Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csákánydoroszló Község Önkormányzata 2014.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Csákánydoroszló Község Önkormányzata 2014.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...4 Értékeink, küldetésünk...8 Célok...8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...10 1. Jogszabályi háttér bemutatása...10 2. Stratégiai környezet bemutatása...11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...23 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...33 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...36 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...38 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...42 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...43 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...44 1. A HEP IT részletei...44 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...44 Jövőképünk...46 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...47 3. Megvalósítás...51 A megvalósítás előkészítése...51 A megvalósítás folyamata...51 Monitoring és visszacsatolás...52 Nyilvánosság...53 Érvényesülés, módosítás...54 4. Elfogadás módja és dátuma...55 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Az Európai Bizottság 2044 májusában tette közzé az Esélyegyenlőség és diszkrimináció mentesség a kibővített Európai Unióban című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, amely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mint a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: törvény) valósította meg. A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási teher megfordulását, és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el (Egyenlő Bánásmód Hatóság). Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Csákánydoroszló Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A Program célja továbbá, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, amely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A Program kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a gyermekek, a romák, az idősek, a mélyszegénységben élők és a fogyatékkal élők helyzetére. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Csákánydoroszló Község problémáit, lehetőségeit. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

A település bemutatása Csákánydoroszló Vas megyében, a Körmendi Kistérségben található község. A megye nyugati határánál, a Rába folyó völgyében, az Őrségi Nemzeti Park északi kapujában helyezkedik el. Infrastrukturálisan jól ellátott a község, mivel vezetékes ivóvíz, vezetékes gáz, szennyvíz-hálózat, és telefonhálózat (adsl - internet) is ki van építve a településen. A községben kábel -TV társaság nyújt szolgáltatást. Vasútállomással, és jó buszközlekedéssel ellátott a település. A falu területén ősidők óta éltek emberek, tőle északra az erdőben őskori halomsírokat találtak. A települést 1248-ban terra Chacan néven említik először a vasvári káptalan oklevelében. Csákány neve a török eredetű Csakan személynévből eredeztethető. 1260-ban Chakan, 1424-ben Eghazaschakan, 1469-ben Poss. Chakaneghazsoka, 1471-ben Czakan, 1500-ban Eghazassoka, 1513-ban Nagchakan néven említik. A falunak már a 13. században állt Szent Péter apostol tiszteletére szentelt temploma. Egy 1290-ből származó oklevél szerint Meduspataka, azaz a Medvéspatak északi partján állt ez az ősi templom. A területen a későbbiekben több falu is keletkezett, Magyar- és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, valamint Doroszló. Doroszló település 1388-ban Dorozlouchakana, 1471-ban Dorozlo, 1493-ban Dorozlofalwa néven szerepel. A Doroszló név a szláv Draszlav személynévből származik. Az elpusztult Magyarbüks falu felett a Várdombon állt a régi csákányi vár, melynek csekély nyomai láthatók. A 13. században a falu egy részének birtokosa a Rumy család volt, más része helyi nemeseké volt. Később Németújvár várának tartozéka. 1433-tól a Héderváry családé, majd 1525-ben II. Lajos a németújvári uradalommal együtt a Batthyány családnak adta. Kanizsa eleste után a Batthyányiak itteni udvarházát jelentős végvárrá építették ki. 1582-ben a települést török támadás érte. 1596-ban Batthyány Ferenc megkezdte a ma is álló kastély építését, a Rábán pedig hidat építtetett. A 16. század során a templom a reformátusoké lett. 1662-ben a katolikus Kisfaludi Balázs csákányi kapitány elkergette a református lelkészt és a templomot elfoglalta. 1674-ben a templom már Szent Cecília tiszteletére volt szentelve. 1910-ben Nagycsákánynak 1780, Rábadoroszlónak 396 magyar lakosa volt. A mai községet 1939-ben egyesítették Nagycsákány és Rábadoroszló községekből. 1965. április 22-én a községet nagy árvíz pusztította, melynek a mentésre kivezényelt katonákkal együtt hat halálos áldozata volt. Demográfia 4

