A Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának ügyrendje A Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya (a továbbiakban: Osztály) ügyrendjét a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, (MTAtv.) a Magyar Tudományos Akadémia (Akadémia) Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend 1 alapján a következık szerint állapítja meg: Személyi rész 1. (1) Az Osztály tagokból, tudományos bizottságokból, tisztségviselıkbıl (osztályelnök, osztályelnök-helyettes), továbbá osztálytitkárságból áll. (2) Az Osztály tagjai a gazdaság-és a jogtudományok területén megválasztott akadémikusok; azok a tiszteleti és külsı tagok, akiket az Osztály jelölt tagságra; valamint a köztestület nem akadémikus tagjai közül választott közgyőlési képviselık. (3) Minden új akadémikus akkor tartozik az Osztályhoz, ha az javasolta tagságra. Több osztályhoz tartozó javaslók esetén az akadémikus akkor tartozik az Osztályhoz, ha megválasztása után úgy nyilatkozik, hogy ennek kíván tagja lenni. (4) Az osztály tagjait az osztálytitkárság tartja nyilván, ide értve a tudományos bizottságok tagjairól kapott tájékoztatás rendszeres győjtését is. Az akadémikus tagok és nyilvántartásuk 2. (1) Az akadémiai ciklus elején, de legkésıbb a közgyőlést követı 60 napon belül a tudományos titkár beszerzi a hazai akadémikusok arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az Osztály mely tudományos bizottságainak a munkájában kívánnak részt venni. A nyilatkozatot az osztálytitkárság győjti, és a kézhezvételtıl számított 8 napon belül tájékoztatja errıl az érintett tudományos bizottság titkárát. (2) Az akadémikus tudományos osztályba tartozása kérésére megváltoztatható, figyelemmel a kutatásai során mővelt tudományterület változására. Indokolt átsorolási kérelmét írásban (levélben, drótpostán) egyidejőleg juttatja el a jelenlegi és a kívánt besorolás szerinti osztályhoz. Az Osztály elnöke az átsorolási kérelmet, a kézhezvételt kıvetın köteles a legközelebbi osztályülésen elıterjeszteni. (3) Az átsorolás elfogadásáról haladéktalanul tájékoztatni kell a másik érintett osztályt. Az átsorolás érvénybe lépésének napjától az osztálytitkárság a tagok nyilvántartásából törli, és intézkedik a másik osztálynál a nyilvántartás kiegészítése érdekében. 1 Az Alapszabályt és az Ügyrendet a Magyar Tudományos Akadémia 179. rendes közgyőlése fogadta el, hatályos 2009. október 3-tól. 1
(4) Az átsorolás elutasítása esetében annak indokaival együtt az Osztály elnöke a kérelmet haladéktalanul felterjeszti a döntésre jogosult Elnökséghez. 3. (1) A hazai tudományos életben való részvétel akadályoztatását az akadémikus az osztálytitkárságon írásban (levélben, drótpostán) köteles bejelenteni. A tudományos titkár köteles figyelemmel kísérni a tagok osztályüléseken való távolmaradását, a közfeladatokban való közremőködést, és a tartós távolmaradásról rendszeresen tájékoztatja az Osztály elnökét. Az Osztály elnökének feladata, hogy a tiszteletdíj felfüggesztésére és más jogi, etikai következményekre felhívja a tartósan passzív tag figyelmét írásban (levélben, drótpostán). (2) Az osztálytitkárság köteles a tiszteletdíj esetleges felfüggesztésére vonatkozó szabályok érvényesítése érdekében a tagok által bejelentett és az Osztály elnöke által tartósan távolmaradónak minısített tagok adatait az Akadémia testületi titkárságára továbbítani. A köztestületi tagok és nyilvántartásuk 4. (1) Az Osztálynak a köztestületi tagok felvételével, besorolásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatai a következıket foglalják magukba: a.) a tudományos fokozattal rendelkezı személy bejelentése, hogy a szakterülete alapján, az Osztály illetékességét megjelölve, a köztestület tagja kíván lenni; b.) a tudományos titkár hiánypótlást rendelhet el, majd a hiánytalan kérelmet továbbítja az illetékes másik osztálynak vagy az Osztályhoz