Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola Szervezeti és működési szabályzat 2015. 1
Tartalom A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA... 3 AZ ISKOLA ALAPADATAI... 3 AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDJE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 6 AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL... 10 AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI... 18 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE... 20 A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL.... 22 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK, MUNKAKÖRILEÍRÁS-MINTÁK.... 23 A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSA... 25 A SZÜLŐI SZERVEZET, KÖZÖSSÉG VÉLEMÉNYEZÉSI JOGA... 27 AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK... 27 A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA... 34 BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 34 A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA... 35 AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAIA TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN... 36 (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)... 36 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK... 40 A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI... 42 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, PAPÍR ALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE... 44 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE... 44 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 51 (Legitimációs záradék)... 51 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 52 2
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. Az Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2015. augusztus 31. napján fogadta el. 2. Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: az iskolai diák-önkormányzat, az iskolai szülői szervezet, az iskola fenntartója, szülői munkaközösség, intézményi tanács. 3. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. AZ ISKOLA ALAPADATAI 1. Az intézmény neve: Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola 2. Az intézmény székhelye, címe: 2367 Újhartyán, Zrínyi u. 1. 3. Az intézmény vezetője: Sósné Lauter Adrien igazgató, akit az Emberi Erőforrások minisztere bízott meg 2014. augusztus 15-én. 4. Az intézmény alapító okiratát elfogadó önkormányzati határozat száma: 98/2014 (XI.13.). 5. Az intézmény alapításának időpontja: 1781. 6. Az intézmény működtetője: Német Nemzetiségi Önkormányzat Újhartyán, 2367 Újhartyán, Fő u. 21. 7. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. 8. Az intézmény fenntartója: Német Nemzetiségi Önkormányzat, 2367 Újhartyán, Fő u. 21. 9. Az intézmény statisztikai számjele: 16794041-8520-322-13 10. Az intézmény OM azonosító száma: 032489 11. Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: 651316 12. Az intézmény alaptevékenységei: általános iskolai nevelés-oktatás a. Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása b. Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása; Német nyelvoktató 3
nemzetiségi nevelés-oktatás c. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás d. Általános iskolai napközi otthonos nevelés e. Általános iskolai tanulószobai nevelés f. Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése; Német nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás g. Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók tanulószobai nevelése; Német nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás h. Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása i. Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók napközi otthoni nevelése j. Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók tanulószobai nevelése Az általános iskola 8 évfolyammal rendelkező nevelési, oktatási intézmény. Feladata: - biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az általános iskola tantervi követelmény elsajátítására, valamint felkészíteni a tanulókat a középiskolára - feladata a német nemzetiségi nyelv oktatása - sajátos nevelési igényű tanulók oktatása és nevelése - oktatási formája: hagyományos nyelvoktató - a tanulók részére szükség esetén napközi, tanulószobai ellátást nyújt Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) - a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) - a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás - rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet - 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, 4
- valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - 335/2005 (XII.29) kormány rendelet 3-2011. évi CXII tv. Az információs önrendelkezéséi jogról és az - információszabadságról (5. -9., 14. -19., 20. -25. ) - További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet - A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, - bevezetéséről és alkalmazásáról - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet - 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a - nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási - jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú - EMMI rendelet - 368/2011.(XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről Az SZMSZ célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott költségvetési szervben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb az intézmény alap dokumentumaival, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az SZMSZ hatálya 5
A szervezeti és működési szabályzatban és az egyéb belső szabályzatokban foglaltak megismerése és előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az SzMSz-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelezettsége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladataik megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják az intézmény létesítményeit. Az SzMSz-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata belső jogi norma. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az SZMSZ módosítása, felülvizsgálata Az SZMSZ a nevelőtestület jóváhagyásával, az általa meghatározott napon lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előzőleg hatályos SZMSZ. Az SZMSZ módosítására, illetve felülvizsgálatára akkor kerül sor, ha azt jogszabály írja elő, illetve amennyiben a dokumentumban hivatkozott jogszabályokban, vagy az iskola működési rendjében változás áll be, továbbá, ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. Az SZMSZ közzététele, a tájékoztatás szabályai, az SZMSZ nyilvánossága Az Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (1) bekezdése, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján az alábbi helyeken érhető el: az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola honlapján (www.nemetiskola.hu). AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDJE ÉS IRÁNYÍTÁSA Az intézmény vezetője Az intézmény szervezeti felépítése 1. A köznevelési intézmény vezetője az iskola igazgatója aki felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény 6
működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 2. Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az intézményvezető-helyettesek, munkaközösség vezetők, iskolatitkár, diákönkormányzat vezető. 3. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a hatályos jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által végzi. Megbízatása tartalmára alapító okiratában meghatározottak az irányadók. 4. Az igazgató jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Ezt a jogkörét meghatározott esetekben és terjedelemben alkalmilag átruházhatja az intézmény meghatározott dolgozóira. 5. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 6. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettesek segítik, megbízatásuk határozott időre szól az adott tanítási évhez igazodóan. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. 7. Az igazgató döntési és egyéb jogkörét (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jogkör átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazása. 7
8. Az igazgatóság havonta, illetve alkalomszerűen az aktuális feladatok megtárgyalásakor ülésezik. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 9. Helyettesítési rend: az intézmény vezetőjét távolléte vagy akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettesek jogosultak helyettesíteni, az ő távollétük vagy akadályoztatásuk esetén pedig a munkaközösség-vezetők helyettesítenek (azonnali intézkedést igénylő, sürgős esetekben. Az iskola vezetősége 1. Az iskola vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője. 2. Az iskola vezetősége havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 3. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézményi munkavégzés ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok a nevelő oktató munkát segítők a technikai dolgozók 8
A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a naplók (digitális napló) folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése az iskolaépület általános állapota. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Pedagógiai program elérhetősége A Pedagógiai Program elérhető az iskola honlapján, valamint megtekinthető az igazgatói irodában, papír alapon. Az intézmény szervezeti rendszere Az intézmény szervezeti felépítése a vezetői feladatmegoldás rendje szerint 9
Igazgató Kapcsolattartási, egyeztetési, információs funkció Fenntartó és működtető Diákönkormányzat Szülői mk. Partnerszervezetek Vezetési, irányítási funkció Pedagógiai igazgatóhelyettes Gazdasági igazgatóhelyettes Felső tagozatos pedagógusok és mk. DÖK segítő pedagógus Német mk. Nev.okt. munkát közvetlenül segítő Német mk. Alsó tagozatos pedagógusok és mk. Nem pedagógiai szakfeladatot ellátók feletti (közvetlen) irányítási, vezetési funkció Titkárság Rendszergazda Technikai dolgozók AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az iskolaközösség 1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. 2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 1. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti 10
jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. A nevelők közösségei A nevelőtestület 1. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 2. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 3. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 4. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, évente két alkalommal nevelési értekezlet, havonta nevelőtestületi értekezlet (tájékoztató, ill. munkaértekezlet), szükség esetén rendkívüli értekezlet. 5. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 6. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. 7. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek 11
megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások) értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. 8. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint egy, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 9. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése. 2. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Alsós szakmai munkaközösség Felsős szakmai munkaközösség Napközis szakmai munkaközösség Német szakmai munkaközösség 3. A szakmai munkaközösségek a hatályos jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. 4. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. 5. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: 12
az adott szakmai-pedagógiai területnevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével, a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése. 6. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. 7. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 3. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 13
A szülői szervezet (közösség) 1. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik, melyet az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközössége a szülők köréből a következő tisztségviselőket választja: elnök elnökhelyettes Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség elnöke az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmánya vagy az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az SZMK-t az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók 14
osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, jogaiknak érvényesítésére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. 3. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 4. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. 5. Az iskolai diákközgyűlést évente egy alkalommal össze lehet hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők 15
útján valósul meg. 2. A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 3. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 4. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. 5. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása 16
1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén alkalomszerűen, o a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, o iskolarádión keresztül az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők kapcsolattartása 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: o az SZMK ülésén évente egyszer, o a folyosókon elhelyezett hirdető táblán, o időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón, o helyi médiában, o az iskola honlapján folyamatosan. az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. 2. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben az elektronikus napló az iskola honlapja. 17
