Módosítva: 2007.október ÉPÍTÉSHATÓSÁGI CSOPORT A épület, I. emelet Csoportvezető: Ihász József Tel.: 87/511-155/147 Fax: 87/511-165 Az építésügyről általában Az épített környezet és építés együtt jelentik az építésügy fogalmát. Az épített környezet a környezet szerves, egyre változó, alakuló része, az építésügyi igazgatás pedig eszköz az épített környezet alakítására, fejlesztésére és védelmére. Az építésügyi igazgatás rendkívül szerteágazó és összetett közigazgatási szakterület. Magában foglalja a településrendezést és tervezést, az építmények, építési termékek, berendezések és módszerek építési előírásainak kialakítását, ezek építészeti műszaki tervezését és az építési munka végzését, az építészeti örökség védelmét, a hatósági engedélyezések, ellenőrzések és kötelezések egész rendszerét. Sajátossága, hogy egyidejűleg államigazgatási és önkormányzati igazgatási tevékenység is. Az önkormányzat építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseket, véleményezéseket a Főépítész készíti elő. Elfogadásukról a szakbizottságok véleményének kikérése mellett az önkormányzat Képviselő-testülete dönt. Építésügyi hatósági feladatok Az országos és a helyi rendeletek építésügyi hatósági igazgatási feladatait a Jegyző irányítása alá tartozó egységes hivatalon belül a Jegyzőtől kapott felhatalmazás útján a Önkormányzati és Gazdálkodási Iroda Építéshatósági Csoportja látja el. Tapolca Város Jegyzője Tapolca város közigazgatási területén minden építéshatósági ügyben I. fokú építési hatóságként hatáskörrel rendelkezik kivéve összeférhetetlenség esetén. A 220/1997.(XII. 5.) Korm. rendelet alapján a kiemelt építéshatósági ügyekben az első fokú építésügyi hatósági jogkört - a műemlékvédelem alatt álló építmények és a hozzájuk tartozó területek, valamint a sajátos építményfajták kivételével Tapolca város Jegyzője a rendelet 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően a következő településekre is kiterjedő illetékességgel látja el, a település neve mellett feltüntetett ügyintézővel:
2 KISS VIKTÓRIA ÉS VIDA ANDRÁS ÜGYINTÉZŐ Tapolca STÁLLNÉ HOLCZER ALÍZ ÜGYINTÉZŐ Monostorapáti, Kapolcs, Hegyesd, Taliándörögd, Vigántpetend Révfülöp Balatonrendes HAJBA CSABA ÜGYINTÉZŐ Balatonhenye Káptalantóti Kékkút Kővágóörs Köveskál Mindszentkállla Szentbékkálla Salföld VÖRÖSKŐI BEÁTA ÜGYINTÉZŐ Ábrahámhegy Szigliget Badacsonytördemic VÖRÖS LÁSZLÓ ÜGYINTÉZŐ Balatonederics Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Nemesvita, Uzsa Nyirád Zalahaláp Sáska SZALAY ISTVÁN ÜGYINTÉZŐ Nemesgulács, Gyulakeszi Hegymagas Kisapáti Raposka Telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, használatbavételéhez, fennmaradásához, rendeltetésének megváltoztatásához a jogszabályokban meghatározottak szerint az építésügyi hatóság engedélye szükséges.
