6. A SZENTIMREVÁROSI SZENT IMRE PLÉBÁNIA A Szent Imre plébánia a ciszterci plébánia Budapesten. Békefi Remig ciszterci zirci apát 1913-ban, egy évvel a rend gimnáziumának indulása után, vállalta el Csernoch János érsek kérésére a mai Lágymányos területére tervezett új plébánia vezetését. 1 A plébánia mai területe a Szent Gellért tér Kelenhegyi út Pipacs u. Rezeda u. Kelenhegyi u. Somlói u. Alsóhegy út Avar u. Hegyalja út Budaörsi út Kelenföldi pu. Ferencváros pu. vasútvonal Erômû u. Bercsényi u. Bartók Béla út által határolt terület. A Kisegítô Kápolna Egyesület szervezésében létrejött elsô kápolnát a Verpeléti út 15. sz. alatt 1917. május 27-én, pünkösdvasárnap szentelte fel Mészáros János budapesti érseki helytartó. 2 1917-ben Békefi Remig apát a ciszterci Farkas Alberiket bízta meg a kápolna vezetésével. 3 A kápolna a Tabáni Alexandriai Szent Katalin Plébánia alá tartozott. A Székesfôváros vállalta a lelkészség kegyuraságát. 4 Az egyházközség alakuló közgyûlésére még 1918 végén sor került. 5 1922-ben lett plébánia, amelynek kegyura szintén a Székesfôváros. 6 A kezdeti kápolna csakhamar szûknek bizonyult. Mivel az egyházközség szükségesnek látta a templom építésének mielôbbi elkezdését, és nem akarta megvárni a tervezett egységes gimnázium-templom-rendház épületegyüttes felépülését, így a fôváros egyelôre egy szükségtemplom építését határozta el a Villányi út 3. sz. alatti ciszterci tulajdonban lévô telken. 7 A terveket Balázs Ernô készítette, míg a kivitelezéssel Várnay Alajost bízták meg. 8 Az ideiglenes templomot 1924-ben szentelték föl, titulusa a ciszterci hagyomány szerint Nagyboldogasszony lett. Stílusa, amely átmenetet képviselt a román és a gótikus stílus között, a XII. századi ciszterci hagyományokra emlékeztetett. A három hajóval, kereszthajóval és alig kiemelkedô toronnyal épült templom mögötti egyemeletes plébánia ma is eredeti funkcióját tölti be. 9 A budapesti érseki helynök 1925. évi jelentése szerint: a plébánián a hitélet oly intenzív, hogy a templom már is kicsinynek bizonyul. 10 11 SZABÓ Tibor: A ciszterciek Budán. [Budapest] 1992. (a továbbiakban: SZABÓ 1992) 13 15. o., A gimnázium történetéhez lásd A Ciszterci Rend Budai Szent Imre Gimnáziumának története. Az alapítástól a szétszóratásig, és még azon túl is 1912 1948 1958. Budapest 1994. 12 A Kisegítô Kápolna Egyesület mûködésérôl lásd A Kisegítô Kápolna Egyesület az egyházközségek úttörôje. (1917 1929). Samassa Adolfné jegyzetei alapján összeállította Forster Gyula államtitkár. In HAUSER 90 94. o. 13 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus. 1. Az eredeti Historia Domus sajnos elveszett. A jelenlegit Tihanyi Tibor irodavezetô jegyezte le 1972. augusztus 27-étôl kezdve. 14 BFL IV. 1407. a. 717/1918. sz. közgy. hat. A helyi lelkészség megalakulását Csernoch János érsek 6722/1918- as sz. leiratával hagyta jóvá. PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 12. 6722/1918. 15 1918. december 15-én. Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 15. o. 16 BFL IV. 1407. a. 1882/1922. sz. közgy. hat. Ugyancsak ekkor rögzítették a plébánia határait is. Csernoch János hercegprímás 1021/1923. sz. leiratával állítja föl a plébániát. PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 1021/1923. 17 SZABÓ 1992. 20 21. o. 18 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 22 23. o., A fôváros a majdani gimnáziumtemplom-rendház épületegyüttes helyszínének kisajátítását az 1067/1922-es számú közgyûlési határozatban rendelte el. Ugyancsak itt engedélyezte az ideiglenes templom felépítését és a szükséges kölcsön folyósítását is., BFL IV. 1407. a. 1067/1922. sz. közgy. hat. 19 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 25 27. o., Az ideiglenes templom terveit lásd BFL 3724/2092/XV. 17. d. 328/K4/1/ Kelenföldi ideiglenes templom. 10 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 1456/1925.
