TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 7 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 7 A.I ÜZEMELTETÉS 7 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 7 A.I.2 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK 8 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 9 A.II.1 KARBANTARTÁS 9 A.II.2 ANYAGMINŐSÉG 10 A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA 11 A.III ESEMÉNYEK 12 A.III.1 JELENTETT ESEMÉNYEK 12 A.III.2 EGYÉB ESEMÉNYEK 13 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 13 B.I BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK 13 B.I.1 MŰKÖDÉSEK 13 B.I.2 RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS 14 B.I.3 INDÍTÁSI MEGBÍZHATÓSÁG 16 B.II FELKÉSZÜLTSÉG 17 B.II.1 ÜZEMELTETŐ SZEMÉLYZET 17 B.II.2 BALESETELHÁRÍTÁS 18 B.III KOCKÁZAT 19 B.III.1 KONFIGURÁCIÓS KOCKÁZAT 19 B.III.2 KEZDETI ESEMÉNYEK 19 B.III.3 ZÓNASÉRÜLÉSI KOCKÁZAT 20 C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG... 21 C.I EMBERI TEVÉKENYSÉG 21 C.I.1 ELTÉRÉS A TERVSZERŰ ÁLLAPOTTÓL 21 C.I.2 EMBERI TÉNYEZŐ 22 C.I.3 SUGÁRVÉDELMI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 23 C.I.4 IPARI BIZTONSÁGI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 24 C.II JAVULÁSRA TÖREKVÉS 26 C.II.1 FÜGGETLEN ÉS ÖNÉRTÉKELÉS 26 C.II.2 ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK VISSZACSATOLÁSA 27 C.II.3 JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA 28 ÖSSZEFOGLALÁS... 29 1
BEVEZETÉS A csernobili baleset után 1989-ben alapított Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) a Teljesítmény mutatók programjának keretében a tagerőművek által leginkább alkalmazott biztonsági mutatókból állította össze az üzemeltetési biztonsági mutatók rendszerét. A rendszer alsó szintű mutatóinak fizikai értéke öszszehasonlításra kerül a mutatóhoz rendelt célértékekkel (stratégiai cél, éves cél, intézkedést igénylő érték). Az összehasonlítás eredményeként kialakul a mutató pontértéke, amely alapján a mutatóhoz rendelt súlyfaktor alkalmazásával kiszámítható a felső szinten lévő mutatók pontértéke. A pontérték alapján minden mutató besorolható a négy minőségi kategória valamelyikébe. A négy, színekkel is jellemzett kategória a következő: kiváló tartomány (zöld), működési tartomány (fehér), figyelmeztető tartomány (sárga), intézkedést igénylő tartomány (piros). A WANO üzemeltetési biztonsági mutatók segítséget nyújtanak az üzemeltetőnek a működés, a fejlődés monitorozásában, továbbá lehetőséget biztosítanak a más erőművek teljesítményével való összehasonlításra, valamint a biztonság javítását szolgáló források és prioritások megfelelő elosztására. A nemzetközi összehasonlításra kevésbé alkalmas reaktor-specifikus, inkább a belső tapasztalatok hasznosítása és az erőmű, illetve a személyzet biztonsági teljesítménye mérésének, azaz az önértékelésnek egyik eszköze az erőmű biztonsági mutató rendszere (BMR). A biztonsági mutatók rendszer olyan mutatók öszszessége, amelyek jellemzik az erőmű biztonságos működését, és azt számszerűsített formában mutatják be. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján a 2000-2001. években kialakított és 2002-ben bevezetett biztonsági mutató rendszer legfelső szintjén az üzemeltetés biztonsági színvonala áll, amely a biztonságosan üzemelő erőművet jellemző három tulajdonságra támaszkodik. A három fő tulajdonság az erőmű normál üzemelése, az erőmű üzemeltetési biztonsága és az erőművi személyzet biztonságra irányuló magatartása. Mivel ezek a tulajdonságok nem mérhetők közvetlenül, a rendszert ki kellett terjeszteni a könnyen számítható vagy közvetlenül mérhető mutatók szintjéig. Ennek szellemében a BMR további három szintre tagozódik. Ezek az általános mutatók szintje, a csoportmutatók szintje és a specifikus (jellemző) mutatók szintje. 2017-ben 84 specifikus mutató alkotta a teljes rendszer alsó szintjét. A hatósági korlátozás alá eső mutatók esetén az intézkedést igénylő érték úgy kerül megállapításra, hogy az szigorúbb legyen, mint az adott mutatóra vonatkozó korlát. Így a mutató intézkedést igénylő (piros) értéke nem azt jelenti, hogy az erőmű túllépi a vonatkozó biztonsági korlátot. Ezzel az erőmű törekszik arra, hogy a biztonsági korlátokhoz képest jelentős tartalékok maradjanak. Természetesen a piros minősítésű mutatók esetén az erőmű megfogalmazza azokat a szükséges javító intézkedéseket, amelyek a mutató javulását célozzák. A BMR három tulajdonságát alkotó mutatóinak 2017. évi éves értékeit mutatja be a 30-32. oldalon lévő három ábra. A három felső szinten a mutatóknak csak pontértéke van, míg a jellemző mutatók fizikai értékkel és pontértékkel is rendelkeznek. Néhány mutató esetén az értékek blokki szintre vannak lebontva. Ezeknél a mutató értékét a legroszszabb (legkisebb pontszámú) érték képezi. A mutatók mindegyike rendelkezik egy kóddal, amely tükrözi a mutatónak a rendszerben elfoglalt helyét. A BMR kezelését 2005-től egy web alapú program segíti. A program segítségével az erőmű dolgozói a társasági intraneten folyamatosan figyelemmel kísérhetik a biztonsági mutatók alakulását. 2
A WANO MUTATÓK A WANO mutatók többsége nem számít reaktorspecifikusnak, ezeknél a mutatóknál a paksi adat a WANO összes adatot szolgáltató blokkjával kerül összehasonlításra. Ugyanakkor, néhány mutató szoros kapcsolatban van a reaktor típusával, így ezeknél a mutatóknál az összehasonlítás egy szűkebb csoporttal, a paksi reaktorokhoz hasonló, ún. nyomottvizes (PWR) reaktorral üzemelő blokkok csoportjával történik. A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állási mutatója 2011-2017. között a 2013. év kivételével meghaladta a WANO középértéket. 2013-ban a 3. blokk főjavításának jelentős csúszása miatt a paksi érték a WANO középérték alatt maradt. A 2017. évi érték a teljes eddigi üzemeltetési időszak legjobb eredménye volt, amely elsősorban a 15 hónapos üzemanyagciklusra való áttérésnek köszönhető. W.2 Nem tervezett termeléskiesések aránya A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban. A WANO különböző időintervallumokra (1 év, 18 hónap, 2 év, 3 év) képezi a mutatókat, az összevetés ebben a kiadványban az adott évre vonatkozó 1 évre számított mutatók alapján történik. A hét év adatait bemutató grafikonokon paksi oldalról a négy blokk értékéből képzett számtani átlag szerepel, a WANO oldaláról viszont mind a számtani átlag, mind a medián érték (középérték) feltüntetésre kerül. A medián értékkel való összevetés tulajdonképpen azt jelenti, hogy azt vizsgáljuk meg, hogy a paksi átlagblokk a WANO blokkok jobbik, vagy gyengébbik feléhez tartozik-e. A paksi mutató általában jobb a WANO középértéknél. A 2013. évi magas érték oka a 3. blokk főjavításának jelentős csúszása. A 2017. évi érték kiválónak mondható. W.1 Rendelkezésre állás A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termelési értéket viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia menynyiséghez. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról. W.3 Nem tervezett kényszer termeléskiesések aránya a blokk üzemelése alatt A mutató a blokkok üzemideje alatt a nem tervezett kényszer termeléskieséseknek, valamint az ugyanezen idő alatt a tervezett leállásokból és azok esetleges nem tervezett csúszásából adódó termeléskieséssel csökkentett elméletileg megtermelhető villamos energiának az aránya. 3
