Nyitott Képessé tétel/közösségi cselekvôképesség Hosszú távú Befolyás a döntésekre Bevonás Kreatív Aktív SURE Közösségfejlesztés Demokratikus Új barátságok születnek Esély KÖZÖSSÉGI Közösség Meghallgatunk másokat TERVEZÉSI Képzelet, Fantázia Összekapcsol, összeköt ESZKÖZTÁR Részvétel Ötletbörze Intenzív Egy ideális közösségi tervezési folyamat jellemzôi a SURE partnerek szemszögébôl. A projekt az URBACT II Programban az Európai Unió finanszírozásával valósul meg
SURE KÖZÖSSÉGI TERVEZÉSI ESZKÖZTÁR
A dokumentumot készítette: Demeter Anna, SURE külsô szakértô, közösségi tervezô, 2012 Grafika: Holdacska Bt. A dokumentumban található képeket a SURE partnerek készítették. A közösségi tervezés lényege, ahogy a SURE partnerek látják: A hagyományos tervezés lépéseihez képest a közösségi tervezés épp fordítva épül fel Wessel Badenhorst, SURE partner, Dun Laoghaire Rathdown, Írország Fontos, hogy a helyiek felismerjék, hogy nemcsak, hogy felelôsséggel tartoznak a környezetükért, de a gyakorlatban is sokat tehetnek érte SURE partner,larnaca, Ciprus A közösségi tervezés elôsegíti, hogy ne csak a domináns vélemények érvényesüljenek és valamilyen formában bárki hozzátehesse a maga különleges, egyedi meglátását Új, kreatív ötleteket hoz felszínre SURE partner,larnaca, Ciprus Egy fecske nem csinál tavaszt elv alapján a közösségnek döntô ereje van Duka Emese, Sure partner, Gyergyószentmiklós, Románia A közösségi bevonásnak köszönhetôen, az emberek valóban ide fognak tartozni, fizikai és mentális értelemben egyaránt. RSG Ruitfrok, LNN, SURE partner, Belgium Szerintem azért hasznos a közösségi bevonás, mert a részletek is jelent séget kapnak és nemcsak a domináns ötletek kerülnek elôtérbe Csibi Márta, SURE partner, Gyergyószentmiklós, Románia A közösségi tervezés mindenkinek lehetôséget kínál arra, hogy elismerjék és értékeljék ötleteit és aktívan részt vegyen a helyi projektek alakításában. Hatékony elegye a különbözô véleményeknek, meglátásoknak A projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza az URBACT II. program keretében. SURE: Fostering diversification of local economies by using innovative Socio-economic methods of Urban REhabilitation in deprived urban areas
FOREWORD Az URBACT II. Program és a SURE partnerségi hálózat Az URBACT II. Program az Európai Unió által finanszírozott, 2007 és 2013 között zajló program. Átfogó célja a fenntartható, integrált városfejlesztési irányelvek és módszerek használatának, ezen belül is az alábbi célok megvalósulásának támogatása az Unióban: A tudás és tapasztalat megosztás elôsegítése a városfejlesztésben érintett állami, önkor mányzati szereplôk, döntéshozók és gyakorló szakemberek között A tudásmegosztásból és tapasztalatcserébôl származó jó példák és információk elterjesztése és egy jól használható know-how tudásbázis létrehozása A városfejlesztésben érintett döntéshozók és gyakorló szakemberek támogatása abban, hogy helyi szinten, minél több fenntartható fejlôdést szolgáló Akció Terv készüljön és valósuljon meg A fenti célok megvalósításához szolgálnak eszközül a nemzetközi tematikus hálózatok, vagy munkacsoportok. A tematikus hálózatokat nyolc-tizenkét partner alkotja, legalább három különbözô ország képviseletében. A partnerek lehetnek városok, továbbá regionális és nemzeti hatóságok, egyetemek, vagy kutatási központok. A SURE (Fostering diversification of local economies by using innovative Socio-economic methods of Urban REhabilitation in deprived urban areas) tematikus hálózat összeállítását vezetô partnereként Eger /Magyarország/ városa kezdeményezte, majd koordinálta 2010-2012 között. A hálózatban, olyan problémás célterületekkel rendelkezô kis és középméretû (20,000-185 000 lakosú) városok kaptak helyet, ahol a célterület állapota jelentôs hatást gyakorol a városra illetve a városközpontra nézve. A hálózat szektorokon átívelô partnerségeket, sokféle városfejlesztéshez kapcsolódó szakértelmet, szakágat egyesít, úgymint tervezés, közlekedésfejlesztés, ingatlanfejlesztés, közösségfejlesztés és számtalan további terület. Átfogó cél, hogy a partnervárosok tapasztalatot szerezzenek az európai hálózatokban történô együttmûködés terén, fejlesszék kapacitásukat a helyi gazdaság diverzifikálásában, új eszközöket ismerjenek meg a helyi foglalkoztatás és beruházások fejlesztésére, illetve megismerkedjenek a közösségi tervezés módszerével, azaz hogyan vonják be a helyi közösséget a városfejlesztési-tervezési folyamatba. A SURE közösségi tervezési eszköztár és a partnervárosokban lefolytatott közösségi tervezési folyamat, elsôsorban ez utóbbi cél megvalósítását szolgálja. Ahogyan az URBACT II. programok keretében meghatározásra került, minden SURE hálózati partner számára elôírásként szerepelt, hogy egy Helyi Támogató Csoportot (HTCS) állítson fel a saját célterületéhez kapcsolódóan és a program idôszak végére elkészítsen egy participatív módszerek használatán alapuló Helyi Akciótervet (HAT) a csoport aktív közremûködésével. SURE Közösségi Tervezési Eszköztár és célja A SURE eszköztár célja, hogy bemutassa azokat a közösségi tervezésben használatos technikákat, módszereket, amelyeket a partnervárosok megismertek, és a gyakorlatban is alkal - maztak projekt helyszíneiken a három éves program idôszak során. A könnyen áttekinthetô, lényegi információkat tartalmazó dokumentum a tapasztalatokat összegzi, és egyben a jövôre nézve is egy katalógusként kíván szolgálni a partnervárosok és más érdeklôdôk számára, melybôl egyszerû módon, különbözô szempontok szerint kike - reshetô a megfelelô eszköz egy hatékony társadalmi bevonáshoz. A bemutatatásra kerülô, 1