tartozó tudományos bizottságnak; c.) a tudományos bizottság 30 napon belül közli az osztálytitkársággal, hogy a felvételét kérı megfelel-e az akadémiai törvényben meghatározott feltételeknek vagy sem; d.) az osztálytitkárság gondoskodik a jelentkezınek a köztestületi jegyzékbe való felvételérıl, és errıl ıt írásban (levélben, drótpostán) haladéktalanul értesíti. (2) Ha a tudományos titkár köztestületi felvételi kérelmet más osztálytól kap meg illetékességbıl, hiánypótlást rendelhet el, majd a hiánytalan kérelmet továbbítja az illetékes másik osztálynak, vagy az Osztályhoz tartozó tudományos bizottságnak. Ha vita van az osztályok között az illetékesség kérdésében, azt az Osztály elnöke köteles döntésre felterjeszteni az Elnökséghez. (3) A köztestületi tag írásbeli kérelmére az Osztályhoz besorolás megváltoztatható, kitérve a régi és az új tudományos bizottsági tagság indokaira. A tudományos titkár a kérelemrıl egyeztet a tudományos bizottsági elnökökkel, majd a döntésrıl írásban (levélben, drótpostán) értesíti a tagot. A nyilvántartásban való átvezetésrıl haladéktalanul gondoskodik. (4) A köztestületi tagok központi nyilvántartásában az osztálytitkárság együttmőködik az MTA Kutatásszervezési Intézetével. A közgyőlési képviselık 5. (1) Az Osztályhoz tartozó nem akadémikus közgyőlési képviselıi helyek elosztásánál és a megválasztásnál, egyszeri újraválasztásánál az Alapszabály 1. számú Mellékletében meghatározott eljárás az irányadó, azzal, hogy az Osztály létszámkeretén belül a tudományos bizottságokra jutó képviselıi helyeket arányosan kell elosztani. A jelöltek meghatározására szolgáló közvélemény-kutatás eredménye ismeretében a jelöltek listájára a bizottságok írásban tesznek javaslatot. 2
(2) Az Osztály ülésein szavazati joggal résztvevı közgyőlési képviselıknek megválasztott nem akadémikus köztestületi tagok nyilvántartása az MTA e feladattal megbízott központi szervei mellett - az osztálytitkárság feladatát is képezi. (3) Az Osztály ülésein szavazati joggal résztvevı közgyőlési képviselıknek megválasztott nem akadémikus köztestületi tagok annak a tudományos osztálynak és bizottságnak az ülésein vesznek részt szavazati joggal, amelyben nyilvántartják ıket. 6. (1) A nem akadémikus köztestületi tagoknak az Osztály és a tudományos bizottságok munkájában (üléseken, tudományos rendezvényeken, pályázatokon) való részvételérıl a tudományos titkár és a bizottságok elnökei közös beszámolót készítenek háromévente az Osztály számára. (2) A tudományos titkár figyelemmel kíséri, hogy az Osztályhoz tartozó köztestületi tagok a nyilvántartásban szereplı személyes adataikban bekövetkezett változást bejelentették-e, továbbá publikációs listájukat a Köztestületi Publikációs Adattárban rendszeresen kiegészítike. Ennek érdekében évente felhívást intézhet az érintettekhez, ennek eredményérıl évente beszámol az Osztálynak. 7. (1) Az Osztályhoz tartozó köztestületi tag, írásbeli és indokolt nyilatkozatban a.) kérelmezheti tagságának szüneteltetését, majd az okok megszőntével a tagság helyreállítását; b.) a köztestületi tagságról való lemondást. (2) A tudományos titkár haladéktalanul gondoskodik az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat keltének kétség esetén a kézhezvétel napjától a köztestületi nyilvántartás megfelelı kiegészítésérıl, illetve az abból való törlésrıl, valamint egyidejőleg a személyes adatok törlésérıl. (3) Az Osztály indítványozhatja az Osztályhoz tartozó köztestületi tagnak a tagsága felfüggesztését a jogerıs bírósági ítéletnek a kézhezvételét követıen a Tudományetikai Bizottságnál. Az Osztály tudományterületi illetékessége, feladat- és hatásköre 8. (1) A Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya (a továbbiakban: Osztály) a tudományos, szakmai és a köztestületi autonómia alapján, figyelemmel kíséri, segíti és értékeli az osztályhoz tartozó tudományágakban folyó tudományos tevékenységet, kapcsolatot tart e tudományágakhoz tartozó tudományos társaságokkal, a határon túli magyar tudományosság képviselıivel és a köztestület külsı tagjaival. (2) Az Osztály a gazdaság-és a jogtudomány, valamint az Osztályon mővelt további társadalomtudományok képviselıit foglalja magában. Személyi ügyek 9. Az Osztály a következı személyekre tesz javaslatot a.) a Tudományetikai Bizottságban az Osztályt képviselı tagra az Akadémia rendes vagy levelezı tagjai közül, valamint egy tagra a köztestület nem akadémikus tagjai közül; 3
