A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok

A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok ETE Senior Klub Budapest, 2006. február 16. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME NTI Dr. Aszódi Attila, BME NTI 1

Csernobil, USSR -- 1986 A csernobili atomerőmű balesetének okai, lefolyása és következményei A nyomottvizes reaktorok és az RBMK közötti fő különbségek Az RBMK típus jellemzői A baleset lefolyása A baleset következményei Helyszíni tapasztalatok Dr. Aszódi Attila, BME NTI 2

Az atomerőművek és a konvencionális erőművek felépítésének összehasonlítása Dr. Aszódi Attila, BME NTI 3

Maghasadás és láncreakció Egy urán mag elhasadása során 2.500.000-szer annyi energia szabadul fel, mint egy szénatom oxidációja során! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 4

Nyomottvizes reaktorral szerelt atomerőművek (PWR) 1 Reaktortartály 6 Gőzfejlesztő 11 Kisnyomású turbina 16 Tápvíz szivattyú 2 Fűtőelemek 7 Fő keringtető szivattyú 12 Generátor 17 Tápvíz előmelegítő 3 Szabályozó rudak 8 Frissgőz 13 Gerjesztőgép 18 Betonvédelem 4 Szabályozórúd-hajtás 9 Tápvíz 14 Kondenzátor 19 Hűtővíz szivattyú 5 Nyomástartó edény 10 Nagynyomású turbina 15 Hűtővíz Dr. Aszódi Attila, BME NTI 5

RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor 1 Urán üzemanyag 7 Cseppleválasztó/gőzdob 13 Hőelvezetés 18 Keringtető szivattyú 2 Hűtőcső 8 Gőz a turbinához 14 Tápvíz szivattyú 19 Vízelosztó tartály 3 Grafit moderátor 9 Gőzturbina 15 Tápvíz előmelegítő 20 Acélköpeny 4 Szabályozórúd 10 Generátor 16 Tápvíz 21 Betonárnyékolás 5 Védőgáz 11 Kondenzátor 17 Víz visszafolyás 22 Reaktorépület 6 Víz/gőz 12 Hűtővíz szivattyú Dr. Aszódi Attila, BME NTI 6

RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor Dr. Aszódi Attila, BME NTI 7

RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor Dr. Aszódi Attila, BME NTI 8

Az RBMK típus előnyei és hátrányai Előnyök: Elérhető egységteljesítménynek nincs felső határa Üzemanyagcsere lehetséges a reaktor leállítása nélkül (Gazdaságosan alkalmazható lenne fegyverminőségű plutónium termelésére) Hátrányok: Nehézkes szabályozás a nagy méret miatt Inherens biztonság feltételeit nem elégíti ki Nincs nagy nyomásra méretezett reaktortartály Nincs baleseti szituációkra méretezett védőépület A Szovjetunió a katonai plutónium-termelő reaktorokkal szerzett tapasztalatait felhasználva kifejlesztette az RBMK típust. Az USA az 50-es évek elején (többek között Teller Ede javaslatára) megtiltotta a típus civil alkalmazását. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 9

Moderátor anyagok jellemzői H 2 O D 2 O Grafit termikus úthossz [cm] 5,74 10,93 19,7 neutronabszorpciós hatáskeresztmetszet [barn] 0,66 0,0026 0,0045 Dr. Aszódi Attila, BME NTI 10

A PWR és az RBMK közötti fizikai különbségek Dr. Aszódi Attila, BME NTI 11

A PWR és az RBMK közötti fizikai különbségek vìz urzn vìz urzn vìz urzn vìz vìz grafit urzn vìz vìz vìz urzn vìz urzn vìz vìz urzn vìz grafit vìz urzn vìz Nyomott vizes reaktor Csernobili tìpus reaktor Dr. Aszódi Attila, BME NTI 12