könnyen adaptálható eszközök szakmai támogatást biztosítanak a Helyi Támogató Csoportok munkájához, a Helyi Akcióterv participatív módon, azaz az érintettek bevonásával történô elkészítéséhez. Egyes közösség bevonást segítô alap technikák, minden egyes partnervárosban alkal - mazásra kerültek, más eszközöket a város, vagy a Helyi Támogató Csoport, azért vetett be, hogy valamilyen további felmerült helyi, egyedi igényre, vagy problémára keressen választ a helyi érintettek körében. (Hírlevelek a partnerek számára a közösségi tervezés témakörében és az URBACT II Helyi Támogató Csoport számra készült eszköztára a Helyi Akcióterv elkészítéséhez) http://urbact.eu/fileadmin/projects/sure/documents_media/urbact_lsg_toolkit_090115_03.pdf Ilyen ajánlott alap technikák voltak az alábbi eszközök: A Helyi Támogató Csoport párbeszéd fórumok szervezése Helyi verseny, pályázati felhívás meghirdetése a célterület témájában, a helyi fiatalok ötleteinek felmérésére Rendszeres hírlevelek küldése a helyi partnerek számára az aktuális projekt hírekkel, felhívásokkal Sajtótájékoztatók szervezése a projekt eredményeinek bemutatására, események népszerûsítése és további visszacsatolások, vélemények gyûjtése céljából Helyi záró disszeminációs esemény szervezése, az elkészült Helyi Akcióterv bemutatására, népszerûsítésére, visszacsatolások gyûjtésére, támogatói partnerségi bázis kialakítása Nemzetközi partnertalálkozó szervezése minden partnervárosban, tudásmegosztás A SURE keretében a partnervárosok szakmai segítséget is kérhettek a további megfelelô participációs eszközök kiválasztásához, célterületükre adaptálásához és a közösségi tervezési folyamat felépítéséhez. Az eszközök felsorolásánál a SURE partnerek gyakorlati példái, tapasztalatai is szerepelnek, és egy értékelô táblázat is tartozik a bemutatáshoz, mely különbözô kategóriák szerint különíti el az ismertetett technikákat, ezzel gyors áttekinthetôséget nyújtva az adott módszerrôl. SURE értékelési szempontok. Az adott közösségi tervezési eszköz jellemzôi. A SURE partnerek különösen hatékony közösségi tervezési eszköznek értékelték Idô és erôforrás igényes a megvalósítása Könnyen, egyszerûen megvalósítható Érzékeny, vagy speciális csoportok bevonására különösen ajánlott eszköz Fiatalok bevonására különösen hatékony eszköz Kreatív nem szokványos ötletek gyûjtésére különösen alkalmas eszköz Az információgyûjtésen túl, egy hatékony, párbeszéd generáló közösségi esemény is egyben Az URBACT II./ SURE program keretében minden helyszínen alkalmazásra ajánlott, alap közösségi tervezési eszköz Képzett facilitátor bevonása ajánlott 2
Kihívások A SURE hálózat partnervárosai az Európai Unió különbözô szegletiben, más-más gazdasági, társadalmi, kulturális környezetben helyezkednek el, így minden projekthelyszínt eltérô kihívások jellemzik. Mindezen különbözôségek ellenére érdemes kiemelni néhány közös, az összes helyszín esetében releváns elemet. Fontos megjegyezni, hogy a közösségi tervezés nem jelent egy varázsmódszert, amely minden problémára és kihívásra gyógyírt és megoldást hoz, viszont egy olyan újfajta demokratikus és integratív módszerrel, szektorokon átívelô szemléletmóddal ismerteti meg a résztvevôket, amely hosszútávon, számos területen érezteti jótékony hatását. Jellemzô kihívások a SURE partnervárosok célterületein: Kis és középvárosokra jellemzô városfejlesztési dilemmák Helyi gazdaság /kiskereskedelem /turizmus fejlesztése, diverzifikációja és a helyi foglalkoztatás növelésének igénye A helyi közösség bevonása a tervezési folyamatba Partnerség építés, közösségfejlesztés Partnerség építés, lobbi tevékenység a potenciális befektetôk, egyéb döntéshozók és befolyással rendelkezô szereplôk felé, a köz és a magánszféra közötti együttmûködés erôsítése A célterület kapcsán érintett valamilyen speciális vagy érzékeny helyi csoport megszólítása, bevonása a fejlesztési folyamatba: munkanélküliek, idôsek, fiatalok, etnikai kisebbség, bevándorlók, vagy hátrányos helyzetûek stb. Helyi ingatlanviszonyok áttekintése Közterek, közösségi helyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése A fizikai környezet fejlesztése, a terület elérhetôségének újragondolása Képessé tétel, a helyi identitás és elkötelezettség növelése Kreatív beavatkozások ösztönzése Mit jelent a közösségi tervezés? Közösségi tervezésnek nevezzük, ha a tervezési folyamatba, jelen esetben a SURE partnerség keretében a Helyi Akciótervek elkészítésébe, már annak egészen korai szakaszától is ténylegesen bevonják az érintettek, érdekeltek széles körét, azaz a helyi közösséget, lakosságot. A közösségi alapú stratégiai tervezés egy konszenzusépítô módszer, amely támogatja, hogy a helyi érintettek közösen fogalmazzák meg, hogy milyen jövôképet képzelnek el a közösségük és