História 1992-03
História 1992-03 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.
Tartalom 1.... 1 1. Politika a forradalom nevében. Rákosi Mátyás... 1 2.... 3 1. Kereskedõ-családból a forradalomba. Önéletrajzi vallomás, 1925. Rákosi Mátyás... 3 2. Képek... 7 3.... 12 1. Életrajzi kronológia. Rákosi Mátyás... 12 4.... 21 1. Fegyencek vagy politikai foglyok? Rákosi Mátyás börtönben... 21 2. Képek... 22 5.... 24 1. Politikus a koalícióban. Találkozásaim Rákosi Mátyással... 24 2. Képek... 27 6.... 28 1. Kiállítás Rákosi Mátyás 60. születésnapján. képösszeállítás... 28 2. Képek... 28 7.... 30 1. Rákosi Mátyás, Nagy Imre a Kremlben, 1953. június 13.... 30 2. Képek... 36 8.... 39 1. Matvej a Szovjetunióban, 19561971. Az SZKP KB dokumentumai alapján. Rákosi Mátyás 39 2. Képek... 43 9.... 44 1. Tizenöt év szám-ûzetésben. Kádár János páncélszekrényének alapján. Rákosi Mátyás, 19561971... 44 2. Képek... 47 10.... 48 1. Német telepesek a 18. században... 48 2. Képek... 50 11.... 53 1. A nõi kerékpározás hõskora... 53 2. Képek... 55 12.... 57 1. Jobb félni, mint megijedni. A Magyar Tudományos Tanács, 1949... 57 2. Képek... 58 13.... 59 1. A tokaji zsinagóga restaurálása... 59 2. Képek... 59 14.... 61 1. Ókatolikusok... 61 15.... 63 1. A Garibaldi-légió magyar önkéntesei, 1860... 63 2. Képek... 63 iii
1. Politika a forradalom nevében. Rákosi Mátyás GLATZ Ferenc Politika a forradalom nevében Rákosi Mátyás a magyar történelem legnépszerűtlenebb hőse ma. És sokáig az fog maradni. Neve összefonódik nemcsak az ország erőszakolt szovjetizálásával, évezredes hagyományok felfogásával, hanem egy törvénytelenségek sorozatát elkövető rendszer kiépítésével is. Vélt forradalmi célok érdekében tudottan ártatlan embereket kínoztatott és végeztetett ki. Az ő nevével fémjelezte politika igyekezett forradalmi ítélőszék elé állítani és megsemmisíteni a régi rendszer maradványait : társadalmi csoportokat (burzsoá, kulák stb.), intézményeket (egyház, polgári szervezeteket stb.) Életét, ő úgy gondolta, közcélokért éli, s végül 1956 nyarán menekülnie kellett az országból. Nem gyűjtött vagyont, mint otthon, a kereskedőcsaládban életcélként megszokhatta. A nagy ügy : az emberiség jobblétének megvalósítása, a szegénység és az ember kizsákmányolásának felszámolása, a kommunista mozgalom évszázados eszméi. Rákosi Mátyás szellemi erejét kegyetlen vitákra, pártpolitikai intrikákra áldozta; bujkált és élt álnéven külföldön és hazájában, ült másfél évtizedet börtönben. Mint az előző rendszer politikai üldözöttje került először a Kommunista Párt, majd a szovjet fordulat során az ország élére. Azt mondják, könnyezett, amikor a moszkvai repülőre fel kellett szállnia, nem hitte, hogy a népharag elől kell menekülnie. Pedig akkor még, 1956 nyarán, nem is tudta róla a nép, hogy mint a hatalom korlátlan birtokosa, hogyan élt vissza a hatalommal, milyen cinikus, emberiességet félredobó vezető lett. Az elhivatott forradalmárok tragédiája: egy eszme bűvöletében élnek, nem ellenőrzik az ábrándok valóságtartalmát, végül a cél érdekében minden eszköz használatát szentesítve látják. Elgondolkodtató Az eszmékért korábban a Múlt -ban elszenvedett megaláztatások könyörtelenné keményíthetik a forradalmárt a jelenben. Részben felmentettnek érzik magukat a jelen bírálata alól. Igaz, hogy a tegnapi megbántódottság, az üldözés torzítja a ma értékítéletét? Pedig a rezsimváltások idején legalábbis Magyarországon gyakran a múltban sérelmeket szerezni a legnagyobb dicsőség, a jövő karrierjének alapja. Elgondolkodtató Rákosi Mátyás neve összefonódik a huszadik század egyik nagy kísérletével, a kommunizmus történetével. Ma a kommunizmusról szinte csak az átkozódás hangján szólunk. Nemcsak azok, akik nem is tudják, hogy a művelt Európát megdöbbentő szélsőségeket harsognak és így vezetik le egyéni keserűségüket De az átkozódás hangján szólnak a csalódottak is akik egy megváltásban bíztak s akik most életük alkonyán a kommunizmus ígérte nyugodt megélhetési biztonságot is elvesztették. És átkokkal illetik a kommunizmust azok is, akik nem is éltek a proletárdiktatúrában A kommunizmus ma a minden-okolásra alkalmas eszme. Hasonló ideológiai minősítő fogalom lett, mint az 1950 60-as években volt a burzsoá, kapitalista, reakciós minősítés. Vajon felhevült szónoklatok ismét szélsőségekbe ragadhatják a nemzetet? A Kommunista Párt a demokráciában egy párt a többi közül, s lehet, hogy kudarcai ellenére is az lesz a következő évtizedben. Igaz, ez nem lehet Lenin és Sztálin hegemón pártja, amelyik nem tűrte a nézetkülönbségeket, amelyik egy vasakarat alá rendelte a politikai erőket, amelyik a proletárdiktatúra mezében társadalmi törvénnyé emelte a forradalmi terrort. De tudjuk: a kommunizmus történelme nem csak ez! Történelemkönyvekben sem hazugság, hogy a társadalmi egyenlőség, az élet egyes alapszolgáltatásainak ingyenessége (egészségügy, iskola stb.), a munkanélküliség felszámolása stb. mindez állami eszközökkel alapjában évszázados kommunista célkitűzések A kommunista pártok Európa történelmében 1920, de egy időre, 1945 után is valós érdekeket megfogalmazó, a demokráciák részeként élő tömegpártok voltak. Egész addig, míg a jóléti állam sok követelésüket beépítette az államrendszerbe, s ezzel funkcióikat vesztették, s egész addig, amíg a sztálini Szovjetunió ún. megvalósult kommunizmusa nem diszkreditálta az eszmét magát is. És így zsákutcát képezett. Rákosi Mátyás élete elején részese volt egy nemzetközi kísérletnek. A 16 év fegyház után, a Szovjetunióba szabadulva már csak függvénye egy nagyhatalmi politikává torzult ideológiának. De Rákosi Mátyás neve összefonódott a Kádár-rendszerrel is. Ma hajlunk arra, hogy összemossuk a magyar történelem 1949 60 közötti periódusát az 1960 89 közötti évekkel. A történettudomány és a holnapi közfelfogás ezt másként értékeli feltehetően. De tény: a kádári konszolidáció legnagyobb politikai gyengé - je, a rákosista elemek, és a proletárdiktatúra megszállottjainak tömeges beépítése volt a rendszerbe. Nem tudott leszámolni a bolsevik eszmével, állandóan a folyamatosságot hangsúlyozta a népi demokratikus, a szocialista fejlődésben. S mire a proletárdiktatúra hívei véglegesen vereséget szenvedtek, addigra az egész rendszer szétesett. 1
Rákosi Mátyás 1956-ban, hívei és a bolsevizmus 1989-ben véglegesen megbuktak. A demokráciát, az alkotmányosságot nem veszélyeztetik. Elgondolkodtató: vajon nem él-e a fejekben sok ezernyi piciny Rákosi, s jelenik meg a kizárásos társadalomfelfogás piros helyett akár más színű zászlók alatt is? 2