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2008 1808 2009 1821 101% 2010 1805 99% 2011 1803 100% 2012 1780 2013 nincs adat 1840 1830 1820 1810 1800 1790 1780 1770 1760 1750 Lakónépesség 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2. számú táblázat - Állandó népesség 2011. fő % nők férfiak összesen nők férfiak 913 890 1803 50.6% 49.4% 0-2 évesek 49 0-14 éves 119 130 249 48% 52% 15-17 éves 24 31 55 44% 56% 18-59 éves 463 561 1024 45% 55% 60-64 éves 65 68 133 49% 51% 65 év feletti 164 100 264 62% 38% 5

Az állandó népesség száma 2011-ben 1803 fő, amelyből nő 50.6 % nő (913 fő), 49.4 % pedig férfi 890 fő). Korcsoportonkénti bontásban a legnagyobb tömeget a 18-59 év közötti felnőtt lakosság jelenti, akiknek száma az össznépesség csaknem 57 %-a. A 18 év alattiak száma összesen 304 fő, a 60 év felettiek pedig 397-en vannak. Utóbbiakból a 65 év felettiek 264 főt tesznek ki. Megállapítható tehát, hogy a keresőképes életkorban lévő népesség többségben van a nem keresőképes életkorúakkal szemben, hiszen életkora szerint nem keresőképes 568 fő. A nemek aránya az össznépességre vonatkozóan: A nők és a férfiak száma nagyjából azonos arányban oszlik meg. Arányuk 50.6% (nők) és 49.4 % (férfiak). Ezt az arányt jelentősen befolyásolja az időskorúak nemi összetétele, hiszen 65 év felett az arány jelentősen eltolódik, a 38%-os férfi jelenléttel szemben 62%-os női arány tapasztalható. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 0,0% 2009 272 251 108,3% 2010 266 246 108,1% 2011 264 249 106% 2012 272 248 109,7% 2013 Nincs adat Nincs adat A helyi társadalom elöregedését más mutató is alátámasztja. Az öregedési index ugyanis a 2008-as évtől folyamatosan 100% feletti értéken áll. Ugyanakkor 2008-tól ha kevéssel is, de évről-évre csökken az idősek (65 év felettiek), fiatalokhoz (0-14 évesek) viszonyított aránya. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2009 35 18 +17 2010 29 31-2 2011 38 28 +10 2012 38 30 2013 nincs adat nincs adat 6

20 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 15 10 5 0-5 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-10 A belföldi vándorlás mutatói vegyes képest festenek a településről. Egyrészt a 2008-as és a 2010-es több volt a településről elvándorló, mint újonnan érkező lakos. Ezzel szemben a 2009-es és a 2011-es évben jóval több volt a betelepülő, mint a településről elvándorló. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált négy évben, 18 fővel több volt a bevándorlók, mint az elvándorlók száma. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma természetes szaporodás (fő) 2009 21 25-2 2010 13 29-16 2011 12 29-17 2012 10 36 2013 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTA 0-5 természetes szaporodás (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-10 -15-20 -25-30 A természetes szaporodás mutatói alapján egyértelműen megállapítható, hogy az élve születések száma jóval alatta marad a halálozási számadatoknak, vagyis újabb eredmények alapján is kimutatható a helyi társadalom elöregedése. 7

