EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 24.4.2012 2011/0455(COD) VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről a Jogi Bizottság részére az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0890 C7-0507/2011 2011/0455(COD)) A vélemény előadója: Silvana Koch-Mehrin AD\899342.doc PE483.788v02-00 Egyesülve a sokféleségben
PA_Legam PE483.788v02-00 2/21 AD\899342.doc
RÖVID INDOKOLÁS A nők és a férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik, a Szerződésekben rögzített alapvető értéke és célkitűzése 1. A nők és férfiak közötti egyenlőség elvének valamennyi tevékenységében és szervénél történő érvényesítése az Unió egyik fontos célkitűzése. Az uniós intézményeknek kell a legjobb példát mutatniuk a nemek közötti egyenlőség és a férfiak és nők egyenlő részvétele témájában. A munka és a magánélet az Európa 2020 stratégiában is említett összeegyeztetése kulcseleme a munka minőségének, és növeli a foglalkoztatást, nem kizárva ebből az Unió saját közszolgálatát sem. Ez valójában a teljesítmény létfontosságú előfeltétele. Mindkét nem 75%-os foglalkoztatásának célja csak akkor érhető el, ha megfelelő eszközök állnak rendelkezésre a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez. A tehetségek EU által kínált bázisának legjobb kihasználása, a személyzet kreativitásának és innovációs készségének teljes mértékű igénybevétele, és ezáltal mind a férfiak, mind a nők potenciáljának figyelembevétele kulcsfontosságú az uniós intézmények számára, ha hatékonyan kívánnak reagálni a jövő kihívásaira. A Bizottság javaslata módosítani kívánja az Európai Unió személyzeti szabályzatait. Célja olyan átfogó csomag elfogadása, amely megtakarításokat eredményez az igazgatási kiadások terén és stabil keretet biztosít a javadalmazások és a karrier vonatkozásában. A vélemény előadója üdvözli a Bizottság javaslatát, amely az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció eredménye. Költségvetési megszorítások idején egyensúlyt kíván teremteni a szükséges megtakarítások és egy olyan közszolgálat megfelelő működése között, amely képes olyan magasan képzett szakembereket vonzani és megtartani, akik az európai érdekek szolgálatában hajlandóak többnemzetiségű környezetbe költözni és ott dolgozni. 2004-ben az EU megreformálta közszolgálatát, és személyzeti szabályzata így az egyik legmodernebb lett. Bevezették a teljesítményorientált és érdemeken alapuló karrierstruktúrát, a nem alapvető fontosságú feladatokat ellátó személyzet számára új szerződéses jogállást biztosítottak, megreformálták a nyugdíjrendszert, új munkamódszereket és új, családbarát munkafeltételeket vezettek be, például a szülői szabadságot, a családi okokkal indokolt szabadságot és a részmunkaidőhöz való jogot. A rugalmas munkaidőt a Bizottságnál vezették be először 1986-ban, majd ezt tovább módosították 1991-ben. A rugalmas munkaidőt azonban valójában csak 2007-ben kezdték el alkalmazni a Bizottságnál. A távmunkával kapcsolatban több kísérleti projektre is sor került, hogy azt is bevezethessék a Bizottságnál. A Bizottság azonban csak 2009. december 18-án fogadott el határozatot a távmunka különböző osztályokon történő, 2010 és 2015 közötti bevezetéséről. Mindezen erőfeszítések ellenére az előadó úgy véli, hogy a 2004-ben bevezetett módosításoknak és a Bizottság mostani javaslatának nem sikerül elérnie a munkahelyi és a magánéleti felelősségek sikeres összeegyeztetését, ami a személyzet jólétének, és ennél fogva az uniós közszolgálat hatékony működésének és további modernizálásának kívánatos előfeltétele. 1 Lásd az EU-Szerződés 2. cikkét és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdését. AD\899342.doc 3/21 PE483.788v02-00