városuk számára. Az unió néhány országában nagy hagyományokkal rendelkezô, más országokban, mint a volt szocialista blokk tagállamai és néhány dél-európai ország, igencsak gyerekcipôben járó tervezési megközelítés egy demokratikus elveken nyugvó tervezési metódust takar. Ezen szemlélet szerint, a tervezô, vagy tervezô csapat sokkal inkább a különbözô tudásformák összehangolásáért felelôs, mintsem a konkrét megoldások diktálásáért. A hagyományos tervezéshez képest a közösségi tervezés erôssége az, hogy a folyamatban végig fenntartott párbeszéd miatt az értékelés, a visszacsatolás folyamatos, ezért a tervezési megvalósítási - visszacsatolási ciklusok mintegy egymásba olvadnak. A közszféra tervezési tevékenységeibe az elmúlt húsz évben az egész Európai Unió területén egyre inkább elvárássá vált a közösség bevonása, melyet már különbözô nemzeti jogszabályok, tervezési módszertanok, sôt nemzetközi egyezmények is megkövetelnek a tervezési gyakorlatban. A SURE projekt is ezt az elvet követi. 3
Melyek a közösségi tervezés alkalmazásának legfontosabb elônyei? Valós igényeken nyugvó tervek és fejlesztések Vonzó, kiszámítható környezet a terület lakossága és használói számára Stabil fejlesztési környezet az önkormányzat (a város) és a potenciális fejlesztôk számára A közintézményekbe vetett bizalom növekszik Jobb információhoz jutás A bevont, érintett és érdekelt csoportok elkötelezôdése növekszik a célterület iránt, növekvô felelôsség, büszkeség érzet és erôsebb helyi identitás. Ezáltal a civil aktivitás, önkéntes hajlandóság szintén növekszik. Kreatív megoldások, ötletek felszínre kerülnek Konfliktusok minimalizálása, konszenzusra törekvés Megosztott döntés és felelôsség, közösségi érdekek hangsúlyosabb megjelenése a döntésekben Rejtett helyi potenciálok felszínre kerülnek Komplex és integrált nézôpont Együttmûködések, partnerségek, párbeszéd jön létre: a közösség fejlôdik Demokratikus tanulási folyamat a résztvevôk számra: a közösség fejlôdik és érdek - érvényesítése javul Érzékeny, kevésbé domináns egyének és csoportok is hangot és lehetôséget kapnak, hogy kifejezzék gondolataikat Elônyök a SURE partnerek szemszögébôl A SURE partnervárosok képviselôi az alábbi szempontokat tartották a legfontosabbnak a közösségi tervezés elônyeit tekintve. Elsôdlegesen ezek miatt döntöttek úgy, hogy a hagyo - mányos várostervezési metódus helyett a SURE projekt keretében a közösségi tervezési elveket fogják követni a célterületük jövôjének megtervezéséhez. 1. Helyi információk gyûjtése: A helyi lakosság és az érintett csoportok valós igényeinek felmérése a célterülettel kapcsolatban. Cél, hogy valós igényeken nyugodjon a Helyi Akció Terv 2. A helyi identitás, elkötelezettség fejlesztése: a civil aktivitás, önkéntesség, hatni tudás, a célterület iránti felelôsségérzet és a helyi ügyek iránti elkötelezettség növelése 3. Helyi partnerség építés és közösségfejlesztés. Oda-vissza információáramlás.. 4. Helyi erôforrások (lobbi, önkéntes, financiális), és a különösen értékes helyi tudás feltárása 5. A készôl Helyi Akció Terv lakossági támogatottságának és az érintett /érdekelt csoportok támogatásának ösztönzése. 6. Komplex és integrált nézôpont. A különbözô releváns szempontok, szakágak és az érintett helyi csoportok nézôpontjainak feltárása és integrálása. Idézetek a témában a partnerektôl: Ha a közösségi tervezés metódusát alkalmazzuk, akkor nem csak a domináns vélemények kerülnek felszínre, hanem a kisemberek is hallathatják hangjukat RSG Ruitfrok (LNN SURE partner, Belgium) Új, kreatív ötleteket hoz felszínre (Larnaca SURE projekt partner, Ciprus) A közösségi bevonásnak köszönhetôen, az emberek valóban ide fognak tartozni, fizikai és mentális értelemben egyaránt. (Eger Vezetô partner, Magyarország) 4
4. ábra SURE Közösségi Tervezés Folyamata Az URBACT II/ SURE program keretében helyi szinten lezajlott közösségi tervezési folya - matok elsôdleges céljaként szerepelt, hogy a partnervárosok által készített Helyi Akciótervek participatív módon, a fejlesztésben érinttet és érdekelt csoportok és a területen élôk maxi - mális bevonásával és a különbözô szemléletmódok, szakterületek integrációjával jöjjenek létre (lásd 1. ábra). A tervezési folyamat a nemzetközi partnerségnek köszönhetôen túlmutatott a helyi szinten. A partnervárosok egymásközti információ megosztásának és tapasztalatcse ré - jének köszönhetôen minden lokális folyamat más európai példákból és tapasztalatokból is táplálkozott, nem beszélve a SURE nemzetközi szakértô gárdájának további hozzáadott értékérôl. Helyi Támogató Csoport és a Résztvevôk táguló köre A folyamat kulcsát és kezdô lépését minden partnervárosban egy tíz-tizenöt fôbôl álló Helyi Támogató Csoport (HTCS) felállítása jelentette, amelyben az adott célterület kulcsszereplôi, a legfontosabb érintettek és érdekeltek, a helyi közösség aktív véleményformálói úgymint helyi civil szervezetek, intézmények, állami, gazdasági és kulturális szereplôk és a különbözô szakterületek képviselôi kaptak helyet. A legtöbb esetben a csoport felállítását a partner - városok önkormányzata koordinálta és emellett aktív részt is vállalt annak tevé keny ségében. Ennek a központi magnak, más néven Helyi Támogató Csoportnak az elsôdleges feladataként szerepelt, hogy koordinálja a közösségi tervezést, a Helyi Akcióterv elkészítését és a folyamat elôre haladtával a partnerségi háló bôvítésével, az érintettek minél szélesebb körét aktivizálja, vonja be a közös párbeszédbe beleértve a potenciális politikai, gazdasági 5