374 BUDAI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET 1. kép. Szentimrevárosi Szent Imre-templom (G. J.) A Szent Imre-évi rendezvények keretében, 1930. augusztus 17-én leplezték le Kisfaludi Stróbl Zsigmond Szent Imre-szobrát a mai Móricz Zsigmond körtéren. 11 1936. november 8-án került sor a Wälder Gyula által tervezett végleges plébániatemplom alapkôletételére, 12 majd pontosan két évvel késôbb, 1938. november 6-án szentelte fel a templomot Serédi Jusztinián hercegprímás Szent Imre tiszteletére. 13 A budai esperesi kerület beszámolója szerint a hívek még az új templomot is megtöltik. A szentségekhez is gyakran járulnak. Általában igen mûvelt, jó közösség lakja ezt a területet. 14 A két év alatt felépült templom vasbeton szerkezetû, neobarokk stílusú, háromhajós bazilikás elrendezésû. 15 Hossza 53 m, szélessége 23 m, míg a tornyok magassága 55 m. Lépcsôsor vezet a három kapuhoz, amelyek fölött Magyarország, a fôváros és a ciszterci rend címere található. Utóbbit a rend mûködésének betiltásakor egy semleges dísszel helyettesítették, de ma már ismét a rendi címer látható. A bejárat felett az erkély párkányát négy ciszterci szent: Harding Szent István, Clairvaux-i Szent Bernát, Boldog III. Jenô pápa és Molesme-i Szent Róbert szobra díszíti. Damkó József alkotásai. A timpanon dombormûve Máriát ábrázolja a Kis Jézussal és az elôttük hódoló hívôkkel Markup Béla alkotása. 16 Endrédy Vendel zirci apát 1940. november 3-án szentelte fel a Geyer József pap, organológus, fôegyházmegyei orgonaszakértô hangképvázlata alapján, az Angster-orgonagyár által 1210-es sorszámmal megépített orgonát. A hárommanuálos, 32 szólóregiszteres orgona korának korszerû szerkezetével épült extra pedál-hangterjedelemmel, Wälder Gyula terve alapján készített négyszekrényes orgonaházba. A játszóasztal a karzat közepén állt. 17 1941 júliusában az Angster cég kis, háromregiszteres pozitívmûvet épített a mellvédbe, a szintén Wälder által tervezett kis szekrénybe. 18 A második világháborúban megsérült orgona helyreállításakor az Angster cég Szakolczay-Riegler Ernô orgonamûvész tervei alapján egyúttal bôvítette az orgonát. Endrédy Vendel apát 1948. szeptember 11 Akkoriban Horthy Miklós körtér. A Szent Imre-szoborról lásd LIBER Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Budapest [1934]. 374 378. o. 12 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 70. o., Wälder Gyula terveihez, valamint a még hiányzó összeg kölcsönéhez a Székesfôváros a 164/1936-os számú közgyûlési határozatban járult hozzá. BFL IV. 1407. a. 164/1936. sz. közgy. hat. A templom terveit lásd BFL 3661/949/XV. 17. d. 328/104a/ ciszterci plébániatemplom, 3725/2093/XV. 17. d. 328/K4/2/ ciszterci templom. 13 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 90. o., Az ideiglenes templomban az utolsó misét 1938. november 5-én mutatta be Farkas Alberik plébános. Az új templomban az elsô misét november 6-án tartották. Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 90 91. o. A templom búcsúja november 5-én van. 14 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 38. 1231/1939. 15 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 99. o. 16 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 99 100. o. 17 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti plébániák orgonái., Katolikus Kántor 1940. nov. XXVIII. évf. 11. sz. 91. o. 18 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti plébániák orgonái., Baranya Megyei Levéltár Angster-iratok XI/6.