b.) a doktori ügyekben eljáró Ügyrendi Bizottság elnökére és két tagjára, ide értve egyszeri újraválasztásukra vonatkozó javaslatot, az akadémikus vagy az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékő fokozattal rendelkezık közül, amennyiben nem tagja a Doktori Tanácsnak; c.) a Doktori Tanács tagjára és póttagjára, ide értve egyszeri újraválasztásukra vonatkozó javaslatot a hazai akadémikus tagjai, illetve a köztestület MTA doktora címmel rendelkezı tagjai közül; d.) a Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság egy akadémikus tagjára; és e.) a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj tudományterületi szakértıi kollégium tagjára és elnökére. 10. (1) Az Osztály a következı személyeket választja meg: a.) a közgyőlési tisztségviselık és állandó bizottsági tagokra vonatkozó jelölıbizottság két tagját a hazai akadémikusok, illetve a nem akadémikus közgyőlési képviselık közül; b.) a tanácskozási jogú tagokat; c.) a Vezetıi Kollégium állandó bizottságaiba (Könyvtári, Szociális, Nemzetközi Kapcsolatok) három évre delegált köztestületi tagot; d.) az AKT-ba és a Közgyőlés állandó bizottságaiba küldendı tagot; e.) az intézetek külsı tanácsadó testületeibe tagot, figyelemmel az intézet(igazgatók) véleménye alapján az intézettel közalkalmazotti vagy munkaviszonyban nem álló, lehetıség szerint többes állampolgárságú személyek közül. Hasonló tudományterületen tevékenykedı intézetek tanácsadó testületeibe ugyanaz a személy is jelölhetı. (2) Az (1) bekezdés d.) pontjába tartozó tagokra az Osztály kutatóhálózati tagjai, az Osztály mőködése által érintett tudományterületen mőködı intézet és kutatócsoport tesznek javaslatot az Osztály ülésére kerülést megelızı 30 napon belül írásban a nem vezetı (igazgató, igazgató helyettes) kutatóhálózati köztestületi tagok közül. Nem jelölhetı olyan személy, aki elfogult,, tagja az Akadémiai Vagyonkezelı Testületnek, a Felügyelı Testületnek, a Felsıoktatási és Tudományos Tanácsnak vagy az OTKA Országos Bizottságának, továbbá aki az adott tudományterületen nem rendelkezik nemzetközi elismertséggel, és széleskörő tapasztalattal. Véleményezés 11. (1) Az Osztály, felkérésre vagy saját kezdeményezése alapján, különösen a következı ügyekben nyilvánít véleményt: a.) jogszabályok, kormányzati programok és intézkedések, ide értve az Akadémia közfeladatainak ellátását érintı jogszabályok, állami programok és intézkedések tervezetét; b.) az Akadémia testületeinek, választott és kinevezett (megbízott) vezetıi döntéseinek, állásfoglalásainak, szabályzatainak tervezete, ide értve azok módosítási tervezetét; c.) az Akadémiának - az Országgyőlés vagy a Kormány felkérésére készítendı, a tudományt, a gazdaságot és a társadalmat jelentısen érintı véleményezési, javaslattételi kérdésen belül - a gazdaság-és a jogtudományok, valamint az Osztályhoz tartozó egyéb tudományterületek sajátosságai; d.) az Akadémia elnökének az Országgyőlés és a Kormány elé menı beszámolójának a tervezete; e.) az Osztályhoz tartozó tudományterületen az akadémiai kutatóintézetek, kutatócsoportok munkájáról szóló éves beszámoló és egyéb értékelés, ide értve az AKT tevékenységéhez kapcsolódó javaslatokat. (2) Az Osztály közremőködik az akadémiai kutatóintézetek munkájának értékelésében és igazgatóinak kiválasztásában oly módon is, hogy 4