és intézményi támogató hátteret is. A folyamat elsô fázisában leírt mozgásokat a központi mag hozza létre, majd e mozgások kiterjednek a folyamatosan be kap - csolódó, szélesedô körre, amely egyre inkább átveszi a kezde mé - nyezést és folyamattá szervezi a tevékeny ségeket. (Biddle, 1965) Ennek végeredményeképpen egy olyan helyi igényeken és az érintettek konszenzusán nyugvó Helyi Akcióterv jön létre, mely a célterület fenntartható fejlôdését és a helyi közösséget szolgálja. Közösségi tervezési eszköztár Ezeknek a közösségi mozgásoknak a létrehozásához a SURE közösségi tervezési eszköz tár egy szakmai módszertani támogatást kínált a Helyi Támogató Csoportok részére, melynek fô tartalmi elemei ebben a dokumentumban részletes bemutatásra kerülnek. (lásd. SURE Közösségi Tervezési eszközök fejezet) 1. ábra SURE közösségi tervezési folyamat Stratégiaalkotás participatív szemléletben A Stratégiai tervezés, egy olyan eljárás, amely során az érintettek részvételével közös meghatározásra kerül az adott szervezet (jelen esetben a célterület és közössége) mibenléte, közös céljai, és tervezett jövôbeni tevékenységei. Ennek a folyamatnak a sikeréhez széleskörû információgyûjtésre, a stratégiai alternatívák alapos feltárására és kidolgozására van szükség, továbbá, arra is nagy hangsúly kerül, hogy ezek a döntések a jövôben ténylegesen megvalósíthatók legyenek. (Bryson, 1995) A Helyi Akciótervet gyakorlatilag egy rövid, közép és hosszú távú célokat egyaránt tartalmazó stratégiai tervként kezelhetjük, amelynek elkészítéséhez tartami szempontból és a párbeszéd alapú eljárása, kivitelezése szempontjából is hasznos támogatást jelent a közösségi tervezés módszere és annak változatos, demokratikus technikákat felvonultató eszköztára. A stratégiaalkotás akkor lesz sikeres, ha az elkészült terv legalább alapvetô céljaival az érintettek nagytöbbsége egyetért, támogatja annak megvalósítását. Az alábbi ábrák szemléltetik (2. és 4. ábra) a közösségi tervezés legfontosabb hozzáadott értékeit a stratégiaalkotáshoz. 6
2. ábra Közösségi alapú statégiai tervezés A SURE közösségi tervezési folyamat szereplôi A tervezési folyamat kezdetén a partnervárosok legfontosabb fela - data a Helyi Támogató Csoportok felállítása volt a célterület kapcsán érintett és érdekelt kulcs - szereplôkbôl. A közösség meg - ha tározó tagjainak beazonosítását egy részletes analízis elôzte meg, ahol a partnerek meg - határozták, hogy kik legyenek ennek a központi gondolkodócselekvô magnak a tagjai, és milyen további érintetteket vonjanak majd be a késôbbiek során a folyamatba, amikor egy szélesebb kör megszólítása a cél. A lokális eltérésektôl eltekintve, néhány általános kategória szerint csoportosíthatók a SURE program keretében megszólított és a tervezésbe bevont helyi célcsoportok. Elsôdleges célcsoportok (köz vetlen hatásviselôk) Célterület lakossága Helyi kereskedôk, szolgáltatók A célterületen dolgozók, tanulók Gazdasági és ipari szereplôk Speciális érzékeny csoportok (fiatalok, idôsek, bevándorlók, kisebbség, munka - nélküliek, mozgáskorlátozottak ) Turisták, látogatók Másodlagos célcsoportok (közvetítô szerep) Helyi ônkormányzat Helyi állami szereplôk (Helyi Irányító Hatóság és Fejlesztési Ügynökség) Helyi civil szervezetek Potenciális fejlesztôk, befektetôk Helyi intézmények (gazdasági, szociális, kulturális) Mûvészek, kreatívok Helyi szakértôk SURE nemzetközi szakértôk 7
3. ábra Az EGAN kerék Forrás: http://creativecities.britishcouncil.org/files/uploaded/fcg_startupmanual.pdf Közösségi tervezés, vagy közösségfejlesztés? A közösségfejlesztés és a közösségi tervezés céljai alapvetôen megegyeznek, sokszor egy adott területen is átfedés van a két metódus között. Mindkét esetben alapvetô cél az érintett csoportok bevonása a jövô közös átgondolásába és a helyiek elkötelezôdésének, cselekvô - képességének növelése a helyi ügyek iránt. A különbség abban áll, hogy míg a közösségfej - lesztésnél a közösség képessé tételén, tanulásán, fejlôdésén van a hangsúly és egy idôigényesebb folyamatot takar, addig a közösségi tervezésnél a tervezési feladat és az elvárt kézzelfoghatóbb, gyors eredmények is alapvetô fontosságúak. A SURE program keretében a program behatárolt három éves idôtartamra szólt, és konkrét elvárt végeredménye volt egy participatív módon elkészített Helyi Akcióterv, így ezen eset - ben a rövidebb idô alatt megvalósítható közösségi tervezés metódusa és a hozzá kapcso - lódó eszköztár bizonyult inkább alkalmasnak a kitûzött célok megvalósítására. Az összes projekthelyszínen jellemzôen könnyen alkalmazható, a helyi igényekre adaptált közösségi tervezési eszközöket vetettek be annak érdekében, hogy összegyûjtsék a releváns információkat a Helyi Akcióterv elkészítéséhez és minél szorosabb partnerségek, együtt - mûködések jöjjenek létre a fejlesztésben érintett csoportok között. Mindezzel párhuza - mosan a közösség szemléletmódja is formálódott, a fent említett közösségi tanulási elem 8
