NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM ÚTMUTATÓ 55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés 2013.
Az útmutató tartalma Az elemzési-ellenőrzési- és adózási ismeretek gyakorlati feladatok (gyakorlati vizsgatevékenység) Számviteli- és elemzési-ellenőrzési feladatok ellátása (szóbeli vizsgatevékenység) 3 oldal 13 oldal 2
Útmutató a gyakorlati vizsgatevékenység Az elemzési-ellenőrzési- és adózási ismeretek gyakorlati feladatok megnevezésű vizsgafeladatához 1. Az útmutató célja A gyakorlati vizsgatevékenységhez rendelt vizsgafeladatok követelményeinek részletező leírása. A vizsgakövetelmények teljesítése az egységes értelmezés alapján. 2. Szakmai követelmények 2.1. A szakember által ellátandó munkafeladatok Elemzi a belső és külső információs rendszer adatait Elemzi a teljesítéseket a vállalkozás szintjén és a különböző üzletágaknál (termelés, szolgáltatás, kereskedelem), az eszközökkel és a humánerőforrásokkal való gazdálkodást, a készletgazdálkodást és minősíti a követeléseket Alkalmazza az eredményelemzés, a költség- és önköltségelemzés módszereit esettanulmányok alapján, valamint a fedezeti költségszámítás módszereit, az önköltség megállapításának módszereit, elemzi a teljesítményeket Alkalmazza a kontrolling ismereteit és módszereit Kiszámolja és értékeli a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének alakulását meghatározó mutatókat a beszámolóból származó információi alapján Gazdaságossági számításokat végez a vezetői (pl. piaci, fejlesztési) döntések előkészítéséhez és értékeli azokat Elemzi a cash flow kimutatást és következtetéseket von le a finanszírozási helyzet alakulásáról Az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat alkalmazza, így a közösségi elvárásokat, ajánlásokat, a kapcsolódó jogszabályokat, a különböző nemzetközi és nemzeti ellenőrzési szabványokat és egyéb szakmai útmutatókat, irányelveket Betartja az ellenőrzéssel szemben támasztott általános követelményeket Alkalmazza a szervezeten belül érvényesülő, az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat és előírásokat Az ellenőrző szervezetek működését, tevékenységének szervezési és tervezési feladatait ismerve végzi munkáját Munkájával támogatja a vállalkozás vezetését, a vállalati kockázatok felmérését, értékelését és kezelését Részt vesz a belső ellenőrzési kontrollrendszer működésében, tisztában van a vállalati kontrollok rendszerével és a belső ellenőrzés (internal) audit tevékenységgel Alkalmazza az ellenőrzés általános módszertanát, és megszervezi az ellenőrzés folyamatát, segíti a belső ellenőrzés (internal audit) feladatait Elvégzi a termelési és értékesítési tevékenység, a szolgáltatás, a tárgyi eszközökkel és a készletekkel való gazdálkodás, az emberi erőforrás-gazdálkodás, a vagyonvédelem ellenőrzési feladatait 3
Elvégzi az innováció, a költséggazdálkodás, a pénzügyi folyamatok, a számviteli tevékenység ellenőrzési feladatait, az informatika ellenőrzési vonatkozásait Segíti a könyvvizsgálattal összefüggő feladatokat, segíti a könyvvizsgálat és a belső ellenőrzés kapcsolatait; segíti a tulajdonosi ellenőrzés funkcionálását Az államháztartási és az önkormányzati ellenőrzések rendszerét, annak főbb elemeit és a vállalkozással való kapcsolatrendszerét ismerve végzi feladatát Átlátja az Európai Unió ellenőrzéssel foglalkozó intézményrendszerét, részt vesz a közösségi forrásból finanszírozott programok értékelésében Átlátja az adóhatóságok és az adóalanyok jogait és kötelezettségeit Alkalmazza a különböző adók, járulékok, hozzájárulások meghatározására vonatkozószabályokat, megállapítja az adóalap nagyságát és a fizetendő összeget Alkalmazza az adózással összefüggő anyagi és eljárási jogi normákat Meghatározza és bevallja a különböző adókat, járulékokat Ellátja a vonatkozó jogszabályokban az adókötelezettségek teljesítésével és az adatszolgáltatással kapcsolatosan előírt feladatokat Ellátja az önellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat Elektronikus adó- és járulékbevallásokat készít Átlátja az adóhatóság általi ellenőrzés folyamatát, tisztában van az egyes adókötelezettségek elmulasztásából eredő jogkövetkezményekkel. Az adótervezés során az adóminimalizálás követelményeit szem előtt tartva végzi feladatát Ellátja az adózással összefüggő feladatokat a Közösségi jog, az Európai Unió más tagállamai vagy harmadik országok jogára is figyelemmel 2.2. A munkatevékenység során alkalmazott szakmai ismeretek és készségek Szakmai ismeretek A gazdasági elemzés célja, szükségessége és feladatai; az ok-okozati összefüggések feltárásának módszerei A mérlegelemzés célja és módszerei, az elemzés alapján levonható következtetések; a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás elemzése; a készletgazdálkodás elemzésének célja és módszerei, a kiszámított mutatók értékelése és az abból levonható következtetések; a követelések elemzésének célja és módszerei, a vevőminősítés szükségessége, szempontjai és gyakorlata, a kiszámított mutatók értékelése és az abból levonható következtetések A humánerőforrásokkal való gazdálkodás elemzése; a termelés és áruforgalom elemzésének célja, módszerei, a kiszámított mutatók értékelése és az abból levonható következtetések Az eredmény alakulására ható tényezők elemzése, az egyes tényezők hatása; a költségek alakulásának elemzési módszerei, az önköltségváltozás elemzése; a fedezeti költségszámítás módszere Az éves beszámoló elemzésének célja és módszerei, a számítható mutatók rendszere, az azokból levonható következtetések; a cash flow kimutatás összeállítása, elemzése Az ellenőrzés fogalma, célja, alapfunkciói és általános jellemzői Az ellenőrzés helye a modern, demokratikus állam életében Az ellenőrzés fajtái, az ellenőrzések általános típusai, csoportosítása Az ellenőrzéssel szemben támasztott általános követelmények; az ellenőrzési munka szervezésének alapelvei; az ellenőrzésekkel és az ellenőrzési munkával szembeni alapvető követelmények 4
