Integrált nagyvadgazdálkodás Zárttéri vadtartás szerepe és feltételei a nagyvadgazdálkodásban Kovács Imre Gödöllő 2018
Integrált nagyvadgazdálkodás Bevezetés A zárttéri vadtartás története és célja
Mi a zárttéri vadtartás? Az állatokat nem akarjuk megszelídíteni, hanem eredeti, vad formájukban szeretnénk megtartani. A vad élettevékenységét, az állatok által használható területet korlátozzuk, szabályozzuk. Különféle céllal történhet (pl. bemutatás, tenyésztés, vadászat, állati termékek előállítása stb.)
A zárttéri vadtartás múltja I. Őskor a vad zsákmány vagy ragadozó Domesztikáció segítség a vadászatban, majd tej, hús biztosabb táplálékforrás. Ókor asszír királyok elzárt területei, a vendégek szórakoztatására antilop, oroszlán, tigris, stb. Perzsa és római vadaskertekről már írásos emlékek is vannak.
A zárttéri vadtartás múltja II. Középkor a vadászat egyre inkább sport és szórakozás lett. A biztosabb elejtés és a zavartalan vadászat érdekében egyes helyeket bekerítettek vadaskertek. Az elsődleges cél a vadászat volt, de tartottak várárkokban ragadozókat a védelemre, vagy parkokban nézegetés, gyönyörködtetés céljából.
A zárttéri vadtartás múltja III. Vadászóhelyek : a vadászat megkönnyítése, (a vad menekülését árok, kőfal akadályozta). Várkert: a várárokban tartott ragadozók (medve, farkas, stb.) a vár védelmét szolgálták. Ilyenek voltak Németországban és Prágában is. Kolostorkert: rendszerint kőfallal elkerített kertben növények, állatok (néha a húsellátást is szolgálta). Mulatókert: Elsősorban uralkodók területe, rendszerint egzotikus állatokat helyeztek el szórakoztatást, gyönyörködtetés céljából.
A zárttéri vadtartás múltja IV. Európa mellett Kínában és Amerikában is voltak vadaskertek. Kínában i.e. 1150-ben létesítették a 400 ha-os Chou Wu Wang kertet. Amerikában Montezumának volt egy hatalmas kertje Közép-Amerika mindenféle vadjával. A zárttéri tartás Angliában volt a legelterjedtebb, ahol a XVI. században 700 kertet tartottak számon. (a középkorban Angliában és Skóciában összesen 2300 kert volt).
Zárttéri vadtartás Magyarországon I. Vadkert, Vadaskert helynevek a XI. sz.-i iratokban utaltak a vadaskertek létére. Az első biztos feljegyzés: 1238, a Vas megyei Zsedénypuszta, bestiarium. 1256: IV. Béla zólyomi vadaskert 1355: Nagy Lajos csanyiki vadaskert Sokszor a kertek szigeteken voltak Margitsziget = Nyulak szigete Buda és Tata körül várárkokban voltak vadállatok.
Zárttéri vadtartás Magyarországon II. Mátyás király vadaskertje Nyéken (5000 ha) inkább bemutatásra szolgált, sok egzotikus állattal (pl. gepárd). A XV. sz-ban már dámot és fácánt is tartottak a kertekben. A dámot valószínűleg ekkortól kezdték betelepíteni, először kertekbe, de aztán szabad területre is. A kertekben télen etették is a vadat már 1157- ben II. Géza kiadta, hogy a szarvasok számára sózókat kell létesíteni.
Zárttéri vadtartás Magyarországon III. A XVI.-XVII. században a kezdetleges vadászfegyverek mellett a kertek tették lehetővé a nagyterítékű vadászatokat. A török betöréssel a legtöbb vadaskert elpusztult, az állatokat leölték, megették. Erdélyben és a Felvidéken megmaradt néhány, de csak a leggazdagabb urak tudták fenntartani ezeket (I. Rákóczi György). A fénykor a XVIII. században következett el, (Festeticsek, Széchenyiek, Eszterházyak).