Az üregeffektus és a pozitív visszacsatolás A vízhűtésű-grafit moderálású rendszerben a víz-gőz keverék neutronméregként viselkedik. Ha a keverék átlagos sűrűsége csökken (pl. erősebben forr), csökken az általa elnyelt neutronok száma. Kevesebb neutron nyelődik el, megbomlik a láncreakció egyensúlya, a teljesítmény növekedni kezd A növekvő teljesítmény erősebben forralja a vizet, nő a gőz aránya, tovább csökken a hűtővíz átlagos sűrűsége Eredmény: pozitív visszacsatolás, öngerjesztő folyamat! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 13

A csernobili atomerőmű-baleset Dr. Aszódi Attila, BME NTI 14

A csernobili atomerőmű-baleset Előzmények (1986. 04. 25., péntek) Tervezett karbantartási leállás a Csernobil-4 blokkban......egybekötve az egyik turbógenerátor kifutási próbáival. 01:06 - elkezdik csökkenteni a reaktor teljesítményét 03:47 - a reaktor teljesítménye 53%-on stabilizálódik 14:00 - zóna üzemzavari hűtőrendszer bénítása 14:00 - a teherelosztó utasítja az erőművet a további teljesítménycsökkentés elhalasztására - Xenonmérgeződés! 23:10 - a teherelosztó engedélyt ad a leállásra 24:00 - műszakváltás Dr. Aszódi Attila, BME NTI 15

A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) 00:05 - a reaktor teljesítménye 24%-on - ezen teljesítmény alatt pozitív a visszacsatolás! 00:28 - a reaktor teljesítménye 17%-on 00:30 - operátori vagy műszerhiba miatt a reaktor teljesítménye 1%-ra esik 00:32 - az operátor a teljesítménycsökkenés ellensúlyozására szabályozórudakat húz ki a zónából Az engedélyezettnél kevesebb rúd van a zónában! 01:00 - a reaktor teljesítménye 7%-on stabilizálódik 01:03, 01:07 -a 6 működő mellé további két fő keringető szivattyút kapcsolnak be, csökkenni kezd a vízszint a gőzdobban Dr. Aszódi Attila, BME NTI 16

A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) 01:15 - gőzdob vízszint alacsony jelre az üzemzavari védelem bénítása 01:22 - az operátor további szabályozórudakat húz ki a zónából annak érdekében, hogy növeljék a gőzdobban a nyomást Dr. Aszódi Attila, BME NTI 17

A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:22 - az operátor észleli, hogy a reaktivitás-tartalék a megengedett fele 01:23 - második turbina gyorszáró zár jelre az üzemzavari védelem bénítása 01:23:04 - lezárják a második turbina gyorszáróit Dr. Aszódi Attila, BME NTI 18

A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:23:10 - az automatika szabályozórudakat húz ki a zónából 01:23:35 - a zónában a gőzfejlődés szabályozhatatlanná válik 01:23:40 - az operátor megnyomja a vészleállító gombot Dr. Aszódi Attila, BME NTI 19

A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:23:10 - az automatika szabályozórudakat húz ki a zónából 01:23:35 - a zónában a gőzfejlődés szabályozhatatlanná válik 01:23:40 - az operátor megnyomja a vészleállító gombot 01:23:44 - a reaktor teljesítménye a névleges érték százszorosára nő 01:23:45 -a fűtőelempálcák felhasadnak 01:23:49 - az üzemanyagcsatornák fala felnyílik 01:24 gőzrobbanás gázrobbanás grafittűz Dr. Aszódi Attila, BME NTI 20

A csernobili atomerőmű-baleset következményei A robbanások és az azokat követő grafittűz az üzemanyag kb. 4%-át szétszórta a környezetben. A megrongálódott reaktorépületből a tűz és a hasadási termékek bomláshőjének hatására felmelegedett levegő nagy magasságba emelte a kiszabadult radioaktivitást. A kibocsátást körülbelül egy hónap alatt tudták megszüntetni. Az oltási munkálatokban, a szarkofág építésében több százezer ember vett részt. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 21