Az ellenőrzési bizonyítékok, az ellenőrzés végrehajtása és dokumentálása Az ellenőrzési munka dokumentálása, a megállapítások, következtetések, javaslatok hasznosítása Magyarország ellenőrzési rendszere, az államhatalmi szervek törvényességet ellenőrző szerepe; az intézményrendszer felépítése és szervezeteinek működése az ellenőrzés szempontjából A nemzetközi ellenőrzési normák (standardok) rendszere és szerepe Az államháztartás és a hozzárendelt vagyon működésének külső és belső ellenőrzési rendszere, az államháztartási belső kontrollrendszer; Az államháztartás működésének külső ellenőrzése, a számvevőszéki ellenőrzés Az önkormányzatok külső ellenőrzése A nonprofit szervezetek gazdálkodásának külső ellenőrzése A belső kontrollrendszer elemei, működtetésének célja, feladatai, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók tartalma; A belső ellenőrzés tartalma, szereplői, feladatai, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók tartalma Államigazgatási, hatósági ellenőrzések; az államháztartási bevételek teljesítésének hatósági ellenőrzése; a vámhatósági ellenőrzések; az MNB ellenőrzési feladatai; a PSZÁF ellenőrzési feladatai A tulajdonosi és belső ellenőrzés a vállalkozásoknál; a belső ellenőrzés rendszere a vállalkozásoknál A könyvvizsgálói ellenőrzés legfontosabb jellemzői, a könyvelő és a könyvvizsgáló együttműködése Az európai uniós tagsággal járó ellenőrzési feladatok A pénzügyi ellenőrzés gyakorlati módszerei és technikái, az ellenőrzés technikai és módszertani eszközei, a számítástechnika felhasználása az ellenőrzésben Az ellenőrzési folyamat szervezése, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzés munkaszakaszai, az ellenőrzés előkészítése; a helyszíni vizsgálat; a megállapítások írásba foglalása Az ellenőrzések minőségbiztosítása Etikai elvárás az ellenőrzési tevékenységet végzőkkel szemben Az ellenőrzés megállapításainak gyakorlati hasznosítása Az adóztatás funkciói és alapelvei; az adóügyi jogviszony; az adóztatással kapcsolatos alapfogalmak; az adók csoportosítása; az adóhatóságok hatásköre és illetékessége Az adókötelezettséggel kapcsolatos adózói feladatok ismertetése; bevallás, elektronikus adóbevallás készítése; az adóigazgatás fontosabb eljárási szabályai: a fizetéskönnyítés, a jogorvoslat és a végrehajtás rendje Az adóellenőrzés általános szabályai; az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmények: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság és a mulasztási bírság megállapításának szabályai A hozzáadottérték-adózás jellemzői; az általános forgalmi adó értelmezése, jellemzői, működése Az általános forgalmi adó területi, tárgyi és személyi hatályának értelmezése A termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás sajátos esetei az általános forgalmi adó rendszerében; a teljesítés helyének értelmezése az általános forgalmi adóban; az adó alapja, az adó mértéke 5
Az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség tartalma és keletkezésének időpontja; a vevő kezessége az eladó adótartozásáért; az adófizetési kötelezettség halasztásának esetei és szabályai Az ÁFA levonásának lehetősége, tárgyi és személyi feltételei; az előzetesen felszámított adó; az adólevonási jogosultság keletkezésének időpontja; az adómentesség az ÁFA rendszerében; különleges adózási módok az ÁFA rendszerében A számla tartalma, szerepe az általános forgalmi adóban; a nyugtaadási kötelezettség Az adó visszaigénylés szabályai az általános forgalmi adó rendszerében A regisztrációs adó jellemzői A jövedéki adó jellemzői, szabályozási kérdései A vám fogalma és funkciói; a vámok csoportosítása; a hazai vámrendszer alapvető jellemzői A társasági adó általános jellemzői, alapelvei, alanyai; az adókötelezettség értelmezése A belföldi illetékességű vállalkozások társasági adóalap meghatározásának szabályai Az adózás előtti eredményt módosító tételek célja, csoportosítása Az adózás előtti eredményt csökkentő, növelő tételek tartalma, szerepe; a céltartalék, az értékcsökkenési leírás, a követelések értékvesztésének kezelése a társasági adóban; a fizetendő társasági adó, a mérleg szerinti eredmény megállapítása Az SZJA jellemzői, hatálya és az adó alanya; a bevétel, a költség és a jövedelem értelmezése; a jövedelmek csoportosítása, tartalma és megállapításának szabályai A külön adózó jövedelmek adózási szabályai: vagyonátruházásból származó jövedelem, a tőkejövedelmek, a juttatások és más engedmények; az egyéni vállalkozásból származó jövedelem adózása Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) jellemzői; az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás A helyi adóztatás alapvető jellemzői; a vagyoni típusú adók, a kommunális jellegű adók és a helyi iparűzési adó megállapításának szabályai; a gépjárműadó Egyéb, az adójogszabályokban szereplő adók Vállalkozások élőmunkával kapcsolatos járulékai, a szociális hozzájárulási adó Természetes személyeket terhelő járulékok: nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék Az illetékek jellege, funkciói és fajtái; az illetékfizetési kötelezettség szabályai; az illetékmentesség jellemzői Az adózással összefüggő ellenőrzési feladatok és azok hatásai A kettős adóztatás tartalma, jellemzői; a kettős adóztatás elkerülésének módszerei Szakmai készségek Olvasott szakmai szöveg megértése Jogszabály alkalmazás készsége Számnagyságok érzékelése Szakmai kommunikáció 2.3. A munkatevékenység során alkalmazott egyéb kompetenciák Személyes kompetenciák: Megbízhatóság 6
Felelősségtudat Precizitás Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Visszacsatolási készség Adekvát kérdezéstechnika alkalmazásának készsége Határozottság Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Problémamegoldás, hibaelhárítás Ismeretek helyénvaló alkalmazása Rendszerező képesség 3. A komplex szakmai vizsga 3.1. A vizsgafeladat tartalma Az elemzési-ellenőrzési- és adózási ismeretek gyakorlati feladatok központi gyakorlati feladatlap alapján kerül mérésre. A feladatlap két részből áll, mely az alábbi követelménymodulok megadott ismereteinek mindegyikét tartalmazhatja: 10789-12 követelménymodul: Elemzési-ellenőrzési feladatok gyakorlati ellátása 10775-12 követelménymodul: Adózási feladatok gyakorlati ellátása A központi gyakorlati feladatlap az Elemzési-ellenőrzési gyakorlati feladatokat és az Adózási gyakorlati feladatokat 50%-50%-ban tartalmazza. 3.2. A vizsgafeladat ismertetése A központi gyakorlati vizsgatevékenység során kiemelten az alábbi követelményekhez kapcsolódó feladatokat kell elvégezni: Elemzési-ellenőrzési gyakorlati feladatok: a vállalkozási tevékenység értékelése, különösen a beszámoló elemzése, valamint a rendelkezésre álló erőforrások hasznosításának vizsgálata. A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzése. Az ellenőrzési munka megszervezése, az ellenőrzési bizonyítékok felhasználása, az ellenőrzés végrehajtása és dokumentálása központi gyakorlati feladatlap alapján. Adózási gyakorlati feladatok: az adójogszabályok gyakorlati alkalmazása. Az adóelőleg számítása, adószámítási feladatok adónemenként. Az adóalap és a fizetendő adó megállapítása, adóbevallás összeállítása központi gyakorlati feladatlap alapján 3.3. A vizsgafeladat időtartama 270 perc (150 perc + 120 perc) Elemzési-ellenőrzési gyakorlati feladatok 150 perc Adózási gyakorlati feladatok 120 perc. 3.4. A vizsgatevékenység szervezésére, lebonyolítására vonatkozó szabályok A gyakorlati vizsgatevékenység vizsgaidőpontja tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter honlapján közreadott vizsganaptára az irányadó. 7
