A Baranya Megyei Önkormányzat civil stratégiája. Bevezető

A Baranya Megyei Önkormányzat civil stratégiája Bevezető A Baranya Megyei Önkormányzat és a megyében működő civil szervezetek közötti kapcsolati háló létrehozása az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén alapvető szerepet játszhat a megyei szintű gazdasági-társadalmi programok kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, amelyek csökkentik az egyes települések, társadalmi csoportok, szektorok és vállalkozási formák közötti különbségeket és ellensúlyozzák a társadalmi-gazdasági kirekesztés különböző formáit. Az önkormányzati és a civil oldal közös részvétele a megyei, majd a regionális fejlesztésben tágabb értelmezési keretbe helyezi a gazdasági, fejlődési programokat, bevonva abba különböző szociális, környezetvédelmi, diszkrimináció-ellenes és egyéb szempontokat. Új típusú együttműködési formák kialakulását segíthetik elő a megye állami, gazdasági szereplői között, és tágabban az országos és a transznacionális- európai színterek között. Szűkebben a megyei önkormányzat célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, az önkormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A megyei önkormányzat a közfeladatait költségkímélőbb módon, és az állampolgárokhoz közelebb, azok igényeit jobban figyelembe véve valósíthatja meg a civil szervezetekkel együttműködve, amelyek a közhasznú tevékenységükhöz támogatást kaphatnak. Az együttműködés zökkenőmentes megvalósulásához konkrét feltételrendszer kidolgozására van szükség. A közös feladatellátásban a független civil szervezetek jelenléte a demokrácia megvalósulásának egyik pillére. A civil szervezetek tevékenységükkel munkahelyeket hoznak létre, lehetőséget teremtenek az aktív polgári részvételre a közéletben, hozzájárulnak a demokrácia működtetéséhez, széles körben szolgáltatásokat nyújtanak, kiemelten fontos szerepet töltenek be a sportéletben, képviselik az állampolgárok érdekeit a különböző hatóságok előtt, és kiemelten fontos szerepet játszanak az emberi jogok megvalósítása és védelme érdekében, illetve a közpolitikánk kialakításának folyamataiban is. A partnerség kialakítására törekszünk, hiszen ahhoz, hogy eséllyel pályázzunk az Uniós támogatásokra, össze kell fognunk, ami közös projektek, pályázatok kidolgozásában valósulhat meg. I. Helyzetelemzés 1. A civil stratégia megalkotásának indoka A nonprofit szektor magyarországi megerősödése lényegében egybeesik az állam által közvetlenül ellátott közszolgáltatások folyamatos visszaszorulásával, valamint a piaci viszonyok térhódításával. A szektor növekvő szerepvállalásának másik oka és lehetősége a demokratikus intézmények kialakulása és ezek működésének eredményei és eredménytelenségei. Az állami kötelezettségek háttérbe szorulását jól mutatja az a folyamat is, amelynek révén egyre több feladat és kötelezettség került át az önkormányzatokhoz. Az állam totális jellegének lebontása és a

2 lokális döntések és feladatellátások arányának növelése az önkormányzatok szerepkörének és feladatainak újragondolását igényelte. Az önkormányzat lényegében egyfajta hidat képez az állam és annak polgárai között. Ebbe a viszonyrendszerbe épültek be sajátos módon a különböző szervezetek, így a civil szervezetek jelentős része is. A kilencvenes évek második felére markánsan kirajzolódtak a civil szektor határvonalai és a szektorban mélyreható változások mentek végbe a szervezetek megerősödésével, gazdasági szerepük növekedésével, az érdekcsoportok társadalmi legitimációjának stabilizációjával. Erre az időre a helyi társadalom demokratizálódásának fontos részeivé, az önkormányzatok egyik lehetséges partnereivé váltak. A civil szervezetek társadalmi-gazdasági legitimációjának alapfeltétele a gazdasági önállóság és függetlenség megteremtése, a szerződéses partneri viszonyon alapuló együttműködés az önkormányzatokkal és a kölcsönös érdekek egyeztetése a piaci szektorral, valamint a felelősség megosztása a három szektor között a helyi közösségben élők érdekében. A nonprofit szervezetek lokális integrációjának alapfeltétele, hogy a helyi társadalomban valamilyen funkcionális szerepet képesek legyenek betölteni. A szervezetek elfogadottsága és hitele sokban függ attól, mit tud felmutatni a helyi közösség előtt álló feladatok megoldása területén. Az önkormányzatok is csak olyan partnerrel tudnak együttműködést kialakítani, amely már presztízsre tett szert, hozzátartozik az adott terület arculatához, integrálódott lokális környezetébe, vagyis a társadalmi intézményesülés lépcsőfokait már bejárta. A szektor erejét és hitelességét a funkcionálisan differenciálódó szervezetek jelentik. Társadalmi erejét az fogja biztosítani, ha az önkormányzatok a civil szervezeteket partnernek tekintik a döntési helyzetekben, bevonják őket a döntés-előkészítés folyamatába, és ha a civil szervezeteken keresztül létrejön a lakosság részvétele. Ahhoz, hogy a társadalmi nyilvánosság csatornái valóban működjenek, és az önkormányzatok egyre inkább a társadalmi részvételt igénylő döntési mechanizmusokban találják meg a stratégia kialakításának útját, szükség van az önszerveződő közösségek tevékenységére. A civil szervezetek már napjaink megkerülhetetlen tényezői, a demokratikus Magyarország fontos garanciái. A magyar kormányzat azzal a céllal, hogy a magyar nemzetet az európai társadalmi fejlődés útján tartsa, amely történetileg az állampolgári szabadság, a civil egyesülések, az önszerveződés kiteljesedésének útja, 2003. májusában megalkotta a Kormányzat Civil Stratégiáját. A civil társadalmi párbeszéd azonban nemcsak a kormányzat szintjén törekvés, hanem a szaktárcák, a megyei és a települési önkormányzatok területén is. Az önkormányzatok is felismerték azt, hogy a működő civil demokráciában a civil szerveztek egy időben töltik be a társadalmi kontroll szerepét, valamint kezdeményezői azoknak a törekvéseknek, amelyek érvényre juttatják az azonos érdeklődésű és érdekű emberek, embercsoportok közösséget szolgáló szándékait. 2. A civil szervezetek jelentősége A civil szervezetek jelentősége különösen két területen mutatkozik meg: a) a szektor társadalmi jelentősége: a társadalmi-kulturális élet fontos alkotóelemei, erősítik az állampolgári tudatot, valamint a demokrácia fejlődését;