A rugalmas munkaidő-beosztás az eredmény alapú irányításra és a cél vezérelte teljesítményre fókuszál, míg a munkavállalóknak nagyobb szabadságot biztosít munkaidejük megszervezése tekintetében. Ez az opcionális munkaidő-beosztás azonban nem áll az uniós közszolgálati személyzet valamennyi tagjának rendelkezésére. A vélemény előadója ezért azt javasolja, hogy valamennyi uniós intézmény mielőbb tegye lehetővé a rugalmas munkaidőt a vezetők részére is. A munka és a magánélet összeegyeztetése a személyzet minden egyes tagját érinti, ezért nincs objektív oka annak, hogy a vezető beosztásúakat kizárjuk e rendszerből. A vezetőktől elvárják, hogy példát mutassanak. Egy ilyen kivétel ellentétes lenne a személyzet valamennyi tagjával szemben tanúsított egyenlő bánásmóddal. Indokolt továbbá azt feltételezni, hogy amennyiben a jelöltek a vezetői pozícióba történő kinevezéssel elveszítenék a rugalmas munkaidőhöz való jogukat, lecsökkenne a vezetői posztokra nők által benyújtott jelentkezések száma. A nőket ezzel szemben arra kell ösztönözni, hogy felső- és középvezetői posztokra is jelentkezzenek. Ezenkívül az egyes intézmények kinevező hatóságának be kell vezetnie a távmunkát is mint opcionális munkavégzési lehetőséget, mivel az nagyon jótékony hatású lehet. Előnyei többek között az alábbiak: nagyobb fokú autonómia, nagyobb felelősségvállalás, csökkenő stressz, nagyobb motiváció a jobb teljesítményre és rövidebb utazási idő, ami kevesebb szennyezéssel jár. Kívánatos továbbá, mivel csökkenti a költségeket, elősegíti a személyzet megtartását és a munkahelyi és családi kötelezettségek jobb összehangolását. A részmunkaidős munkavégzés igénybevételére jogosult személyek listája tekintetében a vélemény előadója szerint az egyedülálló szülőknek is biztosítani kell ezt a lehetőséget a gyermek életkorától függetlenül, ezért őket fel kell venni erre a listára. A férfiaknak a munka és a családi élet összeegyeztetését célzó intézkedésekben való aktív részvétele és az intézkedésekbe való bevonása kulcsfontosságú a munka és a családi élet közötti egyensúly megteremtéséhez, hiszen a családbarát foglalkoztatási politikák, illetve a fizetetlen munkában és a háztartási feladatokban való egyenlő részvétel mind a nők, mind a férfiak érdekeit szolgálja. E tekintetben kellő figyelmet kell szentelni a nemi sztereotípiák kezelésének, például a szülői szabadság esetében. A szülői szabadságra vonatkozó nem megfelelő rendelkezések még mindig hátrányokhoz vezetnek a karrier tekintetében. Ma elsősorban a nők szembesülnek ezzel a problémával. Az előadó ezért javasolja a szülői szabadságra vonatkozó megközelítés módosítását. Az előadó javasolja az igénybe vehető szülői szabadság mennyiségének növelését is annak előmozdítása érdekében, hogy mindkét szülő aktívan részt vegyen a munka és a családi élet összeegyeztetésére irányuló intézkedésekben. MÓDOSÍTÁSOK A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat: PE483.788v02-00 4/21 AD\899342.doc
1 2 preambulumbekezdés (2) Következésképpen egy keretet kell biztosítani a termelékenység és integritás tekintetében magasan képzett a tagállamok állampolgárai közül földrajzi szempontból a lehető legszélesebb körből válogatott személyzet felvételéhez, és e személyzet számára lehetővé kell tenni, hogy feladatait a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben lássa el. (2) Következésképpen keretet kell biztosítani a termelékenység és integritás tekintetében magasan képzett a tagállamok állampolgárai közül földrajzi szempontból a lehető legszélesebb körből, a nemek közötti egyensúly kellő figyelembe vételével válogatott személyzet felvételéhez, és e személyzet számára lehetővé kell tenni, hogy feladatait a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben lássa el. Indokolás Tekintettel arra, hogy az európai népesség 51%-a nő, ez a módosítás a nők és férfiak egyenlő részvételének biztosítása érdekében a földrajzi dimenzió mellett a nemek közötti egyensúlynak mint objektív kritériumnak a felvételi keretrendszerhez történő hozzáadására törekszik, miközben megtartja a képzettségre és a legnagyobb teljesítményre vonatkozó elveket. 