2009. évi... törvény. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb m űködéséről

dí li A A,1 ^^Anin;..r rmoon-' ÍIjQ A A^~^ ',MNÉ A mmmmr'nk~uuurnf~mnrm~1 'f4.~+ 9~mmnuub~urururf~wurmruur ~ ~p}'~1011i111opi_liyi1t(1~~ mr~~~~fl ~f~11i ~IIG1!~f~'114~1~1 grszággyűlési KÉPVISELŐ Erkezett : '11o V 2009 O T 0 5. KEPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 2009. évi... törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb m űködéséről Az Országgy űlés a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működésének előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja : E törvény alkalmazásában a) köztulajdonban álló gazdasági társaság : az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkez ő társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik, b) többségi befolyás : az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkez ő egy jog i személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jog i személyben szavazati joggal rendelkez ő más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazat i hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkez őnek a köztes vállalkozásban, illetv e vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennáll ó szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelemb e venni, c) közzététel: az elektronikus információszabadságról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom. 2. (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezet ő tisztségviselők, a felügyel őbizottsági tagok, a Munka Törvénykönyvér ől szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban : Mt.) 188. (1) bekezdése és 188/A. (1) bekezdés e szerint vezet ő állású munkavállalók, az önállóan vagy másokkal együttesen cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató m űködése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb munkavállalók a) nevét, b) tisztségét vagy munkakörét, c) munkaviszonyban álló személy esetében ca) a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbel i juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve személyi alapbérét, egyéb id őbérét, teljesítménybérét,

2 valamint az időbért megalapozó id őtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó telj esítménykövetelményeket, cb) az Mt., kollektív szerz ődés, illetve a munkaszerződés alapján járó mértéket megjelölve a munkavállalóra irányadó végkielégítés, illetve felmondási id ő időtartamát, cc) az Mt. 3. (6) bekezdése alapján kikötött id őtartamot és a kötelezettség vállalásának ellenértékét, d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban : Gt.) 22. (2) bekezdés a) pont szerinti jogviszony, valamint a felügyel őbizottsági tagok esetén da) a megbízási díjat, db) a megbízási díjon felüli egyéb járandóságokat, dc) a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatásokat. (2) A munkáltató működése szempontjából meghatározó jelent őségű munkakörnek min ősül különösen az a munkakör, amely a gazdasági társaság vagyonával való gazdálkodás során döntés i jogkört tartalmaz. (3) Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhet őségéért és hitelességéért a gazdasági társaság mint munkáltató vezet ője a gazdasági társasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásába n felelős. Ha a gazdasági társaság jogutóddal szűnik meg, a korábban közzétett adatoknak az (5 ) bekezdésben meghatározott id őtartamon belüli folyamatos hozzáférhet őségről a jogutód vezetője gondoskodik. (4) A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem id őszerű, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhet ő. (5) A közzétett adatok a közzétételt követ ő két évig nem távolíthatóak el. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a közzétételt megalapozó jogviszon y létesítését követő 15 napon belül, ezt követően pedig a társaságiadó-bevallásra nyitva álló határid ő utolsó napjáig kell teljesíteni. 3. (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok közül a zártkör űen működő részvénytársaságnál igazgatóság választására ha törvény eltérően nem rendelkezik csak abban az esetben kerül sor, ha ezt a társaság jelent ősége, mérete, működésének jellege indokolja. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott zártkör űen működő részvénytársaságnál igazgatóság ne m működik, az igazgatóság jogait ha törvény eltér ően nem rendelkezik a Gt. 247. -a szerint vezérigazgató gyakorolja. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott zártkörűen működő részvénytársaságnál az igazgatóság létszáma a társaság jelent őségétől, méretét ől, működésének jellegétől függően három vagy öt fő, nemzetgazdasági szempontból kiemelked ő jelent őségű gazdasági társaság esetében legfeljebb hét fő lehet. 4. (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál felügyelőbizottság létrehozása kötelező. A könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyel őbizottság egyetértésével tesz javaslatot a társaság legfőbb szervének.