a.) Az AKT által javasolt szakbizottsági elnök és szakbizottsági tagok ellen az Osztály, írásban indokolt kifogással élhet; b.) véleményezi az AKT az intézeti, kutatóközponti igazgatói és fıigazgatói pályázat elbírálására felkért eseti bizottság javaslatát. (3) Az Osztály, véleményének kialakításakor, lehetıség szerint beszerzi a tudományos bizottságok szakmai álláspontját az (1)-(2) bekezdésben szereplı kérdésekben. Javaslattétel 12. (1) Az Osztály, felkérésre vagy saját kezdeményezése alapján, különösen a következı ügyekben fogalmaz meg javaslatokat: a.) a tudományos kutatások tendenciái alapján, a hazai kutatási irányokra, szervezeti formáira, finanszírozására és egyéb feltételeire. A kétévente készítendı javaslatokat az Elnökségnek kell továbbítani; b.) a tudományt érintı országos jelentıségő kérdésekben és a társadalmi élet átfogó problémáiban; c.) fiatal kutatói álláshelyeknek az intézeti és támogatott kutató csoportok közötti elosztására; d.) a Közgyőlés napirendjére felkerülı nagyobb jelentıségő írásos egyéni indítványokról, amennyiben azt legalább hatvan nappal korábban eljuttatják az elnökhöz; e.) a Közgyőlés napirendjére kerülı új tudományos osztály létrehozásáról, a meglévı tudományos osztályok átszervezésérıl, összevonásáról, megszüntetésérıl; f.) a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának a tudományos testületekkel való kapcsolattartás érdemi kérdéseit illetıen. (2) A több tudományágat érintı ajánlásokat, javaslatokat az érintett osztályokkal és kutatóhelyekkel is egyeztetni kell. Akadémiai tag jelölése és javaslattétel 13. (1) A levelezı, a rendes, a külsı és a tiszteleti tagságra való javaslattételkor az Osztály hazai akadémikusai titkos szavazással rangsorolják a tagjelölteket. A lehetséges helyekre külön-külön kell jelölési javaslatot tenni, kikérve a tudományos bizottságok véleményét. (2) Ismételt szavazás helyett csak a két vagy több jelölt azonos rangsoráról lehet újra szavazni. (3) Az a jelölt kerül fel az osztály közös jelölt listájára, aki a szavazatok több mint felét megszerezte, és a rangsor a lehetséges új tagok számán belül az Elnökséget is kötelezi. Díjak, kitüntetések, elismerések 14. Az Osztály dönt az osztály illetékességi (feladat)körébe tartozó díjak odaítélésérıl, továbbá javaslatot tesz vagy véleményezi az osztály illetékességi körébe tartozó, de nem az Osztály által adományozott díjak odaítélését, lehetıség szerint megszerezve a tudományos bizottságok álláspontját. Tudományos bizottságok 15. (1) Egy-egy szakterületet képviselı, vagy szakterületeket összekapcsoló (interdiszciplináris) egységként a tudományos bizottságok ellátják az Akadémia feladataiból 5
és az Osztály megbízásából a szakterületükre jutó teendıket, így különösen, hogy figyelemmel kísérjék az általuk gondozott tudományág hazai helyzetét, értékeljék annak nemzetközi fejlıdését, javaslatokat tegyenek az Osztálynak a szükséges továbbfejlesztés érdekében. (2) Az Osztályhoz tartozó tudományos bizottságok a következık: a.) Állam-és Jogtudományi bizottság; b.) Demográfiai tudományos bizottság; c.) Fogyasztás-gazdaságtan tudományos bizottság d.) Hadtudományi bizottság; e.) Ipar- és Vállalatgazdasági tudományos bizottság; f.) Jövıkutatási tudományos bizottság; g.) Közgazdaságtudományi bizottság; h.) Közigazgatás-tudományi bizottság; i.) Logisztikai tudományos bizottság; j.) Marketing-tudományi bizottság; k.) Munkatudományi bizottság; l.) Nemzetközi Gazdaságtani és Fejlıdésgazdaságtani tudományos bizottság; m.) Nemzetközi tanulmányok tudományos bizottsága; n.) Pénzügytani tudományos bizottság; o.) Politikatudományi bizottság; p.) Regionális tudományos bizottság; q.) Rendészettudományi bizottság; r.) Statisztikai tudományos bizottság; s.) Szociológiai tudományos bizottság; és a t.) Vezetés- és Szervezéstudományi bizottság.. (3) A tudományos bizottság tudományos üléseket