A balesethez vezető okok összefoglalása Konstrukciós hibák: alacsony teljesítményen erősen pozitív üregegyüttható; nagy méretű zóna bonyolult szabályozással; a reaktorban alkalmazott anyagok szerencsétlen kombinációja (víz-grafit-cirkónium); nem építettek védőépületet; nem volt reaktortartály; nem méretezték a rendszert nagy mértékű hűtőközegvesztés lekezelésére; fontos biztonsági rendszereket az operátorok kikapcsolhattak. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 22

A balesethez vezető okok összefoglalása Társadalmi okok: ilyen konstrukciós hiányosságok mellett a típus építését más országban aligha engedélyezték volna; a kísérlet terve nem volt engedélyeztetve a megfelelő szakértői intézetekkel és a hatósággal; az operátorok még a rossz tervtől is el mertek térni (üzemeltetői fegyelem és biztonsági kultúra hiánya); sok fontos technológiai korlátot csak a szabályzat rögzített, technikai berendezés nem akadályozta meg a korlát átlépését; reaktorbiztonsági kutatások nem megfelelő szintje; USA - Szovjetunió párbeszéd hiánya. Ilyen erőművet sehol a világon nem lenne szabad építeni és üzemeltetni! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 23

Az RBMK reaktorokon a csernobili atomerőműbaleset után végrehajtott módosítások Új zónatervezési módszerekkel, az üzemanyag összetételének módosításával mérsékelték illetve megszüntették az öngerjesztő jelleget. Jelentősen megnövelték a biztonságvédelmi (vészleállító) rendszer beavatkozási sebességét. A névleges teljesítményt az egyes blokkokon 50-300 MWe értékkel csökkentették. A korábbiakhoz képest javított üzemzavari elemzések, számítógépes szimulációk készültek. Üzemviteli kultúrát érintő és vezetési módosításokat vezettek be. Szimulátoros gyakorlatokkal, korszerű oktatási módszerek bevezetésével növelték az üzemeltetők képzési színvonalát. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 24

Az RBMK és a könnyűvizes reaktorok közötti legfőbb különbségek RBMK A reaktivitás teljesítménytényezője pozitívvá válhat, azaz öngerjesztő folyamatok indulhatnak be. Nincs védőépület. A hűtés elvesztése nem vonja maga után a láncreakció leállását. A grafit moderátor gyúlékony és vízzel érintkezve éghető gázokat termel (CO, H2). PWR,BWR,VVER A reaktivitás teljesítménytényezője minden üzemmódban negatív, a folyamatok önszabályozóak. Néhány régebbi egység (VVER-440/230) kivételével van lokalizációs torony vagy konténment. A hűtés elvesztésekor leáll a láncreakció. A víz nem éghető, az üzemanyagpálcák burkolatának oxidációjából keletkező hidrogén esetleges felrobbanását kibírja a konténment. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 25

Összefoglalás Csernobil tanulsága: az erőművek biztonságát szigorú tervezési kritériumok betartásával, az üzemeltetők magas színvonalú képzésével és hatékony ellenőrzésével kell garantálni. Egyéb reaktortípusokban az RBMK-nál fennálló műszaki hiányosságok nincsenek meg, így a csernobilit megközelítő méretű és hatású baleset más reaktorokban nem képzelhető el! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 26

A csernobili baleset egészségügyi következményei A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések szerint 1-2 EBq lehetett. A környezetbe került: a nemesgázok 100 %-a, I, Te, Cs 10-20 %-a, üzemanyag és a kevésbé mozgékony izotópok (Sr, Zr) 3.5 %-a. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 27