Értékeink, küldetésünk Az Esélyegyenlőségi Program fejezetei alátámasztják azt a tényt, hogy Csákánydoroszló Községében a már meglévő településfejlesztési stratégiák, pályázati szándékok és eredmények is úgy születtek meg, hogy a hátrányos helyzetben lévő lakosság disszeminációját biztosítja. Az Önkormányzat kötelező feladatai mellett nagy hangsúlyt fektet a segítséggel élők ellátására, munkaerőpiaci helyzetének javítására. A településre nem jellemző a mélyszegénység, a foglalkoztatási mutatók is azt támasztják alá, hogy az országos átlag alatt van a tartósan munkanélküliek száma. Az esélyegyenlőség fókuszában lévő célcsoportok hátrányos megkülönböztetése nem jellemző, valamennyi területen azonos esélyt kapnak. Csákánydoroszló Község Önkormányzatának, valamint a fenntartott intézményeinek szándéka az, hogy ez a jövőben se változzon. Az elért eredmények megtartása és bővítése céljából folyamatos a pályázatok benyújtása, amelyek a kitűzött célok eléréséhez segítik hozzá a lakosság valamennyi szegmensét. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Csákánydoroszló Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Csákánydoroszló Község Önkormányzatának célja, hogy a község olyan település legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, amely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A cél olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása, amelyek - szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára. - biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával. 8

- kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét. - támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A célok, az esélyegyenlőség megvalósítása során fontosak az alábbi etikai elvek: - Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: a közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. - Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. - Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a város minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, amelye nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy egymaga is el tudja végezni a feladatait, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. - Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását. 9

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Magyarország Alaptörvénye A települési önkormányzatoknak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadniuk, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását két évente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Csákánydoroszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 5/2006. (IV.27.) önkormányzati rendelete 10

Csákánydoroszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (II.22.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról szóló 5. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Csákánydoroszló község önkormányzat képviselő-testületének 6/2013./II.22./ számú rendelete az 6/2006./IV.27/ számú önkormányzati rendelet a gyermekek védelméről szólórendelet módosításáról. Csákánydoroszló Község Önkormányzata Képviselő- Testületének 12/2013 (12.12) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa igénylésének és az igények elbírálásának szabályairól Csákánydoroszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2013.(12.12.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról szóló 5/2006. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az 1.2-es pontban felsorolt önkormányzati rendeletekben megfogalmazottak teljes mértékben összhangban állnak a Helyi Esélyegyenlőségi Program célkitűzéseivel, egymást kiválóan egészítik ki. A Települési Esélyegyenlőségi Program készítése során figyelembe vettük a Nemzeti Idősügyi Stratégia és az Európai Fogyatékosügyi Stratégia valamint az Országos Fogyatékosügyi Program elvárásait is. A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011. évi népszámlálás adataiból indultunk ki. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetők, ezeket két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Családsegítés és gyermekjóléti szolgálat Csákánydoroszlóban a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat átszervezés következtében a körmendi telephelyű, kistérségi fenntartású Szociális Szolgáltató és Információs Központ egységeként működik. Az elmúlt évek alatt tevékenységük egyre sokszínűbbé vált. Megelőző, problémamegoldó tevékenységein túl feladatuk az egyedi esetkezeléseken túl, a szociálisan rászorult csoportok számára is biztosítanak speciális programokat. A szolgálat rendkívül jó és szoros kapcsolatot tart fenn a nevelési-oktatási intézményekkel, a védőnői szolgálattal és az egyéb szervezetekkel. A jó együttműködésnek köszönhetően az esetek egy részét a különböző szervezetektől kapott jelzések alapján, preventív eszközökkel tudják megoldani. A családsegítő szolgáltatásait a települések lakosai önként veszik igénybe. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz fordulók között nagy számban találhatók azok, akik tartósan kiszorultak a munkaerőpiacról és ebből következően életvezetési és anyagi problémákkal küzdenek. 11