1. Kereskedõ-családból a forradalomba. Önéletrajzi vallomás, 1925. Rákosi Mátyás SZEKERES József Kereskedőcsaládból a forradalomba Önéletrajzi vallomás, 1925 Ma már a Rákosi-dokumentum közzé tételének nincsen aktuális politikai jelentősége. S egy régi vicc parafrázisával nem is emiatt nem szeretjük Rákosi Mátyást. Mégis úgy véljük, időszerű a rendőrségi jegyzőkönyv részleges publikálása. (A teljes szöveg a Történelmi Szemlében jelenik meg.) Hiszen nap mint nap keletkeznek új legendák a történelembe bevonulni kívánó személyiségekről. Pedig a mítoszok gyártásánál nem árt az óvatosság, végtére is bárkinél lehet csontvázat találni a szekrényben. (A szerk.) Az egykori Budapesti 1. sz. Állami Levéltárban a volt Budapesti Királyi Ügyészség Markó utcai pinceirattárából 1954 novemberében átvett, töredékes iratainak rendezése során egy vaskos iratköteg került elő, mely kemény fedőlemezek között elnöki és általános iratokat tartalmazott. Az iratok a II. világháború befejező szakaszában, a főváros ostroma alkalmából lezajlott harci cselekmények következtében összekeveredtek. A hevederrel átkötött iratcsomó felirata: Rákosi Mátyás és társai. Az iratok, melyek ügyészségi jelzetekkel voltak ellátva, az 1925. június és 1941. január közötti időszakra vonatkoztak. Főként a két Rákosi-perre, a perek előzményeire, valamint Rákosi Mátyásnak a Szovjetunióba történt távozására szolgáltattak jórészt ismeretlen tényeket. DOKUMENTUM Rákosi Mátyás rendőrségi, ügyészségi és vizsgálóbírói vallomásai (Részlet) Hivatalos másolat az eredetiről. Budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysága. Jegyzőkönyv. Fölvéve Budapesten 1925. évi szeptember hó 28. napján délelőtt, gyanúsított kihallgatása alkalmával. Jelen vannak alulírottak. Az eljáró tisztviselő intézkedése folytán a kihallgatás Varga Lajos felügyelőhelyettes és Harangozó István főtörzsőrmester mint hatósági tanúk jelenlétében teljesíttetik, történik. Az előállított gyanúsított személyes viszonyaira nézve megkérdeztetvén, előadja: Családi neve: Rákosi, Utóneve: Mátyás. Atyjának családi és utóneve: Rákosi József, anyjának családi és utóneve: Léderer Cecília. Születési ideje: 1892. márc. 9. Hely: Ada, Bács megye. Családi állapota: nőtlen, honossága: magyar, községi illetékessége: Ada. Ada, nagy község Bács-Bodrogm. zentai j.- ban, a vármegye keleti szélén a Tisza mellett, (1891) 1858 házzal s 11,074 lakossal, közel 9017 magyar és 1915 szerb (túlnyomóan kat). Vasúti és hajóállomással, távíróval és postával, állattenyésztéssel és kertészettel. Van benne állami földmívesiskola, takarék pénztár, ada-moholi hitelintézet, gőzmalmok. Határa 26,759 hold. (Részlet a Pallas Lexikonból) Lakhelye: Budapest, IX. ker. Soroksári út 8 10. Vallása: Felekezet nélküli. Kora: 34 éves. Foglalkozása: Magántisztviselő. Vagyoni viszonyai: Vagyontalan. Katonasági viszonyai: Hadnagy a volt m. kir. 6 honv. gyalogezredben. Ír, olvas. Magasabb iskolai képzettsége: Keleti Akadémia. Főiskolai jellegű állami tanintézet. Céljául a Kelettel való kereskedelem előmozdítását, ehhez szakemberek képzését tűzte ki. A tanítás két tanévet vett igénybe. Az alábbi tantárgyakat oktatták: közgazdaságtan, pénzügytan, vámügy, vámtechnika, a balkáni államok, Kis-Ázsia gazdasági földrajza, Bosznia és Hercegovina gazdasági és politikai ismertetése, a keleti népek gazdasági és kereskedelmi története, általános jogi és alkotmánytani ismeretek, kereskedelmi és hiteltörvényhozás, nemzetközi jog- és konzuli ügy, vasúti és hajózási közlekedés, külkereskedelmi ismeretek kereskedelmi számtan, könyvvitel. Az akadémián a következő nyelveket tanították: román, szerb, török, újgörög, albán, arab, bolgár, orosz, angol francia, német, olasz, spanyol. Anyanyelve: magyar. Beszél: német, francia, angol, olasz és orosz nyelven. Büntetlen előéletű. Testi vagy szellemi fogyatékossága nincsen. Személyazonosságának megállapítása után közöltetik terhelttel, hogy a magyar állam kárára elkövetett bolsevista üzelmekkel gyanúsíttatik. Gyanúsított figyelmeztetvén védőválasztói jogára, fölvilágosíttatván a védő kirendelésének módozatairól és az ingyenes védelem lehetőségéről, kijelenti: Védőül választom dr. Baracs Marcel ügyvédet. 3
Arra a kérdésre, hogy kíván-e valamit védelmére előadni, a terhelt a következőleg nyilatkozott: Izraelita szülőktől származom, apám szabadkai kereskedő, aki meglehetős vagyonnal rendelkezett. Szüleim vallásos zsidók, akikkel politikai nézeteim nem egyeznek. Jó viszonyban vagyok velük, az érintkezésünk azonban megszakadt, mert nem akartam szüleimet a jugoszláv hatóságok vegzálásainak kitenni. Elemi iskoláimat Sopronban, középiskoláimat a szegedi főreáliskolában végeztem, ahol 1910-ben érettségiztem. 1910-től 1912-ig a budapesti Keleti Akadémia hallgatója voltam. 1912 őszén Hamburgba kerültem, ahol 1913 közepéig egy export-import vállalatnál levelező voltam. Ugyanilyen minőségben dolgoztam 1913 közepétől a háború kitöréséig Londonban egy kereskedelmi vállalatnál. A háború kitörésekor a 6. honv. gyal. ezredhez vonultam be, mint egyévi önkéntes és az 1. számú háborús tiszti iskola elvégzése után 1914 decemberében hadapródjelölti rangot kaptam. 1915. február végén, vagy március elején kerültem ki az orosz frontra és részt vettem a kárpáti harcokban. 1915. április közepén az egész zászlóalj fogságba került az Uzsoki-szorostól északra kb. 15 km-re. Az első állandó fogolytáborom a szibériai Csita melletti Antipina tiszti tábor volt. 1916-ban átkerültem a csitai tiszti táborba és 1917 őszén innen az egész tisztikarral Dauriába, Mandzsúria határába. 1918 februárjában sikerült innen megszöknöm és Irkutzkon, Omszkon, Tyumenen, a Volgán, Vjatkán keresztül Pétervárra kerülnöm, ahol az Osztrov Gorodaján lévő tiszti gyűjtőkórházba kerültem. Itt a megejtett orvosi vizsgálat félrokkantnak talált s mint ilyen, az egyik csere transzporttal 1918. április közepén Pszkovnál átléptem a német frontot. Innen a zsolnai megfigyelő állomásra kerültem, ahol 14 napig voltam. Majd ezután a szokásos kéthavi hadifogoly szabadságot élveztem. E szabadság meghosszabbításokkal kb. augusztus hó közepéig tartott, amikor is részben irodai, részben kiképző szolgálatot teljesítettem a forradalom kitöréséig Szabadkán a 7. honv. gyal. ezrednél. A forradalom kitörése után Budapestre jöttem fel. A munkásmozgalmakban először 18 éves koromban vettem részt Szabadkán, amikor még a szülői házban laktam mint a szociáldemokrata párt tagja. Kora ifjúságom óta szakadatlan érintkezésben állottam a szakszervezeti vagy szociáldemokrata munkásokkal és már az érettségi vizsgálatom letétele után be is léptem a szociáldemokrata pártba. Budapestre felkerülvén a Galillei (!) körbe léptem be, amelyben (sic!) 1911-től 1912- ig titkára is voltam. Hamburgban ott-tartózkodásom alatt a hamburgi munkásegyesületben