Zárttéri vadtartás Magyarországon IV. A vaddisznót vadászat céljából tartották magas sűrűségű állományokban vadkár II. József kiadta, hogy csak kitörés ellen védett kertben tartható a vaddisznó és mindenki elejtheti, ha kint találkozik vele. A vadaskerti tartás a csúcsot 1880-1920 között érte el, amikor 235 kert és 97 fácános volt az ország területén. A két világháború között még voltak a kertek, de 1945 után megszűntek. (néhány régi megmaradt és üzemelt a Rákosi-korszakban).
Zárttéri vadtartás Magyarországon V. 1970-től újra vaddisznós kertek, 1979-ben már 5 helyen: Gyarmatpuszta Isaszeg Tímár Devecser Vérteshalma Később vegyes kertek, de kidolgozott technológia csak vaddisznóra volt 1987-ig.
Zárttéri vadtartás Magyarországon VI. 1982: Kiskartal dámoskert 1982: Kiskunfélegyháza gímfarm (GATE VKÁ irányításával) 1998: 68 kert (26 vaddisznós, 30 vegyes, 12 szarvaskert, ezek némelyikében muflon is). 2010-ben az OVA adatai szerint 118 vadaskert létezett Magyarországon (64 vaddisznós, 10 szarvaskert, 4 muflonkert és 38 vegyes). 2016: kb. 125 db vadaskert (átlagos terület: 300-500 ha), kb. 340 db vadfarm.
A zárttéri vadtartás célja I. Három jogi forma (vadaskert, vadaspark, vadfarm). Az első kettő vadgazdálkodási tevékenység, míg a harmadik állattenyésztés. Vannak elsődleges célok és lehetnek a gazdaságosságot javító másodlagos célok. Ezek közül mindig az adott piaci helyzet, a céltámogatások, a gazdasági érdekek döntik el, hogy melyik lesz elsődleges és másodlagos.
A zárttéri vadtartás célja II. Bemutatás, kutatás, génbank Vadászat Vadhústermelés Tenyészállat-értékesítés Barkás agancs, zigóta- és spermaértékesítés Az erdő másodlagos hasznosítása, az erdőgazdaság plusz bevétele Mezőgazdasági vagy erdészeti szempontból nem gazdaságos földterület hasznosítása Erdő- és mezőgazdasági melléktermék és hulladék hasznosítása
Vadászati hasznosítás I. Az utóbbi 15 évben a kerti teríték az összeshez képest gím esetében 2,8-5,5% (2015-ben 3,2%), míg az állomány 4,9-8%-a van kertben (2015-ben 8%). Dám esetében 2015-ben a teríték 14,7%-a volt kertből (8,1-26,9%) és az állomány 24,9%-a él kertben (20,5-31,4%). Muflon esetében 2015-ben a teríték 15,1%-a (4,8-16,8%), míg az állomány 31,8%-a van kertekben (10,8-32,8%). Vaddisznó esetében 7,5-12,2%, de az állomány 9,2-20,2 %-át kertben tartják (2015-ben a teríték 8,4%-a, az állomány 17,7%-a volt a kertekben).
Vadászati hasznosítás II. Olyan fajok is tarthatók és vadászhatók, amelyeket egyébként nem engednek szabad területre (szikaszarvas Fehérvárcsurgó). A szabadterületi állományhasznosítási és -tartási előírások itt nem érvényesek. A vadászati szezon hosszabb lehet. Élővad-befogással folyamatosan csökkenthető a vadkár és ez a tevékenység szezonon kívül is folytatható.