3 b) a szektor gazdasági jelentősége: tárgyi, anyagi eszközök felett rendelkezik és jelentős emberi erőforrásokat mozgósít alkalmazottai és önkéntesei révén. A civil szervezetek erősségei : a) olyan feladatokat látnak el, melyeket az intézmények nem vagy csak részben látnak el, azaz bővítik, gazdagítják, választhatóvá teszik az egyes szolgáltatásokat; b) számos olyan speciális szolgáltatást kínálnak, illetve végeznek, amelyek az egyéb ellátások tevékenységi köréből hiányzik; c) olyan társadalmi csoportokat szolgálnak, amelyek az intézmények számára nem, vagy csak nehezen érhetők el; d) rugalmasságuk révén gyorsabban reagálnak a társadalmi kihívásokra; e) olyan társadalmi erőforrásokat mozgósítanak, amire az állami ellátások nem képesek (kreativitás, kezdeményező-készség, élőmunka stb.); f) a tagjai által térítésmentesen végzett munka értékén túl is komoly anyagi források mozgósításával járulnak hozzá a helyi ellátások bővítéséhez; g) több ezer ember számára nyújtanak ellátásokat, programokat, szolgáltatásokat; h) munkájuk a jelenleg hiányzó társadalmi szolidaritást, közösségi felelősségvállalást erősíti, modellezi. A civil szervezetek tevékenységét akadályozó problémák: a) gazdálkodási, gazdasági problémák; b) a civil szervezetek infrastrukturális állapotának alacsony szintje; c) szakmai és készségbeli fejlesztést célzó képzések hiánya, illetve a meglévő képzések költségessége; d) a szervezetek önmenedzselési képességének alacsony szintje; e) a szakemberek, segítő munkatársak leterheltsége (melynek ellentételezésére nincs lehetőség); f) a szerveztek fizetett alkalmazottainak kérdése; g) a szektort érintő vélemények beáramoltatása és ezek képviselete (a szektort nagyon nehéz átfogni); h) több településen az önkormányzati vezetők figyelmének hiánya. 3. A Baranya Megyei Önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolata A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének már évek óta célja a megye civil szervezeteivel való minél szélesebb körű kapcsolatrendszer kidolgozása és annak megfelelő rendezése. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása körében számos civil szervezettel alakított ki különböző szintű kapcsolatot a közoktatás, az ifjúság, a sport és a kultúra területén, a nemzeti és etnikai kisebbségi valamint az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ágazatban, illetve a természet- és környezetvédelem, környezetgazdálkodás, az idegenforgalom, a turizmus és a területfejlesztés területén: - közös projektek generálásával, - programok kidolgozásával, - tanácsadással, véleményezéssel, - közös rendezvények szervezésével, - ellátási szerződések megkötésével.

4 (Az egyes ágazatokra vonatkozó helyzetelemzések megtalálhatóak az 1. számú mellékletben, amely a stratégia szerves részét képezi.) A Közgyűlés a Baranya Megyei Önkormányzat 2002. évi költségvetésében 10 millió forintos Civil szervezetek tevékenységét segítő alapot különített el. A közgyűlés pályázati kiírására 131 pályázat érkezett, amelyből 114 pályázó szervezet részesült 30.000 150.000 forintos támogatásban. Az alapból közösségi hagyományok védelmét, fejlesztését segítő programok; várak és várbaráti körök tevékenységei; térségi kulturális közösségi programok szervezése; közösségi szolgáltatásokat végző szerződések információs programjai, kiemelt akciói; valamint közösségszervezőfejlesztő és közösségteremtő programok megvalósítására kaptak támogatást a pályázatot benyújtók. A Baranya Megyei Önkormányzat 2003. évi költségvetéséből 123 civil szervezet (közalapítványok, alapítványok, társadalmi szervezetek) részesült közel 140 millió forint támogatásban a különböző alapokból. Megvalósul a civil szervezetek Ötv. (1990. évi LXV. tv. 8. (5) bek.) szerinti tanácskozási joga a közgyűlés és a bizottságai ülésein. A Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a közgyűlés ülésein az alábbi önszerveződő közösségek vesznek részt: - Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége, - Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete, - Pécs-baranyai Ismeretterjesztő Társulat. Önkormányzatunk törekszik ezen kapcsolatrendszer fenntartására, bővítésére, és célja, hogy megfelelő keretet adjon ezen együttműködésnek. Törekszik a közszolgáltatási szerződéseken keresztül történő önkormányzati feladatátvállalás kiszélesítésére. Tovább folytatja a jelentősebb, a közfeladatok ellátásában nagyobb részt vállaló szervezetekkel a kooperációt. A Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete az egyik olyan szervezet, amelynek tevékenysége az egész megyét lefedi, és mind számában, mind vertikumában a lakosság jelentős részét érinti. A nagy nemzetközi és hazai hagyományokkal bíró anyaszervezet területi szerveként, a Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. tv. alapján, a mozgalom deklarált alapelvei emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egység, és egyetemesség szerint humanitárius elkötelezettséggel végzi munkáját. A rászorult emberek segítésén túl célja a lakosság életminőségének javítása, amelynek érdekében ismeretterjesztő programokat szervez, szociális intézményeket működtet, véradókat mozgósít, elsősegélynyújtó és felvilágosító képzéseket tart, felkészül és részt vesz a katasztrófák enyhítésében. A megyei önkormányzat e munka társadalmi jelentőségét és értékét elismerve a meghirdetett civil stratégia megvalósításának első lépéseként a Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezetével kíván együttműködési megállapodást kötni. Szándéka és reménye szerint ezt több olyan a civil szféra szereplőivel kötendő kontraktus követi majd, amely saját és partnereinek munkáját egyaránt hatékonyabbá teszi és döntéseiben a társadalmi konszenzust erőteljesebben érvényesíti. (Az együttműködési megállapodás a stratégia 2. számú melléklete.)