Az évek többségében a paksi blokkok az üzembiztosabb blokkok közé tartoztak. 2012-ben az egyik gőzfejlesztő szintmérés impulzuscsövének tömörtelenségét kellett elhárítani leállással. 2017-ben nem voltak hosszabb teljesítmény csökkenést okozó kényszerkiesések, így a mutató értéke nagyon kedvező. W.4 Hálózati okok miatt bekövetkezett termeléskiesések aránya Ez a mutató 2008-ban került először kiszámításra, a hálózati okok miatt bekövetkezett termeléskiesésnek és az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiának az arányát fejezi ki. 2017-ben Pakson nem volt ilyen jellegű termeléskiesés, míg a WANO számtani átlaga 0,06%. W.5 7000 kritikus órára eső automatikus ÜV-1 működések száma Az ÜV-1 szintű reaktorvédelmi működés során az összes szabályzó rúd aktív zónába való beejtésével megtörténik a reaktor azonnali leállítása. W.6 7000 kritikus órára jutó nem tervezett ÜV-1 működések száma A WANO 2013-tól vezette be ezt a mutatót, amely az automatikus védelmi működésen kívül a kézzel indított nem tervezett reaktorvédelmi működéseket is figyelembe veszi. Pakson az elmúlt öt évben a reaktorok kritikus állapotában nem volt kézi ÜV-1 működés, így a mutató értéke megegyezik a W5 mutató értékével. W.7 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása A mutató a berendezés üzemképtelenségi ideje / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma hányadosként képződik (azaz valójában a rendelkezésre nem állás fokát jelzi). A WANO a nagynyomású aktív zóna üzemzavari hűtőrendszerre (NZÜHR - TH), az üzemzavari tápvízrendszerre (RR) és az üzemzavari villamos betáplálás (QD) rendszerekre képezi a mutatókat. Ez a WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. A TH rendszer rendelkezésre állása a PWR típusú blokkokra számolt középérték körül vagy fölötte alakult. 2014-ben közös okú meghibásodások miatt lett magasabb a paksi mutató értéke. 2016-ban az egyik 3. blokki TH szivattyú megszakítójának meghibásodása okozta a magasabb üzemképtelenségi időt. 2017-ben több rövidebb idejű üzemképtelenséget okozó esemény összegzett értéke eredményezett magasabb értéket. Ennél a mutatónál a WANO medián értéke évek óta 0. 2013-ban a 4-es blokkon téves kezelői beavatkozás miatt történt egy védelmi működés. 2015-ben két automatikus védelmi működés történt, mindkettő oka berendezés hiba volt. 2017-ben nem történt ilyen védelmi működés. 4
Az RR rendszer rendelkezésre állása általában a PWR típusú blokkokra számolt középérték fölött alakult. 2014-ben közös okú meghibásodások miatt lett magasabb a paksi mutató értéke. 2017-ben több rövidebb idejű üzemképtelenséget okozó esemény összegzett értéke eredményezett magasabb értéket. Az üzemanyag megbízhatósági mutató WANO PWR medián értéke alapján az állapítható meg, hogy a PWR blokkok közel fele folyamatosan tömör üzemanyaggal üzemelt a feltüntetett években. A paksi átlagos érték pedig azt jelzi, hogy ezekben az években volt tömörtelen fűtőelem valamelyik blokk zónájában. A legnagyobb hatást a mutatóra az 1. blokkon a 2011-2015. között valószínűsíthető tömörtelen fűtőelemek gyakorolták. Valójában csak 2014-ben vált egyértelművé, hogy akár több tömörtelen kazetta is lehet az 1. blokki zónában. Fontos megjegyezni, hogy a szivárgás mértéke soha nem érte el a blokk leállítását szükségessé tevő értéket. A 2015. évi főjavítás során sikerült azonosítani és eltávolítani a zónából 3 tömörtelen kazettát. 2017-ben a 4. blokkon jelezték a mérések mikrohibás fűtőelem jelenlétének lehetőségét. A QD rendszer rendelkezésre állása néhány év kivételével a WANO blokkokra számolt középérték körül alakult. 2011-ben és 2012-ben egy-egy sikertelen próba miatti becsült üzemképtelenségi idő rontotta a mutató értékét. A 2013-2017. években a dízel meghibásodások rövid idő alatt elháríthatók voltak, így a rendelkezésre állás az elvárt szinten alakult. W.9 Kollektív dózis A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett külső és belső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke. W.8 Üzemanyag megbízhatóság Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód- 134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, valamint egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, így alkalmas az esetleges üzemanyag tömörtelenség mértékének kifejezésére. A 2011-ben a biztonságnövelő átalakítások végrehajtása okozta a kiugró dózisterhelést. Azóta viszont hatodik éve tart a csökkenés, így a mutató a WANO PWR középérték alá került. 5
W.10 Vegyészeti index A mutató a legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el a WANO által definiált határértéket. meg a 0,2 értéket. 2017-ben a 6 bekövetkezett munkabaleset a mutató romlását jelentette W.12 Külső vállalkozók munkabaleseti mutatója Az erőmű területén munkát végző vállalkozók munkabaleseti mutatóját 2008-ban vezette be a WANO. Képzése megegyezik a W.11 mutatóval. 2 Külső vállalkozók 200 000 munkaórára eső munkabaleseteinek száma 1,5 1,73 1 0,5 0,95 0,85 0,77 0,93 0,56 0,51 A WANO vegyészeti index értéke 2007-2014. között meghaladta az elvárt 1.0 értéket, mivel a tápvízben a diszperz vas koncentrációja nagyobb volt a WANO vonatkozó határértékénél. Az okok kiderítésére a szakmai szervezetek kiterjedt vizsgálati programot végeztek. 2013. óta a mutató újra megközelítette a kívánatos értékét és 2015-2016-ban el is érte azt. 2017-ben három blokkon rövid ideig újra megjelent a határérték fölötti diszperz vas koncentráció. W.11 Munkabaleseti mutató A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórára eső, egy vagy egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. 0 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Paks WANO medián WANO átlag 2012 előtt a mutató jelentősen meghaladta az 1,0 értéket, 2012-től sikerült 1,0 alá javítani, 2016-ban pedig 0,5 körülire csökkenteni, de a WANO átlag érték is folyamatosan kedvezőbb a paksinál. A WANO mutatók alakulását a Paksi Atomerőmű dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérhetik a Paksi Atomerőmű Rapid Információs Kijelzőjén. A WANO középérték folyamatosan alacsony értéket mutat, sőt, 2013-ban nullára csökkent. A paksi atomerőműben a mutató 2010-2012 között a 0,35 értéken stabilizálódott, 2013-2016. között pedig nem haladta 6