6. A SZENTIMREVÁROSI SZENT IMRE PLÉBÁNIA 375 28-án szentelte fel az egyetlen nagy szekrénybe tömörített orgonát. 19 Az orgonaavatás szentbeszédét Werner Alajos mondotta és Gergely Ferenc játszott ünnepi mûsort. A 2000-es évek elejére esedékessé vált az orgona felújítása. 2010 tavaszától az Apertum Tervezô Iroda Kft. terve szerint a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra egy új, hárommanuálos, 41 regiszteres mechanikus orgonát épít a Wälder-féle orgonaházba. A több évre elhúzódó nagyszabású orgonaépítést a kerületi önkormányzat támogatja. A fôoltár, a mellékoltárok, a szószék, valamint a gyóntatószékek Pilmayer Ede mûvei. A fôoltár képeit Takács István festette. A központi képen Szent Imre térdel a néki látomásban megjelenô Szûz Mária és Kis Jézus elôtt. Szent Margit, Szent István, Szent László és Szent Erzsébet aranyozott faszobra késôbb került a helyére. Valamennyi Markup Béla alkotása. A nyugati mellékhajó szentély felôli végén a Jézus Szíve-oltár helyezkedik el a tabernákulummal, a keleti mellékhajóban a Szent Bernát-mellékoltár. Az égetett, zománcozott majolikából készült Keresztút Orbán Antal alkotása. 20 A keleti toronyban található a templom két harangja. A nagyobbat, a Magyarok Nagyasszonya-harangot 1939-ben öntötte Szlezák László. 21 2008-ban öntötték újra a háborúban elpusztult kisebb Szent Imre-harangot a hívek adakozásából. 1944 augusztusának végén a plébániaszervezô Farkas Alberik helyett a ciszterci Molnár Rajmund lett a plébános. 22 A világháborúban találat érte a templomot is, mintegy 2. kép. Szentimrevárosi Szent Imre-templom alaprajza (G. J.) 19 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái., Magyar Kórus 1948. febr. (71) XVIII. év, elsô füzet 1405. 20 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 101 102. o. 21 A harang alsó átmérôje 110 cm. Millisits Máté mûvészettörténész szíves közlésébôl. 22 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 109. o.
376 BUDAI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET 35%-ban szenvedett sérülést. A ciszterci atyák az ostrom alatt járták az óvóhelyeket, bátorították és támogatták a rászorulókat. 23 1945 májusában a plébániát tervezô Wälder Gyula özvegyétôl havi járadék fejében a plébánia tulajdonába került az ún. Wälder-villa, a mai plébániaépület. 24 Nem sokkal a háború vége után, 1945 októberében nevezték ki plébánosnak a ciszterci Kalmár Ödönt, 25 aki rögtön nagy energiával látott neki a plébánia háború utáni újjászervezéséhez: életre hívta a házapostoli mozgalmat. A plébánia területét 12 körzetre osztotta, gondosan megszervezte, hogy a házapostolokon keresztül a testi-lelki segítség mindenkihez eljuthasson. A plébánost és a mozgalmat egyre inkább akadályozták, majd 1948 októberében hatósági nyomásra be kellett szüntetni a mozgalom mûködését. 26 Kalmár Ödönnek pedig 1951 júliusában el kellett hagynia Budapestet. 27 A háború utáni években a plébánia 3. kép. Szentimrevárosi Szent Imre-templom oltára (G. J.) mai területén négy helyi lelkészség alakult meg. 28 A ciszterci rend mûködésének betiltása után egyházmegyés papok gondozták a plébániát. 29 1973 és 1979 között került sor a templom teljes külsô és belsô felújítására, valamint a két torony ácsszerkezetének megjavítására. 30 A ciszterciek 1989-ben térhettek vissza a plébániára, augusztus elsején Brückner Ákos Elôd atyát bízták meg a plébánia vezetésével. 31 23 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 111 115. o. 24 Szentimrevárosi Szent Plébánia Levéltára. Historia Domus 111 115. o., A Himfy utca 9. sz. alatti épületet ma Szent Imre-ház néven nevezik. Mögötte található a Szent István-háznak nevezett régi plébániaépület. A régi plébániaépület és a Villányi út között állt az ideiglenes templom, amelyet 1940-ben elbontottak. Az elôcsarnokához vezetô tíz lépcsôfok a Villányi út elején a mai napig megmaradt. 