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítéséhez használt adatok forrásai: a Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (https://teir.vati.hu) adatbázisai, TeIR - KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere TeIR - Népszámlálási adatok TeIR - Nemzeti Munkaügyi Hivatal TeIR - Önkormányzati adatok TeIR - Szociális ágazat adatai (KSH, MÁK) OSAP 1206 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység, valamint a falusi lakókörnyezet. Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség. Okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyerekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. A településen tapasztalataink szerint a munkaerőpiacra 12

jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2009 654 527 1181 22 3,4% 43 8,2% 65 5,5% 2010 646 671 1317 21 3,3% 33 4,9% 54 4,1% 2011 642 673 1315 18 2,8% 19 2,8% 37 2,8% 2012 618 650 1268 22 3,6% 8 1,2% 30 2,4% 2013 n.a. n.a. n.a n.a 9,0% Álláskeresők aránya 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 nők 2012 férfiak 2013 2014 összesen 2015 2016 2017 A táblázatból megállapítható, hogy a 15-64 év közötti lakónépességből a nyilvántartott álláskeresők száma 2009-ben volt a legmagasabb, amikor elérte a korcsoporton belüli 5.5 %-ot. Az előző évben ennek közel fele volt az arány, amely 2011-re újra visszacsökkent 2,8%-ra, amely összesen 1315 főből 37-et jelentett. Megállapítható az is, hogy a férfiak aránya a 2011-es évet kivéve minden évben magasabb volt, mint a nőké. 2011-ben az arányuk azonos volt. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 2009 2010 2011 2012 2013 fő 65 54 37 33 n.a. fő 3 2 0 3 n.a. % 4,6% 3,7% 0,0% 10,0% 13

21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett fő 5 5 5 7 n.a. % 7,7% 9,3% 13,5% 23,3% fő 10 7 9 7 n.a. % 15,4% 13,0% 24,3% 23,3% fő 9 4 1 4 n.a. % 13,8% 7,4% 2,7% 13,3% fő 9 5 2 1 n.a. % 13,8% 9,3% 5,4% 3,3% fő 6 7 5 0 n.a. % 9,2% 13,0% 13,5% 0,0% fő 7 5 1 1 n.a. % 10,8% 9,3% 2,7% 3,3% fő 9 10 10 4 n.a. % 13,8% 18,5% 27,0% 13,3% fő 7 9 4 3 n.a. % 10,8% 16,7% 10,8% 10,0% fő 0 0 0 0 n.a. % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Csákánydoroszlóban a regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben volt a legmagasabb, amely érték a következő két év alatt közel felére csökkent. Életkor szerinti megoszlásban az összes nyilvántartott álláskereső több mint felét, összesen 51,3%-ot tesznek ki a 26-30 év közöttiek, valamint az 51-55 év közöttiek. A 61 évnél idősebbek között gyakorlatilag nincs álláskereső, alacsony még a 20 évnél fiatalabbak száma. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 16 30 46 7 13 20 43,8% 43,3% 43,5% 2009 22 43 65 10 19 29 45,5% 44,2% 44,6% 2010 21 33 54 9 12 21 42,9% 36,4% 38,9% 2011 18 19 37 7 3 10 38,9% 15,8% 27,0% 2012 22 8 30 7 1 8 31,8% 12,5% 26,7% 2013 n.a n.a n.a n.a 38,9% 15,8% 27,0% 14

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 149 117 266 4 2,7% 3 2,6% 7 2,6% 2009 135 121 256 2 1,5% 3 2,5% 5 2,0% 2010 127 122 249 2 1,6% 1 0,8% 3 1,2% 2011 127 122 249 3 2,4% 1 0,8% 4 1,6% 2012 113 118 231 5 4,4% 1 0,8% 6 2,6% 2013 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTA 6 Pályakezdő álláskeresők száma 5 4 3 2 1 0 2008 2009 2010 2011 2012 nők 2013 férfiak 2014 2015 2016 2017 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 1557 n.a. n.a. 1109 534 575 448 n.a. n.a. 2011 1554 n.a. n.a. 1199 607 592 355 n.a. n.a. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 15

