6. A JÓ PÁSZTOR LELKÉSZSÉG

Átírás

1 6. A JÓ PÁSZTOR LELKÉSZSÉG A Józsefvárosi Szent József Plébánia területén a XX. századi két világháború közötti idôszak végén alakult a Jó Pásztor Lelkészség. 1 Ennek mai határai a következôk: Kerepesi temetô északi határa Fiumei út Erdélyi u. Koszorú u. Baross u. Illés u. Kôris u. Diószeghy Sámuel u. Csobánc u. Kôbányai út Asztalos Sándor u. Sarkady Béla 2 zuglói káplán személyesen ajánlotta fel szolgálatait az új lelkészség megszervezésére május 4-én a budapesti érseki helynöki hivatalban. 3 Szeptember elején a józsefvárosi plébániára helyezték azzal a megbízatással hogy a külsô Józsefvárosban /Teleki tér és környéke/ mint kihelyezett káplán mûködjék és kisegítô kápolna egyesület keretében szervezze a híveket. 4 Köszönô levelében Sarkady Béla már a Kerepesi temetô kápolnáját jelöli meg az újonnan létrehozandó plébánia alapjait jelentô egyesület központjaként. 5 A kápolna hamar kicsinynek bizonyult, így a 200 fô részvételével megtartott egyesületi alakuló ülés az Erdélyi utcai iskola tornatermében volt november 20-án. A XIX. századi kápolna megmaradt misézôhelynek. A Lujza utcában átmeneti irodahelyiséget is kapott a szervezô egy világi hívô jóvoltából. Folyamatosan járta a területét, ismerkedett a hívekkel, igyekezett minél több támogatót találni. A legfontosabb feladat az önálló plébániaközpont: a templom, a hivatali helyiség és a papi lakás megtalálása volt. Hamar megfogalmazódott a titulus is a Jó Pásztor személyében január 1-jétôl a Kálvária tér 22. sz. alatti bérház földszintjét vette bérbe a Kisegítô Kápolna Egyesület. Tehetôsebb tagok vállalták a 10 évre szóló szerzôdés költségeit és a tulajdonos által megkövetelt ingatlanfedezet biztosítását. A szerény berendezést a gyûjtésekbôl származó bevételekbôl vásárolták meg. A legnagyobb terem 300 fô befogadására volt alkalmas. A 80 m 2 alapterületû kultúrterem szükség esetén összenyitható volt a nagyobb helyiséggel. Egy iroda, konyha, két kis szoba és a mellékhelyiségek egészítették ki a bérleményt. Az oltárt a budai Vályi utcai iskolából kapták. Jászai Gábor festômûvész elkészítette a fôoltárképet és a bejárat elôtti téren egy fa haranglábat állítottak fel, amelybe 60 kg-os harang készült. A kápolnát Serédi Jusztinián hercegprímás október 20-án szentelte fel a Jó Pásztor tiszteletére. 6 Mentes Mihály gyôri papköltô alkalmi versét a Kis Jézus megszületett kezdetû népének dallamára Volly István vezette énekkar adta elô. Ez a nap vált a templom búcsújává, és innentôl kezdve minden évben felcsendült ugyanez az 1 Az egyházközség alapításának történetére vö. Budapest Jó Pásztor Lelkészség Levéltára. Historia Domusát, amelynek szerkesztôje Khirer Imre, aki Sarkady Béla írott hagyatékénak részleges ismeretében, illetve a plébánia hivatalban fellelhetô levelezés alapján 1989-ben írta meg. Sarkady Béla visszaemlékezéseit 2002-ben a szerzô unokaöccse, Bakos Gábor adta ki önálló kötetben. Historia Domus. Jó pásztor egyház község Összeáll.: KHI- RER Imre., SARKADY Béla: Jó pásztor. Budapest (a továbbiakban: SARKADY 2002). 2 Életrajzi adatai BEKE o. 3 SARKADY o. 4 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / Az eseményrôl a Nemzeti Újság október 21-én részletes beszámolót közölt. A cikk másolata a Jó Pásztor Lelkészség Levéltára. Historia Domus 3. számú melléklete.