5 II. Stratégiai célok A Baranya Megyei Önkormányzat abban a meggyőződésében, hogy a civil szervezetek hatékonyan tudják képviselni a megyei polgárok csoportjainak sokszínű, sokszor egymásnak ellentmondó érdekeit a megyei civil szervezetekkel való együttműködését kiszámítható és intézményes alapokra kívánja helyezni, és az eddigieknél szervezettebb, rendszeresebb kapcsolat kialakítására törekszik. Az együttműködés során a megyei önkormányzat tiszteletben tartja a civil szervezetek autonómiáját, önállóságát. Ösztönözni kívánja a civil szervezetek egymás közötti együttműködését. 1. A partnerség alapelvei: - a szakmaiság, - az átláthatóság, - a megbízhatóság, - a pártpolitika-mentesség - a szubszidiarítás. 2. A civil stratégiánk célcsoportjai: - társadalmi szervezetek: egyesületek, szövetségek (kivéve biztosító egyesületeket és a politikai pártokat valamint a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket), - alapítványok, - közalapítványok, - közhasznú társaságok, - köztestületek. 3. Vertikális célok: a) a szervezetek működésének stabilizálása, a hatékonyabb működés elősegítése, b) a szervezetek bevonása a közfeladatok ellátásába, c) a szervezetek egymás közötti civil civil együttműködésének erősítése, d) az önkormányzat és a civil szektor kapcsolatainak intézményesítése. 4. Horizontális célok: a) közoktatás, ifjúsági- és sport, b) kulturális, c) nemzeti és etnikai kisebbségi, d) egészségügyi, e) gyermekvédelmi, f) szociális, g) területfejlesztési és területrendezési, környezetvédelemi feladatok, a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság, az esélyegyenlőség javítása, h) turizmus, idegenforgalom, i) közlekedés, tömegközlekedés, j) a közrend, közbiztonság, bűnmegelőzés, hatékony ellátásának biztosítása.

6 A fenti területeken a civilekkel való együttműködés alapjait képezheti a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének mindenkori Ciklusprogramjában kitűzött feladatok végrehajtása, jelesül a 2003-2006 Ciklusprogramjában és a közgyűlés más ágazati programjaiban megfogalmazott stratégiai elvek mentén. ad a) közoktatás, ifjúság és sport területén A megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve alapján: - koordinatív tevékenység vállalása a szakképzésben, - szerepvállalás a munkaerő-piaci esélynövelés oktatási projektben, - a fogyatékkal élők ellátását szolgáló intézményrendszer hatékony működésének támogatása, a reszocializáció segítése, - a pedagógiai szakmai szolgáltatások kínálatában a térségi szolgáltatások erősítése, - a hátrányos helyzetű tanulók esélynövelését, képességfejlesztését, integrációját, szocializációját segítő programok levezetésének segítése, - a nemzetközi kapcsolatok keretei között működő eredményes pedagógiai projektek (angol tanári, információs és módszertani központ, Devon-Baranya oktatási program) folytatásában való együttműködés, - a helyi intézményfenntartó önkormányzatokkal a tartalmi kapcsolat erősítése, - a pedagógiai szakszolgálat és a pedagógiai szakmai szolgáltatások megszervezésében együttműködés az egész megye területén, - a kistérségek önszerveződésének előmozdítása, - a regionális közoktatási feladatok ellátására való felkészülés, a középiskolai, szakiskolai intézmények, kollégiumok fejlesztése, - a humán erőforrás fejlesztése érdekében a hazai és az uniós lehetőségek feltárása, - az ifjúsággal összefüggő megyei feladatok társadalmi igényeknek megfelelő, színvonalas ellátása, - idegen nyelv oktatási programok szervezése, - a fogyatékkal élők sportjának szakmai és pénzügyi koordinációja, valamint a kiépítésre kerülő központi sportinformációs rendszer működtetése, - a társadalmi sportszervezetek működési feltételeinek javítása, - hatékony közreműködés a települések sportfeladatainak (utánpótlás-nevelés, eseményszervezés, létesítményfejlesztés) megvalósításában. ad b) kultúra területén Baranya megye Kulturális Fejlesztési Koncepciójának minél szélesebb körű megvalósítása, az intézmények és rajtuk keresztül a kistérségek, és települések végrehajtásba történő fokozottabb bevonásával: - kulturális nagyrendezvények segítése, - országos, regionális és megyei kulturális konferenciák szervezése, - a régión belüli kulturális együttműködés helyzetének és lehetőségeinek feltérképezése,

7 - a megyében fellelhető szellemi és tárgyi kulturális értékek védelmének segítése, menedzselése, - az egyéni alkotók művészi és tudományos tevékenységének bátorítása, ösztönzése, - az egyházak, a határon túli magyarság, a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális értékeinek rendszeres bemutatása, - kapcsolatok kialakítása a művelődési és művészeti megyei és országos érdekképviseleti szervekkel, - az országos és nemzetközi (regionális) oktatási és kulturális szervezetekkel való kapcsolatok kiépítése és ápolása, - a közoktatás, a felnőttoktatás, a felsőoktatás intézményeivel a meglévő kapcsolatok körének bővítése, - művelődési, művészeti szakmai konferenciák, kutatások ösztönzése, - a pécsi világörökségi helyszínek méltó bemutatása. ad c) nemzeti és etnikai kisebbségi területen - a kisebbségeket megillető jogok fokozottabb érvényesítése, a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése elleni fellépés; - a kisebbségi önkormányzatok munkájának segítése; - a roma stratégia és operatív program végrehajtásában közreműködés; - kapcsolat ápolás a kisebbségek régiós vagy megyei hatókörrel rendelkező közösségi házaival; - a nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzati vagy közalapítványi fenntartású oktatási intézményeivel való folyamatos kapcsolattartás, munkájuk figyelemmel kísérése, segítése; - a kisebbségek erőteljesebb bevonása a megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolataiba; ad d) egészségügyi területen - az egészségügyi ágazatban a megye szakellátási helyzetének áttekintése; - a megye területén működő egészségügyi szolgáltatók bevonásával az optimális struktúra kialakítás lehetséges módozatainak megvizsgálása; - Egészségügyi Mintarégiós Programban való részvétel; - közreműködés az egészségügyi közszolgáltatást végző régiós centrumok, gyógy-turisztikai központ kialakításában; - a Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi Narkoman Fiatalokat Gyógyító-Foglalkoztató Közalapítványa (INDIT), illetve a Drogellenes Munkacsoport koordinálásával a Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (DREKEF) munkájának segítése, munkájához kapcsolódó megyei iroda kialakítása, mely folyamatos kapcsolatban állna a helyi koordinátorokkal, a szakértői munkacsoportokkal, az illetékes minisztériumokkal, valamint információkat adna a helyi, az országos és EU-s pályázatokról; - a Megyei Önkormányzat egészségügyi közszolgáltatási tevékenységét érintő / intézmény-átalakítás, működtetési forma változás stb. /döntések előkészítésébe való bekapcsolódás;