3 (2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottságának létszáma ha törvény eltér ően nem rendelkezik három fő, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett t őkéj ű gazdasági társaság esetében öt fő. (3) A köztulajdonban álló, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett t őkéjű gazdasági társaság felügyelőbizottsága elnökének személyére ha törvény eltér ően nem rendelkezik az Állami Számvevőszék tesz javaslatot. Az így megválasztott személyt a tulajdonosok által jelölt tagként kel l figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelöl t felügyel őbizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel ően alkalmazni. 5. (1) A köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személy személyi alapbére, valamint a Gt. 22. (2) bekezdés a) pontja szerinti vezető tisztségviselőjének e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke tárgyévi össze s keresete egytizenkettedének az egynegyede lehet. (2) A köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló vezet ő tisztségviselő, továbbá az Mt. 188. (1) bekezdése vagy 188/A. (1) bekezdése hatálya alá es ő munkavállaló számára teljesítménykövetelményt, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybért vagy má s juttatást az igazgatóság, ennek hiányában a vezető tisztségvisel ő és az Mt. 188. (1) bekezdése hatálya alá eső munkavállaló esetében a gazdasági társaság legfőbb szerve, az Mt. 188/A. (1) bekezdése hatálya alá es ő munkavállaló esetében pedig a vezérigazgató határozhat meg, amelyről a felügyelőbizottság véleményét előzetesen ki kell kérni. Teljesítménykövetelményként az üzleti ter v fő számainak teljesítése mellett csak olyan feltétel határozható meg, amelynek teljesítése a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíve n meghatározható teljesítményt takar. (3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság legfőbb szerve e törvény és más jogszabályok keretei között köteles szabályzatot alkotni a vezet ő tisztségvisel ők, felügyelőbizottsági tagok, valamint az Mt. 188. (1) bekezdése vagy 188/A. (1) bekezdése hatálya alá es ő munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megsz űnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni. (4) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, valamint a (3) bekezdésben meghatározott szabályza t rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet. 6. (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság igazgatósága elnökének e jogviszonyára tekintette l megállapított díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelez ő legkisebb munkabér hétszeresét, illetve az igazgatóság többi tagja esetében a mindenkori kötelez ő legkisebb munkabér ötszörösét. (2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyel őbizottsága elnökének e jogviszonyár a tekintettel megállapított havi díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelez ő legkisebb munkabér ötszörösét, illetve a felügyel őbizottság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér háromszorosát. E díjazáson kívül a köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyel őbizottságának tagja az igazolt, a megbízatásával összefüggésben felmerült költségeinek megtérítésén kívül más javadalmazásra nem jogosult.

4 (3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság igazgatósága elnökének vagy más tagjának, továbbá felügyelőbizottsága elnökének vagy más tagjának e jogviszonyára tekintettel a megbízatá s megszűnése esetére juttatás nem biztosítható. (4) Egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltöt t vezet ő tisztségvisel ői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdaság i társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban. 7. (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál a munkavállalókra irányadó végkielégítés mérték e az Mt. 95. (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével a hathavi átlagkeresetet nem haladhatja meg. A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál csak az Mt. 95. (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben fizethet ő végkielégítés. (2) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál a munkavállalókra irányadó felmondási id ő a három hónapot nem haladhatja meg. (3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság esetében az Mt. 3. (6) bekezdésében meghatározott megállapodás akkor köthető, illetve az ott megjelölt ellenérték akkor köthető ki, ha a gazdasági társaság főtevékenysége szerinti, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáró l szóló 1996. évi LVII. törvényben meghatározott érintett piacon a gazdasági társaságnak versenytársai m űködnek. Az ellenérték összege legfeljebb az érintett személy háromhavi személy i alapbérének összege lehet. A megállapodás megkötéséhez a felügyelőbizottság el őzetes véleménye, továbbá az igazgatóság, ennek hiányában a gazdasági társaság legf őbb szervének a felügyel őbizottság véleményének ismeretében hozott, el őzetes jóváhagyása szükséges. (4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet. 8. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követ ő nyolcadik napon lép hatályba. (2) E törvény 3-4. -a, 5. (3) bekezdése, 6. -a, valamint 8. (3) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba. (3) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/N. (2) és (5) bekezdése, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 30. (2)-(4) és (6 ) bekezdése. (4) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 13. (3) bekezdésében a ha e törvény szövegrész helyébe a ha e törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szöveg lép. (5) A 3. (3) bekezdését, 4. (2) bekezdését, 5. (1)-(2) bekezdését, 6. (1)-(3) bekezdését, valamint 7. -át nem kell alkalmazni azon gazdasági társaságokra, amelyekben együttesen nem a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkez ő társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbség i önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány vagy ezek

