JOGSZABÁLYI ALAPOK (1)

Bt-Get 18-1 1

JOGSZABÁLYI ALAPOK (1) Törvények Korm. rendeletek Miniszteri rendeletek [Biztonsági szabályzatok] 2/2010. (I. 14.) KHEM rendelet a Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzatról 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról 54/2008. (III. 20.) Korm. r.] az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról 2

JOGSZABÁLYI ALAPOK (2) 1993. évi XLVIII. tv. a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII. 19.) Korm. r. (Bt- vhr.) 3

JOGSZABÁLYI ALAPOK (3) 2008. évi XL. tv. a földgázellátásról (Get.) 19/2009. (I. 30.) Korm. r. (Get-vhr.) 4

BÁNYATÖRVÉNYEK Korai magyar bányajog (1000-1572) II. Miksa-féle bányarendtartás (1573-1854) Osztrák Általános Bányatörvény (1854-1945) Államosítás kora (1946-1960) Szocialista állam bányajoga (1960. évi III. tv.) 1993. évi XLVIII. tv. 5

GÁZTÖRVÉNYEK 1911. évi VI. tv. cikk az ásványolajfélékről és a földgázról 1969. évi VII. tv. a gázenergiáról (Gt.) 1994. évi XLI. tv. a gázszolgáltatásról (Gszt.) 2003. évi XLII. tv. a földgázellátásról (Get.) 2008. évi XL. tv. a földgázellátásról (Get.) 6

E törvény célja 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról az ásványi nyersanyagok bányászatának, a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, a szénhidrogén szállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban 11:53 7

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról Az Országgyűlés a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátása, a magyar gázpiacnak az Európai Közösség egységesülő gázenergia piacaiba történő integrációja, és a mindezek megvalósítását biztosító objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében, az európai közösségi jogi követelményekre figyelemmel 12:00 a következő törvényt alkotja: 8

A Bt. részei I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. RÉSZ A KONCESSZIÓ III. RÉSZ A BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI III/A. RÉSZ AZ ENERGETIKAI ÉS IPARI EREDETŰ SZÉN-DIOXID GEOLÓGIAI TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK IV. RÉSZ A BÁNYÁSZAT ÁLLAMI FELÜGYELETE V. RÉSZ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK VI. RÉSZ A BÁNYÁSZOK ERKÖLCSI ÉS ANYAGI MEGBECSÜLÉSE VII. RÉSZ HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 9

A törvény hatálya I. RÉSZ Általános Rendelkezések A tevékenység gyakorlása Az állam joga Bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatás A bányafelügyelet engedélye alapján végezhető bányászati tevékenységek 10

TÁRGYI HATÁLY Ásványi nyersanyagok bányászata (I.) Bányászati tevékenységek A Bt. szerint bányászatinak minősített tevékenységek (II.) Bt. hatálya alá tartozó egyéb tevékenységek (III.) Korlátozott hatály és kivételek (IV.) 11

TÁRGYI HATÁLY I. Bányászati tevékenység (Bt. 49. 4. pont) kutatás feltárás kitermelés az előzőek során keletkező hulladékok kezelése ásványvagyon-gazdálkodás 12

TÁRGYI HATÁLY II. Bányászati tevékenységnek minősül (Bt. 49. 4. pont): a) a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozása, a szénhidrogén-bányászatban az ásványi nyersanyag továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tétele, különösen a propánbután kinyerés, a gazolin feldolgozás vagy brikettgyártás, b) a haszonanyagok helyben végzett készletezése, c) a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása, d) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés, e) a szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, igénybevétele és bezárása, f) a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása, továbbá g) az a) f) pontokban meghatározott tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése. 13

TÁRGYI HATÁLY III. Bt. hatálya alá tartozó egyéb tevékenységek megszűnt fa. bányák más célú hasznosítása nem bányászati célú, de bányászati módszerekkel végzett tevékenységek (mélyfúrás, alagút fa. tárolók) szénhidrogén-bányászatban, használt technológiai létesítmény, a csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékeinek létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések. 14

TÁRGYI HATÁLY IV. Kotrlátozott hatály A bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett, valamint katasztrófaveszély (2004. évi CXXXVIII. tv.) vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet elhárításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelésre a 3. (az állam joga), 20. (bányajáradék), 25. (adatszolgáltatás), 41., 41/A. (szankciók) és 44. (bányafelügyelet) rendelkezéseit kell alkalmazni. Célkitermelőhelyek (amennyiben a 2003. évi CXXVIII. tv. rendeli) a gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges Nem tartozik a tárgyi hatály alá! CO 2 geológiai tárolása kutatás, fejlesztés, tesztelés céljából 100 kt-ig kézi aranymosás, 15

BÁNYÁSZATI JOGVISZONY Alanyai: Állam ásványi nyersanyagok tulajdonosa közhatalom ( engedélyes Bányavállalkozó, (gázipari Ingatlantulajdonos 16

Bányavállalkozó (Bt. 49. 5. pont) A bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy Bányavállalkozónak minősül e törvény 2. -ának, 18. -ának, 21. (1) bekezdésének, 24. (1) bekezdésének, 28. (1) bekezdésének, 31 35. -ainak, 37 38. -ainak, 41. -ának szabályai alkalmazásában, a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésére és üzemben tartására 2. -ának, 21. (1) bekezdésének, 28. (1) bekezdésének, 31 34. -ainak, 41 42. -ainak szabályai, alkalmazásában a megszűnt föld alatti bánya nyitva maradó térségének fenntartására, hasznosítására jogosult személy is. 17

