIK Mária: Zugló. Hetvenéves Budapest XIV. kerülete. Szerk.: Fodor Béla. Budapest 2005. 3 MOL P 236., I. Birtokjogi iratok. 5. cs. 17. 4 Zsivora György (1804 1883) jogtudós és író, a Szent István rend lovagja, az MTA tagja. 1848-tól a hétszemélyes tábla bírája, majd Csanád vármegye fôispánja, végül királyi ítélôtáblai tanácselnök. Felesége és egyetlen leánygyermeke halála után teljes vagyonát mintegy 100 000 forintot jótékony célra, az MTA-ra hagyta.
724 PESTI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET Zsivora egy részt majorságán felparcelláztatott. 5 Bár 1873-ban, Buda, Óbuda és Pest egyesítésekor a községet a fôvárosi közigazgatáshoz csatolták, 6 ám fejlesztését elhanyagolták. A fejlôdésnek a helység 1877-ben elkészült iskolája, valamint az 1880-ban megnyílt Budapest-Cinkota helyiérdekû vasútvonal adott újabb lökést. A település egyik központja ezért a vasútállomás környékén, másik centruma pedig a Templom (ma Álmos vezér) téren alakult ki. Utóbbin 1925-re a Rákosfalvi Polgári Kör az elsô világháborús Hôsök emlékmûvét, Istók János alkotását is felállíttatta. A település még az 1940-es években is falusias, kültelki külsôvel rendelkezett, de élénk, sokszínû közösségi életet élt: a helyi közösségek a telep fejlesztésének ügyét is felkarolták. 7 Rákosfalva híveit eleinte Kôbányáról látta el Benedikovics Károly káplán, majd a település 1881-tôl az erzsébetvárosi plébánia filiája lett. A szentmiséket kezdetben egy ideiglenes fatemplomban tartották, amelyet 1874-ben épített fel Král István. A Fôvárosi Tanács 1881. április 21-én hozott határozatot a rákosfalvi templom megépítésérôl. A templomépítés céljaira alakult adománygyûjtô bizottság elsô ülésére 1883. október 11-én került sor. Az épületet Pucher József építész, több korabeli nagynevû építmény megalkotója és kivitelezôje tervezte, Schön Rezsô építômester pedig az építési munkálatokat ellenôrizte. Az építészeti kivitelezô munkát Kirschenbaum Keresztély és Tóth Sándor budapesti építômesterek végezték az 1887-es év tavaszán és nyarán. A templomot 1887. szeptember 8-án szentelte fel Szent István király tiszteletére Cselka Nándor, óbudai plébános, esperes. Az önálló plébánia megalakulása azonban még több mint harminc évet váratott magára, és csupán 1919-ben került rá sor: ettôl az idôponttól kezdve vezetik az önálló rákosfalvi anyakönyveket is. 8 A templom Szent Istvánt ábrázoló fôoltára Dobiaschovszky Ferenc munkája volt. Orgonát 1926-ban kapott, amelyet a helybéli Rieger-gyár épített. A harangok 1871-ben, 1926-ban és 1928-ban készültek el. 9 A második világháború viharában a kis templom komoly sérüléseket szenvedett. A háborús károk kijavítása Meszlényi Mihály plébánossága alatt történt, csakúgy, mint az 1949. évi templombôvítés. A rákosfalvi hívek megnövekedett létszáma miatt ebben az évben az épület új, nagyméretû hajót kapott. Az 1970-es évekre a régi Rákosfalva teljesen eltûnt, helyén 1969 1986 között a Füredi úti lakótelep épült fel. A rákosfalvi plébánia így Budapest egyik legnagyobb lélekszámú plébániájává vált, ami a templom további bôvítését tette szükségessé. 1985 ôszén a fôhajóban új kórus készült, a lebontott plébánialak helyett pedig már 1971-ben Szepesdi Ervin plébánossága idején átadták a templommal egybeépült plébániaházat is. 1995 szeptemberétôl Rákosfalva XVI. kerületi része átkerült a sashalmi plébániához. A plébánia mai határai a következôk: Bonyhádi út (páratlan oldal) Szuglói körvasút sor 5 Az elsô említést errôl Pest vármegye törvényhatóságának 1870. évi jelentésében olvashatjuk ( a Zsivora-féle rákosi birtok szabályoztatott és házhelyekre felosztatott ). A rákosfalvi terület felosztási térrajzát méretadatokkal, telekszámozással, térkimutatásokkal, úthálózattal BFL ôrzi (Budapest térképeinek katalógusa 2153. és 3947. sz. alatt, lásd BFL XV.16.b.229/9, BFL XV.16.b.229/18a,b,c,d,e, illetve BFL XV.16.b.229/18f). Az 1871. évi törvényhatósági jelentés szerint már új városrész kezdett kifejlôdni Rákoson, ahová a betelepülés elsô hulláma az 1870-es évek közepéig tartott. Eközben a városrész határai is kialakultak. 