8 - a különböző egészségügyi tevékenységet ellátó civil szervezetek közötti kapcsolattartás létrejöttének megszervezése, a párbeszéd megteremtése; ad e) gyermekvédelem területén A gyermekvédelmi reform következetes végrehajtása érdekében: - a nevelőszülői hálózat fejlesztése, a gyermekek szülőt helyettesítő nevelése feltételeinek erősítése, - a hivatásos nevelőszülők számának növelésével, a nevelőszülők képzésének és továbbképzésének biztosítása, - a különleges, illetve speciális ellátást igénylő gyermekek gondozása, az utógondozás és utógondozói ellátás hatékonyságának növelése, - a gyermekvédelmi alapellátás és szakellátás közötti összhang megteremtése az ágazat szakmai érdekeinek képviselete és koordinálása - szinkronban a közgyűlés gyermekvédelmi programjával - a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült nagykorúak segítése, lakáshoz jutásuk támogatása, - koordinatív szerep vállalása módszertani intézet létrehozásában, szakmai tanácskozások, továbbképzések szervezésében, az alapellátás-szakellátás-hatósági tevékenység összehangolásában, pályázati források felhasználásában. ad f) szociális területen Az egységes szemléletű megyei szociálpolitika kialakítása érdekében: - a szociálpolitika helyi és megyei szereplői közötti rendszeres párbeszéd feltételeinek megteremtése, a megyei szociálpolitikai történéseket szabályozó célok és stratégiák kialakítása, a szolgáltatások tervezése és összehangolása, - a megyei módszertani feladatok ellátásának, színvonalának és hatékonyságának fejlesztése, - az ellátásban részesülők állapotának és igényeinek függvényében jog- és érdekvédelmük garantálása mellett differenciált ellátások szervezése, - az intenzív ellátást igénylő idősek, illetve dementált ellátottak gondozása feltételeinek, az emelt szintű ellátás kereteinek bővítése, - a fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek tekintetében a kiscsoportos, lakóotthonos ellátás feltételeinek megteremtése, a rehabilitációs intézményeknél az utógondozás kereteinek kialakítása, - a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció alapján az ellátórendszer fejlesztése, a feladatellátás tervezése, - szociálpolitikai kerekasztal létrehozása, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére (tagjai az önkormányzat működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői).

9 ad g) területfejlesztési és területrendezési, környezetvédelemi feladatok, a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság, az esélyegyenlőség javítása - felkészülés az EU csatlakozással megnyíló, új területfejlesztési források fogadására, a különféle programokba való bekapcsolódásra, a projekt tervezetek kidolgozására; - partneri együttműködés a területfejlesztés irányításának új szereplőivel a regionális és kistérségi szervezetekkel, a regionális önkormányzatokkal; - a megyén belüli rendkívül jelentős és fokozódó területi-települési különbségekre tekintettel az elmaradott, rurális térségek fokozott támogatása, segítése az Ormánságban, a Dél-Zselicben és a Hegyháton, ahol elsősorban a mezőgazdaság, illetve a kézműipar, a kisvállalkozások, a szociális célú foglalkoztatás, a falusi turizmus bázisán képzelhető el előrelépés; - stratégiai fontosságú a megyében a humánerőforrás fejlesztése, az oktatási rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése. Az oktatás és képzés különösen a szakképzés rendszerének biztosítania kell a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzettség, tudás és készségek megszerzését, egyúttal szolgálnia kell a társadalmi beilleszkedés elősegítését az esélykülönbségek csökkentésével. A versenyképesség növeléséhez nélkülözhetetlen a munkaerő képzettségének javítása, innovációs készségének fokozása, a humánerőforrás-fejlesztést szolgáló intézményi és infrastrukturális háttér fejlesztése; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalói rétegek foglalkoztatásának elősegítése; - esélyegyenlőség (női jogok stb.) biztosítása; - mellé kell állni a térségben induló modernizációs, innovációs, regionalizációs kezdeményezéseknek is; - regionális vásár és konferencia központ létrehozása a több, mint 150 éves vásár rendezői tradícióval bíró megyeszékhelyen; - a tudományos technológiai innovációt hordozó, exportképes gazdaság feltételeinek kiépítése; - a térség szellemi potenciáljának erősebb kihasználása; - az elérhetőség javítását, oldását szolgáló információs alapinfrastruktúra, illetve az ehhez kötődő szolgáltatások fejlesztése, a megye és a régió gazdaságának új növekedési pályára állítása; - a környezeti, természeti értékek elsődlegességének megóvása és fejlesztése, illetve fenntartható fejlődés elvének érvényesítése egy környezettudatos megyei arculat kialakítása; - a megyei környezetvédelmi program végrehajtása, a hulladékgazdálkodás, a levegőminőség és a szennyvízkezelés (csatornázás, tisztítás) javítása; - a Garé-Szalánta-Bosta körzetében tárolt veszélyes hulladékok következményei miatti, valamint az uránérc- és szénbányászat következtében hátrahagyott környezetkárosítások felszámolásának gyors, hatékony és eredményes megoldása; - a Térségfejlesztési Alap fenntartása, a települések sikeres pályázati esélyeinek növelése;

10 - a megyei területrendezési terv alapján a megyében szükséges infrastrukturális és gazdasági fejlesztések kistérségi és regionális összefüggéseinek tisztázása, térszerkezeti, övezeti formáinak kialakítása; - a területi, kistérségi és helyi területfejlesztési, környezet- és természetvédelmi, idegenforgalmi érdekek érvényesítésének elősegítése; - Baranya megye környezeti állapotának figyelemmel kisérése és javításának szorgalmazása; - a területfejlesztéshez, környezet- és természetvédelemhez, idegenforgalomhoz szükséges pénzügyi források elnyeréséhez közös pályázatok benyújtása; - a környezeti ismeretek terjesztésének elősegítése; - a környezet- és természetvédelemben a közös fellépés lehetőségeinek kihasználása; - a Kulturált települési környezetért és a Tiszta virágos Baranyáért pályázati rendszer működtetése; ad h) turizmus, idegenforgalom - a turisztikai, idegenforgalmi szektor, ezen belül az ökoturizmus fejlesztése; - a természeti területek és természeti értékek valamint az ehhez kapcsolódó kultúrtörténeti értékek, egyedi tájértékek megismerését szolgáló - ugyanakkor a területet, az élővilágot kímélő - ökoturizmus kínálatának összekapcsolható más turizmus formákkal, mint gasztronómiai turizmus, borturizmus, egészségturizmus, barlangturizmus, falusi turizmus, kulturális turizmus; - Ökorégió mintaprogram keretében az Abaliget gyógyszálló projekt megvalósítása (Abaliget, Orfű, Magyarhertelend és térsége integrált fejlesztési modellprogramja részeként); a harkányi fürdő és gyógy-szolgáltatások (kórház), a szigetvári, sellyei termálfürdő fejlesztése; Baranya megfelelő minőségű termálvízzel rendelkező településein a termálvíz hasznosítási projektek (energetikai) támogatása; borturizmus borutak fejlesztése, a Pannon Borrégió kialakításának támogatása; várak és kastélyok felújítása, különös tekintettel a szigetvári, siklósi pécsváradi várra; a megyében lévő emlékhelyek megőrzése és méltó bemutatása; helesfai zöldmezős tó és wellnes szolgáltatások kialakítása; a megye- és országhatáron átnyúló horvát-magyar régiós projektek megvalósítása; - források szerzése ahhoz, hogy az idegenforgalom, turizmus a jövőben is a megye húzó ágazata legyen; ad i) közlekedés, tömegközlekedés - a közlekedési peremhelyzet oldása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a megye jövőjét tekintve meghatározó (a 6-os számú főközlekedési út fejlesztése, a Pécs-Pogányi Repülőtér fejlesztésében való közreműködés, a 67-es út országhatárig történő bővítése, Duna-híd valamint Dráva-híd létesítése, a beremendi határátkelő fejlesztése, az Ormánságban új átkelőhely létesítése, valamint a kistelepülések közlekedési helyzetének javítása); - érdekérvényesítő, koordinatív szerep vállalása a megye településeit érintő helyközi közlekedéssel szemben támasztott lakossági igények teljesítésében (zsáktelepülések megszüntetését eredményező átkötő, összekötő út építési program;