Bányavállalkozó (Bt. 49. 5. pont) ( tartalommal Bányavállalkozónak minősül (korlátozott ( pont CH szállító vezetéket létesítő, üzemben tartó (Bt. 49. 5/b. élet, egészség, környezet, termőföld, tulajdon védelem; koncesszió; bányászati tevékenység végzésének engedélyezése bányafelügyelet által; CH száll. vezeték létesítése, üzemben tartása; műszaki-, technológiai, biztonsági rendelkezések megtartása; létesítési előírások biztonsági övezet; biztonság és üzemfelügyelet; bányatérképek; súlyos balesetek, üzemzavarok bányakárok; idegen ingatlan használata, szankcionálás vonatkozásában 18

Bányavállalkozó (Bt. 49. 5. pont) Bányavállalkozónak minősül (korlátozott ( tartalommal megszűnt fa. bányatérséget hasznosító (Bt. 49. ( pont.a/5 élet, egészség, környezet, termőföld, tulajdon védelem; bányászati tevékenység végzésének engedélyezése bányafelügyelet által; műszaki-, technológiai, biztonsági rendelkezések megtartása; létesítési előírások biztonsági övezet; biztonság és üzemfelügyelet; bányatérképek; szankcionálás vonatkozásában 19

A bányavállalkozó alapvető jogai kizárólagosan jogosult a bányászati tevékenységet gyakorolni, illetve az ehhez szükséges létesítményeket megépíteni és használni, bányászati jogának más ásványi nyersanyagokra történő kiterjesztését kérheti, egyes bányászati tevékenységek elvégzésére szakmai vállalkozót vehet igénybe, az ingatlanok területére szolgalom alapítását igényelheti vagy az ingatlan kisajátítását kezdeményezheti és a bányatelek határai között fekvő ingatlanon építési tilalom, illetve korlátozás elrendelését kérelmezheti, stb. 20

A bányavállalkozó alapvető kötelességei bányászati tevékenységét jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján végezheti, az emberi élet, az egészség, a környezet és a tulajdon védelmének, valamint az ásványvagyon-gazdálkodási követelmények érvényesülésének biztosításával, a bányaüzemben köteles felelős műszaki vezetőt és helyettest kijelölni, a jogszabályok és műszaki-biztonsági szabályzatok előírásait köteles megtartani, az államot megillető bányajáradékot köteles bevallani és megfizetni, a bányászati tevékenység hatásától a védendő létesítményeket és területeket védőpillérrel megóvni, továbbá az okozott bányakárokat megtéríteni, stb. 21

GÁZIPARI ENGEDÉLYES (Get. 114. ) a) a rendszerirányítás, b) a földgázszállítás, c) a földgázelosztás, d) a földgáztárolás, e) a földgáz kereskedelem, f) az egyetemes szolgáltatás, g) a szervezett földgázpiac-működtetés, h) a vezetékes PB-gáz szolgáltatás, i) az egyablakos kapacitásértékesítés. 22

Az ásványi nyersanyagok tulajdonjoga (1) Alaptörvény 38. cikk (1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. (2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg. (3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. 23

Az ásványi nyersanyagok tulajdonjoga (2) 2011. évi CXCVI. tv. A nemzeti vagyonról 4. (1) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön, 6. (2) A természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő szénhidrogén tulajdonjoga ágazati törvényben meghatározottak szerint a kitermelést megelőzően is megszerezhető. 24

Az ásványi nyersanyagok tulajdonjoga(3) 2013. évi V. tv. (új Ptk.) 5:17. [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme] (1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed. (2) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki. 25

Az ásványi nyersanyagok Bt. 3. (1) bek. tulajdonjoga (4) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. 26

Az ásványi nyersanyagok tulajdonjoga (4) Bt. 3. (1) bek A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a külön törvényben meghatározott földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó - a bányajáradék mértékére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával - a 20. (3) bekezdésének b) pontja alapján meghatározott bányajáradék-összeg 1,4- szeresének megfizetésével a kitermelést megelőzően is megszerezheti. A szénhidrogén tulajdonjoga az összeg megfizetésének időpontjában száll át a bányavállalkozóra. A kőolaj, a kőolajtermékek, továbbá - a földgáz kivételével - a szénhidrogén-gázok csővezetéken történő szállítása kizárólagos állami tevékenység. 27

A bányászati jogosultság Megszerzése csak a bányatörvényben meghatározott jogcímeken lehet: új bányatelek megállapításával, zárt területen (koncesszió) nyílt területen (bányafelügyeleti engedéllyel) meglévő bányatelekben megnyilvánuló bányászati jog átruházás útján történő megszerzésével. 28

NYÍLT TERÜLET Ami nem zárt 29

Zárt területek Zárt terület: meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület. Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. Jelenleg az egész ország területe zártnak minősül: geotermikus energia esetében 2500 m alatti földkéreg-részben szénhidrogének, széndioxid, ércek (bauxit), feketeszén, barnaszén, lignit, szénben lekötött metán vonatkozásában. 30