A csernobili baleset egészségügyi következményei A radioaktív anyagok két nagyobb hullámban jutottak ki a reaktorból: közvetlenül a robbanás után: szétszóródott üzemanyag, és a nemesgázok; a baleset utáni 7-10. napokon a reaktorban fellépő magas hőmérséklet miatt; A legszennyezettebb területek: az oroszországi Byransk, és a fehérorosz Gomel és Mogilev régiók. Ezekben a körzetekben a Cs-137 aktivitás-koncentrációja az 5000 kbq/m 2 -t is elérte. (Portugáliában 0.02 kbq/m 2 -t mértek.) Dr. Aszódi Attila, BME NTI 28

A csernobili baleset egészségügyi következményei Dr. Aszódi Attila, BME NTI 29

A csernobili baleset egészségügyi következményei Baleset közvetlen áldozata 3 fő (1 szívinkfartus, 2 épület ráomlás miatti elhalálozás) Összesen 237 embert (erőművi dolgozót és tűzoltót) szállítottak akut sugárbetegség miatt kórházba. Közülük: Becsült dózis (Gy) 6-16 4-6 2-4 <2 Betegek száma 21 21 55 140 Halálesetek száma 20 7 1 0 Összesen: 237 28 A közvetlen áldozatok zöme tűzoltó volt. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 30

2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete A korábbi 28 helyett összesen 50 ember halálát hozták közvetlen összefüggésbe a baleset utáni nagy sugárdózisok determinisztikus hatásával (zömük tűzoltó volt). 2004 decemberéig 4000 gyermeknél diagnosztizáltak pajzsmirigyrákot. Közülük 9-en haltak meg. Korai diagnózis esetén a pajzsmirigyrák jól gyógyítható (99% fölötti gyógyulási arány). A 150 msv fölötti dózist kapott likvidátorok között duplájára nőtt a leukémia gyakorisága. Egyéb daganatos betegségeknél statisztikailag nem kimutatható a gyakoriság növekedése! Genetikai hatást az érintett emberek utódjaiban nem tudtak kimutatni! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 31

2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete Összesen 340.000 embert telepítettek ki a legszennyezettebb területekről. Összesen 5.000.000 ember él ma olyan területen, ahol az effektív dózistöbblet a csernobili kihullásból (37 kbq/m 2 fölötti 137 C szennyeződés) kevesebb, mint 1 msv/év (normál természetes háttér +40%-a). Ma 100.000 olyan lakos van még, akik 1 msv/év fölötti csernobili eredetű többletdózist kapnak. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 32

2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete A nemzetközi felmérések szerint a legterheltebb 200.000 likvidátor, a 116.000 legterheltebb kitelepített lakos és a legerősebben szennyezett területen élő lakosság (mindösszesen 600.000 ember) 70 éves élettartama alatt kb. 4000 többlet rákos haláleset várható a többlet dózis következtében. Ez statisztikailag aligha lesz kimutatható, hiszen a nem érintett népességben is 25% a rákos megbetegedések részaránya. Ebben a magas alapban a 4000 többlet eset nem lesz látható, az csak statisztikai alapon becsülhető. A tényleges szám bizonytalan, kb. 4000±1000. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 33

A baleset egészségügyi következményei A balesetet követően a radioaktív felhő először északnyugati irányba indult, (Skandinávia, Hollandia, Belgium, Nagy-Britannia). Ezután megfordult a szél iránya, és a felhőt Dél- és Közép-Európa fölé fújta. Ahol a felhő átvonulása csapadékkal párosult, nagyobb aktivitás-koncentrációk (Ausztria, Svájc, Magyarország). A baleset utáni első hetekben leginkább a jód-131 miatt (tej). A gyermekek átlagos pajzsmirigy-dózisa Európában 1-20 msv, Ázsiában 0,1-5 msv, Észak-Amerikában 0,1 msv körül volt. A felnőtteké ennek az ötödrésze. A későbbiekben a Cs-134 és Cs-137 izotópok voltak a felelősök, külső és belső terhelésként egyaránt. A baleset utáni egy év során kapott egésztest-dózis Európában 0,05-0,5 msv, Ázsiában 0,005-0,1 msv, Észak-Amerikában 0,001 msv volt. A déli féltekén nem lehetett kimutatni a baleset hatását. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 34