6 Rákosfalvát elôször a VII. kerület (Erzsébetváros) külterületéhez csatolták, majd 1894-tôl Kôbányához tartozott. 1935 óta a fôváros új kerületi beosztásának bevezetésétôl Zugló része. 7 A Pallas Nagy Lexikona Budapest 1897. XIV. 390. o. külön kiemeli, hogy a rákosfalviak a helyi ügyeken túl még az istentisztelet magyarításán is fáradoztak. 8 Rákosfalva anyakönyveit 1881-ig a kôbányai, majd az erzsébetvárosi plébánián vezették. 9 Rövid templomtörténetet közölt az Egyházközségi Levél 1987. évi ôszi lapszáma, amely a 2001. augusztus 20-i számban ismételten megjelent. További templomtörténeti vonatkozások: Zugló templomai és történelmi egyházai. Szerk.: BÉKÁSSY Csaba. Budapest 2001.
4. A RÁKOSFALVAI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA 725 (páratlan oldal) Kerepesi út (X. kerületi rész) Sárgarózsa u. (erdô, lakó nincs) Pesti határút (erdô, lakó nincs) Határhalom u. Józsefváros Rákosliget vasútvonal Fehér út (páros oldal) Kerepesi út (XVI. kerületi rész) Róna u. (páratlan oldal) Fogarasi út (páratlan oldal) Nagy Lajos király út (páratlan oldal). 10 A templom bôvítésével párhuzamosan modernizációja is megtörtént. Ennek részeként 1974-ben kialakításra került a mai liturgikus tér: a szükséges famunkákat Berecz Ferenc tervezte és készítette el. A hárommanuálos orgonát 1977-ben a Fôvárosi Mûvészi Kézmûves Vállalat átépítette. 1978-ban új padok kerültek a templomba, 1981-ben pedig rézzel borították be a templomtornyot. 1982-ben két szoborcsoport készült, amelyek szintén Berecz Ferenc munkái. 1982 nyarán elkészült a sekrestye fölötti Karitász-szoba, valamint az emeleti hittanterem is. Az egész templom alá padlófûtés került. Az 1980-as években felújították a teljes belsô elektromos rendszert, majd elkészült a templomfestés is. 1986-ban a sekrestyébe beépített szekrénysor készült, 1987 húsvétjára pedig Nagy-Kovács Mária munkája nyomán új keresztutat alakítottak ki. Mire a templom fennállásának századik évfordulóját ünnepelte, a teljes felújítási munka befejezôdött. 1987 nyarára a harangok villamosítása is megújításra került, de még ugyanebben az évben az orgona is átkerült a régi kórusról az újra. 11 A templom környékének rendezése is megtörtént. A templomban található Szent Antal- és Szûz Mária-szobrok Bittsánszky Gézáné Kopp Judit szobrászmûvész alkotásai is a helyükre kerültek. A templomépület 1. kép. Rákosfalvai Szent István király-templom (M. A.) A neoromán stílusban készült eredeti kô templomépület tengelye kelet nyugati irányú volt, fôhomlokzata elôtt park került kialakításra. A megnövekedett igényekre való tekintettel az eredeti templomtestet 1949-ben déli irányban nagyméretû hajóval bôvítették. A templom ekkor nyerte el a mintegy 230 m 2 nagyságú mai alapterületét. A templomépület nyugati végében, a fôhomlokzat középvonalában kissé a falsík elé ugorva áll a toronytest, amelynek alsó-középsô részében nyílik a templom eredeti fôbejárata. A bejárati lépcsô fölött egyszerû félköríves kapuboltozat magasodik, amelynek felsô részében kelyhet és szentostyát ábrázoló dombormûvet helyeztek el. A dombormû fölött felirat látható: JÖJJETEK HOZZÁM MINDNYÁJAN. A kapuzat fölött párkány húzódik, fölötte egymáson egy-egy félköríves záródású és kerek ablaknyílással. Az oromfalat kétfelôl négyszögû pillérek keretelik, amelyekrôl ugyancsak négyszögû kis fiatornyok emelked- 10 Schem. 2007. 371. o. 11 Ekkor még folyamatban volt a teljes beállítás, illetve a bôvítés, ami már hangversenyek tartását is lehetôvé tette.