3 A kiemelt építéshatósági ügyek a következők: az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyek, valamint a kiszolgáló út céljára történő lejegyzés és a telekalakítások. Építmény, építményrész rendeltetésének megváltoztatása esetén amennyiben az építési tevékenységgel nem jár az I. fokú építésügyi hatósági hatáskört az adott település jegyzője gyakorolja. Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek: a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve: aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót, ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.), ac) a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencét, ad) a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket, ae) a zászlórudat, af) a kerti szabadlépcsőt (tereplépcsőt), ag) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet, ah) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket, ai) a síremléket, urnasírt, aj) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat, ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést, al) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 össz-szintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építményt, am) az antennákhoz, antennatartó szerkezetekhez csatlakozó műtárgyakat (ha építésük építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli); b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár; c) építményen: ca) portál (üzlethomlokzat), cb) 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény, cc) 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet, továbbá építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen: cd) 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla, ce) fényreklám, építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése; d) polgári lőtér létesítése; e) közterületen az a) pontban foglaltakon túlmenően: ea) park, sportpálya, játszótér létesítése, eb) szobor elhelyezése, ec) bármilyen kerítés létesítése;
4 f) a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan; g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása; h) építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése; i) jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatára szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; j) az alábbi távközlési építmények építése, ha azok elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, vagy ha azok bármely mérete: ja) antenna esetében a 4,0 m-t, jb) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet esetében a 6,0 m-t meghaladja; k) az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött. Csak bontási engedély alapján végezhető a) védett területen minden építmény, b) egyéb területen a 200 lm3-nél nagyobb térfogatú, vagy a terepcsatlakozástól 10 m-nél magasabb építmény, c) a lakás céljára szolgáló építmény, d) az épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg e) az 1,0 m-nél magasabb támfal lebontása, továbbá f) közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince, g) egyéb telek területe alatt a 10 m2 -t meghaladó pince megszüntetése (elbontása vagy tömedékelése). Bejelentési kötelezettség alapján végezhető az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmény bontása. Az (1) bekezdésben kivételként felsoroltak, valamint a (2) bekezdésben nem említett építési, illetőleg bontási munkák építésügyi hatósági engedély nélkül végezhetők. Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az építésügyi hatóság engedélye nem menti fel az építtetőt a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönti el. Az építési hatósági engedélyek fajtái:
5 1./ Elvi telekalakítási engedély 2./ Végleges telekalakítási engedély 3./ Elvi építési engedély 4./ Építési engedély 5./ Bontási engedély 6./ Használatbavételi engedély 7./ Fennmaradási engedély 8./ A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély 1./ Elvi telekalakítási engedély: Telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén a telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtt a telekalakítás engedélyezési feltételeinek (településrendezési, műszaki követelmények stb.) előzetes tisztázása céljából elvi telekalakítási engedély kérhető. Telekcsoport újraosztása esetén, valamint ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, elvi telekalakítási engedélyt kell kérni. Az elvi telekalakítási engedélyt a telekalakítással érintett bármelyik földterület tulajdonosa, közös tulajdonban levő földterület esetén bármelyik tulajdonostárs kérheti. Az elvi telekalakítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, címét és aláírását; b) telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén mellékletként: ba) a tervezett telekalakítás rövid leírását, a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlannyilvántartási térkép másolatát legalább 5 példányban. Ha az ingatlan-nyilvántartási térkép másolata magassági adatot nem tartalmaz, 10%-nál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon szintvonalas térképet, bb) az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a tervezett telekalakítás vázlatát, valamint a meglévő és - megkülönböztethető módon - a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket fel kell tüntetni; c) az Étv. 24. (2) bekezdése szerinti telekcsoport újraosztása esetén, valamint ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik az 5. szerinti telekalakítási tervet legalább 5 példányban; d) a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget vagy az illeték befizetéséről szóló igazolást. A telekalakítási tervet a kérelmezőnek és a tervezőnek alá kell írnia. 2./ Végleges telekalakítási engedély: A telekalakítási engedélyt a) a telekalakítással érintett telek tulajdonosa, b) közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs, c) telekcsoport újraosztása esetén, vagy ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik a tulajdonostársaknak a telek-területnagyság szerinti többsége kérheti.
6 A telekalakítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, címét és aláírását, b) a tervezett telekalakítással érintett telekre vonatkozó tulajdonjogot feltüntető ingatlannyilvántartási tulajdoni lap 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát, c) az elvi telekalakítási engedély számát, ha az elvi telekalakítási engedélyezési eljárást lefolytatták, d) a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, ha az magassági adatot nem tartalmaz, 10%-nál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon, szintvonalas térképet. Az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a meglévő és - megkülönböztethető módon - a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket fel kell tüntetni, e) kitűzésre és az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetésre alkalmas, a helyrajzi számok és a területszámítás szempontjából a földhivatal által záradékolt változási vázrajzot legalább 5 példányban, f) telekcsoport újraosztása esetén vagy ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, a változási vázrajzot a jogerős és érvényes elvi engedéllyel engedélyezett telekalakítási terv alapján kell elkészíteni, g) a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget vagy az illeték befizetéséről szóló igazolást. A változási vázrajzot a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 21. (4) bekezdésében előírt jogosultsággal rendelkező személy készítheti. A változási vázrajzot a kérelmezőnek és a tervezőnek alá kell írnia. A telekalakítási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 1 év elteltével érvényét veszti, ha a tulajdonosok ez alatt az idő alatt - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - nem kérték a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. Az építésügyi hatóság a telekalakítást engedélyező határozat érvényét érvényességi idején belül, kérelemre, esetenként 1 évvel mindaddig meghosszabbíthatja, amíg - az engedélyező határozat rendelkezéseit érintő - általános érvényű és helyi szabályok, valamint a hatósági előírások - ideértve az ingatlan-nyilvántartási állapotot is - azt lehetővé teszik. Az engedély érvényének meghosszabbításáról mindazokat értesíteni kell, akik a határozatról korábban értesültek. A telekalakítási engedélyt annak érvényességi idején belül az engedélyes jogutódja is felhasználhatja. Köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő okiratban történő igazolása mellett - az elsőfokú építésügyi hatóságnak írásban bejelenteni. Ennek alapján a jogutódlás engedélyezéséről az építésügyi hatóság határozatban rendelkezik. 