25 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 117. o. 26 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 123 124., 142. o., valamint VÁSONY György MÁRKUS László: A Szentimreváros apostola. Dr. Kalmár Ödön. (A Szentimreváros története 3.) Budapest é. n. 6 9. o. 27 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 159. o. 28 Történetüket részletesebben lásd külön. 29 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 338. o., Az 1950-es évek történetéhez lásd KAMARÁS István: Búvópatakok. A szentimrevárosi katolikus ifjúsági mozgalom története 1949-tôl 1961-ig. (Visszaemlékezô szociográfia) Budapest 1992. 30 SZABÓ 1992. 45 47. o. 1972-ben ugyanis a templom gimnázium felôli toronysisakja dôlni kezdett. 31 SZABÓ 1992. 49. o. Ákos atya a plébánia területén született, itt töltötte fiatalkorát, majd a Szent Imre-templomban mutatta be elsô miséjét 1963. február 10-én. Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 360. o.
6. A SZENTIMREVÁROSI SZENT IMRE PLÉBÁNIA 377 A Gyümölcsoltó Boldogasszony Kápolnaigazgatóság A kápolna az Ibrahim utcai ciszterci rendház kápolnájának jogutódja. Budapest ostroma alatt a ciszterciek megnyitották a környéken lakók elôtt, majd Mindszenty József bíboros 1946-ban kihelyezett káplánsággá tette. 32 Miután 1950. szeptember 6-án a ciszterciek elhagyni kényszerültek rendházukat, a kápolna számára egy romos alagsori részt hoztak rendbe a Karolina út és a Bocskai út sarkán, 33 amelyet 1950. december 8-án szentelt fel Szabó Imre esztergomi általános érseki helynök Boldogasszony tiszteletére. 34 A kápolna titulusát 1954 elején változtatta meg az Érseki Fôhatóság Lelovics Endre lelkész kérelmére. 35 Ekkor lett Gyümölcsoltó Boldogasszony titulusú. 1956 ôszén Sárváry Ferencet nevezték ki a kápolna lelkészévé, 36 aki 1996 októberében már 40 éves szolgálatát ünnepelhette a kápolnában. 37 Mûködésének elsô tíz éve alatt volt itt a leggazdagabb a lelki kínálat. 38 Ebben a tíz évben alakítottak ki lelkészlakást és irodát a Karolina út 33. sz. alatt már korábban megvásárolt drogériahelyiségbôl. 39 A kápolna egységes belsô berendezését B. Kopp Judit faragta cseresznyefából 1982 1983-ban. 40 1986-ban az iroda teljesen a közösségek használatába kerülhetett, ugyanis a lelkészség a közelben egy kis lakást vásárolt a lelkész számára. 41 4. kép. Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna belseje (G. J.) 32 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 4937/1946. A kápolna területe a Karolina út Budaörsi út Hamzsabégi út által határolt háromszög. 33 Karolina út 37. sz. 34 A Budapesti XI. kerületi Karolina úti Gyümölcsoltó Boldogasszony Kápolna ötvenéves története. Budapest 1997. (a továbbiakban: A Kápolna története) 13. o. 35 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 300/1954. A kápolna a megalakulása óta Boldogasszony Lelkészségként szerepelt. Azonban mindeddig nem nyert tisztázást, hogy vajjon (sic!) melyik Mária dogmához kapcsolódjon az elnevezés. Az új titulus tiszteletére szárnyas oltárt festetett Illésy Péterrel, amely jelenleg a mellékoltár fölött található. A fôkép az Angyali üdvözletet ábrázolja. A kápolna irattára 2/1954. A kápolna búcsúja március 25-én van. 36 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 2161/1956. Kinevezô irat a kápolna irattárában. 37 A Kápolna története 33. o. 38 Ugyanis Sárváry Ferenc a kinevezése utáni években sok, az állam által a hivatalos mûködéstôl eltiltott papnak tette lehetôvé Vitányi György, a Szent Imre plébánia plébánosának támogatásával, hogy a kápolnában misézhessenek, alkalmanként prédikálhassanak. A Kápolna története 16 17. o. 39 Az átalakítás hosszabb-rövidebb megszakításokkal zajlott. A Kápolna története 19. o. 40 A Kápolna története 27., 84 88. o. 41 Az adásvételi szerzôdés a kápolna irattárában.