A szakképesítésért felelős miniszter a központilag kiadott feladatlapokat a vizsga megkezdése előtt legalább három nappal juttatja el a vizsgaszervezőnek. A vizsgaszervező a nyomtatott feladatlapokat a csomagolásán feltüntetett időpontig köteles oly módon őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A szakmai vizsgán kizárólag a szakképesítésért felelős miniszter honlapján közzétett segédeszközök használhatóak. A gyakorlati vizsgatevékenység ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletről kell gondoskodni. Nem kaphat teremfelügyeletet ellátó megbízást az, aki az adott vizsgatevékenység oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik, és/vagy vele szemben fennáll egyéb összeférhetetlenség pl. hozzátartozó, vagy közeli hozzátartozó. A folyósón felügyelő gondoskodik arról, hogy a vizsgaterembe illetéktelen ne lépjen be. Ha a vizsgázó a termet elhagyja, a folyosó felügyelő gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel, megakadályozza, hogy meg nem engedett segédeszközt vegyen igénybe, illetve azt, hogy mással érintkezésbe lépjen. A vizsgaszervezőnek gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelő közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell. A zárt, biztonságos csomagolásban megküldött nyomtatott feladatlapok kibontása a csomagon megjelölt időpontban a gyakorlati vizsgatevékenység zavartalan lebonyolítását felügyelő, illetve a lebonyolítási szabályzatban megjelölt vizsgabizottsági tag előtt történik. A felbontás, megnyitás időpontját, a csomag sértetlenségének, sérült, felbontott vagy megnyitott állapotának tényét és a jelenlévők nevét a vizsgajegyzőkönyvben rögzíteni kell. A felügyelő a vizsgázók részére tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről, elkészíti a vizsgázók ülésrendjét tartalmazó jegyzőkönyvet, és gondoskodik a vizsga rendjének betartásáról. A felügyelő a vizsgatevékenység megkezdése előtt ellenőrzi, hogy a vizsgázók csak a vizsgaszervező által biztosított segédeszközzel rendelkeznek, a mobiltelefonokat kikapcsolt állapotban a vizsgázó táskájában külön asztalon kell elhelyezni. Az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, ne segíthessék. A mobiltelefon használatát számológépként sem lehet engedélyezni. A feladatlapok kiosztására és az elkészült vizsgafeladat(részek) összegyűjtésére fordított idő nem csökkentheti a feladatok megoldására szánt időtartamot. Amennyiben a vizsgázó késve érkezik, addig az időpontig lelhet beengedni a vizsgaterembe, amíg a felügyelő tanár a vizsga kezdésére engedélyt nem ad. Egyedi elbírálásra a szakmai vizsgán jelenlévő vizsgabizottsági tagnak van lehetősége. A vizsgázó a feladat kidolgozásához csak kék színű tollat használhat. A központi feladatlapot a vizsgázó nem szedheti szét lapokra, annak kidolgozáskor összekapcsolt formában egyben kell maradnia! A vizsgázó számára a vizsgafeladat kidolgozásához a vizsgaszervező bélyegzőjével ellátott lapokat kell biztosítani. Ezeket csak akkor használhatja a vizsgázó, ha a központi feladatlapon a kidolgozáshoz szükséges üres részek beteltek. 8
A vizsgázó a kidolgozáshoz használt bélyegzővel ellátott lap első oldalán feltünteti a nevét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgafeladat sorszámát és címét, továbbá a vizsga napjának a dátumát. Ha a vizsgázó a vizsgafeladat kidolgozásához több lapot használ fel, a nevét valamennyi lapon fel kell tüntetnie, és a lapokat sorszámmal kell ellátnia. Ha a vizsgázó befejezte a vizsgafeladat kidolgozását, vagy a rendelkezésre álló idő letelt, feladatlapját átadja a felügyelőnek, aki közvetlenül az átvételt követően ráírja a beadás időpontját és ellátja kézjegyével, továbbá az üresen hagyott helyeket és oldalakat az utólagos kiegészítések lehetőségének kiküszöbölése érdekében a vizsgázó által használttól eltérő színű tollal (javasolható a zöld), áthúzással érvényteleníti. Ha a gyakorlati vizsgatevékenység alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, engedélyt kér a felügyelőtől, és egyidejűleg részére átadja a dolgozatát. A vizsgázó távozásának és visszaérkezésének idejét rá kell vezetni a dolgozatra, és be kell írni az ülésrendet tartalmazó jegyzőkönyvbe. A vizsgázó távozása és visszaérkezése között eltelt idő beszámít a vizsgafeladat megoldására rendelkezésre álló időtartamba. A vizsgázó a vizsgatermet csak rövid időre hagyhatja el (max. 5 perc), egyedi elbírálásra a vizsgabizottság jelenlévő tagjának van lelhetősége. A vizsgázó a vizsgafeladat megoldásához, elkészítéséhez tanácsot, segítséget nem kérhet és nem kaphat. Ha a felügyelő központi gyakorlati vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, felfüggeszti a vizsgázó vizsgatevékenységét, és elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja az elvétel pontos idejét, a szabálytalanság jellegét, és aláírja azt, majd ezt követően a vizsgabizottság jelen lévő tagjának értesítése mellett visszaadja az elvett feladatlapot, és engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását. A vizsgabizottság a gyakorlati vizsgatevékenység befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanságot és dönt a vizsgázó esetén a vizsga további folytathatóságáról. A szabálytalansággal kapcsolatban külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság tényének és körülményének megállapítását, az érintett vizsgázó és felügyelő