is megjelenik, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a megkezdett közösségi párbeszéd és együttmûködés folytatásaként számos közösségfejlesztési elemet, akciót építettek be a partnerek az elkészült Helyi Akcióterveikbe. Az egri projekthelyszín jövôbeni akciói között szerepel például egy közösségi kert, illetve egy közösségi szolgáltatóház létrehozása, illetve egy kortárs segítô rendszer kiépítése. Alba - cetében az bevándorlók integrációjára hosszú távú párbeszéd alapú tréningeket terveznek, illetve a különbözô lakossági és gazdasági és szociális csoportok további összefogását is támogatják a tervben szereplô akciók. Gyergyószentmiklós esetében is nagy hangsúly került a hosszú távú közösségfejlesztési elemekre, úgymint egy városi önkéntes információs hálózat kialakítása, a turisztikai ágazat szereplôi között párbeszédfórum indítása, vagy további, a közösség identitásfejlôdését szolgáló programok szervezése a megkezdett út folytatásaként. A gyergyószentmiklósi (Románia) és dun laoghaire rathdowni célterületen (Írország) egy-egy közösségi kert is megvalósításra került a projektidôszak során, amely szin tén a hosszú távú közösségfejlesztési erôvel bír. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a SURE partnervárosok projekthelyszínein lefolytatott közösségi tervezések a legtöbb esetben egy kezdô szikrát adtak a helyi közösségnek, innen vezet tovább az út egy hosszabb távú közösségfejlesztési folyamat felé. Ennek sikerességét, vagy továbbélését nagymértékben befolyásolja, hogy az elkészült Helyi Akciótervek milyen arányban tartalmaznak helyi közösségfejlesztését szolgáló elemeket és ezeket mennyire sikerül ténylegesen megvalósítani a SURE keretében létrejött partnerségeknek köszönhetôen. Place making avagy hogyan hozzunk létre jó helyeket? A manapság divatos városfejlesztési trendnek számító place making a SURE program is hangsúlyos elemként szerepelt. Ennek a városfejlesztési megközelítésnek a lényege, hogy jól mûködô, élhetô tereket hozzunk létre a városokban, túlmutatva a hagyományos fizikai, vagy funkcionális fókuszú fejlesztéseken. Eszerint, olyan valódi közösségi találkozó helyek létrehozása a cél, amelyek kialakítása, programjai az érintett szereplôk, helyi lakosság igényeit tükrözik. A közösségi tervezés eszköztára kiváló támogató eszközöket kínál a place making elveinek gyakorlati megvalósítására. A place making elve legtöbbször a közterek fejlesztése kapcsán merül fel, de akár egy új közösségi intézmény kialakítása is történhet ebben a szemléletmódban. Ez a városfejlesztési megközelítés minden SURE projekthelyszínen megjelent, de leghangsúlyosabban a belga (Ottigines-Louvain la Neuve) projektterületen kapott prioritást, mivel itt a célterületet a belvárosi köztérhálózat adta, így ennek újraélesztése, jó hellyé alakítása volt a projekt elsôdleges célja. A Project for Public Spaces new yorki szervezet, a téma egyik elismert szakértôje, az alábbi módon definiálja ezt a módszert: A Place making nemcsak egy sokoldalú megközelítésmód, hanem a közterek tervezését, szervezését és kivitelezését is magába foglalja. Egyszerûen megfogalmazva, megfigyeljük, meghallgatjuk és kérdéseket teszünk fel azoknak az embereknek, akik az adott helyen élnek, vagy dolgoznak, hogy megismerjük a helyszínnel kapcsolatos gondolataikat, meglátásaikat. Ezeket az információk arra használhatók, hogy egy közös jövôképet fogalmazzunk meg a térre. A jövôkép könnyen továbbfejlôdhet egy olyan fejlesztési stratégiává, amely kis léptékû, könnyen megvalósítható lépésekkel kezdve, gyorsan érzékelhetô elônyökkel szolgál a tér és használói számára. 9
SURE KÖZÖSSÉGI TERVEZÉSI ESZKÖZTÁR SURE Közösségi tervezési eszközök és alkalmazásuk A következô fejezetben bemutatásra kerülô, városi kontextusban is jól alkalmazható participatív eszközöket, a partnerek a program során részletesen megismerhették és igény szerint használhatták a tervezéshez. Egy adott közösségi tervezési eszköz kiválasztása elôtt fontos áttekinteni a helyi adottságokat, folyamatokat és az eszközt kreatív, ötletes módon ezekhez és a tervezési folyamathoz igazítani. Másrészrôl, ezek a technikák, trükkök egyszerûek, ugyanakkor játékszabályaik nem véletlenül alaposan kidolgozottak. A jól alkalmazott technikával viszont biztosítani tudjuk, hogy rövid idôn belül, akár fél óra alatt, az adott csoport valamennyi tagja megnyi - latkozhasson egy témában, véleménye bekerüljön a közösbe, és az mindenki számára láthatóvá, értelmezhetôvé váljon. Ehhez elengedhetetlenül fontos a motiváltság, hiszen a közösségi tervezés valamennyi érintett fél részérôl nagy erôfeszítést igénylô folyamat, s ehhez nemcsak a befektetett idôt és energiát kell számításba venni, hanem azt a pszichés nyomást is, ami a problémákkal és konfliktusokkal való szembenézést jelenti. Számos eszköz alkalmazása különleges tervezôi készségeket is szükségessé tesz, ezen esetekben facilitátor /moderátor bevonására is szükség lehet, hiszen egy csoportos beszélgetés, vita, tervezô mûhelymunka levezetéséhez szaktudásra, speciális ismeretekre és képességekre van szükség. A közösségi tervezési eszközök fô elônyei a következôk: célravezetôk: a gyakran szétfolyó, irányíthatatlanná váló megbeszéléseket strukturálják; kijelölik az elvégzendô feladatokat, megadják az ehhez vezetô lépéseket, idôkorlátot; demokratikusak: biztosítják, hogy a csoport minden tagja pozíciótól, vérmérséklettôl függetlenül egyenlô mértékben részt vegyen a megbeszélésben, és így minden vélemény, álláspont megjelenjen; hatékonyak: a megbeszéléseken, mûhelymunkákon konkrét és gyors eredményekhez vezetnek, így a résztvevôket motiválja a sikerélmény. A közösségi alapú stratégiai tervezés az alábbi egymásra épülô fô szakaszokból áll (5. ábra). A SURE közösségi tervezési eszközök is e szakaszok szerint csoportosítva kerülnek bemutatásra a következô fejezetben. 