11 idegenforgalmilag kiemelt, fejlesztendő területek autóbusz-közlekedési kapcsolatainak alakítása; iskolakörzetesítés módosítása, átszervezése, az azonos autóbuszvonalról kiszolgált intézmények tanítási rendjének összehangolása; az iskolabusz-program és a tömegközlekedés kapcsolatainak koordinálása; a vasúti közlekedés színvonalának és szolgáltatásainak javítása, a közlekedési munkamegosztásban betöltött szerepének megőrzése); ad j) közrend, közbiztonság, bűnmegelőzés - Baranya megye közbiztonságával összefüggő feladatok ellátásának társadalmi segítése; - a Baranya Megyei Drogellenes Munkacsoport munkájának segítése; III. Feladatok 1. Fórumok működtetése Civil érdekképviselet, civil szervezetek képviseletének megteremtése érdekében: Megyei Civil Fórum- Civil Kerekasztalok létrehozásának ösztönzése. A civilek önkéntes együttműködése alapján megyei civil érdekképviselet, Megyei Civil Tanács vagy általuk megjelölt más elnevezésű szervezet megalkotására törekvés. a) A Megyei Civil Fórum az a fórum, ahol minden civil szervezet részvétele és véleménynyilvánítása biztosított. b) A Civil Kerekasztalok a civil szervezetek szakmai alapokon (tevékenységi körök szerint) szerveződő fórumai, ahol a szervezetek a Kerekasztalok tagjai. c) A Megyei Civil Tanács konzultatív; szervező; nonprofit szakmai; nyitott és befogadó jellegű, civil érdekképviseleti testület lehetne. A megyei önkormányzat célja, hogy partnerként a civil szervezetek egységes képviseletével álljon kapcsolatban. A civil szervezetek kompetenciája, hogy milyen formában képviseltetik magukat. Az érdekképviselet létrehozását a megyei önkormányzat nem kívánja átvállalni, ezt nem is teheti, azonban a szükséges feltételek megteremtésével hozzájárul ahhoz, hogy a folyamat felgyorsuljon. ad a) A megyei önkormányzat vállalja, hogy évente legalább egy alkalommal Megyei Civil Fórumot rendez, ahol lehetőség nyílik a megyei önkormányzat vezetői és a civil szervezetek találkozására. A fórum célja a civil stratégia és a Civil Megállapodás megvalósulásának, megvalósításának értékelése, továbbfejlesztése és a felek új igényeinek és szükségleteinek megfogalmazása. ad b) Civil Kerekasztalok A civil szervezetek maguk határozzák meg a Civil Kerekasztalok feladatait és hatáskörét, az ülések rendszerességét. A civil szervezetek nevezik ki a Kerekasztalok elnökeit. Maguk határozzák meg a munkatervet és az abban szereplő napirendi pontokat. A Civil Kerekasztalok munkájához a Nevelők Háza Egyesület - Civil Közösségek Háza infrastrukturális és szakmai segítséget nyújthat a Baranya Megyei Önkormányzattal együttműködve. A következő Civil Kerekasztalok kialakítása javasolandó:

12 - Egészségügyi Kerekasztal: Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, drogprevenció, drogbeteg ellátás; - Szociális Kerekasztal: Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, hátrányos helyzetű rétegek segítése; - Kulturális Kerekasztal: Kulturális, művészeti tevékenység, hagyományőrzés; - Oktatási Kerekasztal: Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; - Nemzeti és etnikai kisebbségi Kerekasztal: nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint határon túli magyarokkal kapcsolatos tevékenység; - Gyermek és ifjúságvédelmi, sport Kerekasztal: Gyermek és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet, szabadidő és sporttevékenység; - Környezetvédelem és területfejlesztés Kerekasztal: Természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem, területfejlesztési tevékenység; - Idegenforgalmi Kerekasztal: idegenforgalomi és turisztikai tevékenység; - Közrend és közbiztonság Kerekasztal: Közrend és közbiztonság, bűnmegelőzés, önkéntes tűzoltás, önkéntes mentés, katasztrófa elhárítás, önkéntes polgári védelem, emberi és állampolgári jogok védelme. A Kerekasztalok nyitottak ahhoz bármikor, bármely civil szervezet csatlakozhat. ad c) Civil érdekképviseleti szerv (Megyei Civil Tanács) Ha a civilek önkéntes együttműködésük alapján kialakítanak megyei civil érdekképviseletet, mely elnevezése szerint Megyei Civil Tanács, vagy általuk megjelölt más elnevezésű szervezet, az a megyei önkormányzat civil partnere lehet. Ez a szervezet közvetítheti a Civil Kerekasztalok véleményeit, javaslatait a megyei önkormányzat felé. Közös elhatározás alapján együtt kerülne sor a Megyei Civil Megállapodás előkészítésére. 2. A civil szervezetek bevonása a döntések előkészítésébe és a döntéshozatalba a) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének, bizottságainak üléseire a civilek saját elhatározása alapján, saját szervezésben felállított érdekképviseleti szervének (szakmai Kerekasztalok, Megyei Civil Tanács) képviselője meghívást kaphatna. b) A Civil Kerekasztalok a bizottsági üléseket megelőzően véleményeznék a civil szférát érintő témákat. A Civil Kerekasztalok javaslatot tehetnek a Közgyűlés illetve a bizottságok munkaterveire. A civil szervezetek szakmai segítségét, hozzáértését elsősorban stratégiai anyagokhoz kell kérni, különös tekintettel a Közgyűlés bizottságainak kezelésében lévő alapokhoz tartozó pályáztatás rendszerébe történő - pályázat kiírásába, valamint a döntés előkészítésébe - javaslattétel szintjén.