Országos és megyei adatok A magyarországi zárttéri vadtartáshoz kapcsolódó jelentett állomány- és terítékadatokat az Országos Vadgazdálkodási Adattár minden vadászati év végén közzéteszi. http://ova.info.hu/vgstat.html
Integrált nagyvadgazdálkodás A zárttéri vadtartás jogi szabályozása
Általános szabályok I. Zárttéri vadtartás a vadászati hatóság engedélyével folytatható. Zárttéri vadtartásnak minősül a fácán, fogoly, tőkés réce, gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, illetve vaddisznó zárt térben, szabad mozgásában kerítéssel vagy egyéb módon korlátozott vadászati, kutatási, oktatási, bemutatási, élelmiszer-termelési célú tartása és szaporítása.
Általános szabályok II. A zárttéri nagyvadtartás vadaskertben, vadasparkban vagy vadfarmon folytatható. Nagyvad zárttéri tartása esetében a zárttéri vadtartó létesítménnyel közvetlenül határos területen újabb zárttéri nagyvadtartó létesítmény nem létesíthető és működtethető. Vadaskert esetében engedélyezhető az osztott, vadász-, szaporító- és korosítókertek működtetése, azonban vadászni kizárólag a vadaskert vadászati célú kertrészében lehet.
Általános szabályok III. Nagyvad zárt térből zárt térbe történő szállítását a külföldre történő szállítás kivételével a vadászati hatóság engedélyezi. A szállítási engedély az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal által kiállított állatorvosi bizonyítvánnyal együtt érvényes.
Általános szabályok IV. Biztosítani kell, hogy az elzárt területről a vad önszántából ne juthasson ki, illetve oda természetes úton ne jusson be. Nagyvadtartásból származó vad szabad vadászterületre nem helyezhető ki.
Vadaskert I. A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére kerítéssel bekerített része. A vadaskertben történő vadászat alkalmával a vadászati tilalmi időkre vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni. A vadaskert létesítése céljából történő bekerítést a föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi.
Vadaskert II. A vadaskert vadászati célú kertrészének legkisebb kiterjedése vaddisznó, illetve muflon tartására szolgáló létesítmény esetében 200 ha, más nagyvadfaj tartására szolgáló létesítmény esetében 500 ha. A kizárólag muflon, illetve vaddisznó tartására szolgáló vadaskert kivételével a külső kerítés legalább 2,2 m magasságú. A kizárólag muflon, illetve vaddisznó tartására szolgáló vadaskert külső kerítése a vadaskert kerületének legalább a fele részében nem lehet magasabb 1,8 m-nél.
Vadaskert III. A vadaskert teljes területén biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és különösen a vadászati célú kertrészben kitérési, illetve menekülési lehetőségét. Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, amelyek a létesítési engedélyben szerepelnek.
Vadaspark A vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe. A vadaspark létesítése céljából történő bekerítést a föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével lehet, egyéni vadászaton. A bekerített egységek területe max. 5 ha lehet.
Vadfarm I. A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen élelmiszer előállítása céljából gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére kerítéssel bekerített része. A vadfarm létesítését a föld tulajdonosának hozzájárulásával, a földhasználó kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett természeti területen. Vadfarmon vadászni tilos.
Vadfarm II. Vadfarm rokon fajú állat kereszteződés útján életképes utódok megszületésének elkerülése céljából tartásának helyszínétől térben elkülönülten létesíthető. A vadfarm engedélyesének rendelkeznie kell takarmánytárolóval, egyedi kezelésre alkalmas területtel, ivóvízellátással és karanténnal. A vadfarmengedélyes a vadászati hatóság által hitelesített állomány-nyilvántartást vezet. A vadfarmon tartott nagyvadat az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer szabályai szerint meg kell jelölni.
Integrált nagyvadgazdálkodás A zárttéri vadtartás ökonómiája
A tervezés kezdetei I. Időbeli tervezés anyagi vonzat: - az engedélyek beszerzése, a tervezés, az ajánlatok a kivitelezőktől, a pályázatok, hitelek megszerzése 1-2 év is lehet kivitelezés: 8 hónap A cél a mielőbbi üzemelés. Még az építés alatt: állomány összeállítása, gépek, eszközök, takarmány, emberek beszerzése és felkészítése.