2 2 a preambulumbekezdés (új) (2a) A nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség alapértékek az uniós intézmények működése során, és a személyzet minden szintjén el kell érni a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb arányát. A nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség eléréséhez hatékonyabb politikákat kell kidolgozni, amelyek hatással vannak a különböző intézményeknél a munkaerő-felvételre, a munkaerő képzésére, valamint ezen intézmények mindennapi működésére. 3 AD\899342.doc 5/21 PE483.788v02-00
9 preambulumbekezdés (9) Az általánosan elfogadott biztosítástematikai gyakorlat szerint a nyugdíjrendszerek egyensúlyának megőrzése végett a kamatok és az illetménynövekedés tekintetében 20 és 40 év közötti időtartam eredményeit kell alapul venni. A kamatok és az illetménynövekedések mozgóátlagát ezért egy 8 éves átmeneti időszakkal 30 évre kell kiterjeszteni. (9) Az általánosan elfogadott biztosítástematikai gyakorlat szerint a nyugdíjrendszerek egyensúlyának megőrzése végett a kamatok és az illetménynövekedés tekintetében 20 és 40 év közötti időtartam eredményeit kell alapul venni. A kamatok és az illetménynövekedések mozgóátlagát ezért egy 8 éves átmeneti időszakkal 30 évre kell kiterjeszteni. A nyugdíjrendszer reformjának a férfiak és nők között a nyugdíjak tekintetében már meglévő egyenlőtlenséget és azt a potenciális hatást is figyelembe kell vennie, amit a reform a nők nyugdíjára különösen az alacsonyabb besorolási fokozatokban gyakorol. 4 15 preambulumbekezdés (15) A rugalmas munkaidő beosztás a modern és hatékony közigazgatás elengedhetetlen eleme, ami lehetővé teszi a családbarát munkakörülményeket és a nemek közti megfelelő egyensúlyt az intézményekben. Ezért szükséges erről kifejezetten rendelkezni a személyzeti szabályzatban. (15) A rugalmas munkaidő-beosztás és a távmunka lehetősége a modern és hatékony közigazgatás elengedhetetlen elemei, melyek lehetővé teszik különösen az egyedülálló szülős családokban a családbarát munkakörülményeket és a nemek közti tényleges egyensúlyt az intézményekben. Ezért szükséges erről kifejezetten rendelkezni a személyzeti szabályzatban. Indokolás A távmunka az inkább az eredményorientált vezetésre és a célkitűzés vezérelte teljesítményre fókuszáló szerveztek és intézmények modernizációs tendenciájának része, amely nagyobb rugalmasságot biztosít a munkavégzés tekintetében, így segítve elő a munka és a magánélet összeegyeztetését. Előnyei többek között az alábbiak: nagyobb fokú autonómia, a munkaidő PE483.788v02-00 6/21 AD\899342.doc
szabad beosztása, nagyobb felelősségvállalás, csökkenő stressz, nagyobb motiváció a jobb teljesítményre és rövidebb utazási idő, ami kevesebb szennyezéssel jár. Kívánatos továbbá, mivel csökkenti a költségeket és elősegíti a személyzet megtartását. 5 1 cikk -1 pont (új) 1 d cikk 1 bekezdés 1 albekezdés -1. Az 1d. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő mondattal egészül ki: E célból az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy az AD álláshelyek 40%-át nők töltsék be. ; 6 1 cikk 1 a pont (új) 1 e cikk 1 bekezdés 1a. Az 1e. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: 1. Az aktív foglalkoztatásban lévő tisztviselők hozzájutnak az intézmények által elfogadott szociális jellegű intézkedésekhez, ideértve a munka és a családi élet összeegyeztetését elősegítő egyedi intézkedéseket, például a gyermekgondozó létesítményeket, és a 9. cikkben említett szociális jóléti szervek által nyújtott szolgáltatásokhoz. A volt tisztviselők a szociális jellegű intézkedésekből korlátozott egyedi intézkedésekhez juthatnak hozzá. ; AD\899342.doc 7/21 PE483.788v02-00