2 682 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET ének. 7 Az ünnepségen Sarkady Béla káplán a fôpásztor társaságában felvázolta egy a Teleki téren építendô új templom tervét. A következô év a Kisegítô Kápolna Egyesület újbóli anyagi és szervezeti megerôsödésének idôszaka. Negyedévenként 1 pengô tagdíjat fizettek a hívek. Ebbôl már fenn tudták tartani a kápolnát, amely reggeltôl estig nyitva állt. Hétköznapokon két szentmisét, vasárnap két felnôtt- és két diákmisét tartottak benne. 8 A lakosúra becsült józsefvárosi plébánia 1. kép. Jó Pásztor-templom (M. A.) területérôl egyre többen csatlakoztak Sarkady atya közösségéhez. A hercegprímás szeptember 17-én kelt leiratában 9 a korábban meghatározott területi határokon belül Baross u. Fiumei út Dologház u. Tisza Kálmán tér Nagyfuvaros u. Mátyás tér Koszorú u. 10 hozta létre a kihelyezett káplánságot január 1-jétôl. Az egyházközség alakuló ülését január 4-én tartották meg a kultúrteremben. 11 A lelkészség élete a szentmiséken, kultúrprogramokon, zarándoklatokon túl a Oltáregyesület, a Rózsafüzértársulat, a Katolikus Leányok Köre, a Hitvalló Férfiak Társasága és a Szívgárda és a Karitász közösségeiben folyt. A Jó Pásztor Énekkar történetét a lelkészség irodájában máig megôrzött emlékkönyv lapjain 1940-tôl 1960-ig követhetjük nyomon. 200 gyermek naponta részesült napközi otthoni felügyeletben, de étkezést a háborús idôszak ínséges éveiben nem tudtak adni a rászoruló gyermekeknek sem. Sarkady Béla visszaemlékezéseiben beszámol az ún. házapostolok szervezetérôl, akik fôképpen hívô asszonyok voltak. A nagyobb házak katolikus lakóit vették számba, adatlapokat készítettek a családokról, így meglehetôsen pontos statisztikai adatokra tettek szert. Hitéleti és közösségszervezô szerepet is vállaltak a házapostolok, amikor egy szép Jézus Szíve-szobrot vittek házról házra, hogy itt is, ott is felállítsák egy-egy hétre. A lelkész vezetésével imádságra gyûlhettek a házak lakói és felajánlották családjaikat az Úr Jézus kegyelmébe február 1-jén kelt az egyházközség egyházi és világi elnöke által aláírt levél, melybôl az adott 1943-ra vonatkozó fontos adatokat tudhatunk meg (hívek száma: fô, évi áldozások száma: , vasárnapi 4 istentisztelet rendszeres látogatóinak száma: 2000 fô). 12 A lelkész ugyanezen év novemberében tudott csak a kápolna mellett egy bérlakásba költözni, addig a józsefvárosi plébánián volt kénytelen lakni tele, a szovjet ostrom idôszaka súlyos anyagi károkat okozott a híveknek és a lelkészségnek egyaránt. A kápolnát kifosztották a környékbeliek, de az ellopott liturgikus tárgyak 17 Jó Pásztor Lelkészség Levéltárában található beérkezett levél. Drahos János érseki általános helynök által 7309/1940. levél iktatószámon kiadott engedély. 18 Jó Pásztor Lelkészség Levéltára. Historia Domus 16. o. 19 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 6324/ PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 363/1941., Jó Pásztor Lelkészség Levéltára. Historia Domus 4. sz. mellékleteként közölt korabeli tájékoztató lap. 11 Jó Pásztor Lelkészség Levéltára. Historia Domus 5. sz. melléklete. 12 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 1504/1944.