378 BUDAI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET Az Emmaus Kápolnaigazgatóság Endrédy Vendel zirci apát 1948 márciusában Mindszenty József bíborostól misézôhely létrehozására kért engedélyt a Ménesi út 57/A sz. alatt. Addig vasárnaponként misét, hétköznap délutánonként pedig rekollekciókat tartottak a ciszterci szerzetesek a házapostoloknak, 42 illetve mindig más házak lakosságának a Szent Imre plébánia területérôl. Mindszenty József elôször hat hónapra ideiglenes jelleggel engedélyezte a misézôhely felállítását. 43 Az Emmaus-kápolnát 1948 húsvéthétfôjén március 29-én benedikálta Witz Béla budapesti érseki helytartó. A kápolna védôszentje Szent Bernát, búcsúja augusztus 20. lett (ma augusztus 19.) 44 1948 novemberében nyilvánította Mindszenty a kápolnát kihelyezett káplánsággá. 45 Maga a nagyméretû villaépület 1941-ben épült Sándor Károly építészmérnök-építômester számára. 46 Sándor Károly özvegye 1948-ban felajánlotta a plébániának elhunyt férje tervezôirodájának helyiségeit az alagsorban, amennyiben az egyházközség rendbe teszi azt a háborús károk után. A kápolna eredetileg egy külsô és egy belsô helyiségbôl állt. Elôbbi volt maga a kápolna, utóbbi hitoktatási célokat szolgált, csak ünnepnapokon nyitották egybe. 1976-ban a közfal eltávolításával a két termet egybenyitották. A tabernákulumot a kovácsoltvas gyertyatartókkal együtt Bieber Mihály iparmûvész készítette Gerô László tervei alapján. A szembemisézô oltárt az ambóval együtt a kápolna egy buzgó híve, Marton Béla készítette. A keresztút Feszty Masa képeinek reprodukciói. Az Emmausi tanítványokat ábrázoló oltárképet Molnár C. Pál festette. 47 2012 augusztusától megszûnt a kápolnaigazgatóság. 48 A Szent Imre Kápolnaigazgatóság A kápolna története elválaszthatatlan a Szent Imre Kollégium történetétôl, amelyet Glattfelder Gyula egyetemi tanár, a késôbbi csanádi püspök alapított. Elôzményei 1900- ra nyúlnak vissza, majd a kollégium két költözéssel a jelenlegi épületben nyert elhelyezést az akkori Fehérvári út, a mai Bartók Béla út 17 19. sz. alatt. 49 Az épületre 1906. március 1-jén kiírt tervpályázatot a pályázati bizottság egyhangú döntése alapján Aigner Sándor mûépítész nyerte el, 50 és ôt bízták meg a kivitelezéssel is. A házavatóra 1908. május 17-én került sor József fôherceg részvételével. 51 42 Kalmár Ödön szervezte meg a háború után a házapostoli mozgalmat a Szent Imre plébánián. A házapostolok keresték föl a plébánia területén élôket, és kapcsolták be ôket a plébánia életébe. Lásd VÁSONY György MÁR- KUS László: A Szentimreváros apostola. Dr. Kalmár Ödön. (A Szentimreváros története 3.) Budapest é. n. 6 9. o. 43 Endrédy Vendel azzal indokolta kérését, hogy a kis kápolna is elég nagy lesz a környéken lakó idôsebb híveknek, akiknek a Szent Imre plébániatemplom már túl messze van, hiszen a környezô házak jó része a háborúban romba dôlt. PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 2201/1948. (Mellékleteként a kápolna alaprajza.) 