5. ábra A közösségi alapú stratégialkotás fô szakaszai TERVVÁLTOZATOK, HELYI AKCIÓTERV ELKÉSZÍTÉSE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA 10
I. KÖZÖSSÉG MOZGÓSÍTÁSA Ahhoz, hogy egy hosszú távon mûködôképes fejlesztést és tervet hozzunk létre elengedhetetlen az ennek kapcsán érintett, érdekelt csoportok és a célterületen élôk véleményének figyelembe vétele, a programalkotás folyamatába való szerves részvételük. Az olyan tervek, amely iránt ezek a csoportok nem kötelezték el magukat kudarcra vannak ítélve. A sikeres mozgósítás alapja, ha a tervezést olyan helyi érdekeltek kezdeményezik, akik hitelesek és akikben a célterület közösségének többsége megbízik. A lakosság mobilizálása akkor hatékony, ha a projektben a lehetô legtöbb érintett részt vesz. 1.KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTELT ÖSZTÖNZÔ ESZKÖZÖK 1.A Helyi Támogató Csoport felállítása /Közösségi részvételt ösztönzô eszközök RÖVID LEÍRÁS A Helyi Támogató Csoportok felállítása jelentette minden SURE partnervárosban a kezdô lépést a célterület fejlesztése kapcsán érintett közösség mozgó - sításához. A Helyi Támogató Csoport tulajdonképpen egy Irányító Csoporthoz hasonló folyamatkoordi - náló és döntési szerepkörrel bír, és célja, egy a helyi érdekeltek bevonásával készülô Helyi Akcióterv elkészítése. A projekt sikerességéhez különösen fontos, hogy minél inkább releváns, a közösség számra hiteles, kompetens helyi kulcsszereplôk, vagyis a ténylegesen érintett/érdekelt csoportok képviselôi kapjanak helyet az adott csoportban. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, minden helyszínen egy részletes célcsoport analízis elôzte meg a csoport toborzását, amely az alábbi fô szempontokat vizsgálta. 1. Melyek a célterület kapcsán közvetlenül érintett elsôdleges célcsoportok? 2. Melyek azok a másodlagos célcsoportok, amelyek, csak közvetítô szereppel rendel - keznek? 3. Mik az érdekeik, mennyiben érinti ôket a téma? Mennyire erôs a befolyásuk a területre? 4. Mennyire motiváltak bármilyen fejlesztés kapcsán? Helyi Támogató Csoport felállítása, toborzása minden partnervárosban (2010. január-2011.) A Helyi Támogató Csoportok összetétele a különbözô helyszíni adottságok, megoldandó problémák miatt eltérô volt, azonban szinte mindenhol tíz-tizenöt aktív helyi szereplô adta a csoport magját. A csoport összeállítását a legtöbb esetben a partnerváros koordinálta. Ahol a turizmus fejlesztése volt a kulcskérdés, mint Gyergyószentmiklós esetében, ott ennek az ágazatnak, míg ahol a munkanélküliség és a fiatalság problémáinak kezelése, mint Albacete (Spanyolország), vagy Dun Laoghaire Rathdown (Írország) esetében, ott a szociális ágazatnak a képviselôi vállaltak hangsúlyosabb szerepet a csoport tevékenységében. A larnacai (Ciprus) projekthelyszínen, mivel jelentôs az egyház közösség összetartó ereje, a helyi pap is tagja volt a csoportnak. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 2. Közösségi verseny, pályázati felhívás /Közösségi részvételt ösztönzô eszközök RÖVID LEÍRÁS A különbözô közösségi versenyek, felhívások egy hatékony technikát jelentenek a helyi közösség aktivizálásához és a jó példák elterjesztéséhez helyi, országos, vagy akár nem zetközi 11
szinten. A kiíró szervezet dönti el, hogy egy speciális célcsoport számára hirdeti meg a versenyt egy adott témában, vagy a szélesebb nyilvánosságtól vár ötleteket, javaslatokat. A verseny pályamunkái egy helyi kiállítás, vagy mûhelymunka keretében is bemutatásra kerülhetnek, amely további közösségi párbeszédet generálhat. Díjak, díjazottak: A helyi identitás és kötôdés erôsítése érdekében érdemes díjazni, elismerni azoknak a helyi szervezeteknek, vagy személyeknek a munkáját, akik sokat tettek az adott közösségért, vagy településért. Ajánlott alkalmazás: 1. Ha új ötleteket szeretnénk kapni a kreatív, helyi lakosoktól, vagy szakemberektôl. 2. A versenyszellem felébresztésével motiválni az embereket a közösségi részvételre. 