3 6. A JÓ PÁSZTOR LELKÉSZSÉG 683 jelentôs része hamar vissza is került rendeltetési helyére. A háború végén újra elôkerült a Teleki téren létesítendô templom terve, de sem az egyházi, sem a világi elöljárók nem támogatták az akkori viszonyok közt igen nagyratörônek tûnô elképzelést. 13 Rövidesen megalakult a közeli Szent Rita Lelkészség a maga új templomával, így a Teleki téri templom építése elveszítette aktualitását. Sarkady Béla személyesen kérte Mindszenty József bíborost, hogy adja meg a régen áhított plébániai jogköröket a lelkészségnek. A fôpásztor november 1-jével az addigi kihelyezett káplánságot lelkészségi rangra emelte, és ezzel megadta az önálló anyakönyvezési engedélyt is, hogy immár teljesen függetlenül mûködhessen a józsefvárosi plébániától. 14 A világi hatalmi szervezetek felôl azonban nem érezhette biztonságban magát a közösség. A Historia Domus mellékletei közt megtaláljuk azt 1945-ben és 1946-ban folyatatott levelezést, amelynek szomorú eredménye az lett, hogy Katolikus Leányok Országos Szövetségének helyi csoportját a Belügyminisztérium feloszlatta. 15 Az egyletek és egyesületek országszerte ebben a sorsban osztoztak. A plébániai élet minden nehézség ellenére aktívan folyt tovább 1950-ig. 16 Az egyház mûködésének egyre erôteljesebb korlátozásáról, egyesületi élet betiltásáról, a feljelentésekrôl, az ingatlanok államosításáról Sarkady Béla részletesen beszámol könyvében kép. Jó Pásztor-templom oltára (M. A.) 13 Jó Pásztor Lelkészség Levéltára. Historia Domus 11/a. melléklete a Teleki tér és környékének részletes szociológiai leírásával. 14 Jó Pásztor Lelkészség Levéltára. Historia Domus 16. sz. melléklete közli az érseki általános helytartó által küldött 4618/1946. sz. értesítést. 15 Jó Pásztor Lelkészség Levéltára. Historia Domus és 17. mellékletek. 16 Az 1946 és 1947 évekrôl egy újságban megjelent év végi számadás és a saját kiadású szórólapok bôséges adatai, felhívásai, beszámolói alapján alkothatunk képet közli a Jó Pásztor Lelkészség Levéltára Historia Domus 18 2 mellékleteiben ig bezárólag az egyházközségi képviselô-testület üléseinek jegyzôkönyvei is fennmaradtak (Historia Domus jegyzôkönyvi mellékletek I III). Szemelvényeket közöl a jegyzôkönyvekbôl SARKADY o. 17 SARKADY o.

4 684 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET 3. kép. Jó Pásztor (festmény) (M. A.) Az évi nagypénteki keresztúti ájtatosság megtartásának szándéka sajnálatos módon az alapító lelkész idô elôtti nyugdíjazásához vezetett. Abban az évben Jézus kereszthalálának emléknapja a Szovjet Kommunista Párt akkori fôtitkárának Nyikita Szergejevics Hruscsovnak a jelenlétében állami ünnepre, április 4-ére esett. A szokásos Golgota téri keresztútjárásra mintegy 300 fô gyûlt össze, majd a rendôrség a plébánost eltávolította a hívek körébôl, akik így nélküle folytatták a szertartást, majd békével hazamentek ig három lelkész tevékenykedett. A szocializmus évtizedeinek egyház- és vallásellenes légköre az aktív hívek létszámának jelentôs csökkenését idézte elô ben a kápolna terét bôvítették az azt körbevevô kisebb mellékhelyiségek megszüntetésével. Az 1970-es évek elején rendezték át a szentély terét. Az eredeti fôoltárt és a hozzá tartozó olajképet, Jászay Gábor festményét oldalt helyezték el, míg a szentély zárófalára egy nagyméretû feszület került, amelyet két oldalról az alapító lelkész mozaikképei vesznek körül. Khirer Imre lelkészi kinevezésével új korszakába lépett a Jó Pásztor oltalmába tartozó katolikus közösség életének története. Khirer atya a vallásgyakorlat minden területén megújulást tudott