44 KÁPOLNAI Emil Tecelin TAVAS Gellért RÁTZ István Pelbárt: Az Emmausz kápolna története. 1. Kézirat. A kápolna irattárában (a továbbiakban: KÁPOLNAI TAVAS RÁTZ). 45 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 8070/1948. 46 FERKAI András: Buda építészete a két világháború között. Budapest 1995. 193. o. 47 KÁPOLNAI TAVAS RÁTZ 2. o. 48 Circ. 2012. 29. o. 49 GLATTFELDER Gyula HANAUER István MARTIN Aurél ZÁBORSZKY István: Szent Imre Collegium 1900 1925. H. n. 1926. (a továbbiakban: GLATTFELDER et al. 1926) 1 7. o. 50 A Szent Imre Kollégium pályatervei. = Magyar Pályázatok 1906. IV. 7. 1 25. o. 51 GLATTFELDER et al. 1926. 13 14. o., A kápolna búcsúja november 5-én van.
6. A SZENTIMREVÁROSI SZENT IMRE PLÉBÁNIA 379 A kollégium kápolnája az itt lakó 200 ifjú istentiszteleteinek és vallási gyakorlatainak szolgált helyszínéül. 52 A kápolna életében az 1944 1945-ös ostrom hozott változást, amikoris Tiefenthaler József kollégiumi igazgató megnyitotta a kápolnát a környékbeli pincékbe menekültek elôtt. Az ostrom után is megmaradt a kápolna nyilvános jellege. 53 A kollégium államosítása után esetleg lelkipásztori beosztáshoz juthattak az állásukat vesztett elöljárók. 54 Lelkészi lakásként a 19. sz. alatti IV. emeleti romos lakás szolgált a felújítás után. A kápolna és a lakás 99 évre az egyház térítésmentes használatába került az államosításkor. 55 A kápolna az elsô emelet utcai frontján helyezkedik el. Berendezését Aigner Sándor tervezte a kollégiummal együtt neoromán stílusban. A faoltár feletti triptichon Jeges Ernô alkotása. Középen az Emmausi jelenet látható, kétoldalt Jézus és a gazdag ifjú, illetve a vihar lecsendesítése. A kazettás mennyezet három központi fülkéjébe Jézus, Szent Imre, valamint Szent István alakját, köréjük pedig az életükbôl vett eseményeket festett Jeges Ernô. 56 2012 augusztusától lelkészség lett. 57 A Szentlélek Kápolnaigazgatóság Az Ulászló utcai kápolna története a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusig nyúlik vissza. A Hôsök terén felállított ünnepi oltárt a tervezett Szentlélek-templomban helyezte volna el a Szociális Testvérek Társasága. 58 A háború megakadályozta az építkezést, az összegyûlt pénzbôl az Ulászló utca 15. sz. alatti házat vették meg és rendezték be nyugdíjasoknak, amely Ôrangyal-telep néven vált ismertté. 59 Több idôs pap is lakott itt. Az alagsorban kis kápolnát alakítottak ki, amelynek a mûködését 1940-ben engedélyezték. 60 A kápolna avatására és a házszentelésre 1941. január 6-án került sor. 61 1948-ban került a kápolna a Szent Imre plébánia gondozásába. 62 Az eredeti oltárkép, a Szentlélek eljövetelét ábrázolja és Olejnik Janka festette, jelenleg a kápolna bejáratánál található. 63 A kápolna belsejének kovácsoltvas díszeit, berende- 52 GLATTFELDER et al. 1926. 36. o. 53 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 525/1945. A helyi lelkészséget néhány évvel késôbb Mindszenty József bíboros megerôsítette. PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 4137/1948. 