dolgoztam, Londonban pedig a nemzetközi kommunista munkásklubban a magyar csoport egyik vezetője voltam, ahol gyakran tartottam felvilágosító előadásokat. A háború kitörésével a szocialista pártban kifejtett tevékenységem megszakadt és ez a megszakadás egészen a forradalom kitöréséig tartott, kivéve egy esetet, mikor Oroszországban hazafelé utaztam, az egyik állomáson, Nizsnij Udinszkben a nemzetközi helyzetről tartottam előadást magyar és német nyelven. Oroszországban, Szentpéterváron megkíséreltem ugyan a magyar hadifogoly kommunistákkal az érintkezés felvételét, ez azonban lehetetlen volt, mert ez az időpont összeesett a németek előrenyomulásával és az orosz kormány az összes pártintézményekkel Moszkvába költözött, ahol emiatt olyan lakáshiány támadt, hogy Moszkvába csak külön engedéllyel lehetett utazni. Ilyen engedélyem nem lévén, kénytelen voltam Péterváron maradni, ahol viszont a kiürítés miatt nem tudtam a magyar kommunistákkal összeköttetésbe lépni. Hazatérésem után a forradalom kitöréséig a munkásmozgalmakban nem vettem részt. Budapesten 1918. november havában már azonnal felvettem az összeköttetést a magyar kommunistákkal és ettől az időtől kezdve szakadatlanul mint agitátor, propagandista és szervező működtem a kommunista pártban. Működésem elsősorban vidékre terjedt ki, Szeged, Kecskemét, Miskolc, Szolnok, Pápa, továbbá Budapest környékére, azonkívül egy sereg népgyűlésre és pártnapon való részvételre mint előadó. 1919. február 21-én letartóztattak és a Gyűjtőfogházba helyeztek és tartottak fogva 1919. március 21-ig, a diktatúra kitöréséig. Március 22-én kineveztek a szovjet kormányban helyettes kereskedelmi népbiztosnak. Mint ilyen, részt vettem az üzletek szocializálásában és hozzám tartozott a posta és külkereskedelem is. Részt vettem egy csomó kormányzótanácsi ülésen és majdnem naponként voltam előadó valamilyen gyűlésen. Tagja voltam a budapesti szovjetnek és a 160-as intéző bizottságnak. Ezenkívül a Legfőbb Népgazdasági Tanácsnak is. A román betörés hírére Nagykanizsára mentem, hogy az ottani munkásságot és vörös katonákat a helyzetről informáljam. Innen visszatértem Budapestre, ahonnan azonnal Ruszinszkóba küldtek mint teljhatalmú megbízottat, azzal, hogy Ruszinszkót tartsam a csehek és románok ellen. A felvidéki harcokban Csapnál vezető szerepet töltöttem be. Május 1-jén Budapestre rendeltek, ahova aznap este érkeztem és részt vettem az esti kormányzótanácsi ülésen. Részt vettem a következő nap is ugyanezen az ülésen, ahol a harcok folytatását rendelték el. Május 3-án este Salgótarjánba utaztam, ahol a helyzet nagyon kritikus volt és ahol az ottani divízió politikai megbízottja lettem. Sikerült a csehek támadását visszaverni. Ezután visszahívtak azzal, hogy a szegedi frontra utazzam, ahol az volt a feladatom, hogy egy zászlóaljjal szegüljek ellen egy esetleges francia előrenyomulásnak. A tiszai és délvidéki fronton emlékezetem szerint a 6. ho.-nak voltam politikai megbízottja. Május végén visszajöttem Budapestre, ahol újra átvettem a most már a szociális termelés címén működő népbiztosi tisztet. Júniusban részt vettem a párt és a szovjet kongresszusán. Az újonnan választott népbiztosok között már nem szerepeltem, ellenben a vidéki népgazdasági tanácsok szervezője lettem és mint ilyen, továbbra is a Legfőbb Népgazdasági Tanács tagja voltam és működtem. Az ellenforradalom napján tartott pártválasztmány többek között engem is kiküldött az ingadozó front erősítésére. Még az ellenforradalom délutánján Bőhm hadseregparancsnok vonatán kiutaztam az északi frontra, ahol részt vettem Kassa kiürítésében és végigjártam a frontot egészen a Tiszáig. Miután a 4
visszavonulás a demarkációs vonalra megtörtént, újra Budapestre jöttem és két három napi itt-tartózkodás után a Dunántúlra utaztam, ahol a tervezet szerint először Kaposváron kezdtem meg a vidéki népgazdasági tanács megszervezését. Majd pedig Szekszárdon folytattam azt. Július 21-re újra Budapestre hívtak, és az aznapi általános tüntetés és felvonulás alkalmával a Vérmezőn voltam kijelölt szónok, ahol beszéltem is. Egy-két napra rá megbíztak az országos Vörös Őrség A Magyarországi Tanácsköztársaság karhatalmi szerve, amelyet a Belügyi Népbiztosság 1919. március 26-i rendeletével állítottak fel. Feladata volt a tanácsköztársaság belső rendjének megalapozása és fenntartása. Nagyrészt a régi karhatalom (rendőrség, csendőrség) személyi és tiszti állományából alakították meg. A rendelet szerint a Vörös Örség a hadsereg kiegészítő része volt, tagjai bármikor áthelyezhetők a Vörös Hadseregbe. Alakulatai a Belügyi Népbiztosság alá tartoztak. Elitegységei munkásokból álló csapatok voltak; közülük szerveződtek a magasabb parancsnokságok mellett működő politikai nyomozó csoportok is. Országos főparancsnoka Vajda Zoltán, majd Rákos Ferenc, 1919. július 20-tól pedig Rákosi Mátyás volt. parancsnokságával. Mire azonban a hivatalt átvettem és a viszonyokkal kezdtem megismerkedni, a diktatúra megbukott. Augusztus 2-án hajnalban a Vörös Őrség autóján Királyhidára vettem az utam, miután visszautasítottam Haubrichnak azt az ajánlatát, hogy továbbra is a Vörös Őrség élén maradjak. Késő délután érkeztem Királyhidára, ahol egy foglalkozásszerű vezető átvitt a magyar határon. Bécsbe kerültem, ahol még aznap este elfogtak és Klarsteinbe, később pedig Steinhofba vittek és internáltak. Ott voltam 1920. május elejéig, mikor is szabadon bocsájtottak és ugyanez év május végén Moszkvába utaztam. Moszkvában részt vettem a Kommunista Internacionálé második kongresszusán. A kongresszus után visszajöttem Bécsbe, ahol néhány napig tartózkodtam, majd Csehországba mentem, Prágába és ott dolgoztam némi megszakításokkal 1921. áprilisig mint a Kommunista Internacionálé megbízottja. A megszakítások alatt Olaszországban voltam a livornói kongresszuson és Berlinben egy kibővített német pártvezetőségi ülésen. Utána Moszkvába utaztam, ott részt vettem az Internacionálé harmadik kongresszusán, amikor is az Internacionálé végrehajtó bizottsága titkárává választattam meg. E minőségemben dolgoztam Moszkvában az Internacionálé negyedik kongresszusáig, melynek helyettes titkára voltam, 1924 júliusáig, az ötödik kongresszusig. A negyedik és ötödik kongresszus közötti időben hosszabb ideig dolgoztam bolseviki propagandán Olaszországban, Milánóban és Rómában, Franciaországban, Párizsban és Lyonban, Németországban, Berlinben és Frankfurtban, a központi végrehajtó bizottság megbízásából. 1924 augusztusában hatheti szabadságra mentem Krímbe, onnan Bécsbe, ahonnan 1924 decemberében Magyarországra jöttem. Szentgotthárdnál 1924. december 24-én léptem át a magyar határt. Idejövetelem célja a bolseviki propaganda és szervezkedés megindítása Magyarországon. Legelsőben is általános tájékoztatást akartam szerezni a magyar viszonyok és afelől, hogy mily módon vehetnék fel összeköttetéseket. 