elérni. Újra benépesült a Kálvária téri kápolna és a kultúrterem ben felújították a födémszerkezetet, az elektromos hálózatot. Bár 1992-ben kifosztották a templomot, a Magyar Demokrata Fórum segítségével sikerült az elrabolt Szentségmutató és a kelyhek helyett újat készíttetni, illetve beszerezni. Ekkor készült a biztonsági berendezés is ban ellopták a harangot is, majd az üres fa harangláb lassan tönkrement óta áll az új, fém harangláb benne az új 70 kilós harang, kivilágított órák és üvegképek kiegészítésével. A Koszorú utca és a Mátyás tér sarkán áll egy fafeszület pléhkorpusszal. Állításának ideje ismeretlen ben felújításra került ben a régi templomi és lelkészségi ablakokat, modern, hôszigetelt nyílászárókra cserélték, és ben az önkormányzat támogatásával új kôpadlóval burkolták le a templomot. Kiemelkedô beruházásként említhetô még egy új orgona üzembe helyezése 1989 és 2006-ban két ütemben. Jelenleg a stációképek restaurálása van folyamatban. A Krisztus Urunk Mennybemenetele-kápolna A kápolna a Kerepesi temetôben (Fiumei út ) az alakuló Jó Pásztor közösség elsô misézôhelye volt 1938-ban. 19 Addig a kápolna a józsefvárosi plébánia kezelésében mûködött. Az épület története a temetô alapításával függ össze. Az új köztemetôt Pest városa nyitotta meg 1849-ben és a hozzá tartozó kápolnát Scitovszky János hercegprímás alapította, és az abban az idôben bajor területrôl menekülni kényszerülô karmelita szerzetesek letelepítésével a szegény halottak eltemettetésérôl is gondoskodni kívánt. A neogótikus, egyhajós kápolnát Zofahl Lôrinc építette, majd a rend felkérésére 1859-ben 18 Jó Pásztor Lelkészség Levéltára. Historia Domus 28. o., SARKADY o. 19 A kápolna történetéhez alapvetô összefoglaló: SCHOEN Arnold: A pesti Kerepesi-úti köztemetô kápolnája. = Magyar Fôváros (1939)., A temetô történetéhez vö. TÓTH Vilmos: A Kerepesi úti temetô. = Budapesti Negyed VII. évf. 2. sz nyár., Újabb képes történeti összefoglaló és leírás: VIZLER Imre: Budapest, Kerepesi úti temetôkápolna (szerk.: Bajko Ferenc).

5 6. A JÓ PÁSZTOR LELKÉSZSÉG 685 Diescher József tervei szerint kereszthajóval, a szentélyben oratóriummal és sekrestyével bôvítették re a karmelitáknak távozniuk kellett, mert nem tudtak szót érteni sem a temetôt üzemeltetô városi bizottsággal, sem a hívekkel. A templom fôoltára és a kereszthajóban található két mellékoltár neogótikus fa oltárépítményei egy-egy festményt, illetve a fôoltáron két szobrot foglal magában. A fôoltáron Jézus mennybemenetelét látjuk, a szoborfülkékben Máriát és Szent Józsefet. A mellékoltárok egyikén A Feltámadott Krisztus képét Pesky József festette 1857-ben, míg a másik oldalon látható Borromei Szent Károly életébôl vett jelenet Karl Kuhn munkája 1861-bôl. Az igényes kivitelû üvegablakok Jézus Szíve, Fájdalmas Szûz Mária, Szent István, Szent Imre Palka József mûhelyében készültek 1928-ban. 21 A templom harangjai közül a régebbit 1857-ben, míg az újabbat 1933-ban öntötték. A Jó Pásztor misézôhelye a kápolna volt a Kálvária téri templom kialakításáig. A lelkészség megalakulásával a temetôkápolna kezelését továbbra is vállalta. A háború idején keletkezett károkat a fôváros segítségével állították helyre ben, 1972-ben és 1976-ban, majd 1988-ban a Fôvárosi Temetkezési Intézet és a lelkészség több lépcsôben teljes egészében felújíttatta az épületet. A berendezési tárgyakat, a liturgikus eszközöket a hívek adományai révén sikerült megújítani. Más egyházi intézmények A Kálvária A barokk (mai nevén: Epreskerti) Kálvária tér elnevezését az ott között felállított Kálvária-kápolnáról kapta. Valamikor domb magasodott a terület közepén, amelyen egy úti kereszt állt, mellette egy remetelak, az ott lakó remetével. Az óbudai Weiss Anna adományából, a vele üzleti kapcsolatban álló Wistner Anna a kereszt helyett méltóbb, három keresztbôl álló Kálváriát állíttatott. 