5 többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság jogosult a vezető tisztségviselők többségének megválasztására, illetve visszahívására. 9. (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a társasági szerződését (alapszabályát, alapító okiratát), illetve működését a 8. (2) bekezdésben meghatározott id őpontig köteles összhangb a hozni a 3-4., az 5. (3) bekezdés és a 6. rendelkezéseivel. (2) E törvény 5. (1) bekezdését, valamint 7. (1)-(3) bekezdésé t a) az e törvény hatálybalépését követ ően kötött vagy a javadalmazásra vonatkozó részében módosított munkaszerződésekre, illetv e b) az e törvény hatálybalépését követ ően kötött, illetve a javadalmazásra vonatkozó részében módosított kollektív szerz ődésekre kell alkalmazni. (3) A 4. (3) bekezdésének rendelkezéseit a nem a Magyar Állam többségi befolyása alatt áll ó gazdasági társaságokra 2011. január 1-j étől kell alkalmazni.

INDOKOLÁS a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb m űködéséről szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A törvényjavaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vonatkozásában kíván eleget tenni a választópolgárok azon igényének, hogy a vezetői javadalmazás takarékos, átlátható, a valód i teljesítményt díjazó legyen. Ennek érdekében egyrészt törvényi szintre emeli a javadalmazá s nyilvánosságára vonatozó szabályokat, korlátozza a különböz ő testületek létszámát, továbbá ésszer ű korlátok közé szorítja a gazdasági társaságok vezet ő tisztségvisel őinek, felügyel őbizottsági tagjainak, valamint munkavállalóinak juttatásait. RÉSZLETES INDOKOLÁ S Az I. -hoz A törvényjavaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaság fogalmát a t őkepiacról szóló törvén y rendelkezéseinek alapulvételével úgy határozza meg, hogy az államhoz vagy a helyi, illetv e kisebbségi önkormányzatokhoz köt ődő jogi személyek többségi befolyása alatt álló társaságo k tartozzanak ebbe a körbe. Ez a megoldás biztosítja, hogy a leányvállalatokra is kiterjedjen az átláthatóságot és a takarékosságot szolgáló szabályrendszer hatálya. A 2. -hoz A törvényjavaslat törvényi szintre javasolja emelni a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezet ői javadalmazásának nyilvánosságáról szóló jogszabályi rendelkezéseket. Ebben a körben a törvényjavaslat a vezető tisztségviselők, a felügyel őbizottsági tagok, valamint a gazdaság i társaságok törvény szerint vagy a munkáltató döntése alapján vezet ő állású munkavállalói, a társaság képviseletében eljáró, valamint a munkáltató m űködése szempontjából meghatároz ó jelent őségű munkakörben dolgozó, így különösen a gazdasági társaság vagyonával val ó gazdálkodás során döntési jogkörrel rendelkez ő munkavállalók juttatásainak nyilvánosságát írja el ő. Ezek a személyes adatok a személyes adatok védelmér ől és a közérdekű adatok nyilvánosságáró l szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. (4) bekezdése alapján egyébként is közérdekb ől nyilváno s adatnak min ősülnek, így a törvényjavaslat csak ezen adatok megismerésének módját szabályozza. A 3-4. -okhoz A törvényjavaslat korlátozza az igazgatóság létrehozásának lehet őségét, valamint az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság létszámát. A törvényjavaslat tekintettel van azokra a törvényekre is így különösen a minősített többséggel elfogadott, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényre, amelyek a vezető testületekre, ezen belül azok létszámára vonatkozó speciáli s szabályokat tartalmaznak, mivel kimondja, hogy az igazgatóság létrehozására, valamint a létszámkorlátra vonatkozó szabályokat csak akkor kell alkalmazni, ha törvény egyes gazdaság i társaságok vonatkozásában kifejezetten speciális rendelkezéseket nem állapít meg. A törvényjavaslat a felügyelőbizottságok elnökének kijelölési jogát valamennyi, 200 millió forinto t meghaladó jegyzett tőkéjű társaság esetében az Állami Számvevőszék hatáskörévé teszi.