1924 decemberében tapasztaltam, hogy a SZDP-ben volt egy erős ellenzéki mozgalom, melynek oka az az általános elégedetlenség volt, amely a munkásság körében úgy a szociáldemokrata párttal, mint pedig a szakszervezetekkel szemben megnyilvánult. Ezt az elégedetlenséget fokozta a SZDP-nek a m. kir. kormánnyal kötött paktumának nyilvánosságra jutása. Az általános helyzet abban az időben, különös tekintettel a fővárosi választások előkészítésével kapcsolatban igen mozgalmas volt. Számos szimptómából, melyek a szakszervezeteken belül nyilvánultak meg, arra következtettem, hogy ezekben is nagy az elégedetlenség, főleg az eddigi vezetés vonalával. Merítettem ezt a képet egyfelől a lapok híradásaiból, más felől személyes tapasztalataimból, amennyiben kéthetes megszakítással nyolc héten keresztül láttam, hogy csoportokba verődve vitatkoznak a munkások a MEMOSZ épülete előtt és a Ligetben, stb. Ezalatt a nyolc hét alatt semmiféle aktivitást nem fejtettem ki, itt-tartózkodásom csupán megfigyelésekre szorítkozott és kilétemet senki előtt nem fedtem fel. A Rákóczi úton lévő Imperiál Szállóban laktam. Csak a pincérekkel beszéltem és visszavonultam mindenkitől. Ebből a nyolc hétből, 1925. január 25-től 1925. február 15-ig Wienben tartózkodtam. Ez idő alatt sem vettem fel senkivel összeköttetést és csak a magyar kérdést tanulmányoztam. 1925. március 7-én Wienbe, majd onnan más útlevéllel Moszkvába utaztam, ahová kb. március 15-e körül érkeztem meg. Ott részt vettem az Internacionálé olasz bizottságának ülésein mint az olasz kérdés egyik szakértője. Ottani működésem kb. április 7 8-ig tartott, majd Wienbe utaztam s ezután május 8-án Budapestre. Csonkamagyarország vidéki városai közül sehol sem voltam, csak Budapesten tartózkodtam. Ekkor a Vendel u. 8. szám alatt lakó Bayer Gyula nevű építésznél laktam Braun Vilmos néven. Innen be is jelentettek. Itt kb. két hónapig tartózkodtam. Ez a községi választások alatt és utáni időben volt. A helyzet akkor az volt, hogy a munkások bizonyos rétegeiben sikerült a Demokrata Blokknak bizonyos demokrata illúziókat kelteni. Ezek az illúziók nagyrészben visszahódították azokat a tömegeket, amelyek januárban és februárban nagyon elégedetlenek voltak, és szerintem ez a tény volt egyik fő oka annak, hogy az MSZMP még jelölni sem tudott. A választások, bár vereségét jelentették a Demokrata Blokknak, mégis bizonyos fokig a felajzott politikai várakozásokat lecsapolták és egy bizonyos szélcsend állt be, amelyet az előrehaladott nyári időszak még csak jobban aláhúzott. Erre a tapasztalatra kb. 5
július közepe táján jutottam, amikor is július 11-én Grácba, és ezen keresztül Bécsbe utaztam. Május 8-tól július 11-ig terjedő itt-tartózkodásom alatt vettem fel az összeköttetést az MSZMP Gőgös Ignác, Hámán Kató, Őri Károly nevű embereivel. Hangsúlyozom azt, hogy addig amíg ez a párt a szociáldemokrata párt ellenzéke volt csupán, nékem rájuk semmiféle befolyásom nem volt. De tudom azt, hogy a Vági-párt megalakulásában a magyar kommunistáknak annyiban volt részük, hogy egy részük csatlakozott és osztályharcos irányba igyekezett terelni a munkásmozgalmat. A párt megalakulásakor Moszkvában voltam, ahol a III. Internacionálé kibővített végrehajtó- olasz bizottságában foglaltam helyet és ezért nem tudtam előzőleg a Grádó kávéházbeli megalakulásról és a megalakulás körüli anyagi dolgokról. Megengedem azonban annak a lehetőségét, hogy az MSZMP egyes tagjai kaptak vagy kaphattak anyagi támogatást mozgalmi célokra. Május 8-tól július 11-ig való itt-tartózkodásom alatt a most említetteken kívül még Szekér-Hérisszel, Dr. Váradi Lászlóval és Weinberger Zoltánnal vettem fel az összeköttetést, aminek célja azt volt, hogy megteremtsem annak lehetőségét, hogy az MSZMP mozgalmának irányítására befolyást nyerjek. 1925. július 11-én Bécsbe utaztam, ahol 1925. augusztus 1-ig tartózkodtam. Innen nem gyakoroltam a magyarországi viszonyokra semmiféle befolyást, pihentem. A Canesiusstrasse-ban laktam egy családnál, amelyet nem szolgáltathatok ki. Utána visszajöttem Budapestre, és itt voltam augusztus 13-ig, majd innen ismét kiutaztam Bécsbe és onnan folyó évi szeptember hó 7-én érkeztem vissza Budapestre. Ezen itt-tartózkodásom alatt az őszi lehetőségek tekintetében informálódtam. Az általános benyomásom az volt, hogy a jó aratással kapcsolatban az országban némi fellendülés lesz és ezzel kapcsolatban bizonyos enyhülés, azonban ez csak nagyon lassú és kezdetben jelentéktelen hatású lesz a munkásmozgalomra. Mégis bizonyos élénkülési tendenciát vettem észre és mielőtt belefogtam volna a tulajdonképpeni működésembe, lefogtak. ******* Önkéntesek az első világháborúban Az Osztrák Magyar Monarchiában a közös haderőt illetve a m. kir. honvédséget önkéntesekkel egészítették ki. Önkéntesnek jelentkezhetett az, aki betöltötte 17. életévét, gimnáziumi vagy annak megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezett, s a sorozási év október 1-jéig sikeresen letette az érettségi vizsgát. Keleti front 1915 tavaszán A világháború második évében a hadműveletek súlypontja a keleti frontra tevődött. A rosszul felszerelt, súlyos veszteségeket elszenvedett osztrák magyar hadsereg még német támogatással csak rogyadozva tudta feltartani a számbeli fölényt mutató cári haderőt. 1915. márc. 22-én az oroszok bevették a háború kezdete óta körülzárt Przemyśl várát (ahol 120 000 hadifoglyot ejtettek), és a Kárpátok szorosainak birtokában már Észak- Magyarországot fenyegették. A német és osztrák hadvezetés orosz különbéke kicsikarásának reményében a tavasz során hatalmas ellentámadást készített elő. 1915. május 2-án a központi hatalmak egyesített hadereje összpontosított támadást indított Gorlicénél, 45 km-es frontszakaszon. Ez volt a háború egyetlen valódi s sikeres áttörése, amely elsöpörte az orosz arcvonalat, és ennek eredményeként 1914 1915-ben elvesztett galíciai és bukovinai területeket foglaltak vissza. Az áttörés azonban nem érte el végső célját, az orosz hadsereg hatalmas veszteségei ellenére sem omlott össze. Az MSZDP baloldali ellenzéke és az MSZMP A Magyarországi Szociáldemokrata Párton belül 1922-ben létrejött baloldali ellenzéki csoportosulás a párt 1924. évi kongresszusán Vági István vezetésével fellépett azért, hogy az MSZDP kösse össze a parlamenti harcot tömegakciókkal is, erélyesen küzdjön a proletariátus helyzetének javításáért, jobban támogassa az ipari és mezőgazdasági munkásság gazdasági harcát. 1924 őszén alakult meg az ellenzék 11 tagú intéző bizottsága. (Tagjai közé tartozott: Gőgös Ignác, Hámán Kató, Őri Károly, Sollner József, Vági István és Weisshaus Aladár.) Az ellenzéki mozgalom erősödését előmozdította, hogy 1924 végén politikai kényszerűségből a Népszavában nyilvánosságra került az 1921-es Bethlen Peyer paktum teljes szövege. Az MSZDP vezetősége a bírálatot az ellenzék hangadóinak kizárásával akarta elfojtani. Tovább éleződött a belső küzdelem, amikor 1925 áprilisában a pártvezetőség elutasította hat fővárosi választókerületi pártszervezet ellenzéki beállítottságú végrehajtó bizottságának politikai követeléseket tartalmazó memorandumát. A kommunisták úgy vélték; elérkezett a kedvező alkalom arra, hogy megvalósítsák a KMP Organizációs Bizottságának 1924. novemberi határozatát a legális forradalmi munkáspártról. 6