szervez, továbbá állást foglal a tudományág körébe tartozó vagy a tudományág szempontjából jelentıs tudományos, tudománypolitikai, kutatásszervezési és személyi kérdésekben, véleményt nyilvánít a szakterületén mőködı akadémiai kutatóintézetek és támogatott kutatócsoportok tevékenységérıl, valamint véleményezi a szakterület nevében az Osztály könyv- és folyóirat kiadási tervét. A tudományos bizottság közremőködik a doktori eljárásban. A többi tudományágra szakosodó tudományos bizottsággal rendelkezı tudományterületek a doktori eljárással és a szakterület egészét érintı kérdésekben való állásfoglalásukkal kapcsolatos tevékenységüket egy erre a célra létrehozott összevont tudományterületi minısítı bizottságra ruházhatja át. Jogállásuk azonos a többi doktori ügyekben eljáró minısítı bizottságokéval. (4) A tudományos bizottsági ülés kizárólagos hatáskörébe tartoznak a következık: a) a tudományos bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és titkárának megválasztása, felmentése; b.) a bizottság elnöke beszámolójának jóváhagyása; c) a szakterületére vonatkozó helyzetelemzések jóváhagyása; d) kapcsolattartás az Akadémia területi bizottságainak szakbizottságaival; e) a szakterületre vonatkozó könyv- és folyóirat kiadási terv véleményezése; e) az Osztály számára készülı javaslatok elfogadása; f) közremőködés a köztestületbe való felvételi eljárásban és a doktori eljárásban; és g) a bizottsági ügyrend elfogadása. 6
16. Az Osztály dönt tudományos bizottság (munkabizottság) és az összevont tudományterületi minısítı bizottság létesítésérıl, elnevezésérıl, tudományterületi illetékességérıl, szavazati jogú tagjai számának meghatározásáról, továbbá tudományos bizottság (munkabizottság) megszüntetésérıl, meghatározott feladat ellátására állandó vagy alkalmi bizottság létrehozásáról, megszüntetésérıl, más osztállyal vagy nem akadémiai szervvel, intézménnyel közös feladatot ellátó közös bizottság létrehozásáról, megszüntetésének jóváhagyásáról, legalább öt szavazati joggal rendelkezı tag részletes elıterjesztésére. Interdiszciplináris bizottságokról és az Osztályhoz tartozásukról az alapító osztályok közösen döntenek. 17. (1) A tudományos bizottság tagjai a.) az Akadémia rendes és levelezı tagjai, akik nyilatkozatuk szerint részt kívánnak venni a tudományos bizottság munkájában; b.) azon nem akadémikus közgyőlési képviselık, akiknek tudományos tevékenysége a tudományos bizottság hatókörébe besorolható; c.) a szakterülethez tartozó, megválasztott köztestületi tagok; d.) az összevont tudományterületi minısítı bizottság tagjai. Számuk nem haladhatja meg a húsz fıt. Személyükrıl az Osztály elnökének elıterjesztésére, az érintett tudományos bizottságok javaslata alapján az Osztály dönt. A tagok négyötöde akadémiai doktor, akik kiegyensúlyozottan képviselik az érintett tudományágakat. (2) A tudományos bizottság tagjainak megbízatása három évre szól, és korlátlan alkalommal újraválaszthatók. (3) A tudományos bizottság munkabizottságot és albizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, amelybe tagnak külsı köztestületi és nem köztestületi tagokat is bevonhat. 18. (1) A tudományos bizottság szükség szerint szakértık részvételével bizottsági ülésen tárgyalja meg szakterülete kérdéseit és eredményeit, valamint a hatókörébe tartozó tudományos közéleti, szervezeti és mőködési kérdéseket. (2) A tudományos bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal bíró tagoknak több mint a fele jelen van. A bizottság ülésén a szavazásra jogosultak számából a tartósan külföldön tartózkodók számát és a 70 éven felülieket, ha nincsenek jelen, le kell vonni. A határozathozatal az ügyrend elfogadása és módosítása esetében a jelen lévı, szavazásra jogosultak kétharmados szótöbbségével, egyéb ügyekben a jelen lévı, szavazásra jogosultak egyszerő szótöbbségével történik. Szavazategyenlıség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. (3) A