nyilatkozatát, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a szabálytalanságot észlelő felügyelő, a vizsgázó, a vizsgabizottság tagjai és a vizsgaelnök írja alá. A vizsgázó észrevételét kérelmére a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A szabálytalansággal összefüggésben felvett jegyzőkönyvet csatolni kell a vizsgajegyzőkönyvhöz. Szabálytalanságnak minősül a szakmai vizsgára vonatkozó szabályok megszegése, így különösen mobiltelefon használata, fegyelmezetlenség, meg nem engedett segédeszközök használata, a terem engedély nélküli elhagyása stb. A központi gyakorlati vizsgatevékenységeknél a teljes vizsgabizottságnak vagy a vizsga lebonyolítási rendjében rögzítettek szerint a vizsgabizottság legalább egy, nem a képző intézményt képviselő tagjának részt kell vennie a vizsgán. A vizsgabizottság a vizsgázó személyazonosságát a vizsgatevékenység megkezdésekor ellenőrzi. Az elemzési-ellenőrzési- és adózási ismeretek gyakorlati feladatok vizsgafeladat két részt tartalmaz. Az Elemzési-ellenőrzési gyakorlati feladatok vizsgafeladatrész kidolgozására 150 perc áll rendelkezésre, az Adózási gyakorlati feladatok 9
kidolgozásának ideje 120 perc. A két vizsgafeladatrész kidolgozása között 15 perc szünet áll a vizsgázók rendelkezésére. A két vizsgafeladatrész kidolgozásának sorrendjét a vizsgafeladatokat tartalmazó borítékon lévő információk határozzák meg. A vizsgafeladatrészeket tartalmazó borítékon található meg a gyakorlati vizsgatevékenység kidolgozásának kezdési időpontja. A két vizsgafeladatrészt tartalmazó borítékot egyszerre felnyitni tilos. A vizsgafeladatrészek kidolgozására csak annyi idő áll rendelkezésre, amennyit a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmaz és ez a vizsgafeladatrész fedlapjáról leolvasható. A vizsgázók által kidolgozott feladatlapokat a kidolgozáshoz rendelkezésre álló idő leteltével a jelöltek a felügyelő tanárnak átadják és 15 perc szünet után folytatják a gyakorlati vizsgatevékenységet a következő vizsgafeladatrész kidolgozásával. A központi gyakorlati vizsgafeladat megoldását a központi javítási-értékelési útmutató alapján kell értékelni. A javítási-értékelési útmutatót tartalmazó borítékot csak a központi gyakorlati vizsgafeladatok megoldására rendelkezésre álló idő letelte után lehet felbontani. Az elemzési-ellenőrzési- és adózási ismeretek gyakorlati feladatok vizsgafeladat javítási-értékelési útmutatója csak a második vizsgafeladatrész befejezése után bontható fel. 4. Használható eszközök A szakmai vizsgán kizárólag a szakképesítésért felelős miniszter honlapján közzétett segédeszközök használhatóak. 5. A vizsgafeladat értékelése 5.1. A vizsgafeladat súlyaránya A szakmai vizsgán a vizsgafeladat aránya: 40 % 5.2. A vizsgafeladat értékelési szabályai A vizsgabizottság munkáját segítő szakértő a vizsgázó dolgozatát a javítási-értékelési útmutató alapján javítja ki és értékeli, valamint egyidejűleg javaslatot tesz az eredményre. A vizsgabizottság munkáját segítő szakértő csak olyan személy lehet, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához jogszabályban előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik. Ha a javítás során a vizsgabizottság munkáját segítő szakértő megállapítja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el a kidolgozáskor, legkésőbb a kijavított dolgozat leadásáig szóban tájékoztatja a vizsgaelnököt, és írásban jelentést készít. A vizsgafeladatok megoldására javasolt eredményt a vizsga lezárása előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt dolgozatot és az értékelési útmutatót a lebonyolítási szabályzatban meghatározott módon és időben megtekintheti. A megtekintésre úgy kell időt biztosítani, hogy a vizsgázó az észrevételeit a vizsga utolsó vizsgatevékenységének megkezdése előtt írásban leadhassa a vizsgaszervező képviselőjének. Észrevétel kizárólag az értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázónak a kijavított és értékelt dolgozatra tett észrevételeit illetően a vizsgabizottság határoz. 10
Az elemzési-ellenőrzési- és adózási ismeretek gyakorlati feladatok vizsgafeladat csak akkor eredményes, ha a vizsgázó az Elemzési-ellenőrzési gyakorlati feladatokat és az Adózási gyakorlati feladatokat külön-külön legalább 60%-os szinten teljesíti. 5.3. A vizsgafeladat értékelése A gyakorlati vizsgatevékenységhez rendelt Elemzési-ellenőrzési gyakorlati feladatok és az Adózási gyakorlati feladatok vizsgafeladat érdemjegye az elért %-os teljesítmények alapján: 90 100% jeles (5) 80 89% jó (4) 70 79% közepes (3) 60 69% elégséges (2) 0 59% elégtelen (1) 5.4. Minta a vizsgafeladat értékelésére a) A vizsgázó amennyiben az Elemzési-ellenőrzési gyakorlati feladatokat, vagy az Adózási gyakorlati feladatokat, akár mindkettőt 60% alatt teljesíti, nem kezdheti el az írásbeli vizsgatevékenységet. A gyakorlati vizsgatevékenységhez rendelt vizsgafeladat érdemjegye elégtelen (1). b) A vizsgázó elért eredménye a gyakorlati vizsgatevékenység során: Elemzési-ellenőrzési gyakorlati feladatok 79% Adózási gyakorlati feladatok 62% %-os eredmény. 0,5 79 + 0,5 62 = 70,50 A gyakorlati vizsgatevékenységhez rendelt vizsgafeladat érdemjegye közepes (3). 6. Felmentés a vizsgatevékenységhez rendelt vizsgafeladat teljesítése alól 6.1. A felmentés szabályai A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágon pénzügy és számvitel szakon, valamint számvitel mesterszakon, továbbá gazdasági szakképzés közgazdásztanár szakképzettség pénzügy és számvitel szakirányon felsőoktatási intézményben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával rendelkező felmentést kap a komplex szakmai vizsga összes vizsgatevékenysége alól. 6.2. A felmentés értékelési szabályai Felmentés esetén a beszámítás alapjául szolgáló dokumentumban az adott vizsgatevékenységhez, vizsgarészhez rendelt értékelési teljesítményt (érdemjegy, osztályzat, teljesítményszázalék) kell figyelembe venni. Teljesítményszázalék esetén az érdemjeggyé történő átváltás a komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységének értékelési besorolása alapján történik. 7. Javasolt szakirodalom jegyzéke dr Birher Ilona dr Pucsek József Sándor Lászlóné dr dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységéenk gazdasági elemzése Perfekt Rt 696/2006 11