Indokolás A módosítás célja külön hivatkozás bevezetése a munka és a családi élet összeegyeztetését elősegítő olyan intézkedésekre, mint a gyermekgondozó létesítmények biztosítása a családbarát munkafeltételek érdekében, melyek előfeltételei az EU közszolgálata hatékony működésének és további modernizálásának. 7 1 cikk 8 pont 27 cikk 1 bekezdés A felvétel során arra kell törekedni, hogy az intézmények részére olyan tisztviselők munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a hatékonyság és a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek, és akiket az Európai Unió tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon vettek fel. Semmilyen álláshely sem tartható fenn valamely meghatározott tagállam állampolgárai számára. A felvétel során arra kell törekedni, hogy az intézmények részére olyan tisztviselők munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a hatékonyság és a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek, és akiket az Európai Unió tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon vettek fel, kellően figyelembe véve a nemek egyensúlyát. Semmilyen álláshely sem tartható fenn valamely meghatározott tagállam állampolgárai számára. Indokolás Tekintettel arra, hogy az európai népesség 51%-a nő, ez a módosítás a nők és férfiak egyenlő részvételének biztosítása érdekében a földrajzi dimenzió mellett a nemek közötti egyensúlynak mint objektív kritériumnak a felvételi keretrendszerhez történő hozzáadására törekszik, miközben megtartja a képzettségre és a legnagyobb teljesítményre vonatkozó elveket. 8 1 cikk 13 pont 42 a cikk 13. A 42a. cikk a következőképpen módosul: 13. A 42a. cikk helyébe a következő szöveg lép: PE483.788v02-00 8/21 AD\899342.doc
a) Az első bekezdés második mondatában az intézmények szó helyébe az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai kifejezés lép. b) A harmadik bekezdés utolsó mondatában az igazítják ki kifejezés helyébe a vizsgálják felül kifejezés lép; 42a. cikk A tisztviselő minden gyermek után hat hónapig terjedő alapilletmény nélküli szülői szabadságra jogosult, amelyet a gyermek születését vagy örökbefogadását követő első tizenkét év során vehet ki. A szabadság időtartama ennek kétszerese lehet az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatósága által elfogadott általános végrehajtási rendelkezések szerint egyedülállóként elismert szülők és orvos tisztviselő által elismert fogyatékossággal vagy súlyos betegséggel élő eltartott gyermek szülei esetében. Az egy alkalommal kivett szabadság legrövidebb időtartama nem lehet egy hónapnál kevesebb. A tisztviselő tagsága a szociális biztonsági rendszerekben a szülői szabadság során folytatódik; a nyugdíjjogosultság szerzését, az eltartott gyermekek után nyújtott támogatást és az iskoláztatási támogatást fenntartják. A tisztviselő megtartja álláshelyét, és megőrzi jogát a magasabb fizetési fokozatba lépésre és az előléptetésre. A szabadság kivehető teljes vagy részmunkaidős szabadságként. Ha a szülői szabadságot a tisztviselő részmunkaidős szabadságként veszi ki, az első bekezdésben előírt maximális időtartam megkétszereződik. A szülői szabadság során a tisztviselők havi alapilletményük 60%-ára, de legfeljebb 2552,40 EUR havi juttatásra vagy félmunkaidős szabadság esetén ezen összeg 50%-ára jogosultak, más jövedelemszerző tevékenységet viszont nem folytathatnak. A szociális biztonsági rendszerhez való, a 72. és 73. cikkben előírt hozzájárulás egészét az intézmény viseli, és azt a tisztviselő alapilletménye alapján számítják ki. Részmunkaidős szabadság esetében azonban ezt a rendelkezést csak a teljes alapilletmény és az arányosan csökkentett AD\899342.doc 9/21 PE483.788v02-00