22 Alapítója Schwartz Anna Mária, aki még életében maga bôvítette az elsô építményt. A városi tanács 1744-ben döntött az építkezés megkezdésérôl, és 1746-ban már állt a Kálvária. Egy Joachim nevû remete is telepedett mellé, aki vállalta a kápolna ôrzését. Elôbb a pesti belvárosi plébániához, majd az újonnan létrehozott józsefvárosi plébánia (1779) területéhez tartozott. A kör alaprajzú kápolna köré kilenc félköríves nyílású, pilléres árkádsort építettek. A bejárattól jobbra és balra egy-egy lépcsôsor vezet egy pihenôszinten keresztül a fonatos kô mellvéddel övezett tetôteraszra. A Kálvárián szobrok is voltak: három kôkereszt, Szûz Mária, Mária Magdolna és Szent János, de ezek már a XIX. század végére elvesztek. Mai Baross utca, akkori nevén Nagystáció utca házainak falain mindkét oldalon stációképek függtek. 23 Építôjeként a szakirodalom Mayerhoffer Andrást szokta megnevezni, de Ritoók Pál alapos forráselemzése ezt a feltételezést bizo- 20 MYRON Judy OCarm. Carmel Came Provincial History. = The Sword XXIV o. 21 Az üvegablakokat restaurálta és kiegészítette Mohay Attila 2001-ben. 22 Wistner Anna február 22-én második házasságot kötött Schwarz Jánossal. Egy év múlva megölte a férjét. Kérésére a pálosok kolostorába zárták, életfogytig. Komolyan vallásos asszony volt: még 1711-ben halotti kápolnát állíttatott. A fogságában pedig jelentôs adományt hagyott arra, hogy a három kereszt helyén igazi Kálvária épüljön (végrendelete július 15-én kelt, s két hónap múlva meg is halt). 23 RÉH Elemér: Adatok a régi pesti Kálváris történetéhez. = Arch. Ért o., Honmûvész márc. 2. sz o.

6 686 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET nyosan nem tudta alátámasztani. 24 Számos írásos dokumentumot feltárt azonban a Kálvária egykori pontos kialakításáról, használatáról és a hozzákapcsolódó egykori stációkról. Ma hiába keresnénk a pompás barokk építményt az eredeti helyén ben ugyanis városrendezési szempontokra hivatkozva a fôvárosi közgyûlés a józsefvárosi Kálvária eltávolításáról hozott határozatot ban már arról döntöttek, hogy Stróbl Alajos szobrászmûvész kérésére átadják a kôépítményt az epreskerti mûvésztelepnek (ma Bajza utca 41. sz.) további hasznosításra. Az új mûtermi funkciónak megfelelôen részlegesen átalakították a kápolnát. Mûvészi értékét a hivatalos mûemlékvédelem csak a XX. század elejétôl ismerte fel. Az épület állaga folyamatosan romlott, de csak között történt meg a felújítása. Tartós fennmaradást azonban ekkor sem sikerült elérni. Három évtized alatt megint a pusztulás határáig jutottak a kápolna maradványai ben a Budapesti Városvédô Egyesület mentôakcióba fogott, és nem kisebb célt tûzött ki maga elé, mint a Kálvária rekonstrukcióját az eredeti helyén. 25 A jó szándékú ötlet anyagi terheit sem az egyház, sem világi döntéshozók nem vállalták magukra, így megmaradt a mûemlék az Epreskertben mint szakszerûen és remélhetôleg tartósan jó állapotú reprezentatív kiállítótér. Misézôhelyként mûködik. 26 Az Arany Alkony Idôsek Otthona Archontológia Sarkady Béla dr Selmeczi Kovács László Nagy István Póczik Oszkár 1984 Khirer Imre KONTSEK ILDIKÓ 24 RITOÓK Pál: Az epreskerti Kálvária a források tükrében. = AHA LII/ o. 25 BUZA Péter: Az epreskerti kálvária Feltámadás-történet. = Budapest 2006/4., önálló füzetben is megjelent a cikk Mátyás tér 6.