13 3. Támogatások formái a) Pénzügyi támogatás: A Baranya Megyei Önkormányzat civil szervezetekre irányuló támogatási rendszere a következő alapelvekre épül: - A civil szervezetek szakmai programjait elsősorban az ágazati szempontból érintett bizottságok által konkrét célokra projektekre meghirdetett pályázatok útján támogatja. - Korszerűsíti és egyszerűsíti pályázati rendszerét annak érdekében, hogy a civil szervezeteknek szánt pályázatok lebonyolítása célszerűbb, egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb legyen. - Monitoring rendszer kialakítása, amellyel az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kísérheti a támogatott civil szervezetek vállalt kötelezettségeinek végrehajtását, programjainak megvalósítását, személyi, működési költségek felhasználását és a kiadások tételes ellenőrzését. - A létrehozandó Megyei Civil Alapból pályázati úton továbbra is elősegíti a tevékenységüket Baranya megyében kifejtő civil szervezetek innovatív működését. - A támogatások odaítélésének priorításai: - az önkormányzat kötelező feladatellátásában közreműködő; - az önként vállalt feladatellátást segítő; - a megye életét gazdagító közösségi célt támogató civil szervezetek támogatása. Rendező elv, hogy ugyanazon szervezet ugyanazon programjára egy forrásból részesülhessen. - Támogatást nyújt a civil szervezetek együttműködését szervező, koordináló, információs és infrastrukturális vagy más feltételeit biztosító fórumoknak, érdekképviseleti célú együttműködési formáknak, civil nyilvánosságot biztosító kezdeményezéseknek. - A közszolgáltatási szerződéseken keresztül történő önkormányzati feladatátvállalás kiszélesítése. A megyei önkormányzat valamennyi pályázati alapja a civil szervezetek rendelkezésére áll, amennyiben a szervezetek a megyei önkormányzattal együttesen pályáznak Európai Uniós, vagy bármely egyéb forrásra az önkormányzat feladatkörébe tartozó program megvalósítására. A Baranya Megyei Önkormányzat 2004. évi költségvetésében 10 millió forintos alap került elkülönítésre azon civil szervezetek támogatására, amelyek a megyei önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladatainak ellátásában közreműködnek, illetve azokat átvállalják. b) Szakmai támogatás: Tájékoztatás nyújtása a civil szervezeteknek a specifikus pályázatokról és az őket érintő kérdésekről. Közös pályázatok, programok kidolgozása. A civil szervezetek bevonása az Európai Uniós pályázati projektek generálásába. Szakmai programjaik véleményezése, a személyi jövedelemadó 1%-ának megszerzése érdekében a szervezetek PR tevékenységének segítése. A megyei önkormányzat és a civil szervezetek közötti információáramlás megkönynyítése a civil szervezetek adatbázisának folyamatos frissítésével és bővítésével,

14 folyamatos Internet-kapcsolat kialakítása. A Baranya Megyei Önkormányzat honlapján egy olyan interaktív civil oldal kialakítása, ahol hozzáférhető a civil szervezeteket érintő minden információ, pályázati lehetőségek, valamint a civil szervezetek adatai, amely alapján együttműködő partnereket találhatnak egymás között, megismerhetik egymás programjait, projektjeit. A civil szervezetek médiában való megjelenésének elősegítése. Szakmai képzések szervezése. A civil szervezetek szakmai támogatásának hatékony megvalósítása érdekében a Baranya Megyei Önkormányzat együttműködés kiépítésére törekszik a megyei civil szolgáltató központ feladatait ellátó Nevelők Háza Egyesület - Civil Közösségek Házával (7624 Pécs, Szent István tér 17.). c) Infrastrukturális támogatás: Konferencia- és rendezvényterem, a civil szervezetek működését megkönnyítő infrastrukturális háttér biztosítása a Nevelők Háza Egyesület - Civil Közösségek Házával együttműködve (Internet- hozzáférési lehetőség, irodahelyiség stb.). 4. Önkormányzati feladatok A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének valamennyi Bizottsága, valamint a megyei önkormányzat Hivatala és az önkormányzat fenntartásában működő intézmények részt vesznek a feladatkörükhöz tartozó civil szervezetekkel történő hatékony együttműködés kialakításában és fenntartásában. 5. Megyei Civil Megállapodás A Baranya Megyei Önkormányzat törekszik arra, hogy a civilek ilyen irányú szándéka esetén létrejöjjön a Megyei Civil Megállapodás, amely lefekteti a megyei önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat fontosabb alapelveit, és a két fél kötelezettségvállalásait. A "Civil Megállapodás" főbb céljai lehetnek: - Az önkormányzat és a helyi civil szektor szervezetei közötti együttműködés egységes elveinek kidolgozása; - A felek egyenlőségén alapuló - és a folyamatos, kölcsönös kapcsolattartás segítségével megerősödő - partnerségi viszony kialakítása; - Kölcsönös és rendszeres konzultációra épülő kapcsolatok fenntartása; - Önkormányzati jóváhagyás biztosítása; - A legsikeresebb civil projektek széles körű elterjesztése. Fontos további szempontok és feladatok: - A non-profit szektor szereplői számára teljes függetlenség biztosítása, s ezáltal a kritika jogának elismerése; - A "Civil Megállapodás" kiterjesztése az önkormányzati intézményekre; - A kölcsönös kötelezettségek rendszerének kidolgozása; - Közös tevékenység-kiértékelések és felülvizsgálatok lefolytatása.