A tervezés kezdetei II. Pénzügyi konstrukció: - nettó bekerülési költség: saját forrás+hitel+pályázat (visszatérítendő, vissza nem térítendő) - mennyi idő után hoz hasznot a kert? ebből számítható a törlesztési idő (kamatok) teljes bekerülési költség
A tervezés kezdetei III. Általában 4-6 év alatt térül meg a beruházás vadaskert esetén. Ha ennél több idő jön ki, akkor valami hibás vizsgáljuk felül a létesítést! Vadfarmok esetén bonyolultabb a számítás, mert a húspiacot megszerezték az új-zélandi farmok, tehát most Magyarországon elsősorban élőállat értékesítésből lehet hasznot előállítani.
A beruházás alapkérdései I. Tervezés piackutatás és előzetes gazdaságossági számítások Ha ez negatív hagyjunk fel vele Ha pozitív folytassuk részleteiben Tervezés és ugyanakkor engedélyek beszerzése. Ekkor meg kell határozni a beruházás költségeit. Ugyanígy az üzemeltetés költségeit is meg kell határoznunk.
A beruházás alapkérdései II. A megvalósulás pénzügyi ütemezése tartalmazza a betelepítés fedezetét is! (a jövőbeni állomány) pénzügyi A kert építése manapság már szakemberekkel történik és nem saját kivitelezésben a régi kerítésekhez ez is elég volt az újak bonyolultabbak és több szakértelmet igényelnek az értékesítők úgyis a felállítással együtt adják el a kerítést ne spóroljunk ezen és ne kontárkodjunk!
A gazdaságosság elemzése I. Egy vadaskert megvalósítása jó pénzügyi feltételek és technológia mellett biztos haszonnal kecsegtet. A többi zárttéri tartás kockázatosabb. A park általában ráfizetéses, tehát biztos anyagi háttérrel kell rendelkezni hozzá hosszú távon. A farm nagy beruházási költségű és akkor is csak középtávon térülhet meg, ha kedvezőek a piaci feltételek.
Integrált nagyvadgazdálkodás A zárttéri vadtartás megvalósítása
A terület kiválasztása Gazdaságosan nem hasznosítható mezőgazdasági terület vagy erdő zárttéri vadtartás. Nem rossz a terület legelő a szarvasfarmhoz. Gazdaságos erdőben is érdemes lehet kertet létesíteni plusz bevétel A tárgyi feltételek egy része a terület adottsága víz (esetleg kutat kell fúrni), utak (esetleg újabbakat kell még nyitni engedély az erdészettől, földtulajdonostól).
Szarvaskert, szarvasfarm I. Megfelelő terület kert középkorú, beállt erdő, viszonylag kevés szálerdő. Szerencsés az elegyes erdő. Ne legyen nagyon zárt a lombkorona lágyszárúak, cserjeszint. Nagyon jó, ha kisebb tisztások bontják meg az erdőt sok szegély változatosabb növénytakaró. Mai erdőgazdálkodás faültetvények, kevés aljnövényzet nagy vadkár kertet ide ne tervezzünk!
Szarvaskert, szarvasfarm II. Nagyon jó a felhagyott gyümölcsös. Dámoknak nagyobb legelőfelületet kerítsünk be, mint a gímeknek! Farm esetében sok, jó legelő és 10% fedettség időjárás ellen. Vadföld Kertben legalább 10% mozaikosan! Domborzat szűk völgyek, meredek oldalak Ø Kedvező D-DNy lejtők pihenés, melegedés. Farm lehetőleg sík áttekinthető!