A csernobili baleset magyarországi Magyarország: következményei Az átlag magyar lakos várhatóan egész élete során összesen 0,23 msv külső és 0,09 msv belső terhelésből származó effektív egyenértékdózist kap. Ez összesen 0,3-0,4 msv-et jelent. (A természetes sugárzás évente átlagosan 2-3 msv.) Európai viszonylatban ez a "középmezőnybe esik. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 35

A csernobili baleset egészségügyi magyarországi következményei Az elmúlt négy-öt évtizedben folyamatosan növekszik a rákbetegségek hazai gyakorisága. Hazánkban nem észlelték a daganatos megbetegedések számának a csernobili eredetű sugárterheléssel összefüggő növekedését. Nem mutatható ki sem a gyermekkori pajzsmirigy-rák, sem a gyermekkori leukémiás megbetegedések számának Csernobil miatti növekedése. A veleszületett rendellenességek gyakorisága sem emelkedett a csernobili baleset következtében. Jelenlegi tudásunk szerint tehát Magyarországon nem mutatható ki a csernobili atomerőmű baleset káros egészségügyi hatása. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 36

Magyar tudományos expedíció Csernobilba Magyar Nukleáris Társaság (MNT) +MNT FINE szakcsoport 2005. május 28. június 4. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 37

Feladatmegosztás, csoportok Célok: saját tapasztalatok, hiteles mérések, fiatalok oktatása, film- és fotókészítés Feladatok, szakmai csoportok, csoportvezetők és a résztvevők beosztása: 1. TLD Apáthy István, KFKI AEKI, Pázmándi Tamás, Kulacsy Kati, Kassai Zsuzsa, 2. Terepi mintagyűjtés, forrórészecskék lokalizálása, elemzése Dr. Vajda Nóra, BME NTI, Surányi Gergő, Petőfi Gábor, Hadnagy Lajos, Yamaji Bogdán, Dombó Szabolcs, Silye Judit, 3. In-situ gamma spektroszkópia Dr. Zombori Péter, KFKI AEKI, Dr. Bódizs Dénes, Treszl Gábor, Betlehemi Sz., Dombó Szabolcs, 4. Ökológiai hatásfelmérés Dr. Tarján Sándor, FM Vér Nóra, Vörös Csaba, Csapó József, Szabó Lídia, Defend Szabolcs, Kocsy Gábor, Kassai Zsuzsa, Beregnyei Miklós, Aszódi Attila, 5. Sugárvédelem Dr. Sági László, KFKI AEKI C. Szabó István, Nényei Árpád, Kulacsy Kati (GPS), Légrádi Gábor, 6. Épület és technológia állapotfelmérése Hadnagy Lajos, PARt Betlehemi Szabolcs, Szerencse Tibor, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Silye Judit, 7. Dokumentálás, kommunikáció Dr. Aszódi Attila, BME NTI, TV-stáb (Horkai Pál, Markiel János), Pázmándi Tamás, Silye Judit, Fotó: Dombó Szabolcs, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Yamaji Bogdán, Aszódi Attila, Szerencse Tibor, Helyszíni ügyintézés: Hadnagy Lajos, Kassai Zs., A szakmai munkát koordinálja és a csoportot vezeti: Dr. Aszódi Attila. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 38

Sugárvédelmi ellenőrzés Felkészülés a szennyezett területen való munkára. Belső sugárterhelés meghatározása egésztest számlálás az út előtt és azután, az esetleges inkorporáció és dózisterhelés ellenőrzésére (AEKI, PARt) Senkinél sem volt csernobili belső terhelés kimutatható. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 39

Sugárvédelmi ellenőrzés Külső sugárterhelés meghatározása TLD minden résztvevő számára (űrdozimetria, AEKI) hatósági film- és TL dózismérők elektronikus személyi doziméterek Dr. Aszódi Attila, BME NTI 40