A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER A.I.1.2 Kényszer termeléskiesések aránya A mutató a kényszer termeléskiesések és az elméletileg megtermelhető villamos energia hányadosa. A mutatók trendjét ábrázoló grafikonokon az oszlopok színezése megegyezik az adott évben a mutató minősítését jellemző színnel. Ez alól kivétel a szürke szín, ami azt jelzi, hogy az adott évben a mutató nem volt része a BMR-nek. A mutatókhoz rendelt célkitűzések megváltozhatnak, alapvetően szigorodhatnak, ezért előfordulhat, hogy azonos vagy jobb értékkel rendelkező mutató minősítése mégis rosszabb lesz. A. NORMÁL ÜZEMMENET A.I A.I.1 A.I.1.1 Üzemeltetés Nem tervezett kiesések Rendelkezésre állás A mutató megegyezik a WANO rendelkezésre állás mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be. A mutató értéke 2017-ben blokkonként: 1,17%, 0,14%, 0,06%, 0,16%, az erőmű átlaga pedig 0,38 %. A 2017. évi érték megfelelőnek tekinthető. A.I.1.3 Tervezett leállások nem tervezett csúszása miatti termeléskiesések aránya A mutató a tervezett leállások nem tervezett csúszása miatti termeléskiesések és az elméletileg megtermelhető villamos energia hányadosa. A mutató éves értéke 2017-ben blokkonként: 84,90%, 99,83%, 91,43%, 92,49%, az erőműves átlag pedig 92,16%. 2017-ben a 2. blokkon a 15 hónapos kampány miatt nem volt főjavítás, valamint a nem tervezett termeléskiesések aránya is alacsony maradt, így a 2017. évi termelési eredmény - akárcsak a rendelkezésre állás - a teljes eddigi üzemeltetés legjobb értéke. A mutató értéke 2017-ben blokkonként: 0%, 0%, 0,73%, 0%. A mutató értékét a 3. blokki főjavítás 5 napos csúszása határozta meg. Összességében ez az alacsony érték kiválónak minősíthető. 7
A.I.1.4 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma 2017-ben a belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma 13, a blokkok közötti megoszlása: 4;3;3;3. A mutató 2017. évi értéke kiválónak ítélhető. A.I.2 A.I.2.1 Radioaktív hulladékok Kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata 2017-ben az átlagostól kevesebb mennyiségű kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. A.I.2.3 Nagyaktivitású radioaktív hulladékok térfogata A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak nettó mennyiségét. A 2011-2014. években a folyékony hulladék mennyisége 200 m 3 feletti értékű volt. Az utóbbi 3 évben jelentősen kevesebb ilyen típusú hulladék keletkezett. A 2011. és 2014. években az elhasználódott elnyelő kazetták képezték a nagyaktivitású hulladék meghatározó hányadát. A többi évben nem keletkezett számottevő mennyiség ebből a hulladék típusból. A.I.2.2 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata A mutató az adott évben a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg. Karbantartás a generátor gerjesztőjén 8
A.II Állapot fenntartás A.II.1 Karbantartás A.II.1.1 Főjavítás utáni ismételt berendezés karbantartás A mutató a főjavítást követő 6 hét alatt a karbantartott berendezésekre bejegyzett hibanaplók számának és a főjavítás alatt elvégzett munkautasítási feladatok számának viszonyát tükrözi. A.II.1.3 Heti operatív feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett heti operatív karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A mutató 2017. évi értéke 85,84%, ami elmarad a korábbi évek átlagától. A mutató értéke 2017-ben az 1., 3. és 4. blokkra 99,83%;99,69%;99,22 %, az erőműre pedig 99,77%, ami azt jelenti, hogy a főjavítások alatt karbantartott berendezések mindössze 0,23%-a esetében kellett 6 héten belül újra javítani az adott berendezést. A.II.1.2 Javító karbantartási feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett javító karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A.II.1.4 A hibaelhárítások késői teljesülésének aránya A mutató 2017-től része a mutató rendszernek, tájékoztatást nyújt arról, hogy az 1-3 biztonsági osztályokba sorolt berendezések meghibásodásának elhárítása megtörtént-e az előírt határidőn belül. A mutató 2017. évi értéke 52,19%, amely miatt javító intézkedések kerültek megfogalmazásra. A mutató képzése 2017-ben kismértékben megváltozott, emiatt az éves célértéke is lecsökkent 90%-ról 85%-ra. A 2017. évi 81,23% alatta maradt a csökkentett éves célértéknek. A.II.1.5 Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya A biztonságtechnikai felülvizsgálatok közel fele szerkezeti vizsgálat, jelentős még a nyomáspróbák, tö- 9
mörségpróbák, szuperkontroll vizsgálatok és beállítások részaránya. érték oka pedig az, hogy az egyik kondenzátorban néhány tömörtelen csövön keresztül dunavíz került a tápvízbe. A.II.2.2 Ciklusszám kihasználási mutató A mutató 2016 kivételével a karbantartást követő műszaki biztonságtechnikai vizsgálatok eredményeit tartalmazza. Ezekben az években mutató értékét kevés kivételtől eltekintve sikerült az évek többségében 2% alatt tartani. A 15 hónapos kampány bevezetésével együtt a biztonsági szelepek vizsgálatának módszere is megváltozott. Az ASME szerinti vizsgálatok a biztonsági szelepeknél jelentős számú sikertelen minősítéssel végződtek, ez tükröződik a 2016. évi értékben. Az atomerőmű főbb gépészeti berendezéseinek méretezése során a főkonstruktőr a különféle várható üzemi-, üzemzavari- és baleseti üzemmódok figyelembevételével és nagy biztonsági tartalékkal végzett számításokkal megállapította a terhelési ciklusok megengedett mennyiségét a berendezések teljes tervezett 30 éves élettartamára. Az üzemidő hosszabbítás előkészítése során ezeket a megalapozó szilárdsági számításokat újra el kellett végezni a megnövelt üzemidőre vonatkozóan és az eddigi üzemeltetés tapasztalatait figyelembe vevő megújított terheléskatalógus alapján. Az új ciklus-nyilvántartás engedélyeztetése a négy blokkra jogilag 2014-ben fejeződött be, így a mutató képzésében 2014-ben új időszámítás kezdődött. A.II.2 Anyagminőség A.II.2.1 Szekunderköri vízkémiai mutató A mutató módszertanilag hasonlóan képződik, mint a WANO vegyészeti index, értéke akkor 1, ha a szenynyeződések koncentrációja nem éri el a megadott határértéket. A mutató közvetett módon azt jelzi, hogy a figyelt terhelések esetén milyen a megengedett ciklusszámok fogyásának üteme. A mutató értéke 2015-ben és 2017-ben az 1. blokkon arra figyelmeztet, hogy az elmúlt 8 év előrejelzése alapján az FKSZ főosztósík csavarok megbontása, meghúzása típusú ciklus elfogyhat az üzemidő végéig. A.II.2.3 Gőzfejlesztők tartalék hőátadó csöveinek fogyása mutató A szekunderköri vízkémiai mutatót 2017-ben a tápvízben mért nátrium, klór, nitrát, szulfát koncentráció és a vezetőképesség alkotta. 2017-ben az 1. blokkon egy rövid időszakban a nátrium koncentráció meghaladta a figyelt határértéket, a 2. blokki magasabb A gőzfejlesztő hőátadó csövei választják el a radioaktív primerköri víztől a nem radioaktív szekunderköri tápvizet, amelyből a turbinák meghajtásához szükséges gőz keletkezik. Ezek a hőátadó csövek a karbantartás alatt alapos anyagvizsgálati ellenőrzésen es- 10