15 A Megyei Civil Megállapodás előnyös lehet a Megyei Önkormányzat számára, mert: - az állampolgári jogok érvényesítése, a jogállamiság és a demokratikus önkormányzatiság jelképe, - az érdekpluralitás és az érdekartikuláció megvalósításának lehetősége (a demokratikus közösségi részvétel önkormányzati ösztönzésével), - a civil szektor függetlenségének elismerését jelenti (ide értve az önkormányzati intézkedések bírálatának jogát is), - a komplex szolgáltatásfejlesztés garanciája (a jelenleg hiányzó szolgáltatások bevezetésével), - szakmai minőség és a minőségfejlesztés szimbóluma (a non-profit szolgáltatók körében is versenyhelyzet teremtésével és a legjobb minőség preferálásával, a hatékonyság és a minőség elvárásával), - a társadalmi nyilvánosság biztosításának a záloga (a finanszírozói- szolgáltatóiigénybevevői bizalom háromszögének szorgalmazásával), - a közhasznú szervezetek részére nyújtott önkormányzati támogatás elszámoltathatóságának és átláthatóságának biztosítéka. A Megyei Civil Megállapodás előnyös lehet a megyei civil szervezetek számára, mert: - bizalmat szavaz a non-profit szektornak (annak demokratikusan meghatalmazott képviselőinek, a szektorközi kölcsönösség és egyenrangúság hangsúlyozásával), - a hosszú távú együttműködési szándék garanciája (létük és szolgáltatásaik szükségességének egyértelmű deklarációja azáltal, hogy a Megyei Önkormányzat hosszú távon is szükségesnek tartja jelenlétüket), - az önkormányzati források kiszámíthatóságának és elérhetőségének biztosítéka, a stabilitás szimbóluma (a többlépcsős támogatási politika bevezetésével, mely a tervezés és ebből következően a bővített léptékű fejlesztés lehetőségét nyitja meg a civil szervezetek számára), - a folyamatos megújulás és fejlődés záloga (az éves kiértékelések rendszeressé tételével), - az egyenrangú partnerségi kapcsolatok jelképe (a szektor-semleges kiszerződések gyakorlatával), - általuk felismert lakossági szükségletek önkormányzati szintű érvényesítésének lehetősége (civil innováció intézményesülésével), - a szakmai szempontok győzelme a politikai érdekek felett, - biztosítja a civil szervezetek részvételét a megyei önkormányzat döntéseinek előkészítésében. Pécs, 2004. március 18. dr. Kékes Ferenc s. k. Tasnádi Péter s. k. a Baranya Megyei Önkormányzat a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Közgyűlésének alelnöke

16 Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat civil stratégiáját a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 32/2004. (III. 18.) Kgy. határozatával elfogadta. Pécs, 2004. március 18. dr. Kékes Ferenc s. k. a közgyűlés elnöke

17 A stratégia 1. számú melléklete Helyzetelemzés a Baranya Megyei Önkormányzat és a civil szervezetek között kialakult ágazati kapcsolatokról I. Közoktatási, ifjúsági ágazat A közoktatás, az ifjúság területén a Baranya Megyei Önkormányzat kapcsolatai a civil szervezetekkel részben tervezettek, részben alkalmi jellegűek, jellemzően konkrét célok megvalósítását segítik. A Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány 1997. óta működik, amelyet a testület a Pécs Megyei Jogú Várossal közösen alapított. Célja a Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervében jóváhagyott körzeti, térségi és országos fejlesztési feladatok megvalósításának támogatása. A központilag biztosított forrásokat pályázati úton osztják el. A támogatásokról szakértői vélemények alapján a Közalapítvány Kuratóriuma dönt. A közoktatási intézményeknek juttatott támogatást az alapítók induló tőkéje és a központi költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása határozza meg. A Közalapítvány kiemelten támogatja a megye közoktatásának tartalmi és szervezeti modernizációját elősegítő törekvéseket; a pedagógiai szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások területén a feladatellátást, és hozzájárul a nemzeti és etnikai kisebbség nevelését, oktatását szolgáló feltételek javításához. A benyújtott pályázatok száma 2003-ig évről-évre nőtt. 1997-ben 219, 2000-ben 364, 2003-ban egyszeri pályázatra 249 pályázatot nyújtottak be. A támogatási összeg 1997-ben 99.909 eft, 2000-ben 427.113 eft, 2003-ban 83.071 eft volt. A pályázatokra és a Közalapítvány működésére fordítható (csökkentő) központi támogatást egyéb forrásokból igyekezett a Kuratórium kiegészíteni. A 2004. évi jóváhagyott támogatás azonos a 2003. évivel. A Baranya Megyei Önkormányzat kötelező ifjúsági feladatait a Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány működtetésével látja el. A Közalapítvány nagy erőfeszítéseket tesz a megyében megvalósuló ifjúsági programok támogatására. Ez elsősorban pénztámogatás, szállásdíj-kedvezmény jellegű támogatás, és a gyermek- és ifjúsági üdültetés, valamint a táboroztatás céljait szolgálja. A helyi közösségek és a társadalom számára egyaránt fontos, hogy gyermek és ifjúsági közösségek alakuljanak, fogalmazzák meg céljaikat és valósítsák meg programjaikat. A törekvések támogatása a Közalapítvány elsőrendű feladata. A közalapítvány a célok megvalósulása érdekében: - támogatja azoknak a képességeknek és készségeknek az elsajátítását, gyakorlását, amelyek az önálló problémamegoldáshoz, az együttműködéshez, a megkülönböztetés és az erőszak elutasításához szükségesek;

18 - a vagyon célra rendelt felhasználásával a közalapítvány: a.) egyéni és csoportos kedvezményt, támogatást nyújt a gyermekek és a fiatalok számára, különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre; b.) szervezi és támogatja a gyermekek nevelését, oktatását, különös tekintettel az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyerekekre; c.) szervezi, segíti és támogatja a gyermekek környezeti nevelését, d.) szervezi és támogatja az ifjúsági képzéseket a demokrácia tanulása, a különböző kultúrák megismerése, az egészség megőrzése és a környezet védelme érdekében; e.) támogatja és szervezi a korosztályi sajátosságoknak megfelelő célprogramokat a gyermek-, diák- és ifjúsági jogok érvényesülése érdekében; f.) támogatja, szervezi és információ szolgáltatással segíti a nemzetközi cserekapcsolatokat; g.) hasznosítja az ifjúsági célú ingatlanokat, h.) tevékenységével elősegíti az ifjúsági turizmus fejlődését, feltételeinek javulását, i.) együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelemben illetékes intézményekkel és szakemberekkel, j.) segíti és koordinálja a fiatalok munkahelyteremtésével kapcsolatos projekteket. A közalapítvány nyitott, valamennyi magyar és külföldi állampolgár, jogi személy, illetve bel- és külföldi közösség a célok megvalósításához kapcsolódhat, ha az alapítvány céljaival egyetért, s azt támogatni kívánja. A csatlakozás elfogadásáról a kuratórium dönt. A közalapítvány működése nyilvános, munkája és tevékenységének megítélése során épít a nyilvánosságra, a társadalmi ellenőrzésre és a társadalmi támogatók kezdeményezéseire, javaslataira. A megyei Közoktatási Közalapítvány feladatait, melyek az általános és középiskolai tanulók idegen nyelv tanulását segítik 2004. márciustól a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány látja el. A Közalapítvány szervezi és támogatja a gyermekek nevelését, oktatását, különös tekintettel az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyerekekre. Hasznosítja az ifjúsági célú ingatlanokat, és a közalapítványi célra rendelt vagyont hatékonyan működteti. Tevékenységével elősegíti az ifjúsági turizmus fejlődését, feltételeinek javulását. Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság A Tett-Hely fantázianévvel ellátott Baranyai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Központ 1999 óta, a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány elkülönült szervezeti egységeként látta el a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécsi MJ Város Önkormányzata által rábízott gyermek és ifjúsági feladatokat. A Központ működtetését 2002. január 01-től a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Kuratóriuma mint alapító tulajdonos döntése alapján a kiemelten közhasznú fokozatú Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaság vette át.