Sugárvédelmi ellenőrzés nagy pontosságú OMH hitelesített kéziműszerek az út fontosabb szakaszain folyamatos, GPS-szel szinkronizált dózisteljesítmény regisztrálás Dr. Aszódi Attila, BME NTI 41

Szlavutics, az üzemeltetők városa Csernobili atomerőmű Szarkofág látogatóközpont Pripjaty, a kitelepített város Vörös-erdő Csernobil, az élő város Elhárításban használt járművek roncstelepe Akkreditált terepi referencia mérőhely Nemzetközi Csernobil Központ szlavuticsi laboratóriuma Dr. Aszódi Attila, BME NTI 42

Felkeresett helyszínek szennyezettsége Dr. Aszódi Attila, BME NTI 43

Folyamatos dózisteljesítmény-mérés Dózisteljesítmény (nsv/h) 120 100 80 60 40 20 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Budapest, indulási szint Indulás Szlavuticsból Ukrán- Belorusz határ 0 5:09:36 5:16:48 5:24:00 5:31:12 5:38:24 5:45:36 5:52:48 Idő (GMT) Dózisteljesítmény (nsv/h) 250 200 150 100 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Budapest, indulási szint Érkezés a kalibrált terepi mérőhelyhez 50 Belépés a lezárt zónába 0 6:36:00 6:43:12 6:50:24 6:57:36 7:04:48 7:12:00 Idő (GMT) 100000 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán 160 Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán Dózisteljesítmény (nsv/h) 10000 1000 100 10 Indulás a kalibrált terepi mérőhelytől Emlékmű az erőmű mellett Érkezés a Vörös erdő bejáratához Budapest, indulási szint Indulás a Vörös erdőtől Dózisteljesítmény (nsv/h) 140 120 100 80 60 40 20 Csernobil város, étterem Budapest, indulási szint Kilépés a lezárt zónából 1 9:07:12 10:19:12 11:31:12 12:43:12 0 14:06:43 14:09:36 14:12:29 14:15:22 14:18:14 14:21:07 14:24:00 Idő (GMT) Idő (GMT) Dr. Aszódi Attila, BME NTI 44

Sugárvédelmi ellenőrzés Mért külső sugárterhelés TLD és elektronikus személyi doziméterek alapján a zónában töltött 2 nap alatt a budapesti háttérből származó dózis 2-4-szeresének megfelelő dózist szenvedtünk el (10-20 µsv), az átlagos dózisteljesítmény 200-400 nsv/h (budapesti referencia érték: 100 nsv/h) Ez messze az egészségügyi határértékek alatti. Egy 10 órás repülőút dózisjáruléka 20-25 µsv. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 45

A csernobili atomerőmű Dr. Aszódi Attila, BME NTI 46

A csernobili atomerőmű Dr. Aszódi Attila, BME NTI 47

A csernobili 4. blokk szarkofágja Dr. Aszódi Attila, BME NTI 48

A szarkofág makettje Dr. Aszódi Attila, BME NTI 49

Mérések Pripjatyban Dr. Aszódi Attila, BME NTI 50

Csernobil városa Vesd össze! A Csernobil táblánál a dózisviszonyok teljesen normálisak (a dózisintenzitás akkora, mint Budapesten) és a növényzet is ép. Maszk alkalmazása itt teljesen indokolatlan! Dr. Aszódi Attila, BME NTI 51