nek át, és az igen szigorú kritériumot meghaladó repedésük esetén ledugózásra kerülnek. A ledugózás természetesen csökkenti az eredetileg betervezett 10%-os mértékű tartalék hőátadó felületet. A mutató azt vizsgálja, hogy a tartalék csövek tényleges fogyási üteme hogyan viszonyul a teljes élettartamra ( 50 évre ) számított normál fogyási ütemhez. A mutató minden blokk minden gőzfejlesztőjénél azt jelzi, hogy a tartalék csövek fogyási üteme jelentősen alatta van a megengedett értéknek, így a megnövelt üzemelési élettartam végéig elégséges hőátadó felület fog rendelkezésre állni a gőzfejlesztők névleges teljesítményének biztosításához. A.II.3 Fizikai gátak állapota A nukleáris biztonság harmadik alapelve, hogy rendelkezni kell olyan eszközökkel, amelyek meggátolják a radioaktív anyagok környezetbe való kikerülését. Az alapelv teljesítésének műszaki eszközeként az atomerőmű tervezője mérnöki védelmi gátakat alkalmazott. E szerint a személyzet, a lakosság és a környezet védelmét a radioaktív anyagokkal szemben egy szivárgásmentes gátakból álló sorozat biztosítja. A klasszikus védelmi gát-sorozat három elemből áll. Az első gát az üzemanyag pálca burkolata, amely ideális esetben megakadályozza a maghasadás során keletkező radioaktív izotópok kijutását a hűtőközegbe. A pálca esetleges tömörtelensége miatt a hűtőközegbe került, illetve az egyéb okokból felaktiválódott hűtőközegből a radioaktív szennyeződés kijutását második gátként a primerköri hűtőkör berendezéseinek nagy nyomás elviselésére tervezett fala biztosítja. A harmadik védelmi gát a primerköri berendezéseket magába foglaló helyiségek és a lokalizációs torony által alkotott hermetikus tér fala, amelynek elsődleges feladata a maximális tervezési üzemzavar során a hermetikus térbe kikerült radioaktív szennyező anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása. Az alábbi három mutató a védelmi gátak állapotának figyelésére szolgál. A.II.2.4 Szekunderköri diszperz vas 2013. óta a 2014. évi 3. blokki érték kivételével a korábbi években tapasztalt magasabb értékekhez képest alacsonyabb volt a tápvízben mért diszperz vas koncentráció. A.II.3.1 Az üzemanyag átrakógép Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató) A mutató megegyezik a WANO üzemanyag megbízhatósági mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be blokkonként az év végén. 11
szivárgásértékeket. (A megengedett hatósági érték 14.7 %/nap.) 2011-től az 1. blokkon megjelent a zónában egy tömörtelen üzemanyag pálca. A szivárgás mértéke az 1. blokkon a következő években növekedett, 2014- ben egyértelművé vált, hogy akár több tömörtelen kazetta is lehet a zónában. Meg kell azonban jegyezni, hogy az említett tömörtelenségek mértéke egyik esetben sem érte el az azonnali blokkleállítást igénylő értéket. Az 1. blokk 2015. évi főjavítása során sikerült azonosítani és eltávolítani a zónából 3 tömörtelen kazettát. A mutató értéke alapján 2015-ben a 2. blokkon is valószínűsíthető volt egy mikrohibás fűtőelem, de a zónából véglegesen kirakott kazetták között a vizsgálat során nem találtak tömörtelen fűtőelemet. 2017-ben a mérések a 4. blokkon jelezték mikrohibás fűtőelem jelenlétének lehetőségét. A.II.3.2 A primerkör tömörtelensége Az integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon jelentős tartalékkal teljesítették a hatósági kritériumot 2017-ben is. Az 1. blokki folyamatosan növekvő érték miatt a blokk következő főjavítása során külön vizsgálatokra kerül sor. A.III Események A.III.1 Jelentett események A.III.1.1 Jelentésköteles események száma A Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSz) szerint az atomerőműnek a blokkokon bekövetkezett, a jelentési kötelezettség alá tartozó minden eseményről eseti jelentést kell benyújtania a magyar nukleáris hatósághoz. A jelentendő jellemzően a nukleáris biztonságot befolyásoló - események körét az NBSz 1.25 számú útmutatója rögzíti. Ez a mutató a nukleáris biztonság egyik kulcsmutatója. Az elmúlt 5 évben primerköri tömörtelenség egy alkalommal, 2016-ban a 2. blokkon fordult elő. A hermetikus térben egy biztonsági szelep áteresztését kellett megszüntetni. A.II.3.3 Hermetikus tér szivárgása A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörség-vizsgálatoknál mért A jelentésköteles események száma 2014 óta 20 alatt van. A 2017. évi eseményszám az erőmű üzemeltetési történetének eddigi második legalacsonyabb értéke. 12
A.III.2 Egyéb események A.III.2.1 Szakterületi kivizsgálások száma Az eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos, de nem jelentésköteles esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érintett szakterület végez a biztonsági szervezet közreműködésével. B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA B.I Biztonsági rendszerek és berendezések A nukleáris biztonság első két alapelve kimondja, hogy eszközöknek kell rendelkezésre állni a reaktor biztonságos leállítására és biztonságos leállított állapotban tartására, valamint a remanens hő elszállítására a reaktorleállítást követően a várható üzemi események és a tervezési üzemzavari állapotok során és azokat követően. Ezek az eszközök a biztonsági rendszerek és berendezések. A szakterületi kivizsgálások száma 2011-től folyamatos növekedésnek indult. 2015-ben sor került a belső (pontosabban fogalmazva a hatóság felé nem jelentésköteles) kivizsgálási kritériumok kisebb átalakítására, amely eredményeként bevezetésre került az egyszerűsített szakterületi kivizsgálás, más szóval a szakmai értékelés. Ez a módosítás a szakterületi kivizsgálások számának csökkenését hozta. 2015-2016-ban a szakterületi kivizsgálások és szakmai értékelések egy mutatóban (belső kivizsgálások) szerepeltek a rendszerben. A.III.2.2 Szakmai értékelések száma Önálló mutatóként 2017-ben került a rendszerbe. B.I.1 B.I.1.1 A fővízköri berendezések és a biztonsági rendszerek térbeli elhelyezkedése Működések Automatikus reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma Míg a WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi, addig a BMR-ben a működések abszolút száma jelenik meg. Egyelőre két teljes évnyi információ áll rendelkezésre, így csak annyi állapítható meg, hogy 2017-ben jelentősen csökkent a szakmai értékelések száma a 2016-os évhez képest. 2013-ban a 4. blokkon téves kezelői beavatkozás miatt lépett működésbe az ÜV-1 szintű védelem. 13