1925. április 14-én Budapesten megalakult a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. Az új párt tevékenységét a vezetőségben működő kommunistákon keresztül a KMP irányította. Elnöke Vági István volt. Az MSZMP taglétszámát a rendőrség 1926 februárjában kb. 11 ezer főre becsülte. Felvidéki (északi) hadjárat Az északi hadjárat tervét Landler Jenő terjesztette elő. A Forradalmi Kormányzótanács elfogadta azt, s a hadművelet célját a következőkben határozta meg: a cseh román haderők belső szárnyát áttörni, és először a cseheket megverni és azután a Tiszán átkelve a román haderő ellen fordulni. Május 30-án az északi arcvonal teljes szélességében meginduló offenzíva már aznap sikerre vezetett. Június 6- án elfoglalta a Vörös Hadsereg Kassát is, június 10-én bevonult Bártfára és elérte Galícia, vagyis az új Lengyelország határát. 2. Képek 7
8
9
10
11
1. Életrajzi kronológia. Rákosi Mátyás FEITL István Rákosi Mátyás Életrajzi kronológia 1892. március 9. A Bács megyei Ada községben születik egy 12 gyermekes zsidó kiskereskedő negyedik gyermekeként. 1898. október A család Adáról Sopronba költözik. 1903. július 14. A család honosítási levelet kap Sopron város önkormányzatától. 1904. január 13. A megyei alispáni hivatal értesíti a családot a névváltoztatás anyakönyvi bejegyzéséről. Rosenfeldből Rákosi lesz. 1905 májusa A család Topolyára költözik. (Ezután Tapolca, majd Szabadka következik.) 1905 1906-os tanévtől A Szegedi Magyar Királyi Állami Főreáliskola tanulója (negyedik évfolyamtól). Testnevelésből és rajzból gyenge eredményeket ér el. 1910. június Jeles érettségi vizsgát tesz és újra könyvjutalomban részesül mint az iskolai önképzőkör legbuzgóbb tagja. 1910 Belép a Szociáldemokrata Pártba. 1910 1911-es tanévben A Budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémia első éves hallgatója. Német, török, francia nyelven tanul. 1911 őszén A Galilei-kör egyik titkárává választják. (Egyes adatok szerint az 1911. decemberi új vezetőségnek már nem tagja.) 1912. május 23. Saját bevallása szerint részt vesz a véres csütörtökként emlegetett tüntetésben, majd társaival megalakítja az ellenzéket támogató Országos Diákszövetséget. 1912 őszétől Az Akadémia ösztöndíjasaként Hamburgban dolgozik. 1913 őszétől Londonban folytatja tanulmányait. 1914. július A háború kitörése előtt visszatér Magyarországra. Bevonul, és az első tartalékos tiszti iskola elvégzése után zászlósként az orosz frontra vezénylik. 1915. április Fogságba esik. A távol-keleti Csita városa melletti hadifogolytáborba kerül. Oroszul és dél-tiroli tisztektől olaszul tanul. 1917. január A hadifogoly tiszteket továbbszállítják a kínai határ melletti Dauriába. 1918. február A tábor a fehérek kezére kerül. A bolsevik agitációban résztvevő Rákosi megszökik. 1918 márciusában Egy hónapos út után Pétervárra érkezik. 1918 májusában Hazatér, Szabadkán katonák és munkások között röplapokat terjeszt. 1918. november Budapestre utazik és belép a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1918. december 29. Az első szegedi kommunista nagygyűlés szónoka. A résztvevők egy része elhatározza a városi KMP megalakítását. 1919. január Vidéken és Budapesten különböző gyűléseken a kommunista párt megalakítása mellett szónokol. 1919. január 27. és 30. Két munkásgyűlést tart Szegeden mint az ottani kommunisták vezére. 12
1919. február 21. Mint a párt vidéki titkárát, őt is letartóztatják a kommunista párt vezetőivel együtt. 1919. március 21. A kommunisták és a szociáldemokrata vezetők megállapodása alapján kinevezik a kereskedelemügyi népbiztos (Landler Jenő) egyik helyettesének. 27 évesen a Forradalmi Kormányzótanács legfiatalabb tagja. 1919. április 3. A Forradalmi Kormányzótanács megszünteti a helyettes népbiztosi funkciót. Rákosi a szocialista termelés egyik népbiztosa lesz. 1919. április 21. A frontra vezénylik. 1919. április 27. A Népszava közli, a népbiztosok közül Hamburger Jenőt és Rákosi Mátyást a déli frontra osztották be. 1919. május 7. Hevesi Gyula átveszi Salgótarján védelmét. Rákosi egy munkásszázad élén részt vesz az ellenség feltartóztatásában, amíg néhány nap múlva a 6. hadosztály meg nem érkezik és vissza nem szorítja a csehszlovák csapatokat. 1919. május 10-től Újra részt vesz a Forradalmi Kormányzótanács ülésein. 1919. május vége június eleje Politikai megbízottként a hadsereg déli frontra összpontosított egységeinél teljesít szolgálatot. 1919. június 13. Felszólal a pártkongresszuson. A diktatúra szigorítása mellett foglal állást. 1919. június 14. A Tanácsok Országos Gyűlésén a tanácsrendszer és a parlamentarizmus kibékíthetetlen ellentétét hangsúlyozza. 1919. június 23. Beválasztják az I. Országos Gyűlés Központi Intéző Bizottságába. 1919. Június 24. Az ifjúmunkásszervezet kongresszusán a megalkuvó, defetista felnőtt magatartással szemben üdvözli a fiatalok lelkesedését. 1919. június 26. A Népgazdasági Tanács a kerületi népgazdasági tanácsok és a gazdasági hivatalok megszervezésével Hamburger Jenőt és Rákosi Mátyást bízza meg. 1919. július 17. A Forradalmi Kormányzótanács kinevezi a Vörös Őrség főparancsnokává. 1919. Július 21. A Kormányzótanács Hamburger Jenő tiltakozása ellenére megerősíti a Vörös Őrség élén. 1919. augusztus 2. Az osztrák kormány menedékjogi ígéretének birtokában Ausztriába távozik. 1919. augusztus vége Népbiztos társaival együtt a karlsteini várban helyezik el. Rákosi intézte a foglyok élelmezését, ami kijárási lehetőséget jelentett számára. 1920. április Részt vesz Steinhofban az internáltak éhségsztrájkjában. 1920. április 4. A Prónay-különítmény egyik tagja atropinnal megmérgezi a steinhofi kórházban Kun Bélát, Pár Ernőt és Rákosi Mátyást. A gyors orvosi beavatkozás megmenti őket. 1920. április 27. Rákosit szabadlábra helyezik. 1920. május 1. Nyilvános gyűlésen való fellépés után letartóztatják. Örökre kitiltják Ausztriából, kitoloncolják. Csehszlovákián, Berlinen keresztül illegálisan Stettinbe utazik. 1920. július 17 augusztus 7. Beterjeszti a KMP jelentését a Kommunista Internacionálé II. kongresszusa elé. Szélsőbaloldali platformról támadja felszólalásaiban a mérsékeltebb irányzatokat. 1920 ősze A Komintern megbízásából Németországban, Ausztriában és Csehszlovákiában részt vesz a kommunista csoportok és megmozdulások szervezésében. 1921. január A Komintern egyik küldötte az Olasz Szocialista Párt kongresszusán. A párt kettészakításán, egy szélsőséges mozgalom megalakításán fáradozik. 13