Szarvaskert, szarvasfarm III. Úthálózat megközelítő út szilárd burkolattal A kert legyen kellően feltárt (feltárható). Ivóvíz, dagonya kellő mennyiség és minőség! Természetes vízforrás, vagy mesterséges. Dámnak elég az ivóvíz, gímnek dagonya is kell! Átfolyó patak jó, ha elég a vízhozama. Ásott/fúrt kút szélkerék, napelem, villanyáram (vezetékes víz Ø drága, télen befagy). Elegendő hely a széthúzható etetéshez megfelelő számú és nagyságú etetőhely!
Szarvaskert, szarvasfarm IV. Etetők tisztás Szórók, lőcsillagok fakivágás engedély! További tárgyi feltételek: Vadaskert legalább 10 % vadföld és vadlegelő Vadfarm legalább 10% fával borított terület zsigerelő terület, teríték helye legelő felújításra pihentetett terület amennyiben a technológia megkívánja: befogók, tenyészkert befogó, mérlegelő, kezelő épület mindkettőben szükséges: szállító eszközök, lesek, kerítések és kapuk, takarmány mennyiségi és minőségi biztosítása, tárolási lehetősége.
Szarvaskert, szarvasfarm V. Mindent egyszerre kell megépíteni. Kert létfontosságú a vadföldek kijelölése és a terület megművelése kész legyen az állomány betelepítésére takarmány. Kevesebb cserjeszint, szegély, aljnövényzet több vadföld! Zsigerelőhely és a teríték helye szigorúan a kerten kívülre! (állategészségügy és munkaszervezés) a két területet válasszuk el egymástól.
A vadhűtő méretét a várható kapacitásigényhez kell igazítani.
Szarvaskert, szarvasfarm VI. Vezető állattenyésztésben és vadgazdálkodásban járatos, legalább középfokú végzettség, többéves gyakorlat. Egy szakmunkás. A terület (állatállomány) nagyságának megfelelő számú betanított segédmunkás. Szükség esetén a munkacsúcsokhoz legyen elegendő idénymunkás (vadászat hajtás; befogás). Állatorvos.
Vaddisznóskert Még több víz kell, mint a szarvasnál. Nagyobb a vadföldek jelentősége a vaddisznót nagyobb sűrűségben tartjuk, jobban kiéli a területet! Túróföld is kell már a betelepítésre kész csicsókaültetvény legyen, ami megújítja magát 5-6 évig jó (betelepítés után nehéz felhozni). Karantén itt gyűlik az állomány betelepítés előtt. Betonozott etetőtér tisztítás, fertőtlenítés, (áthelyezés nehéz a kis terület miatt).
Integrált nagyvadgazdálkodás Vadaskertek és vadfarmok üzemeltetése
Betelepítés I. Egy új kertnél a legfontosabb lépés. Az építéssel egy időben kell tervezni. Egy kisebb területet lekeríteni karantén. Az épülő kert közepén több helyen etetni odaszoknak az állatok és bekerítjük őket. Befogott vagy vásárolt? Befogott olcsó (nincs szállítás) és a környezethez alkalmazkodott A befogókat távol helyezzük el nagyobb állományból válogathatunk A tárolóban lévő állatok megfigyelés preventív kezelés
Betelepítés II. Vásárlás másik kertből ne legyenek betegek (állategészségügyi igazolás) már a szerződésben ki kell kötni, hogy mitől legyenek mentesek! + ne keverék disznókat vegyünk! Utána karantén a vizsgálat óta keletkezett esetleges fertőzések kiszűrése + alkalmazkodás. Új rangsor alakul ki stressz. Ezen idő alatt többször figyeljük meg az állatokat legalább naponta egyszer beteg vagy elhullott állatok, létszám. Legalább 14 nap. A kert megépítésének végére kész a kezdő állomány.