19 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2002-ben a Baranya Ifjúságáért Khtval ellátási szerződéseket kötött. Ezzel a komplex megyei-városi ifjúsági feladatellátás olyan nonprofit szervezeten keresztüli és az európai normáknak megfelelő - rendszere került kialakításra. Az ellátási szerződésnek egyik lényeges pontja, amely a civil szférát, ezen belül az ifjúsági szervezeteket érinti az, hogy a Baranyai Gyermek és Ifjúsági Fórum felállításán keresztül teret ad számukra, hogy kapcsolatot építsenek ki egymás és az Önkormányzat között, véleményt, ajánlásokat, állásfoglalásokat fogalmazhatnak meg az Önkormányzat döntéseivel, előterjesztéseivel kapcsolatban. A Fórum 2003-ban 30 regisztrált taggal rendelkezett, az év során hét ülést tartott. A regisztrált szervezetek számára (beleértve a BGYIÉF analógiájára működő Pécsi Ifjúsági Kerekasztal tagjait, mely szervezetek száma átfedés nélkül meghaladja a 40-et.) a Baranya Ifjúságáért Kht. folyamatosan szervez képzéseket, táborokat. Évente egyszer megrendezi a Pécs-Baranyai Ifjúsági Civil Börzét, ahol bemutathatják programjaikat, célkitűzéseiket, feladataikat a nyilvánosságnak. A Kht. másik igen fontos feladata a megyei fiatalok részére egy információs adattár működtetése. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy központon keresztül ezt a feladatot nem lehet hatékonyan ellátni, ezért a megye nagyobb városaiban, valamint Pécs nagyobb városrészeiben egy-egy információs pontot alakított ki a központi iroda mintájára a helyi civil szervezetek, valamint a helyi önkormányzatok bevonásával. Ezzel a Kht-nak kialakult egy olyan partnerhálózata, amelynek résztvevői az önkormányzatok (mind a pécsi, mind a megyei, mind a települési), a helyi civil szervezetek és a Pécsi Tudományegyetem (a Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda által). Az oktatás területét érintő szakmai kapcsolatokban partner civil szervezetek: Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetsége - koordináló szerepvállalás, érdekvédelem, információs központ, Baranya Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat - nemzetiségi kulturális, művelődési, érdekvédelmi szerepvállalás az oktatás területén, Baranya Megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat - nemzetiségi kulturális, művelődési, érdekvédelmi szerepvállalás az oktatás területén, Gandhi Közalapítvány - cigány kisebbséghez tartozó fiatalok oktatását, művelődését támogató szervezet, Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány - fiatalok szakmai oktatása, képzése, átképzés, továbbképzés és első szakképesítés megszerzésének biztosítása, Pécs Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara - szakoktatás, szakmai érdekképviselet, vizsgáztatás, szolgáltatás, programirányítás, Baranya Megyei Agrárkamara - szakoktatás, szakmai érdekképviselet, vizsgáztatás, szolgáltatás, programirányítás,

20 Collegium Martineum Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium - hátrányos helyzetű fialatok támogatása, Magyar Diáksport Szövetség szervezetei, egyesületei - iskolai versenysport, szabadidősport szervezése, rendezvények támogatása, Fogd a kezem Alapítvány - fogyatékos gyermekek támogatása, Nevelők Háza Egyesület Civil Közösségek Háza - pedagógusok kulturális tevékenységének szervezése. II. Sport ágazat A Baranya Megyei Önkormányzat az évtizedek alatt jól működő kapcsolatrendszert épített ki a megyei sport szervezetekkel, ennek keretében közösen oldjuk meg a sportot érintő, önkormányzati és állami feladatokat. Az alábbi szervezetekkel napi operatív kapcsolatban állunk, tevékenységük a megye területét lefedi: Baranya Megyei Diáksport Tanács - a 150-et meghaladó iskolai sportkört tömörítő szervezet a diákok sportját szervezi, Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége - 20 sportági szakszövetségnek, valamint a Diáksport Tanácsnak szolgáltatást nyújtó szervezet, Baranya Megyei Sportági Szakszövetségek /20 szövetség/ - kiemelt feladatként a 370 Baranya megyei sportegyesület szakosztályaiban sportolók megyei versenyeit rendezik, Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség - lakossági sportot szervező szövetség, Fogyatékkal Élők Baranya Megyei Sportszövetsége - iskolai intézmények tanulói és sportegyesületek tagjai sportját koordinálja. A megyei önkormányzat a tulajdonában lévő sportlétesítmény funkciószerinti működtetésével, a sportolók szakmai felkészítéséhez biztosítja orfűi táborát. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a költségvetésben biztosított pénzügyi támogatást nyújt a sportszövetség alapvető működéséhez, a diáksport és a szakszövetségek területi versenyrendszereinek kialakításához, valamint versenyeik megrendezéséhez. A megyei önkormányzat a szövetségekkel együttműködve szervezi meg és hajtja végre a sportszakember képzés megyei feladatait. III. Kulturális terület A kultúra az egyik olyan terület, ahol Baranya megyében igen sok civil szervezet működik. Ezeknek a többsége településeken működik, segítve a község, a város kulturális életét, a kulturális élet felpezsdítését, a hagyományőrzést. Sok közülük az egyetlen olyan szervezet a településen, amely közösséget tud teremteni és formálni. Néhány egy-egy kistérségre, néhány pedig az egész megyére vonatkozó célokat tűzött ki maga elé. Van olyan is, amely a kultúrán belül egy-egy szakterületre specializálódott. A Baranya Megyei Önkormányzat három volt intézményét, a Pro Pannó-