3./ Elvi építési engedély: Az ügyfél az építésügyi hatóság engedélyének megkérése előtt - a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából - elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi engedély kérését kötelezővé teheti. Az elvi engedély a közreműködő szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított egy éven belül kezdeményezett építésügyi
7 hatósági engedélyezési eljárás során köti azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett. Az elvi engedély érvényét veszti, ha jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított egy év alatt nem kér az építtető építésügyi hatósági engedélyt. Az engedély érvénye egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az általános érvényű és a helyi jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető. A kérelemhez - annak tartalmától függően - mellékelni kell a) a külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki tervdokumentációt 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban, b) az érdekelt közművek nyilatkozatát 1-1 példányban, c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés folyamán egyeztette és a tervezett építészetiműszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, d) a külön jogszabályban előírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban, e) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban. 4./ Építési engedély: Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, illetőleg a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni. Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, és arról az érdemi határozatban dönteni kell. Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban, b) a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban, c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette és a tervezett építészetiműszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, d) az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban, e) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban, f) termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban, g) a külön jogszabályban előírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban.
8 Építési munkát - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - terveknek és egyéb okiratoknak, valamint jogszabályban meghatározott esetekben az ezek alapján készített műszaki megvalósítási terveknek megfelelően szabad végezni. A jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - tervtől csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez kötött építési munka. Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték és az építés megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik. Az építésügyi hatóság az építési engedély érvényét a) az engedély megadására vonatkozó határozatában két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja, de az (1) bekezdésben foglaltak értelemszerűen ez esetben is irányadóak, b) az építtető az engedély érvényességi idejének lejárta előtt előterjesztett kérelmére - mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg - egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja. Amennyiben az építtető elmulasztotta az építési engedély érvényét - annak lejárta előtt - meghosszabbíttatni, és az építmény a használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az építtetőnek az építési engedélyt az építésügyi hatóságtól ismételten meg kell kérnie. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély érvényességének időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére építkezhet. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - az építésügyi hatóságnak - az építkezés megkezdésének, vagy folytatásának megkezdése előtt - írásban előzetesen bejelenteni. Ennek alapján a névátírásról az építésügyi hatóság határozatban rendelkezik. 5./ Bontási engedély: A bontási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) az építtető bontási jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban, b) a tervezett bontási munka külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban, c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel a tervezés során egyeztette, és a tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik. Amennyiben az építtető a bontási munkálatokat befejezte, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az építésügyi hatóságnak.
9 A bontási munkák befejezése után az építtetőnek - ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtania. A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti. Az építésügyi hatóság a bontási engedély érvényét a) az engedély megadására vonatkozó határozatában két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja; b) az építtetőnek az engedély érvényességi idejének lejárta előtt előterjesztett kérelmére - mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg - egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja. 6./ Használatbavételi engedély: A használatbavételi engedélyt az építtetőnek az építésügyi hatóságtól az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt - kell kérnie. Az építésügyi hatóság az előírt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetében az építtetőt a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti. Egy telken egyidejűleg megvalósított több építményre, illetőleg egy építményen belül elvégzett többfajta építési munkára a használatbavételi engedélyt együttesen kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni. Az építésügyi hatóság az építmény engedély nélküli használatát köteles megtiltani. A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabály szerint rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas; b) ha az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, valamint a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációtól eltérően végezték, de az eltérés a 8. előírásai szerint nem minősül építési engedélyhez kötött építési munkának, a felelős műszaki vezető eltérést ismertető nyilatkozatát 1 példányban, valamint szükség szerint az ezt ábrázoló állapottervet 4 példányban; c) az érintett közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban; d) szükség szerint, az építmény rendeltetésszerű használatra alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvéleményeket 1-1 példányban. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig - az egész építményre vagy annak egy részére - a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja, és az építmény használatbavételét megtilthatja.