2008 46 1 2,2% 12 26,1% 33 71,7% 2009 65 2 3,1% 20 30,8% 43 66,2% 2010 54 2 3,7% 14 25,9% 38 70,4% 2011 37 1 2,7% 10 27,0% 26 70,3% 2012 30 2 6,7% 4 13,3% 24 80,0% 2013 n.a. A vizsgált időszakban nagyjából azonos szintet mutat az iskolázatlan nyilvántartott álláskeresők száma. Számunk mindig 1, illetve 2 fő között változik. A álláskeresők nagyjából egynegyed része 8 általánost végzett, míg ennél magasabb végzettsége van háromnegyedének. Általános iskolai felnőttoktatásban nem vett részt egyetlen fő sem. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 A vizsgált időszakban általános iskolai felnőttoktatásban nem vett részt senki a településen élők közül. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában szakiskolai szakközépiskolai középfokú felnőttoktatásban résztvevők felnőttoktatásban felnőttoktatásban összesen résztvevők résztvevők év 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % c) közfoglalkoztatás Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerőpiaci viszonyoknak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által nem keresett szakképzettséggel rendelkezők 16

kiszorulnak a munkaerőpiacról és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. A közfoglalkoztatottak között elsősorban alacsony iskolázottságúak vannak, akik takarítói, kertészeti, parkrendezési és segédmunkákat látnak el. Cél, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt a közfoglalkoztatásban, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépését a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 1325 6 0,5% 2009 1181 9 0,8% 2010 1317 12 0,9% 2011 1315 5 0,5% 2012 1268 2 0,15% 2013 n.a. n.a. A fentiekből megállapítható, hogy az aktívkorú lakosság (15-64 év) számából 0,5 és 0,9 % között van azoknak a száma, akik álláskeresési segélyben részesülnek. Ennek oka elsődlegesen az lehet, hogy fő szabály szerint álláskeresési segélyre a nyugdíj előtt álló álláskereső jogosult. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 46 9 19,6% 2009 65 16 24,6% 2010 54 11 20,4% 2011 37 6 16,2% 2012 30 n.a. 2013 n.a. n.a. Álláskeresési járadékra az a személy jogosult, aki: - álláskereső, és - az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és 17

- kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és - tevékenységet sem folytat, és - munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és - számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap. A fenti adatsorból megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva a járadékra jogosultak aránya 2008-ban és 2009-ben volt a legmagasabb, 2012-ben pedig jelentősen lecsökkent. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális Foglalkoztatást helyettesítő segélyben támogatás (álláskeresési részesülők támogatás) fő 15-64 évesek %-ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 14 1,05 n.a n.a. n.a. 4 0,33 n.a n.a. n.a. 4 0,3 n.a n.a. n.a. 5 0,38 n.a n.a. n.a. 2 0,15% n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A település lakás és bérlakás állománya jellemzően átlagos állapotúnak mondható, a bérlakásokat illetően felújításra nem, vagy csak minimális mértékben van az önkormányzatnak lehetősége. Megfelelő önerő hiányában csak a legsürgetőbb és a váratlanul jelentkező javítási munkálatokra kerül sor. 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállom ány (db) bérlakás állomán y (db) szociális lakásállom ány (db) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma 2008 597 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2009 601 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 18

2010 603 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 603 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2012 595 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2013 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 3.4.2. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 4 nincs adat 2009 4 nincs adat 2010 2 nincs adat 2011 36 nincs adat 2012 34 nincs adat 2013 n.a. nincs adat 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolái végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50 %-ot. Csákánydoroszlóban a fent leírt kritériumok alapján szegregátum nincsen. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás év Felnőttek és gyermekek részére Csak felnőttek részére házi gyermekorvosok által szervezett háziorvosi szolgálatok szervezett háziorvosi ellátott szolgálatok száma száma szolgáltatások száma 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 2013 n.a. n.a. n.a. 19