2015-ben pedig berendezés meghibásodások okozták az automatikus védelmi működéseket. B.I.1.2 ZÜHR működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan ZÜHR (aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer) működés 2017-ben sem történt a reaktorok kritikus állapotában. 2017-ben az üzemeltetés során egy ÜV-3 szintű védelmi működést okozó esemény történt berendezés meghibásodás miatt. B.I.1.5 KÜTSZ működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyúk (KÜTSZ) éles indítására 2017- ben sem volt szükség. B.I.1.3 Biztonsági villamos betáplálási rendszer működéseinek száma B.I.2 Rendelkezésre állás A biztonsági rendszerek rendelkezésre állását bemutató grafikonokon valójában a rendelkezésre nem állás értéke kerül feltüntetésre. B.I.2.1 A biztonsági rendszerek üzemképtelenségét okozó események száma A biztonsági villamos betáplálási rendszer éles működését kiváltó események száma a 0-2 sávban volt az elmúlt hét évben. 2017-ben nem történt éles működés. A mutató a korábbi Biztonsági rendszerek üzemképtelenségének száma helyett került a rendszerbe. A grafikonon látható értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket (a meghibásodásokat) okozó eseményeket is. B.I.1.4 ÜV-3 működések száma Az ÜV-3 szintű reaktorvédelmi működés eredményeként a szabályzó rúdcsoportok üzemi sebességgel történő leeresztésével a reaktor teljesítménye fokozatosan csökken. 2017-ben az előző évekhez hasonló számú esemény okozott üzemképtelenséget a figyelt rendszerek valamelyikén. A 38 eseményből 24 volt előre tervezett (próba vagy tervezett karbantartás), a többi pedig meghibásodás. 60%-ban a dízelek, mintegy 15%-ban az RR rendszer volt érintett. A több rendszer egyidejű meghibásodását okozó esetek száma 8 volt. 14
B.I.2.2 Nagynyomású ZÜHR rendelkezésre állása A TQ rendszeren 2017-ben 13 alkalommal kellett üzemképtelenséget deklarálni, az elhárításuk összesen 62 órát vett igénybe. B.I.2.5 ÜTR és KÜTR rendelkezésre állása A TH rendszeren 2017-ben 9 alkalommal kellett üzemképtelenséget deklarálni, az elhárításuk összesen 75 órát vett igénybe. B.I.2.3 Kisnyomású ZÜHR rendelkezésre állása Az üzemzavari tápvízrendszerben (ÜTR) és a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszerben (KÜTR) rendszeren 2017-ben összesen 11 üzemképtelenség történt, ami mintegy 72 óra üzemképtelenségi időt okozott. B.I.2.6 Dízelgenerátorok rendelkezésre állása A TJ rendszeren 2017-ben 8 alkalommal kellett üzemképtelenséget deklarálni, az elhárításuk összesen 48 órát vett igénybe. B.I.2.4 Sprinkler rendszer rendelkezésre állása 2017-ben a viszonylag magas üzemképtelenségi szám (24, ebből 14 tervezett üzemképtelenség és 10 meghibásodás) ellenére a mutató kedvező értékű, mivel a meghibásodások általában gyorsan elháríthatók voltak. Az összegzett üzemképtelenségi idő 142 óra volt. 15
B.I.3 Indítási megbízhatóság A normál üzem alatt folyamatosan készenlétben lévő biztonsági rendszerek aktív elemeit, a szivattyúkat rendszeresen tesztelni kell, meg kell győződni arról, hogy szükség esetén elindulnak és ellátják biztonsági funkciójukat. B.I.3.3 Sprinkler szivattyúk indítási megbízhatósága B.I.3.1 NZÜHR szivattyúk indítási megbízhatósága 2016 végén és 2017 elején a TQ rendszeren 2-2 sikertelen sprinkler szivattyú indítás történt, mindegyik gyártási okra visszavezethető megszakító hiba miatt következett be. 2017-ben sikertelen TH szivattyú indítás nem történt. B.I.3.4 ÜTR és KÜTR szivattyúk indítási megbízhatósága B.I.3.2 KZÜHR szivattyúk indítási megbízhatósága 2017-ben egy ÜTR szivattyú indítás lett sikertelen megszakító hiba miatt. 2017-ben sikertelen TJ szivattyú indítás nem történt. B.I.3.5 Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága Dízelgenerátorház az 1. kiépítésen 16
2017-ben 1 dízel indítás kapott sikertelen minősítést. A 4. blokkon az egyik dízel generátor egy esetben nem indult el az indítókörben fellépő múló jellegű meghibásodás miatt. B.II Felkészültség B.II.1 Üzemeltető személyzet Az atomerőművi blokkok biztonsága szempontjából kiemelkedő fontosságú munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál az önálló munkavégzéshez hatósági, vagy társasági jogosító vizsga sikeres teljesítése is szükséges. A jogosítványok a sikeres jogosító vizsga időpontjától meghatározott ideig vagy visszavonásig érvényesek. A jogosítványok érvényességét sikeres szintentartó jogosító vizsga letételével, az érvénytartamon belül kell meghosszabbítani. B.II.1.2 Sikertelen társasági vizsgák aránya Társasági jogosító vizsga letételére kötelezettek az atomerőmű biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú üzemeltetői, karbantartói és háttérkiszolgálói munkakörök közül azok, amelyek nem tartoznak a hatósági jogosító vizsga szabályozás alá, de munkavégzésük az atomerőművi blokkok 1. és 2. biztonsági osztályába sorolt berendezéseivel van szoros kapcsolatban. B.II.1.1 Sikertelen hatósági vizsgák száma Az 55/2012. NFM rendelet hatályba lépésétől csak három munkakör, az ügyeletes mérnök, a blokkügyeletes és a reaktoroperátor maradt hatósági vizsgára kötelezett munkakör. Emiatt a vizsgák száma ennél a mutatónál drasztikusan lecsökkent a korábbi évekhez képest. 2014-15-ben a sikertelen hatósági vizsgák száma szerepelt mutatóként a rendszerben. 2016-tól újra az arányszám képezi a mutatót, de a korábbiakhoz képest a mutató képzésében lényeges módosítás történt, hiszen 2016-tól beszámítjuk a szintentartó szimulátoros vizsgákat is, mivel azok sikertelensége is jogosítvány vesztéssel jár. A társasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázása során a 269 vizsgából 6 lett sikertelen 2017- ben. B.II.1.3 Oktatási intézkedések száma A mutató azokat az oktatási jellegű intézkedéseket veszi számba, amelyek a jelentésköteles események kivizsgálása során kerülnek elhatározásra. 2017-ben a 101 vizsgából 1 végződött sikertelen minősítéssel. A jelentésköteles események kivizsgálása során elhatározott oktatási intézkedések száma szoros összefüggést mutat a személyi hibás események számával, illetve a személyi hiba kategóriába eső beazonosított hiányosságok számával. 17