10 A még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére (pl. az épületben levő lakásokra, üzlethelyiségekre) ideiglenes jellegű használatbavételi engedély adható. Ilyen esetben a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak az építmény teljes befejezése után szabad megadni. 7./ Fennmaradási engedély: Ha csak építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően, illetőleg az építési engedélyhez nem kötött építési munkát a 9. (4) bekezdésében meghatározott előírásoktól eltérően (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték el, az így megépített befejezett vagy befejezetlen építményre, építési tevékenységre az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie. A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető jogutódja is előterjesztheti. A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna, továbbá, ha az építkezésnek volt felelős műszaki vezetője - annak hiányában építésügyi műszaki szakértő - szakvéleményét arról, hogy az építményt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Építési jogosultság igazolásának hiányában a fennmaradási (továbbépítési) engedélykérelmet el kell utasítani és az építmény bontását el kell rendelni. Amennyiben a szabálytalan építményre, illetve építési tevékenységre egyébként a fennmaradási engedély megadható lenne és az építtető az építésügyi hatóságnál igazolja, hogy a tulajdonjog rendezése iránt, vagy a jognyilatkozat pótlása iránt pert indított, úgy az építésügyi hatósági eljárás kérelemre - a polgári per jogerős lezárultáig - felfüggeszthető. Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt - határozattal - tudomásul veszi. Fennmaradási engedély az előzőekben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha a) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. Az építésügyi hatóság az építtetőt - kérelem hiányában - a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívhatja, vagy az eljárást hivatalból az építtető költségére lefolytathatja. A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetőleg a szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett - meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet. A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egyidőben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére
11 vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A meghatározott idő elteltét, illetőleg az engedély visszavonását követően az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendeli. Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság köteles elrendelni a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy ha a kötelezett a munkálatok elvégzését nem vállalja, a lebontását. Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. Kérelemre a fennmaradási engedély kiadása nem tagadható meg az előzőekben leírt intézkedési idő letelte miatt. Ebben az esetben átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani nem lehet. A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) tűrni köteles. 8./ A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély: Az építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásra az építési engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az építmény - építési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó - rendeltetésének megváltoztatására irányuló kérelmet a meghatározott okiratok csatolása mellett lehet előterjeszteni a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságnál. A kérelemhez az előzőekben foglaltakon túl mellékelni kell a) a külön jogszabályban meghatározott tervdokumentációt 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban, b) a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban akkor, ha a rendeltetés megváltoztatása következtében az építményben környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kötött tevékenységet kívánnak folytatni. Amennyiben az építésügyi hatóság az építmény rendeltetésének engedély nélküli tartós megváltoztatását állapítja meg, úgy annak elkövetőjét a) a rendeltetéstől eltérő használat megszüntetésére, illetve b) a rendeltetéstől eltérő használat engedélyezése iránti kérelem benyújtására kötelezheti. Az építéshatósági eljárás illetékei 1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez
12 a) elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint, b) bármely egyéb elvi építésügyi hatósági engedélyre irányul, 15 000 forint, c) új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint, d) egyéb rendeltetésű építmény építésére vonatkozó engedélyre irányul - önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint, - a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 100 000 forint, e) műtárgy építésére irányul, 100 m 2 -ként 10 000 forint, f) a c) pontban foglaltak kivételével, meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint, g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, 15 000 forint, h) módosított építésügyi hatósági engedélyre irányul, az alapeljárás illetékével egyező mértékű, i) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére irányul, 20 000 forint, j) egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint, k) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak építésügyi hatósági engedélyezési eljárására irányul, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint, l) egyéb bejelentési eljárásra irányul, 10 000 forint illeték alá esik. 2. Bármely fennmaradási engedély iránti kérelem illetékére az 1. c)-g) és i)-l) pontban foglaltak az irányadók. 3. Ha az építésügyi hatósági eljárás 1. c) pont kivételével - használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol - külön jogszabály értelmében - a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 5000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni. 4. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illeték alá esik. Ha azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az illetékre az 1. c) és d) pontban foglaltak az irányadók. 5. Az 1-4. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása), továbbá az építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 10 000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 30 000 forint illetéket kell fizetni. 6. Az 1. c) pontban foglalt építési tevékenységgel egy építésügyi hatósági határozatban engedélyezett és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály szerint az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolására szolgáló építmények építésének, bővítésének, átalakításának, felújításának, helyreállításának, elmozdításának, építésügyi hatósági engedélyezésére irányuló eljárásért az 1. c) pontban meghatározotton túlmenően illetéket nem kell fizetni.