tudományos bizottsági ülés a tagok közül hároméves idıtartamra megválasztja a bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és titkárát. A megválasztott tisztségviselı a mandátuma lejártával egy alkalommal újraválasztható. A tudományos osztály elnöke nem választható meg tudományos bizottság elnökének. (4) A tudományos bizottság elnöke hívja össze a bizottsági ülést, elnököl az ülésen, képviseli a tudományos bizottságot, beszámol a bizottságnak a két ülés között végzett tevékenységérıl, megküldi az Osztálynak a bizottsági ügyrendet és módosításait, tájékoztatja más bizottságok, vagy az Osztály egésze szempontjából is jelentıs tevékenységérıl. Az osztályülés 7
19. (1) Az Osztály - tagjainak, valamint esetileg felkért szakértık részvételével - osztályülésen tárgyalja meg a gazdaság-és a jogtudományok, valamint a kapcsolódó tudományos bizottságok által érintett tudományág kérdéseit és eredményeit, továbbá az Osztályt érintı közéleti, szervezeti és mőködési kérdéseket. (2) A hazai akadémikus, valamint a közgyőlési képviselıknek megválasztott nem akadémikus köztestületi tag szavazati joggal vesz részt az Osztály ülésein, azzal a korlátozással, hogy utóbbiak nem szavazhatnak az akadémikus-választáskor, illetve közülük csak az MTA doktora fokozattal rendelkezık rendelkeznek szavazati joggal a doktori ügyekben. Az MTAnak az osztályhoz tartozó külsı tagja és tiszteleti tagja, valamint az osztályhoz tartozó bizottságok elnökei és az osztályhoz tartozó tudományos intézetek vezetıi tanácskozási joggal vehetnek részt az Osztály ülésein. Az osztályülésre meg kell hívni rajtuk kívül az Akadémia elnökét, tudományterületileg illetékes alelnökét, fıtitkárát és fıtitkárhelyettesét, továbbá a kutatóhálózatot érintı napirendi pontok tekintetében az Osztály Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsába (AKT), valamint az intézetek külsı tanácsadó testületeibe jelölt tagot. (3) Az ülést az Osztály elnöke készíti elı, hívja össze és vezeti. Az ülés idıpontját legalább 3 héttel az ülés elıtt kell kitőzni és arról az ülés résztvevıit a kitőzött idıpont elıtt legalább 2 héttel elıbb tájékoztatni kell, az ülésen megtárgyalandó ügyek írásos anyagainak megküldésével egyidejőleg. (4) Rendes osztályülést általában havonta, de legalább háromhavonta össze kell hívni. Az Osztály elnöke köteles összehívni az osztályülést, ha ezt az osztály hazai akadémikus tagjainak legalább ötöde írásban kéri, a napirend megjelölésével (rendkívüli osztályülés), a kérelem kézhezvételétıl számított 15 napon belül. (5) A rendes osztályülés napirendjére az Osztály elnöke tesz javaslatot, amelyet az osztályülés nyílt szavazással fogad el. Az Ügyrend elfogadása vagy módosítása csak akkor lehetséges, ha a módosításra vonatkozó javaslatot az ülés összehívásakor írásban megküldték. 20. (1) Az Osztály, írásban (levél, drótposta) tájékoztatja tagjait az osztályülésrıl és az egyéb programokról. Az ülésre szóló meghívót az osztálytitkárság legalább 2 héttel korábban köteles a tagoknak és más meghívottaknak megküldeni. (2) Az osztályülésre, egyéb programokra szóló meghívót kap a tanácskozási joggal résztvevık köre, így az Osztályhoz tartozó külsı és tiszteleti tagok, a tudományos bizottságok tisztségviselıi és a kapcsolódó akadémiai intézetek igazgatója. (3) Az osztályülésrıl emlékeztetı készül, a tudományos titkár biztosítja, hogy az ülést követı 10 napon belül elektronikusan továbbítsák a tagoknak, tovább gondoskodik arról, hogy az ülés emlékeztetıjébe és esetleges mellékleteibe bármely tag betekinthessen, arról jegyzetet készíthessen. A mőködés tervezése 21. (1) Az Osztály éves rendezvény- és programtervét a tárgyév január 30-ig fogadja el, és azt haladéktalanul megküldi az Elnökségnek. Az egyes rendezvények, konferenciák programjairól szóló tájékoztatást elızetesen meg kell küldeni az Akadémia elnökének. 8