B.II.1.4 Sikertelen kiemelt társasági vizsgák aránya 2012 novemberétől, az 55/2012. NFM rendelet hatályba lépésétől a hatósági vizsgára kötelezett munkakörök egy része kiemelt társasági vizsgás munkakörré lett átsorolva. Ezért 2013-tól a BMR-be ez önálló mutatóként került be. 2016-ban ez a mutató is megújításra került, immár tartalmazza a szintentartó szimulátoros vizsgákat is. B.II.2.2 Balesetelhárítási gyakorlatok javító intézkedéseinek hatékonysága A javító intézkedések hatékonysága a gyakorlatokon felmerülő problémák ismétlődéséből származtatható. 2017-ben ismétlődő jellegű hiányosság nem fordult elő. A kiemelt társasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázása során 2017-ben a 249 vizsgából 3 végződött sikertelenül. B.II.2 Balesetelhárítás B.II.2.1 Balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott, azonnali intézkedést igénylő javító intézkedések átlagos száma Balesetelhárítási gyakorlat szeptemberben B.II.2.3 Balesetelhárítási szakoktatáson résztvevők aránya A 2017-ben végrehajtott gyakorlatokon nem merült fel olyan hiányosság, amelyre azonnali intézkedés meghozatalára lett volna szükség. A balesetelhárítási szakoktatásokon résztvevők aránya 2017-ben 98,5% volt, ami biztosítja, hogy az érintettek széles köre elsajátítsa a vészhelyzet során teendőket. 18
B.III Kockázat B.III.1 Konfigurációs kockázat B.III.1.1 MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat (MÜSZ) valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani. B.III.2 Kezdeti események B.III.2.1 Kezdeti események száma A kezdeti esemény a tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a létesítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavatkozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet. 2011-től a mutató tartósan a 200 alatti tartományban van. 2017-ben egy kezdeti esemény elemzése vált szükségessé. A 2. blokkon egy FKSZ kiesés miatti ÜV-3 védelmi működés történt. B.III.1.2 MÜSZ sértések száma MÜSZ sértésnek tekintendő minden olyan esemény, amely során a MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülés történik, és a MÜSZ-ben előírt intézkedések nem, vagy nem az előírt időhatáron belül kerültek végrehajtásra, vagy a MÜSZ-ben előírt intézkedések végrehajtásra kerültek, de a korlátozás átlépése a megadott időn túl áll vagy állt fenn. B.III.2.2 Kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség A 2017-ben bekövetkezett egy kezdeti esemény 1. szintű valószínűségi biztonsági értékelési (PSA) modellel történt elemzése alapján megállapítható volt, hogy az a kockázatra gyakorolt hatás szempontjából nem volt jelentős, mivel a hozzá tartozó feltételes zónakárosodási valószínűség értéke alacsony. 2011-2014. között 1-1 MÜSZ sértéses eset fordult elő, 2017-ben ilyen nem történt. 19
B.III.3 Zónasérülési kockázat B.III.3.1 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, belső kezdeti események) A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét. évre eső leállási időtartam jelentősen lecsökkent, így 2016-ban mintegy 20%-os csökkenés látható az egy évre vonatkoztatott leállási kockázatban. B.III.3.3 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, tűz jellegű kezdeti események) Megállapítható, hogy ez a kockázati összetevő a négy blokk esetében csak kis mértékben tér el egymástól. Az előző évekhez képest a 2014. évi kismértékű növekedés oka az, hogy felülvizsgálatra került a belső események modellje, elsősorban a külső hálózati feszültség elvesztése esemény modellezése változott meg, figyelembe véve a fukhusimai tapasztalatokat. A tűz kezdeti eseményeknek viszonylag jelentős, blokkonként különböző a szerepe a névleges teljesítményű üzemre jellemző kockázatban. Ennek oka az, hogy az egyes blokkokon kialakított kábelezés, a kábelek nyomvonalai és az egyes tűzszakaszokban található mennyiségei meghatározó módon eltérnek. B.III.3.4 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, elárasztások) B.III.3.2 Zónasérülési gyakoriság leállási állapotban A leállási PSA hatósági felülvizsgálatából származó észrevételek kezelésének eredményeképpen a leállított állapotra vonatkozó modell is megváltozott 2014- ben, újraértékelésre kerültek a bórhígulással összefüggő kezdeti események valamint figyelembe vételre került az L-ÁOKU is. Mindezek ahhoz vezettek, hogy a korábbi évek értéke a felére csökkent. A 15 hónapos kampány bevezetésének köszönhetően az egy A belső elárasztás okozta kockázat a névleges teljesítményű üzem alatt 2016-ban domináns összetevővé vált. A mutató növekedésének hátterében az az új feltételezés áll, miszerint egyes elárasztási esetekben nem csak az elárasztással érintett helyiségekben számolunk az árasztás negatív hatásaival, hanem a szomszédos, az elárasztás erőhatásainak nem feltétlenül ellenálló fallal (jellemzően téglafallal) elválasztott helyiségekben is. A kockázat mérséklésére irányuló átalakítás indítása megtörtént. 20
C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG C.I Emberi tevékenység C.I.1 Eltérés a tervszerű állapottól 2017-ben a mutató értéke 3, mindegyik esetben a pihentető medence hűtésére vonatkozó előírás alól kellett felmentést kérni a vizsgálatok idejére. C.I.1.1 Ideiglenes módosítások száma C.I.1.4 Üzemviteli utasítások száma C.I.1.3 tlen belső auditok végrehajtási aránya Ideiglenes módosítás az a műveletsor, amelynek eredményeként a gépésztechnológiai, villamos, irányítástechnikai, számítástechnikai, vagy dozimetriai rendszereken - az érvényes megvalósulási tervtől, - az adott üzemviteli dokumentációban rögzített paraméterektől, vagy kapcsolási értékektől, - az üzemviteli dokumentációkban rögzített kapcsolási állapotoktól 24 óránál hosszabb ideig tartó eltérő állapot jön létre. Az ideiglenes módosításként kezelt eltérő állapotot az első műszakilag lehetséges időpontban meg kell szüntetni, azaz vissza kell állítani az ideiglenes módosítást megelőző terv szerinti állapotot, vagy az ideiglenes módosítást átalakításként kezelve véglegesíteni kell. Ez a mutató az üzemviteli dokumentumokban rögzítettektől ideiglenesen létrehozott eltérések számát tartalmazza, azaz az adott évben kiadott üzemviteli utasítások számát. A mutató értéke folyamatosan igen kedvezően alacsony. C.I.1.5 Késéssel elhárított ideiglenes módosítások száma 2017-ben is megfelelően alacsony maradt a mutató értéke. Ez a mutató nemzetközi ajánlás alapján került a rendszerbe annak figyelésére, hogy az ideiglenes módosítások a kitűzött határidőre felszámolásra kerüljenek. C.I.1.2 MÜSZ hatálya alóli felmentések száma A korábbi években felhalmozódott késéssel rendelkező ideiglenes módosítások számának csökkentéséhez 2-3 éves folyamatos odafigyelésre lesz szükség. 21