7 Az 5-7. '-okhoz A törvényjavaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében bérplafont vezet be, amelynek összege az MNB elnöke havi munkabérének egynegyede. Ennek kiszámítása a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 53. (1) bekezdése alapján történik, így a tárgyévet megel őző év decemberében már mód nyílik a tárgyévre vonatkozó bérplafo n meghatározására. A törvényjavaslat a vezetői teljesítménybérekkel szemben eljárási és tartalmi korlátot is állít, amikor rögzíti, hogy ilyen juttatást megalapozó teljesítménykövetelmények kit űzésére csak a felügyel őbizottság általi megtárgyalás esetén az igazgatóság, igazgatóság nélkül m űködő társaság esetében pedig ugyancsak a felügyel őbizottság véleményének ismeretében a legfőbb szerv vagy a vezérigazgató által van lehetőség. Tartalmi korlátként határozza meg a törvényjavaslat azt, hog y az üzleti terv fő számainak teljesítése mellett teljesítménykövetelményként csak olyan feltéte l határozható meg, amelynek teljesítése a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal val ó ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar. A törvényjavaslat az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíját maximálja, valamin t rögzíti, hogy részükre végkielégítés vagy más hasonló juttatás nem fizethet ő. A takarékos működés érdekében kimondja a törvényjavaslat, hogy egy természetes személy több gazdasági társaságnál is lehet vezet ő tisztségvisel ő, illetve felügyelőbizottsági tag, de juttatást csak egy-egy ilyen tisztségért kaphat. A törvényjavaslat maximálja a kőztulajdonban álló gazdasági társaságnál végkielégítés, illetv e felmondási idő címén fizethető juttatások mértékét, méghozzá olyan módon, hogy sem munkaszerződés, sem a kollektív szerződés e szabályoktól még a munkavállaló javára se térhessen el. A köznyelvben titoktartási pénzként elhíresült, a versenytársaknál való elhelyezkedés tilalmát kompenzáló juttatást a törvényjavaslat csak a piaci versenytársakkal működő köztulajdonban álló társaságok esetében teszi lehet ővé, és annak mértékét ebben az esetben is korlátozza. Ilyen juttatásra a az igazgatóság, igazgatóság nélkül m űködő társaság esetében pedig a legfőbb szerv el őzetes engedélyével van lehetőség, azzal, hogy a felügyelőbizottság véleményét minden esetben ki kel l kérni. A javadalmazásra vonatkozó egyéb kérdéseket a törvényjavaslat a gazdasági társaság szabályzat a útján javasolja rendezni, azzal, hogy a szabályzattal ellentétes munkaszerződési kikötéseket érvénytelennek nyilvánítja akkor is, ha az a munkavállaló számára kedvezőbb helyzetet eredményez. A 8-9. -okhoz A törvényjavaslat hatálybalépését a kellő felkészülési idő, illetve a szerzett jogok védelmének alkotmányos elvei mellett a lehető leghamarabbi id őpontban javasoljuk meghatározni. A törvényjavaslat lehet ővé teszi, hogy a menedzsmentjoggal privatizált gazdasági társaságo k esetében a javadalmazásra vonatkozó kemény korlátoktól el lehessen térni, hiszen az ilyen módo n való magánosítás lényege, hogy a köztulajdon többségének megtartása mellett a végvezetésre a magánbefektető jogosult. Budapest, 2009. október 5

8 Tóbiás József Magyar Szocialist P Lendvai Ildikó - - Magyar Attila t..,ctuu.i,~c........... '. _ c...ít........ Fogarasiné Deák Valéria (~%~,ít cc Frankné dr. Kovács Szilvia Magyar Szocialista Pár t Gúr yar S ~1. tj cttrwa :..G-1............................. Gy. Németh Erzsébet r zabó Lajo s

r(1111~ - "mer" A5P57A ~' FtiiP~iij~ "!! "w'4 mmúshfflimmnf4iutnii~fl,df~iümnunf~mminpitǹ uum m p111~ii1111 I~II~I(~?;~~ftll i tüll I uiil IiG~~lll _ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány Dr. Katona Béla az Országgyűlés elnöke részére Helybe n Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 85. (2) bekezdése alapján benyújtjuk a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb m űködéséről szóló törvényjavaslatot. Budapest, 2009. október K Tóbiás József Magyar Szocialist...t..l. l.vft Y v Lendvai Ildik ó T T' Mesterházy Attila L Fogarasiné Deák Valéri a Magyal zocia ta Párt : Frankné dr. Kovács Szilvi a Gúr Nándor............................. Gy. Németh Erzsébet A Podolák Gy gy Mag ar Szoc ista Párt Szabó Lajos Dr. Vidorné dr. Szabó Magyar Szocialist.1"