Csákánydoroszlóban egyetlen háziorvos teljesít szolgálatot évek óta. Ebben az egyetlen rendelőben látják el mind a felnőtteket, mind pedig gyermekeket vegyesen. A településhez legközelebb Körmenden működik kórház (Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház). Ebben az intézményben mind fekvő-, mind pedig járó-beteg ellátás folyik. A kórház és a rendelőintézet keretein belül 15 különböző szakorvosi ellátás biztosított, illetve gyógytorna és gyógymasszázs is igénybe vehető a betegeknek. A laborvizsgálatok legtöbbje helyben elvégezhető. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 314 2009 293 2010 291 2011 293 2012 303 2013 n.a. 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 Közgyógyellátotttak száma (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Közgyógyellátást alanyi, normatív és méltányos jogcímeken lehet igényelni. 2013. január 1-jétől a méltányos közgyógyellátáson kívül a járási hivatalok járnak el a közgyógyellátás megállapítása tárgyában. A táblázat adataiból megállapítható, hogy a vizsgált időszakban valamelyest csökkent a közgyógyellátottak száma. Jellemző az alanyi jogosultság, az átmeneti nevelt, a tartósan beteg gyermekek esetében, illetve a valamilyen rokkantsági ellátásban részesülő kérelmező számára megállapított közgyógyellátás. 3.6.3. számú táblázat - Ápolásidíjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma 2008 13 2009 16 2010 14 2011 16 2012 16 2013 n.a. 20

Az ápolási díjban részesülők száma vizsgált időszakban növekedett. Ennek oka egyrészről az elidősödés is lehet. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 40. alapján az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (normatív jogosultság) 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Csákánydoroszló lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet, a fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. A község kulturális életének mozgatórugója a Csaba József Általános Művelődési Központ. További jelentős tényezőként vannak jelen a kulturális életben az általános iskola a művelődési központhoz tartozó óvoda, valamint a különböző civil szervezetek. A művelődési ház szervezi és rendezi az iskola és a község kulturális programjait, ünnepségeit. Az óvodások és a kisiskolások részére rendszeres mesebérletes előadások vannak a helyi kultúrházban, így a gyerekeknek nem kell utazgatniuk. A felnőtteknek pedig bérletes látogatásokat szervez a zalaegerszegi Hevessy Sándor Színház előadásaira. A művelődési házban működik az ifjúsági klub, amelyet szabadidejükben szívesen látogatnak a fiatalok. Játékkal, kézműves foglalkozásokkal, táncfoglalkozásokkal és zenével várja a fiatalokat. Aktívan működik a nyugdíjas klub is. Tagjai rendszeresen szerveznek összejöveteleket, kirándulásokat, ezzel is színesítve mindennapjaikat. A művelődési házban internetes hozzáférési lehetőség van, a szolgáltatást bárki, térítésmentesen igénybe veheti a nyitvatartási idő alatt. Egyéb programok: kiállítások, termékbemutatók, önkormányzati és civil gyűlések, bálok, zenés mulatságok, idősek napja, mikulás ünnepségek Egyéb feladatok: Gyermekprogramok évente 5-6 alkalommal, népi hagyományokhoz kötve. Agyagozás, egyéb kézműves foglalkozások, szalonna-, gesztenyesütés. Falunap kulturális műsorának szervezése. Iskolai sportversenyek: asztalitenisz, sakk. Alkalmanként neves előadók műsora. Kirándulások szervezése belföldre, külföldre, egyházi kirándulások, zarándokutak. 21