1921. február Felszólal a német párt KB ülésén. Kijelentette: a Komintern ha kell, tízszer is szakítani fog egyegy pártot, amíg az nem válik igazán leninistává. 1921. április Alpári Gyula a csehszlovák pártban szítja az ellentéteket a mérsékelt vezetők eltávolítása érdekében. 1921. június 22 július 12. A Komintern ill. kongresszusán Zinovjev megvédi Rákosit, akit megválasztanak a Végrehajtó Bizottság titkárának. 1921. július 15 18. A Kun- és Landler-frakció tárgyalásain Rákosi semleges személyként, de a kunisták politikájának támogatójaként vesz részt. 1922. október A Komintern újra őt delegálja az olasz párthoz. A XIX. kongresszuson kizárják a reformistának bélyegzett mérsékelt szárnyat. 1922. november Zinovjevvel összhangban Kun Bélát támogatja a magyar párt kérdéseiben a Komintern IV. kongresszusán. A Titkárság póttagjának és a Szervező Iroda rendes tagjának választják. 1924. november Landler Jenő tiltakozik a Kommunista Internacionálé vezetésénél hazaküldése ellen, mondván: Nincs gyakorlata a munkásmozgalmi aprómunkában, Livornót elrontotta, beképzelt és különcködő lett, öntelt a proletárokkal szemben, és mint egy elkényeztetett nagy gyerek, gyakran megmakacsolja magát. 1924 decemberében Illegálisan Magyarországra érkezik, ahol megkezdi a KMP újjászervezését. 1925. augusztus 18 22. Részt vesz a KMP I. kongresszusán Bécsben. Beválasztják a Központi Bizottságba és megbízzák a magyarországi titkárság vezetésével. 1925. szeptember 22. A Közraktár utcában konspirációs hibák miatt letartóztatják. 1925. november 14. Őt, továbbá Gőgös Ignácot, Hámán Katót, Őri Károlyt és Vas Zoltánt lázadás bűntettével statáriális bíróság elé állítják. A bíróság 16-án illetéktelennek állapítja meg magát az ügyben. 1926. július 12 augusztus 4. Az első Rákosi-perben nyolc és fél évi fegyházra ítélik. 1927. július 1928. január A váci fegyházban magánzárkában tölt fél évet. 1928. januártól Írnok a börtön szabóműhelyében. 1928. december 1929. január Konspirációs tevékenység miatt újra szigorítják őrizetét. 1929. október vége 1929. december vége Részt vesz a kommunista foglyok éhségsztrájkjában a börtönviszonyok megváltoztatása érdekében. 1930. január 11. A váci fegyházból átszállítják a szegedi Csillag börtönbe. 1934. április 24. Letelik büntetése, de újból perbe fogják a Tanácsköztársaság alatti működése miatt. 1934. április 27. A szegedi Csillag börtönből átszállítják a Markó utcai fogházba. 1934. május 1935. július Hazai és nemzetközi tiltakozó mozgalom Rákosi Mátyás újbóli perbefogása ellen. 1935. január 21 1935. február 8. A második Rákosi-per. Az ítélet életfogytig fegyház. 1936. április 30. A Kúria ítéletében úgy dönt, hogy az életfogytiglani fegyházbüntetésbe beleszámít a korábban letöltött idő. 1940. október 30. Vas Zoltánnal együtt kiengedik a börtönből, azzal a feltétellel, hogy a Szovjetunióba távoznak. Az első időben tériszonnyal küszködik, szabad téren szédülés fogja el. 1940. november 6. Moszkvába érkezik, másnap Sztálin mellett áll a Vörös téri díszemelvényen. 1940 végétől Hozzálát a magyar emigráció megszervezéséhez. Közbenjár többek így Lukács György és Rudas László szabadon bocsátásában, ugyanakkor fegyelmi vizsgálatot indítanak ellene a börtönben tanúsított 14
magatartása miatt. Megismerkedik Fenya Fjodorovna Kornyilovával, a bírák és ügyészek szakszervezetének elnöknőjével, akit hamarosan feleségül vesz. 1941. június 22. Először beszél a moszkvai Kossuth rádióban, amelynek egyik vezetője lesz. 1942. március 9. Ötvenedik születésnapján Moszkvában Gerő Ernő nyilvánosan elfogadja a magyar párt vezetőjének. 1943 júniusától A Komintern feloszlatása után háromtagú bizottság alakul az emigráns magyarok összefogására, amit Rákosi irányít. 1944. szeptember 14. A moszkvai emigráció Rákosi elnökletével megvitatja a kommunista párt feladatait a háború után. A proletárdiktatúrába való békés átnövés programjával ért egyet. 1944. október vége Hazatérnek az első kommunista vezetők. Sztálin a legismertebb személyiségeket így Rákosit nem engedi haza, mert tart attól, hogy ez megriasztaná a szövetségeseket. 1944. november 20. Rákosi közli az otthoni vezetőkkel, hogy jóváhagyatta Moszkvában a KMP programját, engedélyt szerzett a koalíciós kormány megalakítására. 1944. december 1 5. Vezeti a magyar delegációt, amely a kormány és a nemzetgyűlés megalakításának módjáról tárgyal Sztálinnal és Molotovval. 1944. december 15 20. A választások eredményeként tagja lesz az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. Még Moszkvában tartózkodik. 1945. január 30. Megérkezik Debrecenbe. 1945. február 20 25. Ideiglenesen Budapesten tartózkodik. Az egyesített Központi Bizottság a párt főtitkárává választja. 1945. július vége Prágába és Belgrádba látogat. A későbbiekben e gyors egyeztetések a kommunista vezetőkkel ismétlődnek. 1945. augusztus 7. Levelet ír Sztálinnak, amelyben kéri, hogy lépjen fel a szlovákiai magyarok kitelepítése ellen. 1945. november 4. A választások eredményeként nemzetgyűlési képviselő lesz. 1945. november 15. A Nemzeti Főtanács államminiszterré nevezi ki. 1946. február 1. A Nemzetgyűlésben Tildy Zoltán köztársasági elnök köszöntésekor hitet tesz a köztársasági eszme, Petőfi, Táncsics, Kossuth és az 1918-as forradalmi örökség mellett. 1946. február 16. Ismerteti a sportcsarnoki nagygyűlésen pártja követeléseit a kormánnyal szemben. (Az infláció megfékezése, államosítások, a kötött gazdálkodás bevezetése, B-listázás, a kiosztott földek védelme.) 1946. április 24. Békéscsabai tömeggyűlésen kijelenti, hogy az április első felében Moszkvában járt magyar kormányküldöttség megnyerte a Szovjetunió jóindulatát a magyar békecélok mellett. 1946. június 8 25. Kormányküldöttség tagjaként az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában tesz látogatást. Elutazása előtt Tildy Zoltán lakásán tartott pártközi értekezleten a KALOT betiltásáért emeli fel szavát. 1946. szeptember 28 október 1. Az MKP III. kongresszusa. Az általa felvázolt offenzív politikát a küldöttek jóváhagyják. Továbbra is főtitkár, tagja a Politikai Bizottságnak és a Titkárságnak. A párt belső szabályzata szerint irányítja a párt egész tevékenységét, vezeti a Titkárság és a Politikai Bizottság üléseit. 1947. január 18. A két munkáspárt közös sportcsarnoki összvezetőségi ülésén az összeesküvők szigorú megbüntetése mellett, éles kirohanást intéz a kisgazdapárt vezetői ellen. 1947. január 31. Nemzetközi sajtótájékoztatón ismerteti az MKP 3 éves tervét. 15