dr Pucsek József dr Sztanó Imre: A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II. (Elemezési sajátosságok) Perfekt Rt PR-696-II/11 dr Birher Ilona Blumné Bán Erika Kresalek Péter dr Pucsek József Sándor Lászlóné dr dr Sztanó Imre - Takácsné Lengyel Andrea: Példatár a vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzéséhez. Perfekt Rt 696-P/2006 dr Bíró Tibor - Kresalek Péter dr Pucsek József- dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt Rt PR-659/12 dr Birher Ilona Bodonyi Miklós dr Sztanó imre Vörös László: A vállalkozások tevékenységének ellenőrzése SALDO 2012 dr Birher Ilona dr Sztanó Imre Vladár Ferencné dr Vörös László. Mintapéldák az ellenprzés tárgyhoz Perfekt Rt 081/2001. Blumné Bán Erika Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana Saldo T01/2010 Burján Ákos Sándorné Új Éva Sztanó Imréné Vígvári András: Adótani alapok Saldo, 2012 Sztanó Imréné dr.: Adózás 2012. Saldo Sztanó Imréné dr.: Adóváltozások 2013. Kiegészítő az Adózás könyv 2012.évi kiadásához Saldo 2013. Sándorné Új Éva: Adózási ismeretek alkalmazása részére PENTA UNIÓ, 2012. Példatár mérlegképes könyvelők Hatályos adótörvények 12
Útmutató a szóbeli vizsgatevékenység Számviteli- és elemzési-ellenőrzési feladatok ellátása megnevezésű vizsgafeladatához 1. Az útmutató célja A szóbeli vizsgatevékenységhez rendelt vizsgafeladatok követelményeinek részletező leírása. A vizsgakövetelmények teljesítése az egységes értelmezés alapján. 2. Szakmai követelmények 2.1. A szakember által ellátandó munkafeladatok Átlátja a számviteli szabályozás célját, szintjeit, amelyek keretén belül felismeri a törvény, a kormányrendelet, a standardok, a számviteli alapelvek, a számviteli politika, a nemzetközi követelmények, az EU-irányelvek és az IFRS-ek szerepét és jelentőségét és helyes értelmezését Kialakítja az adatok rögzítésének módját a kettős könyvvitel rendszerében, érvényesíti a bizonylatolás követelményeit Alkalmazza az egyszeres könyvvezetés szabályait Alkalmazza a számviteli törvény előírásait, érvényesíti a számviteli alapelveket, a számviteli standardokat Nyilvántartja az eszközöket, forrásokat, meghatározza helyét a mérlegben, értékeli, az értékelést alátámasztja, bizonylatolja, meghatározza külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel Eleget tesz a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeknek Felismeri és elemzi a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását Elkészíti a vonatkozó belső szabályzatokkal szembeni követelmények ismeretében a mérleget és az eredménykimutatást Értelmezi a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását, nyilvántartását, a gazdasági események mérlegre és eredménykimutatásra gyakorolt hatását Alkalmazza az eredmény megállapítás módszereit, meghatározza az eredménykategóriákat, és értelmezi az eredménykimutatás információit, minősítési kritériumait; értelmezi a bevételt, az árbevételt, a költséget és a ráfordítást, csoportosítja azokat Meghatározza ezek elszámolásának a feltételeit, bizonylatolását, az eredményelszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat Szabályszerűen könyveli és bizonylatolja a gazdasági eseményeket Alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait, előírásait Átlátja a vállalkozók beszámolóinak sajátosságait, alkalmazza az ebből adódó általános és sajátos követelményeket a könyvviteli rendszerekkel szemben; értelmezi a beszámolók egyes részeinek felépítését, szerkezetét, a részek egymással való kapcsolatának összefüggéseit 13
Elvégzi az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos számviteli feladatait Pontosan meghatározza a vezetői információt alátámasztó számvitel feladatait, a vezetői számvitellel szemben támasztott követelményeket, a vezetői számvitel kialakításának lehetőségeit ismerve látja el feladatait Elvégzi az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását A konszolidált éves beszámoló-készítési kötelezettség teljesítése követelményeinek, az összevont (konszolidált) beszámoló tartalmának ismeretében összeállítja a konszolidált beszámolót Elemzi a belső és külső információs rendszer adatait Elemzi a teljesítéseket a vállalkozás szintjén és a különböző üzletágaknál (termelés, szolgáltatás, kereskedelem), az eszközökkel és a humánerőforrásokkal való gazdálkodást, a készletgazdálkodást és minősíti a követeléseket Alkalmazza az eredményelemzés, a költség- és önköltségelemzés módszereit esettanulmányok alapján, valamint a fedezeti költségszámítás módszereit, az önköltség megállapításának módszereit, elemzi a teljesítményeket Alkalmazza a kontrolling ismereteit és módszereit Kiszámolja és értékeli a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének alakulását meghatározó mutatókat a beszámolóból származó információi alapján Gazdaságossági számításokat végez a vezetői (pl. piaci, fejlesztési) döntések előkészítéséhez és értékeli azokat Elemzi a cash flow kimutatást és következtetéseket von le a finanszírozási helyzet alakulásáról Az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat alkalmazza, így a közösségi elvárásokat, ajánlásokat, a kapcsolódó jogszabályokat, a különböző nemzetközi és nemzeti ellenőrzési szabványokat és egyéb szakmai útmutatókat, irányelveket Betartja az ellenőrzéssel szemben támasztott általános követelményeket Alkalmazza a szervezeten belül érvényesülő, az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat és előírásokat Az ellenőrző szervezetek működését, tevékenységének szervezési és tervezési feladatait ismerve végzi munkáját Munkájával támogatja a vállalkozás vezetését, a vállalati kockázatok felmérését, értékelését és kezelését Részt vesz a belső ellenőrzési kontrollrendszer működésében, tisztában van a vállalati kontrollok rendszerével és a belső ellenőrzés (internal) audit tevékenységgel Alkalmazza az ellenőrzés általános módszertanát, és megszervezi az ellenőrzés folyamatát, segíti a belső ellenőrzés (internal audit) feladatait Elvégzi a termelési és értékesítési tevékenység, a szolgáltatás, a tárgyi eszközökkel és a készletekkel való gazdálkodás, az emberi erőforrás-gazdálkodás, a vagyonvédelem ellenőrzési feladatait Elvégzi az innováció, a költséggazdálkodás, a pénzügyi folyamatok, a számviteli tevékenység ellenőrzési feladatait, az informatika ellenőrzési vonatkozásait Segíti a könyvvizsgálattal összefüggő feladatokat, segíti a könyvvizsgálat és a belső ellenőrzés kapcsolatait; segíti a tulajdonosi ellenőrzés funkcionálását Az államháztartási és az önkormányzati ellenőrzések rendszerét, annak főbb elemeit és a vállalkozással való kapcsolatrendszerét ismerve végzi feladatát 14