Éves üzemeltetés I. Ellés: Nyugalom a vadnak Állandó felügyelet látogatók, kutyák ellen Erdészeti munkák szünetelése Takarmány és ivóvíz legyen elegendő! Vadászat: Társas vadászat zavaró pár nap utána hamar vissza kell állni a normális üzemelésre Egyéni lesvadászat nem zavarhatja meg az üzemelést Beteg, rendellenesen viselkedő állatokat azonnal ki kell venni Kóbor kutya, macska, róka eltávolítani
Éves üzemeltetés II. Legelőművelés: Vegetációs periódus gyepgazdálkodási tennivalók Pihentetett kertrész felújítás fogasolás, tüskés hengerrel lazítás, műtrágyázás Öntözhető legyen mindig kell, amikor az időjárás indokolja Vadaskert kicsi legelők csak telepítés utána nem kell művelni, elég májusban egy kaszálás Vadföldművelés: Ütemezését tervezni kell az éves üzemeléshez tavasz és ősz.
Éves üzemeltetés III. Leválasztás: Tenyészkert borjak, malacok leválasztása a szülő egyedekről a technológiában meghatározott időben Befogás: Csoportok kialakítása Élőállat-értékesítés Kezelés Agancstalanítás Veszélyes nagy odafigyelés Ismétlődő munka Emberek oktatása tapasztalt vezető
Éves üzemeltetés IV. Takarmányozás: Szálast etetőből ad libitum Abrakot a technológia szerint Lédúst hetente 2-3 alkalommal Bélsárvizsgálat: Endoparazitás fertőzöttségre negyedévente Reprezentatív minta járványtani egységek Gyógyszerezés
Éves üzemeltetés V. Kerítésellenőrzés: Hetente min. kétszer 200 ha esetén 6-8 km Drót, szerszámok kis hibákhoz Ellenőrzési napló hibák, javítások, hely Kerítés melletti út gondozása is fontos! Nagyobb hibák esetén segítség és gyors eltávolítás Kutyák ellen különösen nagy gonddal kell eljárni lyukat nem szabad hagyni + ládacsapdák Farmon különösen fontos, mert kisebb a terület és az állatok nekifutnak a kerítésnek sebesülés
Állathigiénia I. Betelepítés után zárt állomány Kisebb veszély fertőzés + parazitózis Tapasztalat a magyar vadfajok jó ellenállóképességűek, nem stresszérzékenyek Veszteség ált. technológiai fegyelmezetlenség, figyelmetlenségek A szaporodóképesség, az ellenállóképesség csökkenése, a fejlődési rendellenességek is! Alapelv a betegséget meg kell előzni és nem gyógyítani.
Állathigiénia II. A keveréktakarmányokat előállító üzem minőségi bizonyítványát meg kell őrizni + szúrópróba szerűen mintavétellel ellenőrizni a beszállított takarmány minőségét. Érzékszervi vizsgálattal kifogásolható takarmány Ø etetés vizsgálat. Évente parazitológiai vizsgálat a technológiai program szerint eredménytől függő kezelések. A kert felügyeletét ellátó állatorvost minden lényeges változásról tájékoztatni kell!
Munkavédelem I. Az állatok nem domesztikáltak, de az embert többé-kevésbé eltűrik megfelelő óvatosság. Az állatok közé egyedül nem mehet senki, kivéve, ha kívülről egy gyors segítségnyújtásra képes személy a tevékenységet figyelemmel kíséri. Terelés, befogás az állatok emberben, magukban vagy egymásban kárt ne tehessenek. Jóindulatú, kíméletes, de határozott bánásmód! Csak a szükséges fizikai kényszer alkalmazása. az állatok erősebbek, gyorsabbak
Munkavédelem II. Párzási időszakban és elletés, szoptatás idején ne menjünk a kertbe (vagy fokozott óvatosság)! Magaslesnél ellenőrizzük a stabilitást/állapotot! Ékszer rakodás, kerítésmászás, teherautóra felszállás. Altatópuska, számszeríj használata mint más fegyverek Befogás, terelés egy hozzáértő ember irányít a többiek feltétlenül betartják az utasításokat! Befogás, terelés előtt eligazítás jegyzőkönyv aláírása.
Integrált nagyvadgazdálkodás Köszönöm a figyelmet!