Lakossági tájékoztató a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályairól 1. Milyen esetben lehet, és ki kérhet fennmaradási engedélyt? Fennmaradási engedély kérhető, ha o az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési, bontási tevékenységet engedély nélkül, engedélytől eltérően az engedély jogerőssé válása nélkül kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik, a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére (együtt: jogszerűtlenül), szakszerűtlenül o az építésügyi hatósági engedély nélkül végezhető építési tevékenységet szakszerűtlenül (az országos építési követelmények, településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat megsértésével végzett építési tevékenység) végezték. A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető vagy a tulajdonos nyújthat be. A fennmaradási engedély iránti kérelemben o a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény továbbépítésére, vagy használatbavételére, o az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, valamint o a műemlékileg védett építmény esetén, az örökségvédelmi engedélyre irányuló kérelem is előterjeszthető. Speciális eset A nem engedélyhez, hanem a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételéhez kötött bontási tevékenység esete, amikor is a bontási tevékenységet - tudomásul-vétel nélkül, vagy - tudomásul-vételtől eltérően végezték, a jogszerűtlen bontási tevékenységre a hatóság általi tudomásul-vétel kérhető. Amennyiben a jogszerűtlen bontási tevékenység tudomásul-vételét nem kérelmezik, abban az esetben a hatóság hivatalból intézkedik. Ebben az esetben az építésügyi hatóság az eljárást a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainak alkalmazásával folytatja le. A kérelem elektronikusan és papír alapon is előterjeszthető. 2. Mit kell, illetve mit lehet a kérelemhez mellékelni? A kérelemhez a tartalmától függően mellékelni kell: jogszabályban előírt esetekben Fennmaradási engedélyezési eljárás 1 / 7
o a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy o a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006.(XII.7.) Korm.rendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét, a 300 m 2 -nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítése esetén a kereskedelemért felelős miniszteri felmentést, az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. adathordozón (CD, DVD stb) vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel o az építészeti-műszaki tervező által elkészített az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt, o ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott tartalmú, a szakhatósági állásfoglalás kialakításához szükséges dokumentációt. A kérelemhez mellékelni lehet: az érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, nyilatkozatokat annak igazolására, hogy nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban: o az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, illetve o az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedélyt kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatot, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerinti erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélyét kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján a termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozatot kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra, Fennmaradási engedélyezési eljárás 2 / 7
a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. évi törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélyét, Amennyiben építtető az előzőekben felsorolt hatósági engedélyek meglétéről a kérelmében az iktatószám megjelölésével csak nyilatkozik, akkor ezen engedélyeket az építésügyi hatóság belföldi jogsegély keretében szerzi be a hatóságoktól. 3. Mikor kell az eljárásba szakhatóságot bevonni? az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén az ott megjelölt szakkérdésben a 6. melléklet szerinti hatóságot szakhatóságként kell bevonni a fennmaradási engedélyezési eljárásba. A szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság elektronikus úton keresi meg szakhatóságot: o hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül, o hiányzó szakhatósági dokumentáció esetén a hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül. Ha a fennmaradási engedély iránti kérelemhez az építtető az előzetes szakhatósági állásfoglalást mellékelte, valamint az építésügyi hatóság azt az eljárásban elfogadja, a szakhatóság megkeresése mellőzhető. Előzetes szakhatósági állásfoglalás a kérelem benyújtása előtt elektronikusan - az ÉTDR-ben a gyűjtőtárhely használatával -, vagy papír alapon közvetlenül az érintett hatóságtól kérhető. 4. Mennyi az eljárás illetéke? A fennmaradási engedélyezési eljárás illetékét, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklete XV. fejezetének 2013. január 1-vel hatályos szabályai szerint kell megfizetni. 5. Mennyi az ügyintézési határidő A fennmaradási engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság az érdemi döntést ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított 15 napon belül ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot be kell vonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg. 6. Az eljárás egyéb szabályai Fennmaradási engedélyezési eljárás 3 / 7
Az építésügyi hatóság az ügyintézést elektronikus úton végzi. Az építésügyi hatóság és a társhatóságok egymással elektronikusan tartják a kapcsolatot, míg a hatóság az ügyféllel a rendelkezésének megfelelően. Az eljárás megindulásáról és főbb ismérveiről az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon tájékoztatást ad. Az eljárás megindulásáról az építésügyi hatóság az építtetőt a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően a megindulástól számított 3 napon belül értesíti. Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről, annak idejéről szóló tájékoztatást a hatóságnak már az eljárás megindulásáról szóló értesítésben meg kell tennie. Az építésügyi hatóság a helyszíni szemléjén tapasztaltakról (különösen az építmény, építményrész készültségi fokáról) feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít. Az eljárás megindulását követően a hatóság ellenőrzi, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e az előírt követelményeknek. Amennyiben a kérelem hiányos öt napon belül, legfeljebb húsz napos teljesítési határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az építtetőt. Kivételes esetekben az első hiánypótlási felhívás teljesítését követően, a tényállás tisztázása során felmerült új tényre való tekintettel, három napon belül ismételten hiánypótlási felhívást bocsáthat ki a hatóság. A hiánypótlásra adható idő ebben az esetben is legfeljebb húsz nap lehet. Építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az építési tevékenység engedélyezését a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményében nem javasolta. Az építésügyi hatóság az eljárás során hozott érdemi döntésben o elrendeli a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény, építményrész bontását, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, ha az építtető a hiánypótlási felhívásban foglaltakat a megadott határidőn belül nem teljesíti, az építmény, építményrész fennmaradása nem engedélyezhető. o engedélyezi a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény, építményrész fennmaradását, ha az építési engedélyezéshez előírt és az egyéb jogszabályokban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető, azt a műemléki védett érték megőrzése kívánja, vagy a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható, egyben rendelkezik Fennmaradási engedélyezési eljárás 4 / 7
az építmény használatbavételi engedélyének megadásáról, ha azt a rendeltetésszerű, biztonságos használatra alkalmas módon megépítették és a fennmaradó munkálatok nem építési engedélyhez kötöttek, kérelem esetén az építmény, építményrész továbbépítési engedélyének megadásáról, ha az a rendeltetésszerű, biztonságos használatra még nem alkalmas és a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyhez kötöttek, kérelem esetén az országos építési követelményektől való eltérés engedélyének megadásáról, műemlék esetén kérelemre az örökségvédelmi engedély megadásáról, o tudomásul veszi a bontási tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül, illetve attól eltérően végzett bontási tevékenységet. A fennmaradási engedély megadásával, illetve a jogszerűtlen bontási tevékenység végzésének tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság a döntésben építésügyi bírságot szab ki. Az építésügyi bírság megfizetése abban az esetben engedhető el, ha a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen állapotot a bírság befizetésének határidején belül megszüntetik. A szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje, a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb 6 hónap lehet, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható. 7. Ki értesül a döntésről, a döntés jogerőre emelkedéséről? A fennmaradási engedély, illetve a jogszerűtlen bontási tevékenység tudomásul vétele iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető. A döntést közölni kell o ügyféli minőségben (az értesítettek körének feltüntetésével) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, o tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, valamint az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével, o azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. A jogerős döntést - a tartalmától függően - közölni kell o az építtetővel vagy meghatalmazottjával, o az építésfelügyeleti hatósággal, o az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőséggel, valamint a területi vízügyi hatósággal, ha az eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott, bontási tevékenység esetén, Fennmaradási engedélyezési eljárás 5 / 7
o a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz, o az ingatlan-nyilvántartást vezető elsőfokú ingatlanügyi hatósággal. 8. Az engedély feltételei, és azok teljesítése Amennyiben a fennmaradási és továbbépítési engedély szabályossá tételi vagy bontási kötelezettséget tartalmaz, az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható. A fennmaradási engedélyezési eljárásban hozott döntés a tartalmától függően tartalmazza az építési, a használatbavételi, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárásban hozott döntés feltételeit. 9. Az engedély hatálya, a hatályának meghosszabbítása A fennmaradási egyben használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos. A fennmaradási és továbbépítési engedély az építési engedély hatályának megfelelően: o a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési naplóval igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásul vételére alkalmassá válik. A fennmaradási és továbbépítési engedély hatálya kérelemre a továbbépítés megkezdése előtt és a megkezdett építési tevékenység esetén egyszer, egy évvel meghosszabbítható. A fennmaradási és továbbépítési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbítja o a továbbépítés megkezdése előtt, ha az engedély megadásakor hatályos jogszabályok nem változtak meg, vagy megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint az engedély feltételeként előírva teljesíthetők, o a megkezdett építési tevékenység esetén, ha az engedély megadásakor hatályos jogszabályok megváltoztak, de az engedélyezett építési tevékenység legalább szerkezetkész vagy azt meghaladó állapotban van, az elkészült építmény, építményrész szabályos, valamint az engedélyezési záradékkal ellátott Fennmaradási engedélyezési eljárás 6 / 7
építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb 10 éven belül készült, változásától függetlenül, ha az elkészült építményre, építményrészre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel tudomásul még nem vehető és a fennmaradó építési tevékenység engedélyhez nem kötött, vagy engedélyhez kötött, de a változás az engedély tartalmát nem érinti. Ha az engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezik vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg és az építmény használatbavételi engedély megadására, vagy használatbavétel tudomásul-vételére nem alkalmas, a fennmaradó építési engedélyhez kötött építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. Ebben az esetben az engedély iránti kérelmet a benyújtáskor hatályos jogszabályok alapján bírálja el az építésügyi hatóság. Fennmaradási engedélyezési eljárás 7 / 7