Átlátja az Európai Unió ellenőrzéssel foglalkozó intézményrendszerét, részt vesz a közösségi forrásból finanszírozott programok értékelésében 2.2. A munkatevékenység során alkalmazott szakmai ismeretek és készségek Szakmai ismeretek A hazai számviteli rendszer jellemzői, a szabályozás filozófiája; a beszámoló készítés és a könyvvezetés követelményei, feladatai; a számviteli alapelvek és azok alkalmazása, érvényesítése a számviteli feladatok teljesítése során; a számviteli politika szerepe, tartalma; a számviteli elszámoláshoz szükséges belső szabályzatok; a beszámolási kötelezettség, a beszámoló formái Egységes számlakeret célja, a vállalkozás számlarendjének tartalma és a számlatükör összeállítása A beszámolási kötelezettség és a könyvvezetés kapcsolata; a könyvviteli zárlat célja és feladata; a leltárkészítési kötelezettség és a leltárkészítés módszerei; a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem A külső és belső számviteli adatok szerepe a vállalkozáson belüli információs rendszerben; a pénzügyi és vezetői számvitel jellemzői Az éves beszámoló összeállításának célja, tartalma és részei (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet), az éves beszámoló elkészítésének időpontja; az egyszerűsített éves beszámoló; a sajátos egyszerűsített beszámoló Az egyes mérlegtételek fogalma, csoportosítása és helye a mérlegben; a mérlegtételek értékelésére vonatkozó szabályok; a gazdasági események hatása, elszámolási lehetőségei a kettős könyvvitel rendszerében; a könyvelés bizonylatai és az analitikus nyilvántartás követelményei Az immateriális javak elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük A tárgyi eszközök elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük A befektetett pénzügyi eszközök elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük A készletek elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük A követelések elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük Az értékpapírok elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben történő szerepeltetésük A pénzeszközök elszámolásával kapcsolatos elszámolási feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük Az aktív időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolási feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük; a passzív időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolási feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük A saját tőke elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük A céltartalékok elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük A kötelezettségek elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük 15
Az eredményt meghatározó tényezők, az eredménykategóriák tartalma; az eredménykimutatás jellemzői, az eredménykategóriák számítása; az eredménykimutatás egyes tételeinek könyvviteli nyilvántartása, bizonylati alátámasztása; az árbevételek, a bevételek, a költségek, a ráfordítások tartalma, meghatározása, elszámolásuk követelményei Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megállapításának eljárásai; az összköltség eljárás és a forgalmi költség eljárás szerinti üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, az eltérések, azonosságok A pénzügyi műveletek eredménye összetevői; a rendkívüli eredmény összetevői; az adózott eredmény és a mérleg szerinti eredmény tartalma Az éves beszámoló összeállításának célja, tartalma és részei (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet), az éves beszámoló elkészítésének időpontja. Az egyszerűsített éves beszámoló sajátosságai. A sajátos egyszerűsített beszámoló összeállításának sajátosságai. A kiegészítő melléklet összeállításának célja; a kiegészítő melléklet törvényben előírt kötelező tartalma; az üzleti jelentés összeállításának célja; az üzleti jelentés törvényben előírt kötelező tartalma Az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításának célja, tartalma; az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó általános előírások; az összevont beszámoló összeállításának folyamata; az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet és az összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítésének célja és tartalma A sajátos értékelési szabályok, az alkalmazás indokai és szükségessége; a piaci értéken történő értékelés szükségessége és megvalósítása; a devizáról forintra, forintról devizára való áttérés szabályai A letétbehelyezési kötelezettség, a közzététel célja és megvalósítása A feltárt hibák hatásai, a könyvviteli elszámolás, bizonylatolás, az adóellenőrzés és az önellenőrzés hatása az elszámolásokra Az alapítás, az átalakulás, a felszámolás és a végelszámolással kapcsolatos könyvviteli elszámolási feladatok és beszámolási kötelezettség A számviteli törvény adta lehetőségek figyelembevételével a költségelszámolás célszerű megoldásai, a választható módszerek, azok előnyei és hátrányai A gazdasági elemzés célja, szükségessége és feladatai; az ok-okozati összefüggések feltárásának módszerei A mérlegelemzés célja és módszerei, az elemzés alapján levonható következtetések; a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás elemzése; a készletgazdálkodás elemzésének célja és módszerei, a kiszámított mutatók értékelése és az abból levonható következtetések; a követelések elemzésének célja és módszerei, a vevőminősítés szükségessége, szempontjai és gyakorlata, a kiszámított mutatók értékelése és az abból levonható következtetések A humánerőforrásokkal való gazdálkodás elemzése; a termelés és áruforgalom elemzésének célja, módszerei, a kiszámított mutatók értékelése és az abból levonható következtetések Az eredmény alakulására ható tényezők elemzése, az egyes tényezők hatása; a költségek alakulásának elemzési módszerei, az önköltségváltozás elemzése; a fedezeti költségszámítás módszere Az éves beszámoló elemzésének célja és módszerei, a számítható mutatók rendszere, az azokból levonható következtetések; a cash flow kimutatás összeállítása, elemzése 16