726 PESTI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET 2. kép. Szent István király (ólomüveg ablak) (D. F. M.) nek. Az 1949-ben épített oldalhajó végében egyszerû, félköríves lezárású bejárati ajtó nyílik. Az eredeti fôbejárattól jobbra áll az 1857-ben készült kôkereszt, amely jelenlegi helyére 1978-ban került. A kereszt restaurálása 1987-ben fejezôdött be. A templomtoronyban három harang található. A legrégebbi (a lélekharang) 38 cm átmérôjû és 35 kg súlyú és a templommal egyidôs, 1871-ben készítette Walser Ferenc harangöntômester. 1926-ban egy másik, 56 cm-es és 110 kg súlyú harang került a templomtoronyba, amely szintén Walser Ferenc mûhelyébôl került ki. A harangon Szent Lukács evangélista képe látható. Két évvel késôbb, 1928-ban a templom egy további, 92 cm átmérôjû és 400 kg súlyú, Szent István király nagyharangot kapott, amelyet már Szlezák László harangöntômester készített. A harangon lévô képen az a jelenet látható, amikor Szent István király felajánlja az országot Szûz Máriának. Ez utóbbi harang a háborúban találatot kapott és megrepedt, így késôbbi villamosítására sem volt lehetôség. A templom belsô tere kis elôcsarnokra, karzatra, hajóra és szentélyre tagolódik. A szentélyt a hajótól boltív különíti el, a liturgikus tér négy lépcsôfokkal megmagasított emelvényen áll. Kialakításában meghatározó szerepet kapott a famunka, amelyet 1974-ben Berecz Ferenc tervezett és készített el. A II. Vatikáni Zsinatot követô liturgikus megújulás szellemében a szentély középpontjában szembemisézô oltárt emeltek. A tabernákulum aszimmetrikusan, az oltártól jobbra áll, elôtte a húsvéti gyertyával. Az ambo átellenesen a bal oldalra került, mögötte töviskoronára utaló faragvány húzódik. A tabernákulum mögött leveles szôlôfürt és három búzakalász dombormûvû faragványa látható. A szembemisézô oltár mögött fából készült radiális stilisztikai elemek gyújtópontjában a Megfeszített függ. A korpusz mögött a kereszt megnagyobbított vízszintes gerendája húzódik, rajta Krisztus túlhangsúlyozott kezeivel: az ambo fölötti kéz intô-áldó tartásban, a tabernákulum fölötti kéz pedig szöggel átverve, hulló vércseppekkel látható. A templom egyetlen hajója mindkét oldalon két-két félköríves záródású ablaknyílásból kap megvilágítást. A szentélyt a hajótól elválasztó boltív elôtt egy-egy háromalakos szoborcsoport áll, mindkettô Berecz Ferenc munkája. Az 1987 húsvétjára elkészült új keresztút Nagy-Kovács Mária alkotása: a templomhajó mindkét oldalfalán hét-hét stáció került elhelyezésre. A templomhajó végében található Szent Antal- és Szûz Máriaszobrok Bittsánszky Gézáné Kopp Judit mûvei. A padok 1978-ban készültek, az orgona az 1985-ben megépült új kóruson kapott helyet. A közösségi élet 2003-ban a garázs fölötti teraszból hittantermet alakítottak ki, a sekrestye fölött pedig raktárhelyiség készült. 2004. április 6-án kezdte meg mûködését a Szepesdi Ervin Alapítvány, amely a karitatív, szociális és kulturális célok támogatását, valamint a templom, a plébánia és az esetlegesen késôbb szerzendô ingó és ingatlan vagyon üzemeltetését, fel-