alapilletmény különbségére kell alkalmazni. Az alapilletmény ténylegesen folyósított része tekintetében a tisztviselő hozzájárulását ugyanazon százalékok használatával számítják ki, mintha teljes munkaidős alkalmazásban állna. A második bekezdés szerint számított juttatás összege nem lehet kevesebb havi 1592,50 eurónál vagy félmunkaidős szabadság esetén ezen összeg 50%-ánál, az első bekezdésben említett egyedülálló szülők esetében és orvos tisztviselő által elismert fogyatékossággal vagy súlyos betegséggel élő eltartott gyermek szülei esetében, továbbá a szülői szabadság első három hónapjában, amennyiben a szabadságot az apa veszi ki a szülési szabadság során, vagy bármelyik szülő közvetlenül a szülési szabadságot követően, vagy az örökbefogadási szabadság során vagy közvetlenül azt követően. A szülői szabadság további hat hónappal meghosszabbítható, az ezen időszakra eső támogatás a második bekezdésben említett összeg 50%-ára korlátozódik. Az első bekezdésben említett egyedülálló szülők esetében a szülői szabadság további tizenkét hónappal meghosszabbítható, az ezen időszakra eső támogatás a harmadik bekezdésben említett összeg 50%-ára korlátozódik. Az e cikkben említett összegeket a díjazással megegyező feltételekkel aktualizálják. ; PE483.788v02-00 10/21 AD\899342.doc
9 1 cikk 21 pont d pont 55 cikk 4 bekezdés (4) Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai rugalmas munkaidőt vezethetnek be. Azok a tisztviselők, akikre vonatkozik a 44. cikk második bekezdése, az ilyen rugalmas munkaidő igénybevétele nélkül osztják be munkaidejüket. ; (4) Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai rugalmas munkaidőt vezetnek be. ; Indokolás A rugalmas munkaidő-beosztás lehetővé teszi a munka és a magánélet összehangolását, valamint megkönnyíti a nemek közti megfelelő egyensúly kialakítását az uniós intézményeknél és szerveknél úgy, hogy eközben nem sérül a kötelező munkaidővel kapcsolatos kötelezettség. Fontos, hogy valamennyi uniós intézmény és szerv biztosítsa a rugalmas munkaidő-beosztás rendszerét. A munka és a magánélet összeegyeztetése a személyzet minden egyes tagját érinti; nincs objektív oka a vezető beosztásúak kizárásának. A vezetőktől elvárják, hogy példát mutassanak. Egy ilyen kivétel ellentétes lenne a személyzet valamennyi tagjával szemben tanúsított egyenlő bánásmóddal. 10 1 cikk 21 pont d a pont (új) 55 cikk 4 a bekezdés (új) da) A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai egyedi szabályokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a szülési szabadságról visszatérő tisztviselő megszoptathassa gyermekét vagy lefejhesse az anyatejet, és e célból legalább napi két órára felmentik a tisztviselőt a munkavégzés alól. Ezek a szabályok minden teljes egészében AD\899342.doc 11/21 PE483.788v02-00
ledolgozott napra érvényesek. Ha a tisztviselő munkaideje ennél rövidebb, a szoptatás vagy az anyatej lefejése céljából történő hiányzás ideje legalább egy órára csökken. Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai a szoptatás, illetve fejés céljára megfelelő környezetet biztosítanak. ; 11 1 cikk 21 pont d b pont (új) 55 cikk 4 b bekezdés (új) Indokolás db) A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: 4b. Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai munkaidő-szervezési opcióként bevezetik a távmunkát. ; Minden intézmény kinevező hatóságának be kell vezetnie a távmunkát mint opcionális munkaidő-szervezési lehetőséget, mivel ez nagyon jótékony hatású. Előnyei többek között az alábbiak: nagyobb fokú autonómia, a munkaidő szabad beosztása, nagyobb felelősségvállalás, csökkenő stressz, nagyobb motiváció a jobb teljesítményre és rövidebb utazási idő, ami kevesebb szennyezéssel jár. Kívánatos továbbá, mivel csökkenti a költségeket, elősegíti a személyzet megtartását és a munkahelyi és családi kötelezettségek jobb összehangolását. 12 1 cikk 22 pont -a pont (új) 55 a cikk 2 bekezdés b a pont (új) -a) A (2) bekezdés első albekezdése a b) PE483.788v02-00 12/21 AD\899342.doc