1947. február 16. Békéscsabai nagygyűlésen a kisgazda vezető Kováts Béla bíróság elé állítását követeli. (Kovács Bélát a szovjet hatóságok február 25-én letartóztatják.) 1947. május 14. A szabadságra több hétre Svájcba utazó Nagy Ferenc miniszterelnök helyett irányítja a kormány tevékenységét. 1947. május 18. A nagybudapesti pártértekezleten az életszínvonal emelésének alapfeltételét a bankok államosításában jelöli meg. Aki ezzel nem ért egyet, az véleménye szerint a demokrácia ellensége. 1947. május 28. Rendkívüli minisztertanácsot hív össze, amely felszólítja Nagy Ferencet, hogy térjen haza és tisztázza magát a összeesküvés vádja alól. 1947. május 31. A megalakult Dinnyés-kormányban államminiszter miniszterelnökhelyettes. 1947 július 28. Az MNDSZ választási nagygyűlésén ígéretet tesz arra, hogy decemberre a Szovjetunióból minden magyar hadifogoly hazatér. 1947. augusztus 1. Csepeli választási nagygyűlésen felveti a két munkáspárt egyesítésének gondolatát. (Az SZDP ezt visszautasítja.) 1947. szeptember 6. Mint megválasztott országgyűlési képviselő, 300 ezer ember előtt hirdeti meg pártja kormányprogramját. A választások után megtartja pozícióját a kormányban. 1948. február 13. Kormányküldöttséggel Moszkvába látogat, ahol aláírják a magyar szovjet barátsági és együttműködési szerződést. 1948. március 7. Megjelenik A következő láncszem című cikke a Szabad Népben, amelyben meghirdeti a marxizmus-leninizmus kizárólagosságának megteremtését a párton belül. 1948. április 18. Ugyancsak a Szabad Népben lát napvilágot A Párt: élcsapat című cikke, amely nem hagy kétséget egyesített párt centralizált jellege felől. 1948. június 12 14. A Magyar Dolgozók Pártja első kongresszusa. Rákosit a párt főtitkárává választják. Tagja a Politikai Bizottságnak, a Titkárságnak és a Szervező Bizottságnak is. 1948. július 2. A nagybudapesti funkcionáriusok értekezletén ismerteti a párt álláspontját a jugoszláv párt helyzetéről, éles, Tito-ellenes hangnemben. 1948. augusztus 20. Kecskeméti ünnepi beszédében felvázolja az MDP terveit a mezőgazdaság kollektivizálásáról. 1948. november 27. Az MDP KV ülésén elmondott referátumában, elfordulva az alakuló kongresszus politikai irányvonalától, a gyors kollektivizálás és az osztályellentétek további élezése mellett foglal állást. 1948. december 10. A Dobi-kormányban továbbra is államminiszter miniszterelnök helyettes. 1949. február 1. A megalakuló Magyar Nemzeti Függetlenségi Front elnökének választják. 1949. március 15. A mi országunk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján mondja a Népfront I. kongresszusán. 1949. május 15. Az országgyűlési választások nyomán újra képviselői mandátumhoz jut. (Az új kormányban megtartja tisztségét.) 1949. június 8. Megjelenik a Szabad Népben A jugoszláv trockisták az imperializmus szabadcsapata című cikke. 1949. június 9. A Politikai Bizottság Államvédelmi Bizottság felállításáról hoz határozatot. Tagjai között ott van Rákosi is. 1949. június 11. Az MKP Központi Vezetőségének ülésén Rákosi javaslatára kizárják a pártból Rajk Lászlót és Szőnyi Tibort mint idegen, imperialista államok kémeit. A határozat megállapítja, hogy fokozni kell az éberséget, szigorúbban kell ellenőrizni a párt- és állami funkcionáriusokat. 16
1949. október vége A Társadalmi Szemlében megjelenik A Rajk-banda megsemmisítésének tanulságai című írása. Mintegy ennek szellemében a pártvezetés, Rákosi javaslatára, az ő vezetésével, háromtagú bizottságot állít fel a sürgős döntéseket követelő kérdésekben való intézkedés érdekében. (A trojka tagjai: Rákosi, Gerő, Farkas.) 1949. október 14. Vezetésével kormánybizottság alakul Sztálin 70. születésnapja megünneplésének előkészítésére. 1949. december 20. Vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába a születésnapi ünnepségekre. 1950. március 24. A Minisztertanács döntésének megfelelően a csepeli Weiss Manfréd Műveket Rákosiról nevezik el. 1950. április 25. Az MKP Központi Vezetőségének ülésén tájékoztatót tart a szociáldemokrata vezér, Szakasits Árpád letartóztatásáról és felelősségre vonásáról. 1950. augusztus 16. Ugyancsak ő tájékoztatja a KV-t a többi szociáldemokrata vezető, Marosán György, Ries István és Vajda Imre ügyéről. 1951. április 20. Zöld Sándor belügyminiszter öngyilkossága után az Államvédelmi Hatóság teljhatalmú urává válik. 1952 januártól Megkezdődnek a 60. születésnapjával kapcsolatos rendezvények. 1952. március 9. Rákosi 60. születésnapja. Díszünnepség az Operaházban. Könyvek jelennek meg, kiállítások nyílnak, ünnepségeket tartanak tiszteletére. A Magyar Népköztársasági Érdemrend I. fokozatával tüntetik ki. 1952. augusztus 14. Az országgyűlés megválasztja a Minisztertanács elnökévé is. 1952. október 5 14. Az SZKP XIX. kongresszusa. A magyar párt nevében Rákosi Mátyás szólal fel. 1953. február 19. Az MDP Központi Vezetőségi ülésén a cionisták elleni fellépést sürgeti. 1953. június 13 16. Moszkvában Sztálin halála után Rákosit a szovjet vezetők addigi politikájáért súlyos bírálatban részesítik, megszüntetik egyeduralmát, a miniszterelnöki hivatalt át kell adnia Nagy Imrének. 1953. június 27 28. Az MDP Központi Vezetőségének ülése. Önkritikát gyakorol, bevallja, hogy felelősség terheli a klikkszerű vezetés és a törvénytelenségek kialakulásában. Beválasztják a Politikai Bizottságba. Megszüntetik a főtitkári tisztséget. Ezután első titkárként vezeti a pártot. 1953. július 4. Kimarad a Nagy Imre-kormányból. 1953. július 11. A budapesti pártaktíva-értekezleten referátumában a nehézipar fejlesztésének és a kulákság elleni harc folytatásának hangsúlyozásával a maga szájaíze szerint interpretálja a kormányprogramot. 1954. május 19. Az MDP Politikai Bizottságának ülésén élesen szembehelyezkedik Nagy Imrének a politikai intézményrendszer reformjára vonatkozó terveivel. 1954. május 24 30. Az MDP III. kongresszusa. A KV referátumát Rákosi tartja. Első titkár marad, beválasztják a párt vezető testületeibe. 1954. október 23 24. A Hazafias Népfront alakuló kongresszusán a szervezet alelnökévé választják. 1954. november 29. Hazaérkezik közel két hónapos szovjetunióbeli szabadságáról. 1954. december 1. A Politikai Bizottság ülésén a szovjet vezetés támogatásának tudtával ismét támadást indít Nagy Imre ellen. A belpolitikai bizonytalanságokért a miniszterelnököt teszi felelőssé. 1954. december 9. A Politikai Bizottság Rákosi pártjára áll és elutasítja Nagy Imre javaslatát a Központi Vezetőség összehívásáról. 1955. január 8. Rákosi pozícióját Moszkvában az SZKP Elnöksége is megerősíti. Nagy Imre éles bírálatban részesül, önkritikára akarják rávenni, amit azonban elutasít. 17