Az ellenőrzés fogalma, célja, alapfunkciói és általános jellemzői Az ellenőrzés helye a modern, demokratikus állam életében Az ellenőrzés fajtái, az ellenőrzések általános típusai, csoportosítása Az ellenőrzéssel szemben támasztott általános követelmények; az ellenőrzési munka szervezésének alapelvei; az ellenőrzésekkel és az ellenőrzési munkával szembeni alapvető követelmények Az ellenőrzési bizonyítékok, az ellenőrzés végrehajtása és dokumentálása Az ellenőrzési munka dokumentálása, a megállapítások, következtetések, javaslatok hasznosítása Magyarország ellenőrzési rendszere, az államhatalmi szervek törvényességet ellenőrző szerepe; az intézményrendszer felépítése és szervezeteinek működése az ellenőrzés szempontjából A nemzetközi ellenőrzési normák (standardok) rendszere és szerepe Az államháztartás és a hozzárendelt vagyon működésének külső és belső ellenőrzési rendszere, az államháztartási belső kontrollrendszer; Az államháztartás működésének külső ellenőrzése, a számvevőszéki ellenőrzés Az önkormányzatok külső ellenőrzése A nonprofit szervezetek gazdálkodásának külső ellenőrzése A belső kontrollrendszer elemei, működtetésének célja, feladatai, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók tartalma; A belső ellenőrzés tartalma, szereplői, feladatai, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók tartalma Államigazgatási, hatósági ellenőrzések; az államháztartási bevételek teljesítésének hatósági ellenőrzése; a vámhatósági ellenőrzések; az MNB ellenőrzési feladatai; a PSZÁF ellenőrzési feladatai A tulajdonosi és belső ellenőrzés a vállalkozásoknál; a belső ellenőrzés rendszere a vállalkozásoknál A könyvvizsgálói ellenőrzés legfontosabb jellemzői, a könyvelő és a könyvvizsgáló együttműködése Az európai uniós tagsággal járó ellenőrzési feladatok A pénzügyi ellenőrzés gyakorlati módszerei és technikái, az ellenőrzés technikai és módszertani eszközei, a számítástechnika felhasználása az ellenőrzésben Az ellenőrzési folyamat szervezése, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzés munkaszakaszai, az ellenőrzés előkészítése; a helyszíni vizsgálat; a megállapítások írásba foglalása Az ellenőrzések minőségbiztosítása Etikai elvárás az ellenőrzési tevékenységet végzőkkel szemben Az ellenőrzés megállapításainak gyakorlati hasznosítása Szakmai készségek Szakmai kommunikáció Jogszabály-alkalmazás készsége Számnagyságok érzékelése Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű kommunikáció 17
2.3. A munkatevékenység során alkalmazott egyéb kompetenciák Személyes kompetenciák: Felelősségtudat Precizitás Megbízhatóság Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Határozottság Visszacsatolás készség Adekvát kérdezéstechnika alkalmazásának készsége Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Áttekintő képesség Rendszerező képesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Ismeretek helyénvaló alkalmazása 3. A komplex szakmai vizsga 3.1. A vizsgafeladat tartalma A számviteli- és elemzési-ellenőrzési feladatok ellátása szóbeli vizsgatevékenység a szakképesítésért felelős miniszter által közzétett szóbeli tételsorokat alapján kerül minősítésre, értékelésre. A szóbeli tételsorok két részből állnak, amelyek az alábbi követelménymodulokban megadott ismeretek mindegyikét tartalmazza: 10808-12 követelménymodul: Számviteli feladatok a gyakorlatban 10789-12 követelménymodul: Elemzési-ellenőrzési feladatok a gyakorlatban 3.2. A vizsgafeladat ismertetése A közzétett szóbeli tételsorok felölelik a Számviteli feladatok a gyakorlatban és az Elemzési-ellenőrzési feladatok a gyakorlatban követelménymodulokban meghatározott ismereteket. Az elméleti ismereteken túlmenően különös hangsúlyt kapnak a gyakorlati megoldások. alkalmazások lehetőségeinek ismerete. Számviteli feladatok ellátása : A számviteli szabályozás. A számviteli törvény gyakorlati alkalmazása. A gazdasági események könyvelése a főkönyvi számlákon. Az elszámolások bizonylati rendje, az analitikus nyilvántartás követelményei. A vagyonelemek értékelése. Az év végi zárlati feladatok végrehajtása. A beszámolók összeállítása. Sajátos számviteli esetek elszámolása a gyakorlatban. A vezetői információt alátámasztó számvitel feladatai, a vezetői számviteli rendszer kialakítása. A konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség teljesítése. Elemzési-ellenőrzési feladatok ellátása A vállalkozási tevékenység értékelése, különösen a beszámoló elemzése, valamint a rendelkezésre álló erőforrások hasznosításának vizsgálata. A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzése. Az ellenőrzés, az ellenőrzési rendszer és kialakítása. Magyarország 18
ellenőrzési rendszere. Az európai uniós tagsággal járó ellenőrzési feladatok. Az ellenőrzési munka megszervezése, az ellenőrzési bizonyítékok felhasználása, az ellenőrzés végrehajtása és dokumentálása 3.3. A vizsgafeladat időtartama 30 perc (ebből a felkészülési idő 15 perc) 3.4. A vizsgatevékenység szervezésére, lebonyolítására vonatkozó szabályok A szakképesítésért felelős miniszter a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhető módon közzéteszi a szóbeli tételsorokat. A szakmai vizsga központi szóbeli tételsorait a szakképesítésért felelős miniszter biztosítja. A vizsgaszervezőnek rendelkeznie kell egy példány hitelesített szóbeli tételsorral, amelyeknek sokszorosított változatát biztosítja a vizsgára. A vizsgabizottság elnöke a vizsga megkezdését megelőzően a vizsgázók részére tájékoztatást ad a vizsga szervezésének szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről. A vizsgabizottság a vizsgázó személyazonosságát a vizsgatevékenység megkezdésekor ellenőrzi. A vizsgázó a szóbeli vizsgatevékenység megkezdését megelőzően a vizsgabizottság által meghatározott sorrendben, központilag meghatározott tételsorból, a vizsgázó által véletlenszerűen kiválasztott tétel alapján ad számot felkészültségéről. A vizsgázó a szóbeli feladatát csak a tétel kiválasztása után és a tétel sorszámának az osztályozóíven való rögzítése után ismerheti meg. A felkészülést és a feladat megoldását a tétel alapján végzi. A vizsgázó a vizsgafelelet vázlatát a vizsgaszervező bélyegzőjével ellátott papíron rögzítheti. A vizsgázó a kidolgozáshoz használt bélyegzővel ellátott lap első oldalán feltünteti a nevét, továbbá a vizsga napjának a dátumát, valamint a tétel