Indokolás pont után a következő ponttal egészül ki: ba) gyermek gondozása érdekében, ha a tisztviselő egyedülálló szülő, tekintet nélkül a gyermek életkorára, ; Az egyedülálló szülőknek a gyermek életkorától függetlenül biztosítani kell a jogot a részmunkaidőhöz, ami összhangban áll az Európai Parlament 2011. október 25-i, az egyedülálló anyák helyzetéről szóló állásfoglalásával. 13 1 cikk 22 pont -a a pont (új) 55a cikk 2 bekezdés b b pont (új) (-aa) A (2) bekezdés első albekezdése a következő ponttal egészül ki: bb) 14 évesnél fiatalabb gyermek gondozása érdekében, ha a munkaidő csökkentése nem haladja meg a rendes munkaidő 5%-át. Ilyen esetben a IV. melléklet 3. cikke nem alkalmazandó, ; 14 1 cikk 26 a pont (új) 58 cikk 26a. A 58. cikk helyébe a következő szöveg lép: 58. cikk Az 57. cikkben meghatározott szabadságon kívül a tisztviselők orvosi igazolás bemutatása alapján húsz hét szülési szabadságra jogosultak. A szülési AD\899342.doc 13/21 PE483.788v02-00
szabadság az igazolásban feltüntetett várható szülési időpont előtt legfeljebb hat héttel kezdődik, és legkorábban 14 héttel a szülés időpontját követően ér véget. Ikerszülés, koraszülés, illetve fogyatékos vagy súlyosan beteg gyermek születése esetén a szabadság időtartama 24 hét. E rendelkezés alkalmazásában a terhesség 34. hetének vége előtt bekövetkező szülést kell koraszülésnek tekinteni. A szülési szabadság címén a tisztviselőknek és alkalmazottaknak köztük az európai parlamenti képviselők asszisztenseinek teljesített valamennyi kifizetés összes költségét a szülési szabadság első napjától kezdődően az intézmények közös szociális biztonsági rendszeréből kell fedezni. A tisztviselők és más alkalmazottak az akkreditált képviselői asszisztenseket is beleértve szerződései a terhesség ideje alatt nem mondhatók fel. A szülési szabadságon levő nők az akkreditált képviselői asszisztenseket is beleértve szerződései a szülési szabadság végéig nem mondhatók fel. ; 15 1 cikk 32 a pont (új) 67 cikk 3 bekezdés 32a. A 67. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: 3. Az eltartott gyermek után nyújtott támogatás olyan orvosi igazolások alapján, amelyek szerint az érintett gyermek fogyatékossággal él vagy a tisztviselő számára súlyos terhet jelentő tartós betegségben szenved, a kinevezésre PE483.788v02-00 14/21 AD\899342.doc
jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozatával megkétszerezhető. ; 16 1 cikk 46 a pont (új) V melléklet 6 cikk (46a) Az V. melléklet 6. cikkének helyébe a következő szöveg lép: 6. cikk Az éves szabadság mellett a tisztviselő, kérésre, külön szabadságot kaphat. Ezt különösen az alábbi esetekben és határok között kell engedélyezni: a tisztviselő házasságkötése: négy nap; a tisztviselő költözése: legfeljebb két nap; a házastárs súlyos betegsége: legfeljebb három nap; a házastárs halála: négy nap; felmenő ági rokon súlyos betegsége esetén: legfeljebb két nap; felmenő ági rokon halála esetén: két nap; gyermek házasságkötése: két nap; gyermek születése esetén: 10 nap, amit a születést követő 14 hét során kell kivenni; fogyatékos vagy súlyos beteg gyermek születése: 20 nap, amit a születést követő 14 hét során kell kivenni; feleség halála a szülési szabadság idején: a szülési szabadságból fennmaradó időnek megfelelő számú nap; amennyiben az elhunyt feleség nem tisztviselő, a szülési szabadság AD\899342.doc 15/21 PE483.788v02-00