A szülőkkel való kapcsolattartás csakis hivatalos kereteken belül, az intézmény hivatalos email címén, és hivatalos telefonján keresztül engedélyezett. 3. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 4. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával vagy a nevelőtestülettel. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint intézményvezető- helyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, és a házirend hatályos változata elérhető az iskola honlapján, a dokumentumok egy-egy papír alapú példánya pedig, a következő személyeknél, intézményeknél illetve helyiségekben tekinthető meg: az iskola fenntartójánál és működtetőjénél, az iskola irattárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatói irodájában. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola 18
igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: Német Nemzetiségi Önkormányzat, 2367 Újhartyán, Fő u. 21. A KLIK Dabasi Tankerületének Igazgatóságával, 2370 Dabas, Bajcsy- Zsilinszky u. 11. Az intézmény működtetőjével: Újhartyán Község Önkormányzata, 2367, Újhartyán, Fő u. 21. A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületével. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Gyermekvár Óvodával 2367, Újhartyán, Béla gödör 3. Intézményvezető: Az iskolát támogató Újhartyán hagyományőrzése a jövőért alapítvány kuratóriumával, Újhartyán Község művelődésszervezőjével, A Nagycsaládosok Egyesületével, A Faluközpont Kft-vel, Az Országos Német Nemzetiségi Önkormányzattal, A Dabas járásban működő oktatási intézményekkel, Német nemzetiségi általános iskolákkal, A Gyermekjóléti szolgálattal, Egészségügyi szolgáltatókkal: gyermekorvos, körzeti háziorvos, fogorvos, védőnő, vöröskereszt, mentők, Újhartyáni Katolikus Plébániával, Újhartyáni Örző-Védő Kft-vel, A rendőrséggel, tűzoltósággal, Cziffra György Alapfokú Művészeti Iskola, Igazgyöngy Nevelési tanácsadóval, A nyugdíjas klubbal, Idősek napközi otthonával. 3. A munkakapcsolatok megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. 4. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekorvossal, védőnővel és a fogorvossal. Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 19
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6:45-től délután 17 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. 2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra és délután 16 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. 3. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy az igazgatóhelyettes sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére valamelyik munkaközösség vezetőt kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 4. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 16 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc, illetve a nagyszünet 20 perc. Az ötödik óra után 5 perces szünetet tartunk az 5-8. évfolyamoknak. A 2-4. évfolyamokon az ötödik óra után 20 perc a szünet hossza. 5. A tanítási órák ideje negyvenöt perc, az egész napos iskolai oktatásszervezési formában a délutáni tanítási órák hossza negyven perc. 6. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16:45-ig, illetve utána összevontan a még jelenlévő gyerekek részére 17:00-ig tart. 7. Az iskolában reggel 6:45 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 8. Az iskolában egyidejűleg négy fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe közös megállapodáson alapul. 9. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az 20
iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 10. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat hatodik órától 16 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) 11. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfőtől péntekig 7.30 óra és 16 óra. 12. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. 13. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 14. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus, vagy pedagógus hiányában felelős felnőtt kísérő felügyeletével használhatják. 15. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 16. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola 21
épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 17. Védő-óvó, biztonsági előírások: Az Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskolában 2014. novemberétől kártyás beléptető rendszer lép működésbe. A beléptető rendszer kiépítésének és működésének célja a vagyonvédelmen túl elsősorban a személymozgások megfelelő figyelemmel kísérése, nyomon követhetősége, az intézmény biztonságának növelése. Kártya leolvasó került elhelyezésre a főbejáratnál és oldalsó bejáratnál, a tornaterem folyosójának oldalsó bejáratánál, illetve az ebédlő helyiségében. A főbejáratnál és az oldalsó bejáratnál elhelyezett leolvasó legfőképp arra szolgál, hogy ellenőrizhető legyen a gyermekek, a dolgozók, a szülők és más, külső személyek be- és kilépése. A tornaterem folyosójának oldalsó bejáratánál elhelyezett leolvasó fő célja, hogy a helyiséget használó sportolók, civil szervezetek belépése biztosított legyen úgy, hogy az iskola egyéb részei számukra elérhetetlenek maradjanak, illetve úgyszintén a be- és kilépésre jogosultak körének meghatározása, ellenőrzése. Az ebédlő bejáratán elhelyezett leolvasó azt a célt szolgálja, hogy egy, az intézmény által vezetett nyilvántartás alapján azonosítani tudja az iskolai étkezésre jogosultak be- és kilépését. A kártyaleolvasó csak a beléptető kártyával rendelkező, nyilvántartásban szereplő személyeket tudja beléptetni az intézménybe. A szülők, külső személyek belépése az iskolába (8:00 és 16:00 óra között) a titkárságról működtethető kaputelefon segítségével fog történni. Az épületből való távozás kártya nélkül történik. Reggel 6:45-től 7:45 percig a főbejáraton a gyermekek kártya nélkül tudnak belépni. 6:45 óra előtt és 7:45 után a belépéskor kártya használata kötelező. Az épület hátsó bejárati ajtaja a reggel 8:00 és délután 16:00 óra közötti időszakban akkor van nyitva, ha a gyerekek az udvaron tartózkodnak, ellenkező esetben az ajtó zárt állapotban van. Délután 16:00 és 17:00 óra között a hátsó ajtó nyitva van, ezért ha a gyermekek az épületben vannak pl. rossz idő esetén, akkor a szülők itt léphetnek be. Kulcshasználati szabályzat: lásd 1. számú melléklet A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL. Tanórát és egyéb iskolai foglalkozást idegenek és a szülők nem zavarhatnak. A szülők gyermeküket csak indokolt esetben és kizárólag az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek engedélyével hívhatják ki tanóráról. Fogadóórák, szülői értekezletek, iskolai rendezvények, ünnepségek időpontjában a szülők engedély és felügyelet nélkül tartózkodhatnak az 22