3. A média és a helyi nyilvánosság figyelmének felkeltése céljából. Ajánlott résztvevôk: Helyi lakosság, vagy valamilyen speciális célcsoport, mint, gyerekek, diákok, helyi mûvészek, kereskedôk ) Idôigény: Egy hónaptól négy hónapig (a felhívás meghirdetése, pályamûvek elkészítése és beküldése, díjazás). A SURE projekt területeken élô, vagy tanuló fiatalok, gyerekek számára, azért, hogy ez a korosztály is részese legyen a tervezési folyamatnak, több partnervárosban is rajzversenyt hirdettek. A fiatalok témához kapcsolódó, rajzba öntött kreatív ötletei hasznos információkat szolgáltattak a Helyi Akciótervekhez. A játékos ötletverseny a nyertesek díjazásával és néhány esetben a rajzok kiállításával zárult. Gyerek rajzverseny: Eger, Magyarország, 2012. március; Larnaca, Ciprus, 2012. március; Albacete, Spanyolország, 2012. augusztus; Komotini, Görögország, 2012. június; Gyergyószentmiklós, Románia, 2012. január Ötlet verseny fiatalok részére a Facebookon, Dun Laoghaire Rathdown, Írország, 2011. október A Facebook-on meghirdetett ötletverseny témája, melynek fôdíja egy ipad volt, a helyi fiatalok karrier lehetôségeinek bôvítése, életpályájuk vonzóbbá tétele volt. A felhívásról a helyi iskolákon keresztül értesültek a diákok. A fiatalok által kiposztolt ötleteken kívül, amelyek hasznos információkat szolgáltattak a Helyi Akció tervhez, más szempontból is eredményesnek bizonyult ez a verseny, hiszen az interaktív facebook felületen egy élénk párbeszéd és kapcsolatépítés is megindult a helyi fiatalok között a témában. www.facebook.com/workxperience 12
Falazz a városért köztéri alkotási pályázat helyi mûvészek számára, Gyergyószentmiklós, Románia, 2012. augusztus A SURE program keretében lefolytatott különbözô megbeszélések, párbeszédek rávilágítottak arra, hogy a város turisztikai marketingjének egyik legnagyobb hiányossága, hogy az idelátogató turisták nem érzékelik a mentális kapcsolatot Gyergyószentmiklós városa, a belváros látványosságai és a szintén a város közigazgatásához tartozó országos jelentôségû turisztikai látványosság, a Gyilkos tó között. A mûvészek számra kiírt városi faldekorálási pályázat elsôdleges céljaként szerepelt, hogy ezt a kap - csolatot köztéri alkotásaikkal kreatív, látványos formában megteremtsék. Projektweboldal készítô verseny egyetemisták részére, Pori, Finnország, 2011. május A helyi Satakunta Egyetem (SAMK) médiaszakos egyetemista diákjai körében meghirdetett verseny során egyedi, kreatív, mûvészi kialakítású weboldal struktúrákat találtak ki a pályázó csapatok a célterület témájában. A felületek kialakításánál a saját maguk által készített fotókat és különbözô interaktív eszközöket használták fel. Néhány web site a terület építé - szeti értékekeit és a kapcsolódó történeteket bemutató egyedi útikönyv mintájára készült, míg más beérkezett pályamûvek online felületei különbözô kitalált helyi fesztiválokat, kreatív üzleti lehetôségeket hirdetettek bemutatva a területben rejlô, eddig kiaknázatlan lehetôségeket. Az egyik pályázó csapat egy olyan felületet is kialakított, ahol ötletek, vélemények gyûjthetôk a weboldalt látogató lakosoktól a terület jövôjével kapcsolatban. A Helyi Támogató Csoport tagjaiból álló zsûri a három legjobb pályázatot díjazta, és beérkezett pályamûvek egy kiállítás keretében a nagyközönség számára is megtekinthetôk és kipróbálhatók voltak a helyi Elise Galériában. Az alkotások itt érhetôk el: http://www2.pori.fi/kaavoitus/samk/sure.html http://www.pori.fi/material/images/hallintokunnat/kaupunkisuunnittelu/sure/kuvia/oppilaitosyhteistyo/6b5ere6ct/gazingkarjaranta_sure_samk.pdf SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 13
3. Közösségi esemény /Közösségi részvételt ösztönzô eszközök RÖVID LEÍRÁS A közösségi események, vagy akciók az energiákat és a figyelmet az adott környékre, jelen esetben a célterületre és a helyi fejlesztési kezdeményezésekre irányítják. Ezek az ese - mények erôsítik a helyi közösség összetartozását és kötôdését a területhez. A helyi szer - vezeteket érdemes mozgósítani a programok szervezése kapcsán. A kizárólag rekreációs célokat szolgáló közösségi eseményeken túl, a sok embert megmozgató önkéntes közösségi akciók a nagyobb nyilvánosság és a média figyelmét is a tervezési területre irányíthatják és a terület élhetôségéhez, minôségi átalakításához is hozzájárulhatnak. Közösségi köztéri ülôbútor készítés, Eger, Magyarország, 2012. június A SURE projekt keretében egy közösségi önkéntes összefogás, kaláka munka keretében köztéri ülôbútorok készítésére került sor az egri célterületen. A Helyi Támogató Csoport és az itt élô lakosság tagjai egy közösségi akció keretében hozták létre a Szala városrész új rekreációs terének az alapját, amely által egy új, egyedi találkozóhellyel és közösségi térrel gazdagodott a környék. Az ülôbútorok mûanyag PET palackból készültek egy speciális technikával, a közösség tagjai által, sôt az alapanyagot is a helyiek, elsôsorban a fiatalok gyûjtötték össze. A programhoz a DNS Természetközpontú Egyesület biztosított szakmai támogatást az egyedi technika megismertetésével, de az ülôbútorok formáját, színvilágát a lelkes helyi résztvevôk alakították a kétnapos közös alkotómunka során. A közel ötven helyi fiatal csapatokban munkálkodva alakította, formálta szebbé lakókör nyezetét, így megtapasztalhatták, hogy összefogással ôk maguk is mennyit tudnak tenni a környe zetük és életminôségük javításáért. Köztéri ülôbútor tesztelés, Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium, 2012. május A belga célterület központi terén, a forgalmas, de funkcionális és minôségi hiányosságokkal küzdô Place des Wallons-on egy könnyen mozgatható és formálható, színes