fennmaradó részét a személyzeti szabályzat 58. cikkének rendelkezései alapján kell meghatározni analógia útján; gyermek súlyos betegsége: legfeljebb két nap; gyermeknek az orvos által igazolt nagyon súlyos betegsége, illetve a 12 éves vagy annál kisebb gyermek kórházi ellátása: legfeljebb öt nap; gyermek halála esetén: négy nap; gyermek örökbefogadása: 20 hét, amely 24 hétre emelhető, amennyiben az örökbefogadott gyermek fogyatékos: Minden örökbefogadott gyermek csak egyszeri külön szabadságra jogosít fel, amelyet az örökbefogadó szülők között fel lehet osztani, amennyiben mindkét szülő tisztviselő. Ezt csak abban az esetben kell megadni, ha a tisztviselő házastársa jövedelemszerző foglalkozást kezd legalább részmunkaidőben. Ha a házastárs az uniós intézményeken kívül dolgozik, és hasonló szabadság illeti meg, az annak megfelelő számú napot le kell vonni a tisztviselő jogosultságából. A kinevezésre jogosult hatóság szükség esetén külön szabadságot adhat olyan esetekben, amelyekben az örökbefogadási eljárás helyszínéül szolgáló ország nemzeti jogszabálya amennyiben az nem azonos az örökbefogadó tisztviselő foglalkoztatása szerinti országgal az egyik vagy mindkét örökbefogadó szülő jelenlétét megköveteli. 10 nap külön szabadság jár a tisztviselőnek, amennyiben az e francia bekezdés első mondatában foglalt okból nem illeti meg a 20 vagy 24 hetes teljes külön szabadság; e további külön szabadság minden örökbefogadott gyermek után csak egyszer jár. Az intézmény külön szabadságot adhat PE483.788v02-00 16/21 AD\899342.doc
továbbképzés és oktatás esetén is a személyzeti szabályzat 24a. cikke alapján az intézmény által kidolgozott továbbképzési és oktatási programban megállapított határokon belül. A tisztviselő élettársa e cikk alkalmazásában házastársnak tekintendő, amennyiben a VII. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt első három feltétel teljesül. ; 17 1 cikk 49 pont -a pont (új) VII melléklet 1 cikk 2 bekezdés c pont i v pont -a) Az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának iv. alpontját el kell hagyni; Indokolás Ez a rendelkezés hátrányosan megkülönbözteti azokat a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő partnereket, akik a nemzeti jog szerint törvényesen házasságra léphetnek, de a jogszabályok a bejegyzett élettársi kapcsolatot is lehetővé teszik, ha ez utóbbi lehetőséget választják. 18 2 cikk 19 pont Egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47 cikk 19. A 47. cikk a) pontja helyébe az alábbi szöveg lép: annak a hónapnak az utolsó napján, amikor az alkalmazott betölti 65. életévét, 19. A 47. cikk helyébe a következő szöveg lép: 47. cikk Az elhalálozás miatti megszűnés esetén kívül az ideiglenes alkalmazott munkaviszonya megszűnik: a) annak a hónapnak az utolsó napján, amikor az alkalmazott betölti 65. életévét, AD\899342.doc 17/21 PE483.788v02-00
vagy kivételes alapon a személyzeti szabályzat 52. cikke b) pontjának második albekezdése szerint meghatározott időpontban; vagy vagy adott esetben az 50c. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott időpontban; vagy b) határozott időre szóló szerződés esetén: i) a szerződésben meghatározott napon; ii) a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, ha a szerződés biztosítja az alkalmazottnak vagy az intézménynek a korábbi megszüntetés lehetőségét. A felmondási idő szolgálati évenként legalább egy hónap, de legalább egy hónap és legfeljebb három hónap. Azon ideiglenes alkalmazottak esetében, akiknek szerződését meghosszabbították, a felmondási idő legfeljebb hat hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet orvosi igazolással megállapított terhesség, szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá, a