4. A RÁKOSFALVAI SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA 727 újítását, valamint urnatemetô létesítését és üzemeltetését tûzte ki célul. 12 Az alapítvány keretében számos munkacsoport 13 alakult és mûködik azóta is. 2004-re a templom körüli park terveztetése is befejezôdött, a tervezô Madarász Károly maximálisan figyelembe vette az egyházközség által felvetett szempontokat. Mivel a templom teteje és fala rendszeresen beázott, az alapítvány elkezdte a tetôfelújítás elôkészítését. A tetôfelújítás és a plébánia összes ablakának cseréje 2005-ben történt meg. Ekkorra új erôsítô, mikrofonok, hangfalak, valamint ezek felszerelése és beüzemelése, illetve a vetítôrendszer kialakítása is megtörtént. 2007-ben a balesetveszélyessé vált fôbejárati lépcsô helyett új lépcsôt építettek, valamint a hittantermet is felújították. 2008-ban megépült az urnatemetô, amelybe mintegy 240 urnafülke fér el. Az egyházközség kulturális és szociális missziója sokrétû. Az 1950-ben megalakult Szent István Kórust 1959-ig Vincze Miklós, 1968-ig Varsányi István, 2000-ig Szilágyi Loránd, jelenleg Lógó Tibor karnagy vezeti. Fellépéseikrôl négy CD, a 2008. évi, Szent István-bazilikában megrendezett egyházzenei koncertrôl pedig DVD-felvétel készült. A templomban Decsi György vezetésével 1984 óta a RÉKA (Rákosfalvai Éneklô Katolikusok) ifjúsági kórus is mûködik. 1987-tôl rendszeresen, évi több alkalommal jelenik meg az egyházközségi hírmondó, amelyet több mint tíz éve az interneten is közzétesznek. Az egyházközségi Karitász csoport 1990. május 1-jén alakult meg. 1995 óta a plébánia keretein belül mûködik a Kamilliánus Szeretetszolgálat is, amely az országos Kamilliánus Család részeként feladatának tekinti a betegek, lelki és testi szenvedôk látogatását, gondozását és segítését. Rendszeresen látogatják és támogatják a környék és a Paula Utókezelô Kórház betegeit is. 14 1991-tôl az egyházközség évente egyházközségi napot szervez, amely a családok számára lelki és közösségi élményt nyújt. A rendezvény központi eseménye a szentmise és a litánián való részvétel. 2000-tôl a plébánia keretében mûködik a XIV. kerületi 305. számú Szent István Király Cserkészcsapat is. A fiatalok részére évrôl évre hittantáborokat tartanak, a keresztény irodalom terjesztése céljából pedig Brezovay Erzsébet kis könyvesboltot hívott életre, ahol kegytárgybolt is mûködik. A templomban zenei hangversenyek, irodalmi összeállítások, író-olvasó találkozók is helyet kaptak. Az egyházközség nyugdíjas klubot és Rózsafüzér Társulatot is mûködtet. A 2007-es Városmisszió folytatásaként 2008-ban sikeres lelkigyakorlatot szerveztek. Archontológia 15 1919 1922 Merva Sámuel 1922 1925 Sajgó Rezsô 1295 1940 Zádor József 1940 Fütty Imre 1940 1941 Galambos János dr. 1941 1958 Meszlényi Mihály dr. 1958 1984 Szepesdi Ervin dr. 1984 1994 Kocsis István 1994 Spick Károly NÉMETHY ZSOLT 12 Egyházközségi Levél 2004. 4. sz. A templomépületen történt felújítási munkákról a lap rendszeres beszámolókat közölt. 13 A teljesség igénye nélkül: liturgikus munkacsoport, gazdasági munkacsoport, karitatív munkacsoport, családi munkacsoport, mûszaki munkacsoport, rendezvényszervezô munkacsoport, sajtó munkacsoport. 14 Egyházközségi Levél 2000. 5. sz. 15 Az archontológia alapjául a következô fôbb mûvek szolgáltak: Schem. 2007. 371. o., Schem. Vac. 2000., CHOBOT II.