Csernobil városa Dr. Aszódi Attila, BME NTI 52

A roncstemető Dr. Aszódi Attila, BME NTI 53

Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 54

Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 55

Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 56

Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 57

Terepi mérések és mintavétel Dr. Aszódi Attila, BME NTI 58

Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 59

Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 60

Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 61

Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 62

Vörös-erdő pereme Dr. Aszódi Attila, BME NTI 63

Vörös-erdő pereme a nagy zsákmány Dr. Aszódi Attila, BME NTI 64

Labormérések Szlavuticsban Dr. Aszódi Attila, BME NTI 65

Összefoglalás, tanulságok Az RBMK atomerőmű típus felépítésénél és fizikai tulajdonságainál fogva sokkal alacsonyabb biztonságú, mint ami akár Magyarországon, akár Nyugat-Európában elfogadott. A 19 évvel ezelőtti csernobili reaktorbaleset hatása az erőmű 30 km-es környezetében jól mérhető, de a radioaktivitás szintje mára a legtöbb helyen jól kezelhető. A csernobili erőmű körül lezárt zóna fenntartása hosszú távon is indokolt. A lezárt zónában nagyon szép, zavartalan környezet alakult ki, amiben a biodiverzitás nagyobb, mint az ember által intenzíven használt területeken. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 66

In-situ gamma spektroszkópia A Cs-137 izotóptól származik a külső gamma-sugárzás dózisterhelésének praktikusan 100%-a. A kalibrációs mezőn végzett két mérés 387 kbq/m2 jelenlegi felületi szennyezettséget jelent (jó egyezésben a bizonylatolt 10,5 Ci/km2 ukrán adattal). Ennek dózisteljesítmény járuléka 390 nsv/h. A természetes háttérsugárzással (60-110 nsv/h) együtt 450-500 nsv/h számítható. Ez jól egyezik a mért dózisteljesítménnyel. A Cs-137 mellett nyomokban és nem értékelhető dózisteljesítmény járulékokkal a következő radionuklidok jelenléte állapítható meg a spektrumokból: Co-60, Cs-134, Eu-154, Am-241. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 67

Összefoglalás, tanulságok A visszaköltözött népesség (~400 fő) egy átlagos egyedének várható éves többletdózisa kb. 6 msv, aminek mintegy 60%-a a szennyezett talajfelszín külső sugárzásából, 40%-a a szennyezett élelmiszer fogyasztásából származik! (A magyar lakosság normális éves természetes háttérterhelése 2,4 3 msv.) A lezárt zónában hatóságilag korlátozzák egyes helyi termesztésű élelmiszerek fogyasztását. Kijevben ellenőrzés céljából vásárolt tejben és kenyérben nem találtunk a szokásostól vagy elfogadhatótól eltérő izotóp-összetételt. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 68

Összefoglalás, tanulságok A szarkofágot emberpróbáló körülmények között, nagyon gyorsan kellett felépíteni. Az építés során nem volt cél a hermetikusság. Jelenleg mind a szarkofág, mind az azon belüli roncsolódott szerkezetek mutatnak bizonyos instabilitást. A szarkofág vagy azon belüli elemek sérülése során csak nehéz porok szabadulhatnának fel, amelyek nem tudnak a 30 km-es lezárt zónán túlra terjedni. Egy ilyen feltételezett esemény nem érinthetné Magyarországot. Az ukrán állam intenzíven dolgozik egy új, hermetikus szarkofág tervezésén és megépítésén. Az új szarkofág felépítését követően a most instabilitást mutató épületelemeket el kívánják bontani. Dr. Aszódi Attila, BME NTI 69

További részletek Csernobil Tények, okok, hiedelmek SZATMÁRY Zoltán, ASZÓDI Attila ISBN: 963 9548 68 5 224+16 oldal, A/5, fűzve http://www.typotex.hu/ Megjelent: 2005 november Dr. Aszódi Attila, BME NTI 70

A csernobili baleset egészségügyi következményei Néhány adat a sugárzásról (egy főre vonatkozóan) Természetes háttérsugárzás: 2,5 msv/év Orvosi eredetű sugárterhelés: 0,4 msv/év Halálos sugárdózis (determinisztikus hatás): 8000 msv Rákkockázat-növekedés (sztochasztikus hatás): 5*10-5 rákeset/1msv Kamionsofőrök valószínűsíthető többletdózisa: 0,15 msv Ebből eredő többlet rákkockázat: 7,5*10-6 Dr. Aszódi Attila, BME NTI 71