1955. március 2 4. Az MDP KV az új szakasz politikájáról visszatér a Rákosi nevével fémjelzett felfogáshoz. 1955. április 15. Az előző napi KV ülés határozatának megfelelően Rákosi értesíti Dobi Istvánt arról, hogy Nagy Imrét le kell váltania miniszterelnöki posztjáról. 1955. június 4 6. Hegedüs Andrással Bukarestbe utazik, ahol a szovjet vezetők tájékoztatták a testvérpártok delegátusait Jugoszláviában tett látogatásuk és a rendezés első eredményeiről. 1955. augusztus 8. Csepeli képviselői beszédében a Rajk-perért, a jugoszláv magyar viszony megromlásáért a felelősséget Péter Gáborra, az ÁVH volt vezetőjére hárítja. 1956. február 14 25. Az SZKP XX. kongresszusának magyar küldöttségét Rákosi vezeti. 1956 március 12 13. Az MDP Központi Vezetőségének ülésén, bár sokan bírálják beszámolóját a XX. kongresszusról, a határozat mégis az első titkár nézeteit tükrözi. 1956. március 27. Egerben a megyei pártaktíván bejelenti, hogy Rajk László és társai koncepciós per áldozatai lettek. 1956. május 18. Utolsó nyilvános fellépése a budapesti pártaktíva-ülésen. Önkritikát gyakorol: a hiba az volt, hogy az ÁVH feletti ellenőrzési rendszert nem dolgozták ki. 1956. június 30. Az MDP Központi Vezetősége Rákosi beszámolója alapján elítéli a Petőfi Kör pártellenes megnyilvánulásait. 1956. július 18 21. Az MDP KV a Budapestre érkezett Mikoján intenciói alapján Rákosi Mátyást fölmenti első titkári tiszte és politikai bizottsági tagsága alól. A volt pártvezér néhány nap múlva gyógykezelésre feleségével Moszkvába utazik. 1957. január 14. Rákosi levélben kéri az Elnöki Tanács és az Országgyűlés elnökét, hogy tegyék lehetővé részvételét a testületek munkájában. 1957. február 26. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága úgy dönt, hogy Rákosi Mátyás öt évig nem térhet haza Magyarországra. 1957. március 20 28. A magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvában megállapodik a szovjet vezetéssel a volt főtitkár Szovjetunióban tartásáról. 1957. március 25. Rákosi Hruscsovhoz írt levelében teljes politikai reaktivizálását követeli. 1957. április 18. Az SZKP Központi Bizottsága határozatban erősíti meg a magyar pártvezetőkkel való megállapodást a kinntartásról. 1957. augusztus vége Moszkvából feleségével együtt a Fekete-tenger közelében fekvő Krasznodarba költöztetik. 1958. január 24. Az MSZMP Központi Bizottsága módosítja korábbi döntését, és Rákosi Mátyást meghatározatlan időre száműzi. 1959. október 10. Felkeresi Boldóczki János moszkvai magyar nagykövet és a magyar pártvezetés nevében politikai tevékenységről való lemondó nyilatkozat megírására kéri. Rákosi betegségére való hivatkozással nem teljesíti a kérést. 1959. november 20. Az MSZMP Központi Bizottsága megerősíti korábbi döntését és úgy határoz, hogy Rákosi maradjon ott, ahol van. 1960. június 27. Egészségügyi okokra hivatkozva Moszkvába utazik, de néhány nap múlva visszatér Krasznodarba. 1960. november 1. Az MSZMP Politikai Bizottsága úgy dönt, hogy ha Rákosi Mátyás engedély nélkül elhagyja a számára kijelölt lakóhelyet, önálló levelezést folytat, engedély nélküli kapcsolatokat tart fenn, akkor fegyelmi eljárást kell indítani ellene. Egyben a testület felfüggesztette párttagsági jogait. 18
1962. július 2. Az ötvenes évek törvénysértéseivel kapcsolatos pártvizsgálat keretében Aczél György és Nógrádi Sándor Moszkvában meghallgatja a volt főtitkárt. 1962. augusztus 14 15. Az MSZMP központi bizottsági ülése a törvénysértési perek lezárásáról. Rákosi Mátyást kizárják a pártból. 1962. szeptember közepe Feleségével együtt a kirgiz fővárostól, Frunzétől 80 km-re fekvő Tokmakba evakuálják. 1964 május Miután hasztalan írja leveleit Hruscsovhoz, most Brezsnyevhez és Mikojanhoz fordul, hogy engedélyezzék más szocialista országba való letelepedését és gyógykezelését. 1964 július eleje Rákosi Mátyásné Moszkvába utazik és kihallgatást kér Szuszlovtól. Az SZKP KB Elnöksége megvitatja Rákosi ügyét. Közlik Rákosinéval, engedély nélkül ő sem hagyhatja el a számára kijelölt helyet. 1964. augusztus Rákosi és felesége egy hónapos gyógyüdülésben részesül Kiszlovodszkban. 1965. augusztus 20. A házaspár újabb egy hónapos beutalót kap gyógyüdülésre az Isszik-Kul tó partján lévő Csolpon-Ata üdülőhelyre. 1965. november 23. Az MSZMP Politikai Bizottsága elvben egyetért azzal, hogy Rákosi Mátyás egészségi állapotának jobban megfelelő klímájú, de nem centrum közelében fekvő helyre költözzön. 1966 április 26. Az MSZMP PB elfogadja a szovjet javaslatot, hogy ez a város Arzamasz legyen. 1966 nyara A Rákosi házaspár ismét megkapja egy hónapos beutalóját Csolpon Atába. 1966. október eleje Arzamaszba költöznek, a vakok és gyengénlátók házában kapnak elhelyezést. 1967. február 26. A Szovjetunióban tartózkodó Kádár János egy vadászaton felveti Brezsnyevnek Rákosi Mátyás hazahozatalának kérdését. Brezsnyev közli: Rákosi nem probléma a számukra. 1967 nyara Az üdülőhely ezúttal Kiszlovodszk. 1967 ősze A házaspár Arzamaszból Gorkijba költözhet a külföldiek számára fenntartott városrészbe. 1968. január 9. Aczél György és Sándor József megbeszélést folytat Rákosival esetleges hazatérése feltételeiről. Rákosi levelében lemond a politikai tevékenységről. 1968. február 6. Az MSZMP Politikai Bizottsága kockázatosnak tartva az akciót halasztó döntést hoz Rákosi hazahozatala ügyében. 1969. február 18. Az MSZMP Politikai Bizottsága újra foglalkozik az üggyel és úgy dönt, hogy azt a Központi Bizottság elé terjeszti. 1969. március 6. Az MSZMP Központi Bizottságában többen fenntartásokkal élnek a hazahozatallal kapcsolatban. A testület így csak elvben járul hozzá a hazaköltöztetéshez, a konkrét időpont kijelölését a Politikai Bizottságra bízza. 1970. február 10. Az MSZMP Politikai Bizottsága elhatározza, hogy az év első felében hazaköltözteti Rákosi Mátyást. 1970. április 16. Az MSZMP Központi Bizottsága tudomásul veszi a PB február 10-i határozatát. 1970. május 18. Borbándi János és Harangozó Szilveszter Moszkvában olyan dokumentum aláírására kérik Rákosit, amelyben tudomásul veszi, hogy itthon lényegében háziőrizetben kell élnie. Rákosi megtagadja az aláírást. 1970. június 2. Az MSZMP Politikai Bizottsága úgy dönt, hogy a hazahozatalt illetően további kezdeményező lépést nem tesz, a Központi Bizottság határozatának végrehajtását felfüggeszti. 1970 májusától Rákosi levelekkel ostromolja az MSZMP vezetését hazatérése érdekében. 19