54 Mivel az iskolák államosítása a szerzetesrendeket megfosztotta az iskolai neveléstôl és így a létalapjuktól, igyekeztek a hozzájuk tartozó kápolnákat, templomokat lelkészi rangra emelni, hiszen akkor megmaradhatnak az egyház szolgálatában, sôt megélhetésük is biztosított. BEKE Margit: Mindszenty József, az egyházszervezô hercegprímás. In Magyar Egyháztörténeti Évkönyv. Annales Historiae Ecclesiae Hungaricae. 2. Budapest 1996. 335 339. o. 55 FÁBIÁN János: A budapesti Bartók Béla úti Szent Imre kápolna története elôadás, elhangzott a Dicsôséges Szent Jobbról nevezett budai esperesi kerület 1979. április 20-i koronáján. (A kápolna irattárában.) 56 Uo. 57 Circ. 2012. 29. o. 48 A mi Kiskápolnánk. Mozaikok az Ulászló utcai Szentlélek kápolnáról. Szerk.: NAGYNÉ Gyulai Ilonka. Budapest 2007. (a továbbiakban: A mi Kiskápolnánk ) 7. o. 59 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 22. 4240/1940. 60 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 22. 4240/1940. Kezdetben a kápolna még az elsô emeleten helyezkedett el. Brückner Ákos OCist plébános szíves közlése. 61 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 279. o. A kápolna búcsúja pünkösdkor van. 62 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 279. o. 63 A Nagybányán 1927-ben festett képet Pakocs Károly ajándékozta 1943-ban a kápolnának. A mi Kiskápolnánk 7. o.
380 BUDAI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET 5. kép. Szentlélek-kápolna belseje (G. J.) zési tárgyait Bieber Károly készítette. 64 A Szentlelket ábrázoló szárnyasoltár-kép, valamint a szintén vörösrézlemez dombormû stációképek Rétfalvi Sándor munkái. 65 A kápolnát továbbá Feszty Masa két képe díszíti: Szent Bernát, illetve Szent Filoména képe. 66 Kovács István kápolnaigazgatósága alatt (1977 1997) a Szeretetszolgálat kirendeltsége számára átalakították a kápolna melletti alagsori lakást, ahol szellemileg sérült gyerekekkel foglalkoztak. Bár 1993-ban egy nagyobb épületbe helyezték át a sérült személyek ellátását, a személyes kapcsolat a gondozottak és a kápolna között fennmaradt. 67 2012 szeptemberében megszûnt a kápolnaigazgatóság. 68 A lazaristák Szent Gellért kápolnája A lazaristák Szent Gellért kápolnája a 1118 Ménesi út 26. alatt található. Archontológia 1917 1944? Farkas Alberik OCist. 1944 1945 Molnár Rajmund dr. OCist. 1945 1951 Kalmár Ödön dr. OCist. 1951 1958 Horváth Richárd dr. 1958 1972 Vitányi György 1972 Ruppert János 1972 1989 Szabó Géza 1989 2011 Brückner Ákos Elôd OCist. 2011 Urr Zsolt Ipoly OCist. GARAY JÁNOS 64 Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia Levéltára. Historia Domus 280. o. 65 A mi Kiskápolnánk 19 20. o. 66 A mi Kiskápolnánk 8. o. 67 Addig a kápolnát és a lelkészlakást is használták ilyen célokra. 1991-ben alakították meg a Szellemi Sérült Testvéreinkért Alapítványt. A mi Kiskápolnánk 21., 98 99. o. 68 Circ. 2012. 30. o.