(2) Az Osztály évente legalább két tudományos ülést szervez. 22. (1) A költségvetés nemzetközi kapcsolatokra szolgáló részének felosztásához az Osztály javaslatot tesz: a.) a nemzetközi szervezetekben a tagdíjra és a nemzetközi projektekben a részvételi díjra. Új igényt a díjfizetési tárgyévet megelızı naptári év október 1-ig kell bejelenteni. b.) az Osztály számára elkülönítendı utazási és vendégfogadási keretre, azzal, hogy annak idıpontjáról értesíti a Nemzetközi Kapcsolatok Fıosztályát. (2) Az Osztály, a hozzá tartozó tudományterületeken, a könyv-és folyóirat kiadási célkitőzések megvalósítása érdekében dönt a tervezett, illetıleg rendelkezésre álló keretösszegen belül döntés könyvek és folyóiratok támogatásáról. Ennek keretében meghatározza az éves kiadványtervek rangsorolását, illetve javaslatot tesznek a Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottságnak a kiadási tervet illetıen. (3) A költségvetési kérdésekben az Osztály lehetıség szerint beszerzi a tudományos bizottságok véleményét, javaslatait. 23. (1) Az Osztály javaslatot tesz, illetıleg véleményezi akadémiai pályázatok meghirdetését, kiírását, azokon belül a különbözı programokat és konferenciákat, figyelemmel a különbözı tudományfejlıdési irányokra és az egyes kiemelkedı személyiségek, mőhelyek évfordulóira. (2) Az akadémiai pályázatok, programok kiírását illetıen az Osztály lehetıség szerint beszerzi a tudományos bizottságok véleményét, javaslatait. Az osztályelnök, az osztályelnök-helyettes és a tudományos titkár 24. (1) Az Osztály tagjai három évre választják meg az Osztály elnökét és elnökhelyettesét (helyetteseit) a hazai akadémikus tagok közül. Az elnök és a helyettes egy ízben újraválasztható. (2) Az Osztály elnökének feladata, hogy képviselje az Osztályt, összehangolja az Osztályhoz tartozó tudományos bizottságok munkáját, szerezzen érvényt az Osztály által elfogadott döntéseknek, számoljon be az Osztálynak a két ülés között megtett intézkedésekrıl, küldje meg jóváhagyásra az Elnökségnek az Osztály ügyrendjét, ide értve annak módosítását, továbbá tájékoztassa az Akadémia elnökét, illetékes alelnökét az Osztálynak a más osztályok vagy az Akadémia egésze szempontjából is jelentıs tevékenységérıl. (3) Az Osztály elnökét távollétében és akadályoztatása esetén az osztályelnök-helyettes helyettesíti, továbbá segíti az elnököt feladatai ellátásában, valamint végrehajtja az Osztály által rábízott egyéb tennivalókat. (4) Az Osztály elnöke és helyettese tevékenységéért az osztálynak felel, tevékenységérıl évente köteles beszámolni. Felmentésére hat hónapon túli akadályoztatás vagy súlyos kötelességszegés esetében az Osztály tíz tagjának kezdeményezésére kerülhet sor. Éves beszámolójuk el nem fogadása esetén kezdeményezhetı a felmentés. 9
25. Az Osztály elnökének és helyettesének választását az osztályülés e szakaszában a tudományterületileg illetékes MTA alelnök vezeti le. Ennek elıkészítésére az Osztály jelölıbizottságot hoz létre az Osztályhoz tartozó valamennyi tudományos bizottság által delegált egy-egy tagból, amely a választást megelızı 15 napon belül köteles összeülni és a jelöltekrıl egyeztetni. A jelölıbizottság javaslatát kell szavazásra feltenni. 26. A tudományos titkár az osztálytitkárság vezetıje, aki az Osztály elnökének elvi iránymutatásai alapján ellátja az Osztály mőködésével összefüggı titkársági, tudományszervezési feladatokat. Így gondoskodik az Osztály tagjainak (besorolásának, akadályoztatásának) nyilvántartásáról, az ülések elıkészítésérıl, a határozatok és a dokumentáció naprakészségérıl, továbbá a kutatóhelyek listájáról (ide értve az egyetemeket, tudományos mőhelyeket és az ezeken kívül mőködı kutatókat), valamint segíti a tudományos bizottságok munkáját. Határozathozatal 27. (1) Az osztályülés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. A szavazásra jogosultak számából a tartósan külföldön tartózkodók számát és a 70 éven felülieket, ha nincsenek jelen, le kell vonni. (2) Az ülést vezetı elnök feladata a határozatképesség megállapítása. 