sorszámát. Ha a vizsgázó a vizsgafeladat kidolgozásához több lapot használ fel, a nevét valamennyi lapon fel kell tüntetnie, és a lapokat sorszámmal kell ellátnia. A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel vagy szakmai megbeszélést folytat. Az önálló ismertetés csak akkor szakítható meg, ha a vizsgázó nyilvánvalóan és súlyosan téved, vagy a kifejtésben elakad. A vizsgabizottságnak a képző intézményt képviselő tagja elsősorban a szóbeli vizsgatevékenység esetén lát el vizsgáztatási feladatokat. A szóbeli vizsgatevékenységeknél a teljes vizsgabizottságnak részt kell vennie a vizsgán. A szóbeli vizsgatevékenység lebonyolítása párhuzamosan is folyhat, ha az a lebonyolítási rendben rögzítésre került és a vizsgahelyszínek vagy a vizsgáztató helyek mindegyikénél a vizsgabizottság legalább két tagja jelen van. A szóbeli vizsgatevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a központi írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60 %-os teljesítményt ért el. A vizsgabizottság az előző feltételek teljesítését köteles ellenőrizni. A szóbeli vizsgatevékenység csak ezt követően kezdhető el. 19
A szóbeli vizsgatevékenység tételsora a) Számviteli feladatok ellátása és b) Elemzésiellenőrzési feladatok ellátása részből áll. A felkészülési idő leteltével a tétel mindkét részét egymás után ismerteti a bizottságnak. 4. Használható eszközök A szakmai vizsgán kizárólag a szakképesítésért felelős miniszter honlapján közzétett segédeszközök használhatóak. 5. A vizsgafeladat értékelése 5.1. A vizsgafeladat súlyaránya A szóbeli vizsgán a vizsgafeladat részaránya 30 % 5.2. A vizsgafeladat értékelési szabályai A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai a szóbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó feleletét - a lebonyolítási rendben rögzítettek szerint - együttesen vagy külön-külön értékelik. A vizsgázó a szóbeli vizsgatevékenység során - a kihúzott tételek számától függetlenül - egy alkalommal póttételt húzhat. A póttétel választás tényét az érintett szóbeli vizsgafeladat megjelölésével fel kell tüntetni a vizsgaösszesítő íven és a vizsgajegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Azon tétel esetén, ahol póttétel húzására került sor, a vizsgázó eredményét a két feleletnek a kerekítés általános szabályai szerint képzett átlaga adja. A vizsgázó a szóbeli vizsgatevékenység során a kihúzott tételek számától függetlenül egy alkalommal póttételt húzhat. A póttétel választás tényét az érintett szóbeli vizsgafeladat megjelölésével fel kell tüntetni a vizsgaösszesítő íven és a vizsgajegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Azon tétel esetén, ahol póttétel húzására került sor, a vizsgázó eredményét a két feleletnek a kerekítés általános szabályai szerint képzett átlaga adja. A szakmai vizsgán az a) és b) részt együtt kell értékelni. Ez adja a szóbeli vizsgatevékenységhez rendelt vizsgafeladat érdemjegyét. A szóbeli vizsgatevékenység csak akkor eredményes, ha a vizsgázó feleletét az a) Számviteli feladatok ellátása tételből, valamint a b) Elemzési ellenőrzési feladatok ellátása tételből külön-külön elégséges érdemjegyre értékelte a vizsgabiztottság. 5.3. A vizsgafeladat értékelése A szóbeli vizsgatevékenységhez rendelt Számviteli- és elemzési-ellenőrzési feladatok ellátása vizsgafeladat érdemjegye az elért %-os teljesítmények alapján: 90 100% jeles (5) 80 89% jó (4) 70 79% közepes (3) 60 69% elégséges (2) 0 59% elégtelen (1) 20
5.4. Minta a vizsgafeladat értékelésére A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai a szóbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó feleletét együttesen vagy külön-külön értékelik. A bizottság ezen értékelések alapján állapítja meg a vizsgázó eredményét. 6. Felmentés a vizsgatevékenységhez rendelt vizsgafeladat teljesítése alól 6.1. A felmentés szabályai A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágon pénzügy és számvitel szakon, valamint számvitel mesterszakon, továbbá gazdasági szakképzés közgazdásztanár szakképzettség pénzügy és számvitel szakirányon felsőoktatási intézményben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával rendelkező felmentést kap a komplex szakmai vizsga összes vizsgatevékenysége alól. 6.2. A felmentés értékelési szabályai Felmentés esetén a beszámítás alapjául szolgáló dokumentumban az adott vizsgatevékenységhez, vizsgarészhez rendelt értékelési teljesítményt (érdemjegy, osztályzat, teljesítményszázalék) kell figyelembe venni. Teljesítményszázalék esetén az érdemjeggyé történő átváltás a komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységének értékelési besorolása alapján történik. 7. Javasolt szakirodalom jegyzéke A többször módosított 2000. évi C. törvény a számvitelről Dr Sztanó Imre: A számvitel alapjai Perfekt 2013 Dr. Siklósi Ágnes Dr. Veress Attila: Könyvvezetés és beszámolókészítés (Saldo Zrt., Budapest, 2013. (Mérlegképes tankönyv) Dr. Siklósi Ágnes Veress Attila: Pénzügyi számvitel példatár I-II. Perfekt Zrt., Budapest, 2011 Dr. Sztanó Imre Dr. Siklósi Ágnes Dr. Pucsek József Blumné Bán Erika: Tételvázlatok a mérlegképes könyvelők szóbeli vizsgáihoz Számvitel-elemzés. Perfekt Zrt., Budapest, 2012. Dr. Siklósi Ágnes Sisa Krisztina Dr. Veress Attila: Mérlegképes könyvelői képzés Vizsgázók könyve számvitelből és elemzésből. Perfekt Zrt., Budapest, 2013. dr Birher Ilona dr Pucsek József Sándor Lászlóné dr dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységéenk gazdasági elemzése Perfekt Rt 696/2006 dr Pucsek József dr Sztanó Imre: A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II. (Elemezési sajátosságok) Perfekt Rt PR-696-II/11 21
dr Birher Ilona Blumné Bán Erika Kresalek Péter dr Pucsek József Sándor Lászlóné dr dr Sztanó Imre - Takácsné Lengyel Andrea: Példatár a vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzéséhez. Perfekt Rt 696-P/2006 dr Bíró Tibor - Kresalek Péter dr Pucsek József- dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt Rt PR-659/12 dr Birher Ilona Bodonyi Miklós dr Sztanó imre Vörös László: A vállalkozások tevékenységének ellenőrzése SALDO 2012 dr Birher Ilona dr Sztanó Imre Vladár Ferencné dr Vörös László. Mintapéldák az ellenprzés tárgyhoz Perfekt Rt 081/2001. Blumné Bán Erika Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana Saldo T01/2010 22