intézményben. Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit. Helyiségek bérbeadása esetén az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevétel és a külső személyek belépése, benntartózkodása rendjét. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK, MUNKAKÖRILEÍRÁS-MINTÁK. Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés t) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, valamint a munkaköri leírás-mintákat. 1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető feladat- és hatásköreiből leadott feladat- és hatáskörök a következők: 1.1. Általános vezetői feladatok- és hatáskörök közül Intézményvezető részére meghatározott feladat-és hatáskörök a) az alapdokumentumokkal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök b) a minőségirányítással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök kompetenciamérés-teljes hatáskör c) adat nyilvántartással, kezeléssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök beírási napló, tanuló-nyilvántartás, diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés, KIR d) a munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök e) a továbbképzéssel, képzéssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök továbbképzési és beiskolázási terv Az átadott feladat- és hatáskör új címzettje PP, SZMSZ, Házirend helyettesek kompetenciamérés helyettesek, felsős mk vezető beírási napló, tanuló-nyilvántartás, diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés, KIR iskolatitkár helyettes f) a gyermek, tanuló veszélyeztetettséggel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és 23
hatáskörök ifjúságvédelem g) a munkaidő nyilvántartással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök jelenléti ív, helyettesítés-túlóra gyermekvédelmi felelős jelenléti ív, helyettesítés-túlóra helyettes h) gazdálkodással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök i) egyéb átadott feladat- és hatáskörök helyettes KIR 3: távollét, változóbér, óraadók bérszámfejtése,útiköltség elszámolás helyettes 1.2. A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó vezetési feladat- és hatáskörök közül Intézményvezető részére meghatározott feladat-és hatáskörök a) a pedagógiai programmal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Az átadott feladat-és hatáskör új címzettje helyettes b) a munkatervvel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök éves munkaterv c) a nevelőtestülettel, az alkalmazotti közösséggel, a szakmai munkaközösséggel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök óvodai foglalkozás látogatása, nyílt napok helyettes, mk-vezetők, DÖK-vezető alsós mk, tanítók d) az iskolában működő egyéb szervezetekkel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök e) a tanulói jogviszony keletkezésével és megszűnésével összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök tanulói jogviszony létesítése ill. megszüntetése f) az oktatás megszervezésével összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök tantárgyfelosztás, órarend iskolatitkár helyettes 24
g) a szakmai ellenőrzéssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök óralátogatások helyettes és mk-vezetők h) a tankönyvekkel, taneszközökkel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök tankönyvrendelés lebonyolítása i) a pedagógus és diákigazolványokkal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés tankönyvfelelős iskolatitkár j) egyéb átadott feladat- és hatáskörök 2. Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái - terjedelmi okokból - a jelen SZMSZ-hez mellékletként kerülnek csatolásra. A munkaköri leírás minták - a nemzeti köznevelési törvény 62. (1) bekezdés m) pontja alapján - tartalmazzák a dolgozók pedagógiai és adminisztratív feladatait is. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSA 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - bizottságára, - a szakmai munkaközösségre, - a diákönkormányzatra. A nevelőtestület jogköreit a nevelőtestület hatékony feladat- és hatáskör gyakorlása céljából a nevelőtestület működéséről szóló belső szabályzat tartalmazza. A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja. 25
2. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület jogszabály alapján nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása. 3. A nevelőtestület feladatainak átruházása a) Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból- meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A Fegyelmi Bizottság feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, - az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézmény vezetője vagy helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője. b) Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén - a felelős vezető-helyettes tudtával úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. c) A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai: A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, 26
- a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, - a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. - a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos munkaértekezletek tartása A SZÜLŐI SZERVEZET, KÖZÖSSÉG VÉLEMÉNYEZÉSI JOGA Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés p) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet a jogszabályokban meghatározott véleményezési jogokon túl a szervezeti és működési szabályzat a következő véleményezési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet ezen SZMSZ alapján megillető további jogokat X nem határoz meg, a melléklet szerint határoz meg. AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek: napközis foglalkozások, szakkörök, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. A napközis foglalkozás működésére vonatkozó általános szabályok 1. A napközis foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. 2. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat és a 27
pedagógiai program alapján. 3. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. 2. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 3. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. 4. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 5. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 6. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 7. Iskolánk tanulói részére a helyi Gyermekvár óvoda korszerű konyhája biztosítja a napi háromszori étkezést. Iskolánkban a napi étkeztetés iskolagyümölccsel egészül ki (1-6. osztály). A tanulók étkeztetési rendje: A második és a harmadik tanítási óra közötti szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, illetve az iskolai étkezőben étkezhetnek. A tanulók főétkezése 12:00-kor kezdődik. A tanulók étkeztetése a tanév elején elkészített beosztás szerint történik. A szülő köteles minden hónapban az étkezési költségtérítés befizetését igazolni a befizetési határidőt követő 5 munkanapon belül, melyet az igazgató által kijelölt dolgozó ellenőriz. Táplálékallergiás, diabéteszes gyermekek az iskolában: A főzőkonyha 28