Helyt adnak a Dabas-Ton tánccsapat helyi csoportjának. Színjátszó kör alakult 2008. februárjában, azóta több helyen léptek fel darabjaikkal. Sportélet A település sportélete a falu méreteihez képest sokrétűnek és rendkívül sikeresnek mondható. A megyei másodosztályban szereplő futballcsapat mellett ugyanis NB1-es teke csapatért is szurkolhatnak a helyi sportrajongók. A versenyszerű sport mellett a településen több, időszakos tömegsport foglalkozásnak is otthont adunk a helyi művelődési központban, illetve az iskola tornatermében. Civilek A település civil élete a község méreteihez képest roppant sokrétűnek mondható. Hiszen a településfejlesztéstől kezdődően a művészeti tevékenységeken keresztül egészen a sporttevékenységekig sokféle területet átfog a szervezetek működési profilja. A több, mint 10 helyi civil szervezet programjaikkal, javaslataikkal, észrevételeikkel, valamint különböző helyi kezdeményezéseikkel segítik a falu kulturális, művészeti, sport és egyéb területeinek fejlődését. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Csákánydoroszlóban a 2011-es népszámlálási adatok szerint 12 fő vallotta magát roma származásúnak. Ez a teljes lakónépesség 0.7 százaléka. A településen Roma Nemzetiségi Önkormányzat nem műkődik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Tartós munkanélküliség, elhelyezkedési gondok a foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. Hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzete. Az eladósodás felbukkanása fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatás tovább folytatása, a Munkaügyi Központba történő irányítás, regisztrálásra történő rábeszélés a további ellátások elérhetősége érdekében. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése. Képzési programokhoz juttatás az elhelyezkedés esélyének növelés érdekében. Figyelem felhívás, tájékoztatás a lakásfenntartási támogatás igénybevételének lehetőségeiről az önkormányzatnál. Figyelem felhívás az indokolatlan és nehezen nyomon követhető különböző hitelek felvétele ügyében. 22

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. (1) bekezdés). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: 23

a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. ), b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. -a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. ) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. -a szerint. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és 1. nyugellátásban, 2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 4. balettművészeti életjáradékban, 5. átmeneti bányászjáradékban, 6. időskorúak járadékában vagy 7. olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. (1)) Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll 24

pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (Gyvt. 20/C. (1), (2)) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év 18 év alattiak száma a népességben védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 298 0 nincs adat 31 2009 309 0 nincs adat 23 2010 307 0 nincs adat 23 2011 304 2 nincs adat 26 2012 248 1 nincs adat 27 2013 n.a. n.a. nincs adat n.a. A fenti táblázatból megállapítható, hogy a 18 év alatti népesség száma 2009-től folyamatosan csökken, ugyanakkor a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma lassan ugyan, de biztosan növekszik,. A védelembe vett gyerekek száma 2011-ben haladta meg először a nullát a vizsgált időszakban. Ekkor 2 fő gyermeket vettek védelembe a hatóságok. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres Rendkívüli év gyermekvédelmi gyermekvédelmi 18 év alattiak száma a kedvezményben kedvezményben népességben részesítettek száma részesítettek száma 2008 298 47 34 2009 309 51 40 2010 307 58 62 2011 304 51 52 2012 248 60 48 2013 n.a. n.a. n.a. A fenti táblázatból megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a 18. év alatti gyermekek körülbelül egyharmada részesült rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben. Ez az arány a 25

2010-es évben volt a legmagasabb, amikor az adott korcsoport 39 százaléka részesült az előbb említett kedvezmények valamelyikében. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szociálisan rászoruló kiskorúak anyagi támogatása. Ennek formái: - gyermekétkeztetés normatív kedvezmény, - természetbeni támogatás, - külön jogszabály szerint egyéb kedvezmény: pl. tankönyv kedvezmény A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban pénzbeli támogatási forma, amely átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került családok számára nyújt segítséget. 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes Nyári étkezésben Óvodáztatási étkezésben kedvezményes tankönyvellátásban részesülők étkeztetésben év résztvevők száma támogatásban résztvevők étkezésre iskola 1-8. részesülők száma száma óvoda jogosultak száma részesülők száma száma évfolyam 1-13. évfolyam 2008 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2009 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2010 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. 5 n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. 6 n.a. 2013 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Csákánydoroszlóra nem jellemző a szegregátum. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat - Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 1 26