C.I.1.6 Ideiglenes javítások száma Ez a mutató nemzetközi ajánlás alapján került a rendszerbe annak figyelésére, hogy az ideiglenes javítások száma az ésszerűen elérhető legkevesebb legyen. C.I.2 C.I.2.2 Emberi tényező C.I.2.1 MÜSZ sértések száma Emberi hibával terhelt események aránya A kivizsgált események közül azokat számítjuk emberi hibával terhelteknek, ahol az esemény kivizsgálása során alapvető, közvetlen vagy hozzájáruló okként személyi vagy vezetési hiba kerül megállapításra. A mutató 2017. évi értéke megfelelő minősítésű. C.I.1.7 Késéssel elhárított ideiglenes módosítások száma Ez a mutató nemzetközi ajánlás alapján került a rendszerbe annak figyelésére, hogy az ideiglenes javítások a kitűzött határidőre felszámolásra kerüljenek. A mutató képzésénél 2016-ig csak a jelentésköteles események kerültek figyelembe vételre. 2016-tól már a nem jelentésköteles események szakterületi kivizsgálása során feltárt emberi hibák is beszámítanak. C.I.2.3 Az utasítások be nem tartásának aránya A mutató értéke a jelentésköteles és 2016-tól a nem jelentésköteles események szakterületi kivizsgálása során megállapított összes előírássértés és az öszszes megállapított személyi jellegű hiba hányadosa. A mutató 2017. évi értéke kiváló minősítésű. Az elmúlt hét évben a mutató értéke a 20-40 %-os tartományba esett. A mutató képzésének 2016. évi módosítása nem volt érdemi hatással a mutató értékére. 22
C.I.2.4 Munkavégzésre alkalmatlan állapot A mutató azoknak az erőmű területére belépett munkavállalóknak a száma, akik bizonyítottan megsértik a társaság által előírt munkára képes állapot rendészeti szabályait. Az elmúlt 7 évben mindössze egy esetben kellett kivizsgálást végezni kritérium sértés miatt. A kivizsgálás megállapította, hogy az eset során a beszállító cég anyagvizsgálója megsértette a vonatkozó előírásokat. C.I.3.2 Kollektív dózis Ez a mutató 2011-ben került be a rendszerbe, mivel a munkavégzésre alkalmatlan állapot tekintetében 2007 óta kedvezőtlen irányú változás volt megfigyelhető. Mivel 2011-ben a munkára képes állapot hiánya miatti pozitív esetek száma drasztikusan megugrott, 2012 áprilisában sor került a pozitív eredménnyel járó alkoholos ellenőrzés esetén alkalmazandó és kiszabható szankciók szigorítására. Ennek eredményeként egy javuló trend bontakozott ki egészen 2015-ig. A 2015. évi magasabb érték a következő két évben lecsökkent. C.I.3 C.I.3.1 Sugárvédelmi program hatékonysága A sugárvédelmi kivizsgálási szint túllépések száma A Paksi Atomerőmű Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzata 6 msv/hó értékben korlátozza a külső sugárterhelés vizsgálati szintjét, aminek túllépése esetén ki kell vizsgálni az esetet. 2011-ben a főjavítások alatt számos pótmunka került sugárveszélyes körülmények között végrehajtásra (az 1. blokkon a reaktorakna elárasztás kiépítése, az SZBV csonkok javítása, a PRISE-szerelés, a hidrogén rekombinátorok telepítése mind a négy blokkon). 2012-től tart a folyamatosan javuló trend, a kollektív dózis csökkenése. 2016-ban a 3. blokkon a 15 hónapos kampány miatt nem volt főjavítás, így a várakozásoknak megfelelően tovább csökkent az éves teljes kollektív dózis. A 2017. évi érték hasonló az előző évihez. C.I.3.3 Szennyezettség terjedése A radioaktív szennyeződés ellenőrzött zónán belüli terjedésének megítélésére szolgáló mutató a helyiség átsorolásokon kívül figyelembe veszi a 3 hónapnál hosszabb ideig létező forrópontokat (az ún. forrópontban a mért dózisteljesítmény érték minimum egy nagyságrenddel meghaladja a mérési pont környezetében átlagosan mérhető dózisteljesítményt) is. A mutató képzésénél a helyiség magasabb kategóriába sorolása a forróponthoz képest ötszörös súllyal kerül figyelembe vételre. 23
C.I.3.5 Legnagyobb egyéni dózis A jogszabályok szigorúan előírják, hogy milyen mértékű sugárterhelést kaphatnak az atomerőmű dolgozói egy évben, illetve öt éves periódusban. A dózis korlátok betartása érdekében az atomerőmű ellenőrzési szinteket határoz meg, ezek egyike a sugárterhelés éves ellenőrzési szintje, ami 18 msv. Ennek figyelésére szolgál a legnagyobb egyéni dózis mutató, ami 2012 óta része a biztonsági mutatók rendszerének. 2017-ben nem kellett helyiséget magasabb kategóriába átminősíteni, és forrópont sem növelte a mutató értékét. C.I.3.4 Folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások A 15/2001.(VI.8.) KöM rendelet szabályozza az atomerőmű radioaktív kibocsátási korlátait. A kibocsátási korlátozási rendszer az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 μsv/év) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű tényleges kibocsátásokat. A mutató az összegzett korlát kihasználási értéket reprezentálja. Látható, hogy a legnagyobb egyéni dózis értékek jelentősen alatta vannak az ellenőrzési szintnek is. C.I.4 C.I.4.1 Ipari biztonsági program hatékonysága Baleseti munkaidő kiesés aránya A mutató a munkabalesetek miatt a munkából kiesett órák és az összes ledolgozott munkaóra aránya. 2017-ben nem volt jelentős többlet kibocsátás, csak normál üzemi kibocsátások történtek. A Nukleáris Környezetvédelmi Üzem a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2017-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 2017-ben 86 nsv, ami olyan csekély mértékű, amit a lakosság minden tagja kb. 22 perc alatt megkap a természetes háttérsugárzásból. 2017-ben 16 munkaidő kieséssel járó munkabaleset történt. Ezekből 5 több mint egyhónapos munkaidő kieséssel járt, így a mutató ezúttal meghaladta a korábbi években tapasztalt alacsony értéket. 24
C.I.4.2 WANO munkabaleseti mutató C.I.4.4 Tényleges tűzesetek száma A mutató megegyezik a WANO munkabaleseti mutatójával. A mutatót az NBSZ 1.25 útmutatója alapján a hatóságnak bejelentett tűzesetek képezik. Fontos változás történt a mutató képzésében 2012- ben, mivel azok a balesetek, amelyek bekövetkezéséért a társaságra tárgyi, környezeti, szervezési és adminisztrációs mulasztás nem került megállapításra, a mutató képzésében nem szerepelnek. A mutató a bevezetése óta a legkedvezőbb értékét 2014-ben érte el, a 2017. évi érték éppen megfelelő. 2010. után történt újra NBSz szerinti jelentésköteles tűzeset. A segédépület egyik helyiségben egy hidrogén-peroxid átfejtő szivattyú, a villanymotor, a szivattyúhoz tartozó csővezetékek és a kármentő tálca lángolását tapasztalták a gépészek. A tüzet kézi tűzoltó készülék segítségével eloltották. C.I.4.3 Nem valós tűzriasztások aránya Ez a mutató az erőműben lévő több ezer tűzjelző készülék megbízhatóságáról nyújt információt. C.I.4.5 Vállalkozók WANO munkabaleseti mutatója Ez a mutató 2017. óta része a mutató rendszernek, képzése ugyanolyan módon történik, mint a társasági dolgozók esetében. 2017-ben átlag körüli értékű volt a téves tűzriasztások száma. A jelentős erőfeszítéseknek köszönhetően sikerült a mutatót második éve a 0,5 körüli értéken tartani. 25