felmondási időt a fent említett korlátokra is figyelemmel az orvosi igazolással megállapított terhesség, a szülési szabadság vagy betegszabadság idejére felfüggesztik. Ha az intézmény felmondja a szerződést, az alkalmazott alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult a feladatai megszűnésének és a szerződés lejártának napja közötti időszakban; iii) ha az alkalmazott a továbbiakban nem felel meg a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett cikkben előírt kivétel alkalmazására is figyelemmel. Amennyiben a kivételt nem engedélyezik, az e pont ii. alpontjában említett felmondási időt kell alkalmazni; vagy c) határozatlan időre szóló szerződés esetén: PE483.788v02-00 18/21 AD\899342.doc
i) a szerződésben meghatározott felmondási idő végén; a felmondási idő teljesített szolgálati évenként nem lehet rövidebb egy hónapnál, de legalább három hónap és legfeljebb tíz hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet orvosi igazolással megállapított terhesség, szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá, a felmondási időt a fent említett korlátokra is figyelemmel az orvosi igazolással megállapított terhesség, a szülési szabadság vagy betegszabadság idejére felfüggesztik; vagy ii) ha az alkalmazott a továbbiakban nem felel meg a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett cikkben előírt kivétel alkalmazásának lehetőségére is figyelemmel. Amennyiben a kivételt nem engedélyezik, az e c) pont i. alpontjában említett felmondási időt kell alkalmazni, ; 19 2 cikk 33 a pont (új) Egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 139 cikk 1 bekezdés d pont 33a. A 139. cikk (1) bekezdése d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép: d) figyelembe véve, hogy a képviselő és az akkreditált parlamenti asszisztens közötti szakmai kapcsolat a bizalomra épül, a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, amely feljogosítja az akkreditált parlamenti asszisztenst vagy az azon európai parlamenti képviselő vagy képviselők felkérésére eljáró Európai Parlamentet, aki illetve AD\899342.doc 19/21 PE483.788v02-00
akik segítésére az akkreditált parlamenti asszisztenst felvették, a szerződés lejárat előtti felmondására. A felmondási idő szolgálati évenként legalább egy hónap, de legalább egy hónap és legfeljebb három hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet orvosi igazolással megállapított terhesség, szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá a fent említett korlátokra figyelemmel a felmondási időt az orvosi igazolással megállapított terhesség, a szülési szabadság vagy betegszabadság idejére felfüggesztik. ; PE483.788v02-00 20/21 AD\899342.doc
ELJÁRÁS Cím Hivatkozások Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Előadó(k) A kijelölés dátuma Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei COM(2011)0890 C7-0507/2011 2011/0455(COD) JURI 19.1.2012 FEMM 19.1.2012 Silvana Koch- Mehrin 25.1.2012 Vizsgálat a bizottságban 27.3.2012 24.4.2012 Az elfogadás dátuma 24.4.2012 A zárószavazás eredménye +: : 0: 20 5 4 A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) Emine Bozkurt, Andrea Češková, Iratxe García Pérez, Zita Gurmai, Mikael Gustafsson, Mary Honeyball, Sophia in t Veld, Lívia Járóka, Nicole Kiil-Nielsen, Silvana Koch-Mehrin, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Astrid Lulling, Barbara Matera, Elisabeth Morin-Chartier, Angelika Niebler, Siiri Oviir, Antonyia Parvanova, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Marc Tarabella, Britta Thomsen, Marina Yannakoudakis, Anna Záborská, Inês Cristina Zuber Franziska Katharina Brantner, Christa Klaß, Ana Miranda, Mariya Nedelcheva, Katarína Neveďalová Tamás Deutsch AD\899342.doc 21/21 PE483.788v02-00