köztéri ülôbútor került kihelyezésre három napra. A SURE program során feltárt egyik legfontosabb célja a projektnek, hogy a jelenleg leromlott állapotú térbôl egy olyan, valódi közösségi tér váljon, amely a térhasználók igényeit tükrözi. Az arra járó helyi lakosok, diákok szabadon mozgathatták az ülôbútort, olyan formát alakítva ki belôle, amely leginkább megfelel az igényeiknek. A bútormozgatásokat egy teljes napon át egy speciális kamera technika, time lap segítségével rögzítették, így a felvételekbôl megállapítható, hogy melyik elrendezési formát választották a legtöbben. A felmérés eredményeit a tér új elrendezésének kiala kításánál, a készülô új terveknél figyelembe veszik majd. További információk a time lap módszerrôl: http://www.youtube.com/watch?v=ksmxci0ku34 SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 14
4.Közösségi kert kialakítása /Közösségi részvételt ösztönzô eszközök RÖVID LEÍRÁS A közösségi kertek, olyan használaton kívüli városi területek, melyeket magánemberek önkéntes közössége vesz mûvelésbe. A tulajdonos beleegyezésével, legyen az a helyi önkor mányzat, vagy egy magánszemély kertet varázsolnak az elhagyott telekre és zöldséget, virágot, fûszernövényeket, gyümölcsöt termesztenek rajta. A kertekben a terményeket a tagok többnyire nem eladásra, hanem saját fogyasztásra állítják elô, a kertészkedés mellett pedig nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, a települési környezet javítására. A kertek egyik legnagyobb elônye, hogy terek kapcsolhatók vissza az aktív városi életbe; tevékeny közösségeket hív életre az együtt dolgozók, a környéken lakók és a kertben szer - vezôdô kulturális programokat látogatók körein belül és zöld terület nélküli épületekben élôk számára is lehetôséget teremt az önellátásra. Közösségi kert létesítése, Gyergyószentmiklós, Románia, 2012. április Az önkormányzat tulajdonában lévô telken, azok a lakosok igényelhettek parcellát, akik kert nélküli lakótelepi lakásokban élnek. Nagy érdeklôdés mutatkozott a helyek iránt és már a kezdeti fázisban, az alap infrastruktúrák kialakításnál tapasztalt összefogásnál megmutatkozott a kialakított közösségi kert jótékony közösségépítô hatása. Shanganagh Közösségi Kert, Dun Laoghaire Rathdown, Írország, 2012. április A SURE project kezdetén megnyitott közösségi kert kialakítását a helyi lakosság köreibôl szervezôdô önkéntesek koordinálták. A parcellák iránt élénk az érdeklôdés, csak várólista alapján lehet kiskerthez jutni, amelyért jelképes bérleti díjat fizetnek a lakosok. A helyiek egy kis közösségi helyiséget is kialakítottak, padokkal, asztalokkal, hogy a kert egy ilyen komfortos közösségi teret, kikapcsolódási lehetôséget is kínáljon a tagoknak. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 15
5. Önkéntes szervezet létrehozása/ Közösségi részvételt ösztönzô eszközök RÖVID LEÍRÁS Egy helyi önkéntes szervezet létrehozása történhet formális, vagy informális módon, nem feltétlenül szükséges egy hivatalos egyesületi, vagy más keret ahhoz, hogy a tagok hatékonyan munkálkodjanak egy helyi ügyért, vagy a célterület élhetôbbé tételéért. Az elkötelezôdés, a hatékony összefogás és cselekvés elegendô a sikerhez. Egy sikeres közösségi tervezési folyamatban, mivel az már a kezdetektôl a helyi összefogásra, partnerség kialakítására és a közösség fejlesztésére épít, nem ritka, hogy a végére összeáll a helyiekbôl egy ilyen önkéntes szervezet, amely folytatja a megkezdett közösség és környezet fejlesztô munkát a területen. Szalai Környezetvédô Egyesület létrejötte, Eger, Magyarország, 2012. május Egerben a SURE keretében lefolytatott közösségi tervezési folyamat egyik legnagyobb eredménye, hogy a célterület jövôjére irányuló helyi párbeszéd és a megrendezett közösségi események eredményeként a helyi lakosokból, fiatalokból, szociális szakértôkbôl elsôsorban a célterületen élô fiatalok összefogására koncentrálva összeállt egy egyesület. A szervezet bekapcsolódott a város civil életébe és hosszú távú terveik vannak a terület élhetôbbé tételére, elsôsorban közösség fejlesztô és szociális programok keretében, amely magába foglalja a Helyi Akcióterv megvalósításának támogatását is. SURE ÉRTÉKELÉS, AZ ESZKÖZ JELLEMZÔI: 6. Közösségi Játék /Közösségi részvételt ösztönzô eszközök RÖVID LEÍRÁS A közösségi játék kötetlen, felszabadult formában kínál egy jó alkalmat más emberek nézôpontjának a megismerésére, ugyanakkor egy szórakoztató módja a közös munkának, együttmûködésnek. Klasszikus típusai a táblajátékok, vagy a csoport játékok. Ez egy játékos közösségi mûhelymunkát is takarhat, amely játékos elemekbôl, strukturált játékszabályokból épül fel. Ilyen játékos elemek lehetnek a szerepjáték, a dráma elemek, a képanalízis, vagy más interaktív eszközök. Ki mit tud? játékos verseny, Eger, Magyarország, 2011. május A játékos megmérettetés keretében a célterületen élô lakosok három kategóriában: ének, próza, tánc mutathatták be tudásukat a Helyi Támogató Csoport tagjaiból álló zsûrinek. Az esemény egy jó alkalmat kínált a helyi roma kisebbség számra, hogy értékeiket, képességieket megmutassák és ez által a helyi közösség önértékelése is erôsödhetett. A játékos program egy díjkiosztóval zárult. 16