C.II Javulásra törekvés C.II.1 Független és önértékelés Az önértékelési mutatók a biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések hatékonyságát vizsgálják. C.II.1.3 C.II.1.1 C.II.1.2 A függetleelsonsági ellenőrzések A függetleelsonsági ellenőrzések Tényleges tűzesetek száma A független belső auditok által feltárt eltérések átlagos száma C.II.1.5 A hatóság által elrendelt kivizsgálások száma A mutató 2014 előtt azon szakterületi kivizsgálások számát mutatja, amelyek nem kerültek volna elvégzésre a hatóság intézkedése nélkül. 2014-ben változott a mutató képzése: olyan hatóság által elrendelt kivizsgálásokra vonatkozik, amelyeket a cég elmulasztott elrendelni a belső kritériumai alapján. A mutatót az auditált szervezetekre jutó eltérések átlagos száma alkotja. A képzés változása jelentősen befolyásolta a mutató trendjét, így külön értékelendő a két időszak. A korábbi növekvő trendet 2014-től felváltotta egy csökkenő, azaz javuló trend. C.II.1.4 A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések átlagos száma Tűzoltósági gyakorlat 2014-ben a WANO utóvizsgálatra történő felkészülés során az ellenőrző szervezet fokozott figyelmet fordított egy korábban kevésbé ellenőrzött területre, az üzemvitelt támogató információk célellenőrzésére, amelynek során a szokásos eltérés darabszámhoz képest több eltérést is tapasztalt. 2015-2016-ban kedvezően alacsony maradt a mutató értéke, 2017-ben viszont némileg nőtt. 26
C.II.2 Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása C.II.2.1 Az ismétlődő események száma A mutató képzésénél azok a jelentésköteles események kerülnek figyelembe vételre, amelyek régebben már előfordultak ugyan abból az okból és ugyanazon feltételek között, és a kivizsgálásuk eredményeként hozott intézkedések kifejezetten az ismétlődés elkerülésére irányultak, mivel az események ismételt előfordulásának megakadályozása a nukleáris biztonság szempontjából alapvető. A beérkezett események típusuktól függően eltérő súllyal vesznek részt a hasznosítási folyamatban, amit a mutató is követ. Értelemszerűen a legnagyobb figyelmet a biztonsági szempontból leginkább fontos események kapják. 2017-ben a beérkezett több ezer esemény szűrése után feldolgozásra jelölt 246 esemény közül 141 került hasznosításra. C.II.2.3 A jelentésköteles kivizsgálások átlagos késése A mutatót jelentősen érintő változás történt az NBSZ 2011. augusztusi kiadásával, hiszen a jelentésköteles esemény kivizsgálási jegyzőkönyvének beküldésére vonatkozó 30 napos kötelezettség 45 napra módosult. 2013-2015. között kedvezően alacsony maradt a mutató értéke, 2016-ban viszont jelentősen megnőtt az ismétlődő események száma. A 2017. évi érték megfelelőnek minősíthető. C.II.2.2 A hasznosított külföldi esemény jelentések indexe 2017-ben a 17 jelentésköteles esemény kivizsgálása határidőre elkészült. A WANO és a NAÜ hozzáférést biztosít a tagerőművekben bekövetkezett események adatbázisához. A külföldi tapasztalatok hasznosításának érdekében az erőmű folyamatosan feldolgozza az események jelentéseit és igyekszik hasznosítani a leszűrt tanulságokat. C.II.2.4 Késésben lévő jelentésköteles kivizsgálások részaránya 2017-ben a 17 jelentésköteles esemény kivizsgálása határidőre elkészült. 27
C.II.3 Javító intézkedések hatékonysága C.II.3.1 Jelentésköteles kivizsgálások késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya A késéssel rendelkező javító intézkedések végrehajtásának átlagos késése 2011. óta elfogadható mértékűre csökkent. C.II.3.4 Belső auditok javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése Az évek többségében a mutató 20% körül alakult. C.II.3.2 Belső auditok késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya Az évek többségében az átlagos késés mértéke elfogadható szintű maradt. C.II.3.5 Jelentésköteles kivizsgálások javító intézkedései határidő módosításainak száma Az elhatározott javító intézkedések végrehajtására indokolt esetben határidő módosítást lehet kérni. Szükséges azonban a határidő módosítások számának ésszerű határokon belül való tartása. Az elmúlt hét év során 2012-ben és 2014-ben adódtak problémák a javító intézkedések végrehajtásánál, a többi érték megfelelő szintűnek értékelhető. C.II.3.3 Kivizsgálások javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése A mutató 2017-ben került bevezetésre a rendszerbe. 28
ÖSSZEFOGLALÁS A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott, a korábbi évek értékelésekor is alkalmazott struktúrában foglaltuk össze. Ez a rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. Külön, kiemelve értékeltük a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas WANO mutatókat. A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkja 2017-ben is a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A normál technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű blokkjainak általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen leginkább jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési gyakoriság az elemzések szerint 2017- ben blokktól függően 5,77 10-6 6,02 10-6 1/év között volt, ami megfelel a hasonló korú nyugati erőművek értékének. A 2017-es év sugárvédelmi szempontból kiválónak nevezhető. Az egyéni maximális sugárterhelés (9,7 msv) alacsony maradt. A kollektív dózis értéke jelentősen a tervezett éves célkitűzés alatt maradt. A radioaktív kibocsátások jóval a hatósági határérték alatt maradtak, hiszen az atomerőmű 2017-ben 0,35%-ban használta ki a kibocsátási korlátot. Öszszegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2017. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója együttes környezetre gyakorolt hatása sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. Ahogy a 30-32. oldalakon lévő ábrákon is látható, 2017-ben kettő mutató értéke került az intézkedést igénylő (piros) tartományba. Az atomerőmű szakmailag illetékes fóruma, az Üzemeltetést Vizsgáló Bizottság külön értékelte a piros mutatókat és meghozta a javításukat célzó intézkedéseket. 2017-ben a 3. blokk folyamatosan tömör üzemanyaggal üzemelt. A másik három blokkon az év során a mérések alapján jelentkeztek kismértékű tömörtelenségre utaló jelek, de valódi tömörtelen üzemanyag pálca jelenléte csak a 4. blokki zónában volt valószínűsíthető. Primerköri tömörtelenség nem fordult elő 2017-ben és a blokkok hermetikus terének szivárgási mutatója is megfelelő tartalékkal rendelkezett. Összességében elmondható, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos mérnöki gátak megfelelően funkcionáltak. A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma 2017- ben a teljes eddigi üzemeltetési időszak második legalacsonyabb értéke volt. ÜV1 szintű reaktorvédelmi működés a reaktorok kritikus állapotában 2017-ben nem történt. Az év során a biztonsági rendszerek rendelkezésre állása jó szintű volt. 29
30
31
32