28. (1) Az ülést vezetı elnök vagy a tagok legalább ötöde kérésére kerül sor szavazás elrendelésére, amennyiben az eldöntendı kérdést egyértelmően megfogalmazták. (2) Az ülést vezetı elnöknek javaslatot kell tennie a szavazatszámláló bizottság két testületi tagjára, akik elfogadásáról nyílt szavazással döntenek. (3) Személyi ügyeket kivéve, a szavazás nyílt, de az Osztály bármely jelen lévı tagjának kérésére titkos szavazást kell elrendelni. Személyi ügyekben a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - titkosan kell szavazni. (4) A feltett kérdésre igen ( támogatom ) vagy nem ( nem támogatom ) válasz adható. Érvényes szavazáshoz a szavazásra jogosult jelenlevıknek több mint a felének érvényes (egyértelmő) és azonos szavazata szükséges. Érvénytelen az a szavazat, amelybıl nem lehet kétséget kizáróan megállapítani a szavazó szándékát, továbbá, ha jogosulatlantól származik. (5) Nyílt szavazás esetén az ülést vezetı elnök csak akkor szavaz, ha szavazategyenlıség áll fenn, vagy a döntési küszöb eléréséhez csak az ı szavazata hiányzik. 29. (1) Tisztségre vonatkozó szavazásban, amennyiben egyetlen jelöltrıl kell szavazni, az érintett személy nem vehet részt. Az adott kérdésre vonatkozó szavazás érvényességéhez szükséges szavazatok számát az így csökkentett létszám határozza meg. (2) Ha egyidejőleg több jelölt közül kell választani, azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, akire a szavazásra jogosult jelenlévıknek több mint a fele igen -nel szavazott. Ha egyik jelölt sem nyerte volna el az igen szavazatoknak a megválasztáshoz elıírt arányát, a szavazást meg kell ismételni, amelyen csak azokról a jelöltekrıl lehet szavazni, akik az elızı 10
fordulóban a legtöbb igen szavazatot kapták. A megválasztáshoz a második fordulóban is annyi igen szavazatot kell elnyerni, amennyi meghaladja a szavazásra jogosult jelenlévık felét. 30. (1) Az ülést vezetı elnök állapítja meg a szavazás eredményét, és hirdeti ki. (2) A szavazás szabályszerősége ellen emelt azonnali kifogásról az osztályülés résztvevıi döntenek, ide értve a szavazás megismétlését. A szavazás ellen utóbb csak az Ügyrendbe (Alapszabályba) ütközésre hivatkozva emelhetı kifogás. (3) A titkos szavazáshoz használt szavazólapokat a szavazás eredményének kihirdetése, jegyzıkönyvezése után meg kell semmisíteni. Vegyes rendelkezések 31. Az MTA doktora cím odaítélésérıl szóló eljárásban, az Osztály és a tudományos bizottságok közremőködésérıl, valamint követelményeirıl külön szabályozás rendelkezik. 32. (1) A tudományos titkár közremőködik a Közgyőlés határozatképességének megállapításában a jelenléti íveken szereplı aláírások ellenırzése révén, figyelemmel az Osztályhoz tartozók naprakész nyilvántartására. (3) Az Osztály elfogadott ügyrendjét meg kell küldeni az Akadémia elnökének. (4) Az osztályok közötti vita rendezése érdekében az ügyet az Osztály elnöke az Elnökséghez terjeszti fel. (5) Ha az Akadémia elnöke, fıtitkára közvetlenül felkéri az Osztályt, annak tisztségviselıjét, tagját, tudományos bizottságát meghatározott feladat elvégzésére, ide értve állandó vagy eseti bizottság létrehozásában való részvételt, úgy e felkérésrıl és az elvégzett munkáról tájékoztatni kell az Osztályt. (6) Az osztálytitkárság együttmőködik az MTA Kutatásszervezési Intézetével az akadémiai köztestületi tagok adatainak nyilvántartása; publikációs adattárak mőködtetése; a közgyőlési doktor képviselık választásának szervezése; kiadványok megjelentetése tekintetében. Elfogadta az Osztály a 2009. szeptember 16-i ülésén, felterjesztve az Akadémia elnökéhez. Jóváhagyta az Akadémia Elnöksége a 2009. október 27- én tartott ülésén a 4/2009. X. 27. sz. határozatával. 11